Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

läiiö JOHL 6 & NÄPC ö 3 A Pravda cikke Eisenhower elnök sajtóértekezletéről SAamfcv* (TASZSZ). A Pravda cikke Eisenhower el­nök sajtóértekezletéről töb­bek között a kővetkezőket tartalmazza: Eisenhower az Egyesült Államok éLnöke június 29-én Washingtonban sajtóértekez­letet tartott. A tudósítóik kér­déseire válaszolva az elnök nyilatkozott az Egyesült Ál­lamok .külpolitikájának szá­. mos problémájáról és érintet­te a Szovjetunió, az Egye­' ‘stílt. Államok, Angfe és Fran ciaország közelgő kormányfői ér tekezletének ki látásait. Te*r mészebes dolog, hogy ezek a kijelentések magukra vonják az említett értekezlet ered­ményességében érdekelt köz- vélemény figyelmét. A szovjet emberek szeret­nék hinni, hogy Eisenhower - nek az a javaslata, amely sze rint a „hidegháborújelsza­vát fel kell váltani a küz­delem a béliéért” jelszónalk, nem puszta szónoki fordulóit, hanem valóban arra irányul, hogy v&getvessen a hírhedt „hidegháborúnaJc”, mivel ■ csakis ezen az úton lehetne elérni a nemzetközi feszült­ség csökloen tését, nemzetközi viszonylatban az elengedhe­tetlenül szükséges bizalom megteremtését és egy újabb ' háború veszélyének kiküszö­bölését. Eisenhowernek azok a ki­jelentései, hogy véget kell vetni a „hidegháborúnak” és „új csatornákon kell irányí­tani a problémákat”, „nem provokációs, hanem békés módszerekhez kell folyamod­ni-’, megteremtenek bizonyos előfeltételeket a nemzetközi viszonyok javításához és a feszültség enyhítéséhez. Hely télén lenne azonban figyel­■ men kívül hagyni az Egye­■ sült Államok elnökének ugyanazon a sajtóértekezle­ten elhangzott más olyan ki­' jelentéseit, amelyek szöges ellentétben állnak ezekkel az ésszerű megfontolásokkal. Mindenekelőtt azdkra a cél- zátos és helytelen megálla­pításokra gondolunk, amelye­két dz általa „szovjet csat­lósoknak” nevezett államokra vonatkozólag tett. Eisenho­wer nem tartotta szükséges­nek részletezni, milyen álla­mokra utal, de az amerikai reakcióé sajtó írásaiból isme retes, hogy az európai népi demokratikus országokról, olyan szuverén országokról van szó, amelyek egyszea- amindenkorra leszámoltak a kapitalista rabsággal. Eisen­hower lehetségesnek tartotta nyivánoeság előtt megismétel ni a „hidegháború" prókáto­rainak azokat az elnyűtt ko­holmányait, amelyek szerint ezeknek az államoknak nine« módjuk .„szabadon meghatá­rozni saját kormány formáju­kat". Eisenhower világosan tudtul adta, hogy az Egyesült Államok továbbra is töreked­ni szándékozik a népi demok­ratikus országokban fennálló állami és társadalmi rendszer megváltoztatására, jóllehet a gyakorlati tapasztalatok — aat hinné az ember — eléggé meggyőzően megmutatták, mennyire meddőefc az ilyen kísérletek. Magától értetődő dolog, hogy Eisenhower elnök előtt, miként minden olyan ember előtt, aki nem fél szembenéz­ni a tényekkel, jól. ismeretes, hogy az európai népi demok­ratikus államok, immár több. mint egy évtizede felszámol­ták a kapitalista rendet, sza­badon határozták meg saját állami berendezésük formá­ját. Ezeknek az országoknak a néped szocialista alapon új életet építenek. A népi de­mokratikus országoknak egy­máshoz, a Szovjetunióhoz, a Kínai Népköztársasághoz, va­lamint a kapitalista világ sok országához való viszonya az Bolgár Elek akadémikus, egyetemi tanár, a magyar mun kásmozgalom régi harcosának hamvait szombaton délután széleskörű, mély részvét mel­lett díszsírhelyre temették el a farkasréti temetőben. A te­metésen ott volt Gerő Ernő. a Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, az MDP Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának és Elnöki Tanácsának több tagja, a po­egyenMeégnefc és a szuverén jogok kölcsönös traztelertben- tartásámak alapján épül fel. Akár akarta Eisenhower, akár nem, a népi demokra­tikus országokra vonatkozó kijelentése úgy fest, mint az említett államok beüiigyeibe való beavatkozást hirdető irányzat buzdítása. Ez a ki­jelentése szögles ellentétben áll azzal az igazságos és ér­tékes javaslatára!, hogy ves­sék el a .hidegháborút” és „ne provokációs, hanem bé­kés módszerekhez folyamod­janak." A nemzetközi élet jelen­legi szakaszában komoly elő­feltételek vannak adva ah­hoz, hogy enyhüljön a nem­zetközi feszültség, s hegy a népek békéjének és bizton­ságának érdekében létrejöj­jön az államok között a kellő bizalerm. A népek leükidsme- rete követeli ezeknek az elő- f él tételeknek valórav al tásó t , követeli, hogy az emberisé­get szabadítsák meg a „hi­degháborúval” járó rettegés­től. Mindaz, amit az államok és vezetőik, e nemes cél ér­dekében tesznek, mindig lel­kes támogatásra talál a né­peknél, És viszont, a népek erélyesen elutasítanak min­dent, ami a teljesen tartha- hatatlannak bizonyult „erő­politika” folytatására szolgál. A népeknek a béke meg­védésére és megszilárdításá­ra irányuló eltökéltsége ma erősebb, mint valaha és erről nem szabad megfeledkezni. Htikad, gazdasági, kulturális élet számos vezető személyi­sége, a magyar tudományos élet nagyszámú képviselője, a munkásmozgalom sok régi bar cosa. Gyász dal és a munkás-gyász induló elhangzása után a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezető­sége nevében Molnár Erik Kossuth-díjas akadémikus, igazságügyminiszter mondott búcsúbeszédet. Bolgár Elek temetése nincs egy hízott sertése, egy baromfija, — a beadással hát­ralékos! A gépállomás és a járási tanács mezőgazdásági osztályának szemeláttára Tóth Kálmán légből kapott elméle­té: alapján szinte likvidálni tiagyták a gazdálkodást, az ál­lattenyésztést. Nem kaptak észbe még akkor sem, amikor a szomszédos orfűi tsz (Tóth — egyedül az országban — két termelőszövetkezet elnöke, Fűzi Magdolna két tsz könyve­lője volt) jószágállományának relét ugyancsak elherdálta, — hogy helyettük két másik mészégető építésébe kezdjen. Tóth felszínes ellenőrzés------ és a tudatos félre­vezetés iskolapéldáját nyújtot­ta. Vadon elvtánsnak, a járási tanácselnöknek, amikor a tsz növényápolását ellenőrizte. Tóth tu. állami gazdaság ku­koricásét mutatta meg. Hogy a járás vezetőd, úgymond „mel­lényzsebébe dugja”, Vadon elv torsát két zsák krumplival próbálta megvesztegetni. (No hisz jó helyre küldte!), a já­rási ügyésznek bőrtáskát csi­náltatni nagy szolgálatkészsé­gesen, sőt a járási párt-végre­hajtó bizottság felé is kiterjesz torié csápjait! A sásdi elvtár­sak azonban hosszú vizsgála­tok után végre cselekszenek. Kiseprúzíék a pártba újra be- furaiiudott kártevőt, azonnali hatállyal elbocsátották Vince Vince gépállomási ágronómust és a járási tanács tsz csoport­jának azt a könyvelőjét, aki következetesen eltekintett a hetvehelyi állapotok felett. Leváltották a J. B. fegyelmi bizottságának mindazokat a tagjait, akik Tóth ügyében fe­lületes munkát végezve, lehe­tővé tették, hogy újra párt­tagsági könyvhöz jusson. B á r már egy hónapja Tótn letartóztatásának és egy hét múlt el az ítélethirdetés óta — Hetvehelyen, Ina csillapo­dott is a harc, a felszín alatt annál düh öa többen folyik Tóth markonyi híve és az újat kereső tsz tagok között. Egy hete még kereken kijelen tették néhányán: — Ha nem eresztik vissza Tóth Kálmánt, kilépünk! Ma, miután félreérthetetle­nül tudomásukra hozták, hogy aki csak egy betörő kedvéért van a közösben, annak nyitva az ajtó, — óvatosabbak. A könyvelőnő kérvényt írt és aláírásra köröztette, hogy en­gedjék vissza Tóth Kálmánt, hisz „jóformán nincs is bűne”. A tsz-be gyorsan belépett és rögvest iparos brigádveze­tővé lépett elő ismeretlen mó­don Putnoki, a kocsma és fű­szerbolt bérlő nselédtartó após A határban érik az árpa, már túl is érett. Horváth bri­gádvezető azonban csak a vállát rándítja erre: — Arassunk. De nekem ép­pen holnap vásárra kell men­nem. Viszem a malacokat. „ Orfún még kapálatlan a ma­gára hagyott tsz kukoricájá­nak jó része. „Megáll a tudo­mány Tóth Kálmán nélkül” — bizonygatják Fűzi Magdolna, Putnokiék, meg Horváth Fe­renc. Mi azt mondjuk: csak most indulhat meg igazán Hetvehelyen a nagyüzemi gaz­dálkodás! Az új agronómussal — megletfckorú. tapasztalt szak emberrel járjuk a hetvehelyi határt. Félórával előbb kötöt­ték meg a gépi aratás szerző­dését, mert Tóth idén is ré­szesmunkásakra számított. — Érett a bíbor is — a napokban annak is neki állítanak min­den megmozgatható, vásárra nem kódorgó, becsületes ter­melőszövetkezeti tagot. Szavai bői kirajzolódnak a holnapi ten nivalók mellett a nagy átala­kulás tervei is. —■ Ha Tóth Kálmán egymil­liót akart jövedelmezni a kő­ből, mészből, akkor mi jóval többet. Nem állítjuk meg a kemencéket, hanem kiijavítva valamennyit most alaposan rá­kapcsolunk. Legyen több mész mint eddig volt, de ebből már jusson minekünk is. Küldjön ki a járási tanács egy építész­mérnököt, jelölje ki a mágocsi termelőszövetkezetéhez hason­latos major helyét és kezdjen el építeni a mi termelőszövet­kezetünk is. Mondjuk ki: ezen­túl egy kemence termelése minden héten — akár a két vagon mész, akár az ára — a mi építkezésünkre megy. ősz­re már tető alá is hozhatjuk a te'iénistállót, egészséges szál­lást csinálhatunk a növendé­keknek. Rétünk, legelőnk ta­karmányunk elégséges, ha he­lyünk lesz, akkor akár vásár­lással is megnövelhetjük a jó- szágáilományt. íme, ' itt a hetvehelyi tsz------ gyors felemelkedésé­nek egyenes és járható útja. De mi lesz a magárahagyott, kisemmizett orfűi termelőszö­vetkezettel? Ha az agronómus eivtárs nem ás nyilatkozhat ebben, akkor mi kimondjuk: csatlakozzék önálló brigádként Hetvehelyhez! Két majdnem teljesen elkészült mészégető kemencéjét hozzák üzembe a hetvehelyi szakemberek — termelésük bőségesen megté­ríti, kiegyenlíti azokat az adós­ságokat, amit a beolvadás so­rán magúkkal hoznának. A bánya ott jobb, alig kell szál­lítani valamit, — július köze­pén már be is gyújthatják mindkettőt. Termeléséből ki­fizethetik azokat, a munkaegy­ség előlegeket is, amelyek az elmúlt hónapokban — éppen a mészégetés háromhetes szü­nete miatt rendezetlenül ma­radtak. B en de elvtárs szerint segít­ség kellene a meginduláshoz. Mi csak azt fűzzük 'hozzá, hogy gyorsan, nagyon gyorsan! De nemcsak a járás részéről, hanem belülről, a termelőszö­vetkezet kommunistái és leg- derekasabb tagjai részéről is. Mert bár a szénahordás rendben ment, mégis érződik valami lazulás részint a »nagy Bepillantás a jövőbe A tudósok műhelyéiül - a műhelyek tudósáig 4 fizikai és kémiai fcudo Hiányok köréből olyan eljárásokról hallunk, amelyek­kel a millimeter, vagy a hő­fokok ezredrészei mérhetők, láthatóvá teszik a tizedmiiUi- métemyi méretű lágyakat és százmillíorriod másodpercnyi pontossággá*! mérik az időt. Percenként 200.000 fordulatot végző készülékekről szerezhe­tünk tudomást és olyan eljá­rásokról, amelyekkel teljesein tiszta, szennyezettem anyago­kat állítanak elő. Ma még csak elvétté akad a gyakorlatban olyan terület, ahol ezeket a kü lönieges eljárásokat alkalmaz­ni lehetne. Tudósaink mégis küzdenek a nagyobb pontos­ságért, a nagyobb sebességért, a nagyobb Bi-nomságért, a na­gyobb tisztaságért, mert ezek már a jövő technikájának jel­lemzői A jövő gyára a jelenben Ezek a sajátosságok jeliem - zik azt az „önműködő gyárait", amely közel egy évtizede kezd te meg munkáját a Szovjet­unióban. Miért a jövő gyára és miben különbözik ez a mo- toröugattyútaat. eíőállditó gyár a sok száz többitől? Abban, hogy gépek végzik a megmun­kálást, a munkadarabok továb­bítását, a méret- és minőség- ellemrőzést. az Olajozást, a cso­magolást. És ami a 'legfonto­sabb: hatvanszor gyorsabban, sokkal pontosabban, selejtmen fcesen és lényegesein olcsóbban termei, mint a többi,'-hasonló feladatokat végző korszerű gé­pekkel és kiválóan képzett munkásokkal dolgozó gyár. Előfutára ez a jövendő önmű­ködő gyárainak, amelyek .már nemcsak alkatrészeket készíte­nék, hanem önműködően össze is szerelik majd azokat. Radioaktív minőségi ellenőr Elektromos áram olvasztja meg a fémet „ hatalmas gép belsejében. A jó alkatrészek­hez különleges fémötvözetre van szükség. Az izzó fém ösz. szetétete azonban könnyen megváltozhat és ezzel együtt változnak a tulajdonságai is. M„ még csak nagy nehézsé­vonalu“ Tóth Kálmán cimbo­ráinak áskálódásai, részint a vezetés bizonytalansága miatt. Kik álljanak sarkukra elő­ször es mondják meg a Putno- kiaknak, a Fűzi Magdáknak, hogy most már elég a bujto- gatásból? A kommunistáik! Kik azok, akik megfelelő kerékvágásba döccenthetik a letévelygett szekeret és első­sorban segíthetnék megfelelő vezetőség választásában, új számvetések készítésében és megvalósításában ? A Tóth Kálmán idejében visszaszorított, meg nem hall­gatott, de a termelőszövetke­zetért mindenkor helytálló elv társak és pártowkívüliek. Ha Ságodi elvtársók nem várnak a járásra, hanem maguk is megmozdulnak, akkor nem lesz hiba az aratással, sem a tsz felemelkedésével. Nekik most azonnal cselekedniök kell hogy a sok félrevezetés után tényleges munka hozza meg a hetvehelyi tsz, a nagy Sztálin­ról elnevezett közös gazdaság igazi dicsőségét. Miért vezethette eszten­----------— ...... ■" dőkön ke resztül Tóth Kálmán orrá­nál fogra a tsz-t, a járást, a megyét? Mert ellankadt éber­ségünk, mert a mi „általában” és „nagyvonalúan” folytatott ellenőrzéseink csak a felszínt érintik, keveset érnek. Ilyen módon csak akkor orvosolhat­juk a bajákat, ha már dögro­váson a beteg. Közelebb kell kerülnünk a közös gazdaságok ügyeihez, jobban kell élnünk életüket, ez az amire a nagy­vonalú Tóth Kálmán esete valamennyiünket megtanított. Drága volt a hetvehelyi tan­díj, de megment az ismétlés­től, Uruazian Imre gek árán, hosszadalmas eljá­rásokkal ellenőrizhetjük az anyagok pontos összetételéit. A menetközben! gyors, pontos és állandó ellenőrzést a mester­ségesen rádióetotíwá tett anya­gok ajkaimé zásra teszi lehető­vé a jövő gyáraiban. Például a íémötvözet egyik alkotója a magnézium. Az izzó fémből az alacsony hőmérsék­leten elégő magnézium gyor­san elillanhat s elég egyetlen perc késedelem, hogy az egész ötvözet selejt legyen. Hogyan állapítható meg, hogy mikor tartalmazza az izzón folyó öt­vözet kívánt magnézium- mennyiséget. Úgy, hegy rádió- atotíwá tett magnéziumot ad­nak az olvadt fémhez. A radio­aktiv sugárzás erősségét ész­lelő készülék pontosan megmu­tatja, hogy mennyi magnézium marad/t az ötvözetben és meny­nyi távozott el gőzalakban. Fontos tudnunk, hogy már rendkívül kis mennyiségű rá­diók! ív anyag kimutatható. Könnyen megtalálhatnák egy kocsirakomány sörétben azt az egyetlen szemet, amelyet mes teségesen radioaktívvá tettünk, majd a többi közé kevertünk. A kopásvizsgálatckhoz is se­gítséget nyújt a radioaktív su­gárzás. A gépet nem kell le­állítani, szétszedni; ezredmil- liméternyi kopások is kimutat­hatók. ha az alkatrészeket le­heletvékony radioaktív rézré- íeggel vonják be, azitán állan­dóan ellenőrzik a kenőanyagot. Az áramló kenőanyagban ugyanis a legkevesebb rádió­aktív rész is azonnal kimutat­ható. A radioaktivitás erőssé­géből pedig pontosan megál­lapítható a kopás mértéke. Munkás, vagy mérnök A jövő gyáréban tehát gé­pek végzik a munkát, automa­ták irányítják „ termelést, műszerek végzik az ellenőr­zést. Talán feleslegessé válnak a műnk?sok? Szó sincs róla. Csupán a munkájuk változik meg. A törött alkatrészek ki- c seréi esc. az új anyag adago­lásának irányítása, az irányító berendezések beállítása, ha más munkára leinek át. mind­az olyan feladat, amelynél ki­váló szakemberre ran szük­ség. Vajon okosabb lesz a gép, mint az ember? — merülhet fel sokakban a kérdés. Nem. mert ezt az „okos gépet" a még okosabb ember tervezte és készítette. Ezek az okos gé­peik lehetővé teszik, hogy az ember muhkéje könnyebb es eredményesebb legyen, hogy az ember az eszével dolgozzék ás ne fizikai erejével. A jövő munkása.; kiváló szakemberek, szakmájuk tudó­sai lesznek, akik bizton irá­nyítják maid az elektromos áram gépekbe fogott erejét. A mérnökök pedig a technikai tudósaink, akik egyre magasabb ra tőinek, hogy még szebbé, gazdagabbá tegyék gépeikkel a jövendő, kommunizmus társa­dalmát. (Megjelent Népszavában) Megkezdődött a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség I. országos konferenciája Szombaton délelőtt az Épí­tők Rózsa Ferenc kultúrházá- ban megkezdődött a Magyrfc önkéntes Honvédelmi Szövet­ség I. országos konferenciája. A konferencián megjelent Bala István vezérezredes, hon­védelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának póttagja is. A konferencia résztvevői Havas Imre ezredes, a MA­ÖHSZ elnökhelyettese javas­latára nagy lelkesedéssel vá­lasztották az elnökségbe a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjait és pót­tagjait, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökét, a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség, valamint a DISZ, a SZOT, az MNDSZ, az MSZT. az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront vezetőit, néphadseregünk tábornoki ka­rának és az OTSB-nek több tagját, a MAÖHSZ kiváló ak­tíváit. A konferenciát Szabó István altábornagy, honvédelmi mi­niszter helyettese nyitotta meg, majd Katika Károly ezredes, a MAÖHSZ elnöke tartott be­számolót. A beszámolót kővető vitá­ban felszólalt Gyáros László, a „Tartós békéért, népi demok­ráciáért” magyar kiadásának szerkesztője, a szövetség „Sza­badságért és függetlenségért harcoltak•’ ta gozatának egyi k vezetője. Magyar Rózsa, az egri repülóklub küldötte. Sza­kad József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára. Beck Dezső, a MAÖHSZ sztá- linvárosi alapszervezetének el­nöke, Fazekas Ferenc, bese- nyődi termelőszövetkezeti tag, Marton János, a MAÖHSZ Somogy megyei elnökségének tagja, Szuezei Sándor Kossuth díjas kovács, Bata István ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter. az MDP Politikai Bizott­ságának póttagja. Osztennann Márta, a dorogi repülő alao- szervezet küldötte, Kovács Márton, a Ganz Vagon és Gép­gyár dolgozója, Kasza István, a BP. Zalka Máté központi öt­tusa és lovasklub vezetője. A konferencia vasárnap reg- gei folytatja tanácskozását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom