Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-16 / 269. szám

1953 NOVEMBER 16 NAPE ö Az országgyűlés ülése 'Folytatás & 2. oldalról) Szakadatlanul és szívósan dolgozunk azért, hogy a párt által mutatott helyes úton megteremtsük a szocialista város után a szocialista fa­lut és a fejlett szocialista ipar mellé felzárkóztassuk a fejlett szocialista mezőgaz­daságot. Szilárd alapot teremtünk . a nép ólét emeléséhez Tiszteit Országgyűlés! tv kormány ezeknek az ipar­áé,n és a mezőgazdaságban előttünk álló feladatoknak fi­gyelembevételével dolgozta ki az 1956-os népgazdasági ter­vet. amelyet az országgyűlés külön naoirendi pontiként meg­tárgyal. Az 1956-os népgazda­sági terv feladatul tűzi ki a nemzeti jövedelem 6,2 százalé­kos növelését, amelyet úgy ér­hetünk el. hogy az ipari terme­lést ezéviihez képest hat, ezen hétül a minisztériumi ipar ter­melését 6.8 százalékkal, a me- Eógazdasági termelést pedig mintegy három százalékkal ameljük. Az országgyűlés elé terjesz­tett tervj-avaslatiban célul 'kitű­zött feladatok végrehajtásává! megtesszük az első lépéseket a második ötéves terv végrehaj­tásához. Tisztelt Országgyűlés! A minisztertanácsot vala­mennyi intézkedésénél az a cél vezette, hogy a néujólét emeléséhez szilárd alapot teremtsen. A népjólét növe­kedésével együtt olyan szín­vonalon akarjuk tartani be­ruházásainkat, amely lehető­séget ad az ipar és a mező- gazdaság gyors fejlesztésére, fejünk jobban, de ne úrv. hogy megegyük és feléljük a jövőnket. rendelkezésére. Meg kell azon­ban mondanunk azt is, hogy zöldségkereskedelmünfcbein — még mindig sok a bürokrati­kus vonás, nagyon drága a szállítás, sok a romlás, ami indokolatlanul drágítja a váro­sokban a zöldségtermékek árát. Az idei jó gyümölcstermés lehetővé tette, hogy a városok lakossága nagy mennyiségiben és olcsón jusson gyümölcshöz. Komoly javulás van a la­kosság ipari termékekkel való ellátásában is, amely agyakét cikktől eltekintve úgyszólván zavartalan. Az állam jelentős mennyiségű ipari árukészlettel rendelkezik. A szocialista keres kedelemben lévő készletek ez év Október 1-én 12 milliárd forintot tettek ki. Az életszínvonal alakulásá­ban igen nagy jelentőségű a lakáshelyzet. Lakáshelyzetünk, különösen a nagy ipari városokban, nem kielégítő és még sokezer dol­gozó család él rossz lakáskörül­mények között Budapesten. Miskolcon, Özdon és több ipari városban is. A kormány nagy erőfeszíté­seket tett és tesz azért, hogy meggyorsítsa és olcsóbbá te­gye a lakásépítést. Országunkban a népjólét fei­lend ítésénsk egyik sarkalatos slőfeitétele a lakosság zavar­talan ellátása mezőgazdasági termékekkel. A mezőgazdasági termékek kötelező begyűjtéséből számlá­zó mennyiségek az ország la­kosságának zavartalan ellátá­sát és a mezőgazdasági termé­kek tervezett kivitelét nem biz­tosítják. Szükséges, hogy az áliaJn_ kezében a kötelező be­gyűjtéssel biztosított mennyi­ségnél nagyobb készletek, több búza, zsír, tej és más fontos élelmiszeripari és mezőgazda- sági termék álljon rendelke­zésre. E helyzet láttán kormányunk a mezőgazdasági termékek ál­lami szabadiéi vásárlási rend­szerén keresztül széleskörű in­tézkedéseket foganatosított s lakosság zavartalan ellátása és a tervezett mezőgazdasági ki­vitel biztosítása érdekében. A dolgozó parasztság a sza­bad felvásárlás keretében az államnak eladott mezőgazda- sági termékeiért olyan össze­geket kap, amelyek a termelés fokozására, áj, eddig nem al­kalmazott agrotechnikai és ter- melési . módszerek bevezetésére Ösztönöznék, gazdaságosabbá teszik a többletmunkát. Gon­doljunk csak arra, hogy az álla­mi szabadfelvásárlás kereté­ben a búzáért 260, a kukori­cáért pediig 240 forintot ad az állam, tehát lényegesen többet mint amennyi a dolgozó pa­rasztság termelési költsége. Az állami szabadfelvásárlás rend- szere ebben az évben jelentős sikereket hozott. Míg tavaly a ^gyűjtésen felül alig három­ezer vagon kenyérgabonát vá­sároltunk fel, az idén az első hz hónapban 28 000 vagont vá­sároltunk. Nem kisebbek az eredm< f, f*Ttéshiz!ai£sj szerződ térne! ^sem. Ez év októb- ti J-ov.°. szeptember torténo átadáSra eddi« i5*g& t0«M mint n?2 háromszoi f/ídóSá?aIllnúlt év h Az élelmiszerei,látó, ez évben _ mp3 neitl t teljes mértékben kielégít hús iránti keresletet ° 1 neti nehézségek Jelenj zsírellátásban is. Enyhl jelentősebb rnenny,^ jat hoztunk forgalomba. A szerződéses hizla1ás ^4tn «<zerű növekedése lehetőség^ fog adni az állam.na*j ítrra, hogy fokozatosan Javi.a a városok ellátását sal, zsírral és külónhozo hús­termékekkel. [egfelelő men:nyiségü és mj- 4gű és a tavalyinál olcsóbb lséig állt és áll a lakosság Az újonnan épülő lakások szá­mának növelése érdekéiben nemcsak a beruházások össze­gét növeljük mintegy hetven százalékkal, hanem csökkent­ük az épülő két-három szobás lakások szamát, hogy ílymódon átmenetileg több egy szoba- konyhás lakást építve, növel­ni tudjuk a megépített laká­sok számát és hogy ilymódon minél több családot tudjunk minél rövidebb idő alatt la­káshoz juttatni. Népünk fokozódó életerejét jelzi a természetes szaporodás örvendetes javulása, a hiány­betegségek megszüntetése, és a tbc-s megbetegedések jelen­tős csökkenése. Kórházi hálózatunk nagy­arányú fejlesztését folytatva Tár ez év első felében újabb 1500 kórházi ágyat állítottunk bs._ Folytatni kívánjuk ezirá- fjyú erőfeszítésünket és 1956­ban is jelentős fejlesztést ter- vezünfe. A nép jólétéhez, az élet megszépítéséhez, — és mind­azoknak a feladatoknak a vég­rehajtásához, amelyekről eddig szó volt — elválasztihatatlanu’ hozzátartozik a dolgozók tudó­sának, ^ ismeretkörének sokol­dalú bővítése, kultúrájának ál­landó növelése. Az oktatás helyzetéről szól­va megállapította, hogy okta­tásunk legfőbb hibája az, hogy tanterveink nem veszik eléggé figyelembe a gyakorlati élet követelményeit. az érettségi­zettek, de tovább neon tanulók prcblémája^ élesen felvetette gimnáziumi képzésünk tartal­mának és egész középiskola! rendszerünknek a hiányossá­gait. Az általános iskola, de különösen a gimnáziumok és ‘echnikumok új tanterveinek kidolgozásánál már fokozottan figyelembe vesszük a politech­nikai oktatás követelményeit. Ennek megvalósítása lehetővé teszi, hogy ifjúságunk tájéko­zott legyen a modern nagy­üzemi. ipari és mezőgazdasági termelés alapvető folyamatai­nak kérdéseiben, s megszerez, ze a legfontosabb munkaeszkö­zök használatához szükséges készségeket. A minisztertanács a közokta­tásügy dolgozói iránti megbe­csülést juttatta kifejezésre, amikor ez év nyarán az óvó­nők, tanítók és tanárok fizeté­sét felemelte. ninisztertanács behatóan kozott könyvtáraink hely- :1 és feladataival s ennek lényeképpen már ., leg- >bbi időben javaslatot ter- a Magyar Népköztársaság i Tanácsa elé olyan tőr­re] ű rendelet kiadásáról, I hathatósan segíteni forg­Tyvtárügyünk fejlődését. Kulturális forradalmunk egyik igen eredményes fegyve­re — a film. Az a tény, hogy az elmúlt év 93 millió nézőjével szemben az idén előreláthatóan mintegy 107 millió .látogatója lesz já­tékfilmjeinknek, mindennél ékesebb bizonyíték^ kulturális életünk egészséges demokrati­zálódási folyamatának. 1938- ban — ennek a számnak csu­pán egyhaibodát — 18 millió nézőt — mutat a statiszitifca. — Filmszínházaiink láitogatottsóga terén számos nyugati országot hagytunk magunk mögött, — köztük olyanokat is, minit a filmgyártás terén előkelő he­lyet elfoglaló Franciaország. Megfelelő giazdasági^szecve- zetii intézkedésekkel, filmgyá­runk bővítésével és korszerűsí­tésével, moziiipanunk vetítési lehetőségének megjavításával lehetővé tesszük, hogy közön­ségünk az eddiginél is több és jobb filmet, (kulturáltabb kö­rülmények között láthasson. Egész kulturáiiiis életünk a legszorosabb összefüggésben van irodalmunkkal. A felszabadulás óta sok (ki­váló írói mű, regény, vers, el­beszélés, színdarab látott nap­világot. A munkásosztály és az egész magyar nép igényei azonban megnövekedtek az írókkal szemben, amelyeket ezek még csak kis részben elé­gítenek ki. A munkásosztöly, a dolgozó nép azt várja íróink­tól, hagy színvonalas művek­ben elsősorban a máról írjanak, adjanak .bátorítást a szocializ­mus építésében előttünk álló faládátok elvégzéséihez. Lelke­sítsék dolgozóinkat jobb mun­kára, a nehézségek leküzdésé­re, járuljanak hozzá, hogy a dolgozók egymáshoz való viszo­nyát egyre inkább a szocialis­ta emberiesség és egymás meg­becsülése jellemezze. Kormá­nyunk miniden erejével segíti és támogatja azokat a művé­szeket; és írókat, síkúik tehetsé­güket a szocialista társadalom építésének szolgálatába állít­ják. Hegedűs elvtárs ezután a tu­domány eredményeiről gzólt és megállapította: A tudomány megbecsülését nem lehet csupán a költségve­tés számain keresztiül értékel­ni. Ehhez elválaszthatatlanul hozzátartozik nz is, hogy álla­mi szerveink vezetői és dolgo­zód felhasználják e munkájuk­ban a tudomány vívmányait. Ahhoz, hogy a tudomány né­pi demokratikus államunk és életünk minden területén érez­tesse áldásos hatásét, aj eddi­ginél sokkal lelkesebben kell küzdeniük a tudósoknak is azért, hogy tudományos ered­ményeik szocialista építésünk­ben ténylegesen alkalmazásra keiül jenek. A kormány a ma­ga részéről a tudományos dol­gozóknak minden erre irányu­ló törekvését teljes erejével; tá­mogatja. Tovább kell Javítanunk az állami munkát államszervezetünk minden láncszemében Tisztelt Képviselő Elvtársaik! Azoknak a feladatoknak a sikeres elvégzéséhez, amelyek a népgazdaság, a kultúra és a tudomány területén előttünk állnak, tovább kell erősítenünk népi államunkat. Erősítenünk kell szocialista hazánk külső és belső biztonságát szolgáló szerveinket: a néphadsereget, az álamvédeimii és rendőri szer­veket is. Tovább kell javítanunk az állami munkát államszerveze­tünk minden láncszemében. Az elmúlt félévben növeltük helyi államhatalmi és állam- igazgatási szerveink hatáskö­rét, mert a legnagyobb hiba nálunk az ügy ék intézésének túlzott központosításában volt és van bizonyos mérteikig még ma is. Figyelmünket az előt­tünk álló időszakban a járási, városi és községi tanácsok jog­körének növelésére keli első­sorban fordítani. Változást kívánunk elérni a helyi tervezés területén is. A tervezés során nem érvénye­sülnek eléggé a lakosság jcg-js helyi igényei, nem tárulnak fel eléggé a helyi lehetőségeik, me­lyek pedig bőven vannak köz­ségeinkben, városainkban. E hiba kijavításán,, az Országos Tervhivatal és a helyi végre- hajtóbizottságak szakigazgatá­si szervekén^ a megyei, járási és városi tanácsoknál tervbiizotd ságeket hoznak létre, amelyek­be be kell vonni n terület Leg­jobb szaíkembereit is. A minisztertanács a község- politikai célok megvalósítását 1T1é'g szélesebb területen kíván­ja lehetővé tenni és gondos­kodni fog arról, hogy községe­ink az országos anyagkészlet­ből hozzájuthassanak azokhoz „ helyileg ek5 nem állítható anyagokhoz, amelyek segítségé­vel elkészülhet,nek a közsógpo- litikai tervbe felvett létesítmé­nyek, amelyeknek megvalósítá­sához nagy áldozatkészséggel járultak hozzá a dolgozók. Tovább növeljük a tanácsi szervek önállóságát, úe ugyanakkor tovább erősítjük a központi vezetést is. A minisztertanács a továb­biak során is harcol a bürokra­tizmus ellen. Még mindig sok az utasítás, a papiros a külön­böző kimutatások, nyilvántar­tások, jelentések bekérése, me­lyeket a kérő szervek sokszor fel sem használnak. Sajnos, még ma sem ritka az olyan ügy intézés, amellyel a Ncgrád Megyei Tanács végrehajtó bi­zottságánál találkoztunk.. itt a megyei mezőgazdasági osztály egyik bürokratája táviratot küldött az ugyanazon épületben lévő járási mezőgazdasági osz­tálynak, ahelyett, hogy az ügyet személyesen vagy telefonon kísérelte voln*, meg elintézni. Hozzátartozik az eset érdekes­ségéhez az, hogy a távirat át­vételénél a távirat feladója is jelen volt (derültség). Azt hi­szem, mindenki egyetért azzal, hogy — tisztesség ne essék szólván — ilyen „ügyintézésre“' nincs semmi szükségünk. Tisztelt Országgyűlés! Egész állami munkánk alap­ja a szocialista törvényesség, jogszabályaink szigorú betar­tása és betartatása. Hegedűs elvtárs ezután arról beszélt, hogy gyakran előfor­dult, hogy állami szerveink megihátrálíak az úgynevezett népszerűtlen feladatok meg­oldása elől. Ennek a megalku­vó, az állami fegyelmet súlyo­san sértő gyakorlatnak kez­dünk véget vetni és következe­tesen érvényt szerezni jogsza­bályaink előírásainak. Egyre gyakrabban találko­zunk olyan esetekkel, amikor ©gyes végrehajtó bizottság-ok és más állami szervek megsér­tik a szocialista törvényessé­get. Már eddig is eltávolítot­tunk egynéhány tanácsifunkcio náriust, aki megsértette a szo­cialista törvényességet. Nem tűrtük és a jövőben sem fogjuk megtűrni állam­apparátusunkban az önké­nyeskedő. törvényeinket és rendeleteinket megszegő ele­meket. Nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy a lei unt úri Magyar- ország különböző rendű és rangú képviselői, az osztályel- '.enség, elsősorban a kuláikok közül számosán támadják ál- álam,í és társadalmi rendsze­rünket. A szocialista törvényes ség azonban megköveteli, hogy másképpen bíráljuk el azok­nak a dolgozóiknak az ügyét, akik egész életükben becsüle­tesen dolgoztak, de valamilyen kisebb jelentőségű ügyben egy ízben megsértették a népi de­mokrácia rendelkezéseit. Ügyé­szi szerveink és bíróságaink egy része nem tesz elég különb séget az ilyen kisebb jelentő­ségű, tehát a társadalom szem­pontjából kevés,bé veszélyes momk. és a megrögzött bűnö­zőik, illetve népi demokráciánk kai szembenálló, tudatos, osz- á!yidegen ellenséges elemek­nek a társadalmat súlyosan ve- szelyeztető bűntettei között. Változtatni akarunk ezen a helyzeten. Ezért a miniszterta­nács törvénytervezetet készii’ beterjeszteni az országgyűlé- illetve az Elnöki Tanács elé a járási, városi és községi taná­csok mellett működő szabály­sértési bizottságok felállításá­ról, amelyek felhatalmazás kapnának arra, hogy a jelen­legi szabálysértési ügyeken túl, az olyan kisebb jelentőségű ügyekben bírságolást alkalmaz zanak, amelyekben eddig a bí­róságok ítélkeztek. El kell érnünk, hogy a szo­cialista együttélés szabályai­nak megsértését a becsületes dolgozók jogos erkölcsi felhá­borodásának olyan légköre ve­gye körül, amely a törvénysér­tések csökkenéséhez vezet. Az ellenőrzési munka meg­javítása érdekében szerveztük meg az állami ellenőrzés mi­nisztériumát, amely a kormány központi ellenőrző szerve. Ezen túl valamennyi állami és vál­lalati szervünk vezetőjére ifi fokozott felelősség hárul az el­lenőrzés megjavítása és ered - ményesebbé tétele terén. Magyarország külpolitikájáról Tisztelt Országgyűlés! Áttérve külpolitikánk kérdé­seire, mindenekelőtt szüksé­gesnek tartom aláhúzni, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya külpolitikái tevékeny­ségét az országgyűlés áprilisi ülésszakán elfogadott irányel­vek és a varsói szerződés tör- vénybeitotatásakor hozott hatá­rozat alapján végezte. Kapcsolataink erősödésének a szocialista tábor vezető ere­jével, felszabadítónkkal, a Szov jetumióval, fontos állomása az országgyűlés mai ülése is, ame­lyen első alkalommal üdvözöl­hettük itt hazánkban, a ma­gyar népi demokrácia törvény­hozó házában, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának delegáció ját. (Nagy taps.) A dolgozó ma­gyar nép és kormánya nagy megtiszteltetésnek veszi ezt a látogatást és a legmélyebben meg van győződve arról, hogy a testvéri szovjet nép képvi­selőinek magyarországi útja elmélyíti azt az őszinte és szo­ros barátságot, amely orszá­gaink és népemk között az el­múlt évtizedben kialakult. (Nagy taps.) Engedjék meg. hogy ebből aá atkalomból a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa nevében meleg szere­tettel és igaz barátsággal köszöntsem a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldött ségét, kedves vendégeinket. (Nagy taps.) Országunk és a szocialista tábor országai közötti együtt­működést az országok füg­getlenségének, egyenjogúságá­nak és egymás érdekeinek tiszteletfoentartása, a testvéri barátság kölcsönös, sokoldalú segítségnyújtása jellemzi. Há­la és köszönet illeti a Szovjet­uniót, amely élenjárt áldozatos pé’dájával a szocialista orszá­gok közötti testvéri együttmű­ködés kialakításában. (Taps) A magyar kormány az el­múlt félévben — az országgyű­lés határozatának megfe'eiően — több jelentős kezdeménye­zést tett annak érdekében, hegv elmélyítse barátságunkat és fokozza együttműködésün­ket a szomszédos Jugoszláviá­val. Egyetértek Kocsa Popo. vics elvtársi,al, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kül ügyi államtitkárával, aki a szövetségi gyűlés két házának multheti együttes ülésén el­mondott külpolitikai beszámo­lójában megállapította, hogy .,... lényeges haladást értünk el Jugoszlávia és a Magyar Némköztá.rsaság viszonyának rendezésében". Az utóbbi hó­napok sorén megegyezésre ju­tottunk, többek között az or­szágainkat kö'csönösen érintő több kérdésiben, vízgazdálkodá­si és Tisza-bei ózási kérdések­ben. Tovább nőtt kereskedőim! forgalmunk, amely az elmúlt félévben mintegy kétszáz szá- zalékkal volt nagyefbb. mint az előző év azonos időszaká­ban. Bízunk abban, hogy » szep­tember hónapban f<u besza­kadt pénzügyi tárgyalásokon felvéteti kérdésekben is mi­előbb megegyezésre tudunk jutni. Szeretnék egy-két szót szólni Ausztriával való viszonyunk­ról is. Kezdeményezéseink nyo­mán növekedett a két ország közötti árucsere forgalom. Tár­gyalásokat folytattunk az or­szágaink közötti kulturális kapcsolatok kiszélesítésére is. 1 ntézkedéseink eredményeként ’eientősen megnövekedő,tt az országaink közötti személyfor­galom. Illetékes szerveink meg hívására osztrák mezőgazda­régi kü'döttség vett részt a budapesti mezőgazdasági kiá’- ításon, magvar részrő’ pedie konmánydréeréció utazott a bá- esi őszi vásárra. örömmel vettük tudomásul, hogy Ausztria kormánya részé­ről kezdeményező lépéseinket jószáridékkal fogadták, s mint Baab kancellár kijelentette ......Ausztria hajlandó a meg­értő szomszédi együttműködés­re Magyarországgal". To vább erősítettük diplomá­ciai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat más országok­kal is. Az elmúlt félév alatt diplomáciai kapcsolatot létesí­tettünk Indonéziával és íz landdal és ugyanezen célból tárgyalásokat folytattunk Gö­rögországgal, Burmával és több más országgal is. Különösen örvendetesen fej­lődnek kapcsolataink Egyip­tommal, Indiával és Burmával és azokkal a közel- és közép­keleti országokkal, amelyek­nek kormányai visszautasítják az imperialista hatalmak be­avatkozását országuk belügyei- be és nem hajlandók népeik érdekel ellenére támadó jel­legű katonai blokkokba lépni. Egyiptommal követeket cse­réltünk s ismeretes, hogy Nasszer elnök úr elfogadva kormányunk meghívását, a jövő év folyamán Magyaror­szágra látogat. A magyar nép mély rokonszenwel figyeli ezen országok népeinek függet lenségükért vívott küzdelmét, a magyar kormány pedig köte­lességének tartja, hotgy kezde- menyeaSieg lépjen fel az ezen országokkal meglévő kapcsola­taink megserősítése érdekében Gazdasági kapcsolataink erő­södését mutatja, hogy a ka­pitalista országokba irá nyúló árukivitelünk ez év má sodik és harmadik negyed évében 65 százalékkal, beho­zatalunk 44 százalékkal ha­ladta meg az elmúlt év azo­nos időszakának áruforgal­mát. Jelentősen kiszélesítettük for­galmunkat a közép és dél-ame­rikai országokkal. Fejlődött külkereskedelmünk néhány hagyományos partnerrel. így Nyugrit-Németországgal és Finnországgal. Figyeliembevéve a nemzet­közi helyzetben a genfi kor­mányfői értekezlet nyomán be­következett enyhülést, másrészt hogy a nemzetközi viszonyok további kedvező alakulását előmozdítsuk, a miniszterta­nács határozata érteiméiben fegyveres erőink létszámét 20 ezer fővel csökkentettük. A Magyar Népköztársaság fokozott tevékenységet fejtett ki külön,böző nemzetközi szer­vezetekben. nemzetközi kong- resszwsckan és értekezleteken. Ebben az évben hozzávetőlege­sem 150 nemzetközi kongirssz- szuson vettek részt képviselő­ink. A népek közvetlen kapcso­latának, egymás megismerésé­nek elősegítése érdekében je­lentős könnyítéseket hoztunk a;z idegenforgalom területén. A túnistaforgaicim további növelé­séire még ebben az évben újabb hathatós lépésekül; teszünk. Az elmondottakból világosam kitűnik, hegy a Magyar Nép­köztársaság kormányának egész tevékenysége, amely a népek közötti bizalom és együttmű­ködés megerősítésére, a bélre és biztonság biztosítására irá nyúl, mintíenibem megfelel az Egyesült Nemzeteik alapokmá­nyában. lefektetett elveknek és célkitűzésieknek. Éppen ezért szükségesnek tartjuk erről a helyről is is­mételten kihangsúlyozni a magyar népnek azt a régi és jogos kívánságát, hogy ha­zánk végre elfoglalhassa he­lyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Szilárd meggyőződésünk, hogy a világszervezet fórumán az eddiginél még hathatósabban szolgálhatnánk a uéipek barát - ságámak, a világbéke biztosítá­sának magasztos ügyét. Hegedűs elvtárs ezután a genfi kormányfői értekezlet <si­(FolyUUás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom