Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-27 / 227. szám
DUNÁNTÚLI VILÁGPRUtETÁUOlEGrEXÖtJETEK] r A haza javára, a magad hasznára — jegyezz békekölcsönt! MDP BARANYA MECVEI BIZOTT/A'GA'N AK WAPJA XII. ÉVFOLYAM, *27. SZÁM ÁRA: r,0 FILLÉR 'S KEDD. 1955 SZEPTEMBER *1 Magunknak adjuk Idén hetedszer jegyzőnk kölcsönt. A nép kölcsönt ad államának, hogy ezzel is segítse a tervek megvalósítását. A jegyzés és a kölcsönkötvények sorsolása szinte szerves részévé vált már mindennapi életünknek, a bérből és fizetésből élő dolgozók havi „költségvetésében", a parasztság rendes évi kiadásai között szerepel már az államnak szánt kölcsön összeg. A majdnem minden hónapban sotrakerülő kötvény sorsolások alkalmával ezrek és ezrek állapítják meg örömmel, hogy kötvényük száma ott szerepel ez újságokban megjelent számoszlopok között. Hai év alatt rendszerré vált az áillamkölcsönök kibocsátása és bebizonyosodott, hogy ez a rendszer jó, mert szervesen illeszkedik a szocializmus építésének feladatai közé, segíti azok végrehajtását. Dolgozó népünk az állam iránti mély bizalommal jegyez évről-évre új kölcsönösszegeket, mert látja, hogy az állam nak kölcsönzött pénz kamatostul térül vissza, nemcsak a nyereményben és visszafizetett összegekben, hanem a nép javára végrehajtott hasznos befektetésekben is. Nemcsak azokban, amelyek falun és városon közvetlenül láthatók, mert a jegyzett összeg helyben maradt ötven, illetve huszonöt százalékából létesültek, hanem azokban is, amelyek országos terv alapján, az egész dolgozó nép érdekében jönnek létre. Megyénkben is a falusi kultúrházakon, betonjárdákon, sportpályákon kívül a szocialista várossá fejlődött Komlón, a sokszáz új pécs' lakáson, a Pécset Budapesttel összekötő korszerű betonúton és sok más létesítményen mérlietjük le, mire fordította az állam a nép tői kölcsönkapott pénzt. De hozzá kell ugyanakkor tennünk, hogy ez a pénz a kölcsönt adó dolgozók számára, mint személyi tulajdonuk sem veszett el, hanem hiánytalanul visszakapják, mint *zt az ötéves Tervkölcsön teljes összegének visszafizetése is bizonyítja. Könnyen megérthetjük, hogy hogyan lehetséges. Csak arra kell gondolnunk, hogy államunk a kölcsönkapott pénz túlnyomó részét új gyárak, új bányák és egyéb gyümölcsöző létesítmények megvalósítására fordítja, s így a befektetett összegek hosz- szabb vagy rövidebb idő alatt nemcsalt megtérülnek, hanem az állam és ezzel az egész dolgozó nép számára jóval nagyobb hasznot is hoznak. Mindenki tudja, hogy a jövő évben már hozzálátunk a mé- eodik ötéves terv megvalósításához. Az első ötéves tervben már megváltozott hazánk arculata. Mezőgazdasági jellegű országból ipari jellegű országgá lettünk. Rövid öt év alatt új, hatalmas nagyüzemek és körülöttük szocialista városok épültek. Hazánk térképén öt év előtt még csak kis, elmaradott falucskát találhattunk a mai Sztáliiwáros helyén és a inegye térképén is csak kis fekete pont jelezte Komlót, amely azóta nőtt járási jogú és országos jelentőségű szocialista bányavárossá. Az első ötéves terv nagy építőmunkájának számos tanujelét szinte már megszoktuk, s csak akkor érzékeljük, ha emlékezetünkben magunk elé idézzük, hogyan éltünk a múltban. A második ötéves tervben még tovább fejlődünk. Iparunk még hatalmasabbá növekszik, mezőgazdaságunk az eddiginél is több gépet, a modem növénytermeléshez és állattenyésztéshez szükséges segédeszközt kap. Számos beruházás fejleszti tovább kulturális életünket és javítja a dolgozók életét, növeli kényelmét. Mind ehhez pénz kell. Az a pénz is, amit a dolgozók államkölcsön formájában adnak az államnak, ezt a célt szolgálja. A mi áUamkölcsöneinfcet Békekölcsönnek nevezzük, s ezzel kifejezzük azt is, hogy a dolgozók kölcsönösszegei a békét, hazánk függetlenségének és szabadságának biztosítását is szolgálja. Tőkés ország rend szerint külföldről kér kölcsönt, ha valami komolyabb létesítményt akar megvalósítani. A külföldről szerzett kölcsön azonban rendszerint a gyengébb ország függetlenségének árubabocsátását jelenti. Pártunk mindig élesen ellenezte az ilyen, függetlenségünket veszélyeztető hitelforrások igénybevételét. Mi saját erőnk bői, anyagi és politikai függőség nélkül építjük a szocializmust, ezért ha az államnak tervei megvalósításához anyagi eszközökre van szüksége, mindig belső forrásokból igyekszik meríteni. Ilyen oelső forrás a dolgozó nép részvállalása az építés terheiből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a saját erőnkből létrehozott alkotások hasznából sem kell idegen államoknak részt adná, hanem az teljes egészében a mi dolgozóinké marad. Ma népköztársaságunk azzal a kéréssel fordul az ország egész népéhez, hogy forintjaival, kölcsönjegyzésével segítse további nagy feladataink megoldását, a második ötéves terv végrehajtását. Nem idegenek, hanem a magunk érdekében kéri. Amit adunk, az összeg, amelyet a jegyzési ívekre írunk, 6enki másnak, nekünk hoz majd hasznot, a mi érdekeinket, az egész ország javát szolgálja. Ne legyen senki, aki kivonja magát a szocializmus építésének ilyen módon való segítéséből. Mint eddig már hatszor, idén Is jegyezzük túl a kölcsön tervezett összegét. Magyarország dolgozó népéhez! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új államköl- csönt bocsát ki: a hatodik békekölcsönt. A minisztertanács felhívja az ország dolgozó népet, a szorgalmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és alkalmazottakat, hazánk minden állampolgárát, hogy az új kölcsön jegyzésével is járuljanak hozzá a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, békés építő- munkánk sikeréhez." A hatodik békekölcsönt a Magyar Népköztársaság korma nya egyezerkétszáz millió forint összegben bocsátja ki és a jegyzés a mai nappal kezdődik. Országunk az első ötéves terv időszaka alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, népünk jobb módú, műveltebb lett. Sikereinknek szilárd alapja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint a néphez hű értelmiség lelkes alkotó munkája, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége. Az első ötéves terv eredményeihez nagymértékben járultak hozzá dolgozó népünk meg takarításai is, amelyeket államkölcsön formájában lelkesen bocsátott államunk rendelkezésére. Első ötéves tervünk nagy alkotásaiban öltöttek testet a kölesön forintjai. A Sztálin Vasmű, az Lnotai November 7. Erőmű, a tiszalöki duzzasztómű, Kazincbarcika, a gépállomások széles hálózata, bölcsődék. Iskolák, kultúrott- honok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gyiimölcsöztettük a dolgozók kölcsönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a magyar nép teremtő ereje hivott létre, mindannyian méltán büszkék lehetünk. Népköztársaságunk áUamkiil csönei jó befektetésnek bizonyultak. A hat esztendővel ezelőtt kibocsátott ötéves terv- kölcsönt teljes egészében visz- szafizettük. Magyarország történetében ez volt az első államkölcsön, amelynek eredményeit a dolgozó nép élvezte és amelyet nyereménnyel vagy kamattal növelve az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegyzői. A hatodik békekölcsönt olyan időpontban bocsátjuk ki, amikor ismét nagy feladat áll népünk előtt: a második ötéves terv megvalósítása, a szocializmus építése hazánkban. A második ötéves terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, tovább növeli népünk szociális és kulturális ellátottságát. Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lankadatlan harcot, odaadó- munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől. , A hatodik békekölcsönre jegy zett összeg a munkásosztály hatalmának további erősítését, a nehézipar, a mezőgazdaság fejlesztését, népünk jólétének növelését, további felemelkedésünket, a békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biz A hatodik békekölcsön tosíték arra, hogy valamennyi hazáját, népét és családját szerető, becsületes magyar dolgozó rész tvesz » kölcsön jegyzésében. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a magatok hasznára, jegyezzetek békekölcsönt! Budapest, 1955 szeptember 27. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. kibocsátási feltételei névértékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül kisorsolásra. 6. A kölcsön húsz évi ÚJA* tartama alatt evenként két. összesen negyven nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysonso- lások alkamával minden száz millió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni; ar S « l >» e t h,e .? dp «X 6 a egy sorsolás alkalmával: db Il ii 2£8 3 fialt hm 3&S85 50.000 1 40 25.000 1 40 10.000 •> 80 5.000 6 240 1.000 50 2.000 500 650 26.000 200 8 040 321.600 a nyeremények száma összesen; 8 750 350 000 a nyeremények forint összege; 2,106.000 84,330.000 Ft 1. A hatodik békekölcsön 1955 október 1-én, 1950 március hó 1-től 1Ö78 március 1-ig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A köicsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön száz millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek >fsorozat”-száima hatvanezeregytcH nyolcvanezerig, egy sorozaton belől a kötvények „száma" egytől—ötven- ig terjed. gyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyere mény megfelelő hányadára Jogosítanak. 5. Az évemként kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereménye tóból húsz százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei, százezer forintos főnyeremény, ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz for intőé nyereményeit, amelyek a száz fortn- ‘os kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény Ezenkívül minden sorsolás«»» kisonsolésra kerül egy darab százezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1961. évtől 1976 évig terjedő 15 év alatt a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban, névértékben kerülnek kisorsolásra 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben vissza váltásra kerülő kötvényeket 1979 március 1-ig lehet beváltani. A határidő után még b* nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket sem a nyereményt kifizetni már nem lehet 4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomb? kerülnek összevont kötvények kétszáz és ötszáz forintos név- értékben, amelyek két illetve ót darab százforintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő két, Illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvóny és az időközi elszámolások céljaira szolgáló neA Komlói Szénbányászán Tröszt három üzeme befejezte l!l. negyedéves tervét A Komlói Szénbányászati Ti»öm(J*öz tartozó Kossuth-bánya I-es üzeme, a Béta-akna és « szászvári üzem dolgozói jelentették, hogy szeptember 24-óm negyet** befejezték III. negyedéves tervüket. Az élenjáró három bányaüzem dolgozói elhatározták, hogy a III. negyedév végéig együttesen terven felül 10.600 tonna szenet termelnek. ÉRDiHIES VOLT JEGYEZNI! 9»bó Jéwef M, gyeretersr 25 o«o Ft-* nyert. Dell Aladár * ligetpusztai Szűcs Ferenc, a Pécsi Tejüzem Komlód! Károlyné háziasszony állami gazdaság dolgozója tisztviselőié 10.000 forintot Pécs, Molotov utca. 5.600 Ft-ot 10.000 forintot nyert, . nyert, nyert ifj. Jaksa József drávasza- bolcsi egyéni gazda 25.000 forintot nyert 200 forintos kötvényével.
