Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-26 / 252. szám

nmr m iittiv t A MAI SZAMBÁN: Berlbrtve érkezett a genfi négyhatalmi kGlügy- nünisxíeri értekezletre tartó szovjet küldött- féf (Z o.) — A Saar-vidéki népszavazás után. <2. o.) — Külföldi hírek. (2. o.) — Biztos meg­élhetést, jólétet találtam a tsz-ben. (3, a.) — Az „átállások“ gyárában. (S. o.) — A szerkean- tőség postájából. (3, o) — Beszélgetés Poteraá- jev professzorral. (4. o.) M P P B A PAN Y A M E CY El BI ZO TT-TA'G A'N AI L A P A XII. ÉVFOLYAM, 25*. SZÄM ÄRA: 5« FILLER SZI7ROA. 1955 OKTOBER 2« Genf szellemében Csütörtökön nyílük meg Géniben a külügyminiszterek értekezlete, annak a határo­zatnak az alapján, amelyet a kormányfők genfi értekezlete júliusban fogadott el. A genfi négyhatalmi kormányfői érte­kezlet új szakasz kezdetét je­lentette az államok közötti kapcsolatokban, politikai és társadalmi rendjüktől függet­lenül, a békés egymásmelleit élés és a bizalom megterem­tése alapján. A Szovjetunió a genfi érte­kezlet után minden lépésével segítette az elért enyhülés fejlesztését, a „genfi szellem" megerősödését, általánossá vá­lását. Ezzel kapcsolatban meg említjük az olyan nemzetközi jelentőségű lépéseket, mint amilyen a szovjet kormánynak az a határozata, hogy 640 000 fővel csökkenti a szovjet fegy­veres erők létszámát, továbbá az a szovjet kezdeményezésre megkötött szovjet—fiain egyez­mény, amelynek értelmében megszűnik a finnországi Pork- kala—Udd-i katonai támasz­pont, továbbá a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság normális kapcsolatai­nak megteremtése. A fentebb jelzett úton azon­ban a genfi értekezlet nem valamennyi résztvevője ha­ladt. Tények bizonyítják, hogy azok. akiknek nem tetszik »Genf szelleme”, újból igye­keztek es igyekeznek feszültté tenni az államok közötti vi­szonyt, semmivé tenni a jú­liusi négyhatalmi kormányfői értekezlet jótékony eredmé­nyeit. Nyugaton egyes befolyásos körök most különböző kísér­letekkel igyekeznek megaka­dályozni a küszöbönálló genfi külügyminiszteri értekezlet si­keres munkáját. Induljunk ki a legkézenfekvőbb, és min­denki által ismert tényekből. Hogyan folynak az előkészü­letek e nagy nemzetközi talál­kozóra. Amint a moszkvai Pravda megállapította, „rend­kívül szeparált jelleggel” — e ,-szeparált jelleget" az jel­lemzi, hogy az értekezleten résztvevő három nyugati or­szág diplomatái kölcsönösen megegyeznek egymással abban hogyan fognak majd tárgyal­ni a negyedik országgal, a Szovjetunióval. Amint Dulles mondotta: a nyu'gati diploma­ták „minden részletében meg­vitatták a közelgő genfi érte­kezlettel kapcsolatos kérdése­ket és közös irányvonalban egyeztek meg”; Ezek a jelek mindenesetre azt mutatják, hogy a nyugati hatalmak vezető köreiben még mindig nem akarják látni, hogy nem a nézeteltéréseket kell keresni a genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet sikere érdekében az értekez­let napirendjén lévő legfonto­sabb nemzetközi kérdésekben, nariem a szempontok közelebb hozását. Ha egyes nyugati politiku- sok igen, de a világ köávéle- nienye semmiesetre sem ért egyet von Brentano nyugat­német külügyminiszter véle­ményével, aki' „A feszültség veszélyes csökkenéséről” írt cllcett a Generalanzeiger-ben az utóbbi napokban, felszólít­va a nyugati «»hatalmakat, „ne gyengítsék szövetségeseiket, mert máskülönben a feszült­ség úgynevezett enyhülése a felbomlás és a megsemmisülés folyamatává változik át’4«. A világ közvéleményének széles körei sokkal inkább egyetérte­nek azokkal a józan elgondo­lásaikkal, amelyeknek például az AFP francia hírszolgálati iroda hírmagyarázója adott ki­fejezést: „A külügymáinászte- rek értekezlete — mondotta — ez a nyugati hírmagyarázó — valószínűleg nem hoz majd látványos eredményeket vi­szont megnyitja az utat egy egész sor tanácskozás és érte­kezlet felé a Szovjetunióval, amelyeknek lehetővé kell ten­niük, hogy a „genfi szellem” konkrét békés eredményekben jusson kifejezésre”. A közvélemény várakozásai­nak, reményeinek és tisztán­látásának igazolására hadd idézzünk itt egy egyiptomi la­pot, az A1 Ahbart. „Nézzük a tényeket — írja e.z a lap. — A genfi értekezlet óta Orosz­ország nem kötött semmiféle új katonai egyezményt, nem növelte a varsói szerződés részvevőinek létszámát Mi több, Oroszország csökkentet­te fegyveres erőGmetk létszá­mát. Ugyan így járt el Len­gyelország, Románia, Albánia, Csehszlovákia és Magyaror­szág is. — Viszont Amerika és Anglia éppen ellenkezőleg cselekedett. Mindkét állam üdvözölte Pakisztánnak Török ország, Irak és Anglia katonai tömbjébe való belépését Nyo­másit gyakorolva Iránra, azt is a belépésre kémyszerítették. A katonai egyezmények létreho­zása a föoka a nemzetközi fe­szültségnek és a kölcsönös bi­zalom hiányának. Megkérdez­zük Amerikától és Angliától, vajon a katonai egyezmények kiterjesztésének politikája megfelel-e „Genf szenemé­nek?4’ .; Bizonyos amerikai és an­gol körök már 1950—51-ben kedvenc tervükként dédelget­ték a közelkeleti parancsnok­ság tervét. Ez azonban az arab népek ellenállása követ­keztében összeomlott. Ekkor a két hatalom —• az Egyesült Államok és Anglia — lépése­ket tett, hogy kerülő úton, egyenként vagy párasával be­vonja a közel- és középkeleti országokat az ő vezetésük alatt létrejövő csoportosulásba. Ez — amerikai segéllyel, dip­lomáciai zsarolások, alig lep­lezett fenyegetések útján — részben sikerült is. Az „Anka­ra—Kara esi-tengely” köré ugyan odasorakozott Irak és Irán — a közel- és középkelet országaira gyakorolt imperia­lista nyomás azonban közben megnövekedett amerilkaellenes sóget váltott ki az arab orszá­gokban és egyes államok — elsősorban Egyiptom, Szaud- Arábia és Szíria — nyíltan is szembehelyezkedtek az an­gol-amerikai próbálkozások­kal. Ezek az országok ma a nemzetközi életben egyre vilá­gosabban kirajzolódó pozitív missziót töltenek be. Kétféle csoportosulás tendenciája raj­zolódik ki tehát e területen: a „nyugati paktumgyártók” haladásellenes, gyarmatosító, támadó szövetségi rendszere, amelytől elhatárolják magukat az arab országok legjelentő­sebbjei. A másik tendencia pedig az arab országok Egyiptom és Szaud-Arábia körül tömörülő egységes állásfoglalása az im­perialista tervekkel szemben, a gyarmatosítással szemben, függetlenségükért, önálló nem­zeti politikájukért Ez pedig kétségkívül erősíti azok hely­zetét a genfi külügyminisz­teri értekezleten, akik a világ békéjéért, a felmerülő kérdé­sek tárgyalások útján való megoldásáért szállnak síkra Azokat, akik e célok eléréséén mennek Genfbe, támogatja a világ minden jóindulatú em­bere, a világ békeszerető száz ée százmilliót Az éves terv teljesítéséért Még 21 ezer hektoliter sör Nyár! időben gyakran szid­ják az emberek a sörgyáraikat mikor az italboltokban hiába pumpálják a kiszolgálók a lior- dókat, egy csöpp sör nem hab­zik már bele az üres korsókba. Pedig sose lenne semmi baj, ha minden gyár úgy végezné munkáját mint a pécsi. Ez az üzem október 21-án befejezte ez évi sörgyártását. Amit azóta termeltek, s ami még év végé­ig készül, az már a gyár dol­gozóinak ajándéka az ország sörkedvelő népének. Sokat lendítettek a terv tel­jesítésében az új beruházások: a két százezer kalóriájú hötő­Van elég i Lassan teáinak a téglagyá­rak. A munkakörülmények ebben az iparágban nem meg­felelőek a téli munkához. Be­fejezéséhez közeledik a Tégla­gyári Egyesülés üzemednek tér kompresszor beszerelése én a hűtőközpont kibővítése. Talán egy gyárban sem olyan fejlett az újítómozgalam, mint itt A műszaki vezetők s a dolgozók szinte valamennyi­en adtak be ésszerűsítési ja­vaslatokat Meg is lett az ered­ménye. Év végére még 21 ezer hefc- lohiter sört tudnak adni, amri azt jelenti, hogy az összes pé­csiek, még a csecsemők is, majdnem három hónapon át megthatnak egy pohárral ab­ból a mennyiségből, amit a gyár terven felül ad az év vé­giéig. 5gla a télre Tégia viszont van eáiéfc. Az egyes üzemek raktáraiban 10 és fél máMáó darab vár száfiM- lásra. November végére tefje- sátik éves tervüket is. Nem lesz tehát fennakadás a téli épÜfteaéseflanéL Ahol mar lumber G-ál inak Kötszer is növelték a Sopfia- na Gépgyár teltét az idén. — Szükség van a gépekre, kelte­nek az iparba, kellwrsk a több és jobb termeléshez. A gyár dolgozói vállalták, bogy teste­sítik is ezeket a követélménye­ket — december torig befeje­zik éves tervüket. A vállalás teljesítse jól ha­lad. Október 20-én már 206 na­pot teljesítettek az idei évből, asB&z november 13-ánál Jártaik. Eac többek között 1400 TS-10 mintájú ezscakHvágét, több nagyméretű bőripart gépet, 1344 tengelykapcsolót és csap­ágyat. 638 köszörüdűeípet Je­leni. Már most murák» alatt van 1 pecafJKszitíitó és egy 85 literes hústöitő. A Sopáama a jövő év­ben húsipari gépeSaet fog gyár­tani s már most megkezdték, az új proíMmak megfelelő munfca- I darabok készítését. A mtnlsgtertan&ca határozata bér- és munka­ügyi tanács felállításáról A minisztertanács bér- ét munkaügyi tanács felállításé', rendelte el. A tanács feladatos a bérarányok állandó figye­lemmel KiÉsót^ésc, a bér- ésmu-n kaügyi kérdések irányéiveteov. a «népgazdaság előtt álló fel­adatok figyelembevételével tör ténő kidolgozása. A tanács el­nökét és tagjait a mdnisater- tanáas nevezi ki, ünnepség az egyetemen A megyei és városi bStoefoi- zottaág, valamint a jogtudomá­nyi egyetem bekebizofatsága tag nap délután 5 órai kezdettel az ENSZ fennállásának 10. évfor­dulója alkalmából ünnepséget rendezett az egyetem aulájá­ban. Az ünnepségen nagy®á- mú résztvevő előtt Gál Gyula egyetemi tanársegéd tartott előadási. DISZ-frontbrigádjaink teljesítik pártmegbixatásukat rnelése is. A téli hónapokban csak a kiét pécsi üzem dolgo­zik tovább. így magyarázható, hogy a vállalat évi nyerstégla- gyártási tervének teljesítésé­ben. 99.7%-na áBL, még egy­két nap s jelenthetik: most már a második ötéves terv épít mónyeihez szállítjuk az anya­got. Égetett teglagyántási ered­ményeik valamivel alacsonyab­bak, de előreláthatóan ezt is 2 és fél millióval túlteljesítik. Sok volt az elemi kár. Több, mint hatmillió tégla ment- ve­szendőbe az állandó esők miatt. Ugyanis az egye« üzemelt nem rendelkeznék megfelelő szárí- tóberemezéssel. Ez magyaráz­za nagymértékben azt is, hogy önköltségi tervüket nem tudták teljesíteni. Az anyagfelhasz­nálásnál 3.6 százalékkal lép­téik túl a keretet, mert több szén -kellett a nedves tégla ki- égetéséhez s a béreknél 1.4 százalékos a túllépés, mert a tönkrement téglák munkabé­rét is ki kellett fizetni. Ez év Júliusában a Komlói Városi Párt- Végrdhajtóblzott- ság azzal a feladattal bízta meg a komlói DISZ frontbrl- gádokat, hogy a II. félévben 20 000 tonna szenet termelje­nek ki terven felül. A DISZ- fiatalok állják a partnak tett ígéretüket, többségük nemcsak a tervét teljesíti, hanem a vál­lalását is. Kiss Ferenc III-as üzemi DISZ-brigádja október 18-ig 109 százalékra teljesítette havi előirányzatát és 35 csille sze­net adott terven felül. — Igen nehéz és veszélyes helyen dolgozunk — mondja Kiss elvtárs. — A 70—80 fokos szögben húzódó alacsony telep tele van kővel, ami rendkívül megnehezíti a fejtést, s hogy mégis teljesítjük tervünket, annak köszönhetjük, hogy jól dolgoznak az elvtársak. Külön szeretném megdicsérni Péter Mihályt, és Kovács Jánost, akik alig egy éve lettek vájá­rok, és Scheffer József meg Obendorf János csilléseket November 7-e tiszteletére a csapat megfogadta, hogy min­den nap kitermelik a terven felöl vállalt öt csille szenet. Haág János I-es üzemi vá­jár csak egy hónapja vezeti csapatát Fölkér János helyett akit felvigyázói munkakörbe helyeztek. A 18—20 főből álló csapat eddig 131 százalékot ért el és az október 18-ig esedé­kes 150 csille terven felüli vál­lalásukat 367 csillével túltel­jesítették. Jó eredményeinket annak köszönhetjük, — mondja Haág János elvtárs, — hogy csapatunk párttagjai jó pél­dát mutatnak. Mindenki sze­reti és becsüli itt nálunk az olyan elvtársakat mint Ko­vács János vájár, meg Pörs Ernő csillés, akik lelkesen, nagy igyekezettel fáradoznak azon, hogy a csapat minél töb­bet termeljen. Mindkét DlSZ-brígád tehát becsülettel hajtja végre a jú­liusban kapott pártmegbiza- tást, Kossuth-hány a DISZ frontbrigádjai előtt követendő példaként állhatnak ezek a fiatalok, akik nagy nehézségek árán is teljesítik napi tervüket. Jelentős beruházásokkal erősödnek állami gazdaságaink A Baranya megyei állami gazdaságok egyre inkább a nagyüzemi gazdálkodás minta­üzemeivé válnak. És, hogy még inkáhb betöltsék ezit a szerepüket, arról pártunk és államunk új beruházásokkaíis gondoskodik. Az idei nagy épít kezeseket, olyanokat, mint a zengőaljai állami gazdaság, szi­lágy pusztai üzemegységében több, mint 277 ezer forintos költséggel felépített üzemi konyha, amelyben az étkező­helyiségen és a konyhán kívül kultúrterem és üzlethelyiség is van, az 1956-os évben számos nagyjelentőségű létesítmény követi. Szociális és kulturális létesítmények A Beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaságban már az idén 12 egyszoba-konyhás, kam rás, előszobás tálcást adnak át a gazdaság dolgozóinak, ha az Állami Gazdaságok Építőipari Vállalata most már betartja az újabb határidőt és legkésőbb december elejére befejezi ezek építéséi. Ennek befejezése an­nál is inkább sürgős, mert 1950 ban a gazdaságban újabb épít kezések kezdődnek és a befe­jezetlen lakások gátolnák ezek végrehajtását. A gazdaság dol­gozóinak régi vágya teljesül azzal, hogy jövőre megépítik az új üzemi konyhát mintegy 500 ezer forintos beruházással. Az üzemi konyha egyúttal magá­ban foglalja a kultúrhelyisé- get is. Ézenkívül egy 3 szobás és két kétszobás lakást is épí­tenek. Hasonló fejlődés tapasztal­ható a többi állami gazdaság­ban is. A nemrégiben alakult Ormánysági Állami Gazdaság­ban — Károlymajor és Or­mánypuszta egyesült — jövőre közel egymillió forintot fordí­tanak olyan építkezésre, amely a dolgozók jobb, kulturális kö­rülményeit hivatott biztosíta­ni. Ebben a gazdaságban is építenek üzemi konyhát, hat- vamsaeinélyes, korszerűen be­rendezett munkásszállót, egy háromszobás lakást és két két- szoba-konyhás lakást. A Babarci Állami Gazdaság­ban hait kótszoba-kanyhás la­kást, a Bikali Állami Gazdaság ban négy kétezoba-konyhés la­kást, a Siklósi Állami Gazda­ságban tizennégy egyszoba- konyhás, előszoba«, éléskamráé lakást, a Zengőaljai Állami Gazdaságban pedig 10 kótszo- ba-konyhás lakást építenek. Hatalmas íisszegeket fordí­tanak az állattenyésztés fejlesztésére is Az elmúlt években felduz­zadt állami gazdaságaink ál­latállománya és maga ez a tény is azt követeli, hogy bőví­teni, korszerűsíteni kell az ál­latok férőhelyeit. Az Or- mányságl Állami Gazdaságban 21 férőhelyes szarvasmarha-el- letőt építenek, negyven férő­helyes lóistállót és ötszáz férő­helyes süldőszállást. A bere- mendi Vörös Csillag egy új 100 férőhelyes csikóistállót kap ka­rámmal, elkülömítővel, a ba­barci gazdaság 100 férőhelyes tehénistállót, hatszáz férőhe­lyes juh-hodályt, a bikali gaz­daság 100 férőhelyes tehénis- tállót. haitszáz férőhelyéé juh- bodályt, ötven férőhelyes bor­júmé velőt, a zengőaljai pedig 100 férőhelyes tetiéntetállót kap. 1956 első negyedében Svájc­ból kettő, a különböző tőras- áll’ettemyéOTtő ádileumii gazdasá­gokból pedig 20 új bikát kap­nak. amelyekkel felcserélik a régi, selejtezésre váró apaálla­tokat. A baromfiállomány mi­nőségi megjavítására is gon­doltaik. A megye természeti vi­szonyainak legjobban a sárga- magyar baromfi feled meg. Ép­pen ezért a gödöllői kísérleti gazdaságból egy tenyésztörzset szereznek be. Uj növényekéi termesztenek A növénytermesztésre is nagy f aladatok várnáik. Az állami gazdaságokban növelik az ipa­ri növények, különösen a ken der, a cukorrépa, a lein vetés- területét és ©mellett új nö­vényfajtákat honosítanak meg. Jövőre már mintegy 100 hol­don termesztenek kaoliangoL Ez kínai eredetű takarmány­növény. Különös«--® jellemző rá, hogy nagy termést hoz, hal - dánként elért a 3—350 mázsái is és zölden kitűnő takarmány. Az idén a beremendi Vörös Csillag állami gazdaságiban kí­sérleteztek vele és igen jól be­vált a rrjii éghajlati viszonya­ink között Is. Hasonló új nö­vényféleség lesz a hegari *, amelynek a magját és a szárár egyaránt takarmányozásra le­het használni. Szemtermése holdanként elért a 20—21 má­zsáit és tápértéke jóval meg-, haladja az őszi áriáét. Növe­lik a kukorica vetésterületét is és ez már az idén szükségessé tette, hogy mintegy félmillió forint beruh ázással új górékat építsenek. Több gazdaságban már meg is kezdték ezek épí­tését. A szőlő és gyümölcsös felújítások mellett a bikali ál­lami gazdaságban 62 holdra nö­velik a már meglévő halasta­vat, amely mellé telelőt és íva - tót is építenek és a sörgyártás igényeinek a kielégítésére a bárt álltami gazdaság 10 hokla- komló-telepét húsz holdra no vélik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom