Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-16 / 192. szám

DUNÁNTÚLI

mMi

A MAI SZAMBÁN:

ünnepi álé» Pheajanban Korea felaeabadttA* léoik Itt. évfordulója alkalmából. (2. o.) ünnepélrnen befejeződött az V. Világifjósági és Diák BéketaJálkozó. (2. o.) — Kiállítás egy Ms nép történ etér ÖL (3. oj — DISZ-fiatalok u aikotmán y-ünnepi versenyben. (3. ej — A* alkotmány-dekád sikeréért. (3. o.) — Az új pedagógusok és a falukutatás. (4. o.)

AZ M D P B A BANYA M E CY El B I ZO TT/A'O A'N A K LAP JA

Xfl. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM

ARA: 50 FILLER

KEDD, 1955. AUGUSZTUS 1«

A mezőgazdasági nagyüzemek kialakításáért

5.

*

Az idei ősz nagy fejlődést ígér a termelőszövetkezeti mozgalomban. Március óta hónapról hónapra növekszik a termelőszövetkezetekbe lépő új tagok száma, s augusztusnak már első felében több új belépő jelentkezett, mint a múlt hónapban. A közös gazdálkodás, a tsz-tagok jóléte egyre nagyobb vonzóerőt gyakorol az egyéni gazdákra és pártszer vezetelnk is erőteljesebben •folytatják a meggyőző munkát a termelőszövetkezetek nagyszerű eredményei alapján. Növekszenek termelőszövetkezeteink és ezzel egyre élesebben jelentkezik a követelés: a termelőszövetkezeteket valóban nagyüzemekké kell tenni.

Igen sok olyan termelőszövetkezetünk van — sőt ezek vannak többségben — amelyeknek a földjei a község határának különböző területein fsksznek. A drávafoki vagy hóból! termelőszövetkezet földjei azokból a kis parcellákból állnak, amelyeket a belépők magukkal hoztak és csak szerencsés esetben lelhetett néhány egymásmellért fekvő parcellát egy kisebb-nagyobb táblává egyesíteni. Ennek a hátránya az idei aratás idején is érezhető volt. A kombájn az egykét holdas táblácskákat néhány óra alatt learatta, s indult új táblába, amely gyakran a határ másik szélén volt. Az „utazgatással“ eltöltött idő, az üres mozgatásra fordított üzemanyag kárbaveszett és drágította a munkát. Ugyanez a káros jelenség ismétlődik azután a talajmunkáknál, s arról már ne is beszéljünk, hogy a keskeny parcellákon vegyszeres gyomirtást, négyzetes kukoricavetést, keresztsoros gabonavetést és egy sor más nagyobb termelékenységű módszert nem is lehet alkalmazni. Azzal, hogy a sok egyéni földecske összetevődött, a termelőszövetkezet még nem vélt igazi nagyüzemmé. A nagyüzemi módszerek következetes alkalmazásának előfeltétele, hogy a termelőszövetkezeti földek nagy táblákban terüljenek el, a talajművelő és növényápoló gépek teljes kapacitással, üresjáratás nélkül dolgozhassanak, s a talajerőgazdálkodás módszereit, a műtrágyázást, a_ vetéstalajjavítást is egyöntetűen végezhessék nagy területen. Könnyebb a nagy táblákon kialakítani a helyes vetésforgót, könnyebb a védekezés a növényi és állati kártevők ellen — azaz, ha nagyüzemi gazdálkodásról beszélünk, el sem képzelhetjük másképp, mint nagy táblákon.

Az egyéni gazdának is köny- nyebb a dolga, ha nem húszfelé fekszik az a néhány hold földje, hanem lehetőleg közel egymáshoz, de méginkább egy- tagbun. Könnyű ezt belátni és dolgozó parasztjaink emlékeznek is arra, hogy a felszabadulás előtti időkben néhány községben valóságos mozgalommá vált a tagosításért való Kérelmezés:

_ ^.^..áUamunk kezdeményezi

1, birtokrendezést. Azokon * helyeken> ahol szükségessé

válik, újra megállapítják a

birtokhatárokat, lehetőleg egy- egy tagba egyesítik a szétszórt földeket, hogy ezzel is köny- nyebb legyen a dolgozó parasztok munkája. Törvény határozza meg a rendezés során követendő eljárást, amelytől eltérni nem lehet és államunk féltő gonddal ügyel arra, hogy senki se károsodjék, senki jogai ne csorbulhassanak a fö'd rendezéssel. Mégis tapasztalhatjuk, hogy több községben nem értik meg a földbirtok- rendezés lényegét és kételkedve vagy egyenesen visszauta- sítóam fogadják a végrehajtásra hivatott szervek intézkedéseit. Nem kétséges, hogy ilyenkor az osztályellenség hangja is kncsendtül « fö’ aTerdezásit ellenző hangokból. Nem kétséges, mert egyedül a kulákság- nak nem érdeke a jól végrehajtott földbirtokrendezés. A nagy táblákon gazdálkodó termelőszövetkezet, sőt az egy tagba mért földű középparaszti gazdaság is versenytársat jelent a kuláknak, s ebben a versenyben alulmarad, de a legfőbb indítóok nem is ez, hanem az, hogy a kulák gazdasági és politikai befolyását érzi megrendülni, amikor erősödik a termelőszövetkezet. Az az ellenállás is, amely Katádfán és Somogyhatvanban jelentkezik a földbirtokrendezéssel szemben, bebizonyíthatóan a kulá'koktól ered. hiszen a dolgozó parasztnak a rendezés mindenképpen csak előnyös lehet, akár tsz-tag, akár egyénileg gazdálkodik.

Természetes azonban, hogy ott sem megy „simán“ a íőld- birtokrendezés, ahol kevésbé éles a kulákság hangja. Kisebb-nagyobb súrlódások, nézeteltérések kiegyenlítésére jóelőre fel kell készülni. Helytelenül vélekednek, akik azt hiszik, hogy a földbirtokrendezés csak a földmérők és a bizottság feladata. Komoly politikai munkát is kell végezni azért, hogy a falu dolgozó parasztjai belássák a földrendezés szükségességét és előnyeit. Ezzel egyidejűleg fokozni kell a szövetkezés melletti agitációt is, mert a dolgozó paraszt akkor találja meg a jóléthez vezető igazi utat, ha belép a terme1 »szövetkezetbe. Azt j<eW elérni, hogy erre az útra önként lépjen rá, látva a nagyüzemi gazdaságban rejlő hatalmas lehetőségeket, amelyek a termelőszövetkezeti földek rendezésével még inkább megnövekednek. Azokban a községekben, amelyekben sor kerül a földbirlokrendezésre, nagy erőpróbát kell kiállniok a párt- szervezeteknek, a tanácsoknak, a tömegszervezeteknek, mert sok tekintetben tőlük függ, bogy a következő néhány év ben milyen ütemű lesz községük fejlődése. Azt világosan kell látniok, hogy minél előbb fejlődik a falu termelőszövet' keze te igazi, jól működő nagyüzemmé, annál gyorsabban éri el az egész falu lakos,sága az igazi jólétet, s ennek egyik eszköze az idei földbirtokrende zés.

Reggeltől estig zúgjanak most a cséplőgépek I

A rendkívüli időjárd» következtében gabonánk m rdszm még behordotton, coépehr*- íe». ízért « cséplőcsapaioknak — különösen az etetőknek, ge pkezelőknek is ®c ellenőröknek — minden lehetőséget meg heti ragadmiok, hóm egv perc se vesszen kárba. S emellett a nedves gabona miatt fokozottan kell üggalni ae etetésre, a meghajtásra is. Erről nvilatkoz nak a legilletékesebbek:

Mór«5c* József eteiß, Villány IL

ünnepség Korea

felszabadulásának 10. évfordulóján

Korea felszabadulásán^ 10. évfordulója alkalmából » városi Békebizottság és a Haza fia« Népfront hétfőn este fél* 8 órakor ünnepséget rendezett TTIT klubhelyiségében. Az ünnepi beszédet Kocsis Ferenc a Táros! Békebiznrtság titkára mondotta, A Pécsett tanuló

koreai diákok képviseletében Kim Csun-Ok szólalt fel, majd utána az ünnepség résztvevői elbeszélgettek a koreai diákok kai. Az ünnepség keretében koreai hanglemezbemutatót i* tartottak, a Park- és a Petfífi- moziban pedig koreai híradó- filmet vetítettek.

Harmincöt éve járok géphez. Voltam etető, cséplőgépkezelő, de ilyen időjárás, mint az idén, csak a huszas évek elején volt. Emlékezem rá: a sok eső miatt akkor kicsirázott a keresztekben a gabona. Okozója volt ennek az K hogy kevés volt a gép, — hónapokon keresztül csépeltünké Most, hogy ilyen keflSemeöen az időjárás, a cséplőiméi igen nagy elővigyázatosságra van szükség. Nekünk, etetőknek, úgy össze kell húznunk a dob és a kosár közötti hézagot, hogy a gabonaszem éppen csak elférjen közötte. A nedves kévéket pedig nem szabad hirtelen leengedni a dobba. Egy

kevés Mert* *é tart! tartama a katasaoa réssst a riabra, hogy a vorőlécctc tadörasöljéíc a szemet. Ráért tanácsos a <ioMko- sár teásé rémét is összehúzni, hogy a szalmát nehezebben szed>e be a gép. Vigyázni kell arra is, hogy a nedve« kévéket egyszerre soha ne «nöedj ilk bele a gépbe, mert a aaeim kalászban marad A mi gépünknél még egyszer aern voK baj' a eséplés kezdete éta, pedig sokszor olyan gabonát csípettünk, hogy majdnem crnssartábekSIe a viz. A ceépetteté sandák sem pwruuwJkodtak még egyszer'

iram m

Bálint Sándor cséplőgépkezelő, Magyarbóly

Az idei cséplési szezonban nem könnyű a cséplögépkeze- 16 feladata. Amióta elkezdtük a csépléet, majdnem mindennap nedves gabonát csépeltünk, de még egyetlen egyszer sem álltunk géphiba miatt, pedig snfcjzo»- sztotta fcéteaerte nagyobb erő »zükaégeo a meghajtáshoz, min the száraz volna a Malma. Énért elsősorban ama van szükség, hogy a traktor jó legyen.

Én már a kezdetben gondoltam erre és a fordula'bszá- mot az erőgépemen nagyobbra állítottam a rendesnél. — Persze, Így sakkal gyakrabban kell zsírozni a csapágyakat, mert a gyors forgástól könnyen begyullad. Sűrűbben nézzük meg a gép csapágyait, s így elkerülhetjük a bajt.

Gépemmel már a huswm.be- tedik vagonnál tartunk, ha minden jól megy, augusztus 20-ra túl lewüník a horminTörők András

cséplőgépellenőr, Villánykővesd

Az Met esős nyáron testi n»gv szükség van a gyors műn kára, ez pedig nagyrészt a ceép lócsapaton múlik. Ahhoz, hogy minden percet kihasználjunk — a szervezettségen kívül «— igen nagy szűloség ven a korai kezdésre és a késői végzésre. Mi nem nézzük az órét, ha olyan az idő, hogy lehet csépelni. kora hajnaltól késő estig dolgozunk. Az ebédidő pedig csak addig tart, amíg étkezünk.

A mi gdpüiimél ezt ágy értük el, hogy a csépién kezdete óta a munkacsapat tagjaival rendszeresen beszélünk a gyors munka fontosságáról. ■— így egyetlen egy munkást sem kell biztatni arra, hogy időben jöjjön. Vasárnap például egytől egyig eljöttek, de csak néhány órát tudtunk csépelni, mert újból megeredt az eső.

A másik igen fontos teendő az, hogy biztosítva legyen i csépelni való. .Ezért már elő re értesítjük a gazdát, hogy mikor keiül rá a sor, hárman- négyen összefognak és úgy hordanak.

A jó felvilágosító munka eredményes a szabadonbeadott gabona után járó kedvezmények igénybevételénél is. Nyirő Ernő 10 holdas gazdának pél- déául még el sem csépeltük a gabonáját, de már előre bejelentette, hogy műtrágyára van szüksége. Példáját Villány kövesden igen sokan követték.

Tíz mázsa búza helyett húszat szállított a hegyű j tőhelyre

rintos áron, tizet pedig a korpa és műtrágya-juttatás igénybevétele mellett mázsánként 240 forintért adott el.

A varsói YIT

kulturális és sportrendezvényein szerepelt magyar küldöttség kedden érkezik vissza a fővárosba. A lengyel fővárosban sok' sikert aratott fiataljainkat a pályaudvaron ünnepélyesen fogadják.

— trj toftőcteuttó bust gyár,

tását kezoite meg a Tisztesé*- Szappan- ég Mosóporgyár. A Sepiamte", ameíynék hatás« csBfcivem húszszor nagyobb « Lysoíomv-nál, hamarosan ío*u gaäomfoa kerül.

— A PÉCSI FAIFARI KIK. IPARI SZÖVETKEZET Tetet tőség« *z ipari tanulók szakmai oktatás« érdekében áj tamnftitelyt szervezett. A7, tp*~ ri tMMüók függetlenített szakmai Irányító mester vezetése alatt elméleti oktatásban rajz. sznktanitásban is részesülnek.

— Túrái I jajon ég «ácsai, görf reswn tmártemi lakosok bűnügyét augtwsotus 24-én tárgyalja a sásdi járáeihrrósóg. A vácL inat szerint két év alatt mint- egy Ti lovat vásáraitok és adtaik tovább jelemtőg haszooneL

— A PÉCSI POSTA távgépíró- kezelője: Sároséi Orbánné egy perc alatt 360 betűt továbbít gépén. Ez 150 százalékot teljesítménynek felel meg.

— A Pécsi Bőrgyárban te hetyesatek egy nagyteljesítményű simáit ógópeft. Eme azért volt szükség, hogy a gép melleit t doégoGó íestónéralegeA a aí- mi tógép kezelői munkájába«* ne akadályoezák. Az áthelyezéssel elérik azt, hogy mond a simít ók, mind pedig a festők, több tízezer forint értéteó mumfcáv»l emelik majd teljesítményüket

— TÖTH JÓZSET földműves. Vasas I. csertetői tokos, a* Irányi Dániel téri piacon felvásárolta a 7,(kipaprikát azzal » céllal, hogy azt a bányavidék., re vigye és ott drágábban tovább adja. A városi tanács kereskedelmi osztálya ezért megindította ellene az eljárást.

— A Magyar-Szovjet Társaság az elmúlt évhez hasonlóan, ebben az -oktatási évben is orosz nyelvtanfolyamokat rendez kezdő, ha ladó társalgási fokon. A tanial.vamokra a városi és járási MSZT- titlcárságoikan lehet jetantker.- nti. A felnőtt havi tandíja ló forint, ,qz általános iskolai tanulók, MTH-növendékefc pedig havonta fi forintot fizetnek. —• Üzemekben, hivatalokban, kereskedelmi szerveiknél tíz személy jelentkezése esetéin hely. Leg indít tanfolyamét az MSZT. Jelentkezni az MSZT-titlkáirok- náí lehet. A jelentkezés hfv- t áriáé je; szeptember tő.

lUnyÍM&t uan szá...

Nemcsak gabonából, hanem , mindenből teljesítik beadási kötelezettségüket a magyar- mecskeiek. „Ott nincs baj a begyűjtéssel“ — modják Sely lyén a járási tanácsnál. Nem csak a szavak — a valóság is * ezt tükrözi. ü

A Béke Termelőszövetkezet-b nek gazdag árpatermése volt, i átlagosan több mint tizenhat is mázsa termett egy holdon.© Egyenesen a géptől vitték a X begyűjtőhelyre beadási kötele-X zettségüket, s néhány nap# múlva hízóba raktak három« anyagöbét. Az új árpával ki-$ hizlalják, hogy időben teljesít-# hessék ez évi sertésbeadási 3 kötelezettségük még hátralévő részét. A jó termésből azonban többre is futja, ezért ha-1 tároztak úgy, hogy a további< ötven darab 70—80 kilós sertést — ennyit szerződtettek — hizlalnak már most, árpával.

A tsz jó példáját íkövetik Ma gyarmecskén az egyéni gazdák is. Eddig a gazdák mintegy harmincöt százaléka csépelt el, kötelezettségüket — beadást és a kötelező állami felvásárlástJjj — valamennyien teljesítették. Közülük jónéhányan két-há- rom mázsával több kenyérgabonát adtak az országnak az előírtnál. Dudás János hét holdas egyént gazda, a községi tanács tagja pedig tíz mázsa búza helyett húszat szállított a begyüjtőhelyre — beadási kötelezettségén kívül —, ebből tíz mázsát mázsánként

Megy a cséplőgép s tanyán, annyi biztos. Már a p&Ikonyai íaluvégen is hallani a dob szaggatott bú- gását.

A tanyán, a Mao- Ce-tung Tsz központjában nincsen egy talpalatnyi száraz hely. A vasárnapi záport őrzik még az ütött csillogó tócsák. Az országúitól betérő földút is merő sárten ger, és nem nagyon szikkad, mert se napsütés, se szél nincs. Borongós az ndő

Az elnök, Cinzár Já nos ott áld a tehén- ístáöó ajtajában. Tanakodik Farkas Vilmos brigádvezetövél. Hát van is min, — mert mielőtt elmonda máik, így szól a brigádvezető:

— Minden nap csak úgy lopva tudunk valamit csinálni — és magyarázatképpen hüvelykujjával az ég felé bök. Vasárnap is, ahogy

korán reggel mind, aki csak mozogni tud, nekifognak a hordásnak, magasodik, dagad az asztag, — egy- szercsak úgy tíz óra körül megered az eső mintha dézsából öntenék. El sem áll késő délutánig.

_— Ezért van úgy most nálunk, hogy ahová . lép az ember, mindenhol csak sárba tapos. — legyint hozzá bosszúsan az el r-ök. — De a munka azért nem állhat meg, sőt annál inkább kell neki menni. Persze csak azt tehetjük, amit tudunk.

Sorban jönnek a

kombájmszalmával megrakott szekerek. Nem zötyögnek, csak a lovak patái a.aft cuppog a latyakos út. A szalmát felrakjak a hosszú fészerre, — dohányt szárítanak majd benne.

A férfiak szalmát hordanak, az asszonyok meg a távolba

nyúló búza- és árpatáblákon bajlódnak az ázott kévék sokaságával. Szétbontják a kereszteket, két-két kévét összetámasztanak, hogy né dűljenek el. Hamarább szárad így a kalász, a szár. Az árpakévéket, amelyek kevésbé áztak, délután már hoc da ni is lehet.

Hatalmas, karcsú kazal áll az akácsor mellett. A csoport már teljesítette beadását. Előleget osztottak. De a búzának és árpának több mint fele még cnéplés- re vár.

A kisebb, árpttsw*-* ma kazal befejezés előtt álló tetejéből már aüg nyúlik ld a« elevátor vége. A kéve hányák már az alsó soroknál tartanak. A mérleg mellett számolgatják az átlagot.

— Meg van a 14—■ 16 mázsás holdankén- ti termés — nézi a számoszlopot a brigádvezető. Aztán fBl- szól az etetőnek:

— Na pajtás, meglett a két vagon. Me* több is annál Nem jól saccoltái.

Az etető úgy am*

azt mondta, amikor megkezdték az árpa- asztagot:

Nem fizet ez többet, mint 170 mázsát.

Ha itt végeznek, a gép átáll a vasárnap délelőtt behordott bú zát csépelni.

.,. Pedig a sasürtte égből időnként egy- egy elnyújtott morej ászRc el a táj felett De M törődik: Itt az égaengésseí, — a* még nem eeő. Csak

. ... .— -• fill írtul Vt/IVUaWK,

ahogy Farkas VTtimo« mondDat

—■ Azon vannak az embere*, hogy minél előbb végezzünk a csépiéaoél. Mert itt a kenyérről van szó, * legfontosabbról.

Vt i