Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-13 / 163. szám
1955 JULIUS ÍJ NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS Juttassuk el minden dolgozóhoz a párt szavát! „^OeTsemjre /tinóin ^fict'óji-aUna aaLame.tiny.L ft'&uÜnigáu/jáit” Eropa Lajossal, az egyik Petófi- aknai DISZ frontöri- gád vezetőjével beszélgettem hétfőn dél után. Neve nem ismeretlen a megyében, sőt az országban sem s ma is róla és brigádjáról beszélgetnek a legtöbbet Petőfi- aknán. Ugyanis hétfőn reggel műszakkezdés előtt Petőfi- aknán az aknászirodában összejöttek a frontbrigádok és fejtési csapatok vezetői. A frontbrigádvezetők vasárnapi komlói találkozójáról beszélgettek. — Én a DISZ-bri- gádom tagjai nevében versenyre hívom az akna valamennyi frontbrigádját, — mondotta Kopa elvtárs, — hogy méltón köszöntsük Alkotmányunk ünnepét,. az ötödik bányásznapot, hogy határidő előtt teljesítsük a harmadik negyedévi tervet is. Kérem a brigádvezetőket, hogy beszéljék ezt meg brigádjuk tagjaival s utána csatlakozzanak a felhíváshoz. Kopa Lajos brigád- vezető e reggelen nem hirtelen elhatározásként állt elő a versenyfelhívással. A gondolat már régen megszületett benne. Először csak beszélgetni kezdett róla a brigádtagokkal, később már vitatkoztak is. Hegedűs István (13) vájár, a brigád pártcsoportbizal- mija is helyeselte a brigádvezető javaslatát s Kraft János szakszervezeti, Kovács József (60) DISZ bizalmi is ezen a véleményen volt. A DISZ brigád tagjai azonban mielőtt végleg határoztak, megkérdezték körletvezetőjüket, Takács József elvtársat is. A műszaki feltételek biztosítása, a faanyag az üres csille, a levegőellátás, a bányamű velés megfelelő műszaki irányítása legalább olyan fontos, mint m munkake'dv, a lelkesedés, — s hiba lett volna ezt kihagyni a számításból. Takács József megígérte: mindenben támogatja a brigádot. Kopa Lajos DISZ brigádja jelenleg a legjobb valamennyi Petőfi-aknai brigád között. Az elmúlt dekádban rendszeresen túlteljesítette a tervét, s több mint 60 csille szenet adott terven felül. Az első helyüket továbbra is meg akarják tartani. De kövessük tovább a hétfő regge- les műszakkezdést megelőző eseményeket. — Na most számolj be, mi tx>!t Komlón! — így fogadták a brigádtagok az aknász irodából kilépő vezetőjüket. S ő részletesen elmondotta, hogy a Petőfi- aknai csapatok mellett még egy verseny társuk lesz: Kossuth- bánya Il-es üzeméből Muszták Attila csapata. — Tudjátok, egész fiatal, magastermetü gyerek ez a csapat- vezető, úgy hallom, gyakran még 200 százalékot is teljesítenek. Szóval jól meg kell fognunk a munka végét, hogy ne maradjunk alul. S hogy valameny- nyien összefognak ennek érdekében, ebben pillanatra sem lehet kételkedni. — A mi brigádunk eredményeinek a\'p- ja ugyanis az összetart als, — mondta Kopa elvtárs. — Nem rég Bonus Pali, az egyik csillés igazolatlanul mulasztott egy napot. Nemcsak én, hanem az egész brigád vonta felelősségre. Nem is fog vele előfordulni többé. De, hogy a többiekkel se forduljon elő, ezért bevettük a verseny- felhívásba, hogy brigádunkban nem lesz igazolatlanul mulasztás. 'Többet, jobb miL nőségüt, olcsób ban és biztonságosabban, — ezt az elhatározást tükrözik a felhívásba foglalt többi pontok is. Kezdeményezésük dicséretre, követésre méltó. A hétfői műszak még úgy kezdődőt mint a többi. A brigád felelőssége azonban már megnőtt s az eddiginél is lelkesebb, szenvedélyesebb munkát követel. Ma még csak tizen, tizenöten, holnap már százan, százötvenen állnak mea a versenytábla előtt, hogy megnézzék, — mennyit teljesített Kopa Lajos brigádja. Az új versenytársak lesznek ezek, akiknek a célja egyezik az övékével: jobbat, többet adni. Nagydobszai figyelmeztetés Mihályi Gyula formázó ■ ------------------------ nem tudo tt megnyugodni. Munkatársainak is elmondta aggodalmát. Azok vállukat rándították: nem tudjuk! Letette a szerszámot, megtörölte kezét s egyenesen a pártirodára tartott. S amikor szemtől-szembe ült Laki elvtárssal, a párttitkárral, csak úgy dőlt belőle a panasz. Talán mégse kellett volna ... Nagyon szigorú ... így nem tudok keresni... A párttitkár figyelmesen hallgatta, ismerte Mihályit, aki jó munkás, szeret dolgozni. — Nos, nézzük csak... — Laki elvtárs papírt, ceruzát vett elő. — Számoljunk egy kicsit! Naponta négy csiszológépállvány formáját készítette el. A régi utalványozás szerint ezzel — percben számítva — 180 százalékot ért el. A norma felülvizsgálásakor kitűnt: — könnyűszerrel, nem igen kellett igyekeznie. De nem is ez az érdekes: az új normával tud-e keresni? Az igaz, negyven percet elvettek az állvány megmunkálási idejéből, de figyeljük csak ... Még így is elkészíthet négy darabot, sőt ötöt is, hisz belefér a munkaidőbe. Csak ezután ki kell használni minden percét, pontosan kezdeni, pontosan végezni, jobban megszervezni a mun kát. S ezzel — a legrosszabb esetben is — naponta 143 százalékra teljesíti a normát. — Ezt nem tudtam. Igaza van. Laki elvtárs... — Mihályi Gyula megnyugodva távozott a párttitkártól. Vajon a Sopiana népnevelői, pártmunkásai hasonlóan törődnek-e a dolgozók nevelésével, felvilágosításával? — Csak kevesen — mondja kedvetlenül Laki elvtárs. — Még az értekezletekre se nagyon jönnek el. Aki megjelenik, nem adja tovább a hallottakat. Ezzel van nálunk a legtöbb baj. Arra á kérdésre: mi ennek az oka, sokan sokféle feleletet adnak, Bizonyos, hogy igaza van Laki elvtársnak, mert néhány népnevelő nem szíwel- lélekkel végzi ezt a fontos feladatát. Tanúja voltam azonban egy népnevelőértekezletnek. Május 21-én „Még a csigát is megszégyenítik ... “ címmel cikket írtunk airróL, hogy a Komlói 49-es számú Építőipari Vállalat nem folytat következetes harcot az áthúzódó beruházások megvalósításéért. Azóta több, mint egy hónap tölt ®*; Most újból ellátogatunk a vállalat munkahelyeire, hogy rnegtudijuk, történt-e változás. A kenderföldi ég a köikönyö- ■i lakóházakról szólva megemlítettük, hogy egyikről-másik- ról hiányzik a bejárati homlokzat. Azóta elkészültek a homlokzatok, itt-ott a vakolás is. A Béta-clknán bekövetkezett változásról is örömmel számolhatunk be. A több, mint egy évig húzódó munkáik befejeződtek. Nem kell már szűk, tűzveszélyes helyen tölteni a bányászlámpákat. A mosdó és szárító — ah oil a bányászok ruháit, tisztítják — szintén .elkészült, jelenleg már a mosógépet szerelek. Mi a helyzet Kenderfö'dön? Legutóbb Szopkó Dénes kubikos brigádja dolgozott itt, — segédmunkán, s nagy volt a briigádtegok elkeseredése. Uiból eVétogtittunk a Berek utcába, ahol még jelen,leg is vannak lakásátalaikításclk. -v- Szopkó Dénes kubikos-brigádjáról azonban már nem tud senki sem. Uj munkaterületet kaptak? A vágóhíd melletti jéggvári építkezésen találjuk meg őket. — Rendibejött minden, — mcndia Szopkó elvtárs. — Nem 700—800 forintot, hanem átlagosan 1100—1300 forintot keresünk. van elegendő munkáink. Az új normásunkkal is megvagyunk elégedve: ami jár, azt megadja. Egy problémánk Már az első bejelentés furcsán hatott. Laki elvtárs négy napirendi pontot javasolt: KST megalakítása, új normák utáni helyzet, a mezőgazdaság patronálása és végül a termeléssel kapcsolatos feladatok. Mindegyikről Laki elvtárs tartott talán tíz perces, rögtönzött beszámolót, elmondott néhány általános elvi megállapítást De ki győzte még ezt is megjegyezni? A népnevelöértekezleten sem lehet mindent megbeszélni, nem is célravezető az ilyen módszer. A pártvezetőségnek ki kell választani mindenkdr, az üzem feladatából adódó leg fontosabb tennivalót e köré csoportosítani a többit. Zdeliár elvtárs szerint mindenki azon tevékenykedik, hogy december 10-re 'befejezzék az éves tervet. Mi szükséges ehhez? Mindenki teljesítse normáját vállalásét Helyes tehát az a jelszó: „Teljesítsük az új normákat is!’* Néhány népnevelő felszólalása is erre mutat Koronics elvtárs figyelmeztette a népnevelőket: „Ügyelni kell arra, hogy a műszaki vezetők ellássák anyaggal a dolgozókat". „A napokban a MEO-sok szóltak, miért nem reszeltük le a lendkerekeket, — mondta Sántha elvtárs. — De mivel, amikor nincs stószreszelő!” Apró dolgok ezek, bosszantják a dolgozókat és hátráltatják munkájukat. Érdemes még megemlíteni, hogy a népnevelők csak ilyenekről beszéltek — tehát ki nem mondottan bírálták a pártvezetőség eddigi módszerét, mert úgy érezték: itt kell most legtöbbet tenni. Bármennyire is szembe-------------------- tűnő: a né pnevelőértekezleten nem hallottunk egyetlen meggyőző érvet, példát, hogy íme, így agitáljatok. Laki elvtárs minden második mondatában ismételte, hogy ezt vagy amazt meg kell magyarázni a dolgozóknak. Szinte várta az ember, hogy azt is megmondja: hogyan. A népnevelőértekezleten a pártvezetőség nemcsak feladatokkal látja el, tájékoztatja a népnevelőket, hanem tanítja is őket, meggyőző, érdekes érvelésre, egyszerű beszédre. Mihályi Gyula azonban még van. — Kocsis István és Csíkvéri Gyöngy rruL «z elmúlt esztendőben elnyerték a „Kiváló dől. goeó1' címet. Februárban esedékes lett volna a „Szakma kiváló dolgozója“ cím is, hiszen rendszeresein 170—180, sőt 200 Az elárvult csontosi csárda Tekintve, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953 évi 14. számú törvényerejű rendelete, annak ís harmadik paragrafusa kimondja, hogy „iparigazolvány csak olyan nagykorú személynek adható ki, aki... a népköztársaság elleni bűntett vagy a népgazdaság ellen nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen elítélve nem volt'* — Sztipá- novics István — az igazság félszemű istennőjének serpenyőjébe vetve eseménydús kulákélete tevékenységét, = formázó is a kézzelfogható példa alapján értette meg Laki elvtárs fejtegetését. Nem kell félni a ceruzától és a papírtól! A számok, tények érdeklődést keltenek, jobban megmaradnak a népnevelők fejében, az általános .^szempontok“ viszont hatástalanná teszik az agitációt. — Jövő pénteken ismét népnevelőértekezlet lesz, szeretnénk, ha az elvtársak elmondanák majd, hogyan sikerült megértetni a hallottakat a dolgozókkal, — ezzel fejeződött be a tanácskozás. A népnevelők beszámoltatása is a politikai munka irányításához tartozik. A Sopiana Gépgyár pártvezetősége azonban hét- ről-hétre elmulasztja. Ez csak szüli a fegyelmezetlenségeit, a népnevelők elmaradoznak az értekezletről, nem keresik fel a hozzájuk beosztott dolgozókat A beszámoltatás azonban nemcsak számonkérés, hanem a népnevelő munkájának értékelése s egyúttal segítése is. A népnevetőérfehezlet még egy fontos tanulságot adott. Nincs kellő becsülete az üzemben a népnevelő-munkának. Csak körül kell nézni az értekezleten: a kommunista vezetők közül egy sem tartozik a népnevelők közé. Talán rang jukon alulinak tartják vagy nincs erre idejük — nem tudni. Zdellár elvtárs azt mondja: „Ma sok a munkám, nem tudok lemenni”. Pedig sokat segíthetnének a népnevelőknek, akik sokszor nem tudnak kielégítő választ adni a dolgozóknak, olykor ismertethetnék előttük az üzem helyzetét, fontosabb rendeleteket, intézkedéseket, — egyszóval tanulhatnának tőlük. Mint ahogyan ők maguk is jobban megismerhetnék a dolgozók véleményét, hangulatát, növelnék a párt iránti bizalmat. Nem könnyű az elhanyagolt népnevelőmunkát megjavítani. De gondos, szervezéssel, céltudatos, tervszerű irányítással elérhetik, hogy a párt szava eljusson minden dolgozóhoz. S akkor teljesíteni tudják Ígéretüket: december 10-re befejezik az éves tervek százalékokat teljesítettek. Szeretnénk tudni, miért maradit el a kitüntetés?! Nem volt hiábavaló a bírálat — ezt mutatja mostani Látogatásunk. Tervszerű munkaerőgazdálkodással pótolni lehet a mulasztást. hentes és mészáros iparengedélyért folyamodott. Miután a pécsi járási tanácson megmérettetett és az 1936-ban szemérem elleni érászaikért, 1947-ben sikkasztásért, 1947- ben újra sikkasztásért, 1948- ban közellátást veszélyeztető bűncselekményért, 1948-ban újra közellátást veszélyeztető bűncselekményért, 1948-ban még testi sértés sért is, 1951- ben fegyver- és lőszerrejtegetésért, 1952- ben megint a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekményért ellene meg hozott ítéletek túlságosan könnyűnek találtatták, — a csontosi csárda híres kulákja. nemsokára Kökény községben ekként csaphatott reklámot: „Húsüzlet a szegény Pislához. Cégt.: Sztipánovias István." Tőrfiimets^ett mestere lévén szakmájának a részére kiadott sertésfelvásárlási engedélyt fel sem használva, tevékenyen hozzálátott a rejtett tartalékok feltárásához. A csontosi csárdához vasalt szekerek jöttek s menMég csak az aratás és csép- lés legelején tartunk, de máris sorra jelentik a községekből, hogy a kulákok a legkörmönfontabb módon igyekeznek kibújni gabonabeadási kötelezett ségeik teljesítése alól. A sziget vári járásbeli Nagydobsza községben a szolgálatot teljesítő rendőr elvtárs arra lett figyel, mes, hogy Dómján Sándor ku- lák portáján még el nem csépelt árpát szemelnek, kapirgál- nak a tyúkok. A pajtában még két köteg árpát talált, amit a kulák lányának, özv. Szénié Józsefnének földjéről hozott haza szekérrel nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy elvonja annakidején a cséplési ellenőr szeme elöl. A helyi tanács nagyon helyesen járt el. amikor az árpát lefoglalta és a község dolgozó parasztságának okulására dobszó útján is közzétette a törvényekre fity- tyet hányó kulák viselt dolgát. Akkor azonban, amikor Baranya falvaiban a dolgozó parasztság tízezrei — azok, akik saját kezük munkájából élnek és éltek a cséplőgép mellű* egy deka adósság nélkül eleget tek Cáréból, ócsárdról, Bos- tából, Siklósról, Szalántáról és Kökényről hozva a kövérdisznókat, melyeknek alkatrészei kosarak alján, kendőkbe csavarva feketevágás útján kerültek annak konyhájára, aki meg tudta fizetni az árát. Üzleti kockázatvállalásban messzemenő bátorságot tanúsítva, az állatorvos kifejezett tilalma ellenére kimérte a kökényi Krizmanics Miklós elhullott ökrének húsát is, mondván — úgy sem tudják, — mitől híznak az emberek?! Működése alatt 47 sertést „forgalmazott” s emellett még arra is szakított időt magának, hogy a fontos állami építkezés tőszomszédságában pénzzé tegyen holmi párszáz téglát és cserepet, valamint „megőrzésre” padlására mentse a Sertéstenyésztő Vállalat honnan-honnansem odakeveredett szénabáláit. Hamarosan vetélytársa is támadt saját édes testvére, a Szigetvölgyivé vedlett Jenő személyében. A járási tanácsra beférkőzött, azóta hurokra került Joó-madarakkal barái~ tesznek beadási (kötelezeti >é- güknek, sőt kenyérgabona feleslegeiknek egyrészét szabadon is eladják államunknak, hogy letörje vele a domján- sándorok terményüzérkedését — úgy találjuk, hogy a dobszó, a kulák kinevettetése nem eleit kapcsolatot ápolgaitő nagyvonalú üzletember nem ereszkedett le holmi böllérkedési részletkérdésekbe, — nagyban adott el jószágokat és nagyban vett — házakat. Megkérdezte a kökényt Pav- lovics Márkot a hosszuheté- nyi vásárban, hogy vettem egy tehenet, eltartanád-e a neveden, a te istállódban évi tejhozamért? Azt mondta a Márk Hosszuhetényben is, Diósviszlón is, Bolyban is, hogy ennek nincs semmi aSka dálya. Minekutána Pavlovics nevén három, Mészner Jakab pogányi lakos nevén kilenc te hene szerepelt elorozva a közellátás elöl. Azazhogy csak egyszerre öt és csak egy szerre kilenc, mert pedáns lévén a változatosságra, sűrűbben váltogatta őket az ingeinél. Nevéhez fűződik az egyelőre még meg nem döntött baranyai kupeckedési csúcs felállítása, miszerint 197 tehenet, 35 sertést és 3 lovat irányított el a zúgkeres- kedelem rejtekeiben. Emlékét fennen hirdeti egy ház Bostán, egy ház Kökényben, gendő! A szigetvári járás állami szervei járjanak el a falu közmegelégedésére a törvényekkel lépten-nyomon ujjat- huzó kulákkal úgy, hogy neki is, de társainak is elvegyék a kedvét a kötelezettségek alóli kibúvástól. egy ház Garéban, egy ház a Kertvárosban és egy ötödik rácsos ablakú a Kulich Gyula utcában, mely előtt gép- pisztolyos őr sétál le-fel, tn- gyázva a csontosi csárda három volt lakójának háborítatlan nyugalmára ... Mert a rendőrség derekai munkájának ,eredményeként újra összekerült a csontosi Sztipánovics család: Dezső, a harmadik testvér már január 14-e óta kényelmesen berendezkedett a megyei börtönben, ahol a feketevágásért 8 hónapi börtönbüntetését töltve már várta édes testvéreit. Árva a csontosi csárda, bezárt a „Húsüzlet a szegény PistáhozMégegyszer, július 27-én, a helyszíni tárgyalás során megelevenedik majd környéke, amikor újra serpenyőbe kerül a testvéri együttműködés e két kulák bajnokának rövid másfélesztendős tündöklése. Hogy hány ' esztendőre függesztik fel iparukat, — az még a jövő titka, de az bizonyos, hogy Justitia most leveszi félszeméről a kendőt, Bírálatunk nyomában Számos hibát kijavítottak a komlói építkezéseken Mezei kártevők (Megjelent az MDP Baranya Megyei Párt V. B. Ágit. Prop. Oszt. és a Mezőgazdasági Igazgatóság „Kenyerünkért" című kiadványában.) „Uu&iizUt a zzifyíhty pidciUo-z"
