Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

NAPLÓ 1955 NOVEMBER 12 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata (Folytatás az 1. oldalról) keli! a gyártandó elemeket. A vasbetonelőregyártás mellett meg kell teremteni a könny ű- betonipart könnyű falazótöm­bök, fal és födémpanelek elő­állítására. Cement, üveg, farost és más Hazai. anyagok fokozottabb fel­használásával kell. biztosi tani —- különösképpen az építés, a közlekedés és a bányászat te- rü-letén — a fa fajlagos felhasz nálárónak csökkentését. Jelentősen ki kell szél-esíte- nd a típustervek alkalmazását. Növelni kell a legfőbb munka- folyamatok komplex gépesí­tését. A technika fejlesztésével, az előkészítés megjavításával és a munka jobb megszervezé­sével lényegesen csökkenteni kell az építkezések megvalósí­tásának időtartamát. Az ópítőanyagiparban tovább kell folytatni az üzemele újjá­alakítását. f i | A közszükségleti ' ' * cikkek gyártásánál nagyobb mértékben kell al­kalmazni a korszerű technikát, a termelés automatizálását, és műszerekkel való ellenőrzését. A könnyűiparban ki kell szé­lesíteni a hazai alapanyagbá­zist, elsősorban a műszálgyár­tás kifejlesztésével és a szal- macei’ulozgvártás nagymérté­kű növelésével. A könnyű é-- az élelmiszeriparban korszerű gyártási eljárások széleskörű alkalmazása révén ugyanazon nyersanyagból olyan jobb mi­nőségű termékeket kell elő­állítani. amelyekre az ország- n?'r. szüksége van. 1 1 lényegesen korszerű * * • síiéni kell a szállí­tást. A vasúdnál a gőzvontatás állandóan növekvő részét kell Diesel, Diesel-elektromos és elektromos vontatással helyet­tesíteni. Fokozni kell az ön­működő vesuti biztosító bérén dezések alkalmazását. Jelentő­sen gépesíteni kell a vasúti ra­kodást és a pályafenntartást Fokozottabban kell a viziuta- kat szállításra hasznosítani. Nagymértékben emelni kel! az áruszállításban a tohergépko- csiforgalom részesedését. Fo­kozni kell az olyan korszerű szállítási módszerek alkalma­zását, mint az olaj csövön va­ló szállítást, a cement ömlesz­tett szállítását, a tégla konté­nerekben való szállítását, a pneumatikus szállítást. Növel­ni kell az üzemen belüli szál­lítás képesítését. 1 O Fejleszteni kell az üzemek és az ipar­ágaik közötti kooperációt és ennek alapján az üzemek sza­kosítását. Az ipari miniszté­riumok az Országos Tervhiva­tallal együtt dolgozzák ki az iparágak és az egyes üzemek közötti ésszerű munkamegosz- ,tás, a Helyes profil kialakítá­sának irányelveit és az üzeme­ket ennek megfelelően fejlesz- szék. Meg kell akadályozni, hogy a kooperáció ürügye alatt a termelési értéket indokolat­lanul növeljék, s ilymódon egyesek az államot becsap iák A kooperáció és a szakosítás célja és értelme a termelés gazdaságosságának fokozass különösen nagy gondot keli fordítani a kooperációs szállí­tások határidőben való teljesí- * ősére és ezáltal egész iparunk szervezettségének emelésére. Országosan és i Da Táganként «zéles körben kell szabványo­sítani mindazokat az alkatré­szeket. gépelemeket, szerelvé­nyeket. amelyek a különböző gyártmányoknál fe1 használásra kerülnek és meg kell oldani ezek gyártásának szakosított üzemekben va’ó- összpontosítá­sát. Pontos előírásokkal meg kell határozni egyes termé­kek minőségét és gondoskodni kell ezeknek az előírásoknak betartásáról. Megfelelő árintéz kedésekkel biztosítani kell. hegy a szakosított gyárak ter­méket felhasználó vállalatok ol'^óHban jussanak ilyen ter­mékekhez. mintha ezeket sa­vi* *""guk állítanák elő. 1 Q Az ipart kutató in- * * lézereknek lényege­sen közelebb kell kerülniük a termeléshez és ugyanakkor fog lalkozniok kell távlati kutatá­si problémákkal. Az intézete­ket és az egyes kutatókat anyagilag is érdekeltté kell tenni a kutatási eredmények ipari bevezetésében. _. , , II. A műszaki egyetemek tan­székeinek is a jelenleginél sok­kal fokozottabban kell részt - venni az ipar előtt álló felada­tok megoldásában. A tervező intézetek munkáját úgy kell irányítani, hogy az új beruhá­zásoknál, a régi üzemek re­konstrukciójánál, az egyes gé­pek és berendezések tervezé­sénél érvényesítsék a legkor­szerűbb technika követélmé­nyeit. A gyártmány- és technoló­giai fejlesztés meggyorsítása végett meg kell erősíteni az üzemi tervező, szerkesztő és fejlesztő részlegeket, a köz­ponti kutató és tervező intéze­tek mérnökeinek egy részét az üzemekbe kell átcsoportosíta­ni, Növelni kell az üzemi ku­tatásra előirányzott összegeket. Fel kell számolni a tervező és kutató munka összehangolat lanságát. A Magyar Tudomá­nyos Akadémiáinak, az Országos Tervhivatalnak és az ipari mi­nisztériumoknak együttesen biztosítaniok kell, hogy a tu­dományos és tervező munkát a legfontosabb feladatok vég­rehajtására összpontosítsák. 1 A Lényegesen javítani ■*■•*"* kell a műszaki pro­pagandát. Biztosítani kell, hogy a műszaki könyvkiadó és sajtó az ipar előtt álló legfontosabb kérdésekkel foglalkozzék. Szer vezetten biztosítani kell a ha­zai műszaki eredményeknek, valamint külföldi műszaki la­poknak, leírásoknak, prospek­tusoknak, katalógusoknak üze­meink, ipari és tudományos dolgozóink rendelkezésére bo­csátását. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatainak széleskörű el­terjesztése mellett műszaki ká­dereink a technika fejlődésé­nek, a tőkés országokban el­ért eredményeit is megismer­jék. Jelentősen ki kell széle­síteni a műszaki káderek to­vábbképzését a mérnök tovább képző intézet tevékenységének kibővítésével. A MTESz elő- adásos és egyéb propaganda munkájának segítségével, a TTIT, az üzemi könyvtárak és műszaki klubok munkájának megjavításával. Magasai)!» fokra kell emelni a munka termelékenységét és tovább kell csökkenteni a termékek önköltségét * n A termelékenység növekedé­se az első ötéves terv megin­dulása óta lényegesen gyor­sabb. mint a tőkés országok­ban ugyanezen időszak alatt. Ennek ellenére az 1955. évet megelőzően az ipari termelés emelkedését nagyobb részben a termelésben dolgozók számá­nak növekedése eredményezte és csak kisebb részben a ter­melékenység fokozása, főként azért, mert állami szerveink a termelés mennyiségének növe­lése mellett nem fordítottak kellő figyelmet a termelékeny­ség emelésének legfőbb forrá­sára, a technika fejlesztésére. Iparunkban azonban a meglé­vő műszaki színvonal mellett is a termelékenység emelésének még számos kiaknázatlan tar­taléka van. Sok üzem­ben, építkezésen nem ki­elégítő a gépek kihasználása, nem megfelelő a munka szer­vezése. nem tartják be az elő­írt gyártási-termelési utasítá­sokat, laza a munkafegyelem. A minisztériumok és üzemek vezetői nem tesznek kielégítő erőfeszítéseket e hiányosságok kiküszöbölésére. A dolgozók hasznos újításainak, kezdemé­nyezéseinek megvalósítása és élterjesztése számos helyen megengedhetetlenül vontatot­tan halad. A műszaki színvo­nal viszonylagos elmaradottsá­ga. a munkaerő és a gépek ki­használásában, különösen pe­dig az anyagfelhasználás te­rén fennálló lazaságok követ­keztében a termelés önköltségé —• bár ez év során csökkent — még mindig rendkívül ma­gas. Termékeink minősége — elsősorban a technológiai fe­gyelem lazasága miatt — sok- szót nem kielégítő. A Központi Vezetőség a munka termelékenységének növelése, az önköltség csök­kentése és a termékek minősé­gének fokozása céljából a kö­vetkezőket határozza: 1 Az Országos Tervhiva-1 ■*"* tál, a minisztériumok és az ipari üzemek vezetőit kö­telezni kell arra, hogy a ter­vekben irányozzák elő ás meg felelő intézkedésekkel biztosít­sák a munka termelékenységé­nek állandó és nagymértékű emelését. Rendszeresen javíta­ni kell a termelés technológiá­ját. Fokozatosan meg keli va­lósítani a meglévő berendezé­sek részleges, illetve teljes re­konstrukcióját, valamint új tér melékenvebb berendezések, gé­pek munkába állítását. A ter­melőberendezések jobb ki­használásával. az állásidők csökkentésével, a munka ész­szerűbb szervezésével biztosí­tani keli a termelés egyenle­tes ütemű fejlődését. O A termelő munkában ^•résztvevő dolgozók ará­nyának növelésével és a mun­kafegyelem megszilárdításával el kell érni a rendelkezésre ál­ló munkaerő jobb felhasználá­sát. A dolgozók anyagi, szociá­lis és kulturális szükségletei­ről való fokozott gondoskodás útján az, üzemekben állandó törzsgárdát kel! létrehozni. Emelni kell a szakmunkáskép­zés színvonalát, növelni kell az ipari tanulók között a kö­zépiskolát végzettek szamát Az üzemekben és tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás so­rán a legkorszerűbb követeimé nyéknek megfelelő módszere­ket kell tanítani. Biztosítani kell a szakmunkások megfe­lelő színvonalú továbbképzését, emelni kell a továbbképző tan­folyamokon résztvevő s/akmun kások számát. *_í A munka tennelékeny­*■'* .ségének növelésével, s emellett elsősorban az anvag- takarékosság fokozásával biz­tosítani kell az önköltség rend szeres csökkentését. Különös gondot kell fordítani az im­portanyagok felihasználásának csökkentésére. Az anyagtaka­rékosság foltozása céljából gon doskodni kell a legfontosabb anyagok megfelelő nyilvántar­tásáról és raktározásáról. El kell érni. hogy az anyagellátás tervezése és az anyaggazdálko dás helves normák alapján történjék. A Az önköltség csökkenté- * se nem történhet a ter­mékek minőségének rovására, ellenkezőleg, az önköltségcsök­kentést a minőség állandó ja­vításával kell egybekötni. El­sőrendű fontosságú a termé­kek minőségének megjavítása az alapanyagokat előállító ipar ágaikban, elsősorban a kohá­szatban, a szénbányászatban, a vegviparban, és az építőanyag­iparban. A meglévő gyártmá­nyok korszerűsítésével és az úi gyártmányok tervezésénél fokozni kell a minőségi köve­telményeket. Gondoskodni kell a technológiai utasítások szi­gorú betartásáról, a minőségi ellenőrzés megszigorításáról. El kell érni, hogy gyártmányaink használhatóságának időtartama lényegesen megnöveked iék. Fo kozott eondot kell fordítani ar­ra, hogy a gyártmányok kül­ső alakja tetszetős, s a csoma­golás korszerű legyen. A pártszervezetek és • t» szakszervezetek a minisztériumok és üze­mek vezetőivel együtt gon­doskodjanak arról, hogy a szo­cialista versenymozgalom kö­zéppontjába a termelési ter­vek. teljesítése mellett a ter­melékenység emelését, az ön­költség csökkentését és ö mi­nőség javítását állítsák. Gon­doskodni keli arról, hogv a dolgozók helyes kezdeménye­zéseit javaslatait rövid idő alatt megvalósítsák, a bevált, újításokat, minél hamarabb al kalmn/zák a gyakoriéiban és a legjobb munkamódszereket szervezetten terjesszék el. Az élenjáró munkamódszerek el­terjesztése az iparági és válla­lati vezetők egyik legfőbb fel­adata. Az újítókat fokozottab­ban érdekeltté kell tenni az újításoknak a gyakorlatban va­ló bevezetésében. A A munka termelékeny- ségének nagymértékű növelése és az önköltség csök­kentése céljából az ország bel­ső forrássainak minél teljesebb kihasználása mellett sokkal fo­kozottabban kell élni a szocia­lista tábor országai közötti nemzetközi együttműködés le­hetőségeivel. *Az egyes országok gazdasági adottságainak mész- vé váljanak. Biztosítani keli.. szemenő figyelembevételén ala puló nemzetközi munkameg­osztás továbbfejlesztésével el kell érni a sorozatgyártásnak, a termelés mennyiségi növelé­sének és szakosításának olyan fokát, mely -lehetővé teszi a legkorszerűbb technika és tech nológia alkalmazását, a gyár­tás gazdaságosságának nagy­mértékű növelését. III. Meg kell javítani az ipar irányítását A Központi Vezetőség és a Minisztertanács az utóbbi idő­ben több határozatot hozott a vezetés bürokratikus módsze­reinek kiküszöbölésére; az igaz gatási szervek felépítésének egyszerűsítésére, létszámának csökkentésére, az ellenőrzési munka megjavítására. Ennek eredményeképpen javult az ipar vezetése, a minisztériumo­kat, hivatalokat és üzemeket sikerült számos rátermett ká­derrel megerősíteni. Az irányító szervek munká­jában azonban jelenleg is van­nak komoly hiányosságok, amelyek a bürokratizmust táp­lálják, gátolják a személyi fe­lelősség érvényesülését. Egyes igazgatási szervek létszáma még indokolatlanul magas. A minisztériumok és egyéb köz­ponti szervek túlzottan gyám­kodnak a vállalatok fellett, út­ját állják azok kezdeményezé­seinek. A tervező munka még nem mindenben elégíti ki a követelményeket. Nem oldotta meg kielégítően a haladó tech nika alkalmazásának tervezé­sét. Ennek alapvető oka. hogy az elmúlt években a több év­re szóló távlati tervek kidol­gozása nem folyt megfelelő színvonalon. Éves terveiket a vállalatok ismételten túl ké­sőn kapták meg. A miniszté­riumok és vállalatok vezetői­nek nagyrésze lebecsüli a ter­vezés jelentőségét és nem irá­nyítja megfelelően a tervező munkát. Vannak lazaságok a tervfe­gyelem terén. Az üzemek túl­nyomó része a tervet nem az előírt választéknak megfele­lően teljesíti. Egyes miniszté­riumok és vállalatok már a tervek kidolgozásánál sem for dítanak elég figyelmet a nép- gazdasági különösen a külke­reskedelem igényeire, a tervek végrehajtásánál pedig gyak­ran nem megfelelő minőségű terméket szállítanak, illetve el­maradnak a vállalt szállítási határidőkhöz képest. Nem kielégítő a vállalatok munkájának pénzügyi ellenőr­zése. A minisztériumok nem alkalmazzák megfelelően az anyagi érdiakelitsóg elvét az ipar elölt álló feladatok meg­oldásában. Ár-, bér-, pénzügyi és hitelrendszerünk nem ösz­tönöz eléggé a technika fejlesz lésére, a takarékos gazdálko­dásra, a minőség javítására. Az ipar vezetésében lévő hi­bák összefüggnek a káderek képzésében, kiválasztásában, el osztásában, és a velük való fog­lalkozásiban meglévő hiányos­ságokkal. Gyakori jelenség, hogy vezető beosztásban lévő fcádiareiink elhanyagolják _ to­vábbképzésüket. A termelésben nem elégséges a műszakilag képzett dolgozóik száma, ugyan­akkor igazgatási munkakörök­ben, sokszor indokolatlanul nagyszámú mérnököt foglakoz tatnak. Előfordul, hogy egyes funkciókba megtelte’ő ismere­tek és képesség ti ükül állná­nak be dolgozókat és ez*jelen­tősen hozzájárul i ndcKn’ratla n káderáthelyezésekhez.^ Gazda­sági vezetőink jelentős része nem foglalkozik megfeiteiően beosztottjaival, nem segíti őket mímlkáj tikiban. A Központi Vezetőség az ipar vezetésének megjavítása céljá- bó’ a következőket határozza: 1 Az ipar irányításának * minden területén követ­kezetes harcot kell folytatni a bürokratizmus elten, meg keli szüntetni a felesleges párhuza­mosságokat a munkában és ér­vényesíteni kell az egyszemé- 'yi vezetés követelményeit. Biztosítani kell, hogy az üze­nek igazgatói, főmérnökei, mű vezetői éljenek mindazokkal a jogokkal, amelyek őket megil­letik. Ennek érdekében meg kelt szervezni, hogy az ipari üze­meik vezetői rendszeresen részt vegyenek ez ipar éves és táv­lati terveinek kidolgozásában, a beruházások előkészítéseiben. Biztcfiítaim kell, hegy az üzemi dolgozók helyes kezdeményezé­seit érvényesítsék a terveEsban. Az ipari üzemek, s ezek igaz gátéi számára — a terv kere­tei között — lehetővé kell ten­ni a gazdálkodás nagyobb ön- ál! óságát. ey Az Országos Tervhivatal­“ ’ ban és a minisztériumok­ban. magasabb színvonalra kell emelni a távlati tervezés mun­káját. Biztosítani keli a műsza­ki fejlesztés tervezésének meg­javítását és szoros összehango­lást a terv többi fejezeteivel. Szakítva az előző hé'vte’-n gyakorialttal, a jövőben rend­szeresen ellenőrizni kell a mű­szaki fejlesztési tervek végre­hajtását. Az Onszágos Tervhivatal el­nöke és az ipari miniszterek személyükben, felelősek azért, hegy az éves tervek a tervidő­szak előtt megfelelő időben el­jussanak a vállalatokhoz. Q Meg kéül szilárdítani a *■* * tervfegye’imet. Minőén minisztérium és vállalat köte­les a terv összeállításánál a •népgazdaság igényelnek lehe­tő legteljesebb kielégítését szem előtt tartani és az állami tervet mindén részletében tel­jesíteni. A terv előírásait meg­sértő vezetőkkel szemben meg­felelő felélősségrevonást kell alkalmazni. A Meg kell javítani a vál- latotok munkájának pénzügyi ellenőrzését és job­ban kelt haszncsííeim az anya­ga érdekeltség ösztönző erejét az ipar előtt álló feladatok meg oldásában. Bérrendszerünk továbbfej­lesztésével biztosítani kell a magasabb szakképzettség na- gyobbfokú megbecsülését, szé­lesíteni kell a minőségi munka premizálását. Egyidejűleg szá- gorúáín érvényt kelil szerezni a selejtért fizetendő kártérítésire vonatkozó előírásoknak. Szigo­rú norma- és technológiai fe­gyelem megteremtésével és a műszaki normáik számának nö­velésével biztosé tárni kell, hogy a normáik fokozottabban a tech nikal fejlesztést ösztönző erő­hogy - műszakiak premizálása nagyobb mértékben ösztönözze a műszaki fejlesztés és az ön- köiiteégcsöiklkeriités feladatait. Termelői árrendszerünket úgy kél! átalakritam, hogy fokozot­tabban serkentsen az anyaggal, különösen az importanyaggal való takarékosságra. Az új gyártmányok termete­séinek bevezetésére a válialartcít számát« ktttän gyártmány-fej tesztési etepoit. keil ttotceitasM Az új gyártmányok áriáit úgy keli. szBibáiyoeni, hogy ez is ösz­tönözze bevezetésüket. Meg ke® szdtórdSbanS a véi- tototdk ömáílíö elszámolását, növelni kell érdekeitségüket a. nyereség fckaeésáfoain. Lehető­vé teli tenant, hogy a terven felüli nyereségből nagyobb részi íctdiíttoassiainafc a műszaki szmvonalL emelését elősegí tő be­ruh ázások megvalósítására. C Minds« vezető köteles gé- * tje. hogy a hatáskörébe tartozó területen gannbstedjék a káderek kiválasztásának, el­osztásának és képzésének meg javításáról. Bteasoirbam a tech­nikai haladás szempontjából döntő területekéit fceC-1 jól kép­zett káderekkel, megerősíteni Minden vezetőnők elsőrendű kötelessége a káderekkel váló helyes foglalkozás. Több segít- sávot kell adni a vezető funk­cióban lévő munkáákádereknek és támogatná kell őket abban, hegy elvégezzék a megfelelő egyetemek, illetve technikumok levelező vagy esti tagozatát. — Fokozottabban meg tell be­csülni és bátrabban magasabb munkakörbe kell helyezni azo­kat a tapa.sz.talt mérnököket és téchmdfcusickait, akiit jelen­tős eradmónyeket érték el az iipar műszaki színvomadának és szervezettségének művelésében. Biztosítani kell a fiatal káde­rek fejlődését, nem keid . félni felel ősobb munkakörökbe való helyezésüktől, segítségükre kell lenini a nagyobb feladatok megoldásálban. Az egyetemeken magasabb színvonaflra kell emelni az el­méleti ismeretek tanítását, fi Az egyetemeken és tech- nikumokom „ gyakorlati kéroésetoet jobban ismerő mér­nöküket és tedinnkusckat teli képezni az ipar számára. Az iskolát elvégző fiatal szakem­bereiket a termelő munkába teli irányítani és csak az itt eltöltött méhányéves gyakorlat után kell lehetővé tenni szá­mukra, hogy tudományos, ku­tató és tervező intézetben, vagy irányító szerviben dolgozhassa­nak. Különös gondot kell fordíta­ni a termelés alsóbb parancs­noki kara: , művezető, meste­rek, építésvezetők műszaki kép zetitségének fokozására, na­gyobb számiban kall közülük, a gyakorlati munkától váló elsza­kadás nélkül, technikusokat és mérnököket képezni, IV. Emelni kel! az ipar pártirányításának színvonalát Az ipar területén elért ered­ményekben nagy szerepe van annak, hogy a párt sikerrel tudta mozgósítani a munkás- osztályt a szocialista iparosí­tás döntő feladataira, a párt­szervezetek irányító és ellen­őrző munkája az elmúlt évek során .megjavult. Különösen a Központi Vezetőség ez év már­ciusi, emlékezetes határozata óta a pártszervezetek nagysze­rű, lelkes, odaadó munkát fej­tettek ki a termelési tervek tel jesítése és túlteljesítése, a jobboldali demagógia leküzdé­se s a dolgozók jogos, törvé­nyes igényeinek biztosítása ér­dekében. Bármennyire jelentős azon­ban pártszervezeteink e mun­kája, ez csupán kezdeti siker. A nagyobb feiadat még hátra van. Emellett pártszerveze­teink eddig elsősorban a ter­melés mennyiségi növelésére fordították erőfeszítéseiket és még nem harcolnak eléggé a termelés műszaki színvonalá­nak emeléséért, s ezzel a ter­melékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért, a takaré­kosság fokozásáért. A megyei, városi, kerületi, járási pártbi­zottságok funkcionáriusai még nem egy esetben az íróasztal mellől irányítják a munkát, A pártbizottságok több helyei: lebecsülik az ipari és közleke­dési osztályok feladatait. A Központi Vezetőség ipari és közlekedési osztálya sem adott elég segítséget az osztályok he­lyes munkamódszereinek elsa­játításához. Iparunk fejlesztésében, az új technika széleskörű beveze­tésében a szakszervezetek sze­repe is jelentősen megnövek­szik. A szakszervezetek értek el eredményeket a szocialista munka verseny fellendítésében, az újítómozgalom kiszélesítésé­ben, a dolgozók nevelésében. Azonban a munkaverseny és az újítómozgalom szervezésé­ben még sok a formális vonás a bürokratikus intézkedés. A szakszervezetek nem foglalkoz nak kielégítően a technika fej­lesztésével, a dolgozók szak­képzésének fokozásával. A Központi Vezetőség a kö­vetkezőket határozza: 1 A pártbizottságok és-*-• pártszervezetek beha­tóbban tanulmányozzák az ipa­ri üzemek munkáját, alaposab­ban foglalkozzanak a termelés műszaki, gazdasági és techni­kai kérdéseivel, sajátítsák el a legszükségesebb műszaki isme­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom