Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ mAsm itäaMi*/ MlftiSíi A MAI SZAMBÁN: A hetvehelyi tandíj (2. o.) — Egy ember­életért... 12. o.) — A Pravda cikke Eisen­hower elnök sajtóértekezletért! (3. o.) — „Az elvarázsolt kastély** (4. o.) — Nyári bosszúsá­gok (4. o.J — Életünk irányítója, vezetőnk és segítőnk; a Párt (5. o.) — Évad után — évad előtt (6. o.) M DP BARANYA MEGYEI BIZOTT/A'GA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 JÜLIU8 3 Uj feladatok előtt Az elmúlt héten megyénk mél, — ahol nem nőtt, hanem üzemeinek egész sora jelen- csökkent az egy főre eső ter­tette az ország népének hogy átlag van még sok .... , ’ tennivaló. Erre kötelezi üzemi a e ott vagy határidőre dolgozóinkat az évi terv túl­teljesítette első félévi tervfel- teljesítésére tett vállalásuk is, adatát Ezek a jelentések ar­ról tanúskodnak, hogy me­gyénk üzemeinek jelentős ré­sze túlszárnyalta a tervben megjelölt feladatait. Az előze­tes adatok szerint is a pécsi bányászok több mint 31 ezer, a komlóiak több mint 15 ezer tonna fekete szenet adtak fél- feves tervükön felül. Négymil­lió forint értékű áruval adtak többet a bőrgyári, 400 ezer fo­rint értékűvel a porcelángyári dolgozók. A Sopiana Gépgyár több mint 150 szecska vágót gyártott terven felül. Több gép, építőanyag, közszükségleti cikk bizonyítja, hogy az el­múlt félév során megyénk ipád dolgozói következetes harcot folytattak a Központi Vezetőség márciusi határoza­tában megjelölt feladatok meg valósításáért A Központi Vezetőség már­ciusi határozata előírja: „Az egy főre eső termelést az ipar­ban az elmúlt évihez képest 3.9 százalékkal kell emelni...” Üzemeinkben, gyárainkban most készülnek az elszámolá­sok, most összesítik a félévi eredményeket, most válik el, hogy milyen gazdaságosan dől goztunk. Azt azonban már meg lehet állapítani, hogy üzemeink többségében ered­ményes munka folyt a terme­lékenység növelése érdekében. Uj technológiai eljárásokat vezettek be a Pécsi Porcelán- gyárban, a Sopianában, a Bőr- költség csökkentése, a terme- gyárban és még számos üze- lékenység növelése azonban műnkben, melyek nemcsak sokoldalú intézkedést követel a meggyorsították a munkát, jövőben is. A műszaki vezetők, hanem javították a minőséget művezetők és mesterek a leg­is. A termelékenység növelé- szélesebb dolgozó rétegek moz­de minden dolgozónak világo­san kell látnia azt is, hogy az életszínvonal tartós emelése, a szocialista felhalmozás bő­vítése elképzelhetetlen a ter­melékenység növelése nélkül. Az önköltséget az iparban, mint ahogy ezt a Központi Ve­zetőség határozata megállapít­ja, általában 3 százalékkal kell csökkenteni. E cél meg­valósítása érdekében a terme­lékenység növelése mellett nagy gondot kell fordítani az anyagtakanékosiságra is. Az anyagtakarékosság pedig nem boszorkányság. Nem szüksé­ges hozzá csak lelkiismeretes­ség. Hogy a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt áprilisban‘ 48 fillérrel, májusban pedig már 15 forinttal termelt többért 1 tonna szenet, mint amennyi a tervezett volt, az ered ábbó! is, hogy a Bodonyi DISE bri­gád tagjai nemtörődömségből műszakonként egy vagon sze­net döntöttek a pala közé, de ered abból is, hogy még sok munkahelyen pocsékolják a drága bányafát, szerszámokat és egyéb termelési eszközöket. Az első félévi terv teljesí­tésének tapasztalatai azt bi­zonyítják, — néhány kirívó példa ellenére is —, hogy a gazdaságos termelés terén elő­írt feladatokteljesíthetők, hisz„nem többről van szó, mint az 1953-ban már egyszer elért szint újbóli eléréséről. Az ön­sét elősegítő új gépek, szer­számok, eszközök is százával kerültek megyénk üzemeibe s ismét fellendült az újító és ésszerűsítő mozgalom. A Me­zőgazdasági Szerárugyárban Sebők István gépészmérnök újítása eredményeként a lánc­szemek alakjának megváltoz­tatásával évenként 70 tonnv anyagot takarítanak meg s az automata gép irányítója most már több gépet kezelhet egy­szerre. Hogy milyen hatalmas lehetőségei voltak — s vannak még ma is — a termelékeny- ,ség növelésének — mutatja az a tény is, hogy a Pécsi Ce- mentáruipari Vállalat mozaik préselő részlegében az év ele­ji 800 darabról június közepé­re már 970-re növelték az egy főre eső átlagot. Jól küzdöt­tek a termelékenység növelé­gósítása nélkül nem oldható meg ez a feladat. A gazdaságos termelésért folyó harcot a gyár az üzem kollektívájának közös ügyévé, közös céljává kell tenni. Ezt pedig csak úgy tud­juk elérni, ha már most, a félév első napjaiban minden műhely, minden brigád, min­den dolgozó tudja milyen fel­adat hárul rá az önköltség csökkentésében, vagyis ha az önköltség csökkentési terveket Érik a búza, fejezzük be az őszi árpa aratását! Minden nap késés — mázsákkal csökkenti a termést A magyarmecskei határban is érett az ősziárpa — kezdőd­het az aratás. A termelőszö­vetkezeten kívül azonban még egy egyéni gazda sem kezdte el. Nem csoda, hiszen a köz­ségi tanácstagok, a termélesi bizottság tagjai is így beszél­nek: „ráérünk a jövőhéten el­kezdeni.“ Félő, ha még sokáig várnak — a hirtelen meleg kö vetkeztében — már túl érett lesz az árpa és sok lesz a szemveszteség. A Béke termelőszövetkezet­ben sem úgy megy az aratás, ahogy kellene, összesen hat kaszával álltak neki pénteken reggel egyfikil$*c holdas tatblá- na3T — ezefiktoül még 21 hold van a Gyulasi féle dűlőben. A kévekötő-aratógép viszont ott állt eddig tétlenül a brigád- szálláson, de hogy a tsz-nek Tizenöt és fél mázsa az átlagtermés Szombaton este egybegyűlt a mároki Vörös Hajnal ter­melőszövetkezet tagsága, hogy megbeszéljék az aratás leg­fontosabb részleteit. Abban ál­lapodtak meg, hogy kaszásokat és marokszedőket osztanak be, mert ha esős az idő, nem dol­gozhatnak a gépek. 180 hold learatására szerződtünk a gép­állomással, egy kombájn és egy kötöző-aratógép segíti a munkájukat. Eddig 18 hold ősziárpa aratását fejeztük be. Tíz holdnyi területen kombájn vágta le az árpát. A tsz eddig learatott terüle­tén 15.60 mázsa a holdanikénti átlagtermés. Bíró György vb.-elnők. nem kell, átirányították a kör- csönye-pusztai állami gazda­ságba. A tsz-tagok arra hivat­koznak, hogy tavaly sok baj volt a géppel, meg aztán „bír­ják ők kézierővel is“. A má­sik helyen pedig arról beszél­nek, hogy dűlt a gaboi^ — összetöri a gép a kalászt. Az igaz, hogy méhol meg­dőlt az árpa a Pusztakert alat­ti részen, de ez mindössze két, két és fél holdat tesz ki. A többi úgy áll, mint a nádszál — könnyen lehetne géppel is aratni. Az aratógépre Is csak ráfogták, hogy töri a kalászt, mert az idén még ki sem pró­bálták. A hat kaszával viszont nem bírnak időben megbirkóz­ni a 140 hold gabonával. Kifogástalan, gyors munkát ' végez a kombájn A görösgalí állami gazdaság­ban is megkezdődött az aratás. Hét kévekötő araitógéppel és egy kombájnnal vágják a 294 hold ősrtánpát. A javítóbriigádok jó murikat végeztek a téli gépjavítások során. Üzemihiba miatt eddig egy percig sem kellett állni. Az aratási munkák gyors befejezése érdekéiben versenyt indítottak. A legjobb ered­ményt elért traktorost 500 fo­rinttal, a második helyezettet 300 forinttal jutalmazzák. Az első két nap eredményei alap­ján legjobb Szabó István trak­toros, aki egy nap alatt 12 hol­dat aratott le. Igen jól dolgozott Horváth János kombájnos és brigádja. Felsőszentmárton határá­ban csütörtökön az utolsó ka szavágásig befejezték az őszi- árpa aratását. Pénteken reg­gel már a kévékkel megra­kott szekerek hosszú sora kö- . vette egymást a Vodicskai közös szérűbe — megkezdő­dött a hordás. Kovácsovics József az öccsével, Greges János Kovácsovics Pállal fo­gott össze, közösen hordanak, így egsyzerre felrakják két- három szekérre egy-egy gaz­da termését. Ezen a napon a délelőtti órákban a szérűben felállí­tott gép is megkezdte a csáp- lést. Elsőnek Kovácsovics József árpáját csépelték el, utána a Kustra Imréékét, a Kovácsovics Márknéét, Szkja- csics Mátyásét. Az idén jól fizet az árpa. A kövér sze­mekkel gyorsan telnek a zsá­kok. Kovácsovics Józsefnek 300 négyszögöl földről 390 kiló árpája termett. Kustra Imrének 600 négyszögölről 6 mázsa. Kovácsovics elvtárs gyönyörű árpaszemeket mor- zsolgat a tenyerében, s így vélekedik: „Az idén jó ter­mésem volt, a beadáson kí­vül bőven marad az állatok­nak is". Jóformán el sem kezdték a következő gazda árpáját csé­pelni, amikor telt zsákokkal megrakott szekér gördül ki a szérűskertből a begyűjtőhely felé. Kustra Imre, Kovácso­vics Márkné és Kovácsovics József alig, hogy elcsépeltek, máris viszik az államnak járó részt a begyűjtőhelyre. Július 1-én például 139,20 má­zsát aratott és csépelt. Kere­sete 86.82 forint volt pénzben és ezen felül 14.40 kiló árpát kapott. Segédvezetője 67.62 fo­rintot, és 10 kiló árpát, három kisegítője pedig egyenként 55.25 forintot és 5.47 kiló ár­pát keresett Aratás után hat cséplőgép­pel azonnal megkezdik a csép- lést. Gyorsbeadásra leszerződ­tek 300 mázsa ősziárpát, me­lyet 12-ig adnak le és ezer mázsa búzát, melyet 19-ig kell Leadniok. A búza aratását a jövő hét közepéin kezdik meg, addig levágják a zabosbük­könyt és másodszor is lekas zál ják a lucernát .Mese és aalálág. Idén már közös szérűn csépelnek \ Tavaly Igen sok Időt veszí­tettek el a piákéi egyénileg dolgozó parasztok az árpacsép- lésnél. Minden hold, vagy fél­hold árpa terméséért állítani kellett a cséplőgépeit egyik udvarbői ki, a másikba be. Emiatt több, mint egy hétig tartott az ősziárpa cséplése — kevés idő maradt a búza ara­tására. Az idén egészen másként lesz. A vasárnapi tanácsülé­sen, ahol az aratás és a esép- lés kérdéseit beszélték meg, S. Bcnke József, a népfront­bizottság elnöke javasolta, hogy közös szérűn csépeljék el árpájukat is. A község gazdái elfogadták javaslatát — szer­dán már ki is jelölték a szé­rűk helyét, ötvenöt árpater­melő gazda nyolc helyen csé­peltet — Sértő Lajoséknál hatan, S. Benke Józsefeknél öten, Kasa Jánoséknál pedig heten hordják össze az árpá- 4 jukat. A z öreg Naszfadi < ^ afféle Háry Já- a munkapadokig bontják fel,)’ nosnak számított a . í-.j ’ A'- - J~’ maga szűk kis hazá­Nagyharsány­s ezt tudomására hozzák a dől gozótkna-k. Most a második félév kezde tém a legfontosabb, hogy ne csökkenjen a verseny lendü­lete ,hogy napról-napra, de- kádról-dekádra továbbra is egyenletesen teljesítsük a ter­# jában,- < ban. e* — ( fiaim — mesélte né­ha vet. A harc tovább folyik az Béért a Béta-aknai bányászok éves tarv túlteljesítéséért s is. összüzemi teljesítményük nem állhatunk meg egy pilla- „„„ áprilisban 106.1 százalék, má- na^ra sem. Az első félév ered-l na azt a büdös masi- jusban 102.9 százalék volt s a menyeire építve biztosítani f nát, amelyik majdr júniusi 105.4 százalékos terv- kell, hogy a termelés növelé­se, az önköltség csökkentése érdekében folytatott munkánk mutatószámai tovább javulja­nak, hogy az év végéíe me­gyénk ipari munkásai is büsz­kén jelenthessék, maradéktala­nul megvalósították a Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­teljesítésük is azt mutatja, hogy ebben a hónapban sem lehetett rosszabb a munkájuk. Most a második félév kez­detén üzemeink dolgozóinak továbbra is minden erejükkel küzdeniök kell a termelékeny­ség növeléséért. Különösen az olyan üzemekben, — mint a Kossuth-bányai Feltáró Üzem- rozatának minden pontját. Bumlizók Béke-aknán Béke-aknán május hónap­ban megint 12 műszak esett ki a termelésből. A listave­zető Hudecz István csillés, aki eddig még nem szerepelt a bumlizók között, de első al­kalomra hét bumlival vonult be a felelőtlen bányászok kö­zé. Tamás János, Marton Sán dór és Tereki Ferenc csillé­sek ebben a hónapban sem tudtak lemondani egy-két napi szokásos bumlijukról. Veres Gyula vájár egy napi bumlija még súlyosabb az nem akkora volt mint egy ház és kukoricát szedett, meg azt a gyárat, ahol behaj­tották az egyik ka­pun a tehéncsordát, a másik végén meg csakúgy ömlött a jó szalámi, meg a csiz­ma. Ez volt ám még csak a csuda dolog, mert ha a szakembe­rek megnézték és nem tetszett nekik a szalámi meg a csiz­elobbieknél mert a yá]ár he-tt.k a e és lyere nem lehet akárkit alll-f Hát tudjátok ha az öreg, — láttam én már olyan gépet, amelyik egyszerre aratott meg csépelt is. De ez még semmi! Hej, ha láttátok vol­. _____a tehén tani . Béke-akna eddig minden hónapban túlteljesítette tér- > .... vét. A bumlizók azonban hát- resztül derül elc ra előjött csorda. Hosszú éveken he­ti ráitatják munkánkat és vészé nagyharsanyiak az lyeztetik a tervteljesítést, öreg Naszfadi mesein Reméljük, hogy jó nevelő és ™ost a . ri, munkával és komoly admi- műkkel latha ) nisztratív intézkedésekkel hogy V°W nemi igaz- meg fogják találni azt az utat, .s<*g is abban. amely az igazolatlan műszak-j Fene egy masi­mulasztások végleges felszá-lna ez — mutatnak a molásához vezet. # kombájnra, amely ___CSONGOR ÁRPÁD.*Fóris Kálmán egyéni ga zda földjében fo­rog, itt a falu fölött a présház dűlőben. — Ni, hogy potyog­nak a zsákok. Már csak a malom meg a pékség hiányzik róla és beteljesül az öreg Naszfadi állítása, — nevetnek össze az emberek. Tóth József, Tasi Ferenc és még egy- néhányan a learatott földön szem után kutatnak. — Az anyját! Nem lehet találni — egye­nesednek fel és át­mennek a szomszé­dos földre, ahol Futó Lajos résziből aratja Kázmér Sándor árpá­ját, lehajolnak, hason litgatják a két szem- veszteséget. — Akárhogy is nézzük — állapítják meg, — itt jóval több a szem. Pedig ez csak az aratás, a behordás, a cséplés még hátra van. rie a parasztem- bér mindenről szeret meggyőződni, úgy istenigazából Ha már más hibát nem talál, akkor a szem tisztaságában keres. — Szép — nyúl bele a zsákba és vesz ki belőle egy marok­kal Tóth József és te­nyerén elteríti az ár­pát. — Akár így is fel lehet használni takarmányozásra, da­rálni, — állapítják meg a köréje sereg­lett emberek. — Csak a beadás­ra szántat meg a ve­tőmagot tisztítom meg — válaszol a kérdőtekintetü embe­reknek Fóris Kálmán — a többit vétek vol­na. — Jó ez a gép, csak nagy területen, mert itt sokat kell neki forogni, — mutat a távolodó gépre Tóth József egyéni gazda. Fóris Kálmán dolgo­zó paraszt, akinek a 2400 négyszögöl árpa földjén most fordul utolsót a kombájn, boldogan újságolja, hogy ezen a terüle­ten húsz kiló hijjával 30 mázsa termett. — A bátyám a bú­záját is ezzel szeret­né aratni. Tudja fe­ne: megszerettük ezt a gépet. Jól dolgozik. A vezetője, Futó Gyu­la is jól vizsgázott. Ezen a kis területen is szépen levágta az árpát, hát hogy arat­hat akkor a nagyon! — Szép a termelő- szövetkezet árpája is — néz maga elé és lábával egy félkört csinál a porban. — Úgy dolgoznak, hogy öröm nézni, — kerül­geti a kérdést, de \- után mégis csak ki­mondja, r— Ha be­vesznek az ősszel, én, is közéjük állok. Ha ( nem, hát külön cső-, portot alakítunk. Va- ( gyünk egynéhányon,, akik ... — itt félbe , szakadt a beszélgetés, mert megérkezett, Sándor Kálmán, a Ságvári Endre Ter­melőszövetkezet ag- ( ronómusa. a kom-1 bájnvezetőhöz, Futó | Gyulához ment és i mondott neki vala-{ mit. Futó Gyula bó- [ lintott. i — Jó, reggel me-1 gyünk, — egyesre kap ] csőit, és neki indult,! hogy még learassa1 Fóris József 2000 < négyszögöl árpáját is. Sietni kell, mert a' Ságvári Termelőszö-1 vetkezet tagjai mégis 1 csak meggondolták:1 kombájnnal és nem1 aratógéppel aratják1 az árpájukat. Ip elsír a gép, a *■ kíváncsiskodó Hírek az aratásról A Siklósi Állami Gazdaság Sári-pusztai üzemegységében pénteken megkezdték az árpa behordását. A keresztektől megtisztított földön mégegy- szer tárcsáznak és csak ezután vetik el a másodnövényt. A berememdd Dózsa terme­lőszövetkezetben megkezdték a kombájn-aratásit. A hat hold komhájnnal aratott árpatéblá- ról több, mint 136 mázsa árpát takarítottak be. * A siklósi járás valamennyi termelőszövetkezetében befe­jezéshez közeledik az őszi-árpa aratás. Péntekig a járás ter­melőszövetkezeteiben összesen 310 holdat arattak le. A drá- vacsepelyi Dózsa 40 hold, a kistapolcai Mi Alkotmányunk 13 hold, a kovácshidai Déli Bástya termelőszövetkezet pe- dik 40 hold learatásával pén­teken befejezte az ősziárpa aratását. 1 \ * A pócsai Uj Alkotmány ter­emberek hazafelé 01 indulnak, Futó GyU-l*old aratta le ed­la pedig ott ül a ^om kom­bájnon, szemeben 1 oajnja. az öt kataszteri női öröm csillog, agyába f dón összesen 125 mazsa 75 kilo árpa termett. A hóddá n- kénti átlag 21 mázsa 15 kiló; egyre csak visszatér a gondolat: „Sikerült megszerettetni a kombájnt. Az első csatát megnyertük, A Villánykövesdi Alkotmány termelőszövetkezet pénteken m befejezte az ősziárpa aratást, de vigyáznunk kell, összesen 42 holdat arattak le hogy a gép becsületé- ^ ^ ideje alatt a le~ be soha senki bele 4 aratott föld 40 százalékán vér ne taposson!" (gezték el a tarlóhántást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom