Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

4 NAPLÓ 1955 NOVEMBER 13 A Gépállomások Megyei Igazgatósága jelenti: Palotabozsokon született a legtöbb jó eredmény A gépállomások legnagyobb része kihasználta a méhányna- pos esetlen időt és jelentősen előrehaladt körzete őszi mező- gazdasági munkáiban, elsősor­ban a vetésben. A megyében legjobb palotabozsoki gépállo­más traktorosad a vetés, az őszi mélyszántás és a silózás 82.9 százalékával végeztek, amel­lett, hogy éves tervüket 114.G százalékra teljesítették. A sely lyei gépállomás a 82.5 százalék­nál tart — éves traktormunka tervében pedig a 102.5-nél. — Megenged he tel le n ii 1 lassú a villányi és a kozánmáslenyi gép állomások előrehaladása. A villányi gépállomás .12 zetorja az elmúlt öt napban csak 17 hold vetést végzett el, a kozár- mislenyi gépállomás pedig még mindig adós a Pécshez tartozó termelőszövetkezetek aprómag- vainak elcsóplésével. A gépál­lomások sorrendje a vetést, őszi mélyszántást és silózést alapul véve a következő: 1. Palot-abozsok, 2. Sellye, 3. Boly, 4. Máigocs, 5. ÓC6árd, 6 Pécsvárad, 7. Szentlászló, 8. Harkány, 9. Mohács, 10. Kozár- rmisleny, 11. Villány, 12. Szi­getvár, 13. Vajszló, 14. Szent- lőrincc, 15. Sásd. Éves tervét négy gépállomás teljesítette túl: Palotabozsok (114.6), Pécsvárad (103.1), Sely- lye (102.5), Szigetvár (102.4). Jelentés a legjobb traktoros­párokról A megye három legjobb trak toros pár ja közül a legelső most is a palotabozsoki Harcsa Já­nos és Kovács János. Együtte­sen 260.8 műszaknormát telje­sítettek. TANÁCSTAGOK FOGADOD It AI ! II. kerUlet: November 15-én (kedd) este 6t órakor Uaramvölgyi Andrásno és! dr. Unka László a belvárosi fiú-! iskolában, Mezei András és Fe-5 kete Józsefné a kertvárosi alt.! iskolában. November 16-án este 6 órakor! Lippal Janómé és dr. Kardos La-! josué a Kaposvári utca 10. sz.! alatt, Borbás Gyula és Szabó La-1 josné délután 16.30 órakor a ta-! nácsház In. 138. sz. szoba. Sze-5 keres Lászlóné és Molnár Géza! este 6 órakor a Mátyás kir. u.! alt. Iskolában. November 17-én (csQtörtök) este: H ólakor Török Géza és Link ,Tá-; nos az Egyetem u. ált. iskolában.! Túrák Jánnsné és Korda Alfréd a! Geisler Eta u. gimnáziumban.! Késmárki Gyula és Szele Jánosáé! a Tanítóképzőben. Kossuth L. u.,! Gergely Lajos és Bíró Ferenc aj tanácsház I. em. 47. szobában, i November 16-án este 6 órakor; Kiss Jenó és Kolpech József se; Ágoston téri ált. iskolában, Herr; Józsefné és Sehultelsz István az; Ágoston téri ált. Iskolában. November 19-én (szombat) este • 6 órakor Tóth János és Arsádl Jó-; zsefná a nagyárpádi tanácslrodá-’ ban. ! 9 ■ TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓT ! TARTANAK: ■ L kerület: November 15-én (kedd) este 6; órakor Mlcbelutti Ferenc és Heidt; József a volt Helyes-féle vendég-; lőben, Györkö Antal és Preller; Uajosné az öregmeszesl szakszer-j vezeti helyiségben, lfj. Eicher Jó-; zsef és Lovas! Ferencné a Bu-j üai n. pártszervezetben. : November lt-án (szerdán) este! 6 órakor Várszegi György ésj Kovács Ferenc a Vasas I. kultúr-! házban, Tátrai József az István-• aknai Iskolában, Verttke István; és Böröcz Emil az újmeszesl Is-! kólában. Kovács István és Mtze-I rák József a volt Türr-malomban.; November 18-án (péntek) estei K órakor Klepach ottmár és Dal-! los István a Vasas II. Legény-! otthonban. Kónya István és Kónyt! Dávid a Szabolos-falusi kultúrház-i ban, Bozsér János és Dékány Fe-! renc a Szabolos-te’.epl Iskolában,! Sstlpánovlcs József és Peák Já-! nosné az Épülettatarozó V. kul-j túrtermében. ! November 19-én (szombat) este! * órakor özv, Szebeli Jánosné és! Peti József a Vasas II. falusi! Iskolában, Jelenszkl János és! Gáspár József a pécsbányai Zalka! Máté kultúrházban. ! ■ U. kerület: ■ November 15-én (kedd) este 6! órakor ifj. Kovács István és! Pusztai József az Ágoston tériéit.! iskolában. November 16-án este 6 órakor! Schnóbel Mária és Pellérdt Jó-! zsef az Ágoston téti ált. lskolá-! ban. ! November 17-én (csütörtök) este! H órakor Galamb Józsefné és! Krizmanics István az Ágoston téri! ált. iskolában, délután 5 ó'áknr! Kumll Györgyné és Arató Pálné. Budai 1. MNDSZ helyiségében,! Berényl Ferencné és Storch J6-, zsefné Budai I. MNDSZ helyisé-! gében. 9 November 18-án (péntek) este 6. órakor Gábor Jánosné és dr. Hé-« móri László az Ágoston téri ált.; Iskolában. • Második helyen a szenüő- rimei K06611th-diias Fernbach Antail áll a váltótársával, Ta­kács Györggyel. 173.7 műszak­normát teljesítettek eddig. Harmadik: Szalad Sándor és Horváth György Palótabozsok- ról. Kettejük műszakinormája 165.6. Kik a legjobb nyújtott műszakosok? A megyei igazgatóság külön értékelte azoknak a traktoro­soknak a teljesítményeit, akik váltótárs nélkül, nyújtott mű­szakban dolgoztak. A megye két legjobb nyújtott műszakos traktorosa a pécsvárac® gépál­lomásról került ki Simonit Sán dór és Zombár József szemé­lyében. Simonfi elwtárs egy­maga 119.2, Zombár elvtárs pe­dig 106.2 müszaknormát telje­sített. A három első brigádvezető — mind palotabozsoki A traktoros brigádvezetők őszi versenyében a palotabozso ki gépállomás aratott le min­den dicsőséget. Tőlük került ki a megyei első, második és har­madik legjobb is. Béres József elvtárs brigádjában minden gépre 118.08 műszatknorma esik, amely 142.2 százalékos tervteljesítést jelenít. Második: Miltner Ferenc 115.73 műszak­norma és 154.7 százalék. Har­madik Zöldág Sándor brigád­vezető. Brigádja minden gépé­re 106.9 műszaknorma esik. — Tervét 109.6 százalékra telje­sítette. Hol a legtöbb egj-egy gép teljesítménye Az elvégzett számítások sze­rint a palotabozsoki gépállo­más minden traktorára átlag 80.5 műszaknorma esik és a gépek teljesítőképességének alapos kihasználása a gépállo­más nagy eredményeinek ma­gyarázata. A pécsváradi gépál­lomáson ez a szám 62.2, Mágo- eson pedig 50.6. Jói halad a vetés a iMccsck Gyöngye Tsz-ben Az ad-' -pár hete alakult Me­csek Gyöngye Tsz-ünkröl írok néhány sort. Azért, mert meg­lepett az a nagy szorgalom. amivel a tagság hozzákezdett a munkához, de különösein az őszi kényérgabonavetéshez és a termények betakarításához. Annak ellenére, hogy nehéz terepviszonyokkal kellett meg­küzdeni. az őszi kenyérgaboná­nak majdnem a fele már föld­ben van és a terményeket túl­nyomórészt 'betakarítottuk. A tsz-tagak ki jelentették, hagy ha az jdő kedvez nekik, a jö­vő héten az egyéniek kenyér- gabonaveitésében is segédkez­nek. Tegnap megérkezett a má- gocsi gépállomás segítsége, a két ekés Zetor és így pár nap múlva befejezzük a vetést. — Hogy ilyen jól mennek a mun­kák, az elsősorban Farkas elv- társ, tsz-elmök érdeme, mert már hajnalban ő maga csinál ébresztőt és a tagokkal együtt kint van a mezőin. A foglatosok közül kitűnik Kis Bapp Ist­ván, Vincze Mátyás, Nyers Ist­ván, Papp M. József, Kovács József, Sánta György. Az asz- szonyok közül, akik a földeli letakarátásában serénykednek, legjobbak Nagy Jánosné, Budi Pétermé, Tómmá Sándomné, Gáspár Józsefné, Sánta György né, Sáska Lajosné. Ha a kez­detihez hasonló ütemben foly­nak továbbra is a munkák, még sok szép eredményről szá­molhatok be. KERESZTÚRI JÓZSEF v. b. elnök, Kárász. Siklósi jelentés örömmel jelenteim, hogy a szokatlanul rossz időjárás el­lenére 62 holdon letakarítottuk a kukoricát. A cukorrépát is leszállítottuk átlagtermésünk kataszteri holdanként 240.5 mázsa. November 10-ig 21 hol­don a búzát is elvetettük. ORZSI FERENC Sikló6, Táncsics tsz tagja. Már 180 holdat vetettek... A vóméndi Uj Alkotmány Tsz tagsága szorgalmas miun­kával a tervezett 210 holdból 180 holdon vetette el a búzát. Már csak egv-két nap, és vé­geznek a kenyérgabonavetés- scl. Válasz propagandistáink kérdéseire A politikai gazdaságtan is a marxizmus-leninizmus alap­jai tanfolyamok konferen­ciáin felvetődött néhány elvi kérdés „A politikai gazdaság­tan tárgya” cinül témával kapcsolatban. amelyre az alábbiakban válaszolunk. Mit értünk^munkaeszközö- kön és mi a szerepük a tér melésben? A munkaeszközök fogalmát használjuk tágabb és szűkebb értelemben. Szűkebb éi teleim­ben véve munkaeszközökön azokat a dolgokat értjük, ame­lyek felhasználásával az em­ber megdolgozza a munkaitár- gyat, átalakítja azt emberi szükségletre. Tehát az ember a munkaeszközt maga és a mun­katárgy közé iktatja, például a kovács a kalapácsot, az esz­tergályos az esztergagépet, a paraszt az ekét, stb. Tágabb ér­telemben a munkaeszközök kö­zé soroljuk az üzemi épülete­ket, raktárakat, stb.. amelyek a munkafolyamatban ugyan nem vesznek részt, de annak tárgyi feltételeit alkotják, nél­külük nem folytatható a ter­melés. Nem pontos fogalomhaszná­lat a „szerszámok" kifejezés munkaeszköz helyett, mivel nem nevezhető szerszámnak például egy hatalmas turbó- generátor v. más-más hasonló gyártmányok, illetve munkaesz közök. A helyes és pontos fo­galom a szűkebb értelemben vett munkaeszközök, amelyek legmozgékonyabb legforradal­mibb elemeit képezik a terme­lőerőknek. A termelés fejlődé­se, mindig először a szűkebb értelemben vett munkaeszkö­zök változásával, fejlődésével kezdődik, csali ezután követke­zik a legfontosabb termelőerő, az ember fejlődése, változása. A termelőerők szüntelenül fej­lődnek és a termelésen belül éppen ők alkotják azt az ol­dalt, amely az egész termelés és ennek folytán az egész tár­sadalom fejlődését, változását végsősoron meghatározza. Miért csak a szűkebb ér­telemben vett munkaeszkö zöket soroljuk (az emberen kívül) a termelőerőkhöz. Ennek az az oka, hogy a mun­katárgyak, valamint a tágabb értelemben vett munkaeszkö­zök, amelyek csak tárgyi fel­tételeit alkotják a munkafolya­matoknak. passzív szerepet ját szartak s így nem tartozhatnak a termelőerők fogalmába, hi­szen az utóbbiak határozzák meg végső soron a társadalom fejlődését. A munka tárgya csupán szén védő alanya a ráható munka­eszköznek, hasonlóan a tágabb értelemben vett munkaeszkö­zökhöz (épületek, raktárak, stb.), amelyek csak feltételeket biztosítanak a termeléshez, de átformáló hatásuk nincs. Ép­pen a szűkebb értelemben vett munkaeszközök fejlettségétől függ, hogy a társadalom mi­lyen nyersanyagokat dolgoz fel, milyen épületei, csatornái, stb. vannak. Persze a munkaesz­közöket az emberek tökálete- iítlk — akik könnyíteni akar­nak munkájukon, jobban ki akarják elégíteni szükségletei­ket, stb. — de közben maguk % átalakulnak. Ebből , az kö­vetkezne, hegy a gondolat fej­lődéséből kell levezetni amiun­— BESZÁMOLÓ 1VŐGYÜ- lEst tart Pécsett az MNDSZ megyei elnöksége no­vember 13-án, vasárnap dél­előtt 9 órakor a városi tanács tanácstermében. Az MNDSZ féléves munkájáról szóló be­számolót Vida Andrásné elv­társnő, az MNDSZ megyei el­nöke tartja. Utána sor kerül a bélyeg- és tagkönyvterjeszté- si versenyben legjobb ered­ményt elért csoportok megju- talmazására. — BÁNYÁSZAKADÉMIÁ- KAT LÉTESÍTETT a TTIT a bányamunkásság szakmai tu­dásának bővítése érdekében. A Pfesi Szénbányászati Tröszt te­rületén szervezett három bá­nyászakadémiát az elmúlt hé­ten nyitották meg. A jövő hé­ten, november 15-én pedig ün­nepélyes keretek között nyit­ják meg a Komlói Szénbányá­szati Tröszt területén szerve­zett bányászakadémiát is. — KÉT BOLGÁR AKA­DÉMIKUS Érkezik Pécs­re a jövő hét elején. A bol­gár akadémikusok november 15-én, kedden ellátogatnak Komlóra, ahol részt vesznek a TTIT által szervezett bányász­akadémia ünnepélyes megnyi­tásán. November 16-án, szer­dán a TTIT a bolgár akadé­mikusok tiszteletére fogadást rendez Pécsett. Ennék kereté­ben a pécsi tudományos és kulturális élet képviselői a bol­gár tudósokkal baráti eszme­cserét folytatnak. — AJÁNDÉKOZÁSI NAPO­KAT RENDEZ Pécsett az Ál­lami Áruház a jövő héten. Az ajándékozási napok célja az, hogy a vásárlók már novem­ber második felében beszerez­hessék a különböző ajándéko­kat. Ezzel az áruház egyben csökkenteni kívánja a kará­csonyelőtti csúcsforgalom ide­jére az üzlet túlzsúfoltságát. Az ajándéknaookra az Állami Áruház számos ajándékcikket szerzett be: márkás svájci kar­órákat, t a n géih a rmo n i kák a t, fényképezőgépeket, szájharmo­nikákat, társas játékokat, fel­húzós vonatokat, villanyvas- útat, gyermekeknek való dia­vetítőt és a hozzá szükséges filmeket, babákat, alpacca ci­garettatárcákat, divatékszere­ket. A vásárlók ajándékválasz tásának megkönnyítése cél­jából az áruház vitrinjeiben az ajándéktárgyakból kiállítást rendeznek. kaeszközok fejlődését. Ilyen visszavezetést azonban csak az idealásiták tesznek. Az új gondolat nem isteni sugallatra keletkeznie, hanem a társadalom technikai szükség­lete talaján. A gőzgép „gon­dolata’1 nem merülhetett fel az ősközösségben s a gőz erejé­nek hasznosítására nem volt társadalmi szükséglet a rab­szolga társadalomban. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ember fejében meg­születő gondolat egy-egy új ta­lálmánnyal kapcsolatban, nem az anyagi termeléstől függet­len, hanem abban gyökerezik. Például a gőzgép feltalálója nem tudatosan azért alkotta meg találmányát, mert forra­dalmasítani akarta a termelést, hanem egy technikai problé­mát akart megoldani, mégis a társadalmi termelés nagyará­nyú változása lett a következ­ménye s ennek megfelelően ki­alakult a gépekkel dolgozó mo­dern munkás, tehát az emberi gondolkodás fejlődése később követte a munkaeszköz fejlődé­sét, később vált tudatossá az új munkaeszköz társadalmi ha­tása. Ez ármegállapítás vonat­kozik minden jelentős tudo­mány felfedezésére. A tudomány nem saját tör­vényei alapján, elszigetelten fejlődő valami, hanem a ter­melőerők elért fokára épül és társadalmi szükségletet elégít ki. Ha már most ilyen fontos, meghatározó szerepe van a termelőerőknek, miért nem tartoznak, bele a politikai gazdaságtan tárgyába. Mi­ért a termelési viszonyaié képezik a politikai gazda­ságtan tárgyát? Az előzőkben láttuk, hogy a termelőerők fejlődnek először s ez vonja maga után a te’me­Himesháza új tss-elnökének gondjai — Az átjelentést szeret­ném elintézni — toppan be a Kokszmüvek •pártirodájá­ra Molnár István. Kicsit fél­szegen mozog, mint aki érzi, hogy már nem egészen tar­tozik oda. Nem is beszél so­kat, csak nyújtja a tagköny­vet. Jámbor elvtárs percekkel előbb panaszkodott, hogy nagy a munkásvándorlás. Egy év alatt a munkások kéthar- madrésze cserélődik ki. Most mégsincs rosszaid szava a tá­vozóhoz. Sőt. Barátságos mo­sollyal üdvözli és készségesen lát a papírok kitöltéséhez. Csak ennyit kérdez felpil­lantva: — Szóval vége a tanfo­lyamnak? Ebből kiderül, hogy nem egyszerű távozásról van szó. Tsz-elnöki tanfolyamot vég­zett Molnár elvtárs, s most megy Hímesházára, hogy eb­ben a szépnevű faluban se­gítse a közös gazdálkodást. Ez már egészséges vándorlás. Célja és értelme van, része a párt politikájának, öröm­mel búcsúzik tőle a párttit­kár, pedig itt az üzemben is nagy szükség van a kommu­nisták példamutatására. De a kommunisták mindig oda kellenek, ahol nagyobbak a feladatok és most falun na­gyobbak. Molnár István ismeri már a rá váró feladatdkat. Van is gondja bőven. Látszik a szemén, homlokán, hogy szí­vével ott jár, az új helyen. Milyen gondjai vannak? Me­lyik a nagyobb? Lakása még nincs oda- kinn. De lesz rövidesen. Ez nem nagy gond, a család ad­dig a városban marad. Pén­ze fogytán van és csak a hó nap végén kapja a fizetéski­egészítést, a költözési segélyt meg akkor, ha már kiköltö­zött a faluba. De a felesége dolgozik, így áthidalják ezt az időszakot, ha takarékos­kodni kell is. Gond ez is, de még mindig nem nagy. Ha­nem a termelőszövetkezettel baj van. Az adósságait kifi­zette ugyan, de a jövedelme kicsi. Nem a legjobbak kö­zé tartozik éppen. — Külterjesen gazdálkod­nak. Búzán, dmkoricán kívül alig van még valami a hat­száz holdon. Az állattenyész téssel jóformán sehogysem állnak. Persze így egy évben egyszer lehet osztani, akkor sem sokat. Ez a véleménye a mostani lési viszonyok megváltozását, amelynek tehát szükségszerűen be kell következnie, ezt bizo­nyítja a történelem. Ebből persze nem következik az. hogv a termelési viszonyok a terme­lőerők passzív (tehetetlen) függ vényei. Ellenkezőleg: a terme­lési viszonyoknak aktív szere­pük van. aktívan visszahatnak a termelőerők fejlődésére: a> az új termelési viszonyok elő­segítik a termelőerők fejlődé­sét, b) az elavult termelési vi­szonyok gátolják. Az új termelési viszonyok alkotják a fő és döntő erőt, amely meghatározza a terme­lőerők erőteljes továbbfejlődé­sét. A termelési viszonyok (tu­lajdon viszony, osztályviszony, elosztási viszony) képezik az alapot, amelyre a társadalom politikai, jogi, vallási nézetei és ezeknek megfelelő intézmé­nyeik épülnek, vagyis a felépít­mény. A politikai gazdaságtan­nak, mint tudománynak nem feladata a termelőerők fejlő­désének vizsgálata, mivel ez­zel más tudományágak (fizika, kémia, stb.) foglalkoznak. A politikai gazdaságtan a terme­lési viszonyokon belül a gazda­sági törvények keletkezését, hatását, stb. vizsgálja, tehát azokat a mozgástörvényeket, amelyek az emberek cseleke­detein keresztül érvényesül­nek. Ide kapcsolódik a követ­kező vitatott kérdés. Vajon a szocialista társa­dalom előtti társadalmi pu­mákban — főként a kapi­talizmusban — felisme­rik-e és tudatosan felhasz­nálják-e a gazdasági törvé­nyeket? Mindenekelőtt szükséges le­szögezni, hogy a gazdasági tör­vények, felismerése és felhasz­nálása osztálytársadalmakban osztályjellegű. gazdálkodásról. De tervei is vannak már. A nyolc anya­koca helyett — ami most van a tsz-nek — komoly ser­tésállományt kell nevelni. De nem úgy, mint most, zárt istállóban. Az csak tönkrete­szi az állatot. Tudományos alapon, ahogyan a tanfolya­mon tanították. A tehenüket is fel kell javítani, tejből is lesz jövedelem. Aztán szepa-' rátört kell szerezni és a fö­lösleget feldolgozni. Kiss László, az eddigi elnök en­nek a szakembere, sok éven át csinálta, jobban érti, mint a gazdálkodást, ö maga is elismeri ezt, nincs sértődés, nézeteltérés, a tsz tejüzemét nagyszerűen fogja vezetni. Tervek ezek, amelyeket azonban Molnár elvtárs meg fog valósítani. Persze nem egyedül. Segítőtársak feltét­lenül kellenek. És itt jön a legnagyobb gond: — Négy (kommunista van csak a hetven tsz-tag között. Kevés... Persze négy kommunista már egy pártcsoport. Az már nagy erő. És majd nőnek még kommunisták a fiatalok bál. Csakhogy fiatalok is ke­vesen vannak. Vannak vi­szont a faluban, a tsz-en kí­vül. Azokat kell még meg­nyerni a közös gazdálkodás gondolatának, meg a falu töb bi dolgozóját s akkor lesz erő, ami még gyorsabban vi­gye előre a termelőszövetke­zetet. Így sorolja a feladatokat és terveket, közbejközbe hosz- szan elgondolkodva, s egy­szeresük elmosolyodik. — Éppen én leszek a tize­dik elnöke a hímesházi ter­melőszövetkezetnek. Ennél a kerek számnál most már megállunk. Pedig hallottam, hogy egyesek azon tanakod­tak már: „ez se lesz jó, hi­szen nem is paraszt. Munkás, mit ért az a földhöz?“ Pedig jónéhányéve paraszt voltam magam is. Apám is paraszt volt, meg annak az ősei is mind. Most csak visszame­gyek. Visszatér, de most már nem ugyanaz a paraszt, aki annak idején elszakadt faluról. Több annál. Gyárban edző­dött munkás, a pártban neve lődött kommunista, a szocia­lizmus megvalósításának har­cosa. Néhány év múlva a hí­mesházi parasztok mondják meg, mit jelent ez. Minden olyan gazdasági tör­vény felismerése, amely meg­mutatja a fennálló társadalom múlandóságét, sérti az uralko­dó osztály érdekeit s ezért el­lenállásába ütközik. Ilyen tör­vények felismerése csak a fel­törekvő osztály érdeke, hiszen az ő érdekei egybeesnek a tör­ténelmi fejlődés irányával. — Amíg a burzsoázia feltörekvő, haladó osztály volt, legkivá­lóbb közgazdászai (Smith, Ri­cardo). komolyain dolgozlak azon, hogy a társadalom gaz­dasági törvényeit feltárják, ab­ban a hitben, hogy a tőkés tár­sadalom az emberi fejlődés csúcsa lesz. Azonban ezeknek a klasszikus polgári közgazdá­szoknak is meg voltak az 06Z- tálykorlátaik. Képtelenéit vol­tak feltárni a tőkés felhalmo­zás általános törvényét. Fel­ismerték — azonban korláto­zottan — a termelőerők és ter­melési viszonyok jellege feltét­len összhangjának törvényéta jobbágyrendszerben, céhkorlá­tokban, stb. s osztályérdekük­ben felhasználták a hűbéri tár­sadalom megdöntésére. A je­lenkori burzsoázia — ez a ha­lódó osztály — szintén felhasz­nál bizonyos gazdasági törvé­nyeket, pénzforgalom törvé­nyét, kereslet-kínálat törvé­nyét. hogy a* infláció és mo­nopolárak segítségével még jobban kifossza a dolgozó tö­megeket. Világosan kell azon­ban látni, hogy korlátozott év szűkkörű a kapitalista rend­szer viszonyai között e törvé­nyek felismerése és felhaszná­lása. Ez csak a proletariátus osztályálléspomtjáról válik szé­leskörűvé az új társadalmi rend létrehozása érdekében. RAPI JÁNOS a MB ágit. prop. osztá­lyának politikai munka- társa,

Next

/
Oldalképek
Tartalom