Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-20 / 196. szám
SZOMBAT, 1955. AUGUSZTUS 20. N A P l 6 5 A Magyar Népköztársaság biztosítja o dolgozóknak a művelődésház való jogát Múlt és jelen ,..,,A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való Jogát. A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a népművelés ki-1 terjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező J általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt, dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” (A Magyar Népköztáisaság Al-1 kotmánya VIII. fejezet, 48. §.) Valamikor ezrek és ezrek vágya maradt csupán a tovább- tanu'ís. A szegénység gátakat emelt és az úri rend csendőr- ezuronyokkal védelmezte „iskolapolitikáját.“ Tanár, ügyvéd, orvos, vagy mérnök nem lehetett az, akit tudása, hivatásérzete e pályáik íelé vonzott, hiszen még az úgynevezett „szakiskolák“ elvégzése is leküzdhetetlen akadályokba ütközött. múltban Pécsett és Baranyában 2900 tanuló részesült szar kosított oktatásban, ma 25.038 f gyermek tanul az általános isko * ét-tt az t jósi .. > emelt»« gujztuj 27-én. azuuJliaton délutáni Stoubat, 1932- anfcsrlns 27. — Bulratások a pácai oőí lclső- kcrafUedeUdl iskolába. A pácai városi udi feUókercakedelmi iskolában a Leír stábokat a* 1932*33. tanévre »tepiombr.r 6 és 7-én aszkozlik. mui- cvnliOf délelőtt 9 órától lí-ifl A javító vonalatokat azepl. 7-én. délelőtt 9 oralcl M->á tart|ák. (Mana-u- 4.. loldszuit. 111. ez. tanterein J Sitp- tesicer 9. sápján. pénteken F»9 órakor indulnak a róm. kát. tanulok VenvSanclera az iakolából A más- vaüásó tanulók tanévnyitó utentiaz- •elitet ugyancsak azeptember 9-én. pénteken kezdődnek az cjfyes *e!*ke- retek templomaiban. Ugyanazon « napon, az istentiszteletek után. az összes tanulók az iskoícbao gyülekeznek. az -skolaév ma?nyitisara. Szép- tem'íir tO-in. szombatin rejgel ü o-nlior kezdődnek a rende* elöadi- ack A {elvételhez szükséges okmányok születési ányakóayvi kivonat r.% m utolsó iskolai b zonyltvany Felvételi á* beiródti 3ó pengd, e lendít cats* évre 180 pengő Az agyeves óéi kereskedelmi szaktan)^- tyaaira a betratáaok ugyanabban az •ddben A tanlolyazn beíródtja 21.f>0 perió. A Uastli kayooU H Jltaáő. j.-O. Félbe BBTE 0SE. (i) S ton ál) l-'ábe/» tel kék diooban torna. » teleld h ton kéz. tak • V köztük akiknek lOD éli sorsolási rett tize* tanba o időt tk, amely v» tutandb. ,0Í lesei Franc Iff ország. • 'andÍA. S » • b • gamin) gyösef közöl* •odik teo u bar e Hát honnan vett volna egy munkás, vagy dolgozó paraszt 36 pengő beiratási díjat és hogyan tudta volna biztosítani a havi 18 pengős tandíjat, (amint azt a „Dunántúl“ 1932. augusztus 27-i száma jelzi) mikor sokszor egész havi keresete nem volt sokkal több? Nem maradt más (hátra, mint lemondani. Közoktatásunk felszabadulásunk utáni legnagyobb vívmánya az általános iskola. Ennek az iskolának a létrehozása 4 eredményezte, hogy míg Iák felső tagozatán, az osztály tenmek száma pedig 821-ről 1179-re emelkedett. Ugyanezt a *• célt szolgálja az a 16 új, általános iskola is, amely megyénk ben az elmúlt évben felépült. Az általános iskolák mellett 62 napköziotthonicsoport működik, amelyek az oktatáson túl étkezést és szakszerű felügyeletet, foglalkoztatást is biztosítanak a tanulóknak. Az oktatás színvonalának emelkedését biztosítja az, hogy míg a múltban 39.090 tanköteles kort gyermeket 821 nevelő tanított, ma 42.208 hasonló korú gyermeket 1835 pedagógus oktat és nevel az általános iskolákban. Nagyot fejlődtek a középiskolák. A múltban Pécs és a megye területén működő közép iskolák tanulólétszáma 1900 volt. Ma 5065 tanuló jár középiskolába. A felszabadulás előtt középiskolás tanulók 10—12 százaléka volt munkás- és paraszt származású. Ma 61.7 százalék. Hasonló a helyzet az egyetemen. Míg például 1948/49-ban, tehát alkotmányunk megszületésekor a Pécsett végzett 63 orvos között egyetlen munkás-és parasztszármazású sem volt, az elmúlt tanévben végzett 95 diplomás közül már 35 a munkás- és dolgozó paraszt származású. Ez pedig azt jelenti, hogv lárdan megvetettük alapját új, szocialista értelmiségünk kiala kításának. Alkotmányunk alapján nép- köztársaságunk kormánya így biztosítja a műveltség és tudás általános elterjedését. A ftlaíivar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és ' kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomások- - kai, az önkéntes társulás cs aj 1 közös munka alapján működő a termelőszövetkezetek táanoga. j tásával elősegítse a mezőgaz- J daság szocialista fejlődését i (7. §•) { Kelte Sándor és Gádor Emil festménye a Széchcnyi-téri diák-szállo műnk* közben. tanulóit ábrázolja ätädile s&ül&tc&foújp Nézték a ballagó traktort. Guzi Gyula két holdján borogatta a barázdákat. A gazda ott ül a tábla izéién For- cek bádogossal, KelemáJc György meg Virág András parasztokkal egy boroskorsó társaságában. Beszélgetnek. — Az .én földemet is eszi a gaz, — szól Kelemák. — Én se győzök a juttatott holdjaimmal — így Foreek. Guzi húz egyet a korsóból, és a köröző traktorra mutat. — Azért van a gép, komám. Csak az segít rajtunk. De nemcsak szántani kéne vele, aratni is, mindent, amit csak lehet. Jobban boldogulnánk akkor. Kiszely Sanyi a fordulónál odakiált nekik a gép nyergéből: — Na, mit szóltok hozzá? Gyorsabban megy, mint azelőtt. — Hát igen — vakarja a tarlióját Virág András, a többi meg bólogat hozzá. 9 ... És negyvenkilenc őszén tagosításkor kidobálták a karókat, a traktor pedig már nem hosszában, hanem keresztben szelte a földeket. Akkor már a vé- méndi Vörös Csepel Termelőszövetkezet kétszáz holdját. A faluban ugyanakkor megalakult még egy csoport, a Boldog Jövő. Egy évre rá, augusztus húszadikán a két csoport egyesült. Ezért kapta az Uj Alkotmány nevet. A csoportirodában beszélgetünk. Nem akármilyen iroda ez. Amolyan tükre a munkájuknak. Egyik díszoklevél adófizetési kötelezettségük példamutató teljesítéséről ad számot, másik Remény nevű méncsikójukat dicséri, egy újabb kalászos növényeiket. De van itt vándorzászló is. Felszabadulásunk tizedik évfordulójára kapták, mert másodikak lettek az országos begyűjtési versenyben. Vagy itt piroslik a tsz gazdasági fejlődésének grafikonja. Csak ötvenháromról ötvennégyre a csoport vagyona több, mint félmillió, az oszthatatlan alap pedig ötvenezer forint híján félmillió forinttal gyarapodott. — Ha meg kiírjuk majd az ötvenötöt esztendő eredményeit — mutat a grafikonra Pachusz János elnökhelyettes — nagyobb papíft kell kiraknunk, mert erre nem fér rá, annyira fölnyúlik a görbéje. fjzen nem is lehet csodálkozni. A termésátlagok majdnem kétszeresét teszik ki a múltévieknek. Osziárpából 16.50 mázsa holdankénti átlag, (egyénieké 11) őszi búzából 10.45 mázsa, (egyénieké 8.5), tavaszi búzából 14.30 mázsa. A csoport július húszadikáig teljesítette kötelező és szabadgabona beadási kötelezettségét. És korábban már teljesítették egész évi baromfi-, sertés- és tejbeadásukat. Volt olyan nap, amikor öt vagon búzát szállítottak a begyűjtőhelyre. A fogatok szakadatlanul hordták a kévéket a két cséplőhöz, közben a kombájnról is hulltak a teli zsákok, a vontató meg iramodott rakományával a begyűjtőhelyre. Egy cséplőgép még most csütörtökön is zúg a csoport portáján. Pénteken a zabot is elcsépelik, aztán mehet ez a gép is az egyéni gazdákhoz csépelni. Sőt, Guzi Gyula, a csoport könyvelője éppen szervezi, hogy a tsz cséplőcsapata két napot segítsen a sok eső miatt a csépléssel megkésett egyénieknek. Azt mondja: — Hadd lássák, hogy a gabonacsata közös ügy. A krumplit már úgysem tudjuk beadni augusztus 20-ig, ahogy terveztük, mert a hét elején megint beleszólt munkánkba az idő. Hatalmas kazlak terpeszkednek a gazdaságban. Hat darab, távolabb pedig mégegy. Fehéren virít a száznégy férőhelyes új istálló, a tagok összefogásának, fáradságot nem ismerő munkájának eredménye. Az elnökhelyettes ösztökéli az egyik fekvő tehenet. — Na, Zsuzsa, mutasd magad. Saját nevelés, ilyen gyönyörű tehenük nincs az egyénieknek. Aztán két vágnivaló ökörre mutat — Kilenc ezerért vettük ezeket. Kicsit följavítjuk őket, és eladjuk tizenöt ezerért. Jól jön majd zárszámadáskor. Uj a sertés-fiaztató is, tavaly építették. Kell is hely a 31 anyának, száz egynéhány süldőnek és több, mint kétszáz kismalacnak. Sok vízre van szüksége az egyre szaporodó állatállománynak a takarmányon kívül. De itt se lesz hiba. Nemsokára megkezdik az ideiglenes víztároló helyébe a többszáz hektoliteres Tűztorony építését. A tagok szorgalmából, erejéből, igyekezetéből mind többre futja. Ez a pél- da, — a tetteik vonzották az idei két új belépőt. És az is csak jó jel, hogybeszélnek a faluban az Uj Alkotmány egyre terebélyesedő eredményeiről. Büszkén ünnepelhetik a csoport megalakulásának ötödik születésnapját a tagok ... újabb sikerek jegyében. WEIDINGER VILMOS. ez egyáltalán nem forradalmár, sőt meg csak n-e . .gn előkészítés nélkül jén látta. Ez szülte az ötletet: adjuk jelszóról s.óra, kérdezett egy mai azokat a kérdéseket, melyeket Kotzto lanyivagy .. "7 . .ja« nyomtassuk le képviselőnek. Vajon mit válaszol rá? Azután a két interjút egymás mellé. íme, megtörtént: TS aszapovics András, a mi képviselőnk képviselői beszámo- lót tartott Lothárdon. Epnen eredményeinkről beszélt halk, nyugodt és mégis meggyőződéstől átforrósult hangján, amikor valaki —egy odavaló kulák—közbekiáltott: „Arról beszélj, mi voltál a háború előtt! Miért nem akkor szónokoltál?!“ És a kátolyi Kossuth-díjas tsz-elnök-képviselő nem kérette magát. Fordított egyet élete könyvében, visszafordított vagy tíz eszten- , dő-íapot és beszélni kezdett. A cselédsort idézte vissza, amit vele együtt még milliónyi ember nyögött, a testet és lelket egyaránt sorvasztó szakadatlan robotot, a földesurak és kulákok határtalan készségét a dolgoztatásra, a harácsolásra, az egykori képviselő urak hazugság-ígéreteit, dölyfösségét... És a közbeszólót a képviselői beszámoló hallgatósága — ahogyan mondani szokás upy kivágta, mint a huszonegyet. Délelőtt keresem fel kicsiny falusi házában. Nincs otthon. AJs*~lr°dában sem találom, a raktárban sem... Végül a ta- nácshazan rábukkanok. — Ugye nem engem keresel’ Mikor megláttalak, el akartam bújni előled. Tudod, nagyon sok dolgom van. — Tévedsz. Éppen téged kereslek! — Hát' akkor ülj le! (meg- adóan sóhajt.) — Köszönöm. (Egymásrane- vetünk, ő megadóan, én diadal másán.) — Kezdjük. Miért jöttél? — Nyilatkozz! — (Csodálkozik) Miről? — A te helyzetedről nyilatkozz! A te anyagi helyzetedről. Arról, hogy mivel szerezted a vagyonodat? — Vagyont? Olyan nekem nincs. A régi képviselő igaz, nem Is lehetett más, csak vagyonos, mint például a Czirják szikvízgyáros. De nálunk már nem a vagyon, hanem a megérdemeltség határoz. A vagyon nem bizonyít már semmit. Nem is vagyonszerzésért dolgozunk. (Kénytelen vagyok mellékkérdést feladni: Nincs is vagyonod?) Van is, nincs is... A tsz vagyona közel kétmillió forint. 1949 óta 133 tag munkája teremtette. Ez az én va- gvonom is. — Szóval, miért lettél képviselő? — (Vállatvon, nevet) Ezt nem tudom megmondani. Azt hiszem jutalmul amunkáanért. (Keményen gondolkozik, keresi a többi okot, nem találja) Igen, alighanem azért. Ha nem ícy lenne, másodszor már nem választottak volna meg. (Beszél az c hő, 52 mázsás kukoricatermésről, azután az 57 mázsásról, aztán arról, hogy az. idén 6? mázsás átlagot várnak (iö holdról.) — Mi a jelszavad? — Mindig más. 1945-ben az volt, hogy azé a föld. aki megműveli ... 53-ban, 54-ben: Védjük meg termelőszövetkezetünket! Sikerült is. Idén: Erősítsük meg termelőszövetkezetünket! — Mi a munkád? (Elmondom, mit válaszolt az egykori képviselő.) — A banketten kívül — minden. Tegnap este négy egyéni gazdával beszélgettem a tsz- ről éjfél után egy órakor mentünk haza ... Ma öt óra előtt keltem. Voltam a két istállóban, utána a magtárban. (A tanácselnöknő, aki hallgatója beszélgetésnek, közbeszól: Azt „Tegnap zsákolt, azt is mondja meg!") Egyszóval ellenőriztem a munkát. Délután megnézem a kereszteket a mezőn és ez így megy napról napra. Az ember este lefekszik, reggel felkel — ahogyan a többiek ... A közösség. A család is ezt csinálja. Munkaegységre dolgoznak ... (Gráicsné ismét közbe avatkozik: „A régi képviselők feleségei bezzeg nagyságák voltak!) Még a kislányom, Anica is dolgozik: segít főzni a korobaj nosolcnak. — Mindenütt ott lenni, mindenütt segíteni, mindent látni és észrevenni: hogy bírod ezt? — A munka vonzza az embert. A bizalom is kötelez. — legalább megbecsülnek? — Ki hogyan .. . Az emberek még nem egyformák. Nagy a képviselői körzetem. Azeeé«z járás és a délszláv községek még ezen felül. Sokam jönnek a fogadónapokra és beszámolókra. Bizalommal beszélnek örömükről, gondjaikról, hiszem, szeretnek. — Minek tulajdonítod ezt? — Mit mondjak neked? (Ismét gondolkodási szünet.) Azt hiszem, itt is csak a munka hozta a megbecsülést... — Ne mondd! (Csodálkozom) — Igen, igen. Azelőtt nem ismert senki. Tudták, hogy Ka- szapovics András a Grőszer Jakab cselédje. A felszabadulás után aztán jött a párt... Mint volt cselédember —egyéni gazda, újgazda is többet termeltem, mint a faluban bárki... Azután amit mondok, azt megtartom. Nem szoktam Ígérgetni. (Hogy mennyibe került mandátuma, azt nem érdemes megkérdezni. Csak csodálkozna, hogy ilyen is volt, felelni úgysem tudna rá. így hát fölkelek.) — Végeztünk? (megkönnye bűit sóhaj.) — Igen. — Akkor hát én is indulok.. (A tsz irodája előtt traktorokat javítanak, búzát szárítanak, a könyvelő előtt aláírni- való papirosok gyűlnek, az áldott napocska szárogatja a mezőn a keresztéket — a tsz-el- nöknek mindenütt ott kell len nie. Talán azon töpreng, hogy mcglesz-e c. 62 mázsás ku korícaátlag és hogy bevezetik-e a jövő esztendőben a kétszeri termésű kukoricát... Élete, szórakozása, szenvedélye, legfőbb tápláléka a munka. Hiszen képviselő.) GARAMI LÁSZLÓ • • O.-öm és büszkeség Az első világháború után a csecsemőhalálozás 40 százalék volt, magasra ugrott a gyermekhalandóság mutatószáma is. Tragikus volt, hogy az asz- szonyok a temetőnek szültek. Az egészségügy állapota kénytelenségböl — már akkor is foglalkoztatta a kormányt, de komoly, átfogó program a siralmas helyzet megváltoztatására, csak a felszabadulás után született. Jótékonysági alapon működött ugyan a Stefánia Szövetség, de ez inkább a ráérő „hölgyek“ szórakozási és működési területének számított. Egy ldős orvos örömmel és büszkeséggel látja azokat a rendelkezéseket, amelyeket kor mányunk ma tesz a fertőző betegségek leküzdésére. A kitűnően kifejlesztett és még fejlődő gondozónői rendszer, a fiatal, kitűnő gyermekorvosok, bölcsődék, mvpküziotthonok és az intenzív felvilágosító munka legnagyobb örömünkre meghozta a maga nagyszerű eredményeit. Remélem, megérhetem, hogy a közegészségügy terén hekövetkező javulás olyan feltűnően jó lesz. hogy ml orvosok, az egészségügy közkatonát büszkén tekintünk majd vissza a gyakorlati és tudományos eredményekre. DR. SZÄNTÖ LÄSZLÖ
