Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ mÁcpmmnÁBJMtEcmöuFTan Magyar dolgozók! Harcot/aiok a Központi Vezető­ség márciusi határozatának végrehajtásáért! Előre a szocializmus építésének útján! MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/A'C A'N AN LAPJA xn. Évfolyam, 97. szám ARA: 50 FILLER 1955 ÁPRILIS S0 Üdvözöljük a megyei kereskedelmi tanácskozást / Ma délelőtt tanácskozásra tilnek össze a boltok, áruhá­zak, vendéglátó-üzemek, vala- Mlnt a megyei kereskedelmi • tervek dolgozói és vezetői, í zen a tanácskozáson meg­beszélik azokat a feladatokat, melyeket az országos belkeres­kedelmi tanácskozás már or­szágos méretekben megállapí­tott és amelyek helyi adottsá­gainkra szabva megyénkre is érvényesek. A tanácskozás hivatott az eredmények mérlegelésére. Megállapíthatjuk, hogy lebil­len a mérlegtányér, ha a szo­cialista kereskedelem sikereit vetjük beléje — szemben a másik serpenyővel, amiben a hibákat, gyengeségeket he­lyeznénk el. Adatok és szá­mok tömegei, a vásárlók vé­leményének csokrai bizonyít­ják ezt. Melyik a legkézzelfoghatóbb eredmény? Természetesen a szocialista kereskedelem szé­leskörű elterjedtsége. Nincs már olyan falu, olyan város, ahol állami áruház, vagy nép­bolt, vagy földmű vessző vetke­zeti bolt ne lenne. Olyan bol­tok születnek, szinte hétről- hétre, mint a meszesi üzlet­ház kereskedései, mint a pé­csi konzervmintabolt, mint a szederkényi kisáruház és a példákat még lehetne soká, igen soká sorolni. Mint testet az érhálózat, úgy hálózza be megyénket a szocialista ke­reskedelem rendszere — és nemcsak az árusító, hanem a felvásárló kereskedelmi szer­vek is. Ebből az érhálózatból egvre dúsabban, esyre zökke­nőmentesebben elégíthetik ki szükségleteiket dolgozóink. Es ez a második nagy ered­mény, melyet szocialista keres­kedelmünk és vendéglátófor­galmunk elkönyvelhet: az áru­forgalom állandó emelkedése. Az elmúlt esztendőben például 17.4 százalékkal emelkedett a megye kereskedelmi forgalma, ezen belül különösen az ioar- cikkek forgalma. Kétségtele*, hogy ez az emelkedés fokmé­rője nemcsak az életszínvonal emelkedésének, hanem keres­kedelmi dolgozóink lelkes munkájának is. Mert kétségte­len, hogy a bólvi inarcikkbolt ban több munkát jelentett az Idei év első negyedében az, hogy 50 kerékpárral, mintegy 80 húsdarálóval és ugyanennyi mákdarálóval, 40 százalékkal több zománcedénnvel többet adtak el, mint az 1954-es év hasonló időszakában. Kétség­telen az is, hogy a Dunaszek- cső és környéke földműves- szövetkezet dolgozóinak nem kevés munkája áll a mögött, hogy ez a szövetkezet busás visszatérítést és részjegy-osz­talékot fizethetett tagjainak. Nem csoda hát, ha megyei kereskedelmi vállalataink kö­zül tíz — mint például a Pé­csi Kiskereskedelmi Vállalat, vagy a Nádor Szálló — meg­kapta elmúlt évi jó munkája elismeréseképpen a „Kiváló“ címet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mo6t már semmi ten­nivalónk sincs a szocialista ke­reskedelem megjavítása érde­kében. Melyek a leggyakrabban elő­forduló hibák? Még sok a tennivaló az ud­varias kiszolgálás érdekében. A mohácsi földrriűvesszövet- kezet pécsi boltja például hosz szú ideig híres, azaz inkább hírhedt volt az udvariatlan ki­szolgálásról. Sok feladatunk van még az üzletek rendben- tartása terén. Többet kell tö­rődniük boltvezetőinknek az áru minőségével. Nem szabad előfordulnia annak, ami a Kórház-téri élelmiszerboltban történt, hogy többnapos ke­nyeret nyomjanak a vevő ke­zébe. Mindezek azonban csak apró hibák, amelyeken könnyű se­gíteni. Sokkal komolyabb, na­gyobb horderejű intézkedésre van szükség a visszaélések megszüntetése, az ellenőrzés megjavítása, az áruk utazta­tásának csökkentése, a boltok ide-oda helyeztetésének meg­szüntetése érdekében! Sokat várunk fiatal szocia­lista kereskedelmünktől, sokat várunk hát a kereskedelmi ta­nácskozástól is. Várjuk a hi­bák megszüntetésén, az ered­mények továbbfejlesztésén túl a kereskedelmi hálózat továb­bi szélesítését — különösen a kíüvAroeoVhan. — Várjuk a városi földmű vesszövetkezéti árusítóhelyek szaporítását, ahol termelőszövetkezeteink és földművesszövetkezeteink sok­kal közvetlenebbül árusíthat­nak a városi fogyasztóknak. Várjuk a kereskedelmi szer­vektől az áruk jobb és éssze­rűbb elosztását, a kereskedelmi dolgozók szakmai tudásának növelését. Várjuk, hogy fő­ként a földművesszövetkezeti felvásárlóhálózat segítségével csökkentik a hiánycikkek szá­mát. Váriuk, hogy a kereske­delem sokkal inkább, mint ed­dig tolmácsolja az ipari üze­meknek, kisipari szövetkeze­teknek és nagykereskedelmi vállalatoknak a fogyasztók kí­vánságait. igényeit és végül várjuk, hogy a boltvezetők sarkukra állva nem veszik át a selejtes, rosszminőségű áru­cikkeket sem a nagykereskede­lemtől, sem egyéb helyről. Sok kívánság, sok feladat, sok követelmény hárul hát ke­reskedelmünk dolgozóira. Az eddigi eredmények azonban azzal biztatnak, hogy ezeknek a feladatoknak derék boltve­zetőink, elárusítóink és nem utolsó sorban irányító Szer­veink megfelelnek és el tudják érni a lenini célkitűzést: a kul­túrált, valóban szocialista ke­reskedelem megvalósítását. A Pécsi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat József Attila utca 31 szám alatti üzlete, amely fűszer, ese- tbageirut, háztartási cikkeket és tejtermékeket hoz forga­lomba. Havi forgalma 120 ezer forint. Az üzlet reggel 7-től Ml l-ig és délután 3—5 óráig áll a dolgozók rendelkezésére. Vessünk be május 1-re minden talpalatnyi földet! Miután a szeszélyes idő utolsó erőlködé­sein is túl vagyunk már: elolvadt a megké­sett hó, jelszikkadtak utána a földek, tudásuk legjavával végzik el a soron lévő tavaszi mun­kákat dolgozó parasztjaink. Kora reggeltől késő estig mozgalmas a határ: ültetik a bur- gonyái, vetik a kukoricát, saraöolják a cu­korborsót és itt-ott már a cukorrépát is. Falura is átterjedt a bányák és üzemek dolgozóinak lelkesedése. A tavaszi munkák minél gyorsabb és jobb elvégzésével készü­lődnek a nemzetközi munkásosztály nagy ün­nepére, május 1-re. Cukorborsótól zöldéi a domboldal Turanyiból Máriagyűd felé balkéz felől az országút men­tén a szőlőikkel, 'kertészeti par­celláikkal, zöld vetésekkel teli- tűzaelt domboldal már a kora reggeli órákban mozgalmas a kaipá'ló embere^ sokaságaitól. A Diászó dűlő terül el ezen a részen — talaja kiváltképpen cukorborsónak alkalmas. Tőle zöldéi az egész domboldal A dűlőül mellett a harkányi Kéirpátiék sanabalnak, őszi és tavaszi cukorborsóval próbál­koznak: 1200—'1200 négyszög­ölön. Az őszit már utolérte a tavaszi, sőt az utóbbi élet erő­sebb, frissebb, üdébb. Az őszi cukorborsónak gyökérrothadá­sa volt, az kirítta tattá, hanem most már ez is erősödik. * „Előcsíróztatott burgonyát vetek, — nagyobb lesz a termés“ A Diászó dűlő egyik vége a harkányiaké, a másik félén már a máriagyűdi gazdák föld­je terül el. Ók is csak úgy gazdálkodnak, mint a harká­nyiak, de Losonczi János bá­csi valamennyin túltesz. Fent a dombon, a présház mögött már olyan kiiveszöfél- ben van a kis szőlője, a ba- raiakfáJk is kivéniültek már. de ültetett helyükbe újat, fia­talt. A sorok közié pedig cu­korborsót vetett, tavaszit. Egy­szer már meg is saraJbolta. így aztán ez a terü’et szőlő is, gyümölcsös is, de egyúttal jó korai cukorborsó is terem rai- ta. — Hát a burgonyavetéssel hogyan van, Losonczi bácsi?! A kertben már kibújt a földből a korai burgonya, elő- csíráztatta.. Az még csak hagy- j'án, hiszen más is úgy tesz, aki piacra szánja a korai bur­gonyát, Hanem ő még a ké­seivel is ezt teszi, azt is elő- csírázhatja. Megmagyarázza és meg is mutatja, hogy miért: — Nézze esek itt a ládákban a rózsaiburgonyát... itt e! Ezt otthon előcsíráztattuk. így na­Munkúbnn a négyzetbe- vetß kukoricavetőgépek A bólyi gépállomás körzeté­ben ezévben két új gép segíti a kukoricavetést. A szovjet­mintájú, drótvezérléses, négy­zetbevető gépekkel hétfőn a szajki Üttörő és a borjádi Egyetértés termelőszövetkezet tábláin kezdték meg a mun­kát. A szajki termelőszövetkezet hatvan holdat vet be ebből a fontos takarmánynövényből. Mind a hatvan hold vetésére a gépállomással kötöttek szer­ződést. A géni vetésből és az ennek nyomán lehetséges gé­pi talajmüvelésből holdankint négy-öt mázsa terméstöbbletet várnak. Ifjú Mirkó Ferenc és gép­kezelője, Katona Mária — mindketten DISZ-ista trakto­rosok — a beléjük helyezett bizalmat jó munkával viszo­nozzák. Elhatározták, hogy új gépükkel három és fél nap alatt végeznek a szajki terme­lőszövetkezet földjén a vetés­sel s további jó munkájukkal nem egy, hanem legalább kél munkaegységet takarítanak meg holdanként a termelőszö­vetkezet tagságának. gyobb lesz a termés, mert meg látjuk, hogy melyik életerős csíra, melyik satnya. Az ilye­neket — kezébe vesz egyet — k idolbáljuk, mert eénnaesírás. Sosem lesz belőle valamireva­ló burgonya. A többit meg a a csírával felfelé beletesszük a földibe. Gyapottermelésael Is foglal­kozik Losonczi János 1944 óta Mindössze 400 négyszögölön, többre nem futja a földből. Az elmúlt évben 2600 forintom fe­lül kapott készpénzé, 948 fo­rint prémiumot és 238 forint értékű textilárut. A gyapot­magot i« előcsmáztatj a, ez a jó termés „titka" — így időben érik be a gyapot. A tala(j gya­potvetésre kész. Most mér csak a mag hiányzik. * Tökéletesítik a kukoricavetőgépet Most a tavaszi munkák ide­jén sok helyen nagy gondot okoz a kukorica négyzetes ve­tése, Vetni, de hogyan?! Nincs gép, azaz, hogy van, ae eddig még egyik változata sem töké­letes. A sefllyei gépállomás mér szombaton megkezdte a vetést, drótvezérléses géppel, de nem elég szapora a munka. Nyolc ember dolgozik ég egész nap alig vetnek él hat-hét hol­dat. A harkányiak más megol­dásba kezdtek. Vasárnap egész nap mást sem csináltak: Ba­logh János műhelyvezető, Hu­nyadi János traktoros és a két Rosfcó, az igazgató és a szerelőik, mind próbálgatták a négyzetes vetést ta’lajvenetéses géppel. Ez sem vált be, mert nemcsak a kivájt árokba dob­ta a magot, hanem a tnaktor- nyomba ig és a kis árokpart külső részére is. Ezekután ka­páláskor nem igazodhat el az ember a sorokon. Más szerke. aetet gondoltak ki: A henger élé egy tatejsimi- iót szerelnek, ez elaprózza a rögöket és a traktomyomot is elsimítja. A simító hengerre néhegesiztenek egy tarajt, mely nek az ® rendeltetése, hogy a földet ne kifelé forgassa, mi- aliaitit húzzia az árkot, hanem lefelé nyomja bele a földbe, így nincs a kis ároknak töl­tése, mely feleslegesen mű­ködtetné a gép vefőbenetndiezé- sét. Az egész műhely dolgozói ezen fáradoznak. Hogy mi lesz az eredménye, az a na­pokban derül ki. Mindenesetre ismét egy lépéssel közelebb kerültünk „ gépi négyzetes vetésben. Még a héten a gya­korlatban is kipróbálják a mó­dosított vetőgépet. Közös úton . N V P ÉÜ ' ~.ll, < : "pfr * V. ­DHU ■ ­V - v*»­^niiiiiiMiNii ii'iiiii i i i ,te,fr Egész életében a más portáján hányódott, most boldogan építi saját családi házát Terzics József, az ócsáxdi Béke őre termelőszövetkezet tagja. Az állami támogatás mellett az egy­re növekvő részesedés tette lehetővé rajta kívül még tizen­egy ócsárdi családnak, hogy napfényes, tiszta, saját ^ házat építhessenek. A siklósi vasútvonal mellett emelkedő házakba rövidesen beköltözhetnek az új lakók. Előkészületek május 1 méltó megünuepléscre Pécsett már megkezdődtek az előkészületek május t méltó megünneplésére. Az eddigi terv szerint az ün­nepség már április 30-án este kezdődik, amikor az üzemi dől gozók a (megyei pártbizottság József Attila utcai székhaza eié vonulnak és köszöntik a pártbizottságot. Ugyanakkor a Széchenyi téren a vasutas ének- és zenekar mozgalmi da­lokat és népdalokat ad elő. MÁJUS 1-ÉN, a Munka Ünnepén, vasárnap reggel 6—8 óráig az egész vá­ros területén — beleértve Pócsbányát, Pécssza bölcsöt, Borbála-telepet, Gyárvárost, Újhegyet, Meszestelepet — ze­nés ébresztő lesz. Délellőtt 19 órakor megkezdődik a bányá­szok, üzemi dolgozók, hivata­lok, intézmények dolgozóinak^ az ifjúságnak, a sportolóknak ünnepi felvonulása. Délután a Ralokány-ligetben felállított szabadtéri színpadon a honvédzenekar térzenét ad. majd sor kerül a DISZ kultu­rális seregszemléjén résztvett népi tánecsoportok bemutatója ra. Utána utcabált rendeznek. A Tettyén a gyermekek szó­rakoztatása céljából bábműsort és rollerversenyt terveznek. — Ugyanitt a MÁV ének- és ze­nekara ad műsort. A Tettyén. a Bai okán y -ligetben, Málom- ban, Patacsom, a bányavidéke­ken a Pécsi Nemzeti Színház művészei 20—30 perces brigád műsort adnak. MÁJUS 2-ÁN. hétfőn, délelőtt 10—12 óráig a Séta-téren a honvédzenekar térzenét ad. A terv szerint Szabolcs telepen a bányász-ze­nekar is térzenét ad majd. Délután Baranya megye leg­jobb népi táncegyüttesei » Tettyén és a Balok ány-lígct- ben adnak kultúrműsort. A Ralokány-ligetben a csánvosz- rói és a sámodi népi együttes, a Tettyén pedig aa erzsébeti és a hosscúhetényi népi együt­tes szerépei majd. Ezen kívül még műsort ad a honvédzene I kar is. Május 2-án, a Balo- kány-ligetben este 8 órától éj­félig utcabált rendeznek. A szénbányászati minisztérium jelenti: A szénbányászat április el­ső két harmad áfban nem telje- sífette tervét. A harmadik har­madban nagymértekben javult a termelés. Csütörtökéin a szén bányászat 101.2. pénteken 100.t szombat reggeltől vasárnap reggelig pedig 109.2 százalékos napi tervteljesatést ért el. A trösztök versenyéiben vál­tozatlanul Komló áll az élen, esedékes előirányzatéinak 108 százalékos teljesítésével. Szo­rosan a nyomában van a Pé­csi Szénbányászati Tröszt 102.5 I százalékos eredméminyel. Már csak 0.5 százalékkal vezet a komlói tröszt! Megyénk két szénbányászati trösztjének dolgozói között május 1 ünnepének közeled­tével egyre nagyobb vetélke­dés alakult ki az elsőség meg­szerzéséért. A szombati mű­szakon a pécsi bányászok a nagyszerű 116.8 százalékos eredményükkel 0.5 százalékra csökkentették a komlóiak elő­nyét s így a verseny továbbra is nyílt maradt. Csak az utol­só napok triedméuye döüti majd dl, hogy Jti lesz a páros­verseny április havi győztese. Nagyon jó! dolgozott ezen a napon — « pécsiek másik ver­senytársa — a tatabányai bá­nyászok is. Napi tervüket 117.G százalékra teljesítették, de a havi átlagteljesítményük még mindig csak 98.9 százalék. Még egy hét van hátra a nagy ünnepig s ebben az idő­szakban megyénk minden bá­nyászának arra kell törekednie hogy tervük túlteljesítése mel­lett hasonló jó eredményeket érjenek el a termelékenység fokozása, az önköltség csök­kentése, az anyagtakarékosság és a fegyelem megszilárdítása terén is. Úgy a pécsi, mint a komlói bányaüzemekben a Ver nak növekedése és a munka­védelem elhanyagolása. A párt és szakszervezeti vezetőink a versenylendület fokozása mel­lett többet törődjenek a fegyel mezetlenek nevelésével, ne en­gedjék meg, hogy egyesek a többtermelésre hivatkozva el­hanyagolják a biztonsági rend­seny még szélesebhkörü kibon­A komlói és p^csi bányászok tokozását nagyban akadályoz­párosversenyének szombati za a műszakmulasztók száma­eredménye«: PÉCS napi havi KOMLÖ napi havi András-akna 109.4 99.9 III-as üzem 85.5 97.8 Széchényi-akna 119.9 103.2 U-es üzem 10122 102.9 István-akna 111.7 103.4 Béta-akna 101.1 106.1 Béke-akna 126 99.4 I-es üzem 116.7 106.8 Petőfi-akna 117.5 105.5 Szászvár 94.9 94.2 Tröszt 116.8 102.5 Tröszt 106 103. Aa Alma-aknai bányászok 136.3, a nagymányokiak 108.5, a mázaink 108.6 százalékra tel­jesítették napi tervüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom