Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-20 / 196. szám
.V \ p r 6 SZOMBAT, tíT>5. AUGUSZTUS 20. f A Magyar Mépközfcnsasáq védi a dolgozók egészségéi? Az ötéves terv eredményeként felépült új komlói rendelőintézet is egészségvédelmét szolgálja a bányászdolgozók A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szer vezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó pa rasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével. (3. §-) 1 OLY EQYíJZERÜ Új alkotmányunk kihirdetésekor — Szegeid és elismerés 1/1 indul a gyalogösvényer. Mögötte a bányásztelep, előtte a falu. mellette nz^ árokban rongyosomé. Va’emi „lelkesítő” felárat ékeskedett rajta még tegnap este is, amely azt hirdette, hogy a somogyfoányatelepiek szavazzanak a Brógly-féle pártra ... S hajnalbán valakik letépték a plakátot... Útközben bemegy a községházára, Pápa Jancsiért, ő az esküdt... Nem ár! ha velejön a pihenőre ... A csendcrpihenő nem más. mint égj1 kopott szoba. Ugyan! Aki ide betéved . kisebb baja is nagyobb annál, minthogy a toalettükröt, vagy éppen a sző- nyeget hiányolja ... Révész törzsőrmester begcmbolja a zubbonyát: — Neve?! — Jobban tudja maga, mint én! — feleli egykedvűen Szlavek Antal és megint rágyújtana, de a másik csendőr dur van kiveri kezéből a oózni!. ., így is jó .. .” — gondolja magában Szlavek. — Tehát? Ki tépte le a képviselő úr jelszavait... ? Szlavek nem felel. Úgy áll ott ez a zömök, tömzsi bányász, mintha raita kívül senki nem lenne a szobában. Pedig ott a két csendőr, akik egyre va- öabbul méregetik, már rég fenik rá a fogukat és ott ül a pádon Pápai is, az esküdt. A törzsőrmester rámordul az esküdtre: — Hozzon már vizet abban a kancsó- ban ...! Szlavek már tudja, miről van szó. Pápaival együtt ő is az ajtó felé ugrik, de a két csendőr leteperi. Lerángatják nyúzott bakancsát és bikacsökke! ötvenet vernek a talpára ... Pápai támogatja ki az utcára. Ott. szinte öl'beveszik a bányászok és viszik a kocsmához, ahol éppen Brógly képviselő mondja beszédét... Ember' jogok . .. Szabadság ... miegymás. Perlehel István, Ritter János, Sudár István meg a többiek viszik, támogatják Szlavekot. A tömeg szétnyílik előttük, a képviselő torkán megakad a szó ... Idegesen piszkálja nyakán a keménygallért. A németajkú Ritter odaáll eléje és Szlavekre mutat: — Látod mit csinálni te... te nagypofa?! Ez szabadság?! 0 "’-jer ijsjr-.-Reggel iött haza a műszakról. Lefeküdt, eszébe volt még, hogy Szilas elvtárs tegnap este mondta neki: „Holnap délelőtt menj el a Puskin kultúrotthon- ba... Várnak”. Nincs nagy kedve. Erős volt ez az éjszaka. Százharmánokét csillét kidobni... nem gyerekjáték. Nem sokat aludt, mert fölrázták: — Hallod...? Kelj csak fel gyorsan! Valami sofőr van itt a kultúrháziból. Azt mondta, a miniszter hivat... Az asszony kezébe adja a szappant, borotvát, fehér inget, az egyenruhát... és néhány perc múlva ballag le Szlavek az ösvénj'en, mert idáig nem bír fölkapaszkodni a gépkocsi. Jön az ösvényen, mögötte a bányatelep, — előtte a falu... az útszélen sötétkék gépkocsi. ... Elneveti magát, nem is tudja miért... Csak nevet... A kultúrháziban nagy tömeg, füst, zsongás, fényképezőgépek villognak, valaki föltuszkolja az emelvényre. — Kísérje, munkáját továbbra is népünk, pártunk és államunk szeretete. megbecsülése... Ezt mondják, kezet fog valakivel, aztán még sok mással és amikor helyére ül, egy pillantást vet az imént a mellére tűzött csillogó kitüntetésre: „Szocialista Munka Hőse" és a „Magyar Népköztársaság Érdemrendje". A kitüntetéseket az asszony hordta ki az asztalra. A fehér abroszon úgy piros- lanak az érmek, mint az eper. Szlavek ül a díványon, hallgat, mit is mondjon még az életéről? Valami még eszébe jut. — Perlehelt és Sudár Pistát a németek kivégezték ... Meghaltak szegények ... pedig .,. — sóhajt nagyot, mert, igen... a .pedig” az eimú’t tíz szabad esztendőt jelenti Szlaveknek, és jelentette volna a bányászmártíroknak is. Milyen is volt ez a tíz év? Azelőtt a saját bátyjával nem állhatott szóba az utcán, „szanálással” fenyegették, kínozták, verték a csendőr pihenőn. Érdekes! Most éppen ott van a kultúrház, már akkor megvetették ennek az épületnek az alapját, könnyel, verejtékkel, vérrel .. Jó alap! És a család? A gyerekek? — Már unokáim vannak. Egyik lányom férjhez ment, a másik még itthon van. A harmadik meg ... elkésett egy kicsit. Két éves, szöszke vakarcs ... A lakást szépen berendezték. A lányuk magukkal vitt egy szobabútort, a másik lány „staférungja” is gyűl, szaporodik: — Rámegy a hűségjutalom ... Tavaiy négyezer körül kaptam, elvitte a lányom házassága. Az idén meg Julika kap bútort a hűségjutalomból. Majdnem hatezer forintot veszek fel... Az asszony közbeszól: — Nem baj. Hadd legyen nekik. Te szenvedtél fiatalkorodban, ők ne is ismerjék a nélkülözést, szenvedést.., ...Bányászcsalád. Szlavek Antal testvérei közül kettő bányász, egyik pedig alezredes. Szlavek testvérek... A múltban gyűlöletes volt ez a név az urak eiőtt... Ahol a Szlavékok megjelentek ... ott nyomukban sztrájk tört ki, plakátot lengetett a szél... reményteljesebben tűnt a jövő az emberek előtt. És most? Nevük lassan bejárja az országot ... szétviszi falvakba, városokba a rádió és az újság. Szeretet, elismerés. Ez tapad nevükhöz. És Komlón, vagy István-aknán? — Két kezük és a kitermelt szén beszél helyettük... Rab Ferenc. °ly egyszerű szavakkal, érthetően, ahogy a munkás és paraszt, beszél, ahogy kalapács mondja ég<8 vasnak: „légy szerszámmá, hogy új életre leélj", ahogy a kés szól az anya [kezében, ha gyerekének szeli a karéjt: úgy szól most hozzánk új, nagy Alkotmányunk« jog és törvény, mit mindéi aki megért! Azok írták üzemek homlcj .ára s földek tábláira minden Szavát, akik a kiholí égre gyárak, füstjét, s a puszta földre kertet, !í kólát, akik a tanyák, falvak tenderébe jelzötoronynak traktorállcanást «— (P akiit a szívbe reményt, híá'cot írtak, mert ö vezette kezüket, aj Párt! •' I De mégse szó, nem írás: fi jlevény vagy szép Alkotmányunk! Jelen és Jövő! Boldog talaj, Dózsa szívéi) el gazdag, melyből a holnap erdeje ki nő! Már hallom zúgni égigéről fáid és gyermekeid boldog zsivaját, s akik a teremtő Munkáahihtalmat: korunkat zengik, költőid diilát! ZELK ZOLTÁN Áz aSkotmcmv-ünsnepi verseny r I ■ r r ■ élenjárói mi Dudweáler István frontmes- ter csapata kiváló jó munkával köszöntötte alkotmányunk ünnepét. Havi esedékes tervüket 133 százalékra teljesítettek. Jelisnszki János, a Szocialista Munka Hőse, az alkotmányaiméiul munkaversenyben is példát' mutatott. A csapat eddig near 114 százalékra teljesítette havi tervét. T/alamikor, még a régi, császári Ausztria Reichsratjában ’ olyan jelenetet láttam, mely el nem múló élményemmé vált, s ma. is szorosan kapcsolódik bennem — nyilván tévésén — a mindenkori közélet és a minden}tori képviselő fogalmával. Egy tekintélyes öregúr beszélt Az ellenzék padsoraiban ülő képviselők egyszerre, szinte vezényszóra kivettek a mellény zsebükből egy-egy kockacukrot s a szonok felé tartották. Erre az imént még nyugodt, fölényes öregúr ordítozni kezdett Szeme kidülledt. Arca elkékült Az" illető — később érte- «o.ltem — r, monarchia egyik leghíresebb cukorcsalója volt. Minthogy a politikában ma is járatlan vagyok, megkérdettem • barátaimtól, hogy milyen szavakat nem ajánlatos használnom i a honatya előtt, akit meglátogatok. Ezeket a szavakat írták föl * nekem: ..talpfa, erdő jog, bánya, birtökkisajátítás, bakancs, zub- j bonu. káposzta, cukor, só". Az attikai só használata is tilos. j Délelőtt keresem, föl a hatszobás pesti lakásán. Sá.rqaselyem. ' köntösben, lila bőrpapucsban siet elém.. Bemutatkozom, O azonnal megölel. Mélyen a szemembe tekint, mint egy kislánynak. 1 .......................3Cít inte^fú a a Ko sztolányi Dezső könyvét olvasom. Címe: „Bölcsőtől a koporsóig”. A *' harmincas évek közepetáján kezdhette meg íriija kalandos utazását az ; időben, térben, emberek, nemzetek, hivatások és foglalkozások zűrzavarában. ! Mert ahány fejezetet — annyi embert számol ez a könyv. Minden fejezete : egy-egy interjú. Egyszer a százesztendős aggastyánnal, máskor a néger Jimmel, ■ harmadszor a szolgával, azután a mentővel, kertésszel, kéményseprővel beszélgetett el a szerző. Es a nyilatkozatok olvasása köztien egyszerre csak rábuk\t. ón if ú«»eom Ernő fiam nemrég jött haza az úttörőtáborból. Az egész család elragadtatással hallgat: ta élményeit. Eszembe jutott az én fiatalságom ... Gödöllőn, a ,.korona“-urada- lomban laktunk. Horthy ide hozta üdülni a földbirtokosokat. kegyelmes urakat. Apáns az uradalom kovácsa volt. — Azt mondták róla, hogy lácító és clvitették a csendőrökkel. Sohasem láttuk többé. Édes anyám már korábban meg halt és öten testvérek, pártfogó nélkül maradtunk. Mcn- helybe kerültünk és néhány hónap múlva kiadtak családokhoz. Kulákoknál, falusi bíróknál laktam. Hol ide, hol oda vetett a sors. Tizenkét éves koromban kerültem Hegyesdre, Rózsa Ferenc kulákhoz. Tejes, kocsis lettem, a szomszédos faluba szállítottam kocsin a tejet. Nem folytatom tovább ... Leírhatatlan körülmények között nőttem fel. Sokan voltunk, akik az életnek csak sötét oldalát ismertük. Tíz éve. hogy minden megváltozott körülöttem. A dolgozóké lett az ország. Miénk lettek az üdülők is. Az idén két hetet töltöttem Hévízen. M<»t | újult erővel látok munkához UDVARNOKI FERENC Sopiana Gépgyár. — Hiszen téged ismerlek valahonnan. Vári csak. Görnör- ből? Nyitrából? — Tévedsz. (Én az egyéni ke zelés hive vagyok.) — Méltóztassál helyet parancsolni. — Köszönöm. (Méltóztatok helyet parancsolni.) — Miben lehetek szolgálatodra? — Nyilatkozz. — Hát kérlek. A helyzet sötét. — Bocsáss meg: a te helyzetedről nyilatkozz. A te anyagi helyzetedről. Arról, hogy mi vei szerezted a vagvonodat? — Végtelenül sajnálom, de ebben a tekintetben nem állhatok rendelkezésedre — fFöluarom és hozzálépék.) Akkor méltóztass megengedni, hogy erőszakot alkalmazzak. (Egyik ujjammal megérintem a vállát, mint azok a vérszomjas t—n-nfirök. aki1' °z7°l képviselőinket legszebb alkotmányos kötelességük gyalkorlásában akadályozták meg.) — Az más. Csak az erőszaknak engedek. (De annak mindig.) — Szóval, miért lettél képviselő? — Nézd, az ember már fiatal korában belesodródik a politikába. (Ezen a kijelentésén úgy nevet, mint egy remeik Ötleten, mely „a Ház minden oldalán hosszantartó, élénk derültséget kelt".) Vannak oh^ook. akiket felülről nyomnak. Engem alulról hozott lö) polgártársaim megtisztelő bizalma, szeretete, törhetetlen ragaszkodása. — Mi a jelszavad? — „Munka‘'i — Végre. Eddig legalább száz különböző foglalkozású emberrel beszélgettem. Kazánfűtőkkel, utcaseprőkkel, napszámosokkal is. De ezek csak a ,.plhenés“-t emlegettél:. Engedd, hogy megbámuljalak. — Parancsolj. Megszoktam. — És mi ez a munka? — Pillants be a postámba. Huszonhét levél egy nap. De néha ötvein is. Az egész megye, minden hatóság, minden hivatal rám fekszik. Ez azt kéri, hogy forgalmi adóját hozzam rendbe, az trafikot sürget, italmérési engedélyt, rokkantnyug díjat, amaz fogorvosi műtermet rendez be, s tőlem vár tanácsot. Választóim mér hajnalban kiráneigálnalk az ágyamból. Kérvényekkel árasztanak el. Egész délelőtt talpalok a minisztériumokban, tárgyalok az előadókkal, veszekszem az államtitkárokkal. Aztán diák- mozgalmak, hősök emléke, sorsjegyek, gyűjtőívek, iskola- avatások, harangszentelések, esküvők, keresztelők, disznótorok. Mindent tudni kell. Mindenütt ott kell lenni és mindenütt enni. — Mindenütt ott lenni és enni, mindenütt hinni és inni: hogy bírod ezt? — Bírni kell. — Legalább megbecsülnek? — Még ha megbecsülnének. (Sóhajt.) De az emberek hálátlanok. Azelőtt, ha fölszólítani a vonatra, mindenki tudta, hogy ott utazom. Most még a kalauz sem vesz észre. Csak a hivatalokban előzékenyek még. A régi tekintélynek vége. — Miinek tulajdonítod ezt? — Annak, kérlek alázatosság gal, hogy újabban néhány tartalmatlan, nagyképű fráter is bekerült a parlamentbe. — Ne mondd! (Rámeredek.) — Meg annak, hogy ma a választók is vegyesek. Látják, hogy a magukszőrű alakok is képviselők lehetnek. — Mibe került a mandátumod? — Az enyém? Semmibe. Nem volt ellenjelöltem. —fMi az a „semmi“? —«4000 pengő. Csak az üzemi üöltség, zászlókra, kocsikra meg: azoknak, akik az ajánÜltökéit összegyűjtötték. Vaunak 80.060 pengős mandátumok is, Ha az ellenjelölt pénzé- és „dolgozni“ kell. — (Fölkelek.) —I- Hová sietsz? 4- Haza. ■*-- Haza ..-; Kara . ■: {Ellágyulva morúU/gatsa ezt a adói, melyet következe lesett nagybetűvel ejt ki, is kit t-vel í (. Kikisór az előszobába. K(halmoz gépies 'kedvességével, me.- lyet évtizedes gyakoriul edzel! belé. Szorongatja kezemet. Vjrr. töpreng áron, hogy Gömörben találkoztunk-e. vagy Nyilában. Újra oly bűvölő*n a sze membe, mint egy kislánynak. De én már indulok. A hosszá előszoba végén a képviselő úr ajtaja fölött egy fő!írás csillog felém: „Kijárás".) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
