Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
1955 JtJXIUS 31 N A PL’Ó Mi már csak a hírét hallottuk, de az idősebb korosztály személyes tapasztalatából jól eszében tartja még most is azokait az időket, amikor csépié« után a gabonafelvásárló vigécek hada lepte el a falusi nagy vendéglőket. össze vasú rolták az azévi termést nagyban és kicsinyben, sokszor még aratás előtt: lábon is. A bizományosok raktáraiban olcsó pénzen összegyűjtött gabona szétáradt egész Közép-Euró- pába, és „ mi búzánkból őrölt lisztet sütötte fel kenyérnek a néhai Osztrák-Magyar Monarchia „örökös“ tartományainak valamennyi népe. Az első világháború utáni idők amerikai és kanadai dömpingje leszűkíthette külföldi piacainkat — az acélos, nagy sikértartalmú magyar búza mindig keresett cikke maraot njég Franciaország sütőiparosainak is. Pár esztendő óta azonban visszafordultak a gabonát szállító szerelvények. A hegyeshalmi vámhivatal évkönyved- nem kiviteleinkről ír. nak, hanem azt tüntetik fel. hogy hány és hány ezer vagon búzát hoztunk be Franciaországból, rozsot Argentínától, csakhogy egyensúlyban tarthassuk nemrégiben még búzában bővelkedő országunk kenyérellátását. Dolgozó parasztok számadást készítenek a cséplőgép mellett. Jó a termés, futja belőle az állampolgári kötelezettségeken felül szabadeladásra is. Több kenyér kell, mert jobban élünk A gabonafron'.on beállott hatalmas változások főleg a magyar mezőgazdaság forradalmi átalakulásából következnek. — Mert igaz ugyan, hogy egy kevéske fölöslege azelőtt is volt a gazdáknak és sok fölös, lege a Jculáknak — az ország élelmezéséhez elégséges és kivitelre is jutó summát a nagy- birtokosok vitték a piacra. Mi ozokief a bérleményeket és nit- bizamányokat éppen tíz esztendeje jogos tulajdonosaik, a dolgozó piarasztok kezére adtuk. A báró Biedermann é* a pécsi püspök beláthatatlan birtokain ezernyi kis parasztgaz. daság született megyénkben is, de búzát, gabonát együttesen sem visznek piacra annyit, amennyi kielégítené az ország élelmezését. Nem adnak el annyit, mert a ktsparcellákon nincsenek meg az igazán nagy terméshez szükséges gépi ta aj munka lehetőségei. Nem visz annyit a piacra, mert akiket 1945 előtt puliszkán és kukor:- caikenyéren tartott a nyomor, maguk is kenyérfogyasztókká váltak. De ha vinne is — százezrekkel többen élnek ma bolrfelállította az állami szabaafel. vásáriást, hogy az élelmezéshez szükséges tízezervagonokat előteremtse. Hogy jártunk azonban mindjárt tavaly? ügy, hogy a vetésterület megvolt ugyan, de a termés nem oda került, ahova szántuk. Hagytuk, hogy a kötelező beadás tekintélyes részét kukoricára ütemezhessék át, sokszor azok is, akiknek bőviben volt termése. A kukoricát nem tudtuk begyűjteni és év végén megengedtük, hogy akármivel pótolja, csak Eltolja valahogy a gazda. A zöme nem rendezte ekkor sem, akkor fo. rinitosítottuk a hátralékot, hogy majd a pénzügyi szervek be. hajtják. Egy részét behajtották, a javát nem és így végeredményben messze a 90 százalék alatt teljesítettük csak a begyűjtési előirányzatokat. Jó — majd talán Eltolja az a mennyiség, amit szabadon gyűjtünk be. Bizony az nem pótolta, mert a kupecek árfel- hajtása egyszerűen elszívta a kenyérgabonát az állami sza- badfelvásártás elől. Nem maradit más, mint a külföCd. —■ hói és a Eleiktől, hiszen hatalmasan megnőtt a városok, a városokat környező iEiarvioé- kek lakossága. Pártunk jól tudta és tudja, hogy a gabanagondóknak gyökeresen a termelőszövetkezés országos győzelme vet majd csak véget, ha a milliónyi gaz da közös gazdaságokba egyesített parcelláin vetésforgó alakján, nagyteljesítményű gépekkel termelheti a búzát, hozzáadva azt, amit a nagybirtok soha sem adhatott: a saját ma gának dolgozó parasztember hatalmas munlkakedvét. Mivel az ország addig sem maradhat kneyér nélkül, törvényben írta elő vetésterületek nagyságát, Amíg a szigetvárt járásban számtalan kulák a jószágaival etette fel a búzát, a rozsot, ad dig kénytelen volt az állam kü! földről búzát importálni. Kézenfekvő, hogy idén ezen mindemképpen változtatni kellettt. A régi világ urai hasonló helyzetben egy csapásra megoldották volna a dolgot: kinyitották volna a vámhatárokat a kanadai búza előtt, amely fele annyiba sem kerül, mint a miénk. Az egyéni gazdát, aki kezdetleges eszkö zeivel nem veheti fel a versenyt a világpiaci árakkal — saját zsírjába fojtották volna. A dolgozó parasztokkal szövetséges munkásosztály állama soha nem nyúl ilyen gazda- nyomorttó eszközökhöz. Mivel jó termésünk lévén, itt van az ország határain belül az elegendő gabona, egyrészt erélyesen megköveteli, hogy mindenki hiánytalanul remaezze ke- nyérgabonaibeadását, másrészt megteremtette a sabomafelies- legetk egyrészénelk kötelező állami felvásárlásának rendszerét. A kettő együtt hoz annyi búzát, amennyi elegendő a nép élelmezéséhez. Az ellenséges híresztelések — és az igazság Ez az az új rendszer, amellyel kapcsolatiban akkora E>ort vertek fel egész megyénkben a kulákok. Drávacséhibem Nagy Lajos kulák a nyílt falugyűlésen uszított ellene, mondván: leseprik a gazdák padlását, hogy, betevő falatjuk sem lesz egész esztendőre. Mindenfajta settegéssel, suttogással, ,jólér. tesüitséggel", vagy nyílt izgatással szemben az az igazság, hogy a dolgozó parasztok ke- nyérgabonafelesllegénak csak egy részét veszi igénybe kötelező szabadfelvásárlás révén az állam. A fölösleget nem Pestről és nem Pécsről találják ká, hanem a községi tanács végre- h aj tóbizotts ága ál lapítja meg a gazda szociális helyzetét, te- kintetbevéve azzal együtt, hogy ebből hány százalékra kell ér. teljesítési szerződést kötnie. Szó sincs itt semmiféle padlés_ lesöprésről! A termésből félreteszi a gazaa a jövő évi vetőmagot, teljesíti belőle idei beadási kötelezettségét az esetleg tavalyról maradt hátralékokkal, magkölcsönnel, fraiajmun- kadíjjal együtt. Ami ezen felül megmarad — még nem fe_ iesleg. Felnőtt családtagonként 220 kiló, minden önálló keresettel nem rendelkező, eltartott családtag után pedig 180 kiló háztartás: szükségletet kell számolni és csak az ezen felül megmaradó gabona egy részét igényli szabadfelvásárlásra az állam. Ha jól megnézzük, végeredményben tehát nemcsak az a 220, vagy 180 kilóg szükséglet marad vissza, hanem annak egy része is, ami a sza- baafelvásárlás mellett fölösleg, ként megmarad. Szántód! Alajos felsőszenímártoni gazdáinak például 37.39 mázsa kenyérgabonája termett összesein. Ebből kötelező beadása 8.51 mázsa, gép- és munkás részre 4.15 mázsát adott, vetőmagnak 400 kilót tartott vissza, a négy felnőttre ég a -két gyerekre Ebedig 12 mázsa 40 káló a háztartási szükséglete. Félrenakatott. te_ hát az udvarban 29 mázsa hat kátló kenyérgabonáit — ez nem számít bele a fölöslegbe. Maradt neki még 8 mázsa 33 kiló gabonája, amit amúgy is eladásra szánt volna. A végre- haj főbizottság rá 70 százalék 'kötelező szabadétedást irányzott elő 5.83 mázsában. El is vitte a begyűjtőhelyre a kötelező beadással együtt és maradt neki még a 12.40 mázsa háztartási szükséglet mellé két és fél mázsa. Még ha a gyere keket is teljes embernek vesz- szütk, akkor is hátukra fejen- kint két és fél mázsa kenyér- nekvaló maraot otthon, ami bőségesein elegendő újig. Mi lett volna, ha történetesen a háztartási szükséglet fél- retevése után már nem maradt volna feleslege? Nyilvánvalóan nem vetettek volna rá ki egyet len szem kötelező szabadiéivá _ sérülést sem. Mivel volt, jó áron megvette tőle a kötelező részt az állam ós őtöle a jövő aratásig, illetve cséplé6i.g sen. ki semmiféíe kenyérgabonát nem követellhet. Felmerül a kéndés: hát a kulákoknál, akik már a műit esztendőben is kimutatták foguk fehérjét azzal, hogy — mint Somogyhatvanbam — jószággal etették meg a kenyérgabonát, — hagyjanak-e felesleget a végnehajtóbizottságok? Semmi esetre sem! A kulákoknál a felesleg 10fl százalékát igénybevesszüik, kötelező sza badfelvásárlásra, mert, ahogy Sztálin elvtárs mondotta, .amíg kulákok léteznek, addig a gabanabegyüjtés szabotálása sohasem szűnik meg“, ők azzal a készlettel, amit náluk hagynánk, az árak felverésére spekulálnának. // Államnak szabadon bladouJ? q bl/'za AßAßÖL: , A &mZM£Ny£KBOL • *0rß4cK4 -cj 7£j Aga# Jól jár a gazda az eladással Az újság napról-napra hozz., az olyan híreket, hogy „idős Kovács István szentlőrinci gazda részére négy mázsa állami szabadeladást irányzott elő a végrehajtóbizottság, de ő öt mázsa hatvan kilót adott el szabadon az államnak." Ez is és még scikezer E>élda mutatja, hogy az állam nem ingyen leéri a gabonát, hogy nem hoe' áldozatot a gazda, ha feleslegét a Terményforgalmi Vállalat raktárába viszi. Az árat úgy állapították meg, hogy ab. ban megtalália egész évi fáradtsága gyümölcsét a gazda és jól találja meg benne! Amíg tavaly, közvetlenül csépié; után kb. 220 forinttal indultaik a gyenge termés ellenére a búzaárak, addig az állam mosí vagy 280 forint készE>énzt, vagy E>edig 360 forint értéket és pénzt ad érte az egyéni gazdáknak. Mikor kap 360 forintos árat? Ha igénybeveszi a kedvezményeket! Kezéhez, fizetnek 240 forint készpénzt, ehhez jön 30 forint utalvány, amellyel akár megfelelő meny- nyiségű gépállomási mélyszántást. vagy műtrágyát vehet igénybe. Ez már 270 forint. Kap ezenkívül 20 kiló korpát hivatalos áron. A húsz kiló kor pából — mint ezt minőén gaz_ da tudja, — 40 liter tej lesz, amelyből szabadpiacon 120 forintot áruihat ki a gazda. Ez összesen 390 forint, amelyből a korpa ára jön csak le, azaz 30 forint. A gazda tehát, ha él ezekkel a kedvezményeikkel, 360 forint értéket kap egy mázsa búzájáért, ha nem kell a kedvezmény, akikor 200 forint készpénzt kap helyette. Nyugodtan mondhatjuk, — soha ilyen árat nem kapott érte a gazda. Ha hozzátesszük azt is, hogy tavasszal nagy volt a műtrágya-, különösen a pétisó- hiámy, akkor látjuk, érdemes igénybe venni az állam által biztosított kedvezményeiket. — Hegy ki-ki könnyebben eligazodhasson rajta, itt közöljük az igénybevehető műtrágyákat is. Ezek szerint 100 kiló, az állam nak szabadon eladott kenyérgabona után vagy 66 kiló szuperfoszfátot vásárolhat 11.88 forintért 41.58 forint helyett, vagy 66 kiló kálisót 9.90 forintért 39.60 helyett, vagy 50 kiló pétisót 18 forintért 48 forint helyett. Nem kell messzi piacokra fuvarozni, az állam helybe megy érte, és a kötelező mennyiségen felül a gazda eladhat neki annyit, amennyit akar, ugyanezt az árat kapja meg érte. Itt csak azok járnak rosszul, kik tavaly rengieéeg hátralékot gyűjtöttek, mert ne. kik kevesebb marad szabadeladásra, mint a kötelességüket Eiantosan teljesítő dolgozó parasztoknak. Sok helyen úgy számoltak annakidején, hogy majd kenyérgabonával helyettesítik az árpa, a kukorica, a zabbeadás valamelyes részét Helyettesi* tend lehet, de csak abból a mennyiségből. ami a kötelező szafoadlfelvásárlási kötelezettség teljesítésén kívül marad. At/rMP A CA204 SO-ZZet MúraÁcvt ■2-0*9 *oem itfs/pfvrr: A kötelezd értékesítést törvény írja elő Népi demokráciánk állama nem azért a° ilyen szép árat a kenyérgabonáért, hogy becsalogassa a raktárakba, hanem azért, hogy meg ne sértse vele a dolgozó parasztok termelési kedvét. Ugyanis — a feleslegek egy részének átadása az állam részére nem egyes gazdák jó- vagy rosszindulatától van függővé téve, hanem ez — törvényben meghatározott, áliamE>olgári kötelessége. A begyűjtési meghízott közvetlenül a cséplés után a végre- hajtóbizottság álta! meghatározott százalékarányban előírja, hogy feleslegéből hány mázsát kell eladnia a csépel tetőnek az állam részére és erről értékesítési szerződést állít ki a hely szánén, amellett ezt bevezetik gazdakönyvébe is. Az értékesítési szerződést alá kell írnia a termelőnek és aki spekulációs célzattal 24 órán belüli nem szál iítja be a beadással egyidejűleg, azokat úgy kezeljük, mint alti őriként eltaszítja az állam nyújtotta kedvezményeket. — Ezért haladéktalanul elszámoltatjuk és kenyérgabonájáért csak 240 forintot kap mindenfé le kedvezmény elhagyásával, amelyből levonjuk az elszámoltatási költségeket is. Aki ki akarja vonni magét az ország élelmezéséből, aki inkább azt akarja, hogy külföldről hozzunk be gabonát — az ne várjon az államtól kedvezményeket. vám, ezért lehetőleg kerüljük el nagyobb nedvességtartalmai gabona leszállítását. A beadott: gabonától megköveteljük a 98 százalékos tisztaságot. Ha ennél szermyezetteöb, akkor * kötelező beadásra vitt kenyérgabonáinál százalékomként és mázsánként 30 fülért, szabad, felvásárlásra adottnál E>edig az átvételi ár fél százalékát vonja le százalékonként a Termén yíangtaimi Vállalat. De nemcsak levon, hanem hozzá is ad. Ha a gazda 78 kg hektó, liter súlyú búzánál kedvezőbb súlyút ad be. akikor hetvenkilencig a hl-súly mindén fél kilogrammos emelkedése után 30 fillért kap még mázsánként (tehát 79-es fajsúlynál 60 fillért), azon felül Eledig 81-ig fél kilónként további 60 fillért. 81- es hl-súlyú búzáért 3 forint felár illeti meg mázsánként. • Bő termését takarítja be Bátrán va dolgozó parasztsága és a rengeteg eső ellenére egyre előrébb haladnak a csépié* munkálatai is. Amikor a mérleg nyelve világosan a tavalyig nál jóval nagyobb termést mutat, szégyen lenne az országra, szégyen Baranya minden dolgozó Elárasztjána, ha nem telj#- sítemé beadási kötelezettségét, az állami szafoadfeivásárlás tér. vével együtt. A magyar munkásosztály, amely annyi á!do1059 /Wi* Az átvételek során Felsősben tmántonbar is, másutt is sok tisztázatlan kérdés merült fel, amelyre most válaszolunk. Az államnak búza kell és nem ivóvíz — ezért természetes. hogy levonja a beszállított kenyérgabonából a szabályos 14 5 százalékos víztartalmon felüli nedvességet:. Ez ellen nem is tiltakozik egy gazda sem, annál több a félreértés a tárolhatóság miatt. A 14.5 százalékon felüli nedves. ségtartaknű búza, rozs még sok kezelést, tehát költséget Járatot hozott eddig Is dolgozé panasats águnk felemelkedésé, ént. joggal várja el a falu né- Elétől a nagyobb darab kény»* rét és a dolgozó parasztság ahogy ezt Tengeri község felhívása mutatja, — meg is adja ezt. Augusztus 20-áriak, amikor népünk alkotmányát, • munkás-panaszt szövetséget fia nepli — egyben annak a* Ünnepnek is kell lennie, hogy, raktárakban van az újig aWg kenyér, s nem kell többet idegen országból, drága valutáiéit behoens a búzát.
