Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-01 / 102. szám

4 NA P E fi 1955 MÄJTJS 1 A fejlődés élharcosa a nagy Szovjefunió iti > $ < mm «*'• " l f 7T, v HÍ * i :SW>ÍS-:-::rfljWSfíí$^^r:<::v:;:;:;rW¥^KiS^^ÄÄgpBÄ Spg ... I X+ftwi-Jiv jjv '::''>'::;ÍÍ®SW ; •• A képen: a leningrádi „Lensztankolit ‘-gyár nagyméretű marógépek gyártását kezd­te meg. A termeléshez külön gyár-épülettömböt építettek. A napokban a gyár elkészítette az első négyorsós hosszmarógépet. A gép súlya 64 tonna, hossza 11 méter. A gépen 8 ton­nás alkatrészeket is meg lehet munkálni. A gyorsmarógépet mindössze egy ember kezeli. A képen N. Lobanov szerelőbrigád vezető látható az új gépnél. Nemzetközi verseny május 1 tiszteletére Előre elvtársak, új sikerekért a szocializmus építésében ! Kedves Vörös elvtárs! Ked­ves bányászok, a Vörös-bri­gád tagjai! I f i, a zwickaui Kari Marx *-*-*■ Kőszénbánya Művek Franik-brigád jártak tagjai a bányászok és a Német Demok­ratikus Köztársaság valameny- nyt dolgozója nevében köszön­tünk benneteket a békéért, a szocializmusért folytatott kö­zös harcunk ünnepén, május elsején. A bányászok és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság összes dolgozói városban és falun május elsejét a ter­melésben és a békéért folyta­tott harcban elért új sikerek­kel készítették elő. így mi, a Franik-brigád bányászai má­jus 1 tiszteletére 120 százalék­ra teljesítettük I. negyedévi termelési tervünket. Az eddig elért eredmények­kel azonban nem elégszünk meg, hanem mindent megte­szünk, hogy a jövőben meg jobban dolgozzunk munkás­paraszt államunk javára. Mi, a Franik-brigád tagjai azt a célt tűztük magunk elé, hogy % rossz geológiai viszonyok el- linére a II. negyedévben 110 százalékra teljesítjük állami tervünket és így elősegítjük, hogy szeretett hazánk egysé­gét elérjük és a békét a leg­végsőkig megvédjük. Kedves Vörös-brigád! örülünk nagy sikereiteknek és nagy érdeklődéssel kísér­jük hazátok és a nemzetközi proletariátus javáért végzett munkátokat. Különösen örü­'ünk. hogy folytatni akarjátok i velünk elkezdett tapasztalat­serét. Mi szíves-örömest tesz- izuk ezt. Kérünk benneteket, hogy közös versenyünket, amely nőst lejárt, augusztus 20-a, a Magyar Népköztársaság alkot­mánya elfogadásának hatodik évfordulója tiszteletére folytas­suk. Ismét az legyen a cél, hogy a termelési tervet ebben az időszakban 130 százalékra teljesítjük. Kedves magyar dolgozók! Kedves Vörös elvtárs, a Vörös- brigád tagjai! Köszöntünk ben­neteket május elseje alkalmá­ból és kívánunk további nagy eredményeket a szocializmus felépítéséért folytatott harco­tokban. Éljen a magyar és német nép közötti barátság! Éljen a Szovjetunió, közös hatalmas barátunk, az első szocialista ország, a legyőzhetetlen béke- világtábor vezetője! Éljen a béke! J ószerencsétl FRANZ FRAN1K Nemzeti-díjas, J A# ájus 1. — Sokféle nyelven, sokmillió ember ajkáról hangzik ez a szó ezen a napon és mégis egyet jelent: f a munka, a béke ünnepét. A Szovjetunió által vezetett kilenc- száz milliós béketábor országaiban május 1 a békés, alkotó munka ünnepe. Ezen a napon milliók és milliók menetelnek táblákkal, hatalmas alkotásaik miniatűr másával a proletariá- \ tus győztes vörös zászlaja alatt. J A világ egyharmadán már szabadon ünnepelnek s nincs \ az az erő, amely meg tudná akadályozni a gyarmatok, a kapi­J talista országok munkásait abban, hogy ők is ünnepeljenek. a A szabad országokból, a szabad népek ajkáról a még elnyoma­f tás alatt sínylődőkhöz száll az üzenet: „Veletek vagyunk!” A r még elnyomott népektől hangzik a felelet: „örülünk győzel- é J meiteknek s harcolunk, mert tudjuk, hogy a proletariátus ügye t r az egész világon győzni fog!” v AZ ClZÖOISZTRÁJK^ Az öreg Pamuhi már ré- ugyan nem adta meg, hanem rámolta. Ahogy a Pécsi Napló gén porlad valamelyik sírhant kitudakolta ki terjeszti kö- kiküldött munkatársa írja: alatt az átai Standovár zöttük ezeket a követeléseket „Az asszonyok eleintén csak Györgynek is csak a neve él h°Sy kiéi kezeit csézáján a nézték, mi történik az ő hol- ívadékaiban. — Egy-két esz- főszolgabíró a két zsandárja- mijukkal, egyszerre csak meg- tendö még s elviszi a kaszás val, hát nyomban tűvé tettek kezdődött a siránkozás, hogy mindazokat akik résztvevői az átai Standovár Györgyért a ők nem akarnak elmenni, és voltait itt az üszögi kastély kör cselédszáldasokat. Nóhisz, bot- ismét azok a hűséges cselédek nyékén annak a híres sztrájk- tal. üthetik annak a nyomat, lesznek, akik régebben voltak, nak, amely éppen ötven éve, a szegénység őriz! Hogy És a földesgazdát megindította 1905-ben lobbant fel Grósz .Jázitó agitátorok” mégse fér- a megbánás, visszavette szol­kűzhessenek az üszögiekhez, gálatába régi cselédeit és most egy század katonaság vonult már bizonyosra vehető, hogy fel oda, ahol most a lucernás azokat egyhamar senki sem té- zöldel, elválasztani a kom- ríti el munkájuktól”, menciósokat a bányászoktól, A földmunkások első harci mindenféle „forradalmi zavart- kísérletük bukása után csak­Antal legnagyobb bérleményén, összeszikkadt-aszalódott (Bar- tos néném hiába igyekszik fél évszázad tengeréből kihasznál­ni azokat a forró napokat — gyöngyök helyett csak kavicso- .. , , , , , -----------------­kát hoz felszínre az emlékezés keltőtől • Kevés eredménnyel, hamar újra kiegyenesítették A Pécsi Napló tudósítójának derekukat. Július 17-én Amódi —'TbértWvót — vélekszek kérdésére így válaszol az egyik József és Koller József nap- rá, de hogys, mint; A kommen- sztrájkoló: számosok újra sztrájkbavitték — Szeretném én azt látni, a cselédséget, hogy az aratás ha nem akarok dolgozni, ki és cséplés kellős közepén köve- kényszeríthet erre? Nincs az teléseik elfogadására kénysze­istennek annyi katonája és rítsék a „találékony bérlőt”, zsandára, amennyi megfogatni Most már nem a fuvarosokat tudná velem a kasza nyelét, ha hívatta, hanem a csendőröket, én nem akarom megfogni. En- de kiderült, hogy nem rájuk gedjenek élni, akkor dolgozok, lenne szükség, hanem a tűzol- de anélkül nem! tokra, ugyanis „július 31-re A Grósz, az találékony em- virradó éjjel kigyulladt két bér hírében állott mindig, de kazal és a jelenlévő aratók kö­____ ______ most tehetetlenül járkál a kas- zül többen voltak, akik vona­cát kapált, úgy hagyta ott szer télyéban. Csinálja, mit Szilfá- kodtak az oltásnál segíteni, számát, ahol a földbecsapta: son tett Reich szolgabíró? Ve- , uz> mindenütt tűz” — fejezi zettesse katonasággal a magtár be riportját a kétségbeesett ba a sztrájkolókat és éheztesse polgári újságíró. időrágta hálója. dósok között ütött ki a sztrájk, vagy a summásoknál? Nem sokra jutnánk, ha nem lennének meg a régi újságok riadt tudósításai, összefoltoz­va az emlékezettel, idézzük a fél évszázad előttieket... ... Hogy Szabolcson, Pécs- bányán és Vasason négyezer bányász hagyott fel a munká­val, az uradalomban is elfa­kadt a béketűrés. Aki kukori­urasági, ottrohadjon. A lovak aznap nem abrakoltak, a tehe­További sikereket kívánok német barátainknak neket egy-két emberrel ki akar harminchatórán át valameny- /j, ................................................nyit, hogy felvegyék a mun- Vtvenszer vetettek azóta, kát? De ha megtudja ezt a tö- »tanszer érett kasza alá a ga­_______________0_ ______, _ mérdek bányász (pedig meg- bona es az egykori sztrájkolok Péc si Napló tanúsága szerint tudja!) akkor úgy ráültetik a unokái a szovjet nép felszaba- „dolgozni akaró társaikat, úgy piros kakast a zsindelyre, hogy dító küzdelmei nyomán most a mesterembereket vasvellával győzzék oltogatni... Hanem, már földesurak nélkül, maguk majd máskép! nak aratnak. Most, a májusi Reggel vagy egy tucat féde- ünnepen rájuk emlékezve du- _ res kocsi kanyarodott ki Pécs- dőljük éneküket, amit furkos­Ezután már ne kívánja el tő- ről Üszögre és állt be a cseled- bottal kezükben daloltak a lünk az úr, hogy a 800 szögöl szállások udvarára Molnár kastély el6tt _ ötven éve; kukoricaföldért öt magyar Kazmér főszolgabíró (aki nyári hold takarmányt kaszáljunk le. vakációját szakította meg (!) „Nem ismerünk henye rangot, Hanem adasson ki nekünk egy intésére a csendőrök felfesze- Ágas — bogas koronát, esztendőre 200 korona kész- gették az ajtókat, udvarra sorszámot a naplopóknak pénzt, negyven mérő búzát, hányták a lepedőt, szalmazsá- Kaszát kapáti boronát! három öl tűzifát és egy szarvas kot, dunyhát, kocsira a ládá- . kérges annak is a .. ........... . - — különben kát, letaposva, összetörve min- ^geS annaK ls a ter mése den edényt, cserepet. Egy sza- tenyere, ta csapatni a kasznár a zabos bükkönybe, de Markó József, Bóli József és Nagy András, a a kezükben munkájuk abbaha­gyására kényszerítették.” A Grósznak megmondták: — marhatartást, mert lábon rothad meg a mind. ök ugyan a kaszájukat kasz csendőr a férfiakat ügyel Aki miatt nincs a népnek kenyere.” O. I. A magyar dolgozók és mi komlói bányászok is nagy lelkesedéssel készültünk május 1-re, a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának nap­jára, a munkástestvériség nagy ünnepére. Mint tudjátok, az elmúlt negyedévben is jól dol­goztunk. Hazánk felszabadulá­sának 10. évfordulója tisz­teletére indított munkaverseny ben a felszabadulási műszakok alatt végzett jó munkánkkal az elsők lettünk a komlói kamrafejtési brigádok verse­nyében. Én április 4-én kap­tam meg a „Szakma kiváló dolgozója" címet és jelvényt. A párosversenyünkben vállalt 120 százalék helyett 142.6 szá­zalékos átlagteljesítményt ér­iünk el. Ez azt jelenti, hogy $ 1 ^ érdemes bányász. sem vágják bele ... A Grósz te, a másika^mmCTctósokat^ ^^kenyeie.^ . ^^". 1729.2 tonna kiváló minőségű, fekete szenet termeltünk t^r-U ven felül s a vállalt 2000 csií-T le előirányzaton felüli szén he-\[ lyett 2581 csillével küldtünk a74 felszínre. 3; ír Brigádom tagjai, de a többi\ A BÉKE, A SZABADSÁG, 1889. íúiius 14-én Párizsban ösz- szeült a II. Intemacionálé első kongresszusa. A kongresszus történelmi nevezetességű ___ íj, ri határozata május 1-ét mint a necmzet­í 7kö zi proletárszolidaritás ünnepét jelölte édessel kiséri a határainkon j meg. \ következő évben, s azóta eszten- tul levő barátaink sikereit,, dőnJcént az egész világ munkásosztálya IÍ?:TrfnVÜnk -1; megünnepli május elsejét. Az Imperia- ? J. ^ 7 me£?‘íí lizmus rabszolgaságában sínylődő onszá­ZtTJ? * barátságot, sokl kb az ber^égesebb életért, po­n jogaikért, nemzetük független l szfTnunk™- .Érdek'K ségéért elszántan küzdő munkások száz- iődéssei tanulmányoztuk mun-3, mfllióinak harcos seregszemléje ez. A kamódszereteket és igyekszünk ezt munkánkban gyümölcsöz- J(í tetni. Bízunk abban, hogy azo­kat a természeti akadályokat, Szovjetunió és a szocializmus építésének útján haladó országok felszabadult dol- I gozói a győztes harcokban megedződött amJu.X JZa- uaau aZ munkásosztállyal az élen lelkes öröm­amelyek eddig munkátokat M hátráltatta, már leküzdöttétek •, s mint két egyenlő fél verse­met ünnepük hazájuk felvirágoztatásá- i ban elért nagyszerű eredményeiket. nuézhettiZk ST o HrZ-ll Mindenütt a világon az ébredő tavasz nyeshetünk tovább. Brigádom Át . ria„0,1„Qr„ tagjaival már beszélgettem er-- ről s az a kérésünk, hogy a e napsugaras ünnepén a proletárszoli- [t daritás legyőzhetetlen, világotformáló 'luu,v. eszméje, az emberiség békés, boldog versenyt május 1 után is folyat aet6nfk’ záloga forrasztja megbontat tassuk tovább, törjünk szebb felé. Május 1-e alkalmából test-tfi véri üdvözletem küldöm német eredrriények elérései U,Uaa fgys?gg^. a.^0,Ig0ZÓ^ ra^iól.t- 8 o. ad hitet, erőt, bizakodást a további har­i). cokhoz. „Világ proletárjai egyesüljetek!” — Jí ezzel a jelszóval indult több mint egy barátaimnak és epéjz szívem-(J* évszázaddal ezelőtt világhódító útjára bol újabb sikereket kívánok oí a Kommunista Kiáltvány. Ahogy a szocializmus alapjainak épité-'­------------------------a, ------­séb en. <j, szocializmus eszméi terjedtek onszágról- t ■ országra, világrészről világrészre, úgy Örökké éljen a megbontha-^ nőtt, erősödött a proletárok nemzetközi tatlan magyar és német rétsági VÖRÖS JANOS b rtgádvezető, a szakma kiváló dolgozója. ba-’, összefogása úgy születtek ebből az *)' összefogásból egyre hatalmasabb ered­ni mények. A Nagy Októberi Szocialista Vj Forradalom tüzében megszületett a v Szovjetunió, mely azóta vezetője, «egí- lil tője, támasza és védelmezője a mun- —kásosztály egyre hatalmasabb, ellenáll­hatatlanabb erőt jelentő nemzetköri proletárösszefogásának. Sztálin elvtárs a szovjet Kommu­nista Párt XIX. kongresszusán arra ta­nította a világ dolgozóit, hogy a bur­zsoáziák ,taz emberek és nemzetek egyenjogúságának elvét sárbatiporták..- A burzsoá demokratikus szabadságjo­gok zászlaját eldobták. Úgy gondolom, ezt a zászlót önöknek, a kommunista és demokratikus pártok képviselőinek kell felemelniük és előrevinniök, ha maguk köré akarják gyűjteni a nép többségejt Nincs senki más, aki ezt a zászlót fel­emelje. A burzsoáziát azelőtt a nemzet ve-_ zetőjének tekintették, a burzsoázia vé­delmezte a nemzet jogait és független­ségét, amelyeket „mindenek fölé” helye­zett. A „nemzeti elvnek” most mar nyoma sem maradt. A burzsoázia most dollárokért áruba bocsátja a - nemzet jogait és függetlenségét. A nemzeti füg­getlenség és a nemzeti szuverenitás zászlaját eldobták. Kétségtelen, hogy ezt a zászlót önöknek, a kommunista és demokratikus pártok képviselőinek kell felemelniük és előrevinniök, ha hazájuk hű fiai akarnak lenni, ha a nemzet vezető erejévé akarnak válni. Nincs senki más, aki ezt a zászlót fel­emelje.” A proletáriátus élcsapatai, a kommu­nista pártok kezükbe vették a szabad­ságjogok, a nemzeti függetlenség és a béke védelmének zászlaját, s szilár­dan kezükben is tartják. Az SzKP megalakulása óta hir­deti a nemzetek közötti békés együttélésnek, a vitás kérdések tárgya­lások útján való rendezésének, a kis és nagy népek egyenlőségének, a más nemzetek belügyeibe való be nem avat­kozásnak, a határok és nemzeti függet­lenség tiszteletbentartásának elvét. A A Szovjetunió egész tevékenysége, bél­és külpolitikája ezen elvek megvalósí­tására irányul. Ázsia térségében a Szov­jetunió mellett a hatalmas Kínai Nép- köztársaság ezen elvek hirdetője, meg­valósítója és védelmezője. Franciaor­szág és Olaszország .kommunista párt­jának állhatatos küzdelme a szabadság- jogokért és a nemzeti függetlenségért világosan megmutatja, hogy a munkás- osztály áldozatos harcának milyen ko­moly eredményei születnek. Az Észak­amerikai Egyesült Államokban is a kommunisták bátran szembeszállnak a monopóliumok esztelen háborús politi­kájával. Dennis elvtárs sorai meggyő­zően mutatják, hogy a ma még kislét- számú és iüegalitásban dolgozó kom­munista párt az amerikai nép igazi érdekeinek kifejezője: „Mi kommunis­ták azonban mindenekelőtt a jelenben élünk. Osztozunk Amerika munkásainak és egész népének mai törekvéseiben és aggodalmaiban, mellettük állunk a munkaalkalomért és fedélért, béremelés ért és társadalombiztosításért, egyenlő­ségért és állampolgári jogokért, demo­kráciáért és békéért vívott mai harcok- ban.” A munkásosztálynak 7üágon egy az érdeke: a szabad, boldog élet. Egy az ellensége: a tőke. Egy a har­ca: a tőkés rendszer igazságtalanságai­nak végleges felszámolásáért folyó harc. Ez a közös érdek, ez a közös harc alap­ja a proletárok nemzetközi összefogásé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom