Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-13 / 190. szám

DUNÁN? HL 1 NAPLÓ vhAcí •:'///#•»/. f// '• H S • A MAI SZAMBÁN: Otto Grotewohi német miniszterelnök kor- mánynyilatkozata. (2. o.) — Szovjet alomtudo- sok nyilatkozata az ARP kiiiöntudósítójának, (2. o.) — Biztosítsuk az új pártoktatási év si­keres kezdetét! (3. o.) — Minden perc drága. (3. o.) — Biztonságos munkafeltételeket! <3. o.) Pihennek pedagógusaink. <4. o.) — A Dunán­túli Napló elintézte. (4. o.) MDP BAD ANYA MEGYEI BI ZO TT/A'C A'N A K LAPJA 1 xn. évfolyam. 190. szám Ara: 50 FILLÉR SZOMBAT. 1955 AUGUSZTUS IS Használjunk ki minden percet a cséplésre! A rendkívüli időjárás súlyos károkat okozott népgazdasá­gunknak. A kenyérgabona igen sok helyen keresztekben maradt, verte az eső, igen gyakran találhatunk kicsírá­zott szemeket is az alsó ké­vékben. Kiszámítani nehéz, de ha körülnézünk a községek határéiban, íei-bec sülhetjük, hogy sok tonna gabona ment tönkre a szokatlanul bő esőzés miatt. A károsodást jelentősen csökkenthettük «volna, ha kombájnjaink teljes erővel dől gozhattak volna aratási ter­veik teljesítésén. Néhány tsz- elnökünk maradlsága, a gépi aratástól való húzódozása idén kézzelfoghatóan súlyos káro­kat okozott és alaposan meg­fizettük azt a tanulságot, hogy kombájnnal tudunk a leggyor­sabban és a legkevesebb vesz­teséggel aratni. Saját kárun­kon tanulhattuk meg azt te, hogy előnyösebb 18 kévéből álló kereszteket rakni, mint helyi szokás szerint tíz kévé­ből. A 18 kévés kereszteknél ezerből csak 56 kévét, 10 kévés kereszteknél ezerből száz ké­vét fenyeget a csírázás veszé­lye. Mindezeket a tanulságo­kat nem szabad elfelednünk a következő években. Most azon ban arra- kell minden erőnket fordítani, hogy gyors munká­val mentsük meg az ország kenyerét: mielőbb végezzünk a csépléssel. A csópiöcsapatok megye- szer te türelmetlenül várták az első derűs napot, hogy hozzá­láthassanak a csápléshez. Előnybe kerültek azok a csa­patok, amelyek már előre gon­doskodtak a csépelnivalóról. Beck Mátyás és a vele együtt dolgozók például már az eső­zések kezdetén ponyvával ta­karták le a csóplésben soron következő asztalokat, hogy az eső szünetében azonnal mun­kához láthassanak. Másutt, mint például Lánycsőkon, kü­lönválasztják az ázott felső és alsó kévéket a többitől és külön szárítják meg, de addig te csépelnek a közbeeső, szá­razon maradt kévékből. Ezeket a módszereket, amelyekre száraz ‘időben nincs szükség, most széles kőiben kell alkal­mazni. Nem tűrhetjük, hogy a kévék kiválogatásával járó többletmunka ..megtakarítása” miatt sok’tonna kenyérgabona ménjén veszendőbe. A leghe­lyesebb, ha külön csoportok végzik a szárítást, a cseplöcsa- pat pedig teljes erővel hozzá­lát a munkáihoz és gépének teljesítőképességét maximáli­san kihasználja. Ez természe­tesen nem jelenthet meggon­dolatlan kapkodást. Még a viszonylag száraz gabonával te fokozott gondossággal kell most bánni. Igen sok múlik azon, hogy az etetők milyen egyenletesen adagolják a szí­vós szalmáju gabonát a dob­ba, nehogy üzemzavar követ­kezzék be, vagy a megenged- heténél több szem maradjon a kalászokban. Gondos, lelki­ismeretes, öntudatos miinkával kell most harcolnia minden cséplőcsapatnak a károk csök­kentéséért, a gabona minél nagyobb mennyiségének meg­mentéséért. A gyors munkára azért is szükség van, mert nem tudhatjuk, mikor követ­kezik újabb esőzés, milyen meglepetéseket tartogat még az idei szokatlan időjárás. A csépilés annyira sürgős most, hogy szüksáígmegoldáso- kat is kell alkalmaznunk. A kombájnok munkáját elsősor­ban az aratás és csáp lés egy­idejű elvégzése teszi rendkí­vül gazdaságossá, s ezért sza­bály szerint nem szabad a kombájnt cséplőgépként hasz­nálni. Az idő azonban sürget, az átázott tarlókon heverő ke­resztekből mielőbb zsákba kell kerülnie a szemnek. Ezért most még az a megoldás is hasznos, amit a görcsönydo- bokai Uj Alkotmány Termelő- szövetkezet földjén például Czompó Ferenc kambájnyeze- tő alkalmak. Czompó elvtárs, mivel gépe nem arathat, kom­bájnjával keresatről-keresztre haladva csépeli el a tsz ga­bonáját. Ez még mindig sak­kal gazdaságosabb, mintha a gabona csépelettemül maradna. A rendkívüli időjárás rend­kívüli megoldásokat követel és cséplőcsapataink igyekeznek is megtalálni a módját a gyors csáplésnek. Ebben érdekeltek is, hiszen az esőzés keresetü­ket is csökkentette és most igyekezniük kell, hogy a mu­lasztást pótolhassák. Még na­gyobb eredmények születnek azonban, ha az érdekeltségen túl öntudatuk, az ország ke­nyeréért érzett felelősségük is jobb munkára sertkenti őket. Ebben sokat segíthetnek a pártszervezeteik, a kommunis­ták, akik kézzelfoghatő érvek­kel uvijáik megmagyarázni, mit jelent most az országnak, a gyorsan elvégzett cséplés és személyes példamutatásukkal tudják előrevinni a kenyér­ért folytatott harcot. Sok párt­szervezetünkben gondolkod­nak még mindig úgy: „Ha egyszer megkezdhetjük a mun­kát. nem lesz idő agítáciőra“. Tévédnek. Éppen akkor van szükség a meggyőző, lelkesítő, agitációra, amikor a munka nehezét végzik a dolgozók. Még sokat tehetünk az eső- okozta kórok enyhítéséért. Gyors munkával elejét vehet­jük sokezer tonna gabona ki- csirázósának, eítpergéoének. öntudatosan, swwel-lélekkel lássunk munkához, használ­junk ki a cséplésre minden kedvező percet, hogy az idei gazdag termésből, egész évi munkánk gyümölcséből minél kevesebb legyen a kár, minél több jó, friss búzakenyér jus­son a dolgozók asz tatára. A gabonáért kapott pénzből adótartozásukat is rendezik Sumonyban a gazdák ötven százaléka elcsépelte gaboná­ját. Ezek közül gabonabeadási kötelezettségét minden gazda teljesített». A Jó termésből a község már tizedikén 108.5 százalékra teljesítette a köte­lező állami felvásárlási tervét. A helyi tanács véleménye sze­rint, ha minden gazda elcsé­pel, a község kétszáz százalé­kon felül teljesíti a kötelező felvásárlás tervét,’Sok olyan példamutató gazda van a falu­ban, mint Kovács Vilmos, László Mihályné. Kovács Jó­zsef, Sümegi János és Gergely Béla, akik az előírtnál több kenyérgabonát szállítottak a begyűjtőhelyre. A gabonáért kapott pénzből adótartozásu­kat is rendezik a gazdák. Az adófizetési terv teljesítésében a sellyei járás községei kö­zött jelenleg Sumony van az élen, Szárítsuk, hordjuk, csépeljük a maimnál! Asztalokból és keresztekből csépelnek Dávid István, a palotabozsoki gépállomás kombájnosa csü­törtökön reggel a helybeli egyé nileg dolgozó parasztok szérű­jében kombájnjával az aszta- gok mellé állt, s megkezdte a cséplést. Ezen a napon négy gazdának verte ki a búzáját: Csíki Vilmosokét, Csíki Lórin, cékét. Tolnai Jánosékét és a Vida Istvánékét Emmert János kombájnvezető pénteken reggel Szebénybe hú- zatott át gépével, ahol az egyé­ni gazdáknak csépel az aszta- gokból. A szebényi gazdák rövid idő alatt megkedvelték a kombájnnal való cséplést. mert Emmert elvtárs könnyen mozog vele egyik asztaglól a másikhoz; 110 meg jóval keve­sebb munkaerőt igényel, mint a cséplőgép Czompó Ferenc elvtérs kom- bájnvezetö az aratás idején is derekas munkát végzett gépé­vel: sehoi sem panaszkodnak a munkájára. Most a górcsöny dobokai Cj Alkotmány Ter­melőszövetkezetben csépel ke­resztekből, ha a tsz-ben végez a csépléssel. az egyénileg dol­gozó parasztok szérűjébe áll át Vasárnapra végeznek a hordással és csépléssel Tekercsen befejeződött a cséplés Tekeres község dolgozó pa­rasztsága teljes egészében be­fejezte a cséplést. Büszkén je­lentették, hogy állampolgári kötelezettségüket is teljesítet, ték, sőt túlteljesítették. Ugya­nis a cséplőgép mellőli kenyér­gabonabeadás teljesítésén kí­vül az állami szabadfelvásár­lásra előirányzott 110 mázsa helyett 124 mázsa buzara kö. töttek szerződést. Ifj. Schaff János. Sinkó András é* Ba­logh János dolgozó parasztok egyben egész évi adójukat is kifizették. A lánycsóki Csilkrp Terme­lőszövetkezet tagjai úgy ter­vezték, hogy e héten szerdó­ra befejezik a hordást és a cséplést. A rendkívüli sok eső azonban keresztül húzta ssá mításukat, mert sokszor nap­hosszat állt a gép. Most, hogy újból jóra fordult az idő, megkétszerezett erővel dol­goznak. A lófogatokon kívül egy cséplőgépaljból alakitett pótkocsi elé traktort akasz­tottak, amelyre egyszerre 20 —25 keresztet raknak fel. A kévék szárítására egy külön brigádot jelöltek M. A felső és az alsó Írott kévé­ket kint a táblán felállítják, s így, mire a száraz kévéket behordják, ezt is rakhatják osztagba, mert egy-két óra alatt megszárad. Csütörtök óta a cséplómunkások is nyújtott műszakban dolgoz­nak. Kora hajnaltól késő es­tig 200—210 mázsa gabonát csépelnek el a napi 110 má­zsa helyett. A megkétszere­zett erővel vasárnapra befe­jezik az összes gabonák csép- lését. 316 mázsa —- 10 óra alatt öt nap alatt 131 milliméter csapadekot mértek a bólyi gép állomáson A legesősebb nap augusBbug 3-án volt. Ezen a napon délután fél hágómtól— negyed négyig 50 milliméter csapadék esett le. Harminc év óta ilyen nagymennyiségű csa­padék még nem esett Baranya ham. öt nap alatt mégegyszer annyi ésett, mint amennyi egész augusztusban esni szo­kott. Ennek ellenére a bólyi gépállomás traktorosai figye­lemreméltó eredményeket ér­tek el a cséplésben és a tario- hántáöban. Tarlőhántásban a legjobb eredményt Kocsis László érte el, aki augusztus első dekádjában 64 hold tartó- hántással végzett jelenlegi munkahelyén, a szajki Wtöro Termelőszövetkezetben. A cséplőgépek közötti ver­senyben Tóth Lajos halad az élen, aki augusztus 4-én 316 mázsa árpát csépelt el tíz óra alatt a bólyi Kossuth Termelő szövetkezetben. Tóth elvtárs minden percet kihasznál és augusztus első dekád jáfoam már 23 vagon fölé emelkedett a tel- jesftinénye. Csak kilenc mázsa a különbség Az utóbbi napokban élénk verseny alakult tó * sellyei gépállomás ceéplőgépkezeiői között. A versenyben óvári András halad az élen. Edn* 22 vagon gabonát csépelt ei*r. 1070-es gépével. Szorosan mö­götte halad Felsősaentmárton- ban Perjás Vítusz, akit csak kilenc mázsa választ el az el­ső helytől. _____ Ä vasutasnap előtt Vasutasaink két nappal nagy ünnepük előtt is nagyszert, munkát végeztek. A túlsúlyos vonatok egymásután futottak ki az állomásokról. Menetrendszerint közlekedtek a személy- és teherszerelvények. Váll-váll mellett küzdenek a tolatóbrigá­dok, menctirányitúk, mozdonyszemélyzet és valamennyi vasutas dolgozó, hogy az új élüzem címet a III. tenmegyedbtn is megtartsák és zökkenőmentesen induljon az őszi forgalom, Béke-vonal Pécsbánya-rendezőről A vasutas békebizottság kéz deményezésére augusztus »-ön béke irányvonat indult Pécs- bányarendezörol. Alig 9 óra után már útrakészen állt a 424.120 számú gép. Győri Kis* István mozdonyvezető váraké zott mellette Rajcsányi laji*. és Fekete József fűtök már az utolsó simításokat végezték a mozdonyon, néhány lapát szén került még a kazánba; a fesz., mérő mutatói túlhaladták a 12 atmoszférát. A forgalmi szol­galattevő sípjelére Benko Im­re vonatvezető megadta a Je­let a?, indulásra. Az 1100 ton­nás vonat kigördült az állo­másról. A menetirányítók és forgalmi szolgálattevők Dom­bóvárig „zöld'* utat biztosítot­tak neki. Kilenc perccel korábban ér­kezett Dombóvárra. 25 perccel pedig Pusztaszabolcsra. mint kellett volna. I Iti sem a va tás U röleplébe öltözött vasuta­sok népesítették be csütörtö­kön délután a Várady Antal utcai kultúrtermet. A pécsi pályafenntartási főnökség dol­gozóit már a vasutas nap előtt nagy megtiszteltetés érte. II negyedévi jó munkájukkal el­nyerték az élüzem címet, majd a SZOT és a miniszter elvié rs vándorzáeztajáit. Fete&cy László elvtárs — a Vasutas Szakszervezet képvi­selője — köszönetét mondott azért a jó munkáért, amellyel megérdemelték a kitüntetése­ket. Gáborján Ernő elvtárs, u minisztérium üdvözletét tol­mácsolta a pályafenntaj-tés dol­gozóinak. Ezután 6000 forintot osztott szét jutalomként a tea- jobb dolgozók és műszaki veze­tők között 4000 forintot kultu­rális és szociális célokra toros, tanak. V Mezőgazdasági kiállítást rendez Óesárdon augusztus 14-én a gépállomás területén a pécsi járási tanács. A kiállításon mezőgazdasági termelőszövetkezetek, tangaz­daságok és az egyénileg dol­gozó parasztok terményüket és állataikat mutatják be. Cépt bemutatót is rendeznek a „Fa­ékétől a kombd)nigl-‘ címmel. A földművesszövetkezetek sát­raiban árubemutatót tartanak, azonkívül gondoskodnak gaz­dag kulturális és sportműsor­ról is. A kultúrműsor kereté­ben Pellérd, Keszü, Bakta, Ócsárd, Aranyosgaddny ás a Pécsi Ingatlankezelő V/iflúial,' kultúrcso’iortja Isp íenS , I« Ünnepi műszak a A pécsi állomás dolgozón itt készülnék a vasutasnapra. Két héttel ezelőtt a taggyű­lésen fontos kezdeményezés született: Petkó Imre, Barna József és Balogh József ko­csimesterek brigádjai elhatá­rozták. hogy ünnepi műsza­kot inditanak a vasutas nap tiszteletére. Műszak végén mindig megkeresik az állo­más helyettes főnökét, Pinfér János elvtársat, és megérdek- lődiJg: mennyi volt a teljesít­ményük. A naponta leellen­őrzött teljesítmények Így ösztönzik a három brigádot a . még szebb eredmények eteti­pécsi állomáson Az eddigi jelek szerint Petkó Imre brigádja jár az élen. A munkát megosztják egymás közt és minden mű­veletet tervszerint végrehaj­tanak. Egy kis szépséghiba azon­ban mégis mutatkozik a pé­csi állomás munkájában: nem teljesíti a kocsiterhelési ter­űét. Pintér elvtárs azonban bi­zakodó választ ad: — Ha megindul az őszi for­galom, nagymennyiségű sze­net, gabonafélét ,szállítunk. Az őszi forgalom során a tere lemaradást behozzuk, hogy a Hl. negyedben is elnyerjük as éiüzem címet, Vállalták — túlteljesítik A szentlőrinci állomáson dolgozó Varga István forgalmi szolgálattevő és brigádja vál­lalta, hogy fajlagos kocsimoz­gatási tervét 105 százalékra tel jesiti: 109 százalékot ért el. — Pipies Ilona brigádja koesitar- tózkodási tervét teljesíti túl három százalékkal. • Pées-kttlvároe dolgozói is Jé munkát végeznek. Csurgó Jenó főraktáron koesiktrakási tervét a vállalt 104-gyel szemben 11* százalékra teljesiti. Cserfalvi István forgalmi szolgálattevő . brigádja is fákriáesiti teres*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom