Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
lUäo SZEPTEMBER I n MiwáM propagandisták Garamvölgyi Miklós, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője. Szita József né, a töttösi pártszervezet tagja. Erdőd! Gyula. a Pécsi Bőrgyár alapszervezeti párttitkára. Újításokból több, mint két millió forint megtakarítás A napokban Jelent meg a Minisztertanácsnak az újításokról ás a találmányokról szóló rendeleté. A rendeletet örömmel fogadták üzemeinkben, vállalatainknál és azonnal hozzákezdtek megvalósításához. Orosz Zoltán elvtársat, a Komlói Szénbányászati Tröszt újítási előadóját kérdeztük meg, hogyan láttuk hozzá Komlón a rendelet megvalósításához. A rendelet, megjelenése ■ előtt néhány nappal léljesült a komlói bányaüzemek újítóinak nagyon régi vágya: kísérleti műhely alakult Kds'&uth-bánya gépüzemében. A kísérleti műhelyben fogjuk ezután elkészíteni az el fogadott újításokat s ez űiin- den bizonnyal jelentős eredményeket hoz majd az újítások számának növekedése terén is. — Az újítási rendeletet mi is örömmel fogadtuk. Nagyon helyes, hogy a vezető állásban lévők a saját munkaterületükön kötelességszerűen tartoznak megtenni minden olyan javaslatot, amely iparági viszonylatban már ismert. Ennek alapján vizsgáltuk felül Ney Imre. tervfőmérnöknek a gesztenyén ovóda terveinek módosításáról beadott újítását, amit előzőleg már kísérletre elfogadtunk. Most elutasítottuk, mert a terv módosításával kapcsolatban beadott újítást, mint a tervezőintézet dolgozójának kötelessége elvégezni, a lehető legjobbra tervezni a létesítményeket. De nemcsak ezt, hanem az eddig elfogadott többi újítást is felülvizsgáljuk az új rendelet szellemében. — Jelenleg több mint harminc. újítás vár elbírálásra, amit a közeli napokban végre is hajtunk. Az új rendelet nagy segítséget nyújt ehhez is, mivel ezután az újítási ügyintézés nemcsak az előadónak és Vezetőnek, hanem a maga területén minden dolgozónak kötelessége. A jövőben sokkal jobban kell segíteni az alulról jövő kezdeményezéseket, nagyobb segítséget kell nyújtani a fizikai dolgozóknak újításaik kidolgozásához. Ez annál is inkább fontos, mert a benyújtott újítások 80—90 százaléka a fizikai dolgozók javaslatait tartalmazza. Az újítási mozgalom fellendítését segíti a rendelet azzal is, hogy az újítási előleget az eddigi 500 forintról 800 forintra emeli fel. A versenyfábla előtt — Újítási mozgalmunk jelentősen növekedett ebben az évben is. Bár a beadott újítások száma kevesebb az eimútt évinél, a megtakarítás összege lényegesen nagyobb. Az első félévben 2 millió 272 ezer forint volt az elfogadott újítások eredményeként megtakarított összeg, a tavalyi 1 millió 660 ezer forinttal szemben. Ez mulatja, hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói egyre értékesebb javaslatokkal, újításokkal igyekeznek elősegíteni a termelékenység növelését. a gazdaságos termelést. Az új rendelet megvalósításával, az újítások körüli bürokrácia teljes felszámolásával arra törekszünk, hogy eddigi eredményeinket tovább fokozva új lendületet adjunk az újító mozgalomnak. Olcsóbb lett a gyümől esés zöldáru A mai naptól kezdve a pécsi gyümölcs- és zöldségboltokban olcsóbb a gyümölcs- és zöldség áru. Az almaparadicsom 1,30 helyett 1 forint, a gerezdes paradicsom 1 forint helyett 70 fillér, a zöldbab 1,60 helyett 70 fillér, a Juliska-bab 1,40 helyett 1,20, a tölteni való fehér paprika 2 helyett 1,40, a zöldpaprika és a kosszarvú 1,20 helyett pedig 1 forint. Az első osztályú őszibarack 8,40 helyett 6,80, a másodosztályú 6,80 helyett 5,20, a harmadosztályú 6 forint helyett 4,60-as áron kerül forgalomba. Az olasz kék szilva 3 helyett 2,40, a kék magvaváló szilva 2,40 helyett 1,60, a szőlő, nemes fajtájú 7 forint helyett 6, a sárga diny- nye, ananász 1,40 helyett 1,20, a turkesztáni dinnye 1,10 helyett 80 fillér, míg a görögdinnye 1,60 helyett 1,40 forintba kerül. Múlt és srisTiií*?? BWtítMiWt» ' : BafMiyafMjnr? ttoéitósé«* leülését jelen . fa.* «».» - , HUH * HHlf> ——«* ’•» „ MMlr«k M4<r ^ *,***m^*m* toufc »**«*?W I k«l MliH^gtt A tahik »IIM»—» . iBbM • kotnofeoo, „ ««Ük» •ManuM •<• • w ‘*^a.*>k «#* 0 Z «nííwWa aujWUIaMh » |*»|* Z IhflMii »di»- I w« -ukK . «•risk» »«•*■*•. . kri *• • -Wv. «1*'. _ irkooiW ■ *-Ui* »— ***>• j» _ t»h Paíy • batelKM m,*4n kv*l- . „ »tank k6x»" MflUai Mám ■»«•'!■ ., l«Mtna*.rall .MBp^th^» . ” USw*. k.|T IUC Mi • ■ <tr>i(<»'k «■<*»••• « «*M» .1 W6>M<< »oh, okol «»kkékooii ”, »..mnJ*« » ••#»>.!« Wm~ . * •*!«•< uUIUv »k k*u«*»ok " “<?,.« «ESlAO«.* -« » M. *1 ^..k* I932 augusztusában joggal féltették Baranya megye dolgozó parasztjai csekélyke ingó és ingatlan vagyonkájukat. A „Dunántúl“ című napilap 1932. augusztus 27-i számában azt írja. hogy az egész megyében mindössze 20 helyen kifogástalan a tűzvédelem. 8# községben viszont egyáltalában nincsen tűzoltóság. Ma már Baranya minden községében van tűzoltóság, tüzfecskendö és minden, ami hozzá való. Képünk azt a jelenetet ábrázolja, amint a hosszúhetényi egyenruhás, kerékpáros tűzoltók jelentést tesznek Ludvig István tűzoltóparancsnoknak, hogy a cséplőgép körül minden rendben van. a dolgozók betartották a tűzbiztonsági előírásokat. (A I). N\ fcnyképpályázatára készítette I Pata esi József.) Farka® bácsi 72 éves, gyermekeiért, unokájáért él, nekik segít. Gyakran gcnd'Ofl vissza a múltra ... A szomorú múltra. Mert küzdelmes voítt 3 falusi, tanyad tanító élete — s csak néha- néha lelt örömet munkajóban. Farkas nénivel beszélget, emlékezik a régi időkről. Néha vitatkoznak: — Miikor kerül(tüt% Pálsno- nostorára, 16-ban, ugye? Szeptember 15-ig lehet borértékesítés! szerződést kötni A megyeszerte bőségesnek mutatkozó szőlőtermés soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki a szőlőtermelők körében, termésük szerződés útján történő értékesítése iránt. Százával keresik fel vilPámyi, siklósi ás pécsi termelők a borforgiailmi vállalat szerződéskötéssel megbízott dolgozóit, de a megye távolabbi községeiből is, mint Sai.getvár, Mcxzsgó és Hegyszeritmár- tan, sokain utaznak be Pécsre, hogy szőlőjükre értékesítésii szerződést kössenek. Az érdeklődésre való tekintettel az Élelmiszeripari Minisztérium a szerződéskötés határidejét szeptember 15-ig meghosszabbította, A hátralévő két hét alatt borértékesítési szerződést lehet kötni a Mecsekvioéki Barforgalmi V. pécsi központjával, villányi. bólyi és szederkényi pincészeteinél és a vállalat helyi megbízót tarnál. A szerződéskötés feltételei a felsorolt szervektől tudhatok meg. Pécs, 1Ó55. augusztus 31. Kovács Gyula. Sítilékezh — Dehogyis, 17-ben — így Farkas néni. Végül azért megegyeznek: 1915-ben kerültek az alföldi tanya.világiba, ahol aratás után a parasztok tarlóra vetették a gabonát, majd be- lefcngitták a főidbe. Utána szalmával szórták be és bele tapodtatták. Mégis előfordult. hegy a forgószél felkap ta a magot, egész évi remény ségüket és csak a kqpáreág maradt a nyomában . . . Itt tanitóskodott Farkas bácsi. Orvos? Patika? — de messze vélt! Egy év után Farkas némi megbetegedett és az orvos után Tápéra költöztek. Az e’iső Világháború már végié félé közeledett, hadii- kö! csont kellett j egyezni ... Miből jegyzett volna ...?!' Akadtak gazdák, akik eladták földjeiket, kaptak cserébe egy marclkravaíló papírt, így úszott el többezer tanya« paraszt lába alól a föld ... Volt, aki felakasztotta magát bánatában. Mások koldusbotra jutottak. A Tanácsköztársaság idején Farkas eil.vtársat direktóriumi taggá választották. Pal- lavichynl őr,gróf birtokainak felosztásánál ő is segédkezett. Majd gyékénykészítő szövetkezetét szervezett a faluban. — Jól jövedelmezett — meséli — örültek is a faluban. Még távoli vidékekre is el- mentünk, szedtük a gyékény- nnkvalót. A Tanácsköztársaság bukása után aztán feladott a pap. — Szegeden ültem egy évig. — Mi volt. a vád? Az. hegy kivertem a faluból a csendőröket ... A felszabadulásig minden héten jelentkeznie kellett a remdőrségiein ... Erkölcs« bizonyítványt nem kapott, szavazati joga nem volt. 1915 ... Felszabadulás . .. Farícasék belépnek a Kommunista Pártba. Farkas elv- társ u Bánya;giazgat óságon k-, poit munkát. Aztán eltelt 10 esztendő. Ma már nyugdíjban van, — KiiencszázinyoCcvan forint a nyugdíjam — mondja. — De azért ... amikor terV- kö’csönt. békekölcsönt jegyez tan, nem sajnáltam a forintokat. mint akkor, a hsdiköl- esönmél! Ja, kérem, más idők jármiak most — emeli fel mutatóujját. — A tervköl csőrömet visszakaptam, sőt kettővel 600 forintot nyertem Na. gyot változott az idő! Örülök, hogy megérhettem — megérhettük — javítja — ugye, édesanyám? Farinas néni is emlékezik.., és öregesen rábólánl . . . A Pécs és Komló frontbrigádjai között mind lelkesebbé válik a verseny a bányásznap közeledtével. Komlón a Kossuth-aknai, újfiirdöben kíváncsian állnak meg a bányászok az eredménye-1 két hirdető verscnytáblák előtt. Képünkön Kusz János és csa- J patának tagjait láthatjuk, amint az előzőnapi eredményüket < vitatják meg. Kusz János, a csapat\ezető éppen azt magya-( rázza, hogy érdemes volt 60 csille helyett MO-at s legutóbb pedig * IOJ-at adni. A versenytábla is megemlékezik a brigádról, de a] jó munka nyomán a csapat valamennyi tagja jelentős hűségjutalomban részesül a bányásznapon. Kusz elvtárs 3,963 forintot kap szeptember 3-án. A reggelizők a helyükre sietnek. Megfeszül a gyantás nagyszil és az elevátor máris hullatja a fodros szalmát az egerági Dec si Géza kerti szérűjén. Fogynak a kévék, és nő a kazal. S hogy nő! Szinte szemlátomást, ahogy körüllengi a szürke, meleg porfelhő. Az emberek, asszonyok ingén nedves foltokat rajzol az izzadság. Keményen dolgoznak, megállás nélkül. A gép egyhangú muzsikája egyre száll. Németh Béla. olajas ruháju vezetője ott hallgatja egy fa alatt. Kuszáit haját por fedi, napbarnított arcán keskeny résből kémlel a szeme. Bég elhatott. De mélyenc.sengö hangja, mégsem fáradt. — Már egy hete nincs se asszony, se gyerek, csak cséplés egyfolytában, éjjelnappal. Amikor múlt hét elején elvitték a másik gépet a faluból,. Németh Béla azt mondta: — Emberek, ahogy terveztük, befejezzük a munkát. Éjjel is csépelünk. Es szerdán este Recski István munkacsapata felváltotta a nappalosokat. A gépen és mellette magas póznákon villanykörték gyulladtak ki és a falubeliek a gép bugására aludtak el. Most vasárnap is. A két cséplőbrigád meg egymással versengve naponta,, 250—300 mázsát ver ki. Délfelé vontató robog a szérűre üzem anyaggal. Láttára földerül Németh Béla arca. — Hiába, csak egy telefon kellett reggel és megmozdult az egész gépállomás. Odafordul a nyeregből leugró vontatáshoz: — Na komám, hogy állunk azzal a járási elsőséggel? — Vezetsz pajtás! Te csépeltél el legtöbbet. Hát nem is kis dolog az esős augusztusban — elsején kezdték — a 37 vago- nos teljesítmény. De volt azután olyan nap is, — pedig akkor még éjjel nem ment a gép — amikor 214 mázsát csépelt a mostani nappalos brigád. Kolbach Jakab — az ellenőr — a vezetője. Szeretik a munkások. Még azt is megbocsátják neki. hogy ő ugyanakkor éjszaka etető. Ez meg is látszik, mert a nappalosok az öt nap közül az elsőt kivéve mindig lemaradtak néhány mázsával az éjszakásoktól. De annál jobban igyekszenek ma. Dél van és 76 mázsát mérlegeltek eddig. hl ár tizenkilenc éve jár Kolbach Jakab nyaranta a géphez. Legutóbb még etető volt, az idén őt nevezték ki társai brigádvezetőnek. Jó etetőben sincs hiány, mert itt van a csapatban Czving Zoltán, aki Kolbach tanítványának vallja magát. Aztán Soós János, aki Czvingiől tanulta a kazalrakás művészetét. Az asszonyok közül pedig a fáradhatatlan Resch Ferencné már negyedik éve dolgozik a brigáddal. Említ hetnők a többieket is. mert jó munkások mind. Barlos József kőművessegéd ugyanúgy, mint llisics István, a csapot „apja’“, legidősebb tagja. Ö mondta, hogy szívesen vennék, ha a kozármis- lenyi gépállomái a cséplés után — csütörtökön végeznek a faluban — vontatón kirándulásra vinné őket Harkányba. Persze, csak ha elsők lesznek. Mert akkor valóban meg is érdemlik. Azt a kis hordó sört is valószínű Németh Béla nyeri, amibe Tihanyi Ferenc cél, állandó versenytársával fogadott, hiszen eddig több vagonnal vezet. Tavaly Tihanyi volt a győztes, két éve meg Németh. Nincs tehát náluk elére lefutott verseny, valóban meg kell kűz- deniök az elsőségért. Hogy Németh Béla — a traktoros nap óta a „gépállomás kiváló dolgozója” — másutt sem végez rossz munkát, arra is van példa. Nemrég felkereste a kosár mislenyi Jobb Elet Tsz brigádvezetóje. — Te Béla, siess ám! Minél hamarább végezz itt és gyere megint szántani hozzánk. Van oka rá. hogy éppen öt hívta a brigádvezető. Mint ahogy az sem véletlen. amikor egy traktorost nem szívesén látnak gépével azon a földön, amelyet egy éve rosszul megmunkált. Nyúl Sándor a szomszéd porta gazdája is ezt mondta: — Jól csépeltek nálam is az éjfél. Igaz megszárogattuk a kévéket, kint a tarlón, és úgy hordtuk be, majd leiakar tűk a kazlat ponyvával. Itt sorakoznak a búzától duzzadó zsákok a tornácon. Holnap jön a teherautó, viszi Pécsre a beadást. Decsl Géza meg rögtön a géptől szállítja az állam, részét a begyűjtőhelyre. Nem ázik többet ez a kenyérnek roló, hamarább eljut oda, ahol várják és szükség van rá. Németh Béla éjt nappallá tevő munkájának ez is — és nem is legkisebb — értelme és célja. .. Mert aktikor reggel és este a két cséplőcSapct váltja egymást, ő marad a helyén. Ét nemcsak reggel fél hattól fél hétig gondozza a traktort és cséplőt. Hiszen ha elszunnyad olykor kis időre, érzékeny fülével akkoi- is vigyázza a két lihegő és remegő géptest bugását. WEID1NGER VILMOS
