Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-28 / 99. szám

üljeii éö erősödjék a megboiiüiaíatlau munkás-paraszt szövetség! 1 1 1111 1 "",l"" 1 1 1 1 ■ ■ .in i un un. .................. PÁR! ÉS PÁ RT ÉP 11 ÉS Jegyzetek a lippől laggyíílésről Nem árt ezt hangsú- tik a szövetkezeti mozgalom iyozná: „Én csak örülök, LEVELEZŐINK ÍRJÁK A na«\harkányi kőbánya dolgozói május 1 tiszteletére vállalták, hogy április 2fl-ig be­hozzál?; lemaradásaikat. A múlt hét elején már 77 százalékra sikerült behozni az elmúlt negyedévben elmulasztottakat' Az óta nagy lendülettel folyik a munka. A kőfejtők, a bat ár- és sziklafúrósdk. a lőmestervík éc az üzem többi dolgozói mindent elkövetnék, a csillések is előbb rakják meg a csillét, hogy a vállalásaikat teljesítsék és mát'us elsején büszkén jelenthessük eltüntettük üzemünk szégyenfoltját. Pankáez Mihály Kis szoba, szemben az ajtóval az. elnöki- asztal. A pa­dokén, . székeken asszonyok, férfiak ülnek. Lippen • va­gyunk, a két alapszarvezet együttes „taggyűlésén. Itt vá­lasztják meg a községi MDP- szgryezet héttagú vezetőségét. ■’Hallgatják a beszámolót. „Nekünk, elvtársak, biztosíta­ni kell a kommunisták példa­mutatását ... Az új vezetőség mr den' erejével a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért küzd Együtt, közösen oldjuk ’meg feladatainkat-... Ezután majd lesz gazdája a 'DISZ-nek és a többi fcömegszervezetnek is.,.’" Bizony, lesz bőven munká­ja ;ö2 MDP-sz ■>'.vezetnek! 0 „Ez a bizottság vagy isi.csoda, remélem maja támo­gatja az MNDSZ-t is." Lan­ciák Pétörné .mondta ezt a fel­szólalások során. Nyelvbotlás vagy véletlen műve volt ez, nem tudni. Annyi azonban bi­zonyos,- 'hogy ezen a taggyű­lésen korántsem tisztázták: mi is' az ; MDP-szervezet? Hogyan is volt eddig Lippón? Marosi Sándor tsz-tag kilen- cedmagával húzódott meg egv K is lakásban. A tsk pártszer­vezete szinte minden nap ütöt­te a vasat a tanácsnál, hogy intézkedjenek: a községi alap- szervezet? „Nem a mi d-ol- guntk, nem egyéni gazoa.“ Ha viszont a begyűjtésről beszél­tek., akkor a tsz pártszerveze­te maradt közömbös, mivel a tsz-mindig pontos volt: „Az 5 dolguk, mi nem maradtunk el.'- A faluban több, mint 30 kommunista élt, „ taggyűlé­sekre. mégis nagyon gyéren .lúrtali. Nem hanyagság, nem­től ödömség miatt, hanem mer: sokan Lippón laktak ugyan, de Mohácson. Károlymajorban és .másutt- dolgoztak, s így ah­hoz a pártszervezethez is tar­tós rak. Most ott ült a taggyű­lésen Pülöp elvtárs. a mohá­csi K.TSZ tagja. Az övé a meg- a,aikult MDP-szervezet, éppen ugj, mint a faluban élő kom­in unistákéi Úgy bizony — a kommunistáké és nem valami csúcsszerve a ’két alapszerve­zetnek. mondta Gondii elvtárs, — hegy most megint együtt leszünk." S a 45—10-o.s időkről páidázó- dott. Kétségkívül jó lesz, de Gondii és más elvtánsaik pél- aólózása mögött félreértés hú­zódik meg. Együvé, egységes­sé kovácsolja az MDP-szerve- -•et a llppói kommunistákat is, az alapszervezetek azonban megmaradnak, nem olvadnak egybe. Nem is lehet ilyenre gondol­ni. A tsz-ben például gyenge lábon áll a fegyelem. Nek-ik kell itt változást teremteni. A községi pártalapszenvezet ez­után. is beszámoltatja a tanács elnökét, a tömegszervezetek vezetőit, tagjelöltöket vesz fel, népnevelőértekiezletet, tag­gyűlést tart —r egyszóval éli a maga pártéletét, hasonlóan a tsz pártszervezetéhez. 0 Az elején azt írtuk: ,.Az új vezetőség minden erejével a szövetkezeti mozgalom fej- ieszításéért küzd.“ Ezzel azt U mondták, hogy a falusi .alap­szervezet is. n termelőszövet­kezeté is. Ebben van a kom­munisták egységes, egyöntetű fellépése! Harmincán mégis többet tehetnek, mint a tsz tizenhat kommunistája... S itt következik a fogas kérdés: hogyan történik ez? A taggyű­lésen ugyanis erről megfeled- kiezíek. A szál felülről, az MDP- szérvezet vezetőségétől indul el. Sohmiat és Csizmadia elv- társ, a két alapszerveaet tit­kára a vezetőség tagja. Eddig jórészt a tsz alapszervezete foglalkozott a szövetkezeti moz galcsm népszerűsítésével, fej­lesztésével. Most majd a köz­ségi alapszervezet kommunis­tái, aktivistái is elmondják a faluban, hegy Marosi Sándor és a többi jól dolgozó tsz-tag egy év alatt milyen jövedelmet húzott a szövetkezettől s még úrhez jön a háztájiból szerzett oénz. Ők is tartanak kisgyű- iéseket, csoportos beszélgetése­ket. a tömegszervezetben dol­gozó kommunistáik, a? ásvá­nyok, fiatalok között terjesz­eszméit, helyi eredményeit A tanács, a népfrontbizottság, a termelési bizottság, a falu min den szerve a maga módiján, esz közével az MDP-szervezet ve­zetőségének ezt a határozatát váltja valóra. O ,,Az új vezetőség szá­moltassa be a szövetkezet el­nökét, utasítsa a pártszerve­zetet a fejlett termelési mód­szerek terjesztésére, bevezeté­sére.“ A beszámolóban hang­zott el ez a mondat. A megfo­galmazás nem szerencsés. Az MDP-szervezet nem irányítja, a termelőszövetkezeti pártszer­vezetet, ez továbbra is a járá­si pártbizottsághoz tartozik. Csak a községi pártbizottság — ahol ilyen alakul, — felet­tes szerve a szövetkezeti párt­szervezetnek. Tálán aikkor nincs semmifé­le szerepe az MDP-szarvezet- nek a tsz életében? Dehogy nincs. Lippón — mint a 'be­számoló hangsúlyozta, — az utóbbi hónapokban kevés tag­jelöltet vettek fel, különösen a tsz-ben,. A vezetőség napi- rena-re tűzi ezt és megfelelő határozatot hoz a pántoinikí- vüíielokel való foglalkozásra. A tsz párttitikéra is -tagja a vezet őségnek, tehát a hozott határozat reá is vonatkozik. A pártvezetéséig javas o, lhat- j a Schmidt elvtársinak, hogy nézzenek körül portájukon, bi­zonyosan sok tagjelöltségre méltó embert találnak. Az el­lenőrzés alkalmával ő is köte­les beszámolni, — mint vezető­ségi tag, — hogy milyen intéz­kedéseket tettek, milyen ered­ményeket értek el. Ilymódcm segíti a szövetke­zetben a pártmunka megjaví­tását. • A lippői taggyűlés tanul­sága: érzik a kommunisták, hogy jó, hogy szükséges az MDP-szervezet megalakítása, de nem tudják, miképpen hasznosítsák. Nagyon el kéne nekik is a járási pártbizottság nagyobb támogatása, de szük­séges, hogy maguk is többet forgassák a K. V. határozatát. Bocz József A DISZ szlálinvárosi bizottságának felhívása! IFJÚMUNKÁSOK! DISZ FIATALOK! Öt évvel ezelőtt — Pártunk Központi Vezetősége határo­zata nyomán — az egész or­szág lelkesedésével, hősi len­dületével a dunapentelei sík­ságom kezdtük ©1 első szocialis­ta városunk alapjainak leraká­sát. A Szovjetunió baráti támo­gatása és a magyar munkás­ság teremtő összefogása nagy­szerű gyümölcsöt érlelt. A haj­dani kukoricaföldek helyén ma országunk büszkesége: a Sztá­lin Vasmű emelkedik magasba s tövében a többtízezer lakosú szocialista város — Sztálinvá- ros. — korszerű lakó házaival, gyönyörű parkjaival, fejlett •pari, kereskedelmi, egészség- ügyi, kulturális létesítményei­vel hirdeti felszabadult né­pünk alkotókészségének erejét. Az új város megteremtésé­nek nagy munkájából a ma­gyar ifjúság is tevékenyen ki­vette részét. Ott voltak fiatal­jaink — térdig érő sártenger­ben — az alapok lerakásánál, az új kohó utolsó munkálatai­nál. A DISZ tábor lakóinak lelkes munkáját megörökítik a dalol-, emlékeznek rájuk a felépült város kohászai, épí­tőmunkásai és értelmiségi dolgozói. Ifjúmunkások! DISZ fiata- lok! Sztálin városba hívunk benneteket! A munka ünnepé­nek napjaiban külön örömet jelent, hogy terveink megváló sulásának, jövünk nagyszerű távlatainak e fényes bizonyí­tékát — Sztálinvárest köszönt betjük ötéves születésnapján. Az évforduló alkalmából április 36-tól május 2-ig ün­nepi vásárt és kiállítást ren­dezünk Sztálinvárosban. Az ünnep minden napját kultúr­műsorok és sportrendezvények teszik gazdagabbá. Hívunk és várunk bennete­ket! Rendezzetek emlékekben gazdag kirándulást az ifjú városba, amelynek bölcsőjénél ti is ott álltatok! Sztálinváros ifjúsága nevé­ben szeretettel hív és vár ben­neteket a A DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE SZTÁLINVÁROSI BIZOTTSÁGA TERMELŐSZÖVETKEZE­TÜNKBEN az elmúlt esz­tendőben is nagyszerű ered­ményeket értünk el a kuko­rica négyzetes vetésével. — Ahol így vetettünk, ott jó­val több volt hckSankénti átlagtermésünk, mint az egy irányuan vetett területen. Most 80 hold kukoricánk lesz. amelyből 76 holdat Március 13-án este 1U óra­kor munkatársunkat, Beke Tibor elvtársái mentővel be­szállítottuk az I-es számú sebészeti klinikára. Az autó­ra igen sokáig kellett várni, ezért az ambulancián az inspekciós Magda nővér előtt kérdőre vontuk a gép­kocsivezetőt. Megkérdeztiflc, ilyen sokáig várakoztatnak- e meg minden beteget és mi lesz, ]ia a súlyos beteg köz­ben meghal? — Akkor eltemetjük — válaszolt kórdezetlenül a nő­vér cinikusan. Amikor pedig arra hivat- koztunlc, hogy nálunk leg­főbb érték az ember, a nő­vér még gúnyosabban azt mondta: „Erről sokat beszél­hetnénk.” Hogy az 1-es számú sebe szett klinika egyes dolgozói­nak munkájával kapcsolat­négyzeíesen vetünk el A jól előkészített földivé már meg äs kezdtük a kukorica vetését, melyet május l-re 100 százalékban befejezünk. Szerdán, a répa sar&bolásái is megkezdtük, amely ugyani csak készén lesz a hét végé­re. ORGYÄN JÓZSEF a berdmendi Dózsa tért párttitkára. ban valóban sortat beszél­hetnénk róla, arról hamaro­san meggyőződhettünk. Xe- hány perc múlva bejött az ambulanciára az inspekciós orvos, Lontai László. A be­teg is, mi is rögtön láttuk. hogy az orvos — ittas. Meg kérdeztük Lcmtai Lászlói, mennyit ivott és miért telje­sít ilyen állapotban szolgá­latot. Azt válaszolta, hogy névnapot, Tibort ünnepeltek. Majd lejelentette, hogy ittas sága már elmulóban vau­mért kapott egy koffein in­jekciót. Mi szeretnők azt hinni, hogy ez elszigetelt jelenség a klinikán, de felhívjuk rá az I-es számú sebészeti kli­nika igazgatójának figyel mél, gondoskodjék róla, hogy hasonló esitek ne for­dulhassanak elő. R. K. A vcmrndi Uj Alkotmány termelőszövetkezet egy 104 férőhelyes szarvasmarhaistállót és egy 52 férőhelyes fiaztatót épít. Nagy szükségünk van az épü­letekre, mert eddig 11 istállóban volt az állatállományunk Eddig minden évben nehézségeik voltak a beadással. Idén más a helyzet, Tojásból 100, vágómarhából 93.2, sertésből 73.7 százalékra teljesítették eddig egészévi beadásukat. A termelő szövetkezeti tagok elhatározták, hogy május elsejére vágómar­hából és sertésből is 100 százalékra teljesítik beszolgáltatásukat GUZI GYULA könyvelő Felháborító eset l — Mivel fegyelmi vétséget | nem látok fennforogni, hozzá- ■ járulássaí léphet ki — intézke­dett G. Nagy Zsigmond, a pé­csi járási tanács elnöke és utána, hétfőn délelőtt ifjú Joó Sándor ildomosán kiállí­tott munkakönyvvel hagyta el s járási tanács épületét. Negyvenhatban az öreg Joó az államra hagyta tizenkét holdja megművelésének gond­ját. eladta Tolnát—Baranyát megjárt kétkerekű bricskáiát, — a vásározó kupec nélkülöz­hetetlen kellékét — és Maró- csáról Pécsre költözött. Nyom­ban hozzádörgölődzött a de­mokráciához: beiratkozott a pártba. A kutya sem ismerte, így tehette. Aztán negyvenki­lenc februárjában 'a Nagy Je­nő utcában tizennyolcdarabos zugtehenészetet talált a szak- szervezet, amit a Dunántúli Napló is megírt. A tulajdono­sok: idős és ifjú Joó Sándor feketéztek a gyereknek-betea- nek való tejjel. A szigeti-kül­városi kommunisták felfigyel­tek a cikkre és elzavarták az öreg Joót maguk közül, aki vad mérgében kötéllel fenye­getett minden akaszthatok A fia — értelmesebb lévén ón­jánál — hamar megérezte, hogy ha ő is kimutatja foga fehérjét, akkor kevés kenyér terem részére az új Magyar- országon. Felhagyott hát az akasztás emlegetésével és a következő hitva'lást tette ön­életrajzában: „Bajorországból tizenhét bajtársammal együtt hazaszöktem. hogy a szocia­lizmus építésében minél előbb résztvegyek.“ Eset nevezik „finom fordulatnak“ így csitult bájos danává az előbb még dühödt ordítás. A járási tanács hitt a szónak. A járáson úgylátszik még min­dig azt hitték, hogy a kulák fejjel ront a népi demokráciá­nak. Mivel a fiatal Joó ön­életrajzából ki érződik a szo­cializmus iránt érzett lecsilla- píthatatlanabb vonzalom, ta­nácselnökök, és párttitkárok I jönnek, s mennek, de a fiatal Joó, a szolgálatkész bútorda­rab, akivel pertu mindenki — ő túlél minden szűrést, abaj- gatást, racionalizálást előbb az e^Aszsécriigvi csoport, utóbb a város és községgazdáikodás be­osztottjaként. És dolgozik. És hogyan dol­gozik ...! A munkások ügyé­ért alt ár önmagát (papíron) négy darabba is vágató ifjú Joó Sándor apjával egyetem­ben olyan titkos áliatiizérkedést foijlat, amely egyedülálló a maga ne­mében és forgalmát tekintve lepipálja a Tenyészállatforgal- mi Gazdasági Irodát is. A fia­tal Joó „fi/a szeretettel“ tá­mogatja sikeresen műk^--1'' öregjét. Újra járják a vidé­keket, a járási tanács gépko­csiját látják a csontosi csár­dánál is, az állatüzérek talál­kozóhelyén. Cserélik a passzu­sokat, adják-veszik zúgforga- lomban a marhákat, a kövér disznókat. Egymagában a pé­csi állatnyilvántartások sze­rint — egy esztendő koránt sem teljes adatait véve alapul — az apa és fia 1954 január­jától eladott sorrendben: egy- kettő-három-négy tehenet, egy sertést, megint egy sertést, két tehenet, két sertést, azután megint egy kövér disznót, egy borjút, egy sertést,. még egy sertést, még egy borjút, újra egv kövér disznót, megint két tehenet, azután még egy har­madikat és végül még egy ser­tést. A passzusokon egyformán szereplő két Joó működése szerteágazik Gerdétől (pécsi já rás) Molványdg és Nyugot- szenterzsébetig (szigetvári já­rás) Marócsától (sellvei járást Hosszúhetényig (pécsváradi járás). Ha csak úgy, egy ku­pec munkálkodásának teljes felderítése érdekében elren­delnék mind a nyolc járá­sunkban a tavalyi és idei jár- latkiadások ellenőrzését, ki- deriUtw, bogy a Fogai—d út ..Joó'iiiadarak" 9 és 14 alatti két Joó-madár az állatok százait vonta el az adózás és népéleknezés elől. Mindezt — a járási tanács elnökének, elnökhelyettesei­nek, titkárának, jónéhány kommunistájának orra előtt. — Talán félnek az elvtársak a Joó Sándortól? Miért nem szólnak hozzá? — A Joó-féle üzelmeket leleplező hivatali párttaggyűlésen Téglás! Nán­dor elvtárs talán nem is tud­ta, hogy a síri csendben el­hangzó noszogatása mennyire fején találta a szöget. Félnek? Talán túlzás, de tartanak tő­le, függenek tőle sokan, hz biztos. A kulák kiterjesztette feléjük csápjait. A legbarátibb szolgálatok formájában. A pénzügyi osztály vezetőjének és az instruktori csoport he­lyettes vezetője családjának hízott disznó kellene? Jön a Joó Sándor, az ifjú és gyor­san, precízen elintézi, anélkül, hogy valakinek az ujját kelle­ne mozdítani. Megszorul vala­ki? Nyitja a tárcáját és kiköl­csönöz háromezer forintokat egy személynek és ennél ki­sebb összegeket többnek. A járási tanács elnöke házat épít? Elintézi a kérvényt, a kő odafuvaroztatásájt az Er­dőgazdasági Szállító Vállalat­tal, tárgyal (tárgyal? Ha csak ezt temié!) saját bevallása szeriint is, annak érdekében, hogy a telket áron alul érté­keljék s ne kelljen túlsókat fizetni érte. Az egészségügyi csoport vezető munkatársait meghívja pincéjébe szűre*kor és szüret után, diszkréten fi­gyelmeztetve a korábban ér­kezett soffőröket a távozásra, hisz ugy-e belátják, nem ihat­nak egy asztalnál a vezető funkcionáriusokkal.... Ha két becsületes ember meghívja egymást egy kis itókára, nem lesz attól baja Koniciaiftk mert minden hátsó gondolat nélkül később előho­zandó kívánság nélkül, előnyhajhászás nélkül teszik. De válagossuk meg, hogy kikkel ülünk le! Mert miért hív mog valakit, miért tesz szolgálatokat a kulák? Nyil­ván, hogy befolyását ilyen sze­mélyi úton is érvényesítse, hogy biztosabban megvethesse a lábát, hogy kedvezően in­téződjék el házépítési állam­segély kérelme akkor, amikor a járási tanács VB. elnöke kö­zelében ő egy remek villában, apja pedig emeletes villában lakik a Fogarassi úton! „Kéz-kezet mos“ alapon ért­hetővé válik az a felháborító tény, amit a taggyűlé­sen ismert el Fehérváry Nándor elnökhelyettes. Hogy a rendőrség két évvel ezelőtt engedély nélküli kukoricaszál- lításon kapta rajta a fiatal Joót, aki csak úgy vihette el az irháját szárazon, hogy ők igazolták káder-anyaga alap­ján, hogy nem kulák ... Csoda-e, hogy a dolgozó pa­rasztok levelei és tiltakozása: özönlenek a pécsi járásból a szerkesztőség és a Járási Párt- Végrehajtó Bizottság címére'* Nem vezet-e innen egyenesen út ahhoz, hogy a csirkéket zsaroló korrupt átai tanácsel­nököt (aki még ma sincs fel­függesztve) csak írásbeli meg­rovásban részesítik? Nem ve­zet-e egyenes út ahhoz, hogy az apaállatok abrakját saját magának is „kikölcsönző“ pécsváradi tanácselnök csak szóbeli megrovást kapott? Vagy oda, hogy G. Nagy Zsigmond VB elnök nem volt hajlandó megtéríttetni a bodai tanácselnökkel és titkárral an­nak az állam tulajdonát ké­pező bornak az árát, amit is­merőseikkel egyetemben „el­kóstolgattak?“. Oda vezetett mindez, hogy míg Mánián és K«ia-ntAn a dolgozó paraszr­tok teheneinek törzskönyvezé­sére nincs elegendő erő, addig a járási pénzügyi osztályvezető a törzskönyvezést Kacsótám a kulákok teheneire is kiterjesz­tetné! Akik elszakadnak a néptől, választóiktól, és ma­gukévá teszik a mocsár er­kölcseit könnyen saját ma­guk is mocsárlakókká válnak' — Amis G. Nagy elvtárs :tt a tanácselnök és Fehérváry a helyettese, addig nekem itt mindig \ran helyem — szólt Joó Sándor a racionalizálás idején és tudta, hogy miért mondja. ■ Itt a dossziéja. Hogy Fehérváry elnökhelyettes még csak egy feljegyzést sem adott bele a kukoricaügyről, az ezek után természetes. Két, különböző időpontban bekért önéletrajz után a személyzeti csoport sablonos feljegyzése: „Igyekszik magát a napi saj­tóval az orosz írók könyvei­vel képezni. Alapfokú szemi­náriumra jár! Osztályvezetőjé- v-->! átbeszélve úgy határoz- t ók, hogy régi beosztásában hagyva csak politikai oktatás­ra javasoljuk“. Valaki, ^ aki­nek gyomra nyilván felkeve­redett a „típusszöveg“ olvas­tál-«, odaírta, hogy „nem igaz, túlzás az egész feljegyzés.“ Bi­zony nem igaz: mert míg a személyzeti csoport véleménye szerint a fiatal Joó az „orosz írók“ művein épült, addig a valóságban a csontosi csárria- belj hírhedt állatcsempészö és feketevágó Szigetvöigyi *Szt‘- pánovics) Jenő kuiákot hívta meg, — hogy egyebet ne mond­junk, — kedves keresztkomá- jának. •.: De meg kell mondani, hogy ha valaki, hát a személyzeti csoport harcolt leginkább Joó eltávolításáért. Nem rajtuk, hanem G. Nagy Zsigmond VB elnökön múlott, hogy nem távolíthatták el idő­ben. Már a múlt esztendőben l figyelmeztették származására a járási tanácselnököt, aki áz­tál ütötte el at ügvet, hogy „feljebb vannak még nagyoob kulákok is!“ Ö a felelős azért is, hogy a járási párt-végre- hajtóbizottság április 21-i ha tározata ellenére fegyelmi el­járás helyett hozzájárulássá' hagyta futni azt az embert, aki ellen vádiratot kellene kiadni a legrövidebb időn be­lül! És a párt előtt felelős op­portunista, fejbólintó magatar­tásáért a járási tanács mindé:) kommunistája, beleértve a személyzeti csoportnál dolgo­zókat is. Ha a végrehajtóba zottság elnöke nem járt efhe­lyesen, miért nem fordultak a járási ptárt- végrehajtóbizott­sághoz? Ha oda nem, akkor a megyéhez, vagy akár a párt Központi Vezetőségéhez? Mit csinál most Joó Sándor? Folytatja a tehénüz’eteket (az Erdőgazdasági Szállító Válla­lat Megyeri úti telepe mellett egy béristállóban például hat tehenük, két borjújuk és egy lovuk van; a Jakabhegyi út 4 szám alatti istállójuk most üres), adót csal (hamis beval­lást készítettek), veszélyeztet: a közellátást (apa és fia a czöllejüket szétiratták) egy­szóval azt teszi, amit népi de mokráciánk. hazánk minden ellensége. Apja fejőstehén he­lyett selejtmarhit sóz járatlan városszéli emberek nyakába ö majd állást keres, íróasz­talt „vagy a Sörgyárnál, vagy az Erdőgazdaságnál“ — ahogy nyilatkozott, mert „mindenütt szükség van’ügyes embe-ek­Meddig teheti ezt? Mindad­dig élősködhet cimboráival együtt a nyakunkon, míg kéz közé nem kapjuk, míg a pécsi járási tanácson és más intéz­ményünkben is végét nem sza­kítják az ébertelenséenek. megalkuvásnak, amíg nem ta­nulnak meg mindenütt helyt­állni a kommunisták! De csak addig! OROSZLÁN 1MÍU.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom