Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-22 / 171. szám

2 If A P t ö 1955 JÜLIUS 22 A négy külügyminiszter megállapodott a további tárgyalások tervezetében Gení (MTI): Minit a Reuter jelenti, a mégy oagyhaibaikm külügyrnámiiszitereii csütortököri délelőtt megtartott ülésükön megállapodtak a Németország újraegyesítése ég az európai biztonság kettős problémája ügyébetn folytatandó további tárgyalások tervezetéiben, — mondották az értekezlethez kö­zelálló források. Az említett források sneránt „az ülés meglehetősen jót zaj­lott le." Arra számítanak, hogy a tervezetet jóváhagyás céljából a kormányfők elé terjesztik, akik délután, magyar idő sze­rint 16.30-kor kezdik meg újabb ülésüket. A kormányfők csütörtök délutáni ülésének rövid ismertetése Genf (MTI): A kormány­fők csütörtök délutáni ülésén Bulganyin marsall elnökölt. Az ülés elején'a négy kor­mányfő elhatározta, hogy visszrtküldi a külügyminisz­tereknek azt a jelentési, ame lyet azok a német kérdésre és a biztonság problémájára vonatkozó irányelvek terve­zetéről kidolgoztak. Ezt követően Bulganyin marsall újabb javaslatot tett a biztonság kérdésében. Az értekezlet ezután áttért a leszerelés problémájára. Bulganyin marsall a leszere­lés kérdésében szintén javas­latot terjesztett elő. Bulganyin marsall után Eisenhower elnök, majd Faure francia miniszterelnök és Eden, angol miniszterelnök szólalt fel. Eisenhower el­nök, Faure miniszterelnök és Eden miniszterelnök szintén javaslatokat tett. Bulganyin marsall indítvá­nyozta, hogy Eden javaslatát tanulmányozás céljából utal­ják a külügyminiszterek elé. Befejezésül Faure, francia miniszterelnök munkatervet javasolt a külügyminiszterek shámára. AFP-ielenlés az amerikai kiiidöltség körében a genii érlekezlet haladásáról alkotott véleményről Párizs (TASZSZ): Az AFP genfi tudósítója jelenti: Az amerikai küldöttség kö­reiben közölték, hogy meg vannak elégedve a négy nagy értekezletének haladásával. E körök szerint a tárgyalások nyíltak és a valódi őszinteség bélyegét viselik, ha pedig ne­hézségek merülnek fel, — ame­lyek előreláthatok voltak, — akkor is megvan a törekvés konkrét intézkedések meg­hozatalára. James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára tegnap esti sajtó- értekezletén szükségesnek tar­totta hangsúlyozni az ameri­kai újságírók előtt, az ameri­kai küldöttségben kialakult kedvező benyomást. N. A. Bulpanvin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke vacsorát adott a francia küldöttség tiszteletére Genf (TASZSZ): N. A. Bul­ganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke július 20- án vacsorát adott a négyhatal­mi kormányfői értekezleten résztvevő francia kormánykül­döttség tiszteletére. A vacsorán E. Faure, A. Pi­nay, L. Joxe, J. Laloy, -1. Du­hamel és H. Rissou vett részt. Szovjet részről a vacsorán N. Sz. Hruscsov, V. M. Molo­tov, G. K. Zsukov, A. A. Gro- miko, V. Sz. Szemjonov, Sz. A. Vinogradov és L. F. Iljicsov je­lent meg. N. A. Bulganyin villásregnelit adott az amerikai küldöttség tiszíe'elére Genf (TASZSZ): N. A. Bul­ganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke július 21- én villásreggelit adott a négy­hatalmi kormányfői értekezle­ten résztvevő amerikai küldött ség tiszteletére. A villásreggelin résztvett: J. F. Dulles, D. Anderson, Oh. Bohlen, D. MacArthur, L. Mer­chant és L. Thompson. Szovjet részről jelen volt: N. Sz. Hruscsov, V. M. Molo­tov, G. K. Zsukov, A. A. Gro- miko, G. N. Zarubin és L. F. Iljicsov. Eden augol miniszterelnök ebédje a szovjet küldöttség tiszteletére Genf (TASZSZ): A. Eden, Anglia miniszterelnöke szerdán ebédet adott a szovjet küldött­ség tiszteletére. Az ebéden megjelent N. A. Bulganyin (a küldöttség vezető­je), N. Sz. Hruscsov, V. M. Mo­lotov, G. K, Zsukov, J. A. Malik. Angol részről az ebéden H. MacMillan, H. Caccia, I. Kirk­patrick, N. Brook és W. Hay- ter vett részt. Mi történik Adenauer országában? Séf ion Delmer cikke a Daily Express-ben London (MTI): Séf ton Del­mer többek között ezt írja Bonniból a Daily Expnessben: — Remélem, Eden sok elfog, laltsága ellenére nem téveszti szem elől azt, ami Adenauer országában történik. Figyelmé­be ajánlom elsősorban a kö­vetkezőket: 1. A bonná parlamentnek csak keservesen sikerült Ade- naueit haderő-törvényjavasla­tának módosítására kényszerí teni. A javaslat parlamenti eL lenőrzéstől mentes új német haderőt teremtett volna, ame­lyet esküje felszabadító, azaz támadó háborúra kötelezett volna; 2. Átvizsgáltam a tíz legma- gasabbrangú tiszt névsorát, akit Blank hadügyminiszter az új hadsereg élére állított. Mind a tizet Hitler léptette elő ma­gas rangba. 3. Ismét hatalomra jutottok azok az iparbáiók, akiket a szövetséges bíróságok elítéltek, mert embertelenül kizsákmá­nyolták a háború alatt az ide­gen rabszolga-munkaerőket. Otto Ambros-t 8 évi börtönre ítélitek, mert Hitler alatt gaz­dasági vezér és az I. G. Fanben hírhedt auschwitzi gyárának ügyvezető igazgatója volt. Most ismét három nagy német vál­lalat igazgatóságának tagja Walter Dürfeld, az auschwitzi művek egyik volt igazgatója és főmérnöke; szintén nyolcévi börtönbüntetésre ítélték, most pedig egy vegyipari gyár igaz­gatója. Adenauer kormányá­nak egykori nagy náci tagjai mind több és több kisebb ná­cit neveznek ki minisztériu­maikba. Jó példája ennek Oberländer tanár úr, a volt ro_ ham csapat vezér, „ meghódított Lengyelország volt gyarmati kormányzója. Ma Adenauer leigbizalmasalbb barátja és leg­befolyásosabb munkatársa. Új javaslatok az európai kollektív biztonság szervezetéről Moszkva (TASZSZ) J. Zsu­kov, • Pravda csütörtöki szá­mában megjelent, Géniből kői dött cikkében azokkal az új javaslatokkal foglalkozik, ame lyeket a Szovjetunió küldött­sége a genfi értekezleten az európai kollektív biztonság szervezetéről előterjesztett. Az európai kollektív bizton­sági szerződés szovjet terve­zetét összehasonlítják itt azzal a kölcsönös biztonsági egyez­ménytervezettel, amelyet Eden angol miniszterelnök terjesz­tett elő a kormányfők július 19-1 ülésén; A szovjet küldöttség úgy véli — írja Zsukov — hogy a biztonság problémájának megoldását a meglévő kötele­zettségekből (kiindulva kell keresni. Azon kell kezdeni, hogy enyhítsük a feszültséget az Európában keletkezett ál- lamcsoportolásuk között. Ez lenne az első lépés az európai kollektív biztonság megterem­tésének útján. Az európai kol­lektív biztonsági rendszer fel­építése felé vezető következő lépés az volna, ha megszün­tetnék az államcsoportosulá­sokat és azok helyére az euró­pai biztonsági rendszer lépne. Ami a biztosítékokat illeti, nem az alakszerű kötelezett­ségeken van a lényeg, hanem abban, hogy valóban szavatol­ják valamennyi európai állam biztonságát és békés fejlődését különösen azokét, amelyeket több Ízben ért a német mili­taristák támadása. Magától értetődik, hogy * békés fej­lődés és a biztonság szavato­lásának Németországra is ki kell terjednie. A Szovjetunió ebből kiindul­va úgy véli, hogy a béke biz­tosításának és az új agresszió megakadályozásának legjobb útja Európában valamennyi európai állam és az Egyesült Államok kollektív biztonsági rendszerének megszervezése, függetlenül az államok társa­dalmi rendjétől. A szerdai ülésein valameny- nyi kormányfő hangsúlyozta, hogy a hatalmaknak a bizton­ság szavatolására vonatkozó állásfoglalásában vannak kö­zös pontok. A szerdai ülésen a nyugati hatalmak képviselői úgy nyi­latkoztak, hogy mindaddig nem kell Európában bizton­sági rendszert létesíteni, amíg Németország tábbra is ketté­osztott állapotban van. Nem nehéz meglátni, — jegyzi meg Zsukov — hogy • kérdés Ilyen feltevése önmaga akadályoz­hatja a négy hatalom megál­lapodását. Újságíró körökben továbbra is élénken kommentálják az európai kollektív biztonság kérdésében előterjesztett szov­jet és egyéb javaslatokat — írja befejezésül Zsukov. <— Ezzel kapcsolatban az a véle­mény hallható, hogy a genfi értekezleten le lehet rakni a legfontosabb nemzetközi kér­dések egyike megoldásának szilárd alapjait. A genfi értekezlet svéd sajtóvisszhangja Stockholm (TASZSZ) — A rekre, hogy az amerikai kül­Magyar államférfiak üdvözlő- táviratai a lengyel nép nemzeti ünnepe alkalmából ALRKS ANDER ZAWADZKI etvtánn&fc. a Lengyel Népköztársaság Alhun*teni«*m eindfcémk. Virít Kérem, Elnök elvtárs, hogy a Lengyel Népköstársa&ág mai nagy nemzeti ünnepén fogadja legmelegebb üdvözletemet és szerencsekíván ataimat. Szívből kívánom, hogy a testvéri lengyel népnek boldog jövője építéséért, a népek békéjéért folytatott következetes har_ cát további nagy sikerek koronázzák. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. JOZEF CYRANKIEWICZ elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaaáeaa elnökének, Varsó. A Lengyel Népköztársaság mai nagy szabadságünnepén a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében forró jókívánságaimat küldöm „ testvéri lengyel nép­nek, a Lengyel Népköztársaság kormányának fe személy sze­rint Önnek, Miniszterelnök elvtárs. A magyar népet őszinte lelkesedéssel töltik el ások a ki­emelkedő eredmények, amelyeket a hős lengyel nép a szocia­lizmus építése, hazája felvirágoztatása terén elért. Szilárd meggyőződésem, hogy népeink megbonthatatlan ba­rátsága a jövőben még inkább hozzá fog járulni szociálist» építőmunkánk és a béke fenntartásáért a Szovjetunió-vezette béketábor soraiban vívott közös harcunk sikereihez. HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népfcörtársaeág Minisztertanácsának elnöke. ■ art STANISLAW SKRZESZEWSKI elvtársnak. a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének, Varsó. A lengyel nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából, kérew Külügyminiszter elvtárs, fogadja szívből jövő jókívánságaimat Kívánom, hogy a magyar é* lengyel nép szoros szövetség« és testvéri együttműködése mind eredményesebben szolgálja » nemzetközi feszültség enyhülését, a tartós béke biztosítását éf a szocializmus mielőbbi felépítésiét országainkban. BOLDOCZKI JÁNOS a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Stockholms-Tidningen című svéd lap érintve a genfi ér­tekezlet munkáját, megjegyzi, hogy a felszólalásokra és az értekezleten résztvevő küldöt­teik érintkezésére a jóakarat jellemző. A lap úgy találja, hogy az amerikai elnökinek a keleteurópai államokról és a „nemzetközi kommunizmus­ról“ mondott kijelentései „alig ha voltak időszerűek ezen az értekezleten." Az orosz kormányfő — írja a lap — valóban konkrét en­gedményt tett. Megígérte, hogy a Szovjetunió résztvesz az Eisenhower által javasolt „atomalapban". A lap utalva azokra a hí­döttség nincs megelégedve Anglia és Franciaország mi­niszterelnökének állásfoglalá­sával, megjegyzi: „kétségtele­nül szembeötlő, hogy a három nyugati hatalomnak nem si­került megegyezésre jutnia az egységes vonalat illetően és három, egymástól különböző javaslattal lépnek fel. A Stockholms-Tidningen be- befejzésül arra a következte­tésre jut, hogy a genfi érte­kezlet kezdete nem látszik „rossznak”. Ugyanilyen véleménynek ad hangot a Svenska Dagbladed című lap is, amely többi kö­zött kiemeli az értekezlet ked­vező légkörét. Jugoszláv újságíró Moszkva (TASZSZ): A Szov­jetunió külügymo nisztéri urna sajtóosztályának meghívására Radovan Papicsnaik, az Oszlo- bodjenje című lap igazgatójá­nak vezetésével jugoszláv új­ságírók tartózkodnak a Szov­jetunióban. A vendégek megtekintették .1 moszkvai mezőgazdasági ki­állítást, felkeresték a Pravda és az Izvesztyija szerkesztősé­gét, ahol nagy érdeklődéssel ta­nulmányozták a szerkesztősé­gek munkáját. A jugoszláv új­ságíróik baráti légkörben beszél gettek szovjet kollégáinkkal, kö­zölték lapjaik munkájában szerzett tapasztalataikat. A vendégek megtekintették a Kremlt, ahol többi közt meg­[ a Szovjetunióban nézték V. I. Lenin doJgocoószo- báját és lakását, felkeresték V. I. Lenrón és J. V. Sztálin mauzóleumát. Helyszíni kftzvetítés a Középeurópai Kupa elődöntőjéről A Kossuth rádió július 23- án, szombaton 19.10-k©r hely­színi közvetítést ad a Közép- európai Kupa elődöntőjéről, a Budapesti Honvéd—Budapesti Vörös Lobogó labdarúgó mér­kőzésről. A Magyar Rádió közli, hogy Anrua-bál című műsorét júMus 23-án szombaton, 20.05 perc­kor a Petőtfi-adón sugározza. A méltó utánpótlás 'T’avaly ősszel több mint száz érett­* ségizett fiú és leány került a kievi Bolsevik gépgyárba. A fiatalok különböző okokból jöttek ide. Egyesek már az iskolai padban azt tervezget­ték, hogy a termelőmunkának szente­lik életüket, s minél nagyobb hasznot hajtanak a hazának. Mások, egyszerű­en azért mentek oda, mert nem tudtak főiskolára kerülni. A végzett növendékeket meleg szere­tettel fogadták a gyárban. A régi szak­munkások elmondták a „Bolsevik“ gyár történetét, beszéltek nekik az előttük álló munkáról és persze nem leplezték a nehézségeket sem. Az újoncokat ek­kor új és eddig ismeretlen büszkeség töltötte el. Megértették, hogy mily nagy felelősség hárul rájuk. Az előírások értelmében a fiatalok­nak először is háromhónapos technikai minimum tanfolyamon kellett résztven- niök. Úgy érezték, hogy újból az első osztályba kerültek, s a gyárban min­dent az ábécénél kell kezdeniük. De a középiskolában szerzett ismeretek nagy segítségükre voltak. Majd csoportokra osztották a fiatal munkásokat, hogy közvetlenül az üzemekben végezzenek gyakorlati munkát. Az esztergályosok az első napon megismerték a gyors- és szélesforgácsolási módszereket. Voltak, akik beiratkoztak a gyárban működő esti gépipari technikumra is. A közép­iskolát végzetteknek négy év helyett csak két évig kellett idejárniok. Egy­szóval, az újoncoknak minden feltéte­lük megvolt a tanuláshoz és fejlődés­hez. ... Igor Szokolov, a kievi filharmó­nia művészének fia, már az iskolában érdeklődött a gépek iránt és elhatároz­ta, hogy gyárba megy. Most esztergá­lyos szakmát tanult ki. Az első napok­ban nem nagyon ment a dolog, gyakran törtek a kések. Igort több más tanuló- társával együtt a gyár ismert újítójá­ra, Anatolij Malinyinra bízták. Mikor Igor elpanaszolta neki kudarcait és tanácsot kért, Malinyin rögtön látta, hogy az új esztergályos rosszul élezte a kést, megtanította tehát arra, hogyan kell helyesen élezni és használni a szer­számokat. Majd felajánlotta neki saját- szerkesztésü kését, az talán tartósabb lesz! „Sok kést eltörsz még, fiú, amíg megtanulsz dolgozni” — gondolta ma­gában Malinyin. De Igor másnap vidáman és maga­biztosan lépett oda hozzá: , — Anatolij Vasailjevics, van lrneg új kése? — Van. A másik már eltört. — Nem, még most is dolgozom vele, s tudja már beláttam, hogy hol követ­tem el a hibát... Szokolov ceruzát vett elő és a papír­ra felvázolva magyarázta el Malinyin- nak baklövéseit. Az pedig hallgatta tanítványát és büszke volt rá. Igor is­meretei révén hamar megtanult tájé­kozódni az acél ellenállásának egysze­rű törvényei között és felismerte azo­kat az igazságokat, amelyeknek felde­rítéséhez Malinyinnak magának is esz­tendők kitartó munkájára Volt szük­sége. Az újító megmutatta tanítványának a nagyméretű hengerek és fogaskere­kek megmunkálásához használt kést és a többi különleges szerszámokat. Malinyin este újból találkozott tanít­ványaival, de ez alkalommal a techni­kum falai között. A fiatal esztergályo­sok a harmadik évfolyamra jártak, Ma­linyin csak a másodikra. A szünetben új barátai körülvették az újítót és élénk beszélgetésbe elegyedtek vele. És ez alkalommal Malinyin, aki két év alatt több mint 40 ésszerűsítő javasla­tot tett, arra kérte a fiatalokat, hogy magyarázzanak meg neki egy-két bo­nyolult elméleti kérdést. .. ... Anna Grabovszkaja törékeny ter­metű, szőke kislány. Szinte el se hinné az ember, hogy nagy acélcsavarokat készít. — Nehéz a munka, Anna? — kérdez­tem tőle. — Most már nem, de eleinte bizony az volt. Hiszen mielőtt idekerültem volna, vasalón és húsdarálón kívül más „szerszámot” nem kezeltem — neveti el magát. Nyolc óra a gép mellett, négy óra a technikumban, s milyen sok idő kell a társadalmi megbízások elvégző é­hez! Anna szellemes cikkeket ír az üzem szatirikus újságjába, s a gyári rádió bemondója. Tavasszal a fiatalok nevében felszólalt a gyári békegyűlé­sen. S mikor aznap este hosszan me­sélte középiskolás barátnőjének, hogy milyen viharosan megtapsolták, s mi­lyen élete van a műhelyben, milyen kedvesek a barátai, akkor az is elhatá­rozta, hogy gyári munkásnő lesz. ... Jurij Pronyin, a középiskola elvég­zése után a kievi műszaki főiskolára adta be kérvényét, de nem vették fel. Elhatározta, hogy gyárban fog dolgozni és egy év múlva újból jelentkezik. De megszerette az elektrotechnikát és be­iratkozott az esti technikumra. Most villanyszerelőként dolgozik, esténként pe'dig szorgalmasan tanul. — Elvégzem a technikumot — ter­vezgeti — dolgozom néhány évet még a gyárban, akkor majd gondolhatok a főiskolára. Sok érdekeset mesél gyári munkájá­ról a többi végzett középiskolás is. Nagy részük sikeresen vizsgázott az idén az esti technikumon, megtalálta igazi hivatását, helyesen választotta meg életpályáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom