Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-27 / 201. szám

tSSB AUGUSZTUS a NAPE ö 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS « Az új technikáért, a jó módszerek terjesztéséért Jegyietek a Sopiana Gépgyár aktívaértehezletének előkészítéséről Tóth János, a Sopiana Gép. gyár p4rtti-Wcárán«uk naptárá­ban a következő bejegyzést oí- vashatjtík: szeptember 2 — nagj-aktíva értekezlet. Etakor beszélik meg az üzem legjobb dolgozóival a technika fejlesz­tésére benyújtott javaslatok sorsát, azoik hasznosságát s hogy a sok közül, melyiket ve­szik be a jövő évi műszint- tervfae. Hogyan készül erre a párt- szervezet? — Jóik, de kevés — ez volt a pártvezetésig véleménye a javasla{otki.»ól. Ugyanis a mun­kás,gyűléseik óta mindössze öt javaslat érkezett. Ilyen nagy gyárban ez elenyésző szám. Kiderült, hogy a munkásgyű- iések előkészítéseikor követték el a hibát, nem ismertették megfelelően a dolgozókkal, hogy mit kérnek tőlük, A pártszervezet azért szer­dán aktivaórtekezietet tartott á párt-, „ szakszervezeti és műszaki vezetők részvételével. A műszaki kollektíva — a gyár technikai és. technológiai hely­zetét alapul véve — kidolgoz­ta, milyen területeken van el­sősorban szükség újításokra és ésszerűsítésekre. A feladatter­vet áokoszorítottáik éj kiosztot­ták a dolgozók között. Arra kérték az aktiváltat, hogy be­szélgessenek el erről a mun­kásokkal, kérjenek javaslato­kat’. . Czakó János fődechncfiógus a műszakiak egyik pártcsoport jának vezetője. Hogy újítások­ra, ésszerűsítésekre serkentse pártcsoportjánek tagjait — min déniekelőtt saját maga törte a fejét új eljárások bevezetésén. A minap egy a Kuszovkin-fé- Ie leszúrókésről szóló cikk ke­rült a kezébe. Czakó elvtárs elhatározta, maga is megpró­bálkozik Kuszovtoin módszeré­vé!. Beszélt a szerkesztésnél dolgozó leomm un,istákkal s azok vállalták a kés elkészíté- •ét. Egyesek még n próbán sem bíztak a sikerben, csak figyel­te'*. nézték, mint vágja az anyagot. Még az sem győzte meg őket, hogy a műveletet sikerrel befejezték, hanem a számítás ... Egy ötödére csök­kent a megmunkálás ideje, tehát gyorsabban, pontosabban dolgosnak az újfajta késsel. S ha rövidebb idő alait szúrják !e az anyagot, nyilvánvalóan többet is lehet keresni. Sckan megértették ebből, mindarmyiuknak hasznos új módszerek alkalmazására tö­rekedni. Rövidesen hatvan mil­liméter átmérőig minden anya got az új késsel szúrnak le. Semmi kétség: Czakó elvtárs jó agitátora is az új módsze­rek terjesztésének, megszeret­tetésének. A pártszervezet a nehezebb, fontosabb helyekre különös gon dot lordít. Ilyen az öntöde is. A műhelyrészek innét kapják az anyagot, ha az öntőik jól, selejtmentesen dolgoznak, ak­kor ez a gyár termelésére lesz jó hatással. Az utóbbi időbér azonban nő a selejt, sokszoc kénytelenek üzemzavar miatt állni, szervezetlenség készteti tétlenségre az embereket. A vezetőségi ülésen ezért határozatot hoztak, hogy az ön tődében sürgősen aktívaérte- kieziletet kell tartani, amelyen megbeszélik, hogyan lehet se­gíteni a hibákon. Tagadhatatlan azonban, hogy a pártszervezet még nem használja ki a rendelkezésére álló összes lehetőségeket. Az értekezlet hasznos dolog, de egymagában kevés. A gyakor­latias vonós hiányzik a mun­kából: az, hogy a kommunis­tákra támaszkodva széleskörű felvilágosító munkát végezze­nek a technikai fejlesztés szűk ségessége érdekében. A műsza­kiak jó része sem vesz részt ebben a munkában, pedig szak tudásukkal helyes elgondolá­sokra ösztönözhetnék a dolgo­zókat. S nem ártana arról is beszélni, hogy a vállalatveze­tés ezután gondosabban bánik a beadott újításokkal. Sokan egyes vezetők korábbi hanyag­sága miatt tartózkodók, nem akarják, hogy javaslataik hó­napokig hányódjanak az író­asztalok fiókjában. Az ilyenirányú felvilágosító munkával lényegesen meggyor­sítanák és eredményesebbé tennék az aktíva-értekezlet előkészítését. DÍSZ-HÍREK — A DISZ Központi Vezető­sége papírgyűjtési versenyt hirdet ,, DISZ-szervezetek kö­zött. A verseny díjai 500-on felüli létszámú nagyüzemek­nél: 1 Reflekta II. fényképe­zőgép, 1 erchestra tangóhar­monika, 1 táskagramofon le­mezekkel, és egy futball-labda. Az 500-on aluli létszámú kis­üzemeknél a jutalom: 1 erchest ra tangó,harmonika, 20 kötetes kiskönyvtár és társas j át ékcso­mag. A nagy-hivataloknál a ju_ talom: 1 Reflekta II. fényké­pezőgép, erchestra tangóharmo nika, 20 kötetes kiskönyvtár és futb&llabda. A DlSZ-szerve- zatek közötti verseny szeptem­ber 25-ig tart. — A DISZ VÁROSI VÉG­REHAJTÓ BIZOTTSÁGA csü­törtökön este 7 órakor VIT­beszámolót tartott a Tiszti Klub nagytermében. Ez alka­lommal Pusztai József, a DISZ Városi VB. titkára beszámolt a világifjúsági találkozón szer­zett élményeiről, majd utána bemutatták a varsói VIT-ről készült filmhíradót és a „Vi­dám verseny“ című kultúrfil- met. A jövő héten a VIT-en járt küldöttek a pécsi nagy­üzemekben: a bőrgyárban, porcelángyárban, az Újhegyi Erőműben, a kesztyűgyárban és a kokszművekben tartanak beszámolót. — Ifjúsági báli rendez ma, szombaton este 8 órai kezdettel a DISZ Városi Végrehajtóbi­zottsága * Tiszti Klubbal kar­öltve a Tiszti Klub helyiségé­ben. Műit és jelen JÁÖZAU/TAK­A PJUJZA&ADl/LAS £/.OT7'.' BTEKl VIZ VEZETEK.! I1W\ Megyénkbe« 1954 ben 239 mélyfúrá­sú kút látta el jo ivóvízzel « lakos­ságot. 1955-ben többek között Csi- kóstöttösön, Zala- tán, Kaposszciv- csőn. Magyarszé­ken, Tésenyben. Kótújfalun, Alsó- mocsoláőon, Nagy dobszán létesíte­nek közkútat mint­egy egy millió fo­rintos beruházás­sal. Egy lépéssel közelebb az élíizern zászlóhoz! Negyvenöt évvel ezelőtt 1910 | gyár dolgozói és vezetői min- ben építette fel Schamburg ‘ Lippe herceg a község egykori teljhatalmú ura a berememdi cement és mészműveket. A gyá rat a braunscweigi Amma Giesechke Konegen RT tervei alapján építették, az akkor; időknek és körülményeknek megfelelően. A forgó kemen­céket, malmokat, szállítóberen dezéseket főként gőzgéppel, kenderköteles transzmisszió­val hajttatták meg. Ez a gőz­gép és a kenderkötelek egy része még ma is használatban van. Nyilvánvaló 45 év alatt a gépi berendezés elavult s, most sürgősen felújításra, át­építésre. korszerűsítésre vár. Ez a munka már az első öt­éves tervben megkezdődött s ma is tart. Az ötéves terv so­rán a cementgyárat többmil­liós beruházással nagyrészt villamosították, gépesítették a nehéz fizikai munkát igénylő kőszállítást, s új gépek, szál­lítóberendezések kerültek az üzem más részeibe is. Az öt­éves terv eredménye az új fürdő és öltöző is, s ezalatt épi tették át az irodaépületet is. A gyár új műszereket is ka­pott s nemsokára átadjuk a magyarbólyi út mentén épült 50 új lakást. Beremenden azonban nem­csak az új beruházások jelen­tik a technika fejlődését, a A szágyi tsz-tagok a szövetkezeti / mozgalom első népnevelői Sz agyart is az Volt a ter­---- melőszövetkezet legiiag yobb gomdja a legutóbbi időkig, hogy „ kenyérgabona zsákokba kerüljön. Lesték az ®Set, s ha egy kicsit megállt *? eső> rögtön felbúgott a csép­lőgép, ontotta a magot. Nem volt éppen valami nagy ter- fn‘®s — a megye többi termelő- kérdésekben szövetkezetében elérthez ké- mert sokan pest — de a szárogatás e'ég fiordot okozott. Csak amikor biztonságban tudták a n^ot, jutott eszükbe a szövet- kezelbelielcnek: ~~ Hogyan is leszünk jövő­re? A kérdés mögött az rejlik, hogy a falunak majdnem fele '* szövetkezetben van, s masuk fele azonban még nem. Most itt -az idő, el. kell dönteni-, hogy Jövőre többen lesznek-e. Sür- *^°n kell dönteni, mert s ta- fy jól tudják, hogy a jelen- akadályozza a íej- *'**est. Az idei nyolc és fél f'fesás .búzatermés például «ak ennyi, — egyéb között — mert a vadkár Itt att az erdőszéleken kalászos Jut*9}Js kalászost vetettek. Az “"‘állományt is rendezni kel- "T®> máj orépü letekre volna a m06tan: áila- P?10* szerint terveznek, a tag- •"? gyarapodásával hamarosan gzu.cücé válnak azok az épüle- ***• Ha viszont számítanak a ^“tepodásra és nagyobb epü- terveznek, az a mostu- '^számmal aránytalanul terhet jelentene. . kell tehát minden­de éppen az a baj, »ttev nem a tsz tagjainak, ha- •*?, “ egyénieknek. Az ő oön függ, hogy jövőre fej. ’**Ce*-« gyors ütemben a sró­-fetJcezet. — Nagy hiba volt, hogy má­jusitól augusztusig nem beszél­gettünk komolyan velük — is­meri el Galambos eivtárs, a tsz párttitkára. Májusban ellátogattak a >a- gok az egyéniekhez, megkér­dezték, kinek mi a szándéka. Úgy tűnt, hogy n fontosabb egyetértenek, mondták: ..csak őszig hadd gondolkodjunk még". Varga Vincéné pedig ke reken kijelentette: — össze! belépünk. Ez a nyilatkozat férje helye't is szólt, aki viszont a feleségé­től (tette függővé a dolgot. Most, miután a tagság rá­ébredt, hogy kár volt negyed­évig nem beszélni az őszi ter­vekről. nyomban munkához iá; lak. Tizenegy tsz-tag eliind-ult vasárnap, hogy felkeresse szem szádját. Hiszen beszélgetni be­szélgettek eddig is, de inkább cs8k arról, hogy mennyi kár lesz az eső miatt, hogy szép a kukorica. esek a szarvasok meg ne' tépjék és hasonlókról. De ezúttal a falu legfontosabb problémáját hozták szóba. — No, hát akkor min gon- nem beszélgettek az egyéniek­kel a belépésről. A második: nyolc kulák van a faluban. — De hiszen éppen azok a legcsendesebbek — véleked­nek a kulákokról a tsz tagjai. Csakhogy „amelyik kutya aolkozol még? — kérdezte Kreutz!. — Magam sem tudom. Most még jól érzem magam idekinn. Körülbelül így járt öccse,----------------Kreutzil József is. Vargáékhoz ment el, gon- ugat. az nem harap“ — és ez delta, most már csak az adott fordítva is igaz. Elég arra szó beváltását kell megbeszél- visszaemlékezni, hogyan próbái ni. Nagy egyetértésben beszél- Iák meg ezek a „csendes embe gettek, a végén ő is feltette a rak“ az I-es típusú csoport fel­kérdést. bomlása után felforgatni a — Azóta kiderült, hogy idén szántóknak az 5!-es tagosí.ás- jó termés - nézett félre Var- kc'r' kialakult rendjei, s bo­ga Vincéné — jó telün,jc lesz, van kenyerünk, takarmá­nyunk ... —: Éppen azért kell most ha­tározni. Rossz termésű év után nehéz lenne az első tél a kö­zösben, így meg elég a termés .addig, amíg az első előlegeket adhatjuk a munkaegységekre. gyan akadályozták meg őket ebben a tsz vezetői, nyomban kiderül, hogy kik a csoportnak és a falu dolgozóinak igazi el­lenségei. Az a két és fél hó­nap. amíg a tsz tagsága csak az aratással, behordássai, a rossz idő okozta gondokkal baj lődott, elég volt nekik arra. hogy az egyéniek között bi­Vargu Vince egyet is értett zonytaianságot és bizalmatlan ezzel. Be is lépne. ‘ .......................- -. . . — De mit tegyek, ha az asz- szony nsm akar — tárja szét a karját. A többi kilenc tag is csak ilyen beszámolót, tudott mon- ______ _ ___ _______- őani a beszélgetéserői. Egyik sét, mintha maga is csoportbeli Scherdán Péterhez gazda kijelentette, hogy nyom_ lenne, kitérő, zavaros válaszo­ban belép, ha a tsz lakást biz- kát adjon az egyenes kérdések- tosít neki. A másik azt mond- re, ta: „Szívesen jönnék, de még azt találnák mondani rám, A?apv mulasztás volt. hogy csak a nagy jövedelem Ságot keltsenek. Másképp ba­jos elképzelni, hogy a becsüle­tére kényes dolgozó paraszt­asszony visszaszívja adott sza­vát, s a jó szomszéd, aki olyan gonddal figyeli „ tsz fejlődé­dent elkövetnek, hogy a meg­lévő gépeket és berendezése­ket is korszerűsítsék és ezzel gazdaságosabbá tegyék a ter­melést, javítsák a cement mi­nőségét. Megvalósult a „müszinl“ terv Ennek érdekében elsősor­ban a műszaki intézkedési tervben foglaltak megva­lósítására törekedtek. Az el­múlt év végén 33 pontban fog­lalt1 célkitűzések nagy részét már megvalósították. Hogy csak néhányat említsünk: el­készült a III-as forgókemen­cén az újrendszerű klinkerbe- ömlő fej, átalakították a kőbá­nyában a kalapácsos törőt. korszerűsítették a szénszérító- nál a. porfelfogót. A régi szén- malomr.á! kihordókamrát épí­tettek be s ezzel 20 százalék­kal növelték a teljesítményét a III. sz. cementmalomnál a rugós adagolót tányéradagoló­ra cserélték fel, s így tovább. A műszioit tervbe foglaltak megvalósítása egymagában is nagy lépést jelent a tervtelje­sítés biztosítása érdekében, de a cementgyár dolgozói ezz.i még nem elégedtek meg. A gépek, különösen a szállítóbe rendezések karbantartását u megszervezték s így — mini Weisz elvtárs, a gyár főmér­nöke mondotta — nem érhet' őket meglepetésszerű üzemza­var. A gyár vezetői például előre látták, hogy a Krupp ce­mentmalom koszorú-fogaskere­ke javításra szorul s ezért úgy szervezték meg a mun­kát. hogy a javítás alatti ter­meléskiesés ne okozhasson za­vart a tervteljesítésben. A számításba azonban Klauda László üzemlakatos brigádja is beleszólt még: augusztus 20-án reggel helyett 19-én estére vé­geztek a javítással. l’j eljárások, új tervek Nem hiszem, hogy az egész gyárban találhatunk 10 dolgo­zót, aki ne törné a fejét az üzem technikai színvonalának fejlesztésén, a meglévő gépek, eszközök minél jobb. gazdasá­gosabb kihasználásán. Ezt - legutóbbi termelés’ értekezl ■! is bizonyítja. Ezen az értekez­leten a gyár dolgozóinak több, mint 80 százaléka megjelent, s számos jó. hasznos javasla! gzott el. Az egyik hozzá­szóló a kőbányai világítás meg javítását, a másik egy új gép beszerelését, a harmadik sz.i- meghajtás helyett gumirozot: vászonnal való gépmeghajtá-s; • javasolt s mindegyik elmon­dotta, hogy így mennyive jobb, mennyivel gazdaságo­sabb lenne a munka. Kresz Ferenc arra hívta fel a fi­Kreutzi! György látogatott el. Beszélgettek. Kreutzl elmond­ta. hogyan fejlődnek, mik a terveik. Scherdán csak bóloga­tott, hogy ismeri ő azt, ponto­san tud mindent. Elmondta, hogy a Szabadéi ló—T ank ovics kell, dolgozni nem szeretek." Erre már rájöttek a szagyiak. A harmadik: „Jönnék én, de Most már nem szabad abba- , miért mondják, hogy magam hagyni a beszélgetést. Folytas- féle eset, ami az I-es típusu határozzak? Csak mondja vna- sák tovább, ahogy — ha ké- csoportoit tönkretette, nem is- telki, hogy muszáj belépni és sőn is — elkezdték. Oszlassák meg. Scherdán erre én már benn is vagyok a cső- e] a kulákcktól eredő suttogó is bólintott. Hogyne, ismeri tö- portban.“ hírverés miatti kételveket, kö­viirol hegyire a tsz egész köny- Furcsák lennének ezek a vé- dös hiedelmeket. Ne "engedjék. vel*sét, megnézett mindent, lemények. De csak két dolgot Ijogy a kulákság akar egy év- attTukor megmutatták. Hálás kell említeni, s menten nem vei is elodázhassa a falu be- hogy * 152 darálója lesznek furcsák. Az első: „ tsz- csüietes dolgozóinak a boldo- aar&ita meg az árpáját. tagok májustól augusztusig gulását. M. F. gyeimet, hogy a kőbányában iévő kompresszort az üzemben használják fel. A dolgozók ja­vaslatai értékes sgítséget ad­nak a műszaki vezetők munka iához, serkentik őket további kutatásokra. A jelenleg meg­valósítás alatt lévő terveket máris távolabbi tervekkel égé szítették ki. Még ebben az évben meg­kezdik s január 25-ig befeje­zik a nyersmalom eiektriííká- lását. Már elkészült a 4-es számú cementmalom működ­tetésének új technológiája s a szerelést február 5-ig ugyan­csak befejezik. Még ebben az évben megoldják a kőbánya kivilágítását s így biztonsá­gossá válik az éjszakai munka. A következő évben az eiavult rendszerű szénszállítók átépí­tését vették tei’vbe. Ezzel nö­velik az üzembiztonságot s je­lentős — csupán a ktinker- égetésnél 3—4 százalékos — szénmegtakarítást érnek el. Cél: az éHizcni cím elnyerése A technika fejlesztése elvá­laszthatatlan a terv minden­napi teljesítésétől és a kel­tőt Beremenden egy nagy cél kitűzés szolgálatába állítot­ták: el akarják nyerni az él­üzem címet. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére a harmadik né­gy edévi terv határidő előtti teljesítéséért széleskörű lelkes munkaverseny folyik. A klin- kerégető-brigádok versenyében többnyire Krix Nándorék van­nak az élen — ők győztek az alkotmányi versenyben is. Az élüzem címért folyó ver­senyben a férfiak mellett a nők is hasonlóan megállják helyüket. Az alkotmány ünne­pe előtt kiosztott 28 sztr.hano- vista oklevélből Veldin János- né újból kapott egyet, most. már a harmadikat. Mégsem lehet azt mondani, hogy 6 a legjobb csomagoló, hisz erre a címre Balázs Ferencné is — s rajta kívül még jónéhányan — igényt tar*. Szabó János kiváló dolgozó s Cserni János okleveles sztahanovista a berakást vég­zi. Ketten birkóznak meg há­rom ember munkájával és az ünnep után 280 százalékká! kezdtek. Versenyeznek a leg­nehezebb munkaterület dolgo­zói, a kőbányászok is. Itt Krérr.er Ede. Kiss László kő­fejtők. Fauszt József fúró« já­rult hozzá legjobban ahhoz, hogy a gyár augusztus 23-ig égetett mészböl 106,1. klinker- ből 111,8, cementből 104.1 szá­zalékra teljesítette tervét. Ez­zel az ország valamennyi ce­mentgyára közül a legjobb eredményt érték el, egy lépés­sel ismét közelebb ^.erűitek az élüzem zászlóhoz. (MESTERFALVD Idén is lehet borértékesítési szerződést kötni A Borforgalmi Vállalat az idén is köt borértékesítési szer ződéseket a szőlőtermelőkkel. A szerződéskötés igen előnyös, mert a szőlőtermelők az álla­mi szabadfelvásárlási áron felül tíz százalék felárban ré­szesülnek, ötszáz literen felüli szerződésnél 400 forint meny- nyiségi prémium, egyszer és kétszer fejtett vörös boroknál 11,5 maliigán fokon felül, va­lamint. fehér boroknál 1- 5 malligán fokon felüli boroknál minőségi felárat fizet a vál­lalat. A vállalat ezenkívül szerződéskötéskor hektóliteren ként 200 forint kamatmentes hitelt ad a termelőknek. Szer­ződést a borforgalmi vállalat központjában, pincészeteinél. Szederkényben, Villányban, valamint a községi megbízot­taknál tehet kötni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom