Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

ISSő NOVEMBER 13 NAPLÓ 5 > A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata (Folytatás a 2, oldalról) retekjei. Ne esek jelentések »lapján tájékozódjanak az tize rtiek helyzetéről, hanem a helyszínen szerzett tapasztala­tok felhasználásával nyújtsa­nak segítségét az ipari veze­tőknek a munka megjavításá­ban. Vonjanak be kiváló szak­embereket egy-egy gazdasági kérdési vizsgálatába. Alkalmaz zák következetesebben a fele- lösségrevonást azokkal a veze­tőkkel szemben, akik a. párt és kormányhatározatokat n^m hajtják végre. Részesít­sék. foltozott elismerésben azo­kat, akiit eredményeket énnek el az. új technika alkalmazá­sában. É feladatokat úgy hajt- sájt végre, hogy egyidejűleg erősítsék a gazdasági vezetők tekintélyét, az egyszemélyi fe­lelős vezetést. 2 Meg kell erősíteni az ipari üzemek, a kutató és tervező intézetek pártszer­vezeteit, különösen a pártalap- szervezetek vezetőségét olyan káderekkel, akik képesek előre vinnia technikai haladás ügyét. A pártszervezeteknek meg kell értetniük az egyszerű segédmunkástól kezdve a mű­szaki vezetőkig mindenkivel, hogy iparunk és egész népgaz­daságunk technikai alapjainak fejlesztése szocialista építő­munkánk egyik kulcskérdése. Tanulmányozzák más üzemek fejlett- munkamódszereit, gon­doskodjanak azok salát üze­mükben, való széleskörű elter­jesztő íéről. Fordítsanak gon­dot a technológiai fegyelem megszilárdítására, a meglévő berendezések jobb. gazdaságo­sabb, kihasználására. Foglal­kozzanak többet az' újítókkal, iccbnikúsokkal, mérnökökkel, tudósokkal, gondoskodjanak jíoliiikai fejlődésükről, növel­jek aktivitásukat a technika féiJesZfése, új termelési eljárá­sok kidolgozása, bevezetése te­rén. ti Tovább kell javítani a pártszervezeteknek a tömegekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek támaszkod­janak .a dolgozók széles töme­geinek véleményére, a párt­funkcionáriusok nagy figyelem mel hallgassák meg a dolgo­zók észrevételeit, javaslatait és gondoskodjanak a helyes javaslatok megvalósításáról. Keményen lépjenek fel mind­azokkal a gazdasági vezetők­kel szemben, akik figyelmen kívül hagyják a dolgozók ja­vaslatait. Segítsék a dolgozók aktivitásának kibontakozását a különböző üzemi értekezle­tek rendszeres megtartásával, jó megszervezésével és a dol­gozók helyes kezdeményezései­nek támogatásával. /J, A pártszervezetek végez- zék nagyobb gonddal a kádermunlká#:. Foglalkozzanak alaposabban a termelést irányí­tó káderekkel, segítsék őket a káderelv helyes kiválasztásá­ban, nevelésében. Különös gonddal kéll foglalkozni * ter­melés élenjáró dolgozóival és azok szakmai é§ polliitáfcaá kép­zésével. ‘ C A pártszervezetek segát­• sáli elő, hogy a DISZ a fiaital munkásokat ég műszaki értelmiségieket a technikai fej­lesztés élharcosaivá nevelje. — Adjanak a DlSZ-szervezetek- nek lelkesítő, mozgósító felada­tokat, bátorítsák a fiatalok kezdeményezéseit, fokozott fi­gyelmet fordítsanak fiatal szak embereink: politikai, szakmai és erkölcsi nevelésére. A Növelni kell a megyei, * városi kerületi, járási, pártbizottságok ipari és közlekedési osztályainak sze­repét az ipar pártirányítá- sában és ellenőrzésében. Ezen osztályok munkatársai tanul­mányozzák az üzemeltben fo­lyó munkát rendszeresen a helyszínen és tapasztalataik alapján nyújtsanak segítséget az üzemi pántszervezet elmek és a gazdasági vezetőknek u ter­melékenység emelésére, „z ön­költség csökkentésére, a tech­nika fejlesztésére irányuló szer vezőmunka megjavításában. f7 A pártszervezeté;;: úí­4 * mutatásai nyomán a szakszervezetek javítsák meg a dolgozók között végzett ne- velőmunlkájukat. Küszöböljék ki a szocialista munkaverseny szervezésében még fellalihető iarmaißzmuert ég bőrökre tíkus jeüenségieiket Fokozottabban el­lenőrizzék a munkavédelemmel és baiesetelbárífással kapcso­latos intézkedések végnekajtó­sát. Vigyék előre a dolgozók szakmai 'képzésének ügyét. — Mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit a technika fejlesztésé­ben. a technológiai fegyelem, a munkafegyelem megszilárdí­tásában rájuk háruló feladatok el végzésére. A Magyar Dolgozók Párt­jának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. Pártunk politikájának, a szocializmus építésének célja: népünk anya­gi és kulturális életszínvonalá­nak szilárdan, tudományosan megalapozott, állandó, rend­szeres emelése. Ebben alapvető szerepe van a műszaki hala­dásnak iparunkban, népgazda­ságunkban. Ez az a döntő lánc­szem, melyet ma meg kell ra­gadnunk, hogy a munka ter­melékenységét mind magasabb színvonalra emelve, a termé­kek bőségét biztosítva hazánk ban, győzelemre' vigyük a szo­cializmus ügyét. A Központi Vezetőség fel­hívja a párt valamennyi tag­ját, a DISZ tagokat, az ipar összes munkásait, művezetőit, technikusait, mérnökeit és al­kalmazottait, a tervező intéze­tek és kutató intézetek dolgo­zóit, a közgazdászokat és ter­vezőket, az ipari káderek ok­tatását végző pedagógusokat, hogy minden erejükkel harcol­janak az ipar előtt álló fel­adatok sikeres megoldásáért, az új technika széleskörű beveze­téséért, a munka termelékeny­ségének gyorsütemű növelésé­ért, az önköltség csökkentésé­ért, a minőség javításáért. E feladatok sikeres megvalósítása nagymértékben hozzájárul or­szágunk gazdasági erejének to­vábbi növekedéséhez, honvé­delmének megszilárdításához lehetővé teszi a dolgozó nép életszínvonalának emelését és elősegíti a szocializmus alap­jainak: lerakását; A szerkesztőség postájából Nyakig érő sárban Köztudomású, hogy mi, pé­csiek, részben a helyi adott­ságok miatt, előszeretettel já­runk az úttesten. De Pécsett is vannak olyan utcák, ahol jobb és tisztább a közlekedés a járdán, mint az úttesten. Ilyen például a Kolozsvári utca. Sajnos, azonban az ut­cában folyó építkezés leszorí­totta a járókelőket a salakos járdáról, mert az építéshez szükséges anyagot a járdára rakatta le az építés vezető­sége. , ____ Vé leményem szerint bőven van hely az építési anyagok számára a járdán túl és ha az építés vezetősége csak kis figyelmességet tanúsítana a járókelők iránt, főként a Pe­tőfi utcai általános iskola tanulói iránt, nem kellene ezen az útszakaszon nyakig érő sárban közlekedniük a dolgozóknak. VÁRNAI LÁSZLÓ MÁV-igazgatóság Lehetetlen állapot A Kokszművek mellett a mohácsi, vámtól az Erőmű ka pújáig vezető úton járnak az újhegyi szőlőkben lakó dolgo­zók és diákok. Erre közleked­nek az iszapszénszállító ko­csik is, elszórják az iszapot, mely a sárral összekeveredve vastagon borítja az úttestet. En a II. dűlőben lakom s ha Pécsre jövök, a dúlőúton nem leszek sáros, de a kővel bur­kolt úton igen. Véleményem szerint e lehe­tetlen állapot megszűnne, ha az út melletti árkokat kitisz­títanák és az úttestről a sa­rat legalább hetenként egy­szer lekaparnák. Bízom ab­ban, hogy az illetékesek or­vosolják az újhegyi szőlőkben lakó dolgozók panaszát. PALOTAI MARTON Pécsújhegy, II. dűlő, 52 szám. VÖRÖS JÁNOS 1914-1955. Mély fájdalommal jelentjük, hogy Vörös János elvtárs, a pénzügyminiszter első helyettese, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója, hosszas betegség után elhunyt. Vörös János elvtársban a munkásosztály hű, tehetséges fiát. az önfeláldozó kommunistát, a magyar gazdasági élet egyik odaadó harcos vezetőjét vesztettük el. Vörös elvtárs akadályokat nem ismerő, lelkes és szívós munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar nép­gazdaság szocialista alapjainak erősítésében, pénzügyi és bankrendszerünk fejlesztésében. örökké megőrizzük Vörös János elvtársnak, a magyar nép hű (iának, pártunk önfeláldozó harcosának emlékét. Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma. Magyar Nemzeti Bank.---------------------------------*-----------------------------_ Súlyos be tegség következté­ben, élete teljében, Hatalom meghalt Vörös János elvtáns, a magyar munkásmozgalom bátor zászlóvivője, népének, osztályának., pártjának élete végéig hű fia. A munkás osz- táfly ügyének igazával koma fiatalságában ismerkedett meg és minit húszéves ifjúmuntkás, már ott küzdött a Ruházati Munkások Szakszervezetének legjobb kommunista harcosai között, a szakszervezeti ellen - zék első soraiban. A nélkülözés és munkaméJkö- liiség évei, a Horthy-fasázmus terrorja nem tutíibák megtörni. Egy pillanatra sem tántonoocét eíi az igaz ügy szolgálatától. — lót 1-ben az illegális Kommu­nista Pánt tagjaiként a pánt bu­dapesti VIII. kerületi bizottsá­gában dolgozott. A párt, a műn kásosztály harcaira szervezte, elméletére tanította , fiatalsá­got, terjesztette a pánt sajtó­ját. 1042-ben a Nemzett Füg­getlenségi Mozgalomban való részvétele, a munkásosztály fel­szabadításáért. folytatott áldo­zatos, forradalmi tevékenysége miatt — annyi száz kommu­nista társával együtt — letar­tóztatták és kegyet ten kínzások után tíz hónap! börtönre ítél­ték. Fogsága alatt váüit súlyos­sá a munkásnyomorban, moz­galmi megpróbáltatások között szerzett betegsége. Kiszabadulása után újra be­állt a párt harcosainak sorába és 1944 márciusa után aktív szervezője lett a német fasisz­ták és nyilasok elleni fegyve­res ellenáTiilési mozgalomnak. A felszabadulás után a párt ismét felelős páirbmunkára küld te. 1948-ban a pánt gazdasági munkára irányította, 1951-ben — miután a népgazdaság fon­tos területein kemény akaratá­val és' szívósságával mindenütt megállta a helyét — a pénz­ügyim Inisziér:umba. majd 1932- ben a Magyar Nemzeti Bank élére került. 1955 január óta „ pénzűgymnniisziter első helyet­teseként dolgozott. Vörös János élvtárs harcos élete, páratlan műnké bírása mondán akadályt leteüzdő aka­ratereje és kommunista sze­rénysége példaképül állt és áíl valamennyi elvtársu, barátja., munkatársa előtt. Örökké megőrizzük drága barátunknak, Vörös János elv­társijaik, a magyar nép hű fcá- nok, pártunk odaadó harcosá­nak emlékét. Gerő Ernő, Antos István,. Ba­kó Ágnes, Bíró László, Bíró Lívia. Farkas Iászló, Fekete Sándorné, Fodor András, Friss István, Gordon László, Házi Árpád, Igaz Sándor, Keresztes Mihály, Nemesi Ilona, OH Ká­roly. Matusrk Tivadar, Szántó Dénes. Tóth Ferenc, Túli Ist­ván, Varga Sándorné. * A fei(ravaitaiLoE.ás I960 novem­ber 15-én, délután 1—ítél 3 órá­ig, a temetés délután három órakor a Kerepesi úti temető­ben lesz. « 4 j-A VIHAROS ALKONYAT Megnéztük, tanultunk belőle... Az orosz drámairodalomnak magas, eszményi hagyományai vannak és a szovjet dramatur­gia .e;« a nagy szellemi örök­séget átvette és továbbfejlesz­tette. Polgári társadalmi viszo­nyok között, ahol a színpad elsősorban ipari vállal­kozás, alig képzelhető el, hogy a színpad munkásai — diráma- írok és színészek — olyan óriási felelősséggel mérlegel­nének minden témát, minden leírt szóit, minden színészi moz­dulatot, mint ezt a szovjet drámairodaiamban tapasztal­hatjuk. ..A művészet a népé — hir­deti« Lenin. — Legmélyebb gyökereivel a széles dolgozó tömegek televényébe kell bo- csájtkoznia. Olyannak kell lennie, hogy megértsék ás szeressék. Egybe kell fognia e tömegek érzéseit, gondo­latait, akaratát, hogy maga­sabbra emelkedjenek". . A., szovjet embereik legszéle­sebb rétegeinek gondolat- és érzésviHágát mind máiig foglal­koztatja az a lenyűgöző hőstett ahogy az orosz proletáríótus megdöntötte a cári hatalmat és elindult egy új emberi világ megteremtése útján. Az októ­beri napok úgyszólván minden művészt meigtthlettek. Lírában, epikában, drámában, zenében, festészetben hatalmas azoknak a művészi alkotásoknak a szá- ’ma, amelyek a forradalom sok szertefodrozó eseményeinek egy-egy részletét tükrözik Drámai konfliktusokban leg­gazdagabb az a lelki folyamat hogyan tálálja meg helyét a proletárok vezette forradalom­ban a régi értelmiség. Nyil­vánvaló, hogy széles tömegei­ben ez volt az a társadalmi ré­teg. amelynek lelkivilágát leg­mélyebben átitatta az uralkodó osztálynak az iskolák, köny­veik, újságok útján ható ide­ológiája. Másrészről azonban az is tény, hogy ennek a réteg­nek legtisztábban látó, legbe­csületesebben gondolkodó fiai egész életüket tették rá, hogy a forradalmi .. pr ölet áriá tussal karöltve a néptömegek között a forradalom előkészítésén munkálkodj anak. Rachmanov színműve is az orosz értelmiség kettős arcát, sorsának kibontakozását elemzi. Három sorsdöntő esztendő — 1916-tól 1918-ig — határai között három em­ber sorsában állítja a néző figyelmének középpontjába ezt a kérdést. Polezsajev, a pétervárt egye­tem világhírű botanikusa, a darab főhőse. Egész életét arra szentelte, hogy a rossz termé­sektől sújtott Oroszország me­zőgazdaságát felvirágoztassa. Elgondolásai gyakorlati meg­valósítására „alkalmazott bota­nika akadémiájának felállítá­sáért” küzd: már jócskán túl­jutott 70. életévén, de tervét még mindig nem sikerült való- raváütania. A cári rendszer egy kopejkát sem hajlandó ál­dozni arra, hogy az orosz mu­zsik jobb világot lásson, hogy az egész guberniiumotoat sújtó éhínség megszűnjön. Mellette két. fiatalember dol­gozik: Vaszi'ld Varabjov egye­temi magántanár és Mihail Bocsárov egyetemi hallgató. Varabjov szobatudás és kar­rierista, akinek a tudásra C9ak mint a társadalmi felemelkedés eszközére van szüksége, süt­kérezik mestere hírnevén, el­kíséri külföldi útjain, ^hangya- szorgalommal összegyűjti an­nak eszméit, gondolatait, hogy mint szemfüles memoir-író maga is beevezhessen, a halha­tatlanságba. Bocsárov, a nagy tudós kedves, nagyreményű, tanítványa, akiinek tudományos érdemeire — sajnos — a da­rabból nem derül fény, úgy hogy valójában nem is tudjuk,, miért szerették meg tulajdon fiúkként Polezsiajev és felesé­ge. Bocsárov forradalmár, aki a balti matrózok között végez forradalmi munkát. De ezt Polezsajev csak akkor tudja meg, amikor háza kapuja előtt már ott leskeiődnek a kor­mány fogdmegjei, hogy Bocsá- íovot letartóztassák. Poiezsa­jev „ az első naptól gyűlöli a háborút“, nyilvánvalóan fáj neki népe tengernyi szenvedé­se tudományos terveit is félti. Bocsárov letartóztatása után gyűlölete az egész rendszer el­len fordul. Az októberi forradalom lesz aztán az a választóvíz, amely az embereket világ­nézetüknek megfelelő helyre sodorja. Varabjov az egészben csak a hatalomért való tüleked'ést lát­ja, a sorsdöntő küzdelmet ..ért­hetetlennek és feleslegesnek“ tanúja. „Nekem semmi sem kell, csak a tudományom” — sírja számyszegetten. Polezsá- jev viszont ezekben a nehéz napokban fejezi be élete főmű- vét, egy hatalmas tanulmányt. Közben a sajtó útján felhívás­sal fordul tudósit ársiaihoz; hogy valamennyien támogassák * a szovjet rendszert. A harmadik felvonás csupa verófényes szín. Pétervárt új­ra kigyullad a fény. Polezsajev merész álmokat sző új intéze­tének méreteiről, számbaveszi jövendő munkatársait, a bolse­visták nyomdájában lenyomat­ja művét, a hazatért Bocsárov- tól megtudja, hogy Lenin ruagy ra értékeli tudományos mun- Icásságát. Érzi, hazája sorsa jó kezeikben van, hogy Lenin ..boldogságra vezeti az embe­riséget". Rachmanov színin ívében, akárcsak Alekszej Tolsztoj „Golgota” című regényében azt hirdeti, hogy a becsü­letes, népét és hazáját sze­rető értelmiség megtalálja helyét az új rendben és al­kotó munkássága , nyomán sokkal szélesebb lehetőségek nyílnak, mint bármikor az­előtt. Tolsztoj hősei a kínok és té- peiődések tövises útján járva jutnak el ehhez a felismerés­hez. belsőleg hatalmas utat tesznek meg. Rachmanov alak­jai belsőleg jóformán semmit sem fejlődnek. Polezsajev már az első felvonásban is szemben áillt az uralkodó renddel, a második felvonóéban semmi­féle belső félelmet és aggá­lyoskodást sem kell legyőznie, ajmikor felhívását a szovjet hatalom mellett megírja. Bo­csárov már a darab elején is meggyőződései forradalmár, Carabjovról pedig már szín­relépése előtt is tudjuk, hogy soha sem lesz képes odáig felemelkedni, hogy megértse a proletárok igazságát. A da­rabban különösen az elején kissé kevés történés van, egyes jelenetekben a szereplők túlsó­kat beszélnek és keveset tesz­nek, ami a darabot — néhol vontatottá teszi. Maga a téma azonban rendkívül érdekes és a mi közönségünket is érdeklő. A Pécsi Nemzeti Színház Rachmanov színművét novem­ber 6-án mutatta be és előre­láthatólag december 1-ig játssza. Selymes Ferenc A Dunántúli Napló novem­ber 6-á számában olvastam a „Viharban nőttek fel” című fiilitn kritikáját. Már az első két sor felkeltette érdeklődésemet: „Vajon hány diszá&ta és hány DlSZ-tltkár látta ezt a filmet?“ Abban a szerencsés helyzet­ben vagy öli, hogy tudom: Pécs város üzemi, hivatali DISZ-tit- kárai közösen megnézték ezt az emlékezetesen szép, jó és ked­ves filmet. Magam is hallgató­ja vagyok a kéthetes DISZ is­koláinak, amelynek programjá­ban szerepelt a film megtekin­tése. Mindannyiuruk nevében ír­hatom, hogy j^gyon-nagyon tetszett a film. A cikkben em­lített négy tanulság mindegyi­ke és még ezenkívül sok más is másnapi beszédtémánk volt. hiszen mi is hősi áldozatkész, a hibákat kritizáló, ellene har­coló emberekké akarjuk nevei Új táncegyüttest avat a város A városi tanács népművelési osztálya és a Doktor Sándor Kultúrotthon 1955 február 21-én megalakította a pécsi városi táncegyüttest. Az együttes célkitűzése: a nép gazdag művésze­tét megismerni, ápolni, továbbfejleszteni és rém utolsó sorhan ennek gaizdagságát a dolgozókkal megismertetni és megszeret­tetni. A táncegyüttes uyolchónapi szorgalmas munka után meg­érdemelte a szakemberek elismerését. Ez az elismerés abban is megnyilvánult, hogy november II-én Budapesten bemutathat­ták Bnrlói Simon „Csizmás Jankó” című háromfelvonásos tánc­játékát. A Doktor Sándor Kultúrotthon ünnepi hetének is kiemel­kedő műsora les/ a táncegyüttes november 14-i bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban. A hétfői bemutatón a táncjátékon kívül szebbnéi-szebb néptáncokban is gyönyörködhetünk. A tánc és a muzsika összhangját, egybeforrottságát a honvédzene­kar biztosítja. És mivel a lánc dalban született, a Liszt Ferenc kórus megnyitója harmonikusan illeszkedik bele a műsorba és külön élményt jelent. A táncegyüttes minden tagja úgy érzi, hogy a város dolgo­zói iránti kötelezettségének tett és tesz eleget, amikor szorgal­masan, fáradhatatlanul készül erre a l»emutatóra és amikor hét- ion a közönség elé lép. A város dolgozói ezt azzal viszonozhat­ják, hogy elmennek a bemutatóra és a táncosokhoz hasonló lel­kesedéssel és tapssal buzdítják táncosainkat további sikerekre. BALÖ ISTVÁN ni magunkat és fiatalja inka mi is szeretnénk, he idősebb. tapasztaltabb munkatársain’-"* vezetőink megértőén bánnának velünk, amire kiváló példa volt a „Viharban nőttek fel” című film. Itt akarom megemlíteni, hogy csatlakozom ahhoz az egyre gyakrabban elhangzó kéréshez, hogy íróink is támogassanak bennünket, írjanak nekünk és rólunk többet és egyre többet jobbat és egyre jobbat, olyat, ami nevel és szórakoztat, -ami nem unalmas, és nem is sema­tikus. Ebben az irányban mái tör­téntet lépések. A „Különös is­mertető jel” című magyar film illegális kommunista hősein!)', életével, harcaival ismerteti meg ifjúságunkat. S portfilm jc- Lnk erős bázisai a tömegsport fejlődésének. „Éjetjel” című filmünk már külföldön is is­merteti népi demokráciánk mai hőseit. De mi. fiatalok, még ennél is. ezeknél is többet aka­runk és főleg rólunk fiatalok­ról akarunk olvasni, látni, hal­lani. , Végül pedig nemcsak az or­szágos, lianem a helyi helyzet­ről is szeretnék szólni. Szeret­nénk. ha gyakrabban foglal­koznának az írószövetség he­lyi csoportjának tagjai Ifjúsá­gunkkal, a fiatalok munkájú­val, problémáival), tanulásával, szórakozásával. ARATÓ GYÖRGY a Pannónia Sörgyár mb. DISZ-titkára. — A MOHÁCSI JÁRÁS SZINJATSZOCSOPORTJAL szorgalmasan készülődnek téli bemutatójukra. A bari csoport Sásdi: Nyolc hold föld című drámáját, a lánycsókiak Szig­ligeti: Cigány című színművét. Versenden Móricz: Sári bíró­ját, a dunafalvi csoport Csiz- marek: Boci-boci tarka ■ című operettjét próbálja,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom