Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-23 / 250. szám

V/LÁCPÜűtaÁRlAt££Xt.tOtX3BCl DUNÁNTÚLI . NAPLÓ AZ M D P BARANYA MEGYEI B 1 ZO TT/A' CA'NAK LAPJA 1 XH, ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VASÄRNAP, 1935 OKTÖBRR S* A MAI SZAMBÁN: Közöttünk eluek. (2. o.) — Gyorslisía a II. Bé­kekölcsön 7. sorsolásának harmadik napjáról. (5. o.) — Ti* éve« a* ENSZ. (3. o.) — Hazajöt­tem. (4. o) — A szüretet követő egy héten be­lül be kell jelenteni a bortermést. (4. o.) — örömmel veszek részt a mezőgazdaság fel­virágoztatásában. (5. o.) — Tavasz — jugoszláv tilmvígjáték <«. o.) — Né«* a tükörbe! («. o.) Időben vessük el az őszieket! Az ősz közepén tartunk. Égető, az egész országot érintő kérdéssé vált: (hogy állunk az őszi vetéssel? Nemcsak falun hangzik el ez a kérdés, mun­kásaink is teljes joggal kér­hetik számon a falutól, hogy lesz-e jövőre is bőségesen ke- nyémekvaló. És nem máskor, hanem éppen most időszerű ez ' a kérdés, mert itt az ideje, hogy minden őszi gabona föld­be kerüljön. Akkor várhatunk ; bőséges termést jövőre, ha idén ' teremtjük meg az alapját az­zal, hogy időben, gyorsan el­vetjük az őszieket. A tavalyi tapasztalat is megtaníthatott erre sok egyéni gazdát, de ter­melőszövetkezetet is. Tavaly sokhelyütt késlekedtek addig ez őszi vetéssel, míg végtilis bevetetlen maradt jónéhány hold. Ezt a hiányt azután ta­vaszi vetéssel kellett pótolni, de a tavaszi gabona természe­tesen kevesebbet fizet. Me­gyénkben átlag 3—4 mázsával több termést adott az őszi búza' egy holdja, mint a tavaszi bú­záé. S ezt a három-négy má­zsát saját hanyagságuk miatt vesztették el azok, akik nem tartották fontosnak az idejé­ben történő őszi vetést. Nem kis feladat a vetéster­vek teljesítése. Mielőtt elké­szülne az őszi gabona mag­ágya. többféle munkát kell el­végezni. Be kell takarítani a kukoricát, levágni a szárat, felszedni a répát, gondosat! el­végezni a vetőszántást. Mind- f ez együtt különösen a nagy­területű termelőszövetkezetek­ben — sok gondot és fáradt­ságot jelent és jól meg kell szervezni a munkát, hogy va­lamennyi feladatot időben el­végezhessük. Az is kétségte­len, hogy mindezeket a mun­kákat gyakran hátráltatta a bőséges csapadék. Megalkuvás lenne azonban minden elmara­dást az objektiv körülmények­re, a kedvezőtlen időjárásra, a nedves talajra hárítani, ön­magunk lebecsülése lenne meg hátrálni a feladatok elől. Ha őszintén mérjük fel az erőn­ket, arra a megállapításra ju­tunk, hogy rövidebb idő alatt többet is végezhetnénk. Az .őszi vetés idejében valp elvég­zéséhez éppen erre van szük­ség. Kevesebb derült, napfé­nyes időnk van, kevesebb ideig száraz a talaj, de ezt a keve­sebb időt jobban ki lehet hasz­nálni. Példa erre a pécsváradi (gépállomás, amely október 20-ig vetéstervének 93.6 száza­lékát teljesítette, noha körze­tében nem ritkábban esik az eső, mint például a szentlőrinci gépállomás körzetében, amely mégis csak 18.6 százalék.nyit teljesített a vetéstervéből. Jobb munkaszervezéssel, fele­lősségteljesebb munkával na­gyobb eredményeket lehet el­érni. Gépállomásaink vezetői, kommunistái harcoljanak azért, hogy mihelyt a tálát ál­lapota eneedi. percnyi késede­lem nélkül lássanak a vetés­hez. A vetésre és a vetés elő­feltételeinek megteremtésére, tehát az elővetemények beta- karitassra, a vetőszántás elvég zésére kell most összpontosí­tani a legnagyobb erőt. Az egyéni gazdaságokban sem kisebb probléma az őszi vetés idejében való elvégzése. Sőt a tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a legnagyobb­mérvú az elmaradás az egyé­ni gazdaságok vetéstervében. Abból, hogy az őszi és tavaszi vetésű búza közötti terméskü­lönbséget legjobban az egyéni­leg dolgozó paraszt érzi meg, az következne, hogy a legjob­ban törekszik az őszi búza el­vetésére. Mégis, az egyéni munka elmaradott módszerei, a még ma is széles körben vallott maradi nézetek miatt többnyire az egyéni gazdasá­gok maradnak el az őszi vetés­sel. Ez ellen is fel kell lépniök tanácsainknak és pártszerveze­teinknek. Meggyőző szóval, el­lenőrzéssel kell elérni, hogy minden gazdaságban a fögond most az őszi vetés korai el­végzése legyen. Igen fontos, hogy a vetési tervet ne csak a holdak szá­ma, (hanem a végrehajtás idő­pontja szerint is felbontsák minden községben. Mindenki­nek pontosan tudnia kell, hogy melyik napon milyen feladato­kat kell végrehajtania a gyors vetés érdekében. Hatékony el­lenőrzésről csakis ott beszél­hetünk, ahol a tervet így fel­bontották, mert a tanácsnak, a pártszervezetnek csak így van módjában napról napra lemér­ni, hogy mi történt a vetéster­vek teljesítéséért. A rendsze­res és alapos ellenőrzés ideje­korán feltárja az elmaradások okát és segít azokat megszün­tetni. Dolgozó parasztjaink min­den községben figyelemmel kísérik a falu vezetőinek, a tanácstagoknak, a kommunis­táknak a munkáját. Nehéz sür getni ott a vetést, ahol a dol­gozó parasztok arra hivatkoz­nak, hogy ,.hiszen még a párt­titkárunk sem vetett“. Ezért minden faluban elsősorban a vezetők mutassanak példát az őszi vetésben is. Ha a falu ve­zetői között nincs elmaradó, 'könnyebb lesz elérni, hogy az egész falu idejében befejezze az őszi vetést. Komoly segítséget nyújthat a pártszervezetnek a vetésre való mozgósításban a DISZ. De csak akkor, ha a pártszervezet kéri is ezt a segítséget. Adion feladatokat, a pártszervezet a fiataloknak a vetés gyors el­végzése érdekében, vegye igénybe munkájukat s a fiata­lok lelkes munkája, öntudatos helytállása feltétlenül megmoz gatja az egész falut. Minden községi, termelőszö­vetkezeti, gépállomási vezető tartsa szem előtt, hogy az őszi vetésterv teljesítése nem ,.pa­pírkövetelmény“. Az egész or­szág kenyérellátása függ tőle, mint ahogyan egész iparunk eredményei függnek a szénbá­nyászat tervteljesítésétől. Me­gyénk bányászai ebben az év­ben, minden negyedévben túl­teljesítették terveiket, több­száz méterrel a föld alatt, ne­héz körülmények között, sok­kal nagyobb é.s veszélyesebb természeti erőkkel küzdve, mint amilyen a főid felszínén egy őszi eső. Joggal várhatják, hogy dolgozó parasztságunk is megteszi a magáét és Idejében elveti az őszi gabonát, hogy lé­gyen bőven kenyér jövőre is. Minden dolgozó parasztnak egyéni érdeke, de egyúttal egész népünk érdeke is az őszi vetésterv ideiében való, hiány tálán teljesítése. 11 zenitéi hiisség Baranyajenő, Gyümölcsény, Vázsnok, Gödrekeresztúr. Me­ződ Hegyhátmarói', Tófű. Hét TOheiy Okorvölay, Bárányá­éi entgyörgy. Mccsekpölöske Ormrzló. Szügy, Sz,«latnak fci.isd, Szatina és Tekes telje sitette eddig kukoricaériékeeí- te»í szerződéskötési tervét a sasdi járásban. A legjobb mun­kát a Termény forgalmi Válla­lat sasdi telepének dolgozói vé­gezték. Ehhez a telephez 20 község tartozik. Befejeződött a falusi munkára induló funkcionáriusok tanfolyama Pénteken este befejeződött a falusi munkára induló Pártja Központi Vezetőségének titlzdra, Erdei Petent funkcionáriusok első csoportjának tanfolyama. A záró- földművelésügyi miniszter és Pogácsás György, az állami ünnepségen megjelent Vég Béla, a Magyar Dolgozók gazdaságok minisztere. V ég Béla eivtárs beszéde — Pártunk Központi Veze­tőségének a mezőgazdaság fej­lesztéséről és szocialista át­szervezéséről szóló határozatai jelölik meg a III. pártkong­resszus határozatai végrehaj­tásának konkrét feladatait — mondotta egyebek között. — Ebben a vonatkozásban igen fontos a Központi Vezetőség 1935. júniusi határozata, ame­lyet ezen a tanfolyamon ala­posan megismerhettek. Már arról számolhatunk be, hogy ezeknek a párthatározatoknak a végrehajtásában komoly eredményeket értünk el. A szokatlan időjárási körülmé­nyek között is viszonylag jó termést takarítunk be, első­sorban a kapásokból. A terméseredményekben, amelyeket ebben az évben elértünk, megmutatkozik a dolgozó parasztság nagyobb munkakedve, gépállomása­ink, állami gazdaságaink, a mezőgazdaságot irányító szerveink, tanácsaink és nem utolsó sorban falusi párt- szeroezetelnk egyre javuló munkája is. — Külön szeretném Memel-, ni a termelőszövetkezetek te­rületén ebben az időszakban elért eredményeinket. Terme­lőszövetkezeteink termésátla­gai gabonaféléken meghalad­ták az egyénileg dolgozó pa­rasztokét. Minden reményünk megvan arra is, hogy a tsz-ek terméseredményei a kapások­nál is felülmúlják majd az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait. Vég elvtárs rámutatott a to­vábbiakban. hogy tsz-ek meg­szilárdításának egyik biztató jele az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdeklődése a tsz-ek iránt. Ez az érdek­lődés a belépésekben is kifeje­zésre jut. 1955-ben eddig mint­egy ötvenezer parasztcsalád lépett a tsz-ekbe. Ahol a párt- és az állami szervek jól dolgozlak, ahol megértették pártunk politi­káját, s azt meg is valósítot­ták, ott a középparasztok között is jelentős eredménye két értünk el. — Vannak azonban még olyan tsz-ek — folytatta Vég elvtárs — ahol alacsonyabb a jövedelem és nem jó a vezetés. Még mindig varrnak gépállo­mások, amelyek nem a legjob­ban működnek, s így nem jó propagandistái, nem jó szerve­zői a tsz-eknek és általában a nagyüzemi gazdálkodásnak. Vannak még állami gazdasá­gaink, amelyek gyengén dol­goznak, s eredményeik egyál­talán nem kielégítőek. A mer zőgazdaság szocialista átszer­vezése feladatának sikeres megoldása elsősorban azt kö­veteli meg, hogy az említett területeken a vezetést a lehető leggyorsabban megjavítsuk, s olyan fokra emeljük, amilyent ez a nagy, nehéz, de szép fel­adat megkövetel. Éppen ennek a feladatnak a megoldására, a vezetés színvonalának eme­lése céljából küldi le pártunk az elvtársakat falusi munkára. Vég elvtárs hangsúlyozta, (hogy az egyik közvetlen fel­adat, amellyel a vidékre in­dulók találkozni fognak, az őszi munkák elvégzése és a be­takarítás sikeres befejezése. A másik közvetlen feladat: foly­tatni kell a munkát a tsz-ek fejlesztése é.s megszilárdítása érdekében, « ehhez fe! kell használni a zárszámadásokat. — Ügy kell dolgozni, hogy a tsz-ek fejlesztésére és meg­szilárdítására irányuló poli­tikai szervező mutia a jö­vőben ne kampányfeladat legyen, hanem állandó mun­ka. Nagy gondot kell tordi- tani az elkövetkező időben az újonnan megalakult tsz­ek támogatására, erősítésé­re, segítésére. Az újonnam alakult tsz-ek tagsága most teszi meg az el­ső lépést a közös gazdálkodás utján. Ügy kell dolgoznunk és segítenünk nekik, hogy lehető­leg elkerüljék azokat a kezdeti nehézségeket, amelyeken a ré­gebben alakult tsz-ek keresz­tülmentek. — A munkában egy pilla­natra sem szabad szem elől téveszteni — mondotta a to­vábbiakban Vég elv társ — hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal is törődni kell. Még pedig nemcsak a községi párt- szervezeteknek kell törődni ás foglalkozni az egyénileg dol­gozó parasztokkal, hanem a tsz-ek, a gépállomások, az ál­lami gazdaságok pártszerveze­teinek is. Az összes kommunis táknak. az összes szeneknek, amelyek a falun dolgoznak, az egyénileg gazdálkodó parasz­tok között is elő kell segíte­niük, hogy — az egyéni gazda­ságok'korlátái között — h >e-' hető legtöbbet termeljenek. Ügy keli dolgoznunk, hogy a tsz-ek. a gépállomások, az ál­lami gazdaságok és az egyéni­leg dolgozó parasztok között jó, baráti viszony alakuljon ki. Ezáltal is egyengetjük a dolgo­zó parasztok előtt a tsz-hez, a nagyüzemi társasgazdálkodás­hoz vezető utat. — A párt határozatai előír­ják. hogy még ebben az évben és a következő évben is párt­munkások, állami funkcioná­riusok százait küldjük le a fa­lura. hogy ott a párt politiká­jának harcos, következetes megvalósítói legyenek. — Az elvtársak, mint a műn kásosztály képviselői mennek falura, munkájuktól nagy mér­tékben függ a párt politikai befolyásának növekedése, népi demokratikus államunk alap­jának. a munkás-paraszt szö­vetségnek erősödése. Megígérhetem, hogy pár­tunk mindenkor segíteni fogja az elvtársakat. Az ed­dig vidékre ment elirtár- saink jól dolgoznak, jól meg­állják a helyüket, s mináen okunk megvan remélni, hogy az elvtársak, akik. a következő napokban men­nek a falvakba, szinten jól dolgoznak, jó munkái végez­nek majd kommunista péL damutatással. harcos kiál­lásukkal magukkal fogják ragadni munkatársaikat e nagy és szép feladatok meg­oldásáért. De étihez az is kell, hogy mind annyian tisztán lássuk: amit az elvtérsak ezen a tanfolyamon tanultak, nem kevés ugyan, de a nagy feladat megoldásához többre van szükség. Ezért új munkahelyükön tovább kel! fejleszteniök politikai és szak­mai tudásukat. Tanuljanak szorgalmasan, sajátítsák el mindazt, ami munkájuk végze- eénez szükséges. Engedjék meg az elv-tár­sak, hogy pártunk Központi Vezetősége nevében sok sikert és jó kommunista munkát kí­vánjak az elöltünk álló nagy­szerű feladatok megoldásához — fejezte be beszédét Vég Béla elvtárs. A jelenléték e szavak el­hangzása után lelkesen éltet­ték a Magyar Dolgozók Párt­ját A tanfolyam hallgatói ne­vében Nemes Frigyes elvtárs köszönte meg a pártnak és a kormánynak a segítségét, amellyel lehetővé tették, hogy jól felkészülten láthassanak munkához új beosztásukban, ígéretet tett valamennyiük ne­vében. hogy a tanfolyamon szerzett tudást a falusi mun­kában gyümölcsöztetni fogjak. Használjuk ki a jó időt! Szántson-vessen A bülckösdi tanácstagok elsők a vetésben most minden traktor! Törjük le mindenütt az érett kukoricát * Bükkösdön a kapások beta­karításának és az ősziek mi­előbbi földbekerülésének a ta­nácstagok az elöharcosai. Kd­eiig 241 hold búzát. 126 hold rozsot vetettünk el, s ehhez hozzájárult Tóth József, Bá- singer József, Rostás József, Páinuii József, Mezei János, Mayer Ferenc, Módenszider János, Mátyás József tanács­tagok példamutatása, akik már részben, vagy teljesen befejez­ték az ősziek vetését. Negyvenöt gazda, negyven- nyolc holdon már a kukoricát Szabadszentkirályon mind­össze 24 hold tavaszi búzát ve­tettek, de ennek a hatása is meglátszik most az őszi mun­káknál. Mindenki igyekszik minél előbb elvetni a búzát, hogy úgy ne járjanak, mint tavaly. — Ha csak lelhet mindig őszi búzát vetek tavaszi (he­lyett — mondogatják azok a is letörte. Ezen a területen je­lenleg a szárat takarítják le. Mayer Ferenc és Fetter Jó­zsef a kukorica helyén meg­kezdték a vetést is. A lelkes munka ellenére sem feledkezünk meg az ellenőr­zésről. Mezőgazdasági elő­adónk Kiss József elvtárs, a mezőgazdasági állandóbizott­ság elnöke és tagjai Ambrus József és Pa pp József gyakran '•égp-nek szúrópróbaszerű el­lenőrzéseket. BENCZK JÓZSEF v. b.-titkár. gazdák, akik mint Vészi Já­nos idén tavasszal voltak kény teleitek pótolni kenyérgabona vetéstervüket. Érthető ez a kijelentés. A 24 holdon mindössze 160 mazsa, míg a 382 hold őszin 3 143 mázsa búza termett. Ha elég termést is ad a tavaszi búza, az őszi sokkal biztosabb. Lé­nyeges különbség ez, több mint három mázsa. Az esős idő. a késői érés Má- gocson is hátra halta az őszi mezőga-dasági n.unkákat. Ed­dig 2 710 holdon végeztük e! a vetöszántást és 741 holdat ve­tettünk be. Jelenleg 1 600 hold áll készen vetésre. Ezt mintegy öt-hat nap alatt elvégezzük, mert a termelőszövetkezetek­kel megbeszélve a szövetkeze­tek lófogatú vetőgépei is dol­goznak majd. A „Dunántúli Napló“-ban olvastuk, hogy a .szentlőrinci tangazdaságban, ha nem lehet a földre menni traktorral, altkor lóval dolgoz­Szabadszentkirályon igyek­szik is mindenki a vetéssel. A községijén eddig köze! két­száz Íróidat vetettek be, é.s az elsők között zömével olyanok vannak, mint Vészi János, Back Ferenc, Szili János, akik idén megpróbálták a tavaszi búzát. Sass László né mezőgazdasági előadó, riak. Mi is követjük példájukat a mágocsi es hajmási termelő­szövetkezetben penteken már a lovakkal is szántottak. A betakarítás nálunk is aka dalyozza a munkát. Ezen úgy segítünk. hogy öt kombájnt alakítottunk át silózásra, illet­ve napraforgó betakarításéra és öt fűkaszát kukoricaszar vágására. Mindent megteszünk, ami tőlünk telik a betakarítás meg gyorsításának érdekében: a bika!! termelőszövetkezetben vasárnap két vontató segít a 30 hold kender ^takarításá­ban, de sajnos, a kukoricát nem tudjuk letörni. Csak azt kérjük a termelő- szövetkezetektől, hogy a be­érett kukoricát azonnal törjék le. mert véleményem szerint körzetünkben is ezen áll vagv bukik a vetés gyors befejezé­se. Elmondta: Nagy Béla, a mágocsl gépállomás igazgatója, Őssi búsát vetünk, mert jobban fisét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom