Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-27 / 98. szám

DUNÁNTÚLI fflÁr. otmrmuiAi n.mnnt. nur Kovácsoljuk acélnál Is keményebbre pártank eszmei-politikai és szervezeti egységét, munkásosztályunk, népünk végső győzelmének legfőbb biztosítékát! M DP BARANYA MEOYEI BIZOTT/A'CA'NAk LAPJA XIL. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1955 ÁPRILIS CT I pártoktatásl év sikeres befejezéséért! Az elmúlt év őszén párt­tagjaink ezrei, a legjobb pár- tonkívüli dolgozókkal párt­oktatásunk keretében megkezd ték az MDP III. kongresszusa határozatainak tanulmányozá­sát. Közel öthónapi tanulás után a pártoktatási év a végé­hez közeledik. Falvaink egy- részében a mezőgazdasági munkák megkezdődése miatt már befejezték, — s tegyük hozzá mindjárt, a nagy több­ségükben eredményesen, — a pártoktatási évet. A sásdi já­rásban 28 községben fejező­dött be az elmúlt héten az ok­tatás. Nem ritkák olyan köz­ségek, mint Godisa, Kaposszek cső, ahol idő közben újabb elv- társakkal gyarapodott az el­méleti felkészültségüket a szervezett pártoktatásban fej­lesztő elvtáreak lelkes tábora s több hallgató kapta meg a tanfolyamok elvégzéséről a bizonyítványt, mint amennyi­vel kezdődött az oktatás. Sok községünkben lemorzsolódás nélkül zárták az oktatási évet, mint például Csikóstöttösön, Bodolyabéren, a sellyei járási tanácsnál s más helyeken. Falvainkban a közeljövőben, üzemeinkben május közepén fejeződik be az oktatás. Milyen eredményeket, tanul­ságokat hozott az oktatási év? Mindenekelőtt azt eredmé­nyezte, hogy párttagságunk jórésze megismerkedett pár­tunk politikájának elvi alap­jaival, legfontosabb célkitűzé­seivel, pyakoHatf' feladataival, a végrehajtás helves módsze­reivel. A hallgatók többsége megszerezte azt a politikai alapműveltséget, mely lehető­vé teszi számukra a szocializ­mus építésének és az osztály­harcnak bonyolult kérdései­ben való eligazodást a salát munkaterületükön, másrészt alapot és kedvet kaptak a további tanuláshoz. Eredménynek kell megálla­pítanunk azt is, hogy több he­lyen, például a villányi járás­ban Márokon és Kisjakabfal- ván tagjelöltnek jelentkeztek olyan hallgatók, akik a sze­mináriumokon ismerték meg és szerették meg pártunk po­litikáját. . A hallgatók nagyré­sze azonban nemcsak meg­ismerte, hanem mint lelkes népnevelő fáradhatatlanul, meggyőző érveléssel, másokkal is megismertette pártunk po­litikáját. Különösen a „Pártról” szóló témakör megtárgyalása hozott jelentős eredményeket, mert ezeken a foglalkozásokon is­mertettük pártunk nagyjelen­tőségű márciusi és áprilisi határozatát. E témakör tárgya­lásába a hallgatókon kívül a legtöbb helyen bevonták a többi párttagot is. Komlón körülbelül 150, a Pécsi Bőr­gyárban 37, KaDosszekcsőn 10 párttaggal bővült az oktatásba bevontak száma, Károlymajor- ban és a villányi állami gaz­daságban a párttagság egésze vett részt a ..Pártról" szóló anyag tárgyalásában. Számvetésünk alkalmával azonban meg kell állapítani azt ts, hogy az elért eredmé­nyek nem mindenütt egyfor­mák. Míg István-aknán. Kom­ló egyes üzemeiben sikerült a kezdeti nehézségek után meg szilárdítani a pártoktatást, ad­dig Széchenyi-aknán és a Porcelángyárban nem sikerült felszámolni a nagyfokú múl asz tást. megakadályozni a lemor­zsolódást. Az utolsó témakör tárgyalásába a villányi járás bevonta a párttagság kb. 80 százalékát, addig a szigetvári járás falvaiban alig értek el eredményt e téren, a pécsi tá­rás általunk ellenőrzött 15 termelőszövetkezetéből mind­össze Btcsérden vontak be két párttagot. E lelenség arra hív­ja fel figyelmünket, hogy a következő oktatási évben el­mélyültebben és rendszereseb­ben kell foglalkozniok alapszer vezeteinknek és pártbizottsá­gainknak, párttagságunkkal az oktatás sikere érdekében. A befejezéshez közeledő ok­tatási év, mint minden évben, a következő oktatási év elő­készítését is szolgálja. Az el­ért eredmények és a leszűrt tanulságok elsősorban arra hívják fel figyelmünket, hogy már most kezdjük meg a jó propagandisták számbavételét. Bár propagandistáink többsége megállta helyét, mégis akad­tak olyanok, mint Kótai elv­társ a Kesztyűgyárban, vagy Ádám elvtárs a Porcelángyár­ban, akik hanyag munkájuk­kal, nem példamutató maga­tartásukkal nem szolgáltak rá arra, hogy a következő éyben a megtisztelő propagandista munkát végezhessék, ha nem változtatnak magatartásukon. A következő oktatási évben a politikai iskola és a „Mar­xizmus—leninizmus alapjai" tanfolyam első évfolyama in­dul. (Az egyébként két éves tanfolyamok második évifolya­ma a következő oktatási évben nem kezdődik meg.) A kellő politikai alapismeretekkel ren­delkező hallgatók a szakosított tanfolyamokon (politikai gaz­daságtan. SZKP-történet, MDP történet, filozófia) tanulhatnak tovább, vagy egyéni tanulás útján bővíthetik marxista-le­ninista Ismereteiket. Egyetemi színvonalú politikai műveltsé­get ad a Marxizmus-Leniiniz- mus Esti Egyeteme. Gondolnunk kell most, az oktatási év befejezésekor a jövő évi szervezett pártök tatás hallgatóinak kiválogatására is. A lapszervezete ink mérlegeljék, hogy a pártoktatásban részt- vett hallgatók milyen oktatá­si formán tanuljanak tovább. Másrészt mérjék fel, hogy az önkéntesség elvének szigorú betartásával kiket vonhatnak be az oktatásiba. Az idei politikai oktatás is bebizonyította, hogy a tanulás nagymértékben elősegíti az előttünk álló feladatok jobb megoldását. Ezért arra kell tö­rekednünk, hogy az alapszer­vezetek titkárai, vezetőségi tagjai és aktivistái, valamint a párt-, állami- és tömegszer­vezeti funkcionáriusok foko­zottabb mértékben vegyenek részt az oktatásiban, mint a most befejeződő Oktatási év­ben. A befejezéshez közelgő okta­tási év egyik igen komoly ta­nulsága az volt. hogy döntően az alapszervezetek és pártbi­zottságok munkájától függ az oktatási munka sikere, ered­ménye. Ahol alapszervezete­ink, titkáraink, vezetőségeink jól foglalkoztak áz oktatással, ott az év tartalmilag gazdag eredményekkel, lemorzsolódás nélkül, vagy alig számottevő lemorzsolódással zárult. Ahol a pártvezetőiség nem törődött az oktatással, mint a hetvehe- lyi állami gazdaságban, vagy Magyarhertelenden, ott nem jutottak el a tanfolyamok az ünnepélyes befejezéshez. De ott sem, mint Csobckapusztán, ahol a párttiltkár egyedül fog­lalkozott az oktatással s ami­kor a titkár iskolára ment, megszűnt az oktatás is. Az idei oktatási év sikeres befejezése, a jövő- évi oktatás eredményes megszervezése meg követeli, hogy aiapezervezete- inkben és pártbizottságainkon kollektív Legyen a propagan­damunka. Az oktatás sikerén munkálkodni az egész vezető aég, az egész párttagság fel­adata. Az előttünk álló felcd-ai nagy, de megoldható, ha az oktatási év befejezésén a kö­vetkező oktatási év előkészíté­sén kollektív munkával dol­goznak alapszervezetednk, párt bizottságaink. n Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a SZOT Elnökségének határozata a „Felszabadulási serleg“-ek odaítéléséről Dolgozó népünk nagy lel­kesedéssel ünnepelte legna­gyobb nemzeti ünnepünknek, hazánk felszabadulásának ti­zedik évfordulóját. Dolgozóink, az ünnep jelentőségéhez méltó sikereket értek el Ä termelés frontján Is. Ezekben a sike­rekben kifejezésre jut a ma­gyar nép hálája a nagy Szov­jetunió iránt hazánk felszaba­dításáért és az elmúlt tíz év során nyújtott testvéri segít­ségéért. Híven tükrözik e si­kerek azt a ragaszkodást is, amellyel munkásosztályunk, műszaki- és gazdasági dolgo­zóink pártunkat és kormá­nyunkat követik és azt az el­szánt akaratot, amellyel harc­ba indultak a Központi Veze­tőség márciusi határozatának megvalósításáért. Dicsőség és népünk megbe­csülése, köszöneté illeti azokat ■>. munkásokat és vezetőket, akik a felszabadulási verseny­ben a legjobb eredményeket érték cl, ezzel hozzájárultak a felszabadulási verseny sikeré­hez és jó munkájukkal kiér­demelték üzemeink számára a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának és a SZOT’ elnökségének elismerését, a „Felszabadulási serleg‘‘-et. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége elismerését és köszönetét fejezi ki a felsza­badulási versenyben részt- vett minden munkásnak, mű­szaki és gazdasági dolgozónak, valamennyi vezetőnek. Ugyan­akkor azonban felhívja figyel­müket arra, hogy a felszabadu­lási versenyben elért siker csupán az első lépés a kitű­zött célok eléréséhez. A felsza­badulási versenyben elért ered­ményeket meg kell szilárdíta­ni, s tovább kell fejleszteni. Ez hatalmas erőfeszítést kö­vetel munkásosztályunktól, né­pünk tőL Minden dolgozó kövesse az élenjáró üzemek dolgozóinak példáját, hasznosítsa a felsza­badulási verseny tapasztalatait. Csakis a kezdeti eredmények továbbfejlesztésével biztosít­hatjuk második ötéves tervünk kellő megalapozását, biztos előrehaladásunkat a szocializ­mus építésének útján. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának é3 a Szak szervezetek Országos Tan ácsá­nak elnöksége — a miniszte­reknek cs a szakszervezetek elnökségeinek együttes javas­latai alapján — 1955. első ne­gyedévében végzett kiváló munkájuk elismeréseként a ..Felszabadulási serleg‘*-eket és a velük járó pénzjutalmat az alábbi üzemeknek ítéli oda: I. Kohó- és Gépipari Minisztérium területén: óbudai Hajógyár, Láng Gép• gyár, Győri Szerszámgépgyár, Ózdi Kohászati üzemek, RM Csőgyár, Ganz Árammérőgyár. II. Szénbányászati Minisztérium tcrUletén: Középdunántúli Szénbányá­szati Tröszt, Pécsi Szénbányá­szati Tröszt. Komlói Szénbá­nyászati Tröszt. in. Vegyipari és Energiaügyi | Minisztérium tcrUletén: Budapesti Erőmű, Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Ter­mékek Gyára. IV. Könnyűipari Minisztérium területén: Tisza Cipőgyár, Kispesti Textilgyár, Magyar Gyapjúfonó ás Szövőgyár, Fővárosi Gáz­készülékgyártó Vállalat. V. Földművelésügyi Minisztérium területén: Bugyi gépállomás, kisteleki gépállomás, szécsénjd tangaz- daság. VI. Állami Gazdaságok Minisztériuma területén: Juhépusztai szarvasmarha torzsái] attenycsztő állami gaz­daság, ebest állami gazdaság. VII. Közlekedés és Postaügyi Minisztérium területén: Bp. Ferencvárosi csomópont. Közlekedési Építő Vállalat, Posta Központi Hírlapiroda Vállalat. MAVAUT Autóbusz Főműhely. VIII. Építésügyi Minisztérium területén: 30. sz. állami építőipari vál­lalat, Lábatlan! Cement és Mészművek, Újlaki Téglagyár. IX. Élelmiszeripari Minisztérium területén: Győri Keksz és Ostyagyár. Óbudai Szeszgyár, Sárszent- mihályl Sertéstenyésztő Válla* lat X. Külkereskedelmi Minisztérium területén: MEDIMPEX, Gyógyszerkap kereskedelmi Vállalat. XI. Belkereskedelmi Minisztérium területén: Úttörő és Hiúsági Állami Áruház, XI. kér. KÖZÉRT Élelmi szeré rtékesftő Vállalat, Mezőtúri Földművesszövetke* zei. xn. Város- és Községgnzdálk»' dási Minisztérium területén: Bp. Magasépítési Vállalat, Bp. Gáz- és Kokszművek. XIII. Begyűjtési Minisztérium területén: Ferencvárosi Malom. xrv. Országos Erdészeti Főigazgatóság területén: Börzsönyi Állami Erdőgas* dóság. XV. Országos Vízügyi Főigazgatóság területén: Debreceni vízügyi igazgató­ság. Budapest, 1955. április 2«. „Zrínyi vármúzeun“ nyílik a szigetvári várban Baranya megyében május’ elsején a siklósi vármúzeumot,, 'Talán a Kossuth- * bányai „terme­lési grafikon” színes május 22-én pedig a szigetvá- f vonalai bél kellene ki­rá f7rárt'ni ‘n/irmiifffumV-nt nuít- A indulni A aOqL ) végigszántja lehajló egyeneseket és négy üzem mun­kájának képe tisztán lefelé — haladó grnfi- ’ konját. Néhány állo- 1 más: a havi terv 20- | án süllyedt a 100 szá , zalék alá, szombaton 97.8 százalékot mutat, j ugyanekkor a napi i tervállás 85.6 száza- i lék. 12-én még ennél ri „Zrínyi vármúzeum”-ot nyit- i indulni. A szem csak ják meg, ez utóbbit egyidőben ( végigszántja az apró a baranyai ünnepi hetek meg- ^ kockákat átszelő föl- kezdésével. Szigetváron ezal-f kálómmal „Zrínyi nap”-ot ren­deznek. ____ A szigetvári járási tanács ki- f áll" az ember előtt. Iencvenezer forinttal járult a t De nézzük talán kö- törökyerő hős, Zrínyi Miklós j zeiebbről a Iü-as emlékeit őrző vár — közte a t üzem kékszínű és lovagterem — restaurálásához, é szeszélyesen, — főleg amelyet felszabadulás előtt az Andrássy grófok gabonaraktár nak használtak. A restaurálási munkákat három fővárosi mu­zeológus közreműködésével a műemlékek rendbehozásában jártas szakemberek végezték. A mórstílusú ablakfülkéket vit­rineknek képezték ki, ahol a . i^-en meg ennei kiállításra szánt tárgyakat he-' is rossznbb volt. Mi- lyezik majd el. Méltó helyet\ csoda hosszú út veze- kap a vármúzeumban Székely' tett idáig az április Bertalan „Zrínyi kirohanása" c. f 2-j i7j százalékról? festménye és számos más ér-r gs ennek a hányát tékes törökkorabeli tárgy, arne-f lást Jelz(1 útnak főta- lyeket részben a budapesti mű-' poséj a ju-as üzem zeumoktól kapnak, nagyobb-1 bumlizói. Most az részt azonban a Szigetváron' egySzer az övék le- őrzött anyagokból válogatnak { gyen a szó. Az ő gra­össze. ________ \ fikonjuk ugyanis ve­’ t szélyesen felfelé ível. A Pécsi TÜZÉP Válla’at * Api:ilis. ,l.'é" 2R'an t mulasztottak, dolgozói az első negyedévben végzett munkájuk eredmér^e- k-ént elnyerték a Belkereske­delmi Minisztérium Kollégiu­mának és a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezete elnökségének vándor- ziászlaját és ezzel a Belkeres­kedelmi M misztérium kwálé : váJJbaiLaUi rí mali. 15-én már 39-en. Az első dekádban 122-en, a másodikban 159-en. Hétfőn a hiányzók száma már biztatóbb, „csak” 16-an nem jöt tek műszakra. Hogy az utóbbi na­pokban a hiányzók cTÁrrifl ffftle­Bumtisóh önmagukról ken, ebben jelentős szerepe van a III-as üzem pártbizottság! gyűlése határozatá­nak: a bumlizók írás­ban terjesszék be, hogy miért bumliz- tak és hogyan szán­dékozzák hibájukat kijavítani. Azután be hívják majd az iga­zolatlanul mulasztó­kat és a párt, szak- szervezet és DISZ vezetői elbeszélget­nek velük. Akiknek az indokolását elfo­gadhatónak találják, annak módot adnak hibája kijavítására. Ilyen kérelmek már érkeztek a szak- szervezethez és ezért beszéljenek gazdáik maguk. Legtanulsá­gosabb a 19-én bum- lizott Császár Imre gyakorlóvájár írása: „Tudom mit jelent műszakot mulasztani, — hogy nemcsak egyéni anyagiakra hat ki, hanem befo­lyásolja a munkafe- ®relmet, hátráltatja az üzemi tervet s végeredményben egész iparunk fejlő­dését ..." Indokolás: „19-én este az ágyam ról leszállás közben a lábamat megsértet­tem”. — Az orvos nem találta a sérülést olyannak hogy Csá­szár Imre nem dol­gozhatott volna. A nda István csil- lés, akinek há­rom bumlija van, ezt írja: „Kellemetlen nekem az, amit csi­náltam. Meg is bán­tam. Nagyon kérem most az egyszer legye nek elnézők és járul­janak hozzá, hogy a három hiányomat le tudjam dolgozni, vagy a már ledolgozott va­sárnapomat töröljék el. Igaz, az Ital pro­vokálta a három bum lit, de ígérem, hogy többet nem hogy hiányom lesz, de a munkám sokkal na­gyobb lendülettel fo­gom végezné Kérem mégegyazer a munka­társak elnézését, ha én nem tudtam akkor gondolkodni, — öt gyermekemet nem szeretném anyagilag megkárosítani, — jö­vőben nem fog töb­bet előfordulni”. Braun József vájár esete nem ilyen sú­lyos. Itt volt az édes­apja. Kért két nap szabadságot, nem ka­pott és „csinált” ma­gának, — egyben egy bumlit is. Buhály László vájár két iga­zolatlan mulasztása azoknak tanulságos, akik könnyedén vál­toztatják munkahe­lyüket és gyakran foglalkoznak a leszá­molás gondolatával. Ezért Írja: „Kérése­met azzal indokolom, hogy 1953 június óta dolgozom üzemünk­nél megszakítás nél­kül és ezen idő óta hiányom nem volt. A hiányom meggondo­latlanságból adódott, ugyanis le akartam számolni és ezért nem törődtem a műszak­mulasztással. De ezek után hűségesen és hiány nélkül fogok dolgozni és harcolni fogok üzemünk terv- teljesítéséért”. De nemcsak a bum- lizók akadályozzák a termelést. Erről be­szélt az Ujíürdő han­goshíradója is hétfőn délben. Banvölgyi Fe­renc gyakorlóvájár, Némedi István éa Tóth Gergely csillé­sek nem hajtották végre az aknász uta­sítását és felelőtlen munkájukkal kiesési okoztak a termelés* ben. A termeléski­esést nem pótolja az sem, hogy mindhér- mukínál kétnyolcad műszakot töröltek. S ok kerékköt« szálból tevődik tehát össze a Ill-aa üzem hanyatló, gyen­ge termelése. Ezeket kell sürgősen lényé* segetnl! A pártbizott­sági gyűlés határoza­ta az első megfelelő Lépés hozzá,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom