Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

1955 NOVEMBER 1 N A PLÖ Is tvá n-aknán a ciklusos munkaszervezés nyomában A szovjet bányászok tapasz­talatai alapján 1950-ben Ist­ván ^-aknáin is sikeresen alkal­mazták a ciklusos munkaszer­vezést. 1952-ben a ciklusos szervezés szélesebbként alkal­mazásával a 20 mázsa 10 kilós fej teljesítmény 22.70 mázsára emelkedett. Ez pedig több, mint 10 százalékos termelés­id emelkedést jelentett. Az új nagyjelentőségű munkaszerve­zés azonban különböző okokból háttérbe szorult. Mit is jelent tulajdoniképpen a ciklusos munkaszervezés? Körfolyamatot, amelyben a munkaféleségeket ésszerűen csoportosítják. Fejtési ciklus, alatt egy pászta 24 óra alatti leművelését értjük, ahol szako­sítva folyik a munka. A ter­melő harmadokat két műszak­ban telepítik. Az éjjeles előké­szítő harmad végzi el a mellék­munkákat — biztosítás, fejtés kiszolgálása, csúszdák, légveze­ték átépítése, stb. — A fejtés jó előkészítése lehetővé teszi, hogy a délelőtti és a délutáni 1 termelőharmadok vájárai csak szeneléssel foglalkozzanak. Mi a helyzet jelenleg István-aknán? Többféle véleményt hallunk: Lőrincz Levente főmérnök elv­társ a következőket mondja: — A' 4-es és a 7-es fejtésben lói bevált a ciklus, csak a 32- esnél vannak bajok, mert rósz szak a geológiai körülmények, főbb műszaki intézkedést em­lít még, amelyet a ciklus se­gítésére tettek. Tóth Antal (6) vájár munkás levelezőnk kérdéssel válaszol: — Hát azt hiszik, van ilyen? ... Ha lenne, én már régen megírtam volna. I Lantos János elvtárstól, a nyugati bányamező párttitkárá tói is elmarasztaló véleményt hallunk. Mi hát .az igazság? Lenn a bányában a munkahe­lyeken kerestük a kérdésre a választ. Seres Ferenccel, a 4-es számú ,,ciklusos módszerrel” dolgozó fejtés frontmesterével szálltunk le s győződtünk meg a valóságról. A csapat tagjai már a munkahelyen várakoz­nak ránk. Ki ült, ki állt. Hir­telen megszólal valaki: Akkor eszünk Seres elv­társ? — Kissé izgatottan vála- •^It a csapatvezető: — Nem ... nem. Majd mun­ka közben ... Hangjából va­lami zavartság érződik, s vala­h mj szemrehányás is, ilyesféle: .,na, most kikotyogtad, hogy mi kollektíván étkezünk.” El­indulunk a fejtésben. Amint elérjük az első pásztákat, eré- ÍTeshangú megjegyzés hangzik el. „Itt már megint nincs ele­gendő -fa.” így is van. Mind­össze hat támfát találunk a közelben s sVilioz, bogy a két munkahelyén zavartalanul dol­gozhassanak. mintegy 14 tüze­lődeszkára is szükség lenne. A harmadik munkahelyen újabb bosszúság, egyetlen pillérfát vagy lécet sem találná. Mikor indulhat itt a termelés?! Lejjebb ereszkedünk. y Itt már találunk elegendő pil­lérfát, de a deszka itt is hiány- szik. Tovább mennénk, de a csapatvezető elvtárs szeme megakad az egyik deszkán, amelyen krétával írott szavak olvashatók: — Seres, mi ez? — A meg­jegyzés azért került a deszká­ra, mert nem kielégítő a biz­tosítás. Hiányos a pillérezés és a járomácsolatok is hiányoz­nak. Pedig ezt a paszport, a műszaki technológiai utasítás is előírja. A csapatvezető szabó- dik. Szavai szerint nem ő hagy ta így a fejtést. Ha nem ez a harmad mulasztotta el a bizto­sítást, akkor miért éppen Seres elvtárs neve került a deszkára? £ S ezt a durva szabálytalansá­got több műszakon keresztül elnézték a bejáró aknászok is: Haraszti Henrik, Hegedűs Jó­zsef és Szirtes Antal. Ciklusos művelés a biztonsági szabályok betartása és megkövetelése nél kül lehetetlen. S ezt mindenek­előtt az aknászoknak kellene megérteniök: első a biztonság, az emberélet védelme, s csak azután következhet a tervtelje- •ítés! A fejtés alsó részében nem találunk művelés alatt álló munkapásztákat. Itt vastagabb a telep s azonnal észre lehet venni, hogy a fejtés alsó része jóval előbbre haladt, mint a felső. Hamar kiderül az is, hogy miért. A csapatvezető elsejé­től október 17-ig szabadságon volt, távolléte alatt két csa­patvezető helyettesítette. Az új csapatvezetők azonban nem éreztek felelősséget a fejtés, a ciklus iránt. Csak a „kiugró” teljesítményre gondoltak s ezért főként a szebb, magasabb munkahelyeket telepítették. — Vajon ezt sem látták a műsza­ki vezetők? A válasz itt is csak az lehet, ők is engedtek a köny nyebb ellenállásnak, nem gon­doltak arra, hogy előbb-utóbb, egyenesbe kell hozni a fejtést, s akkor bizony megcsappan a tervteljesítés, több kiszolgálóra lesz szükség. A csapat jelenleg sem teljesíti tervét! Közben az idő is szalad. Már délután fél négy felé jár A felső munkahelyeken ekkor zúg fel az első fejtőkalapács. Hamarosan leérünk a fejtés végébe, a szállítóvágatra. Há­rom csillés időzik a rázócsúsz­dánál. Ezen keresztül jut a készlet a csillékbe. Csakha­mar beszédbeelegyedünk a csillésekkel, s ezután egymás­után sorolják az újabb hibá­kat. Főleg a szálMtóvágatra van panasz. —• Gyakran ketten is alig bírunk egy csillével, olyan rossz a vágat — mondja Teisz István. És nem nehéz meg­győződni a szavairól. A szállí­tóvágaton talputánvétre volna szükség. A nyomás következté­ben több helyen felduzzadt a sin, elöntötte a víz. Nehéz dolog ilyen helyen csdllézni, s különösen akkor, ha hozzátesz- szük: a biztosítást is nagyon elhanyagolták. Szinte már kor­hadnak a támfák. az egyik sü­vegfa lelóg, a másik támfa csaknem a sínre könyököl, a víznek nincs folyása. A fiatal csillések azonban így sem ad­ják fe! a küzdelmet, egyik másik süvegfára ugyancsak krétával figyelmeztető szava­kat írtak: „jobbra", „balra". — Ez azt jelenti, hogy mikor a jelzés felé közeledik a csille, akkor vagy jobbra, vagy bálra keU húzni, nehogy kiessen a vágányról, mert van ám ilyen­kor kapkodás. Tíz, de sokszor húsz percig tart, míg egy szén­nel telt csillét helyre lehet zökkenteni. Amint a főszéllítóvágatra érünk, újabb észrevételek ke­rülnek a jegyzetfüzetbe. Állí­tólag a csapatvezető, már sok­szor kérte, hogy javítsák ki a csillefordítólemezeket. A sok kérés azonban csak meghallgatásra talált, intézked ni nem intézkedett senki, azaz igen, a csillések indultak el a bányába, hogy megfelelő fordí­tólemezeket kerítsenek, így tudnak csak magukon segíte­ni. Az észrevételek említésénél még el kell mondani a dlklu- S06 munkaszervezés előírja, hogy egy-egy termelő harmad nyolc vájárból és négy csillés­ből álljon. Ezen a műszakon a létszám sem volt teljes. Egy vájár hiányzott. Ezekután most már köny- nyebban lehet véleményt al­kotni. Ez azonban csakúgy, mint a párttitkáré, vagy Tóth Antalé, elmarasztaló. A ciklus csak papíron van meg István-aknán még mindig csak beszélnek a ciklusról, cseleked ni azonban keveset cseleked­nek. Lőrincz elvtárstól — azt is megtudtuk, hogy az éjjeli előkészítés munkájának zavar­talanságáért már a délutáné« műszak első szerelvényével fát küldenek a fejtések közelébe. Ezen a délutánon hiába fi­gyeltük az első, a második, de a harmadik szerelvényt is, — egyiken sem lehetett fát talál­ni. Ez az intézkedés egyébként is helytelen, nincs biztosítva az, hogy a szerelvényről lerak­ják a fát, de annak helye sincs. István-akna,műszaikd ve­zetőinek változtatniok kell mun kájukon. Ne csak szavakban „támogas­sák” a ciklusos munkaszerve­zést, aminek jelentőségéről már nem kell különösebben beszélni. Vonják szigorúan fe­lelősségre a munkájukat ha­nyagul végző csapatvezetőket, az elnéző aknászokat. Törődje­nek azzal, hogy az éjjeli elő­készítők ne csak a délelőttös harmad munkáját biztosítsák, hanem a délutánosét is. Csak ilyen intézkedésekkel lehet megvalósítani István-aknán a ciklusos munkaszervezést. Segítséget várunk a TEFU-tól A Pécsi Tejüzem dolgozói komoly erőfeszítéssel dolgoz­nak azon, hogy az éves tervet teljesítsék. A? üzem már eddig is szép sikereket ért el. Pél­dául a III. negyedévi termelési tervet 118 százalékra, az egy főre eső termelési értéket 110 százalékra teljesítettük. Külö­nösen a Sánta-. Tóka, majd a Plantek-brigádok jó mun­kája és a közöttük folyó páros­verseny ösztönözte az üzem többi dolgozóit is a vállalások pontos végrehajtására. Teihát minden reményünk megvan arra, hogy éves tervünket no­vember 20-ra befejezzük. Mutatkoznak azonban aka­dályok, amelyet még idejében meg kell szüntetnünk. A ne­hézségek a begyűjtés és a szál­lítás körül mutatkoznak. A Pécsi Tejüzemhez tartozó mintegy 12!) község globálisan csak mintegy 70—75 százalék­ra teljesítette a kötelező tej­beadási tervét. Ugyanakkor a szabad felvásárlási tervet túl­teljesítették! Ez aze eredmé­nyezte, hogy a tervezettnél drágábban kapja üzemünk a feldolgozásra kerülő tejet. A másik hiba — amely ön­költségünk növekedését idézi elő, a tejtermék be- és kiszál­lításánál mutatkozik. Nap-nap után megtörténik, hogy vala­melyik gépkocsi elszállítja az árut a bányához és onnan visz- szamegy a garázsba. Pedig az útiterv előírja, hogy a bányától a gépkocsik tovább induljanak vidékre, hogy a tejet beszállít­sák üzemünkbe. A sajt- es vaj­rendeléseket is ugyanezek a gépkocsik szállítják ki vidékre. De különböző motorhibák miatt gyakran csak a délutáni vagy az esti órákban kerül sor a tej beszállítására. Ebből a tej­ből már jóminőségű árut ké­szíteni nem lehet. Az esti órák­ban már a sajtot, vajat és egyéb árut sem tudják átadni az árudáknak így a következő napra nem kerülhet tejtermék a vásárlóközönség elé. Ezért merülnek fel jogos panaszok különösen a bányavidékeken, ez okozza többek között a tejért való sorbanállást, elége­detlenséget is! A TEFU vezetőségének gon­doskodnia kell üzemképes gép­kocsikról és olyan gépkocsi- vezetőkről, akik valóban pon­tos. szorgalmas munkával já­rulnak hozzá a dolgozók za­vartalan áruellátásához. Ezt a segítséget várjuk a TEFU- tól, az előbb említett problé­mák megoldásához pedig a ta­nácsi és begyűjtési szervektől. Petka Miklós Pécs Tejüzem Vasárnap este történt a Kossuth utcán. Hatalmas embergyűrű közepén egy ko­ros férfi rendreutasit két, alig 16—17 éves fiút, akik a feleségére megjegyzést tet­tek. A két kölyök zsebrevágott kézzel, hetyke, cinikus pil­lantásokat vetve, hallgatja végig a szidalmat. Az egyik még meg is jegyzi: — Jól van papa!.;« Ne zörögjön annyit!... Végül is a megbántott férj lemondóan legyint és tovább lép. Eddig a történet. És ezt a járókelők tűrték, sőt egyesek hangosan derül­tek. Pedig a járókelők között voltak szülők is... — EZER KILÓ VÁGOTT BAROMFIT, 400 élő kacsát és nyolcszáz kiló halat rendelt szombatra a Pécsi Hús- és Tej­kiskereskedelmi Vállalat a la­kosság részére. — A PÉCSI GŐZMALOM VILLAMOSÍTÁSÁT a jövő hé ten kezdőik mag. Erre a célra a Malomipari \Egyesülés össze­sen 300 ezer forintot fordít. Ezzel a Pécsi Gőzmalom ön­költségét lényegesen csökken­tik és nagymennyiségű szenet takarítanak meg. A Pécsi Épü­letkarbantartó Vállalat hétfőn megkezdi a Pécsi Gőzmalom­ban a korszerű férfi és női fürdő építését, mámtegy 120 ezer forintos beruházási költ­séggel. — SZABOLCS MEGYÉBŐL kétszáz mázsa, Kecskemétről pedig négyszáz mázsa almát szállítanak Pécsre a héten. Ugyanakkor Szabolcs megyé­ből még kétszáz mázsa sütő­tököt is hoznak és ezt a gyü- bölcs- és zöldségboltokban áru­sítják majd. — EZERÖTSZÁZ PAR bun- dacipő érkezik rövidesen Pécs re a Cipönagykereskedeimi Vál lalathoz. Az elmúlt évben még hiánycikk volt a bőrtalpú, férfi száras cipő. Az év hátralévő részében ebből 1600 párat szál­lítanak Pécsre. Ugyanakkor a 13 ezer pár, durábel bőrből ké­szült, gyermek száras cipőt is forgalomba hoznak. Felhívás A DISZ Baranya Megyei Bizottsága, a Baranya Megyei Tanács Népművelési Osztálya, a Pécs Városi Tanács Népmű­velési Osztálya, a megyei és Pécs városi TSB, a MÖHOSZ, az MSZT és a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa 1955 no­vember 1-tól 1956 júliusáig megrendezik BARANYA MEGYE IFJÚSÁGÁNAK KULTURÁLIS ÉS SPORT SEREGSZEMLÉJÉT Kapcsolódjon be a sereg­szemlébe minden DISZ alap­szervezet, minden kultúrház és kultúrotthon, könyvtár, sport­egyesület, Baranya megye minden fiatalja. DISZ alapszervezetek! Szervezzétek meg az alap­szervezetekben a következő megmozdulásokat: 1. 1955 november 15 és 1956 április 11 között a „József Attila" jelvényszerző olvasó- mozgalmat. 2. 1955 december és 1956 má­jus hónapok között az alap­szervezeti énekversenyeket, az alapszervezet legjobb női és férfi énekese címéért. 3. Szervezzetek megemléke­zéseket, Ifjúsági gyűléseket november hónapban a DÍVSZ megalakulásának 10 éves év­fordulója emlékére. Rendezze­tek ünnepségeket a párt és a tanácsok segítségével 1955 no­vember 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme, 1955 november végén a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása év­fordulója alkalmából, valamint március 15., április 4., május 1. tiszteletére. Szervezzetek 1956. május 2-án kulturális és sport tömegünnepségeket. 4. Szervezzétek meg az alap- szervezetek fiataljainak szóra­kozását, rendezzetek közös mozi- és színházlátogatásokat, vegyétek igénybe a kedvez­ményes mozi és színházjegye­ket. Rendezzetek decemberben Télapó esteket és szilveszteri nulatságokat, februárban far­sangi bálokat, karneválokat. 5. 1956 március hónaptól a MÖHOSZ segítségével szervez zétek meg a Magyar Néphad­sereg néoszerűsítésére a Pá- kozdi Ifjúsági Versenyeket. amely a DISZ K. V. vándor­serlegének elnyeréséért folyik. Baranya megyei úKörök! A kulturális és sport sereg­szemlében való tömeges rész­vétellel mutassátok meg, hogy méltóan készültök a „Jubileu­mi Év” megünneplésére. Kap­csolódjátok be az énekverse- nyekbe, a „József Attila" ol­vasómozgalomba, a kulturális csoportok versenyeibe és sport versengésekbe. KuHúrcsoporiok! Baranya megye ifjúságának 1956 júniusi első ifjúsági talál­kozójáig megrendezzük a DISZ megalakulásának tiszte­letére a kulturális csoportok versenyeit. Kulturális verse­nyeket indítunk a kórusok, ze­nekarok, szólóénekesek, szóló- hangszerek részére, a „Bartók Béla“ zenei versenyek kereté­ben, a színjátszócsoportok és népi tánccsoportok részére. A megye legjobb kultúrcsoport- iait a DISZ megalakulásának tiszteletére alapított vándor­zászlóval jutalmazzuk. Tömegszervezetek! Kulturális szervek! KuHúrházak és kuUúrott honok! Lépjetek egymással verseny­re annak érdekében, hogy ki tesz többet az ifjúságért, ki segíti jobban elő az ifjúság nevelésének ügyét. Szervezzé­tek meg az ifjúság tanításá­nak és szórakozásának lehető­ségeit a DlSZ-ßzervezetekkel együtt. Rendezzetek ismeret­terjesztő előadásokat, tanul­mányi kirándulásokat, filmve­títéseket. a fiatalok számára. Segítsétek ’ elő a fiatalok kul­turális színvonalának növelé­sét. A versenyben legkiválóbban dolgozó kulturális szervet, kul- túrházaf. vagy kultúrotthon!, ..Az ifjúság nevelését legjob­ban segítő szerv" címmel és vándorzászlóval tüntetjük ki. DISZ Baranya Megyei Bizottsága Baranya Megyei Tanács Népművelési Osztálya Pécs Városi Tanács Népművelési Osztálya Szakszervezetek Megyei Tanácsa MÖHOSZ A megyei és Pécs városi TSB. MSZT. Öt év <x% iizani s-zaksz&iv&zet Blaszauer Györgyöt az el­múlt héten már negyedszer választották be az üzemi bi­zottságba. Blaszauer elvtárs 1950 óta — mint ü. b. elnök — irányítja a Déldunántúli Aram szolgáltató Vállalat szakszer­vezeti életét. Az irodájában kerestük fel — azt is megmondhatjuk, nem valami „kitörő" örömmel fo­gadott bennünket — mert nyakig volt a választási mun­kában. De aztán az üzem szer­vezeti életéről még is szívesen elmondott egyet s mást. Amikor öt esztendeje átvet­te a. szakszervezet vezetését, a vállalat mintegy ötszáz dol­gozójából csak 240—250 dolgo­zó volt tagja a szakszervezet­nek. — Akkor a tagszervezés volt egyik legfontosabb felada­tunk; egy év múlva az üzem dolgozóinak több mint nyolc­van százaléka szervezett mun­kás lett. Ma már .. mindenki tagja a szakszervezetnek. Eleinte a műszaki gárda okozott gondot az ü. b. elnök­nek. Vonakodtak a szakszerve­zettől, sőt, egyes osztályveze­tők még a tagsági díjat sem akarták megfizetni; Visszanyertem önbizalmamat Tizenhétéves süketnéma leány vagyok, két éve végez­tem az általános iskola nyolc osztályát Budapesten. Azóta szüleim mindent megpróbál­tak, hogy ipari tanulónak, vagy egyéb termelő munkába elhelyezzenek. Két éves költ­séges fáradozásuk azonban meddő maradt. Némelyik he­lyen féltek tőlem, hogy nem tudok egész emberként dol­gozni, rossz hallásom és be­szélőképességem miatt. Ez év szeptemberében aztán Nagy János, a baranyamegyei szociálpolitikai osztály vezetője elvitt a Pécsi Porcelángyárba. Backler János személyzeti osz­tályvezetővel beszéltünk elő­ször, Utána Altes igazgató elv­társhoz mentünk, aki alkalmat adott arra, hogy kipróbálja­nak; megállnám-e helyemet a porcelángyár festőüzemében. Alics elvtárs azt mondotta, hogy felvesznek és ne érezzem azt, hogy én kevesebb értékű ember vagyok, mint más. Így most festő gyalkorlós vagyok. Munkatársaim nagyon sokat segítenek nekem. Igazán jól­esik ez a gondoskodás és ra­gaszkodás, amelyben részem van. Ezúton mondok köszönetét a porcelángyár t'alamennyi dol­gozójának, amiért visszanyer­tem önbizalmamat, életkedve­met. SZABÓ ÁGNES — Mit ad nekünk a szak- szervezet ... 7 — kérdezték, mert sokan nem is ismerték a szakszervezet jelentőségét, sze­repét. — Persze ez is rég volt már — mondja Blaszauer elvtárs, — azóta megváltozott a hely­zet a szakszervezet és a mű­szakiak között. Ennek több oka is volt. Pél­dául: 1950-ben harminc dolgo­zó vett részt üdülésben. — de ebben az évben már 360 dol­gozó nyaralt Harkányban és a balatonboglári vállalati üdü­lőben: családostól! A harkányi üdülőt nagyon szépen, ottho­nosan berendezték. Hogy mást ne is említsünk: minden szo­bában rádió van .:. Idén mintegy ezer forint ér­tékű jutalma^ osztott ki Bla­szauer elvtárs a legjobb szak- szervezeti aktívák között. A párt és szakszervezet javas­latára a vállalat vezetősége is ebben az esztendőben mintegy 15 ezer forintot osztott ki ju­talomként a termelésben élen­járó dolgozok között. Vagy pedig: szociális juttatásként 29 500 forint került elosztásra ugyancsak ebben az évben, a szakszervezet révén. Minden szerdán munkaidó előtt negyedórára összehívom a szakszervezeti bizalmiakat. A fő feladat most: az éves terv teljesítése... Mit tehetnek ezért a bizal­miak? — ...Annak idején a dolgo­zók a bizalmi és a művezető jelenlétében tették meg fel­ajánlásaikat. A bizalmi tehát figyelemmel kíséri a vállalá­sok teljesítését és ahol lema­radás mutatkozik, ott segít. Akár tanácsokkal, akár nép­nevelő munkával, vagy ha műszaki okokból mutatkozik a lemaradás, akkor a művezetők figyelmét hívja fel a hibákra. Erről számolnak be a bizal­miak hetenként és így az üze­mi bizottság mindig pontos tá­jékoztatást kap a tervteljesítés és a munkaverseny állásáról. Az üzemi bizottság szoros kapcsolatot tart a DlSZ-szer- vezettel is. — Eddig egyetlen ifjúsági brigádunk sem• volt. Javasla­tunkra a fiatalok most meg­alakítottak három brigádot. A Mérőhitelesítő ifibrigád pél­dául november 7-re tett válla­lását már teljesítette is. Vállalásuk az volt, hogy 100 kilogramm vas és fémhulladé­kot gyűjtenek össze, amelynek nagyrészét újra felhasználják.. Ez a szám önmagában talán nem sokat mond, — de a gya­korlatban (például: elavult, ki- selejtezésre ítélt villanyórákat kijavítanak és üzembehelyez­nek) nagy a jelentősége. Az üzem jelenleg 106,4 szá­zalékra áll az éves terv telje­sítésével. ígéretűket — misze­rint határidő előtt befejezik éves tervüket — minden bi­zonnyal valőraváltják. S ehhez komoly segítséget nyújt az üzemi szakszervezet is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom