Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-24 / 173. szám

4 !f P Z V 1055 JÜLItJS 2f Jlóüűfyalóhan itth&n . . . % ■ I nyolc évvel------------------------- ez­»1 0tt, hogy ebből a gyerek­ből vegyészmérnök lesz. Ak­kor még ott tolta István-ak- nán a csilléket. Csendesen, szorgalmasan végezte nem éppen könnyű munkáját évekig. Legfeljebb azt mond­ták róla, hogy — „Na a Bo- zsér János is bányásznak ne­veli a fiát". Aztán egy szép napon a Géza hiányzott a bányából. Nem, nem bumli- zott. Egészen más történt... Most már jól beszél oro­szul. Még két hónapi tanu­lás van hátra szeptembertől, — két vizsga — utána a gya­korlat következik, közben a diplomaterv elkészítése, meg­védése. ...És Bozsér Géza, mint kész vegyészmérnök jön majd haza jövő nyáron a Szovjetunióból, ahol hat évig tanult, ahová 18 éves korában indult. Igen az indulás, 1950 őszén, az egy kicsit nehéz volt. A világlátás izgalma mellett az edes hazai szálak, azért csak szorították a szívet. Élutazás előtt még Pestről írt néhány sort: „Tudom, hogy rosszul fog esni maguknak, de elér­kezett az indulás pillanata. Tudom, először nagyon fog fájni Anginak, lassan azon­ban majd megnyugszik. Én megígérem, hogy nagyon jól fogok tanulni, nem hozok szé gyent a Bozsér családra ...“ Kigördült a vonat a Nyu­gatiból és elhagyta a száz és ezer kilómét éreket. Moszkvá ban átutazóban három napot töltöttek. Megnézték a Le- nin-mauzóleumot, a Vörös­teret, amely „csodálatosan szép volt“. Szeptember 11-én írta haza első levelét: „Meg­érkeztem Ivanovóba, ahol tanulok. Nagyon szép város, sokkal szebb, mint Pécs .. Az első hónapok nyelvta­nulással teltek el, ismerke­déssel, emberekkel, a város­sal és főleg a kémia-techno­lógia intézettel. A tíz ma­gyar vegyész-tanuló az ott­honban külön-külön lakott szovjet komszomolistákkal egy szobában. így voltak a románok, cseh, bolgár, kó- reai és mégegynéhány nem­zetiségű ösztöndíjasok is. A későbbi levelek már arról szólnak, hogy „ ... olyan gyö­nyörű szobánk van, hogy me­sés itt lakni. Vettünk egy rá­diót 450 rubelért, de ez olyan szép és jó, hogy ilyet még nem láttak. Bndanestet is hallgatjuk. Különösen, ha meccset közvetítenek.. Bozsér néni főleg örömmel olvasta, sokszor kapnak csirkehúsle­vest. kirántott húst és pala­csintát. Később megtudták itthon már azt is, hogy Pa­vel a Géza legjobb barátja. Olyan fiú, akinek a tanulás abból áll, hogy másoknak se­gít és így ö is mindent meg­tanul. Az elmélet elsajátítá­sát, amely eleinte igen nehe­zen ment. rengeteg gyakor­lattal könnyítették a tanárok. Géza félévkor minden tárgy­ból kitűnőre vizsgázott. Év­végén ugyancsak. ... Eltelt az első esztendő. „... Ha minden jól megy, ak­kor már július elsején nagy- fröccsöt fogok inni otthon." A viszontlátás örömét Gé­za mindig egy-egy ajándék­kal tetézte. Apjának karórát, Jani öccsének — aki elektro­mérnöknek készül — logarlé­cet hozott első alkalommal és édesanyjának is mindig bő­ven jutott ki a. kellemes meg lepetésekből. De őneki az összes közül is talán legjob­ban féltett kincsei azok képek, amelyek a majdnem 3000 kilométer messzi város épületeit, tájait mutatják azok embereivel. — Itt lakik a fiam, ebben a szép háromemeletes otthon­ban, — mutatja -& ez meg az intézet egyik része, mert nagy ám az az iskola. Percekig tart, amíg végig­adogatja a fia barátait, a ki­rándulásokat ábrázoló felvé­teleket. Az egyiknél külön megáll. Csinos, fekete lány néz le róla. — Orosz lány, együtt tanul a Gézával — szól és az anya szeme megtelik szeretettel. Amíg nézem a képeket, köz tűk képeslapokat is, szinte egy új világ embereivel né­pesül be ez a kis előszoba képzeletemben. Közben vendég jón a nem­rég hazajött leendő vegyész- mérnökhöz. Kalmár László tanár, a barátja. — Hallom Géza hoztál egy új hangszert is. Megvenném. — Ott lóg, próbáld ki. Felcsendül a tanár kezé­ben a mandolin húrjain a Sorrentő-i Emlék melódája. Aztán lassan Géza is leakaszt­ja már kissé kopott mandolinját, amellyel az iskola zenekarában is ját­szik, és pengeti-pengeti: „Messze-messze lenn a Volga-mentén.. Beszámoló békena^ygytílés a helsinki világtalálkozóról Pécsett A Baranya megyei é«i pécsi városi békebizott Ság július 22-én este beszámoló nagygyűlést rendezett Pécsett a Tiszti Klubban, ahol Ne­mes György, a Béke és Szabadság főszerkesz­tője, az Országos Béketanaes titkára beszélt személyes élményei alapján a helsinki béke­világ találkozóról, ismertette annak a genfi ér­tekezlettel kapcsolatos jelentőségét. Kitért a genfi tanácskozások eddigi munkájának ismer_ tetősére is. A nagy érdeklődéssel kísért értékes beázás mólót tftbbszázan hallgatták végig. Köszönet a tűzoltóságnak Az Országos Cir­kusz Vállalat igazga­tósága és a mohácsi városi kultúrház ve­zetősége ezúton mond köszönetét a mohácsi tűzoltóságnak, Tóth Vince főtörzsőrmes­ter és Herób József törzsőrmester elvtár­saknak, 'továbbá a beosztott tűzoltó elv­társaknak, amiért lelkes, odaadó elv- társias magatartásuk kai lehetővé tették, hogy ? mohácsi dol­gozók megtekinthes­sék a „Muzsikál a nyár” c. rendezvényt. Az előadás napján ugyanis a délutáni órákban a hatalmas záporeső a nézőteret elárasztotta vízzel. A lelkes tűzoltó-brigád szivattyú motorokkal rövid idő alatt eltá­volította a vizet és az előadást megtarthat­tuk. őszintén óhajtjuk, hogy a genfi értekezlet valóraváltsa a népek reményeit A genfi konferencia kezdete óta az a kérdés foglalkoztat- ^ ja a dolgozókat, beváltja-e a négyhatalmi kormányfői tanácskozás a békés, nyugodt életre vágyó népek reményeit. A tárgyalásokról eddig kiadott jelentések azt mutatják, hogy az értekezlet könnyen fordulópontot jelenthet a nemzetközi kap­csolatok fejlődésében. A nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából különös figyelmet érdemelnek a szovjet kormánynak a fegyverzet csök­kentéséről, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáról, valamint az új világháború veszélye elhárításáról előterjesztett javasla­tai. Felbecsülhetetlen jelentőségű lenne nemcsak a német nem­zet, hanem az egész világ békéje szempontjából is Németország egyesítése, a békeszerető és demokratikus német állam létre­hozása, ami új lehetőségeket nyitna meg Németország gazda­ságának és kultúrájának fejlődéséhez, lakossága jólétének fo­kozásához. Kétségtelen, vannak nehézségek, de ha a négyhatalmi kor­mányfői értekezlet tagjai valamennyien azzal a szándékkal mentek az értekezletre, hogy leküzdjék a nehézségeket, akkor biztosan várhatjuk a genfi értekezlet sikerét. A világ népei csatlakoznak a szovjet kormány indítványához, hogy az atom­energiát békés célokra, a népek jólétének fejlesztésére használ­ják fel, ne pedig pusztításra. Mi, bórgyári dolgozók is őszin­tén óhajtjuk, hogy az értekezlet valóraváltsa a népek reményeit. KIBÉD1 BÉLA a Pécsi Bőrgyár dolgozója. További jó munkát! Ádám Károly elvtárs, a Pe­tőfi filmszínház üzemvezetője, a Dunántúli Napló régi, hűsé­ges levelezője Pécsről Romá­niába költözik, miután meg­kapta repatriálás! engedélyét. Adám Károly elvtárs ezúton búcsúzik elvtársaitól, barátai­tól, ismerőseitől és ugyanak­kor ml is szerencsés utat, jó munkát kívánunk távozó leve­lezőnknek. „Segítettünk az aratásban“ A Mezőgazdasági Szeráru- gyádban (heteikkel előbb meg- ailiciknjflit a patronáló brigád, amelynek 11 tagj,Q — vasárna­pi szabadidejét felá/ldoeva — sietett a miagyiarsiairliósii terme- lőszöanotkezet segítségére. Az önkéntes munka eredimetnye: öt hold búzát learattak és egy géppel learatott 10 haidmyi te­rület kévéit összehordtek. Kiss József né -ü. b.-elinöik, Genfre figyel most a világ Soha nem olvasták olyan so­kan az újságot és nem hall­gatták olyan figyelemmel a rá­diót, a legényszálláson, ahol la­kom, mint néhány nap óta. A genfi tanácskozás keltette fel figyelmünket. Mindannyian sokat várunk az értekezlettől. Fiatalok vagyunk, alig 20 éve­sek, de még így is visszaidéz­zük a háború borzalmait. Beszélgetés közben sokmin­denről szó esik. Különösen Csaló Gyula munkatársam sza­vai ragadták meg figyelmemet. Gyuszi elmondta, hogy édes­anyja a háború áldozata lett Siklóson. Négyen maradtak ár­ván. Nehéz volt anya nélkül az életük. Sok édesanya halt meg, so­kan siratják apjukat, testvérei­ket. Erre gondolunk most is, amikor Genfben tanácskoznak, hogy béke tegyen az egész vi­lágon. Bulganyin elvtárs javaslatai — a mi vágyainkat fejezik ki. Sokszáz millió ember vélemé­nyét mondotta el Bulganyin elvtárs, amikor a békevágyról beszélt. BERKES ISTVÁN „Bízunk abban, bogy a leglényegesebb kérdésekben megegyeznek“ Örömmel olvasom az újsá­golt, amély arról ad hírt, hogy a genfi értekezlet igen barát­ságos légkörben folyik. Jólesik erről tudomást szerezni, mert hosszú időn keresztül igen fe­szült volt a nemzetközi hely­zet. Családom is, én }s sokat vá­runk ettől az értekezlettől. Bí­zunk abban, hogy a leglénye­gesebb kérdésekben megegye­zések jönnek létre. Erre utal Eisenhower elnök nyilatkozata is: „Az amerikai nép a szov­jet nép barátja szeretne lenni.” Úgy gondolom, hogyha ez a kívánság őszinte, akkor telje­sülhet, mert a Szovjetunió né­peinek eddig is a béke meg­erősítése és más népekkel ba­rátságra törekvés volt egyik legfontosabb céljuk. Mi, magyar dolgozók is har­colunk a béke megőrzéséért. Ismerjük a háború borzalmait, amély nyomort zúdított az em­beriségre. Újjáépítettük hazán­kat és most arra törekszünk, hogy minél jobbá, szebbé te­gyük életünket Én is ezért a célért dolgozom s ezért telje­sítem hónapok óta 200 száza­lék fölött a tervemet. Ezután is harcolok a béke nagy ügyé­ért TÖTH LÁSZLÓ a Sopiana Gépgyár dolgozója. Lelkiismeretesebben, pontosabban! Ellenőrzéseink során azt ta­pasztaljuk, hogy a kalászosok nak tűzkártól való megvédé­séről hozott határozatokat egyes községekben nem tart­ják be. Több helyen nem szervezték még meg a tűz- készültségi és figyelőszolgála­tot. Másutt magukkal majd­Felszabadulásanh tize­dik esztendejében, egy évtizeddel sikeresen végrehajtott föld­reformunk után szinte hihe­tetlennek tűnik mindaz, amit a történelmi forrásokban a magyar klérus évtizedeken, nőt évszázadokon át űzött gaz­daságpolitikájáról olvasunk. Mi célt szolgáltak az egyházi földbirtokok? szt. Bazil-rendiek), téglagyá­rak (bencések, premontreiek, veszprémi püspökség), fűrész- rapítani. telepek, kender és lenfeldol- munkás gozó üzemek stb. A vállalatok általában jól jövedelmeztek. Példa erre az Esztergom­Pedig ennek megismerése okú- Szászvári Kőszénbánya RT lásunkra szolgál és még acé­losabbá teszi szocializmust építő akaratunkat. • Az. egyházi birtok. — amely terjedelmében Spanyol- országot kivéve minden más országon túltett, — a magyar királyok bőkezűségére vezet­hető vissza. A gazdag királyi adományozókon és alapítókon kívül még mások is hozzá­járultak a papi földek gyara­pításához. Mindezt azokkal a igazgatóságának Csetrnoch hercegprímás elé terjesztett jelentése, amely szerint „a pécsi püspökség bérbe vett kőszénbányája a pécsi püspök­béri munkaerő hihetetlen ki- még vasárnap sincs használáséval igyekezett gya- sünk”. A mezőgazdasági kizsákmányolásába n nem ismert határt. Baranyá­ban például a papi birtoko­kon az aratómunkások (arató- páronként) mindent beleszá­mítva évi 130—140 koronát kerestek az első világháború előtt. A gazdasági cseléd évi készpénzbére 30—40 korona volt. összes illetményeinek pihené­ki: „Nesze — mondotta, — egyél, kutya. A kutyának csont is kijár!” A csendőrök brutális eljárása, a cselédlakások le­írhatatlan állapota, a szellemi elnyomás, a lelki terror elvi­selhetetlenné tették a mező- gazdasági munkás életét, ál­lati sorsa ítélték őt, nek már csak egy millió mé- pénzértéke évi 400—500 koro­termázsa minimális termelés­nél is két millió koronánál több jövedelmet jelent a mai árak mellett (1922), a terüle­tek azonban oly nagy szén­nára rúgott. Ilyen bérekből kellett Baranyában 43 810 férfi És úgy látszik a papi bir­tokon nagyobb a kizsákmá­nyolás, mint másutt. „A kon­vencióért látástól vakulásig (hajnali 2 órától este 9—10 óráig) nehéz gazdasági munkát kellett végezni. Az intéző úr elmaradottsága mellett, ilyen alapelve, hogy ki kell hasz- körülmények között, bősege- nálni az embereket a végte- sen jövedelmezett. Az évem- lenségig, mert innen úgysem ként befolyó hatalmas össze­mérnek sehová menni”, — írta gek még sem bizonyultak ele­Ar e0vhózr birtok m}n~ ....................................den Ug ronicz Ferenc, a pannon­halmi főapátság hecsepusztai és 33 395 női gazdasági mun- uradalmának volt cselédje. A kásnak megélnie családtagok­kal együtt! A Horthy-korszak adatai gendőnek. Az egyházi mám- mutbirtokokat gyakran nagy­arányú kölcsönökkel, terhel­kincset rejtenek magukban, sem mutatnak javulást. Szent- hogy néhány év múlva éven- iványi Béla piarista gazdasá­cselédekénél is rosszabb volt ték meg. az időszaki munkások (kubi- A Rozsnyóról kusok, napszámosok sorsa. A napszámbért, az aratóbért a papi uradalmak igyekeztek minél lejjebb szorítani. Erdei ideszakadt Szcitovszky, aki esztergomi ér­sek és bíboros hercegprímás lett, főúri hintóbán járt Bécs- be. A szabadságharc évében ________ ____ ként sok millió korona több gi főkormányzó például be- Ferenc, a kalocsai érsekség Kanizsa határában elfogták. te rületekkel kell még kiegészí- jövedelmet biztosítanak a pé- ismeri, hogy 1937—38-ban egy uradalmáról megállapította, Tetemes ősszeg aranyat talál . J ° , rí- : —i-nála F.llrnKnvtolr 4-Ä1« . esi püspöknek”. Az 1935-ös földbirtok­statisztika gazdasági cseléd évi jövedel­me, a természetbeni juttatá­sokkal együtt 970 pengőt (havi hogy „az énseki birtokon tak nála. Elkobozták tőle, úgy­rosszabb a napszám, mint bár­hol a környéken, gyakran hogy Bécsben kiadásai fede­zésére ezer aranyat kölcsön­teni, amelyek vétel útján ke­rültek egyházi kézre. Ha számba vesszük, hogy az egy­házi birtok csak Baranya me­gyében 56.739 kát. holdat tett ki és ha ehhez még hozzáad- DiArllll, „ _____ ________ . ___ -----------------------­ju k a vallásalap kezén levő összterülete 862 204 kát. hold még a békebeli koronabérek püspök idejében a jnunkasoK őett^a^ varosban. Pazar aszta­lé 821 holdat, ha ezenkívül volt. Ezt még a vallásalap tu- szintjét sem érte el! A kon­ezámba vesszük, hogy a pécsi lajdonában lévő több mint venció Fekete József, az elő­píispökség és káptalan nem íoo 000 kát. holdat kitevő bir- szállási címterci birtok volt _ _ szállt egy pengő alá.” A pécsi zott ki^ barátaitól. A nemesi ____ 80 pengőt) tett ki, ami a pengő püspökség lapáncsai uradal- kutyabőrére büszke Hettyei sz erint a klérus birtokainak reális értékét véve alapul, mában 1941-ben Virág Ferenc Sámuel csak hintón közieke püspök idejében a munkásoK dett a varosban. Pazar aszta1 nem akarták aláírni az ara- la volt, melynek országszerte tési szerződést, mert még a híre ment és számos élősdit tokkal kell kiegészíteni. Ugyan aluli tartozott a leggazdagabb egy­házi földbirtokosok közé, ak- akkor az egy holdon tor fogalmat alkothatunk ma- paraszttártokok száma gunfcnak az egyház magyar­országi birtokainak rfflL cselédje szerint évi 40—50 pen- ---------­gő készpénz, 14—17 mázsa béreket sem akarták megad­Baranya vármegye alispánja- csalt Pécsre. Hettyei tetemes tói kiadott legkisebb munka- összeget költött a püspöki pa­szemes gabona és néhány má- ni.” zsa tűzifa volt. E nyomon! E sanyarú helyzetet a lota fényűző berendezésére, Püsipökszentflászló — kedvelt 628 431, az 1—5 kát. hold kö méretei- zötti birtokoké 556 352 holdra ságos bérezés mellett még tehető. Ez az óriási földbirtok, ingyenrobotot is követeltek. A durva, komisz bánásmód csak nyaralója — újjáépítésére, stb. tetézte. A verés, a pofozás, az A külső megjelenésében is de­Az egyházi vagyon azonban annak ellenére, hogy gazdasá- pécsi őrkanonokság velényi ütlegelés ezekben az uradal­makban megszökött jelenség generált Zichy Gyulának sike­rült a pécsi püspökséget súlyos nemcsak földbirtokra szorít- gilag nem használták jól ki, uradalmának egyik cselédje volt. A gazdatisztei meg iegy- adósságba rántania, — Kalo­kozott Jelentékeny szerepet és hogy a játszottak azok a kereskedel- sokhelyütt mi vállalkozások, amelyekben az egyház többé-kevésbbé köz­jószágkormányzók írta 1922-ben: „A velényi rablógazdálkodást uradalomban az intéző a sze­gődéikor belevéteti a szerző­folytattak, mesés jövedelmet __ biztosított az ország föpapsá­vetlenül érdekelve volt, mint gának. A klerikális gazdasági hány napot köteles az urada- például a gőzmalmok (vesz- vezetés, — ahelyett, hogy cél- lomnak ingyen dolgozni.». és székesfehérvári szerű és modern gazdálkodást a határszélre hordatja ki zirciek, vezetett volna be, ami persze olyan cseléd bútorát, aki meg­szeg/.- tőkebefektetést követelt, bévé- tagadja a családtagokkal vé­telét az amúgy is olcsó em­vert is fogtak a parasztokra Szabó József, aki a zirci föl­deken dolgozott, írja, hogy a désbe, hogy a cseléd felesége hirhedt Hagyó Kovács Gyula jószágkormán yzo • dühében prémi és püspökség, bencések, kegyesrandiek, stb.), gyárak (zirciek, premontreiek, csát pedig teljesen ' tJÖnkre- tennie. Mindez csak azt bizo­nyítja, hogy a klerikális mam- mutbirtoiook jövedelme nem Ä szolgálta sem a vallás, sem a geztetett ingyen az köttette ki őt. A csősz, akivel , , , .. a kiköttetést végeztette, evett. nep érdekeit. s ____ A jószágkormányzó elvett mu nkát.,« tőle egy csontot, odadobta oe­Dr. Wimmer Imre egyetemi könyvtáros. nem tehetetlen öregeket, vagy fiatal fiúkat és lányokat állítanak szolgálatba. De van rosszabb eset is. amikor köz­ségi tanácsaink kulitokat bíznak meg ezzel a feladat­tal. Felhívjuk tanácsaink eg dolgozó parasztságunk figyel­mét: a mezőgazdasági termé­nyek tűztél való megóvása minden magyar állampolgár elsőrendű érdeke es köteles­sége, ezért a tűzvédelmi ha­tározatokat pontosan és lelki- ismeretesen kell betartani. B. M. Baranya Megyei Fő­osztály, Tűzrendészei! Osztályparancsnokság A ATT tiszteletére Két ifjúsági DlSZ-brigádot alakított a ViHágifjúsági Talál koaó tásztetetére a bángyam bliaiRikog műhely ifjúsága. Az egyik brigádban fiatal nők, a ■másikban pedig ifjúmunkások tömörültek. A brigádok július elején allaiku!teik és nagyon jól dolgoz­nak. A Béke-brigád, amelyben nók dolgoznak, 121 százalékot ért el, amikor aCiaikultak, most pedig már 123 százalék az át- ágtelljesi'lményük. Az ifjúmun- káiscikiból álló Szabad Ifjúság- brigád 138 százalék helyett 141 százalékot teljesít már. Szerdán, 20-án ctöleilöfct a két hitigád tágján elhatározták, hogy a VIT tiszteletére augusz­tus 1 -bői 14-ig ünnepi műsza­kot tartanak. A Szabad Ifjúság brigád „zomnal kihívta, verseny re a gyár ifjúsági brigádjait. A verseny fő oélija a minőség ja_ vitása. Varga József DISZ csoportvezető. 350 MSZT-tag Vásáros bécen 1951-ben hu­szonöt taggal alakult meg a községi MSZT-szervezet, —ma már háromszázötvenen viselik büszkén az MSZT jelvényét és valamennyien résztvesznek a szervezet munkájában. Nagy kedvvel, szívesen dolgoznak az MSZT-tagok, mert szervezetük sokoldalú tevékenységet feji kt a községben. ANDIK JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom