Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-10 / 161. szám
4 NÄPEÖ VASATOKAT, 1955. JCUUS 1# Termeljünk minél több maglucernát! SZAIASTA - UAßMANY vmsrmär 195b 1955 1956 *K l* *|érWk««ebh takarmány növények, az évelő pillangósvirágú — elsősorban a lucerna — száJaslakarmányok vetésterületét 1954-ben 750.000 kát. holdra. 1955. évben 800 ezer kát. holdra, 1956-ban 885 ezer kát. holdra kell növelni“ (Az MDF KV. 1953. decemberi határozatából). Hazánkban rendkívül gazdaságos a lucernamag termesztése. Számos északi állam, különösen Svédország, Németország, Dánia igen nagy mennyiségű magyar lucernamagot vásárolna, — sajnos a keresletnek csak egy kis részét tudjuk kielégítem, mert egyrészt termelőszövetkezeteink, egyéni gazdáink tájékozatlanok voltak a magtermelés terén, másrészt sok esetben nem volt kielégítő a lucernamag kicséplése. 1953- ban rendelet szabta meg, hogy minden termelőszövetkezet és egyéb gazdaság lucerna, vöröshere, és baltacím területének egyharmadát köteles magtermesztésre meghagyni. A ritkás. Idősebb lucerna terem legtöbbet Maglucernának a tábla rit- kasabb részét jó meghagyni, de ez a ritkás rész ne jelentse a gyomoktól kiritkult lucernást. Szükség esetén a veszélyes gyomoktól aiánletos gyom lálássai megtisztítani a lucernást. A magkötést pótbeporzás- mI segíthetjük A iucernavirág magkötését mindig külső tényezők befolyásolják. Ezek a külső tényezők rendszerint a rovarok, ame Ivek a lucernavirág bibéjét és porzóját szabaddá képesek tenni így lehetővé teszik a meg- termékenyülést, a beporzást. Minél melegebb az időjárás és minél párása bb a levegő virágnyílás idején, annál jobban el- ernyednek a virágban azok a kis kapcsok, amelyek az ivaroszlopot csukva tartják, annál kisebb erő beavatkozására lesz szükség a virágok felnyitásához. Különösen jelentős munkát végeznek a poszméhfajták, a kisebb rovarok-, de bizonyos mértékig elég a szél ereje is. Számtalan eset bizonyítja, hogy sok esetben előnyösen hat a szelet pótló pótbeporzás alkalmazása is. A magyarteleki Gerő Ernő termelőszövetkezetben 1952 évben meghagyott tíz hold maglucernán a holdanként közel két és fél métermázsás magtermést sokban az segítette elő, hogy a virágzás kezdetén először, a virágzás teljes díszében, másodszor és a virágzás vége felé harmadszor kötéláthúzással pótbeporzást végeztünk. Legalkalmasabb magtermesztésre a második kaszálás Legjobban sikerül magfogásra az a lucerna, amelynek vi- régzási ideje meleg, párában gazdag időszakra esik. Megyénkben a nyári hónapok közül viszonylag június és július hónap első fele a legcsapadékosabb. Ha a lucerna magfogásának virágzásl ideje a túl meleg, párában szegény augusz tus és szeptember első felére esik — főleg akkor, ha a talaj sem tartalmaz már elég nedvességet — a virágok javarésze magkötés előtt lehull. Ha viszont a későbbi párás szeptember, október hónapokra esik a virágzás, annak betakarítása a csapadékos idő miatt sok esetben bizonytalan. A gépállomások tulajdonában lévő herefejtő-aprómag- cséplő gépeket a múlt években a cséplési időszak alatt egyéb gabonák cséplésére alakítottuk át, emiatt nagy szemveszteség érte lucernatermelőinket. Ennek elkerülésére idén gépállomásaink az aprómagcséplésre alkalma# gépeket nem alakíthatják át más mag cséplésére még akkor sem, ha azoknak pillanatnyilag nincs csépelni- valójuk. Magluceriia aratása A maglucerna lekaszálását legelőnyösebb marokrakó aratógéppel végezni úgy, hogy a markokat 2—3 napi száradás után átfordítjuk és még két napig száradni hagyjuk, utána ponyvás kocsival közvetlenül a cséplőgépre hordjuk. Ha kézzel rendre kaszáljuk a lucernát, akkor 2—3 napi száradás után egész kicsi petrencéket rakunk, majd egy-két napi utánszáradás után közvetlenül a cséplőgépre szállíthatjuk. Helyes, ha előzőleg kis kévéket kötünk, melyeket talpra állítva 3—5 napos száradás után csépelhetünk. Kössünk szállítási szerződést! A lucernamag értékesítésére leghelyesebb, ha a Magtermel- lető Vállalattal szállítási szerző dést kötnek a termelők. A Magtermeltető Vállalat minden mázsa cséplőgépből kijövő, tisztítatlan lucem ama gért 2500 forintot fizet, emellett minden átadott métermázsa lucerna- mágból a vállalat ugyanezen az áron 20 kilogram arankamentes, ólomzárolt lucernavetőmagot ad vissza. STERBA FRIGYES főagronómus, Pécsvárad 1 11 «mii „imv , v H Önköltségcsökkentés három képben (A komlói tröszt faliújság-cikkei nyomán) 1. A gépészmérnök ott ül az Íróasztalánál a komlói trösztben s más dolga nem lévén nézegeti naptárát, amely éppen januárt mutat. Szórakozott mozdulattal áthúzza az egyik hétköznapi rovatiba írt szépen- csengő női nevet. Felsóhajt, aztán telefonál és vár. Majd jelentkezik vidékről a hívott szám — és <5 beszél: — Te vagy drágám? ... Mancikám ne haragudj, ma nem tudok jönnL Csak most tudtam meg, hogy értekezletünk lesz... Ennyi lenne a lényeg, de a meghitt társalgás még jó negyedóráig folyik, — a tröszt számlájára. Másik irodában valaki a totó-eredményeket tudakolja. No nem a szomszédjától, — ő sem tudja, — de Pécs nincs olyan messze, főleg telefonon nem. Berreg a készülék — a tröszt számlájára. De születésnap, név nap, ezüst, arany lakodalom, meg egynéhány családi esemény is van a világon. így hát az Igazgatóság épületéből drótszárnyakon szállnak a különböző jókivánsá gok — a tröszt szám Iájára. Ugyanekkor a főkönyvelői irodában Tüzes László főkönyvelő és Vimcze Jenő pénzügyi főelőadó azon bosszankodnak, hogy a vállalat tegnapelőtt i vidéki telefonköltsége ismét csúcseredmény, 1200 forint volt. — Ki kéne már okoskodni valamit! — töpreng a főkönyvelő. — Megvan! — szól a főelőadó. — Hisz a pécsiek ezt már rég máskép csinálják. II. Közben eljött a május. Akármilyen kedv derítőén sütött azonban a nap, a végnélkül i vidéki magán- beszélgetéseik hívei mégis mélyen lehangolva ültek a tröszt irodájában. Igaz még sem mindegyikük. — Na és? Legfeljebb egyáltalán nem hívom vidéket... Megmutatom annak a főkönyvelőnek, hogy nem kunyerálok tőle telefonutalványt, — mondta az egyik. A szomszédos irodáiban meg ... — Hogy én sorbaálljak laz utalványért? — azt ugyan les hetik. És ebben van kis igazság, mert sorbam- ál'lni senki nem szeret. De akad olyan is, aki ilyenformán litá- niáz. — Legjobb, ha töredelmesen bevallom a főkönyvelőnek, hogy csak ritkán bonyolítottam le magán ügyeimet a vállalat terhére. Sőt megígérem, hogy többet nem teszem. Hátha valóban elhiszi és törli az w a! ványrendszert. így szép simán vissza jön u régi jó világ és megint szórhatjuk a tröszt pénzét. Elvégre a gazdaságos termelés ü fontos, — de a saját zsebemre. Ilyen magán-eszme csere után születhetett meg az a faliuj- ságcikkecske, amelyből valóban minden kivehető, csak az önköltség csökkentésének igazi, eltökélt szándéka nem. Hogyan kerülhet ka peso latba az egész cikket elárasztó gúnyolódás — amely között egyet len egy ép gondolat található csupán: a sorhanállás bírálata, — a cikk utolsó mon datával, mi köze van ennek a formailag és főleg tartalmilag súlyosan elhibázott koholmánynak ahhoz az igen mély gondolatot kifejező és sokat mon dó idézethez, amely- lyel a cikkíró befejezi „művét”: „Előre az önköltség csökken léséért’1? Még a felületes olvasó sem ezt az eszmét találja a cikk alapgondolatának, hanem az idézet nek amolyan odake- nésével éppen az ellenkezőjét. Ez az írás nem tesz mást, mint kigúnyolja, nevetségessé próbálja tenni azt a mozgalmat, amely Komlón és az egész or- szágban az önköltség csökkentés érdekében folyik, — és nem kis eiedménnyel. A cikknek ezt a teljesen elhibázott politikai vonalát a faliújság szer kesztőbizottsága — amely különben jó, változatos és főleg idő szerű írásokat eredmé nyező munkásságáért dicséretet érdemel -— nem vette észre hiszen Sz. B. jelzéssel szignálta. Ahelyett, hogy írójával íratta volna alá. Mert a ben ne foglaltak valakinek a véleményét tűk rözik, és ezzel a téves nézettel aligha éri egyet a szerkesztőbizottság, mégha ott Is van az „Sz. B." — ha esetleg mégis, következzék az utolsó kép.;. [hí: Újbóli a főkönyvedéi Iroda. — Na és milyen eredményt hozott a telefonutaivány bevezetése? — kérdi Vin cze Jenő, a főkönyvelőtől — Hogy milyent? Nézd, — mutatja a at& tisztik át — naponta átlag 70—80 forint most a vidéki be szélgetések költsége, nem 1200 ... No, de még egy befejező mondatot írok válasz, képen arra a gyánó- eikkre. Hallgasd csak. jó lesz így? „Remélem, hogy a cikk írója, aki még egy javaslatot sem tett az önköltség csökkentésére, a jövőben tudni fogja, mit kell tenni« ás tőle is azt tapasztaljuk, hogy megértette pártunk felhívását” ... ...Csak így lesz. jó! (Megjelent az MDP Baranya Megyei Párt VB ágit. prop. oszt. és a Mezőgazd. Igazg. „Kenyerünkért“ c. kiadványában) Dolgozó parasztságunk igazi érdeke: együtt haladni a munkásosztállyal a szocializmus (elé Népi demokráciánk | tízeves fejlődése során, a hatalomért folytatott harc idején és az után is — éppen a hatalom megragadása és megtartása érdekében — pártunk politikájának központi kérdése volt a munkás-paraszt szövet- aég. A marxizmus-leninizmus tanításai világossá és vitathatatlanná tették, hogy a munkásosztálynak szövetségesre van szüksége, s azt is, hogy ez • szövetséges a dolgozó parasztság. A falusi kizsákmé- nyolóktól, a kulákságtól elhatárolt dolgozó parasztság sokszínű rétegződése ellenére a munkásosztály természetes szövetségese, amelynek megnyeréséért és megtartásáért azonban állandó harcot kell vívni. A dolgozó parasztság nem egységes. A földnélküli szegén y pa ras z t tói' a jómódú középparasztig nehezen elhatárolható rétegek váltakoznak benne és ezt a változatosságot még bonyolítják a sokfelé igazó rokoni kapcsolatok Ahhoz, hogy a látszólag kibogozhatatlanul kusza kapcsolatok, rétegződések és érdekek szövevénye ellenére mégis eligazodjunk a falusi osztályharc- han. a lenini hármas jelszó ad útmutatást: ..megegyezésre ítéli jutni a középparaszttal, egyetlen pillanatra sem mondva le a kulák elleni harcról és szilárdan csakis a szegényparasztságra támaszkodva." Ez a tétel pártunkban jól ismert, nincs kommunista, aki ezen vitatkozna. Annál több azonban a félreértés, nézet- eltérés. értetlenség — s különösen sok volt az 1953. utáni időben — akörül, hogy a dolgozó parasztsággal való szövetség megszilárdítása milyen intézkedéseket, magatartást, milyen politikát követel. A téves nézetek közül az utóbbi időben a jobboldali elhajlás mutatkozott veszedelmesebbnek, amely pusztán engedmények és kedvezmények, a munkásosztály részéről hozott áldozatok útján akarta megnyerni a dolgozó parasztság szövetségét. Világosan kell látnunk, hogy a munkás-paraszt szövetség a munkásosztály államhatalma megszilárdításának, a szocializmus építésének eszköze. „Most — mondotta Lenin — a proletariátus tartja kezében a hatalmat és azzal vezet. Vezeti a parasztságot. Mit jelent az — vezetni a parasztságot? Ez először azt jelenti, hoay az osztályok megszüntetésére, nem pedig a kistermelőre vesz- szük az irányt. Csak akkor politizálunk helyesen, akkor erősítjük valóban a munkás- paraszt szövetséget ha erről nem feledkezünk meg. Célunk, hogy a dolgozó parasztságot mind közelebb hozzuk a munkásosztályhoz, egészen addig, amíg a távolabbi jövőben a két dolgozó osztály közötti lényeges különbségek egészen meg is szűnnek. Ez pedio csak úgy lehetséges, ha a dolgozó parasztságot a szocializmus felé vezető úton. nem pedio valamilyen más úton vezetjük. Az egyéni parasztgazdaságok egyoldalú kedvezményezése és támn?a*ása, a szocialista mező gazdaság megvalósításának „elhalasztása“ csak kiélezné a munkásosztály és parasztság között jelenleg még fennálló különbségeket, sőt ellentéteket; a szocialista munkásosztály mellett a mezőgazdaságban a fejlődés kapitalista irányát eredményezné. amely a munkás- parasztA helyes út, szövetség igazi megszilárdításához vezet: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útja. A mezőgazdaságnak kell támogatást es kedvezményeket adni, de ezek olyanok legyenek. hogy a közös, nagyüzemű, szocialista gazdaság felé ve- -essók a dolgozó parasztságot. Ilyen kedvezmény a gépállomások által végzett gépi munka, a szerződéses termeltetés, szervezett növényvédelem, stb. A dolgozó paraszt saját tapasztalatán mén ie. hoay ha ezeket a kedvezményeket nem a maga korlátolt gazdaságában, hanem a sok kis gazdaság ösz- szetevésével alakított nagy- üzemű gazdaságban veszi igénybe, gyorsan és erőteljesen fejlődhet, egyénileg el nem érhető jólétet teremthet. Megyénkben ma már 149 kombájn, 691 talajmunkára alkalmas traktor. 128 uni verzál - traktor és igen sok más mező- gazdasági gép és felszerelés szolgálja a dolgozó parasztság ilyen irányú támogatását. Támogatnunk és segítenünk kell a dolgozó parasztságot abban is. hogy művelődjön, kulturálódjon, hogy felvilágosult fővel jobban felismerje tényleges érdekeit, amelvek a munkásosztály oldalán, a szocializmus felé mutatják számára is áz utat. Ezért törekszünk arra hogy dolgozó parasztságunk mind többet tanuljon, művelődjön. Csak a múlt évben 18 százalékkal növekedett megyénk könyvtárainak könyvállománya, 14,4 százalékkal nőtt a rádióelőíizetők száma, ami azt jelenti, hogy ma már 100 család közül 41- nek van rádiója. Ugyancsak tavaly hét újabb községet villamosítottunk a megyében. A művelt, saját és gyermekei jövőjéről világosabban gondolkodó paraszt könnyebben megtalálja a közös gazdálkodáshoz vezető utat. Azért is segítenünk kell a dolgozó parasztságot, hogy javítani tudja terméseredményeit, ezzel nagyobb jövedelemre tegyen szert, több árut vihessen a piacra, mert áruira egész népgazdaságunknak nagy szüksége van. A termelési segítséget kölcsönök, gépi munka, kedvező szerződési feltételek formájában élvezi dolgozó parasztságunk. Az állama segítség folytán növekvő teiméseredmények. s ennek folytán a nagyobb paraszti jövedelmek lehetőve teszik, hogy dolgozó parasztságunk több iparcikket vásároljon. Iparunk azzal is segíti a dolgozó parasztságot, hogy ezeket az iparcikkeket nagyobb tömegben és választékban, a jelenlegi körülményeknek megfelelő kedvező áron adja. Elég megemlítenünk, hogy a múlt évben 1953-hoz viszonyítva kartonból 47.5, gyapjúszövetből 48 3. férfikabátból 37.3, női kabátból 23.4. férficipőből 20.5, női cipőből 31.2 százalékkal, rádióból 53,4. kerékpárból 75,7 százalékkal több fogyott el megyénk kiskereskedelmi és szövetkezeti boltjaiban. Felmerülhet a kérdés: milyen kimeríthetetlen forrásból veszi az állam az anyagi eszközöket ahoz. hogy ilyen nagyarányú segítséget nyújtson a dolgozó parasztságnak? Ez a forrás elsősorban a munkásosztály áldozatkész munkája, a szocializmus ügyéért hozott lelkes erőfeszítése. De' ez a forrás sem kimeríthetetlen. A munkásosztálynak, a városi lakosságnak hatalmas tömegű élelmiszerre és egyéb mező- gazdasági terményekre, az iparnak mezőgazdasági eredetű nyersanyagokra van szüksége ahhoz, hogy termelhessen. Minél olcsóbban jut ezekhez a termékekhez, annál olcsóbban tudja előállítani a mezőgazdaságnak szánt iparcikkeket és gépeket. Az államnak nagytömegű élelmiszerre és egyéb árura, kellő mennyiségű tartalékokra van szüksége ahhoz, hogy megfelelően gazdálkodhasson, fenn tudja tartani az egyensúlyt, s rendkívüli, előre nem látott esetekben is zavartalanul fenntarthassa az ország gazdasági vérkeringéséit. ■ Ehhez már a mezőgazdaság termékeire van szükség. Ezt szolgálja az állami begyűjt«» rendszere, amely arra kötelez minden parasztgazdaságot, hogy termékeinek egy bizonyos, előre meghatározott részét az államnak adja át. Ugyancsak ezt szolgálja az ál* lami felvásárlás rendszere, amelyben a dolgozó parasztság feleslegeit értékesítheti• Mind« kettő egyaránt fontos. S azt is hozzá kell tennünk, éppen az előbb felsoroltak alapján hogy mindkettő egijaránt. érdeke maguknak a dolgozó parasztoknak is. Anélkül, hogy az állam begyűjtéssel és felvásárlással megteremti élelmiszertartalékait, anélkül, hogy megfelelő készleteket halmoz fel. nem tudná fejleszteni nehéziparát, sem könnyűiparát — ennek pedig egyenes következménye lenne, hogy dolgozó parasztságunk sem élvezhetné ■r/ p-inKb fe1 sorolt sokféle támogatást ás kedvezményt. Könnyén érthető ebből, hogy maga alatt vágja a fát az a dolgozó paraszt, aki az állam iránti kötelezettségek rovására akarja szabadpiaci értékesítéssel növelni a íövedebnét. Nem csak arra kell itt gondolni, hogy az adózási és beadása kötelességek elmulasztása törvényes következményekkel jár. hanem elsősorban arra, hogy a pillanatnyi haszonra spekuláló paraszt szűkíti azt a forrást, amelyből államunk a mezőgazdaság fellendítéséhez erőt merít, s ehelyett a spekuláció, a tőkés kereskedelem csatornáit táplálja, amelyek viszont a kisárutermolés talaján ma még burjánzó kapitalista gyomokat öntöziik. Az állami begyűjtés és szervezett piac nélkül, pusztán a szabadpiac a mezőgazdaságot kapitalista útra térítené. Ez pedig az egyéni parasztgazdaságok tömegeinek tönkremenésével. a kvlákgazdoságok felvirágzásával járna együtt, s a múltban oly keservesen megszenvedett kulák-kizsákmányolást. iga- és hiteluzsorát élesztené fel. Dolgozó parasztságunk öntudatos elemei már eljutottak a munkásosztályhoz lee- közelebbvivő, a paraszti jólétet a legrövidebb és egyedül járható úton megteremtő termelőszövetkezetekbe. Akik még nem fejlődtek odáig, akkor teszik a legtöbbet egyéni boldogulásukért is. ha a kedvezményeket és segítséget kihasználva nagyobb terméseredményeiket igyekszenek elérni, s ha törvényes kötelességeiknek eleget téve erősítik népi demokratikus rendszerünket. Ez egész dolgozó parasztságunk érdeke, a ugyanakkor egyéni érdeke is minden dolgozó parasztnak, hiszen salát életén mérheti le, hogy sohasem volt olyan ló élete, mint ma. s ha még jobban akar élni. csak előre mehet — * szocializmus felé. nem pedig vissza — a kapitalizmus felé. E két út között választhat, harmadikat hiába keres. Mészáros Ferenc
