Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-26 / 252. szám

IN'A PCÖ 1953 OKTOBER 2« 2 Á genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezleten részvevő szovjet küldöttség Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió Miniszterteinéesa jóvá­hagyta a genii négyhatalmi külügyminiszteri értekezletein részvevő szovjet küldöttség összeállítását. A küldöttség tagjai a következők: V. M. Molotov, A. A. Gromi­kn, V. D. Szcfkolovsakij, a Szovjetunió marcalija, Sz. A. Vinogradov és G. M. Puskin. A küldöttség tanácsadóivá V. Sz. Kemenovot, Sz. K. Canapkimit, L. F. Iljicsovoit, G. I. Tűnik irat, Sz. G. Lapuit és N. I. Cseklorat neveitek In. Berlinbe érkezett a genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezletre tartó szovjet küldöttség Molotov elvtárs nyilatkozata Berlin (TASZSZ) A genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezletre tartó szovjet kül­döttség V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyetteséinek, a Szovjetunió JcüiügymimisBteré- nak vezetésével október 25-án Berlinbe érkezett. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ál­lami zászlóival díszített schö- nefeidi repülőtéren az NDK népi rendőrségének díszszáza­da sorakozott fel, a zenekar a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság állami Himnuszát játszat 1 u. A szovjet küldöttséget Ottó Grotewohl miniswteirelraclk üd­vözölte. hangsúlyozta a kü­szöbön:álló genfi négyhatalmi’ értekezlet r se v jelentőségét majd megállapította, hogy a békeszerető emberek nagy re­ményeket fűznek ehhez az ér­tekezlethez. A repülőtéren ezután V. M Molotov mondott rövid üdvöz­lő-beszédet. V. M. Molotov, a szovjet küldöttség szvélyes üdvözletét tolmácsolta Berlin valameny- nyi lakosának. Beszédében kiemelte: „A Szovjetunió és, a Német De­mokratikus Köztársaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek létre. Az államaink kö­zötti viszonyról szóló, nemrég batálybalépett szerződés az or­szágaink népei közötti testvé­ri barátság és együttműködés további fejlesztésének alapja és elősegítik a nőmet kérdés békés rendezését. Ezeket a célokat szolgálja a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság viszomyá- hak rendezése is. A béke és a biztonság biz­tosítása minden európai nép fő feladata. Ezen az úton a német nép eléri majd Német­ország egységének békés és degnokratiikus alapokon való helyreállítását. őszintén reméljük, hogy a genfi külügyminiszteri érte­kezlet elősegíti majd a nem­zetközi feszültség további eny­hülését és igazolja a békére és biztonságra törekvő népek reményeit.” V. M. Molotov ezután továb­bi sikereket kívánt a Német Demokratikus Köztársaság valamennyi dolgozójának az új élet építésében, a nemzeti egység és annak érdekében folytatott harcában, hegy Né­metország elfoglalja méltó he­lyét az európai béfcsszenető népek családjában. Méltatlan mesterkedések „Szemleíró“ cikke a Pravdában Moszkva (TASZSZ) A Prav­da keddi száma „Méltatlan mesterkedések" címmel közli „Sziemleíró” cikkét. Miirat ismeretes, a biztonsági tanács nem állandó tagjainak az ENSZ-köZigyűlés ülésszakán folyó választását miradezideig még nem fejezték be, jóllehet többízben lterült sor szavazás­ra: eletciber 1.4-én, majd pedig 19-én. A keleteurópai országo­kat megillető hely betöltetlen maradt. A választásokat most ismételtein elhalasztották októ­ber ’ 27-re. Jogosain merül fel a kérdés: Miért gördültek akadályok e földrajzi körzet (jelöltjeinek — először Lengyelországnak, majd Jugoszláviának — meg­választása elé, amikor Kubát, a Latinamerikai körzet jelölt­jét és Ausztráliát, az úgyne­vezett brit nemzetközösségi országok jelöltjét már az ok­tóber 14—i szavazás első mene­tében megválasztották? Annál is inkább szükséges e kérdésre válaszolná, mivel a biztonsági tanács tagjainak választását az ENSZ szervei­ben betöltendő helyek igazsá­gos földrajzi elosztásának az ENSZ alapokmányában lefek­tetett elve, valamint a nagy­hatalmait jólismert megállapo­dása szabályozza. Nem feles­leges arra emlékeztetni, hogy ezt a megállapodást, amely a biztonsági tanács helyeinek konkrét elosztásáról intézke­dik, 1946-ban kötötték az Egyesült Államok kezdeménye zésére. Az amerikai küldöttség, — amely az erős nyomás mód­szeréhez folyamodott bármelv keleteurópai ország beválasz­tásának megakadályozására. — mesterkedései magyarázzák azt a tényt, hogy a biztonsági tanács tagjainak megválasz­tása mindezideig még nem ért véget. És most, az október 27-i szavazás küszöbén, mint kül­földi sajtójelentések rámutat­nak, az amerikai küldöttség az ENSZ több tagjára ismét nyomást gyakorol és azt köve­teli, hogy támogassák a Fülöp- szigetek jelöltségét Jugoszlávia jelöltségével szemben. Nem kell «csodálkozni, hogy az Egyesült Államoknak ezen ■ iásíoglalása jogos elítélést ébreszt a világ közvéleményé­ben és éles bírálatot szül az Egyesült Nemzetek Szervezeté raek köreiben. Láthatólag több külföldi lap nem véletlenül kapcsolja egy­be a biztonsági taraács tagjai­nak választása körül tapasztal ható gyanús mesterkedéseket bizonyos amerikai személyisé­geknek és sajtóorgánumoknak a „genfi szellem elhantolásána” irányuló felhívásaival. Érthe­tő, ha ez az álláspont szükség- kép \>n általános rosszallást .„szült” a jelenlegi időben. Jugoszláviáinak a biztonsági tanácsba való egyhangú bevá­lasztása a jelenlegi körülmé­nyek között különösen nagy­jelentőségű lenne. Jugoszlávia megválasztása alátámasztaná az Egyesült Nemzetek elvei­nek szilárdságát és biztosítaná valamennyi ország sikeres egjűttiműködésóí, függetlenül ’ársadalmi és államrendjülktői. Ilyen együttműködés nélkül, m;nt ezt többek között a biz­tonsági tanács tagjainak vá­lasztásai mulatjáík, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének munkája nem folyhat normá­lis mederben, rém hozhat újabb gyümö’csöket. Emlékeztetni kel! arra, hogy d biztonsági tanács tagjainak küszöbönálló 27-i választásai egybeesnek a genfi négyhatal­mi külügyminiszteri értekezlet megnyitásával. Mindenki szá­mára érthető, r hogy ilyen kö­rülmények között az egyhangú szavazás, összhangban az ENSZ-szervek helyeinek igaz­ságos elosztására vonatkozó elvekkel, rendkívül fontos bi­zonyítéka lenne a nagyhatal­mak együttműködésének és ió élőéit jelentene új, felelős­ségteljes értekezletük tekinte­tében. Megegyezés ti Magyar Nép- köztársaság és az Egyipto- ini Köztársaság között A Magyar Népköztársaság és az Egyiptomi Köztársaság megegyezett, hogy országaikat ügyvivők helyett követekkel képviselt étik, „A saarvidéki népszavazás után" Micsurin útmutatásai nyomán Saarbrücken (MTI): Az AFP francia hírügynökség kü'lömitu- diásátója a többi között a követ­kezüket jelenti SaajrfarücikKn­böl: A Hotffmaan-kormány le­mondott. A nemzetgyűlést va- lósaínűkg szerdára hívják ösz- sze és a saarvidéki megfigye­lek szerint minden valószínű­ség szerint Welsch vezetésiével alakul maid átmeneti kor­mány. A nemzetgyűlés a közeli napokban határoz saját felosz­latásáról és arról, hogy mi­korra írja (ki az új törvény- hatóságii választásokat. Az új választásokra valószínűleg az év végén, vagy a jövő január­ban kerül sor. Időközben Fernand De- houose, a népszavazás lebonyo­lításéra alakult európai bizott­ság elnöke fáradhatatlanul to­vább folytatja munkáját. Éj­jel-nappal tárgyal a párttok vezetőivel, hegy ne robbanjon lói súlyos politikai válság. Héttőre vtunnadó éjszaka né­met pántok vezetői azt hangoz- teittiák, hogy a szavazás ered­ményeit „nem szabad Er&radia^ ország feletti győzelemként fei- fogna.” Ezt a nyiüsitficozatót azonban párhuzamba kell állí­tani a demokrata páninak hét­főn délután a miyugßitberllmi pc4@ámmeaftarhez iratézeitrt táv- iiratáival. Ez így hangzók: „A Saair-widákein győzelmet arat­tunk Németországért. Üdrvözűe- tünlket küldjük 6001101», a bi­rodalom fővároséiba.“ * Párizs (MTI): Hírügynökségi ás rádiójetemitések szerint a nyugati külügyminiszterek hét­fő délutáni ütését követően Pá­rizsban tárgyalásra (került sor Pinay, francia külügyminiszter és von Brentano, nyugatnémet ikülügyroiniiisziter között. A tár­gyaláson a kiét külügyminisz­ter a Saiar-istaitutum elutasítá­sa köveitfaeztébein előállott új helyzetet vitatta meg. Külföldi hírek PÁRIZS A párizsi rádió jelenti, hogy a marokkói kormányzótanács hétfőn hivatalosan beiktatta tisztségébe Ben Szíimant, aki folytatja a reprezentatív ma­rokkói kormány megalakítá­sára irányuló tárgyalásait. PÁRIZS Az Egyesült Atomok párizsi nagykövetsége — taunt a Reu­ter iroda jeleníts, — közölte, hegy John Foster Dulles, ame­rikai külügyminiszter, vasár­nap, november 6-án megláto­gatja Tito. jugoszláv elnököt. A LONDONI UADIÖ JELENTI: Vasárnap éjjeJ földrengés volt San Franciscóban. A kárt több, mint egymillió dollárra becsülik. A földlökést mintegy százhatvan kilométernyi terü­leten érezték, súlyos sebesülés azonban nem történt. Szemta­nuk szerint a mostani eset az 1906-og borzalmas földrengés óta az egyik legerősebb föld­rengés volt San Franciscóban. MTI A Reuter iroda jeleníti Mün­cheniből, hegy hétfőin a lamdis- bergi fegyiháziból szaibadiombo- csáitották Dietrich vezérezre­dest, Hitler testőrcégéin ék volit főparancsnokát. Dietrich élet­fogytiglani bürafetését töltötte Landslbargiben A BELGRÁDI RÁDIÓ JELENTI: A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghí­vására a Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség Központi Ta­nácsa küldöttséget meneszt Moszkvába, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulója alkalmából rendezendő ünnepségekre. A jugoszláv szakszervezeti küldöttség Ivan Bozsicsevics- nek, a Jugoszláv Szakszerve­zeti Szövetség Központi Taná­csa alelnökiének vezetésével november 4-én indul Moszk­vába. KAIRO Az Egyiptomi Közitónsasáig kereskedisüimi és jiparügyi mi­nisztere meghívta Heinrich Raut, a Német Demokratikus Köztársaság miraisatereliraöik- helyettesát és kiül- és bélraámet kereskedelmi miniszterét, hogy tegyen látogatást Egyiptom­ban. Mint közölték, Heii'rarich Rau miniszter elfogadta a meg hívást és november ©tején, uta­zik Egyiptomba. NEWYORK A United Press hírügynök­ség szingapúri tudósítójának közleménye szerint a „Colom- bo-terv” tanácskozó bizottsá­gának végétért ülésszakán Kambodzs^ királyi kormányá­nak küldötte kijelentette, hogy Kambodzsa nem lép a SEATO (dclkeletázsiai katonai tömb) tagjainak sorába, és jelenlegi politikája: „a szigorú semle­gesség politikája,’* LONDON Bertrand Russel, Lord Boyd-Orr, Powell professzor, — Ndbal-ídf jaisdk — éis más ne­ves angol tudósok .kezdemé­nyezésére Lanooniban október 21-éin mintegy kétezer emfbsr részvételével gyűlést tartottak. Az angol tüdősek a nemzetkö­zi feszültség további enyhíté­sét, vaiajmiirat a vitás nemzet­közi kérdések tárgyalások út- jám történő megoldását köve­telték. A gyűlés résztvevői egyhan­gúlag üzenetet intéztek a genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlethez. A pécsi íanítónőképző agr o b i o iógi a i m u o k a k özösségének munkájáról A z egész művelt világ ** 1955 oíktóber 27-étn ün­nepli a halibaitaflian Micsurin­nak, az agrobiológiai tudomá­nyok világhírű tudósa sziileité- sániek 100. évfordulóját. I. V. Micsurin tenmészeí- fanmáló munkássága maigyar földön is sok 'követőre táléit. A felszalbadulás Óta évnől-évre nagyabb területeken, biológiiai kísérleti telepeiken vaílósuGnalk meg Micsurin tanításai A pécsi Teleki 'Bianka Tárni - tónőkiépző növendéked az I. V. Micsurinról elnevezett I. és II. brigádokkal az éten 1955 szep­temberétől kezaive miosipiiini mirata-agrolhi alógiai telepet lé­tesít. A kísérletező kutató te­lep az jdkodávial kapcsolatos területen az újtípusú micsuni- nii tanításaioat ’ van bivaitva a gyakorlatiban megvalósítani és az elért eredményeket szélíes körben, eCisősarlban általános és középiskoláik felé- továbbadni Az intézet tanulód, szakköri és mezőgazdasági gyakorlati óráiiltoat felhasználva, bnigád- murakárvafl. feltörtek., az eddig 'kísérleti művelés alatt nem át­ló talajt. A kutató. brigád a taffajama- liízist is elvégezte. Megállapí­tották, fizikai elemzéssel és vegyi, tótráüó ansflízlsdkíkeiL, hogy a tamítónökiépző gyalkarió- területéraefc földtje mésziben, fősz farban dús, viszont mittrogein és fcáM-utámpófclásna szorul. Ezit műtrágyák formájában kell pótdlrai. Az iskola agroíbiológus szak- tisnára a Micsurin I. és Mi­csurin II. briigádicfc segítségé­ved Baranya megye területén fcílyó eddigi vegetetív-ihiibriid- teíséntetekeit felyarnaitoean' ta­núimén jnzza, a használható jó módszereket átveszi és- tovább- fejleszti saját ‘kísérleti munka­területén. Pécsd és megyei viszonylat­ban az intézőt agrobiológiai telepének azért van jelentősé­ge, meri a fáik. szaportíta* he­aaliésie és namesltese tarén a micsurind gyotooiiBitt fogifeefóat áltoallmazzák. Ez új útekiat mu- teit a vámos és a megye iskolái előtt. A sokfele növénynerns- sítési munlkia során különös figyelmet fardftemak a talaj­erő visszapótlás (kérdésésne és arra, hogy az egyes növények miiyen igényeket támiaszutajnak a műtrágyák iránt. Kísértete­ket áfilftaraak be a növámjTi pót- beporaáscfldgaüi a káltcEyd Ka- szapovics-ifá'’e bő termő Ecuflocri« ca nagy terméslioziama áldandó BÍtásársi. A pécsi és a megyei általá­nos ás középiskolák egészség­ügyi és esztétikai céljait is se­gíteni fogja a ibicCágiiai célok meldett a fenyő-kísérlet soro­zat. Itt is itdlajaniaMzils seg4t- sóglávefl véigzatt trágyázási kí­sértetek mutatják be: rrtilyen körülmények között, rnUyba aljnövényziettel telepfltiheitö fa- n.3^0 az tedcoliáik; körűd. Ez a kí­sértet sor egyébként s ter- meszthető füveiket Is bemuítat- jia. I. V. Micsurin születésének ÍOO. évfordulója atkáiméiból a micsuriini agrolbiológÉa jegyé­ben az agrabácCógiiai kertek tervezéséiről és szervezéséről, valamlnit a beáíMitháitó • kísárie- tekiről dr. MsroseziéW József, a tairaftónőlkiépző agroibiológus saaktanáina Jcörayvet ír. Muniká- jáiban eddigi szekmsi tapasz- taiiatai mtífett ellsősorban a* élenjáró szovjet biológiai, ág-' rotech'njikai eljáráisokkal fog­lalkozik, pécsi és baranyai vi- ■szonyefera aHtealmazwa. A mű a pécsi és Baranya megyei álta­lános és kötep iskoláknak a tu­dományos igényesség ■ mel'.teitt főleg gyakoriatS, ürisérietd tehe­tőségeket mutat majd be. Ez a megye agrobiológiai oktatását eredményesen elősegíti. K. I. Á varsói katonai helyőrségi bíróság megkezdte öt amerikai kém ügyének tárgyalását Varsó (PAP): A varsói kato­nai helyőrség bírósága etető­ben: 24-én megkezdte a Majma- Frainkfurt közelében lévő ame­rikai hírszerző központ öt ügy­nöke bűnperéraek tárgy állás át. A vádlottak azit állították, hogy Nyugat-Nímiatorsziáigíban szervezték he őket tkémtewé- kenységre, majd egy amerikai repüíőgiépein Frenkíuirtbóll Bér­lteibe repültek, ahoC hamis ira­tokat, párnát, különféle kóin- eszközöket, és utasításokat kaptak. Miefőfct azonban meg- fcezdtiéflc volina feladatuk végre­hajtását, a biztonséigi hatósá­giak- letartóztatták őteet, A bíróság miután kihallgat­ta a vádlót íaikiat, elneitóefiite. a tanuk kühá-igíitásáít. A tárgya­lás folyik. Egy napszámoslány sorsa az első világháborúban A pécsi püspökségnek Bogi­don, (egykor Püspökbogád) is volt birtoka. Az uradalom nem volt nagy: mintegy 250 kát. holdat mondott magáénak. Az első világháború végéig a püspökség maga kezelte. Az­után a püspöki jószágkormány zéság jobbnak látta bérlőkkel betelepíteni. A földjáradék persze a püspököt illette. Az egyházi nagybirtok és a régi feudális rendszer „áldásait“ sokan és keservesen megsíny­lették, De erre ma már csak az idősebbek emlékeznek visz- sza. És amikor felrémlik előt­tük a régmúlt idők emléke, a pihenés meghitt pillanatában mesélni kezdenek arról, amj volt és ami szerencsére többé nem térhet vissza soha. ..Tizenhárom éves lehettem, amikor az első világháború kitört. Az általános mozgósí­tás, a hadüzenet, a háború, minden oly hirtelen jött. hogy mire magunkra eszméltünk, a férfiak színe-java a falutól már messze járt. Minden ép­kézláb embert behívtak, csak az egészen fiatalok és az idő­sebbek maradtak itthon. Idő­vel rájuk is sor keriilt. Alján­kat is elvitték, pedig ő a pécs- vidéki bányákban dolgozott. Protekciója nem volt és senki sem járt ki számára felmen­tést. Anyánk beteges asszony volt. Nem bírta a munkáit. A házat nekünk, gyerekeknek — testvéremnek, meg nekem — kellett ellátoúnk. A kis gazdaság gondja is a mi vál- lurakra szakadt: két hold az nem sok föld, de a soknál is több, ha két serdülő leány- gyerek kezére van bízva. Akad tak ugyan jószömszédok, akik segítettek, a munka nagy ré­szét mégis csak nekünk kel­lett elvégeznünk. Megélni még csak megéltünk valahogy, ha­rapnivaló mindig akadt a ház­nál. Arra viszont, hogy vala­mi „rongyot” kerítsünk a nyakunkba, hogy ruhát, cipőt, meg ami kell, vehessünk, a két holdból bizony nem fu­totta. Rá kellett szánni ma­gunkat, hogy mi is napszám­ba járjunk. Mint gyereklányqk csak a legkisebb bérre számít­hattunk, amellett örülnünk kellett, ha egyáltalán felfo­gadtak. .Szerencsénk volt:_ a püspöki birtokon éppen kellett napszámos. Matuesics József, a gazda, aki a saját lányait sem kímélte, minket sem uta­sított vissza. így kerültünk mi is a püspöki uradalomhoz. A bérezésnél a gyerekek kö­zé soroltak, hogv kevesebbet kelljen fizetni. (Ma. annyi idő után már nem emlékszem pon tosan, hány fillér* kantunk egy napra.) A munkánál vi­szont felnőtt számba '.’ettek és teljes munkát követeltek. Lá­tástól vaitaulásig dolgoztunk, mikor mit, aszerint, hogy me­lyik mezei munka volt soron. Szántani is kellett és nehéz volt, gyenge karunkkal egész nap az ekét tartani. Csépiéi­nél az állásra kerültem. Vil­lával kaptam el a kévéket s jaj volt, ha egyet elhibáztam. Számomra talán az volt a leg­nehezebb munka. Dolgozni va­sárnap is kellett, mert az ál­latokat vasárnap mi látták el így nem volt se vasárnapunk, se hétköznapunk. Megszaka­dásig dolgoztunk, hogy beteg édesanyánknak meg magunk­nak biztosítsuk a legszükse- gesebbet és hogy édesapánk munkájával szerzett kis há­zunk dobra ne kerüljön. Sike­rült is megmenteni! I.gaz, hogy közben eladó lányokká serdül­tünk. Mikor apánk a háború végén hazakerült — a ház is meg a föld is megvolt. Keserves idők jártak a há­ború idején. A helyzet évröl- évre rosszabbodott. Úgy pusz­tultak az emberek, mint ősz­szel a legyek. Az elesettek, a fogságbakerültek, az eltűntek helyébe úiaka.t kellett állí­tani. Ennélfogva szakadatlanul jöttek a behívások. Végül csak. egész öregek és gyerekek vol­tak a faluban. Minden mun­kát, még a legnehezebbet is, az asszonyoknak és nekünk lányoknak kellett elvégez­nünk. Keserves volt az is, hogy folyton rekviráltak, hol ezért, hol azért jöttek. Az élet közben a bogádi püsoöfid birtokon ts tovább folyt. Elég keserves .volt főleg azoknak, akik „kommenció- ban” (konvenció) voltak és a béresházaikban laktak. Négy családra egy konyha jutott,.—■ ez a többi püspöki uradalom­ban is így volt. Nagy, sokgye- rekes bérescsaládok szorultak esszé a psraészmarta kis szo­bákba. a helyszűke, a sok csintalankodó gyerek, a kony­ha közös használata rengeteg veszekedésre, haragra, gyűlöl­ködésre adott okot, a*ni, po­kollá tette az életet. o Az egykor tizenhárom éves leányka ma már erősen őszülő asszon}’. Tesz-vesz háza tor­nácán. Bölcsen kormányozza nagyszámú családját. És nem­csak a családnak viseli gond­ját. A községnek is. Mint a helybeli pártszervezet titkára anyja a falunak, aki szívón viseli mindenki ügyét, baját és ott segít jó szóval, tanács­osai, erélyes intézkedéssel, ahol szükség van rá. Emellett a pécsváradi járás* tanács tag­ja és segít a kiterjedt járás ügyes-bajos dolgait intézni. Munkáját jói végzi, mert 'ta- pas- 'atból ismeri a dolgozó parasztság helyzetét, a múltait és a jelent a bogádi párt tit­kár, az egykori napszámos­leány. Dr. Wimmer Imre egyetemi könyvtári*».

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom