Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-16 / 218. szám

DUNÁNTÚLI vaÁGantmáttxuEcmötTETEtn A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztar' saság moszkvai tárgyalásainak sajtóvisszhang, ja. (2. o.) — Pécsi Dózsa—Plovdivi Szpartak 1:1 (2. o.) — Alakítsuk meg a pártszervezete­ket az új termelőszövetkezetekben! (3. o.) — A szerkesztőség postájából. (3. o.) — Az állam segítségévek (3. o.) — Szeretettel köszöntjük lengyel vendégeinket. (4. o.) MDP BARANYA MEGYEI B I ZO T T/A'C A'N A K LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ARA: SO FILLER PÉNTEK. 1955 SZEPTEMBER 1« Terjesszük el a legjobb dolgozók módszereit! Minden üzemben, bányában Vannak olyan emberek, akik ügyességük, szakmai tudásuk, találékonyságuk következtében jobb teljesítményeket érnek el, mint a többiek. Ezeket a mun­kásokat az jellemzi, hogy szí­vesen vesznek részt a munka­versenyben, hogy többet, job­bat olcsóbban termeljenek. Munka közben számtalan mód­ját találják az anyag, energia, szerszám jobb felhasználásá­nak anélkül, hogy a technoló­giát, műszaki előírást meg kel­lene változtatni. De őket ez rendr.7»nnt nem elégíti ki. A tehetségesebbek, szorgalmasab­bak nem elégednek meg ázzál, hogy régi módon, régi keretek közt érjenek el jobb eredmé­nyeket, mert tudják, hogy en­nek korlátái vannak; tehát újat keresnek, új módszereket alkalmaznak, újítanak, hogy a réginél lényegesen jobb ered- ményejcet érjenek el. A szocialista munkaverseny, a jobb eredményekre való tö­rekvés ösztönözte Molnár Ist­vánt, amikor a 100 méteres mozgalmat kezdeményezte, Rudi Lajost, amikor a legjob­ban igyekezett elsajátítani Va- lisura elvtám feltési módsze­rét, Nyuli János bőrgyári szta­hanovistát, amikor kigondolta a géni puhftás előnyösebb mód ját. Pozsgai Lászlót a Kesztyű­gyár kiváló dolgozóját, amikor a kesztyűszabás korábbi mód­ján változtatott. És nemcsak ök, hanem rajtuk kiv'd még sokszázam Igyekeznek új mód­szerekkel, munkafogásokkal termelékenyebbé, könnyebbé, gszdaságosabhá tenni munká­jukat. Ezt bizonyítja, hogy pél­dául a bányásznapon csupán a Kom Mi Szénbányászati Tröszt­nél 38-an kapták meg a „Kiváló Bányász“, 16-an pedig a „Szak­ma Kiváló Dolgozója“ címet és jelvényt. Az elmúlt hónapok tapasz­talata, a szocialista munkaver­seny fejlődése, a műszaki és technikai színvonal emelése te­rén előttünk álló hatalmas fel­adatok azonban azt követelik, ho<?v a sztahanovifsták mozgal­mát még szélesebb körűvé, még elevenebbé tegyük. A szta hanovista mozgalom fejlődésé­nek egyik legfontosabb, alap­vető követelménye az élenjá­rók tapasztalatainak, munka- módszereinek legszélesebb kö­rű elterjesztése. Ezen a téren megyénk üzemeiben, bányái­ban nagyon sok még a tenni­való. Vegyük például Molnár István sztahanovista feltáró vájár kezdeményezését, a 100 méteres mozgalmat! Molmárék az elmúlt évek során számta­lanszor bebizonyították, hogy ez a mozgalom életképes, sőt szükségszerű a széntermeléo zavartalanságát biztosító fel­tárómunkák időben való elvég­zése érdekében. Mégis módsze­rüket — Máhlerék Anna-akna! brigádia kivételével — sehol sem alkalmazzák. Hasonló a helyzet a Rufli mozgalommal te. de általában az a tapaszta­lat, hopry az élenjárók munka- módszerei még a salát üzemük ben, néha még egyes üzemré­szekben sem terjednek ei. Ezek után nem csoda, hogy az országosan ismert kiváló és nagy termelékenységű módsze­reknek — mint a Koleszov-féle szélesvágás, a gyorsvágás, szik­raforgácsolás, örvénylő menet- vágás, gépi vakolás — még nyomát sem találjuk. Ezek a hiányosságok jelenleg Is nagymértékben fékezik üze­meinkben és bányáinkban a versenymozgalom fejlődését és megváltoztatásuk elsősorban az üzemek vezetőin, párt- és szakszervezeteinken múlik. A hibák felszámolása érdekében még az év hátralévő részében továbbra is rendszeresen biz­tosítani kell. hoav megtartsák a legjobb dolgozók élenjáró munkamódszereinek, munkafo­gásainak bemutatóit. A terme­lési értekezleteken ismertessék a sztahanovista címmel kitün­tetett munkások eddigi tevé­kenységét, esetleges újításait* Az elterjesztésre alkalmas mód szerekről a vállalatoknál készít senék munkamódszertanulmá­nyokat! Ezekben a tanulmá­nyokban elemezzék több azo­nos munkát végző sztahanovis­ta munkáját és az elemzés alap ján megállapított legjobb mun­kafogásokból állítsák össze a legfejlettebb munkamódszert! Az így kialakított módszereket azután sztahanovista iskolá­kon, tanfolyamokon, közvetlen tapasztalatcsere útján terjesz­tők el. Az élenjáró módszerek elter­jesztésének különösen nagy a jelentősége a fiatalok, az ifjú­ság nevelése szempontjából. A fiatalok már természetüknél fogva fogékonyabbak az új iránt, nem köti őket a szokásoK ezernyi szála a régihez és így nagyobb lelkesedései is vállal­koznak az új módszerek elsa­játítására. Ezt ismerte fel Je- lenszki János a Szocialista Munka Hőse címmel kitünte­tett pécsbányai csapatvezető váiár amikor elindftottn az .,új bányászból sztahanovistát“ — mozgalmat. Hogy erre a fia­talokkal való rendszeres és alapos foglalkozásra, szakmai képzettségük állandó emelésé­re, nevelésükre milyen nagy szükség van, azt az is bizo­nyítja, hogy ehhez a kezdemé­nyezéshez már csatlakozás is történt; Páncél Ferenc csapat­vezető is hasonló vállalást tett. De nemcsak a bányaüzemek­ben, hanem minden ipari üze­münkben is az eddiginél sok­kal több gondot kell az új munkamódszerek, termelési tapasztalatok megismertetésé­re, elterjesztésére fordítani. Ez feltétlenül szükséges, hogy a műszaki fejlesztés nem ki­elégítő alakulását, a maxadi- ságot, a régihez való ragasz­kodást, az új gyártmányok, gyártási eljárások alkalmazá­sától való félelmet minél előibb fel tudjuk számolni Üzemeink vezetői, párt, DISZ és szakszervezete! közős erő­vel fogjanak hozzá az élen­járók módszereinek elterjesz­téséhez, eredményeik népszerű sítéséhez. Hét órára csökkentik az átlagos kocsi-tartózkodási időt A komlói vasutasok is hoz zájárultak „z őszi forgalom za­vartalan lebonyolításához. — Augusztusban Komló áilomá- son egy-egy kocsi tartózkodá­si Ideije 7.96 óra vélt A Petőfi DlSZ-brigád és a Táncsics bri­gád kezdeményezésére felaján­lást tettek a többi brigádok hogy szeptembertől kezdve hét éra alá szorítják a kocsinak át­lagos tartózkodási idejét. A brigádok alaposa*) felké­szülitek s mór szeptember első díkádjáhwn tel jesítették is sza­vukat. A tartózkodási idő ko­csidként 6.69 órára csökkent. Különösen kiemelkedik a Pe- •őíi-brigád teljesítménye, mely a kocsik átlagos tartózkodás' dejét 6 45 órára csökkentette Reméljük, ezeket az eredmé­nyeket tovább tudjuk szilárd; tani, hiszen megvan minden 'ehetőségtknik. Görbe Zottáu Nevelj új bányászból sztahanovistát! A Pánc*él‘csapat csatlakozott Jetenszki János kezdeményezéséhez U gy hete, hogy a pécsbá- nyai Széchenyi-aknában dolgozó Jelenszid János, a Szo­cialista Munka Hőse, DISZ- frontbrigádvezető elindította az ,,Uj bányászból sztahanovistát" mozgalmat. A mozgalomhoz elsők között az ugyancsak Pécsbányán dől gozó Pánczél Ferenc DISZ frontbrigádja csatlakozott. Eb­ben a brigádban dolgozik An­nus István is, aki alig egy éve tette le a vájárvizsgái. Szabó Illés, — a csapat egyik sztahanovista vájára vál­lalta, hogy Annus Istvánból is sztahanovistát nevel. Szabó Il­lés saját tapasztalatból tudja: mit jelent egy fiatal bányász­nak, ha szeretettel foglalkoz­nak vele és nevelik, tanítják, ö Is. mint fiatal csillés került Pánczél Ferenc brigádjába 1953-ban. Pánczél elvtárs fog­lalkozott vele, tanította, igye­kezett szakmáját szerető vájárt nevelni belőle. Szabó Illés így már 1954-ben vájárvizsgát tett, azóta a csapat legjobb vájárai közé tartozik. Amikor Jelenszki János kez­deményezése elhangzott. Sza­bó Illés kérte, hogy Annus Istvánt vele egy munkahelyre osszák be. Annus István örült, hogy ilye« kiváló tanítómeste­rére akadt, mint Szabó Illés. A két fiatal bányász a legne­hezebb munkahelyek egyikét választotta. A frontfejtés alsó részében dolgoznak, amelynek dőlése 19 fokos. Különleges ácsolást végeznek: talpgeren_ dara ácsolnak. A fiatalok nagy szerűen dolgoznak. Eredmény: szeptember lő-én reggelig Sza­bó Illés az esedékes havi ter­vét 142.2 százalékra teljesítet­te. De Annus István is dereka san helytáll: 118 százalékon eredményével túlszárnyalta a 117.6-ra megállapított sztaha­novista szintet. A két lelkesen dolgozó bá­nyászfiatalnak is része van abban, hogy a Pánczél front- brigád szeptember 15-én regge­lig esedéke« havi tervét 137 százalékra teljesítette és ered­ményes munkájukkal a pécs­bányai frontbrigádok versenyé nejt élén haladnak. A Pánczél DISZ frontbrigád erre a hó­napra vállalt 135 csille szén he lyett terven felül 233 csille szenet szállított külszínre. A kátolyi December 21 Tsz kapta az 1955- évi kukoricatermelési verseny nagydíját Csütörtökön az mezőgazdasági kiállítás ke­nyérgabona. és kukoricater­mesztési pavilonjában ünnepe Ívesen tették közzé as Idei kukoricatermelési verseny eredményeit. A díjazottak munkájáról Bajosi Ede, a föld műveléeUgyi minisztérium nf> vénytermelési fő igazgatóságé nah vezetője számolt be. majd Erdei Ferenc földmii veiésügyi miniszter összegez­te a verseny tapasztalataik Az 1955. évi kuk őri cater melési verseny nagy diját a kátolyi December 21 Terme­lőszövetkezet nyerte. Újítások segítik a vasutasok munkáját M«^faesMdOtt a eaúcsforga lom a -vasúton. Az fisz mindig nagy feladtatok elé állítja a vasutat — kitűnő szervezésre, talátákonyságra, ügyességre és nagy svaik tudásra van szükség, hogy ezeket olvégezihessék. — Ebben azonban a pécsi íűtűház ban nincs hiány. Az utóbbi hó- ixapukiban pékiául sokat, pa- nasvk<xttöic a mcatdon yveaetók a tápvíz miatt. A vizted ráta­pacit a kazán íalána a forncnö- velcre és ee csökkentette a tűz, , kazán hatását. A műszaki ve zetők kezdeményezésére átala­kítót tálk a vfzlágyítóbenende- zést. Ezzel megszűntek a ki­fogások és egyben kémiai úton is ellenőrizni tudják a vfz ke­ménységét. ami viszont jelen­üzemeink életéiül A Mohácsi Selyem gyárban új női és férfi fürdő épül. Az új fürdőt új villany boy ier fűti. A beruházás értéke 40 ezer forint. A konyha korszerűsítő sére is 12 ezer forintot fordí­tottak. Itt i* bevezetik az elek­tromos fűtést A legnagyobb beruházás az új világító be­rendezés felszerelése. 120 ezer forint értékben valamennyi üzemrészt fénycsövekkel lát­ták ei. • Annak eilemére, hogy a muH hónapban anyaghiánnyal küz dötit a Hangszer- éa Asztalos1 árugyár, mégis sikerült augusz­tus havi tervét túlteljesítenie Jelenleg az anyagellátás bizto­sítása érdekében, soronlkívül: tárgyalásokat folytaitn-aik az üzem vezetőd. A megbeszélésein szóba'kerül az üzem tovább- bővítésének terve is. Gépmű­helyünk porelszívó berendezé­sének szerelése már most meg­kezdődött (Kiás Lajos levelé­ből). • Ez évben szeptember elsejé­ig sajtból mintegy 244 ezer ki. lót, vajból pedig 187 ezer ki­lót tudtunk exportra szállíta­ni Baranya megye tejipari üze­meiből. Előreláthatólag októ­ber elsejére befejezzük egész éves sajt és vaj exporttervün­ket. A III. negyedéves export­tervünket augusztus 31-lg vaj­ból 116.8 százalékra, sajtból pe­dig 103 százalékra teljesítet­tük. Exportra küldött gyártmá­nyainkat szívesen fogadják nemcsak a népi demokratikus államok, hanem a nyugati ál­lamok közül Belgium, Auszt­ria és Nyugat-Németország Is. (Kirchner Arntaá« igasgatáj tókeny menny teAgű nádameg- tatoarftáBdft térni tehetővé. —­A lakatosok automatikus fékhomok-adagodét készítettek. Azelőtt a féldhomokot vödrök- kél töltötték, fel a mozdonyok homoktartályába. Most gyor­san és könnyen megy a töltés. Tovább lehetne még sorolni a jobbnál -jobb javaiíiatqk&t, melyek szántén hozzájárultak, hogy jó eredményt ért el a fű­tőház. Augusztusban 3!6 vona­tot tovúbbitottek *2.382 tenne túlsúllyal, ezzel 42 darab ezer- tonnás szerelvény indítását ta­karítottak meg. Daczó Ernő mozdonyvezető például 11 túl súlyos vonatot továbbított és így átlagos terhelési tervét 130 százalékra teljesítette. Da- raasacz Fene*« ifjú moedony- vezető és brigádja Jdlenc túl­súlyos vonatot továbbított és így két és fél szerelvénynek az indítását tették felesi!égéssé. Szeptemberben még szebb ered menyeket akarnak eléírni. Több, mint 400 javaslat a termelés további javítására A* ilüzmm Pécsi B&rffy ár­ban a múlt hónapban meg­tartott műszaki fejlesztési ér­tekezleteken csaknem kivétel nélkül megjelentek a gyár­részlegek dolgozói. Műszaki­ak és fizikaiak ötleteik, ja­vaslataik gazdag tárházát nyitották meg, hogy segítse­nek üzemük fejlesztésében. F.zideig több, mint 400 öt­let és javaslat került az üzem vezetősége elé, a melyeknek használhatóságát, bevezetését erős ütemben bírálják felül A benyújtott javaslatok ala­posságát és életrevalóságát bizonyítja, hogy eddig már csaknem 200 ötletet, köztük számos újítást fogadtak el és vettek be az üzem műszaki fejlesztési tervébe. Számos benyújtott újítás már kísérletezésre került. —- Ezek közül egyik legjelentő­sebb dr. Tóth Gézának, a cseres gyárrészleg vezetőjé­nek javaslata, amely szerint a marhabőr feldolgozása so­rán eddig veszendőbe ment marhaszőrt a tovább-feldol- gozó ipar számára haszno­sítani tudják. Ennek kísérle­tezéséhez az üzem vezetősé­ge segítséget nyújtott. A gyár felszereléséből kádakat. mo­só- és szárítóberendezést, hor­dókat bocsátott az újító ren­delkezésére. A kísérletek ed­digi folyama sikerrel kecseg­tet. Ügy vélik, hogy beveze­tése — az előkalkuláció sze­rint — évi több, mint fél­millió forint megtakarítási jelent. A dolgozók nap, mint nap újabb . javaslatokat nyújta­nak be. Ezeket mind elbírál jók, hogy melyek azok, ami­ket az üzem saját erőből tud bevezetni s melyek azok, me­lyeknek bevezetésére külön­böző beruházások szüksége­sek. IcUHctosásöueiUetzeti ^iUnötcsäsöU&en konzervgyárba szállítottak, 25 mázsából pedig pálinkát főz­nek. Érdemes tehát a gyümölcsös­sel foglalkozni. Egész éven át csupán két embert foglalkoz­tatott az öt holdas terület, s százezresekkel növeli a közös vagyont. Petié* d A mozsgói József Attila Ter­melőszövetkezetben négy éve telepítettek be egy négy hol­das — szántóföldi művelésre alkalmatlan — területet alrrQt- fával. Az ödönvölgyi fiatal fák ugyan még csak két év múlva hoznak hasznot a szövetkezet­nek, de máris tervbe vették, hogy ősszel egy újabb nyolc és fél holdas területet telepí­tenek be a bakityai részen szilvafával és kajszival. Ennek a területnek eddig nem sok hasznát vették. Hegy­oldalon van s csak egyirány- ban tudják szántani. A terme­lőszövetkezeti tagok már ki­számították, ha gyümölcsöst létesítenek, igen nagy támo­gatást kapnak az állomtól Ingyen kapják a csemetéket, amiket már meg is rendeltek, ezenkívül hat évig sem adót nem keU. fizetniük, sem be­adást nem kell teljesíteniük a terület után. Hat év múlva pe­dig a nyolc ét fél hold gyü­mölcsös terméséből akár az egész földterületüknek az adó­ját kifizethetik, A falutól mintegy fél kilo­méternyire van a pellérdi Vj Alkotmány Termelőszövetke­zet 13 és fél holdas gyümölcsö­se. Itt az enyhén emelkedő domboldalon mást nem is na­gyon tudnának termelni a szövetkezetiek, mert homokos a talaj, — de a fák mind szé pen nőnek. Cseresznyéből az idén több mint hétezer forint volt a keresetük, almából a jövedelmük meghaladja a 16 ezer forintot. A kajszi — ebből 664 fa van — az idén nem ter­mett, mert a kései fagyok el­vitték még virágzáskor a ter­mést. de két évvel ezelőtt több mint 40 ezer forintot vettek be csupán kajsziból, pedig a ter­més egy részéből pálinkát főz­tek. Volt már olyan esztendő is, amikor több mint 100 ezer forint értékű gyümölcs termett a 13 és fél holdon, ilyenkor aztán cseresznyeéréstől alma­szedésig ebbői pénzelt a tagság Jó termés esetén: csupán a gyümölcsös 6—8 forinttal nö­veli egy-egy munkaegységnek az értékét. Ebben az esztendőben gépe­sítették a peüérdlek a perme­tezést. Az idén példáid kétszer permeteztettek a Növényvédő Állomással és a kétszeri mun4 kért mindössze 180 forintot fizettek tel Ezentúl csak o fák kaparását végzik kézierővel, c többi munkát a növényvédő állomásra bízzák, Scdfyttvát Nyílegyenes út rezet a vár­tól a szigetvári Kossuth Ter­melőszövetkezet gyümölcsösé­be. A bejárat mellett balkéz- felől vastag csövön át kristály tiszta forrásvíz bugyog elő. Ez még a törökök idejéből való. Beljebb a gyümölcsösben taka­ros, nádfödelcs osőszkunyhó húzódik meg a fák alatt — a kertészek tanyája. A kis házat Í00 almafa és S3 szilvafa ve­szi körül — százezreket érő fagyon. A gyümölcsösben Kispál Jó­zsef kertészeti előadó kalauzol bennünket. — Tavaly még kevés ter­mett a fákon, mert el voltáte hanyagolva. Nem gondozták, nem permetezték őket, s így nem termett alma sem. Még annyit sem tudtak két évvel ezelőtt összeszedni a tagok, hogy egyszer jól lakjanak. Az idén másként van. Csodálatosain szépek a fák. Az egyiken citromsárga, a másikon vérpiros, a harmadi­kon tetszetős csikós Jonathán almák kmáltatják magukat. A fák majd összerogynák az óriási tehertől. A Kossuth Tsz tagjai 80 mázsára számítanak holdanként, de bőven meglesz a kétszerese. így az öt holdról hat vagon almát szállítanak majd ei, amiért több mint 180 ezer forintot kapnak. De gaz­dag termést hoztak a szilvafák is »»30 múzsát m strlpaOsúsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom