Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

2 NÄPC5 1955 NOVEMBER t A német probléma — a biztonság megteremtésének részletkérdése jelentelte ki Molotov elvtárs a genfi értekesiet ssombati ülésén Genf, október 29. Ujricsov, a genfi értekezleten résztvevő m szovjet iküldöttség szóvivője .szómballon esite sajtó- értekezleten ismertette az ér­tekezlet hanmaxüik ülésének le­folyását. Az ülésem, amelyen V. M. Molotov, szovjet külügymi­niszter elnökölt, foUytaitfák az eflsö .napirendi pánit — az euró­pai biztonság és Németország — megvitatását. Az ülésen mind a négy külügyminiszter felszólalt'. DulJes amerikai külügymi­niszter, az első felszólaló, ar­ról beszélt, hogy a négy fcül- ügymirasztoi'nek a kormány­fők genfi értekezletén elfoga­dott irányelvekhez keli tairta- niok magukat, és hogy az euró­pai biztonság kérdése szorosan összefügg a német kérdéssel. Ugyanilyen álláspontra helyez­kedett Pinay, francia és Mac­Millan, angol külügyminiszter is. Dulles arra való hivatkozás­sal, hogy a szovjet javaslat fő­leg az európai biztonság kéme­sével foglalkozik és a Szovjet­unió a német (kérdésről csa1« később alkar javaslatot beter­jeszteni, azt állította, hogy a szovjet ’küldöttség nem teljesíti a kormányfőik genfi értekezle­tén kijelölt irányelveket. Molotov, szovjet külügymi­niszter íkii jelenítette: „A kor­mányfők genfi értekezletéin el­fogadott irányelveik kimond­ják, hogy a német kérdés ös­szefügg az európai biztonság­gal. A szovjet küldöttség elis­meri ezt az összefüggést és ezért kissé váratlan a nyugati külügyminisztereknek az az álláspontja, hogy a szovjet kül­döttség csak az európai bizton­ság kérdésében nyújtott be ja­vallatot.” Molotov újra kije­lentette, hegy a német kérdés tárgyalásakor a szovjet kül­döttség értre vonatkozó részle­tes javaslatot fog beterjesztem. Dulles javasolta és javaslatát a nyugati külügyminisztereik támogatták, hogy az első pont további tárgyalását a nyugati javaslatok alapján fcflytassák. Molotov ezután kijefleratette. hogy a nyugati külügyminisz­terek még nem tetteik érdem­leges megjegyzést a szovjet kül cíötitség javaslataira vonatkozó­lag. A szovjet küldöttség — mondotta Molotov — abból in- O’ul toi, hogy az európai bizton­ság kérdése elsőrendű kérdés és a német probéma csak alá­rendelt részletkérdése a bizton ság megteremtésének. Ami a német kérdést iffieti, a szovjet küldöttség szigorúan a négy kormányfő genfi értekezletén elfogadott irányelvekhez tartja magát és ezen az alapon úgy véli, hogy a német kérdéssel foglalkozó tanácskozások an meg kell hallgatni az érdekelt feléket, a német nép képvise­lőit. A szovjet küldöttség —han­goztatta a továbbiakban Mo­lotov, — már tegnap kijelen­tette, hogy amint sor kerül a német kérdés megvitatására, javasolni fogja a német nép képviselőinek meghívását a tanácskozásokra. Pliniay francia ég M-acMiillan angol külügyminiszter ezután megemlít tette, hogy a szovjet küldöttségnek a biztonságról benyújtott javaslata azonos a négy kormányfő genfi értekez­letén előterjesztett szovjet ja­vaslattal!. Molotov erre a megjegyzésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Ikanmányifők irányelveinek megfelelően a Iküllügyminiszte- nékmek meg keli tárgyalniok minden olyan javaslatot, ame- kormányfőik genfi érte- etón előterjesztettek. Ezért a fcülügymimisztereiknisk most az a feladatuk, hogy megtár­gyalják többek között a Szov­jetuniónak a négy kormányfő genfi értekezletén a biztonság­ról előterjesztett javaslatát is. Hangsúlyozta, hogy a nyugati ha talmiak azit az Eden-tervet terjesztették elő újra, amelyet az angol külügyminiszter már 1954 elején a berlini külügymi­niszteri értekezleten nyújtott be. Piinay és MacMillan ezután azt hangoztatta, hogy a NATO békés célokat szolgáló védelmi szövetség. Pinay hozzátette, hogy a nyugati hatalmak nem hajlandók, felcsaiaitnú a NA- TO-t. Molotov kifejtette, hogy ha a NATO valóban védelmi szer­vezet lenne, akkor nem lett volna oka elutasítani a Szov­jetunió felvételét, hiszen a Szovjetunió közismerten'a bé­liéért és a biztonság megszilár­dításáért küzd. Dulles, amerikai külügymi­niszter felszólalásában azt állí­totta, hogy a NATO és a Nyu­gateurópai Unió kollektív biz­tonsági csoportosulások. M. Ttov ezzel szemlban kije­lentette: „Ha elfogadnánk ezt a tételt, akikor art is is el kel­lene ismernünk hogy az első és második világháború előtt kötött különböző paktumok, köztük a hírhedt antikomln­Kátolyi jegyzetek Nytigatnémctországi küldöttségek látogatása az NDK megfigyelő küldöttségénél Nyugat-Németország külön­böző részeiből sok küldöttség tartózkodik jelenleg Genfiben. Hamburból és Schleswig-Hdl- steimbőil érkezett két nyugatné­met nókülaöttség szombaton le vetet juttatott el a külügym - niszterekhez, amely a többi kö­zött hangoztatja, hogy a párizsi szerződések akadályozzák Né­metország újraegyesítését. A nyugatnémet asszonyokat szombaton fogadta a Német De mokrattkus Köztársaság kor­mányának megfigyelő küldött­sége. Georg Handke államtit­kár az NDK megfigyelő kül­döttségének vezetője és a kül­döttség több más tagja hosz- szcibb beszffgetésit folytatott velük, amelynek során meg­vitatták a valamennyi ntmetet érdeklő feladatokat. Szombaton délután több nyu gaitnémet munkás is felkereste a genfi Regina szállóban a Né­met Demokratikus Köztársaság megfigyelő küldöttségét. A Weser A. G. küldöttei a Német Demokratikus Köztár­saság megfigyelő küldöttségé­nek tagjaival folytatott beszél­getésük alkalmával beszámol­tak az elmúlt hónapokban le­folytatott nyugatnémet, írszagi srtrájkakciókról és a többi kö­zött hangoztatták, hogy Ade­nauer koalíciós pártjainak a brémai választásokon elszen- veoett veresége a dolgozók nö­vekvő egységére vezethető visz A tizennegyedik Két iskola működik Kátoly- ban; az egyik délszláv, a másik magyar tanítási nyelvű. A ma­gyar iskolában ötven gyermek tanul. Magyarok, délszlávok, németek vegyesen. Éppen arra i aggok kiváncsi, bogy milyen a számszerinti megoszlás. Először a délszlávokat vesz- szük számba az iskola fiatal vezetőjével. Tizenkilenc, majd a németek következnek. Tizen­hét. Ezek szerint tehát tizen­négy magyar van, de kiderül, hogy valami nem stimmel. Egy hiányzik. Számítjuk elöl­ről, számítjuk hátulról. Tizen­három az mindkét irányból. Ismét elővesszük a naplólcat, ismét átnézzük. Hiába, csak tizenhármán vannak. Ekkor az iskola vezetője kiadja a ren­deletet, hogy baloldalon sora­kozzanak fel a délszlávok, jobboldalon a németek, közé­pen a magyarok. Megtörténik. Balról rendben, jobbról rendben, de középen változat­lanul baj van. Nem kerül elő a tizennegyedik magyar. Már-már negyvenkilencre javítom or ötvenest, amikor megszólal egy pöttömnyi gyer­mek a baloldali sor végén. — Tanító bácsi kérem, Mi- kolics Jóska hiányzik, ő a tizennegyedik. tenn-paktom te. — toofflektiv biztonsági csoportosulás vagy szervezet volt. A történelmi ta­pasztalaitok azt mutatják, — hangoztatta a szovjet külügy­miniszter, — hogy ezeik a pak­tumok — háborúhoz vezettek. Mi nem fogadhatjuk el Duües külügyminiszter úrnak ezt a tételét." Modotov továbbiakban »nyu­gati javaslatokkal foglalkozott Hangoztatta, a nyugati javasla­tok pozitív jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a berlini küliügyminisrteni konferencián elfoglalt nyugati állásponthoz képest 'lépést jelentenék előre. A nyugati kiiilü gymi niszterök mostani javaslataiban már he­lyet kapott az európai bizton­ság te Ez a kérdés a berlini értekezleten előterjesztett nyu­gati javaslatokban még telje­sen háttérbe szorult. Ezért kijelenthetjük, hogy a nyu­gati álláspont és a szovjet álláspont között bizonyos kö zeledés jött létre. De amikor elismerjük a nyu­gati javaslatok bizonyos pozi­tív oldiailait, meg kell állapí­tanunk, hogy e javaslatokban az európai biztonság megem­lítése csők formai jellegű, mert most sem emelik ki kellőkép­pen e fontos kérdés tényleges jelentőségét. A szovjet küldőt; ség úgy véli: a nyugati javaslatoknak az a legnagyobb fogyatékossága, hogy mindent egy célnak ren delnek alá: annak, hogy az újrafelfegyverzett Németor­szágot bevonják a NATO-ba. A nyugati javaslatokban Né­metország újraegyesítéséről be­szélnek. De a nyugati terv középpontjában tulajdonkép­pen nem ez a kérdés áll Ha figyelmesen tanulmányozzuk a nyugati tervet, felismerjük, hogy e javaslatok nem segítik elő Németország újraegyesítését, legalábbis nem úgy, hogy az összhangban lenne a német nép és az európai biztonság érdekeivel. A nyugati terv szerint az újraegyesítésre csak akkor ke­rülhetne sor, ha eleve biztosít­va lenne, hogy az egyesített Németország a NATO-hoz csat lakozik. A szovjet küldöttség felteszi a kérdést: valóban olyan Németország lebeg-e a tárgyalófelek szeme előtt, mely I előre elkötelezi magát valame­lyik katonai tömbhöz? * A nagymama Kedves kicsi öregasszony. Termelőszövetkezeti tag s ha jól emlékszem, munkaegysé­geinek száma megegyezik évei­nek számával. Mind a kettő hatvannégy. Olyan kedves, olyan jó, mintha az én nagymamám lenne. A szívét is kitenné az asztalra. Azt azonban mégsem lehet, így a legnagyobb almá­kat válogatja ki számomra és olyan fényesre sikálja őket a patyolatfehér kender törlővel, hogy valamennyit szép piros szívbe épített tükörnek látom. Csalk kínál, kínál. A szőlő­ből is vegyek. Igaz jó hazai fajta. Közben csupa mosoly, szeretet. Pedig ebből jutott neki a legkevesebb. Huszon­nyolc éve özvegy s minden reménye, szemfénye unokája, aki a pécsi építőipari techni­kumban tanul. Utolsó éves, nyolc hónap múlva technikus. És tíz esztendeje hadiárva. Csillognak az almák, pereg­nek a csendes szavak. Unoká­járól beszél és a békéről. Unoka és béke ... Mennyibe összefügg ez a ket­tő, számunkra mennyire elvá­laszthatatlanul egy. Az ogrorómut A falu szülötte. Árva gyer­mekként nőtt fel. özvegy Ml olyan Németországot aka runk — mondotta Molotov, — amely népének valóban szabad akaratnyilvánítása út­ján békeszerető, demokrati­kus állammá válnék. Mi úgy véljük, hogy Né­metország útját magáinak a német népnek kéli szabadon kijelölnie. Nekünk az a köte­lességünk, hogy lehetővé te­gyük és biztosítsuk a német nép szabad akaratnyilvánítá­sát. Meggyőződésünk, hogy el­sősorban az alapkérdésről, va­lamennyi európai ország és nemcsak néhány áHam bizton­ságáról kéM. tárgyaim unk. E kérdés megoldása feltétlenül elősegítené a német kérdés ren dezését is. Ezért feivetijük a kérdést, megegyezhetünk-e ab­ban, hogy a biztonsági egyez­mény kérdését ne egyik vagy másik államcsopant, hanem va­lamennyi európai állam szem­szögéből tárgyalljuk, elsősorban azon állaimalt szemszögéből, amelyek igen sókat szenvedtek a hitlerista támadástól, és a jövőben feUtétlenül meg akar­nak akadályozni minden ag­ressziót a német miüitarnzimius részéről. Felkérjük a nyugati küldöttséget, hogy fejtsék ki erről a véleményüket Az ezután következett esz­mecsere során elhatározták, hogy a külügyminiszterek gen­fi értekezletének legközelebbi ülését 'hétfőn 1.5 óraikor tartják meg. A hétfői ülésen megkezdik a harmadik napirendi pont­nak, tehát a Kelet és a Nyu­gat közti kapcsolatok kiépí­tése kérdésének tárgyalását, ugyanakkor azonban foly­tatni fogják az első pont megvitatását is. Mőlotov szovjet külügymi­niszter bejefeniteéte, hogy _ a szovjet küldöttség kiegészítő javaslatot terjeszt majd elő az európai biztonságról benyúj­tott javaslatához. Iljicsov, a szovjet küldött­ség szóvivője a sajtóértekezlet végién utalt arra, hogy a har­madik napirendi pont mielőb­bi megtárgyalásában a négy külügyminiszter már newyonki táláftkozásukkor megegyezett. Az MTI genfi kiküldött tu­dósítója jeleníti, hogy a szom­bati ülés után Molctov, szovjet ■küLügymiinnsizter félórás meg­beszélést folytatott MacMillan amgdl külügyminiszterrel. édesanyja hajnaltól késő estig dolgozott, hogy a fiát felnevel­je. Embert neveljen belőle. Az anyai vágyak teljesültek — fia huszonegy éves korában a község és a csoport agronó- musa. Együtt járjuk a csoport gaz­daságát. Sertés-fiaztatót, tehén­istállót, újonnan telepített gyü­mölcsöst, keresztsoros árpa táblát és együtt nézzük meg a tsz büszkeségét: a hat silót. Közben múltról és jövőről beszélünlk s amikor a jövőről esik a szó, felcsillan a szeme. — Arra gondoltam, hogy majd egyszer, ha eljön az ideje, erre a fensíkra kellene megépíteni a központi gazda­ságot. Itt együtt lennének a gazdasági épületek: istállók, magtárak, színek, silók és a központi irodaépület. Olyan meggyőzően beszél, hogy a csupasz fensík benépe­sül. Gyönyörű istállók, ólak, színék nőnek ki a tarlóból. A December 21 jövőjét lát­juk. Igen, sok ilyen lelkes fiatalt s akkor ez a jövő nagyon kö­zel van. As hintik Délután ott láttam az iroda előtt, a kifeszített sátorlap alatt: együtt verte a napra­forgómagot az asszonyokkal. Este taggyűlést tartott a fér­fiak részére s mivel kértem, megenirrdte, hogy én is jelen lehessek. A mezőgazdasági szakkönyv­vásárok előkészületeiről A mezőgazdaságunk előtt álló hatalmas feladatok végre­hajtásához könyvtáraink mun­kája is elengedhetetlenül szük­séges. Az új mezőgazdasági módszerek, az élenjáró agro­technika megismertetése, a legjobb terméseredmények népszerűsítése, a többtermelés elérése lehetetlen a mezőgaz­dasági irodalom nagyobb is­merete és terjesztése nélkül. Az olvasási igény felébredt már. A könyvkereskedésekben egymásután vásárolják a szép­kiadású és könnyen érthető, népszerű mezőgazdasági köny­veket. De még nem minden­hová tud eljutni ez az új könyv sem. Sok község mesz- sze van a könyvterjesztő vál­lalat valamelyik fiókjától, sok földművesszövetkezeti boltban pedig csekély a választék és nem kellő a propaganda sem. A könyvtárakban is erősen terjed a mezőgazdasági köny­vek olvasása. Azonban itt is az a baj, hogy nincs elegendő belőlük. Ezért a könyvtárak és a könyvterjesztéssel foglalkozó szervek, a könyvhetekhez ha­sonlóan ebben az évben elő­ször rendezik meg ilyen nagy arányokban a „Mezőgazdasági szakkönyvvásárokat“. Ez ok­tóber 29-től november 13-ig tart. Ez alatt a megyében majdnem minden helyen, de főleg az állami gazdaságok­ban, gépállomásokon és ter­melőszövetkezetekben nyíltáru­sítással juttatják el a könyvet a dolgozókhoz. A könyvter­jesztővállalat már ki is küldte á kijelölt könyveket a meg­felelő helyekre. Természetesen a mezőgazdá­sági könyv ünnepi ihete nem­csak ebből áll: számtalan ren­dezvény teszi emlékezetessé ezt a megmozdulást. ,.Könyvek a mezőgazdaság fejlesztésének szolgálatában“ címmel repre­zentatív könyvkiállítással egy­bekötött könyvvásárt tartanak Boly és Villány községekben. A bólyi szocialista szektorok példamutatóan, közösen rende­zik meg ezt a nagyszabású könyvkiállítást. Ugyanitt ter­veztek egy kultúrműsorral egy­bekötött könyvismertetést is, „Milyen lesz Bóly állattenyész­tése és mezőgazdasága tíz év múlva“ címmel. Ugyancsak ilyen nagyobb- szabású megmózdulás lesz Vil­lányban is. Az állami gazdaságok más­hol sem maradnak el. Kultúr­műsorral egybekötött ünnepé­lyes megnyitót tartanak a sá­torhelyi-, a beremendi-, ba- barci-, zengóaljai-, szentegáti-, görösgali-, bikali-, bári-, bé­káspusztai- és villányi állami gazdaságban, valamint a sely- lyei-, villányi-, palotabozsoki-, harkányi-, mágocsi-, szentlő­rinci-, sásdi- és mohácsszigeti gépállomáson. Valamennyi könyvtár meg­mozdul. Bóly, Mágocs, Szent- lőrinc, Mecseknádasd és Hosz- szúhetény községekben, vala­mint minden járási székhelyen munkabemutatóval, könyvis­mertetéssel és szakkönywásár- ral egybekötött kónyvldállítást tartanak. Hasonló tárgyú előadásokra kerül sor Mohács fiókkönyvtá­rainak rendezésében is. Az elő­adásokat dia-, vagy mezőgaz­dasági klsfilmvetítéssei, vala­mint könyvárusítással kötik egybe. Különben is ez idő alatt számtalan előadást rendeznek a megyében. Mutatóul felso­rolok egynéhányat: „Kiváló tsz-ek eredményei és munka- módszerei" címmel Liptód, Cserdi, Beremend, Drávátok.. Űjpetre, Szebény és Hóból községekben. ,,Az állattenyész­tés szakkönyvei“-ből Csány- oszrón és Ócsárdon, a „Méhész szakleönyvei"-bői Hidason és Fazekas bodán. Űj népkönyvtárak avatására is sor kerül. Szőkén, Regé­nyén, Szilváson, Kökénypusz­tán fiókkönyvtárak nyílnak. Ezeket a megnyitókat kultúr­műsorral, kiállítással, szak­könyvismertetéssel és vásárral kötik egybe. Mindezek és az ünnepi mező- gazdasági könyvvásárok előre­látható sikere, az újonnan be­iratkozott olvasók százai biz­tosítják azt, hogy az eddiginél is nagyobb körben indul meg megyénkben a mezőgazdasági irodalom olvasása, a fejlet­tebb mezőgazdasági módszerek alkalmazása és így a nagyobb terméseredmények elérése. A fentiekkel és állandó, szí­vós munkával kívánnak könyv­táraink ezekhez a feladatokhoz hozzájárulni. SZÖLLÖSY KALMAN, a megyei könyvtár mód­szertani csoportjának dolgozója. Az elnök, országos hírű em­ber, sőt az ország határain kívül is ismerik. Csendes, de meggyőző szavakkal beszél. Minden szava érv s mi huszon­négyen nagy figyelemmel hall­gatjuk. A rossz időjárás miatt el­maradtak az őszi munkákkal, meg kell fogni a munka vé­gét, jobban össze kell han­golni az egyes brigádok mun­káját. Ez a lényege annak, amit mond. Aztán átadja a szót a tag­ságnak. Nem telik el öt perc s olyan parázs vita alakul ki, hogy ember legyen a talpan, aki itt rendet teremt. A kocsi­sok és a gyalogosok vitatkoz­nak. Arról folyik a vita, hogy szervezzék a munkát, hogy egyeztessék össze jobban a munka-kezdést és c munka befejezését, hogy gyorsabban menjen a betakarítás, a szán­tás, a vetés. Az elnök pedig csendesen, nyugodtan ül a viharban, csak időnként hallatszik nyugodt, megfontolt szava. Először vagyok itt, nem tu­dom elképzelni, mi lesz a gyű­lés vége, ahol három nyelven vitáznak arról, hogy mit kel­lene tenni a munka megjaví­tásáért. Utólag .restelkedem is, arra gondoltam egy pillanatig, hogy itt most úgy összevesz­nek az emberek, hogy ezek együtt aztán belátható időn belül nem dolgoznak. Nem ez történt és ez termé­szetes. Amikor mindent jól megtárgyaltak, amikor min­denki megmondta a vélemé­nyét, olyan barátságosan, olyan jó kedvvel váltak el egymás­tól, hogy már maga az elválás is ígéret volt. Ekkor értettem meg, hogy öt év alatt hogyan iett a semmi­ből két és fél milliós vagyon, miért fizet munkaegységen­ként ötven forintot a Decem­ber 21 és a falu színe-java miért nevezi maga Iközött igy egyszerűen, közvetlen „And- rás“-nak az elnököt. 520 munkaegység Kicsi a bors. de erős. — Pá- illik ez a csoport sertesgondo- zójára is. Igaz ugyan, hogy hanggal is pótolgatja azt, amit a természet nem adott meg s az apja, aki kocsis a csoport­ban, azon csodálkozik a leg­jobban, hogy n fia honnan örö­költe ezt az eleven természe­tet. De nem erről van szó, ha­nem az ötszázhúsz munkaegy­ségről. És a felesége kétszáz- húsz munkaegységéről. Ezösz- szesen hétszáznegyven munka­egység. Ügy hírlik, hogy öt- ven-ötvenöt forintot fizet a csoport munkaegységenként s így könnyen kiszámíthatjuk, hogy kettejük évi jövedelme, nem számítva a háztájit, több mint harminchatezer forint Vagyis havi háromezer. Egy­szerre nagy embernek látom, mert valóban ember a talpán- -—dl—.

Next

/
Oldalképek
Tartalom