Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-26 / 252. szám

1365 OKTOBER 26 xN A P L ö 3 Biztos megélhetést, jólétet találtam a tsz-ben Rövidesen elérkezik a nap,' amikor terpüelöszöveikeze teánk. — köztük a má.gocsi Rákosi tsz is — felmérik ozévi eredmé- nyeiixet Azt már az előlegosz­tások bebizonyították, hogy érdemes volt jól dolgozni a közösben, hiszen számos olyan > család van Mágocson is, amely közel ezer munkaegységet szerzet« s keresete is majd­nem kétszerese a tavalyinak. Csizmadia Meséket kerestük fel. otthonukban, akik hár­man dolgoztak, a közösben,^ — 1 341 munkaegységet szerez­tek októberig, — mondják el ók, hogyan találták meg szá­mításukat áz idén. A sűrűn , csepergő tornác alatt ,Csizmadia néni fogad. Barátságosain betessékel a konyhába, — s szabódik, hogy így szana-széjjel van minden. — De' tetszik tudni, disznó- t Vá tűskor már bem fértünk el. Most már;jó nagy lesz a kony­hánk, rriert ■ hozzátoldottuk az egyik kamrát és a padlásfet- Iárot. Mindjárt lön a férjem, ■ ha azt kérési, éppen a déli fejésnél van ... . A mennyezeten még friss a vakolás, de a fal mellé már oda illesztették a szép zomáiv cozofct tűzhelyet. Kettőt vet­tek gevszerre. Egyet a saját konyhájukba, a másikat pedig az .Erzsinek. . Nem sokáig kellett várakoz­nom Csizmadia bácsira. Ala- csonytermetü. nyírott bajszos férfi. Arcát sűrűn barázdálta a nehéz élet. Fiatalságát cse­léd-sorban töltötte el, megpró- >•' hálta a kublkossá.got és a tég- ■ la véréit is, de sehoisem taláit megélhetésre. Cigarettával kí­nál és lassan egészen elmerül a beszélgetésben. — A felszabadulás után ki­lenc holdat kaptunk itt a falu határában. Akár hiszi, akár nem, a vetőmagot talicskán toltam ki a határba. A búzát kézzel szórtam el és a nyakaim ba akasztott egylevelü boroná­val dolgoztam bele a földbe, de mégis gazdálkodtam. Ké­sőbb már jobban ment, de nem sokra vittem egyénileg, öt év alatt csak a tornácot és az utcai ablakot tudtam meg javíttatni. Amióta a tsz- ,ben dolgozunk, azóta egészen másként van ... Hogy mennyire másként él a Csizmadia család, ezt az idei év is tükrözi. Eddig 44,70 mázsa búzát, 19,5 mázsa ár­pát és 13.630 forint készpénzt kaptak előlegként. De vissza van még a kukorica is és ezenkívül a végleges pénzel­számolás, amikor több mint 18 forint jut majd egy-egy munkaegységre az előleggel együtt. Csizmadiáék az idei kereset­ből Erzsinek hálószobabútort vettek. Csütörtökön szállítják haza a 3 000 forintos konyha­bútort is, de az átalakítás alatt lévő konyhába is rendel­nek egy garnitúrát még ebben az esztendőben. Az az Erzsié — ez a sajátjuk lesz. Tévedés ne essék, a má­------------gocsi Rákosi Tsz ta gjai közül nemcsak a Csiz­madiáéi: vettek bútort. A tsz könyvelőjével összeszámoltuk, s tizen felül voltak, akik új szoba- és konyhabútort vásá­roltak. Tatárék szoba- és kony ha-bútort vettek, Mangó Já- nbs (2j mindkét lányának konyhabútort vásárolt, Bálint Mátyásék kombinált garnitú­rát vettek. Dudás Sándor bri­gádvezető pedig konyhabútort. Ha ilyen sokat visznek haza a tagok, nem élik-e föl a kö­zöst — kérdezhetné valaki. A mágocsiak, mint eddig is, most is gondolnak a jövőre. A közös vagyonuk értéke pél­dául az első esztendőben csak néhány százezer forint volt. A múlt évi zárszámadáskor már kétmillió forintot számol­tak, az idén pedig meghaladja a hárommilliót is. Ebben az esztendőben két teherautót vásároltak. Egy víztornyot építtette!# az új istállók kö­zött s bevezették a vizet a jász lakhoz. Építettek egy 400 férő­helyes juh-hodályt, ezenkívül két gyönyörű csaladiházat is. Több termelőszövetkezetben ügy vélik a tagok, hogy a fő jövedelem a háztájiban van, s ezért elhanyagolják a kö­zöst. A mágocsiaknál ez for­dítva van. — Jó a háztáji föld — mondja Csizmadia bácsi — az idén két hosszú szekérre való kukoricánk termett rajt®, no meg a zöldségféle, de & mondó va gyok, hogy ez csak rjyan a háznál, mint a só az éleiben. Csak ízesít. > Sok minden szóbakerült Csizmadia báasiéiknál — so­káig ott marasztalt a gazda szívessége, no meg az eső. Az eredmények mellett a hi­bát sem hallgatja el Csizma­dia bácsi. — Kellene egy mesterge- renda, mert most már nem bírja a padlás a terhelést, de Ponciustól Pilátusig kellene szaladnom, mire megkapnám. Aztán cserép is kellene a te­tőre, de az is így megy. Ki dolgozik akikor a közösben, ha ilyen „haszontalan” dolgokkal töltjük el az időt7 Ezen bizony segíteni kell, akárkihez is tartozik, mégpe­dig sürgősen. Már sötétedet*, mikor ....- —1 elbúcsúz­tunk. Egy megelégedett ernten boldog világába kaptam ismét betekintést, aki egy hosszú élet keserves küzdelmei után végre megtalálta az emberi életet, h biztos megélhetést, a jólétet. K. V. A ipóhácsl sdyemgyárimn már több, mint féléve tart az átállás, az átszervezés — s vele együtt a tervtemamadás. Molnár Imre igazgató maga is mondja: „A terveket nem tudtuk teljesíteni. A harma­dik negyedévben 11 százalék­kal elmaradtunk.” A 11 százalékos elmaradás pedig sehogy se mondható cse­kélynek. Annyit jelent egy ne­gyedév alatt, mintha egy teljes héten át megszűnt volna a munka. — Most kellett lenyelni a békát, ebben az esztendőben — folytatja az igazgató. — Három-négy évig pamutiamya- gokat készítettünk, s idén át­állították a gyárat a selyemáru szövésre. Az átállás nem volt könnyű. A dolgozók hozzászoktak a durvább munkához, az új gyár­tás új technológiája pedig ma­gasabb szál-.érte íme t követelt Kapkodó főmérnök — télien vezetőség A gyár akkori műszaki ve­zetője, Frey Lajos, ennél a pontnál megakadt. Ügyes, ele- veneszű, ért is a textiliparhoz — ahogy mondják. — de a se­lyemgyártás bonyolult problé­mái újak voltak neki. S ahogy egyre tornyosodtsk a neihézsé- cek, tanácstalan és ideges lett. össze-vissza kapkodott, egyik helyen leszereltetett gépeket, s a másik terembe vitette át, később mégis visszahozatta őket. Azután főművezetőket nevezett ki az egyes üzemré­szek élére, egyidő múltán mé­gis leváltotta őket. Senkiben sem bízott meg. Mindent ma­ga akart megcsinálni, ö vé­gezte a terviroda munkáját, a gyártás vezetését, a műszaki irányítást, még a szabadságo­lásokat is. S a gyár vezetősége karba- tett kézzel nézte küszködését. Majd az egyik legválságosabb hónapban, augusztusban, a gyár igazgatója szabadságra ment, s mivel a pártszervezet­nek se volt éppen titkára, sen­ki sem törődött azzal, hogy Frey Lajos mit csinál. Most már könnyű megálla­pítani, hogy az orsózó csökke­nő termelése s a selyemszálak rossz minősége miatt nagyrészt Hadara József a felelős. Frey Lajos hibája volt, hogy szak­képzetlen ismerőseit, rokonait behozta a gyárba s rövid idő múltán magasabb pozíciókba helyezte őket. így került az or­sózó élére Hadara József js. De mit tett Molnár elvtárs, mit tett az ü. b., s maga a pártszer­vezet is, amikor köztudomású volt, hogy Hadara Józsefnek nincs meg a megfelelő szaktu­dása. Elnézték, ráhagyták. Felelősek tehát ők is a gyár rossz munkájáért s felelősek azért is, hogy a munkafegye­lem meglazult. Most már csak alig egyikét dolgozó teljesíti a tervét. A többiek úgy tesznek, mint Ben- dek Júlia, aki október 18-ról 19-re virradó éjszaka volt mű­szákon. És három gépen sza­kadtán hagyta az anyag szélét, úgyhogy váltótársának közel öt órán keresztül kellett dol­goznia, míg rendbe nem hozta a hibát és elkezdhette a ter­melést. Még mostanában is gyakran előfordul az ilyesmi, mert a dolgozók megszokták, hogy hiába szólt az üzemveze­tő. úgy se lett fegyelmi, vagy büntetés belőle. A gyár veze­tői nem nagyon törődtek ezek- ! kel a „bagaíeU" dolgokkal. Nemrég lejött Mohácsra & pesti tizennyolcszoros ólüzem- nek, az Adria szövőgyárnak két műszaki vezetője. Körülnéztek a gyárban, keresték a hibák okait, aztán tanácsokat adtak és az egyik hosszabb időn ke­resztül ottmaradt Mohácson, szaktanfolyamot tartott a mestereknek. Ekkoriban vál­totta le a Selyemipari Igazga­tóság Frey Lajost is. Uj kezekben — És új műszaki vezetősé­get állítottunk be — mondja az igazgató. — Faggyas István, a gyár fiatal textilmérnöke lett a A szerkesztőség postájából Amit a hosszúkétényiek panaszolnak Hosszú he tény mintegy 6000 lelket számlál és ez a szám a közeli jövőben még emelked­ői fog. Felvetődik a kérdés, i - hogy a mi szép és fejlődő fa­lúnk miért maradt el kulturá­lis vonalon? Van nálunk sportkör, öt nép­ből t és egy cukrászda. Ezek ki is elégítik az igényeket, de nem valamennyit. Például ha vala­ki élvezetes mozielőadást kí­ván látná, úgy okvetlenül Pécs te kell utaznia. A hosszúheté- n-yi moziban ugyanis gyöbrer em végignézni egy filmet. A ■•székek rozogák, a nézőtér nem 'ejt, ha valamit látni akarnánk — zswáfnyaikat kellene növesz­tenünk. A kép homályos, a hang pedig néha teljesen ki­mé.rád, néha pedig túl hangos. Kultúrműsort, vagy bált nem tudunk rendezni, mert nincs megfelelő helyiségünk és kö­zönségünk fele éppen ezért idő előtt hazamegy. Gyakran vita, verekedés fejezi be a szórako­zást. éppen a szűk hely miatt. A rövid nyáron túlléptünk Intézi* edtünk... ,A Megyeri úton lévő Mag­tisztító Vállalat előtt már jó- ideje áz árokba lökve hever­nek a bitumenes hordók, el­szállításukról senki sem gon­doskodik. — írták levelezőink. Kérdésünkre a Pécsi Utfenn­Vaesora közben Az elmúlt napokban a Ná­dor Étterem III. osztályú üze­mében étkeztem, mivel több ismerősömtől hallottam, hogy ott igeri ízletes ételeket lehet kapni. Étkeztem, ha ezt ugyan étkezésnek lehet ne­vésni. Beültem a boxba és itt az illuminált állapotban lévő emberek között elköltöttem a ,vacsorái. 1 acsora közben láttam, hogy fejem fölött az erkély teljesen üres. Arra gondol­tam, miért nem vacsorázhat­tam volna én ott fent nyu­godtan, kényelmesen. Meny­nyivel egyszerűbb és jobb len ne, ha az étkező vendégek ott fogyaszthatnák ti vacsoráju­kat, ebédjüket. Nem lehetne az erkélyt erre a célra be­rendezni? LAKY RUDOLF tartó Vállalat igazgatóságától a következő választ kaptuk: „Az ügyet kivizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a bitu­ment a területileg illetékes körletvezető szállíttatta ki s Megyeri útra, hogy a felületi bevonáshoz szükséges anyag rendelkezésére álljon. A terv­bevett munka azonban elma- ■■adt, a körietvezető pedig nem gondoskodott a kiszállított anyag szakszerű megóvásáról Emiatt az illetőt feddésben ré­szesítettük és a bitument be­szállíttattuk a vállalat raktá­rába”. és a festői szép helyen lévő strandot érthetetlen okok miatt nem helyezték üzembe, pedig szívesen fürödtünk volna az alatt a napsütéses néhány hét alatt, is, ami rendelkezésünk­re állt. Itt csak kulturális életünk hiányosságainak néhány pont­ját említettem, de ezek voltak a legfájóbbak. Helyes lenne, ha ezekkel is többet törődne köz­ségünk vezetősége. TREBBIN ÁGOST Hosszúhetóny. Ázik a fa a TÜZÉP- telcpen Nemrég az Irányi Dániel té­ri TÜZÉP-telepen jártam ahol javarészt öreg emberek kilón­ként szokták a tüzelőt megvá­sárolni. Megdöbbenéssel lát­tam, hogy az amúgy sem szá­raz fűrészelt fát az udvaron tá­rolják, ahol az a hetekig tartó esőzés következtében még job­ban megázik. Ennek következ­ménye, hogy két darab közép­átmérőjű keményfa a mérlegen 10 kilót nyom. Helyesnek tar­tanám. ha a TÜZÉP az udva­ron tárolt fa fölé tetőt, vagy fészert építene. FETROVICS .TÖZSEFNÉ Pécs, 78. sz. Dohánybolt. A szakszervezett választásnak élőit A napokban kerül elbírálásra a pécsi állomáson a két évre választott szakszervezeti bizal­miak munkája. Megnézzük, hogy feladataikat hogy látták el az elmúlt évek során, s ha nem dolgoztak megfelelően, — újakat választunk. Cserép Györgyné a kereske­delmi szolgálatban sokat tett a munkaverseny fellendítése ér­dekében. A brigádjában meg­szervezte a párosversenyt, se­gített megoldani a szociális problémákat. A. bizalmi cso­port most újra őt jelölte. Faludi Jenöné szintén már két éve szakszervezeti bizal­mi. Csoportján belül számon- iartotta azokat a dolgozókat, akik rászorulnak a szociális juttatásokra, s javaslatára kö­zülük négy rendkívüli segély­ben is részesült. A hozzá be­osztottak közül egyetlen egy­nek sincs lapdíjhátraléka, ezért példaképül lehet állítani a többi bizalmi elé. A tagság most is őt jelölte. A pécsi állomás dolgozói jól felkészülnek a szakszervezeti választásokra. Azt akarják, hogy e megtisztelő feladatot csak megfelelő elvtársak tölt­sék be. LEIT/ FERENC Megrendelés szerint síálWscina!?! Az Állami Kereskedelmi Fel ügyelőség az elmúlt napokban ellenőrzést tartott a Komlói Kiskereskedelmi Vállalatnál és többezer forint értékű rom­lott árut talált. Beszélgettem az árudák dol­gozóival és megállapítottam, hogy ezt a töboezer forint ér­tékű árut meg lehetett volna menteni, ha a FÜSZÉRT a megrendelésekhez híven szál­lított volna. Az árudavezetők ugyanis írásban megrendelték Csoiiiaurot várunk... A Ludas Matyi október 20—i számában az alábbi levél je­lent meg: A dolog úgy kezdő­dött, hogy először a mama saj­nált engem, egyéves kisfiát. De egyúttal mérgelődött is, mert aüg tudta rámhúzni a 2-es guminadrágot, amelyet jobb híján megvásárolt. A nad az egyik üzletből a másikba, — egész Pécsett nincs nekem való 4-es gumi vagy nylon­nadrág. Kettes ugyan kapha­tó, de az már az én tízkilós termetemre szűk. én is sokszor voltam hasonló bajban, míg a kis Jánoskám kicsi volt. Most két éves és nem használ guminadrágot. Ezért küldöm neked kicsikém, használd addig is, míg édes­Ha esetleg a legifjabbak szó- anyád nem kap valahol. — vára nem hallgatnának a bá­csik és nénik, legalább ma­zug azonban nagyon szorította máink kedvéért küldjenek Pécs re is nekünk való guminadrá- goU mert szégyeljük magun­kat nadráa nélkül. WEIDINGER JÁNOSKA Azóta naponta kopogtat be a postás a Kalinin utca 3-ba, átadja a nadrágot és melléje- _ --------- a levelet, hogy „Kedves kis Hiába talpal velem minden Jánoska! Megértéssel olvastam nap, más •mamákkal együtt, édesanyád panaszát, bizony a combomat, derekamat, rend kívül kényelmetlen volt és tiem csoda, hogy egész nap sírtam, üvöltöttem. — amíg végül is nadrág nélkül marad­tam. Elmúlt három hét és most már én sajnálom a mamát. Kaprényi Jánosné, Hosszúhe- tény 128." Jánoska most már el van látva nadrággal, de mi lesz a többi Jánoskával, Karcsival, Pistikével? Mégiscsak az lenne a legjobb, ha a sok kis csomag helyett egyetlen igen nagyot küldenének Pécsre a nagyté­tényi gumigyárból — tele va­lamennyi kövér kisgyereknek elegendő 4-es számú gumlnad- rággak — ■ az árut, de a FÜSZÉRT nem azt, hanem a raktárában túl­súlyban lévőt szállította. Arra kérjük a FÜSZÉRT-et, hogy a jövőben megrendelés •zerint szállítsa az árut. GAÄL ISTVÁN Ötven ki!« burgonyát vásároltam az újmeszesi zöldségboltban ki­lónként 90 filléres áron. Ami­kor már három napig nálam volt a burgonya, szóltak az üz­letben. hogy fizessek rá. mert a burgonya ára a. vásárlás nap­ján, nem 90 fillér, hanem 1.20 forint volt. Úgy érzem, hogy engem nem érhet károsodás azért, mert az üzletben nem voltak tisztában a burgonya napi árával, vagy esetleg az eladó rosszul szá­molt, de erre csak két-három nap mulva jöttek rá. Helyes- vek tartanám, ha a Pécsi Zöld­ség- és Gyümölcskiskcreskedel mi Vállalat az ügyet kivizsgál­ná és jobban tájékoztatná az elárusítókat a* árakról. BÜRÜCZ EMILNÉ Pécs, Ujmeszes. műszaki vezető, s az előkészí­téshez és a gyártáshoz a Váci Bélésgyártól kaptunk megfele­lő szakembereket. Mindez szeptember folyamán történt. Azóta bizonyos fokig javult is a helyzet. Október el­ső dekádjáibam m^r 96.5 száza­lékra emelkedett a tervtélje- sítés s jobb már a minőség is. A megfelelő szakemberek szin­te magukkal ragadtok a veze­tőséget, s jobb munkafeltétele­ket biztosítottak a dolgozók­nak. Az új műszaki vezető — ha­tározott, energikus ember. — Nemrég végezte az egyetemet s tele van tervekkel, elképze­lésekkel. — Az első lépés — mondja Faggyas elvtárs, — hogy olyan gárdát neveljünk magunk kö­ré, amelyik jól akar dolgozni. Mi majd megtanítjuk őket a munka fortélyaira és segítünk is mindenben. Sok az új tanuló. Ezek egy- része már önállóan dolgozik. A többieket beosztották a leg­jobb szövőnők mellé. A gyár vezetősége szocialista szerző­dést kötött ezekkel a meste­rekkel, aminek az a lényege, ha egy tanuló háromheti ta­nulás után a terv 80 százalékát, s négy hét után 100 százalékát eléri — jelentős pénzjutalmait kapnak a mestereik. Az anyagipocsokolás meg­szüntetésére pedig mozgalmait indítanak. Amiíkőr kiadják a vetülékfonalat a szövőknek, megmondják azt is. hogy eb­ből hány vetést kell csíp Uniók. Ha elérik, jutalmat kapnak. — Bízom benne — fejezi be szavait Faggvss Imre. —h<ynr ha látják a dolgozók, hogy itt törődnek a dolgokkal, s nem nézik el a’ felelőtlen, hánya­veti munkát, akkor úira meg­jön a kedvük, újra jól fognak dolgozná, s természetesen ke­resni is. Ha megírná valaki a gyár történetét, ez lenne benne az utóbbi hónapok eseményei­nek rövid váza. Érdekes a tör­ténet: hogyan süllyedt le a Mohácsi Selyemszövő a mély­pontra, s hogyan igyekszik onnét összefogással, új műsza-y ki vezetőséggel felemelkedni. A felemelkedés záloga: össze­szedni most minden erőt. ha kell, éjt-nappallá téve dolgoz­ni és a siker nem maradhat eL Ö. Gy. % — A DISZ-tagok száma egy hónap alatt 23-ról 36-na emel­kedett az alig háromszáz lako­sú Okorág községiben. A falu fiatal tanácselnöke: Iván Já­nos és a községi tanácstitkár: Kovács József, számién DISZ- togek. Az okorági DlSZ-szer- vezet tervbevette, hogy a ta­gok létszámát az év végéig 45-re emeli. — MEGNYITJA A „TA­VASZ ÉTTERMET" a Pécsi Vendéglátó Vállalat.. A Sza­badság út 2. szám alatt készü­lő új étterem megnyitására novemberben kerül sor. A vál­lalat összesen fél millió forin­tot fordított eddig a „Tavasz Étierem”-re, amely három he­lyiségből áll majd: egy étter­mi részből, egy magyarosan berendezett szobából é-> egy espresso helyiségből. Az új étteremben bevezetik majd az előfizetéses étkeztetést. Friss ebéd és vacsora, mindenféle ital áll majd a dolgozók ren­delkezésére, a zenét pedig népi zenekar szolgáltatja. — Felállítják Leonardo da Vinci szobrát. Elkészült Baksa Soós György kiváló szobrász- művész alkotás«: Leonardo da Vinci mellszobra, amelyet Pécsre szállítottak. A városi tanács népművelési osztálya most a szobor felállításával foglalkozik. Az eddigiek sze­rint a szobrot a Leonardo da, Vinci (volt Szeipessy) utca elején helyezik majd eL — HETVEN MÁZSA JO MINŐSÉGŰ KENYERET süt naponta a Sütőipari Vállalat nemrég óta működő mohácsi kenyérgyára. Az új üzem nem csak Mohács város lakosságát látja el kenyérrel, hanem szűk ség esetén a szomszédos járón sokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom