Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-01 / 102. szám

Éljen a magyar néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, békénk erős védelmezője I A TASZSZ jelentése a május 1-i díszszemléről és felvonulásról Leleplező adatok a RIAS berlini rádióállomás aknamunkájáról Moszkva (TASZSZ): Moszk­vában közzétették azt a napi- parancsot, amelyet Moszka- lenko, a Szovjetunió marsall- ja, Moszkva város helyőrségi parancsnoka, a moszkvai kato­nai körzet csapatainak parancs­noka a május 1-i díszszemléről kiadott. A díszszemle, amelyen az említett csapatok rcsztvesznek, délelőtt 10 órakor kezdődik a Vörös téren. A díszszemlét G. K. Zsukov honvédelmi miniszter, a Szov­jetunió marsallja fogadja. A díszszemle parancsnoka: Moszkalenko marsall. A napiparancs értelmében május 1-i ünnep tiszteletére tüzérségi díszössztüz hangzik majd cl. A moszkvai dolgozók képvi­selőinek felvonulása tíz óra ötven perckor kezdődik a Vö­rös téren. Berlin (TASZSZ):. Mint az ADN hírügynökség közli, a Nyugat-Berlinben működő RIAS amerikai rádióállomás politikai osztályának egyik volt munkatársa, Meisel, aki ápri­lis elején menedékjogot kért a Német Demokratikus Köztár­saság kormányától, április 27-én előadást tartott a demok­ratikus rádióban. Meisel, áld 1951 óta volt munkatársa a RIAS politikai osztályának, kijelentette, hogy a rádióállo­más feladata „elmélyíteni Né­metország kettészakítottságát, megakadályozni a kölcsönös megértés létrejöttét a németek között, aknamunkát végezni Kelet-Németország ellen”. A RIAS rádióállomás közvetlenül az Egyesült Államok külügy­minisztériumának hatáskörébe tartozik, igazgatója az amerikai Eving. Meisel elmondotta, hogy az NDK elleni felbujtó tevékeny­ség elsősorban az állomás po­litikai osztályának feladata, A jugoszláv népi felszaba­dító háború résztvevői Pinay és Adenauer bonni tárgyalásain nem sikerűit álhidalni a francia-nyugatnémet ellentéteket szövetségének határozata Belgrad (TASZSZ): Mint a Politika című lap közli, április 28-án Ljubljanáiban befejező­dött a jugoszláv népi felsza­badító háború. résztvevői szö­vetségének harmadik kongresz szuka. A . nemzetközi kapcsolatok bizottságának javaslatára a Kongresszus határozatot ho­zott „az atomenergia háborús célokra való felhasználásának eiitütásáról?. A határozat a többi között ezt mondja: Nem szemlélhetjük tétlenül a. fegyverkezési versenyt. Nerp. nézhetjük és nem is Berlin (MTI): Jólértesült bonni körök szerint Adenauer és Pinay tárgyalásain a szab­vány optimizmust árasztó hiva­talos jelentés ellenére sem si­került áthidalni azokat az el­lentéteket, amelyek a Saar- egyezménnyel kapcsolatban robbantak ki a nyugatnémet és francia monopoltőkések kö­zött. Egy francia hetilap közvetle­nül Pinay bonni útja előtt .le­leplezte, hogy az Adenauer- kormány titkos tervet dolgozott ki a Saar-vidék kiaknázására és későbbi bekebelezésére. Kü­lönösen kínos feltűnést keltett Franciaországban az Adenauer kormány tervében olvasható ama mondat, amely szerint „Nyugat-Németország katonai fölénye még a békeszerződés megkötése előtt lehetővé teszi rtiajd a Saar-egyezmény reví­zióját, később pedig a Saar- vidék visszacsatolását Nyugat- Németországhoz”. A francia közvélemény most világosan látja, hogy Ade- nauerék csalárd játékot űznek a francia kormánnyal: hajlan­dók voltak a Saar-vidékkel fi­zetni a nyugatnémet zsoldos­hadsereg felállításához szüksé­ges beleegyezéséit, hogy ezzel a hadsereggel azután visszahó­dítsák a Saar-vidéket. A Frankfurter Rundschau megerősíti, hogy a francia he­tilapban leleplezett bonni ter­vet Adenauer utasítására Blan- kenhorn nagykövet, a nyugat­német külügyminisztérium po­litikai osztályának vezetője dolgozta ki. amely összedolgozik más kém­szervezetekkel és ügynököket toboroz az amerikai kémszol­gálat részére. Meisel kijelentette, hogy sza­kítani akar a RIAS-saal, ezért kért menedékjogot. Elutasítja a bűntettekre való felbúj tást, a háborús propagandát és a bé­kéért, Németország békés egyesüléséért akar dolgozni. A Vietnami Általános Szakszervezeti Szövetség május 1-i felhívása Hanoi (TASZSZ): A Vietna­mi Tájékoztató Iroda jelenti: A Vietnami Általános Szak- saervezeti Szövetség május el­sejei felhívása erélyes harc­szabad tétlenül néznünk ez t a veszélyt. Egységesen követel­jük, hogy minél előbb tiltsák él az atomerő háborús célokra váló felhasználását. Követel­jük.' hogy az emberi értelem hatalmas felfedezését a népek szolgálatába, az emberiség ha- ladásániafk Vszo!gálatába állít­sák ég; he használják fel új pusztításra és irtásra,. Újabb lények a bandungi szőtt összeesk Dzsákonta (Uj Kína): A Ha- rian Raűdat és a Szín Po cí­mű indonéziai lapok szerin t az indonéziai hatóságok elfogtak egy bizalmas levelet, amely utasította az imperialisták ál­tál támogatott banditákat, hogy hurcolják el vagy gyil­kolják meg az ázsiai-afrikai értekezlet külföldi küldötteit. küldöttek meggyilkolására vés hátteréhez A levelet az „indoméziaá iz- l;ám hadsereg eiső körzetének paramcsmrika” küldte szét már­cius 2-án. Ez a banditavezér arra is utasította alárendeltjeit, hogy támadják meg a rendőversze- meket, különösen azokon az útvonalakon, amerre a külföl­di küldötteik elhaladnak “s Külföldi hírek egjéflb felforgató cselekménye- Ifí-f hajtsanak régre. ra szólítja a vietnami népet a genfi egyezmények pontos vég nehajtiásáért, az ország egye­sítéséért, mégpedig szabad,,ál­talános választások útján. A Szakszereeaeti Szövetség felhívja Vietnam dolgozóit, gyógyítsák be mielőbb „ há- ború-okozta sebeket, hajtsák végre a földreformot, vegyék ki részüket hazájuk védelmé­nek megerősítéséből, szilárdít­sák meg a népi hatalmat a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban. A Labdarúgó NB. I. szombati mérkőzései Bp Kinizsi—Győri Vasas BERLIN Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke, Walter Ulbricht miniszterelnőkhelycttes és Heinrich Rau miniszterelnök- helyettes, kül- és belnémet ke­reskedelmi miniszter pénteken fogadta Ting Jung-csuant, a Kínai Népköztársaság újonnan kinevezett rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét a Né­met Demokratikus Köztársa­nuljon és így vereséget mér­jünk a reakció erőire — mondja a nyilatkozat. BERLIN A Neues Deutschland, Né­metország Szocialista Egység- pártjának központi lapja szom­baton vezércikkben emlékezik meg arról, hogy a Berlint el­foglaló szovjet csapatok tíz évvel ezelőtt, 1945 április 30- ám tűzték ki a győzelem és a szabadság vörös lobogóját a Reichstag épületére. 6:1 (6:1). — Népstadion, 45.000 néző. Vezette: Rigó. — Gól­lövök: Orosz és Kertész (2—2), Fenyvesi, Láng, illetve Palotás. Bp. Honvéd—Bp. Vasas 3:1 (1:1). Népstadion. 60.000 néző. Vezette: Szigeti. — Góllövők: Babolcsai, Czibor, Bozsik, illet­ve Csordás. Cs. Vasas—Vasas Izzó 1:0 (1:0). Csepeli stadion, 2000 néző. Vezette: Somogyi. — Góllövő: Keszthelyi. Salgótarjáni Bányász—Doro­gi Bányász 2:1 (1:1). Salgótar­ján, 5000 néző, vezette: Bállá. Góllövők: Nagym&jdon, Csu- berda, illetve Varga. «ágban. Szerelik a kakovkai vizierőmű első gépcsoportját Június 15-érc hívják össze A DISZ Központi Vezetősé­ge a Dolgozó Ifjúság Szövetsé­gének második kongresszusát 1955. június 15-re hívja össze. A kongresszus napirendje: 1. A DISZ Központi Vezető­ségének beszámolója. Előadó: Szaka» József, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének első tit­kára. 2- A DISZ feladatai a falusi ifjúság között. Előadó: Goszto­a DISZ II. kongresszusát nyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára. 3. A DISZ szervezeti szabály Zalának módosítása. Előadó; Molnár János, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének titkára. 4. A Központi Vezetőség és a Központi Revíziós Bizottság megválasztása. DOLGOZD IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉG* Adenauer politikai rendőrsége és államügyészségé hamisított bizonyító anyagot** nyújtott be a karlsruhci szövetségi bírósághoz * Berlin (MTI): A nyugatné­metországi haladószellemű if­júság vezetői, a Jupp Angen- fort és Wolfgang Seiffert ellen indított terror per kilencedik tárgyalási napján « ikarsrubei szövetségi bíróság kénytelen volt a tanúvallomások alapján Révai József elvtárs kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Révai József elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tesének kiváló munkája elis­meréséül a „Magyar Népköz- társaság érdemrendje” kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács el­nöke adta át. megállapítani, hogy Adenau« politikai rendőrsége és állam- ügyészsége hamisított „bizonyí­tó anyagot’1 nyújtott be a bí­rósághoz. Siering düsseldorfi rendőr- felügyelő esküvel megerősített tanúvallomásában kijelentette: Nem felel meg a valóságnak az ügyészségnek az az állítása, hogy a vádlottak ellen felhasz­nált írásbeli terhelő anyagot a vezetése alatt folytatott házku­tatás során foglalták le. A rend őrfelügyelő hangsú­lyozta továbbá, hogy a tárgya­lásokon felolvasott terhelő anyag nagy részét sohasem lát­ta és valószínűnek tartja,, hogy a kéi-déses iratok hamisít vány ok. A Szakszervezetek Országos Tanácsának teljes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1955. április 30-án tel­jes ülést tartott. A teljes ülés Mekis Józsefet, a miniszterta­nács elnökének helyettesévé történt megválasztására tekin­tettel felmentette a SZOT el­nökének tiszte alól. A Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak teljes ülése a SZOT elnö­kévé egyhangúlag Gáspár Sán­dort választotta meg. A népek szerepe a külpolitikában .MOSZKVA . Louis SaiHamt, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitká­rának vezetésével Moszkvába érkezett a Szakszervezeti Vi­lágszövetség küldöttsége, hogy részitvegyen a május elsejei .ün­nepségekéin. DZSAKARTA Az Indonéz Kommunista Pár! Központi Bizottsága a május elsejei ünneppel kap­csolatban nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat szilárd egységre szólítja a nép összes erőit a létfontosságú felada­tok megvalósításáért, köztük a Hollandiával kötött lcigázó pénzügyi és gazdasági egyez­mények mielőbbi felszámolá­sáért és NyugatTlránnak az Indonéz Köztársasághoz való csatolásáért folyó harcban. A központi bizottság felhív minden dolgozót, hogy még hathatósabb támogatásban ré­szesítse a kormányt az ország gazdasági életének megjavítá­sára, a fegyveres bandák meg­semmisítésére, a* idegen tőke túlsúlyának felszámolására, „a szocializmus országaival és a népi demokratikus országok­kal való széleskörű kereske­delmi kapcsolatok'' megterem­tésére irányuló intézkedései­nek megvalósításában. Különösen elengedhetetlen, hogy a nép összes erőinek egy ségc a küszöbönálló általános választások során megnyilvá­Az államok külpoliti_ kája szoros összefüggésben van belpolitikájukkal. Azt szoktuk mondani, hogy utób­binak szinte vetülete, folyta­tása a nemzetközi kapcsolatok területén. Természetes, hogy a külpolitikai célok meghatáro­zása, az ezek elérésére fel­használt módszerek kiválasz­tása attól függ, hogy az álla­mon belül kié a hatalom. Ha Metternich vagy Talley­rand ma széttekinthetne a kül ügyminisztériumokban, s csak néhány napig olvashatná a világsajtó külpolitikai híreit, a feudális diplomácia formái­nak néhány maradványa elle­nére egészen új világot ismer­ne meg — még ott is, ahol nem a munkásosztály az úr. Azoknak a demokratikus alap- elveknek -hatása alól. ame­lyeket ma már az államok egész sorának hivatalos külpo­litikája képvisel, s világszerte a munkásosztály nemzetközi szo­lidaritása támogat, egy állam sem vonhatja ki ** magát, s módszerei meghatározásában azokat tekintetbe venni kény­szerül. A szovje,hatalom első kül­politikai ténye az 1917 novem­ber 8-án elfogadott békedek­rétum volt. Ebben a határozat­ban a munkások és parasz­tok kormánya az összes had­viselő nemzetekhez s azok kor­mányaihoz fordult, javasolva, hogy haladéktalanul kezdje­nek tárgyalásokat az igazságos és demokratikus béke megte­remtése érdekében. Ez a béke, amelyre a dekrétum szavai sze rint „a háborúban kimerült és tönkretett hadviselő országok munkásosztályainak többsége törekszik”, olyan békerende­zést jelent, amely nem ismeri a hadisarcot, vagy az annexiót azaz idegen területek jogelle­nes meghódítását. Az annexió tilalma a nem­zetek önrendelkezése neu elvé* is magában foglalja. Már a békedekrétum kinyilvánította, hogy az önrendelkezés joga s munkásosztály felfogása sze­rint független attól, hogy agy nemzet mennyire fejlett, s at­tól is, hogy Európában vagy a tengerentúli területeken u Ez az az elv, amely különösen a gyarmati és függő területek népeit a világpolitika egyre növekvő erejű tényezőivé teszi. Az ázsiai nemzetek öntudat­ra ébredése, a gyarmati rend­szer válsága a világ legsűrűb­ben lakott területein élő száz­milliókat hozza az egész em­beriség jövőjét érintő külpoli­tika szintjére. Az ázsiai és afrikai népek diplomáciai sú­lyának történelmi kifejezését adta a Bandungban nemrég tartott nemzetközi értekezlet záróközleménye. A konferen­cián résztvevő huszonkilenc állam társadalmi-gazdasági rendjére tekintet nélkül egye­zett meg abban, hogy teljes mértékben támogatja a népek és nemzetek önrendelkezésé­nek elvét, amint azt az ENSz Alapokmányé kifejti, s tudo­másul veszi az ENSZ-nek ezt az elvet érintő határozatait. Kinyilvánította, hogy „a gyar­mati rendszer mindenféle meg nyilatkozásában bűn, amelynek gyorsan véget kell vetni. A népek idegen leigázásnak, ura­lomnak és kizsákmányolásnak alávetése az alapvető emberi jogok megtagadását jelenti.” Támogatását nyilvánította az értekezlet minden ilyen nép szabadsága és függetlensége kivívásához, s felszólította az érdekelt hatalmakat, hogy ezeknek a népeknek a szabad­ságot és függetlenséget adják meg. A bandungi értekezlet elsosocoan a nepek önrendel­kezése elvének messzeható je­lentőségű megerősítése volt, s arra figyelmeztette a világ ha­talmait, hogy e népek nélkül nem lehet többé az alapvető külpolitikai kérdésekben ma­radandó döntést hozni. A „vi­lágpolitika” valóban • világpo­litikává lett abban az értelem­ben, hogy az európai nagyha­talmak csak fél évszázada is töretlen túlsúlya a külpolitika területén ma már a múlté s ezek a hatalmak hiába kísérlik meg a gyarmatosítás rendsze­rének fenntartását az emberi­ség kétharmadát jelentő ázsiai és afrikai nemzetekkel szem­ben. Az önrendelkezés elvének térhódítása mellett » „titkos diplomácia” módszereinek egy­re fokozódó válsága is bizto­sítja á népek külpolitikai sze­repének állandó növekedését. A forradalom győzelme után ugyancsak a Békedekrétum je­lentette ki, hvy a munkáitok és parasztok kormánya a ma­ga részéről megszünteti az egész titkos diplomáciát és ..megerősíti szilárd elhatározá­sát, hogy a béketárgy&lásokat nyíltan, az egész világ előtt folytatja” és az 1917 február­jától november 6-ig kötött tit­kos szerződéseket nyilvánosság ra hozza. Az újonnan felállí­tott külügyi népbiztosság, va­lóban. rövid időn belül egy egész sor titkos okiratgyíijte- ményt jelentetett meg. A titkos diplomáciának a két világháború közti válsága után az elmúlt tíz év fejlemé­nyei különösen oda vezettek, hogy a hatalmak nagyfontos- ságu 'külpolitikai döntéseket gyakran a nyilvánosság előtt hóznak, s a kormányok jelen­tői' diplomáciai okmányokat, jegyzékeket tesznek közzé. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus államok gyakorlata ezen a téren a kapitalista ál­lamokat is arra készteti, hogy — akarva, nem akarva — 3 titkos diplomácia módszereitől eltérjenek. Ez a fejlődés a né­peknek, a kapitalista országok munkásosztályainak is módot nyújt arra, hogy a külpolitika döntő kérdéseiben szavát hal­lassa, s szervezettségénél, ere­jénél fogva befolyást gyakorol jón a kormányok külpolitikai lépéseire. A történelemben pél­dátlan külpolitikai szerephez juttatja a népeket a béke- rilágmozgalom megannyi fóru­ma. Ez a demokratikus jelle­gű, különböző politikai felfo­gást valló emberek százmillióit átfogó mozgalom világosan, szabatosan, az egyszerű embe­rek számára könnyen érthető­en fogalmazza meg és viszi a legszélesebb nyilvánosság elé a béke és háború kérdését érintő alapvető külpolitikai problémákat. Először fordul elő a diplomácia történetében, hogy olyan kérdésekben, ame­lyeket kormányaik még nem oldottak meg, az egyszerű em­berek tömegei közvetlenül nyíl vánU.iák véleményüket. Ilyen sorsdöntő kérdép, ma az atom- és más tömegpusztító fegyve­rek eltiltása is. A békernokgaíomban a világ népei arra vállalkoztak, högy a háború puszta'erkölcsi elíté­lése helyett annak feltételeit szüntetik meg. s a béke meg­alapozására kedvező feltétele­ket teremtenek. Ma. a mun­kásosztály nemzetközi szolida­ritásának ünnepén örömmel állapíthatjuk meg, hogy tíz évvel azután; hogy elhallgat­tak a fegyverek Európában, a tárgyalások gondolata jut ér­vényre a világpolitika fontos kérdéseiben. Bíznunk kell ab­ban, hogy a népek nagy össze­fogása eredményes lesz és végre megteremti a tartós béke alapjait. (TTIT politikai szak­osztály)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom