Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

Forró üdvözlet a békéért, függetlenségért, szabadságért harcoló gyarmati népeknek ! KÜLFÖLDI HÍREK Az első számú közellenség PRÁGA A Siti órák Kommunista Párt Bratislava) kongresszusán Ka­rol Bacllek, & Szlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára tartott T>e számolót a párt központi bi­zottságának tevékenységér?’, az 1953. júniusában megtartott legutóbbi pártkongresszus óta eltelt időszakban. Az előadó rátért ezután a Szlovák Kommunista Párt és a szlovák dolgozók előtt álló feladatokra. E feladatok közül a leglényegesebbek: a dolgozó tömegek aktivitásának foko­zása a szocializmus építésé­ben, a párt szerepének és fe­lelősségének fokozása a szo­cialista építésben, harc a mun­ka termelékenységének szaka­datlan emeléséért. Karol Bacilek közölte, hogy a Szlovák Kommunista Párt tagjainak és tagjelöitjeinek száma ezidőszerint 191.GS0. LONDON Bevan a skóciai Coatbridge- ben beszédet mondott. Beszédé ban hangsúlyozta, hogy a né­met kérdést ugyanabban e síkban kell megoldani, amelyet a szovjet-osztrák közlemény az osztrák kérdés megoldására javasol. LONDON Az angol sajtót élénken fog­lalkoztatja Csőn En-laj ban- dungi nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy a kínai kor­mány kész tárgyalásokat kez­deni az Egyesült Államok kor­mányával a Távol-Keleten, elsősorban a Tajvan térségé­ben fennálló feszültség enyhí­téséről. „Cou En-laj magához ragad­ta a kezdeményezést a béke kérdésében” — A Sunday Ti­mes bandungi külön tudósí tó ja Csou En-laj bejelentését „nagy diplomáciai sikernek” nevezi. Az AFP londoni tudósítója jelenti, hogy az angol főváros diplomáciai köreiben „derűlá­tóan ítélik meg a jövőt, abban a reményben, hogy Csou En- laj bandungi nyilatkozata ala­pot nyújthat a formnzai kér­dés rendezéséhez. „Csou En- laj javaslatai — írja a tudó­sító — „komoly érdeklődést keltettek ezekben a körökben, jóllehet a külügyminisztérium tartózkodó álláspontot foglal el.” A tudósító a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Ixmdonban érdeklődéssel várják, milyen visszhangot keltenek a ban­dungi javaslatok az Egyestilt Államokban. o HANOI A Vietnami Tájékoztató Iro­da jelenti, hogy Szikiadén Agos ton, a Magyar Népköztársaság­nak a Vietnami Demokratikus Köztársaságba kinevezett nagy követe átnyújtotta megbízó­levelét Ho Sd-minh elnöknek. PÁRIZS Az AFP. hírügynökség da­maszkuszi tudósítójának jelen­Waehingtom (TASZSZ) — Április 23-án Washingtoniban megkezdődött az „elbai talál­kozás amerikai veteránjai" szervezet háromnapos értekez­lete. Az értekezletet annak emlékére hívták össze, hogy a szovjet és az amerikai csapa­tok tíz évvel ezelőtt, 1945. áp­rilis 25-é«i találkoztak az Elba folyónál. Az értekezleten Joseph Po- lowski, a történelmi neveze­tességül találkozó egyik részt­vevője mondott beszédet. Polowski emlékeztetett arra, hogy „az amerikai katonák örümlvi ál tásokka L, megjkömnyeb büléssel, elszántsággal és a jö­vőbe vetett bizalommal lépték át az Elbát és szívélyes fogad­tatásra találtak Zsukov és Ko- nyev marsall hadseregcsoport­jainak katonái részéről, akik harcolva jutottak el a Volgá­tól az Elbáig. ­„Az amerikai és a szovjet hadsereg régóta várt történel­mi jelentőségű találkozásának pillanatában — mondotta Po- lowski — minden katona meg­tagadta, hogy minden tőle tel­tése szerint az A1 Álam című szíriai lap közli, hogy az a nyomozás, amelyet Maliki ez­redes, sziriai helyettes vezér­kari főnök meggyilkolása ügyében indítottak, széleskörű összeesküvés feltárására veze­tett. Az összeesküvők a sziriai hadsereg vezérkari főnökének és több tisztjének meggyilko­lására készültek. A hírügynökség bagdadi tu­dósítója közli, hogy bagdadi politikai körök szerint Maliki meggyilkolására Szalah Sisak- linak, S is akii volt sziriai dik­tátor fivérének Szíriába tör­tént visszatérése után került sor. Szalah Sisakli annak ide­jén fivérével együtt Francia- országban keresett menedéket. A jelentések szerint Szalah Sisaklinak az volt a feladata, hogy előkészítse a talajt Si- sakii volt diktátornak Szíriába való visszatéréséhez. MOSZKVA A május eisejei ünnepségek­re a Szovjet Szak szervezetek Központi Tanácsának meghívá sára Moszkvába érkezett osztrák, albán, magyar, viet­nami, német demokratikus, nyugatnémet, kínai, koreai, mongol, lengyel, román, fran­cia, csehszlovák, és svéd mun­kás-»és szakszervezeti küldött­ségek április 24-én látogatást tettek a Lenin-Sztáim mauzó­leumban és koszorút helyeztek ott el. PEKING Az Associated Press párizsi jelentése szerint a francia kül­ügyminisztérium egyik szóvi­vője kijelentette, hogy Fran­ciaország „óvatos derűlátással" fogadta Csou En-laj miniszter- elnök szombati handling! nyi­latkozatát. A szóvivő hangsúlyozta, hongy Franciaország mindig örömmel fogad olyan javasla­tokat, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülését idézhetik elő. PEKING A Kínai Országos Szakszer­vezeti Szövetség meghívására vasárnap vietnami, mongol, csehszlovák, magyar, albán és jugoszláv szakszervezeti kül­döttségek érkeztek Pék ingbe, hogy résztvegyenek május 1 kínai ünnepségein. A küldötteket megérkezésük kor a szövetség és a különbö­ző szakszervezetek képviselői üdvözölték. NEWYORK Csou En-laj javaslata, hogy a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok folytasson egymással közvetlen tárgyalá­sokat a távolkeJeti feszültség hetőt megtesz egy jobb világ megteremtéséért, amelyben a gyermekek egészségben és'sza bad ságiban nőhetnek fel.. En, minit azoknak az amerikai ka­tonáknak az egyike, akik tíz, évvel ezelőtt átlépték az Elbát mint azoknak az amerikai és orosz katonáknak egyike, akik az Elba mellett ezt a fogadal­mat tették, azt hiszem vala­mennyiünknek az érzelmeit és gondolatait juttattam most ki­fejezésre. Ezért újabb megbé­kélésre és barátságra hívom fel a népeket, arra, hogy újra tegyenek tanulságot az emberi felelősségérzetről annak érde­kében, hogy a véráztatta tör­ténelmi Elba-partan tett foga­dalom ne legyen hiábavaló”. Az értekezletet április 25-én ünnepi ebéd zárta be, amelyen Flanders Verment-állambeli köz t á rsa sápp á rí i szenátor és Bolt tábornok, az amerikai hadsereg helyettes vezérkari főnöke mondott beszédet. Az ebédre meghívást kaptak a Szovjetunió, Anglia és Fran­ciaország washingtoni! katonai attaséi is, enyhítése végett, továbbra is az amerikai sajtó figyelmének központjában áll és széleskörű visszhangot kelt a politikai körökben. ÜJ DELHI Április 21-én megnyílt Kal­kuttában az inidai-kínai baráti társaság második országos ér­tekezlete. RÓMA Tíz évvel ezélőtt. 1045. ápri­lis 35-én indult meg Olaszor­szágban a nemzeti felkelés a hitleri megszállás és a fasiz­mus ellen. A haladó olasz sajtó megem­lékezik e történelmi jelentősé­gű eseményről. Az Unita Luigl Longonak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhe­lyettesének. az Avanti Sandre Portini-nek, az Olasz Szocia­lista Párt vezetőségi tagjának cikkét közli. MOSZKVA A szovjet—lengyel szerződés aláírásának 10. évfordulója al­kalmából J. Cyrankiewicz ve­zetésével a Szovjetunióban tartózkodó lengyel kormány­küldöttség szombaton meglá­togatta a Szovjet Tudományos Akadémia atomvillanytclepét, amely — mint ismeretes. — a világ első atoinerővcl mű ködő villanytelepe. A küldöttséget VV. Lewikow- ski moszkvai lengyel nagykö­vet és J. D. Kisze’jov, a szov­jet külügyminisztérium proto- kollosztályának vezetője kí­sérte. TAJPEJ Az AFP jelentése szerűit Carag Kaj-sek vasárnap fogadta Radford amerikai tengerna­gyot a vezérkari főnökök egye sített bizottságának elnökét és Robertson távolkeleti ügyete­kéi megbízott külügyi állam­titkárt, s megbeszélést folyta­tott velük az amcriikai-csaing- kajsekista, úgynevezett köl­csönös védelmi szerződésire vo­natkozólag. A megbeszélés után Csamg- Kaj-sek vacsorát adott Rad­ford és Robertson tiszteletére. ÍZLÉSESEN díszített párt- helyiségbein gyülekeznek a sellyei küldöttek. Az érkezőket Illésné eLvtársnő fogadja, meg­nézi a tagsági könyvüket, s föl-. jegyzi, hány küldött foglalta el helyét. Az elnökségi asztalt piros drapéria és élővirágok teszik ünnepélyessé, hiszen ünnep ez Sellyén: a hét párt- aiapszervezet küldöttei most választják meg a községi párt­bizottságot. Néhány perccel tíz óra után Heidinger Ferencné elvtársnő rmeukeaiik szólásra: — A küldöttértekezlet elnö­kének- Török Zsigmond elvtár- sat javaslom. Magasba emelkednék a párt­tagsági könyvek — szavaznak. Az elnök — Török elv társ. — gyorsan áttekinti az aszta­lon lévő géppel írott papírla­pot. A pártvezetőség erre írta föl, hogy az elnöknek milyen sorrendben, mit s hogyan kell csinálnia. Néhány szóval is­merteti a küldöttértekezlet cél ját és kéri a küldötteket, hogy mindegyikük vegyen részt az értekezlet munkájában, — Tájékoztatom az elvtár­siakat, — mondja Illésné je­lentése alapján, — hogy Sely- lye község hét pártalapszerve- zete ötvenkét küldöttet válasz­tott, óbból jelen van negyven küldött. Az értekezletünk ha­tározatképes. Az elnökség tagjaira, a jegy­zőkönyvvezetőre és a küldött­értekezlet napirendjére maga tesz javaslatot s mindhármat — külön-küiön — szavazásira bocsátja. A jelölőbizottság el­nökére és két tagjára, a sza­vazat szedő bizottság elnökére és két tagjára a küldöttektől kór javas'aitot, s szavazással dönti el, hogy a küldött elv- táfVQil egyetértenek-o ' * franciák („kis nyugat­it európai nép”) mind ke ménykalapban járnak és kis bajusakát viselnek, a német el sem képzelhető monokli nél­kül ... így, ilyen primitiv-el- nagyoltan, a műveletlen, fel­kapaszkodott fennhéjázó fen- .sőbbségével látják az ameri­kaiak az európaikat, „— mond­ják a film francia alkotói. —” Nos, lássuk csak, hogyan néz­nek ki az amerikaiak a mi szemünkben, mi több: saját filmjeik tükrében.” Körülbelül ezek a szavak ajánlják a néző figyelmébe az Első számú közellenséget. Az író a rdndező szavai amelyek az olasz és francia filmek újabb gyakorlata szerint mint­egy bevezetik a művet és meg­határozzák rögtön az alkotói szándékot, célkitűzést, egyben hangulati és stísul-irányt is szabnak. Egy bűnügyi paródia szolgál­tatja a film mondanivalójának nyersanyagát és nem a rabló- pandúr világ leszűkített köre az oka annak, hogy a monda­nivaló, ez a kettős „ilyenek vagytok” — ilyenek vagytok ti és ilyenek a filmjeitek — nem érvényesül egészen egyértel­műen, következetesen, teljes­séggel. Paródiáról lévén szó a bűnügyi kör nagyon is al­kalmas volna pedig, hiszen az amerikai élet és „művészet,, ti­pikus szférája ez, amelyben mint vízcseppben a tenger, jól kimutatható lenne az egész amerikai életforma lényege. Hogy a film alkotóinak lelep­lező szándéka nem jár teljes sikerrel annak valami más az oka. Nem is a megfelelő bátor­ság hiánya. Le kell szögezni: a „Az első számú közellenség” c. film, mely az utóbb látott fran cia filmek egyik legragyogób- bika, amellett, hogy a filmmű­vészet formai tökélyének je­gyeiben készült, amellett, hogy a sziporkázó, utolérhetetlen szellemességgel gúnyolódó gall- humor terméke, amellett, hogy részleteiben az emberábrázolás remeke — igen bátorhangú, a humanizmus, az igaz emberség mellett következetesen kiálló alkotás. Mi az hát, ami miatt a film alkotóinak őszinte le­leplező szándéka nem találhat telibe? A stílus bizonyosfokú törése. Körülbelül a feléig a film izig-vérig szatíra a legreá­lisabb ábrázolással. A felétől Már az értekezlet elején megfigyelhető, mennyire előse­gíti a munkáit a küldöttértekez­let elnökének határozott fellé­pése. Nincs egyetlen érthetet­len vagy fölöslege« szó, min­dent alaposan megmagyaráz. A PÁRTVEZETŐSÉG be •számolójának első résziben rö­viden a közelmúlt nemzetközi eseményeit, a nemzetközi hely­zetet elemzi, majd a Politikai Bizottság februári — a falusi pártpolitikai munka helyzeté­ről és fe1 adatairól szóló — ha­tározat., és a Központi Veze­tőség márciusi határozatáról beszél. A beszámoló szavai nyomán föltárul a küldöttek előtt a sellyei pártszervezetek munkája, az elkövetett hibák és tennivalók. — Pártunk által vezetett far radalmi átalakulás — mondja Hunyadi István elvtárs a be­számolóban — községünkben is minden területen érezhető. Né­pünk életszínvonalának emelé­sét bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben községünkben a földmű vessző ve tkezeti boltok forgalma ötven százalékkal emelkedett. Majdnem 260 ezer forintos költséggel modem, korszerű iskolát kaptunk né­pi demokratikus áilamuniktól. A júniusi határozat elferdí­tése, a jobboldali elhajlás azonban községünkben is érez­tette hatását. Elhomályosodott a párt vezető szerepe, nem fej­lődött megfelelően a termelő- szövetkezet, meglazult az ál­lampolgári fegyelem. Bár köz­ségünk a.z első negyedévben 108 1 százalékra teljesítette adó fizetési tervét, sok olyan gaz­da van, akinek tíz, sőt tizen­ötezer forintra rúg az adóhát­raléka. Pártszervezeteink nem igyekeztek fölszámolni aat az opportunizmust, amely —küló­— attól kezdve, hogy Joe (Fer- nandel) kiszabadul a börtönből gs „meg akarja téríteni” a gengsztereket, majd pedig egy bérgyilkost, továbbá a banda tulajdonképpeni vezérét (a szép Lolát, akibe beleszeret) meg­menti a villamosszóktől — az amerikai élet reális • szatírája helyébe az amerikai gicsfilmek paródiája lép. A gúny itt is érezhető, ez a gúny azonban egészen más jellegű, abban nyil vánul, hogy a film belezökken az amerikai hazug problémati- kájú gics-filmek stílusába és azt felfokozza. — Az eredmé­nye ennek a szatíra-paródia felemásságnak az, hogy az em­ber bizonytalankodik a film második felében: komolyan gondolják-e a film alkotói, hogy a megnyugtató kifejlete a történetnek Joe és Lola házas­sága. Persze a film végén az írót megszemélyesítő bemondó jelzi a paródia-jelleget, de ez nem változtat azon, hogy a né­ző Joe Lola — kalandját hite­lesnek, — és éppen ezért fur­csa törésnek érzi. Hitelesnek érzi, hiszen megszokta a film első felében, hogy Joe jóhisze­műségével, egyenességével, be­csületességével (ha ez a becsü­letesség egy kispolgár becsüle­tessége >s) sziget a körülötte hömpölygő kapzsi becstelenség ben, hazugságban. É' kis dramaturgiai kétér- telműségén kívül szin­te hibátlannak mondható a film. Azon belül, hogy nagyon szórakoztató, teljes egészében haladást szolgálja és bár ha­ladó tendenciája a kispolgár szemléltéből fakad, túlmutat ezen a szemléleten, sokszor a harciasságig. Nemcsak olyan közvetlen módon nyilatkozik ez meg, mint abban a jelenetben, ami­kor a rövidlátó Joe-Fernandel egy rendőr felé fordulva ma­gyarázza szerelmének, hogy fegyvert kellene adni a sze­gények kezébe, hanem a film egész leleplező módszerének élességében. Micsoda kép az, amikor Síimnek a gengsztert banda analfabéta „bérgyilkos kisemberének“ önfeledt csecse­mői színvonalú szórakozását látjuk a moziban, melyben egy vadhyugati rémdrámát per­getnek! Tanulmányt érdemel­ne Nicole Maureynek ez a je­lenete, de egész szereplése is. A legjobban kikristályosodva példázza az amerikai átlag kis­nösen „ helyi tanácsnál — megmutatkozott. A községi ta­nács pólóéul Sztáréiba kuiák­nak adótörlést engedélyezett és sorolhatnánk még a hason­ló példákat. Első és legfonto­sabb feladatunk, hogy mi, kommunistáik vegyük föl a har cot a liberalizmus, a jobboldali elhajlás megnyilvánulásai el­len. Részletesen elemezte a besxá móló a régi egységes vezetőség munkáját. Az egységes vezető­ség nem volt képes a község pártszervezeteit, törnegszervé­gétéit jól irányítani, miért a meglévő öt vezetőségi tagból csak a titkár, Heidingiemé elv­társnő dolgozott, a többi veze­tőségi tag nem. A vezetőség egyes tagjai például Márton elvtárts és Nagy elvtárs arra hivatkoztak, hogy mert járási vezetők, nincs idejük. Az utóo­bi időben már vezetőségi ülé­seket sem tartottak, hanem i titkár egyedül elvégezte, vagy a falusi alapszervezet vezető­ségével elvégeztette a tenni­valókat. — Tudjuk azt, — mondja Hunyadi elvtárs, — hogy Nagy Sándor és Márton Lajos elv- társaknak sok munkájuk van, emellett is ha akartaik volna, tudtak volna dolgozni az egy- eéges vezetőségben is, érezni kellett volna, hogy mint kom­munistáknak, kötelességük se­gítséget nyújtani a község pártszervezeteinek. A most megválasztandó pártbizottság minden tagjának le kell von­nia ebből a tanulságokat és minden igyekezettel azon kell munkálkodni, hogy minél töb­bet tegyenek a pártpolitikai munka megjavításában, a kol­lektív vezetés érvényesítésé­ben. A beszámoló sajnos — s ezt itt kel moeorolíteni, — «lg emberek analfabétizmusra, tu­datos elbutítottBágra, geng­szter-romantikára épült civi­lizációját. Vagy Femandel ren­dőrségi kihallgatás jelenete. Órák óta faggatják a rend­őrségen, hiába, nem tudják ki­csikarni belőle a beismerő val­lomást, hogy ő a gengszterek „nagy főnöke“. Femandel egy hirtelen vicces ötlettel ráirá­nyított reflektorfényt a rend­őrfelügyelő arcára fordítja, mi­re az önkénytalenül mormolja a személyazonossági adatait — egy rendőrállam kartoték­éi: vallatás! szellemének b&■ idegzéseként. Egy humorosságában is leg- megrenditőbb jelenete a film­nek a- börtön „beszélőjében“ játszódik le. Fernandelt geng­szternek nézik és becsukják, illetve sejtik, hogy nem ő a gengiszterfőnök, de mivel „a közvélemény huliát követel“, nem eresztik szabadon, villa­mosszékbe akarják ültetni. Meglátogatja az a szende kis­lány, akivel együtt szoktak sé­tálni, akit haza szokott kí­sérni, egyszóval, akit szeret. És mi történik? A kis szende, szemérmes Peggy forrón sze­relmet vall a beszélőben. 0 ha tudta volna, hogy Fernan- del ilyen nagy ember, geng­szterfőnök ... .Fraandel egyre csüggedtebben magyarázza, ő nem gengsiter,, aztán szomo­rúan felkel, otthagyja a lányt. (Mellesleg ez a jelenet is va- lószínűtleníti Femandel ké­sőbbi vonzalmát a gengszter- vezér Lolához.) Femandel Chaplin mellett talán a legnagyobb filmko­mikus. Művészete chaplini ma­gasságokat ér el — de semmi­esetre sem utánzata a chap- lininek. Kifejezési alaptónusa is más. ö is a „kisembert? testesíti meg, de míg Chaplin az esett, szomorú kisembert, az élet kisemmizettjét, ő el­lenkezőleg: azt a kisembertí­pust jeleníti, aki bár a kapi­talista élef embertelenségeinek és ostobaságainak örvényében sodródik, éppen naív, jóhisze­mű becsületessége, félszegsé- gével párosult józansága ré­vén mindig talpra esik. J ó ezt a nagy művészt az „Apa lett a fiam“ című hazug kispolgári paradicsom- vágválom filmje után ebben a valóban elmés, Anatol France- i humorú és kétségtelenül ha­ladó filmben látni. T. POLGÁR ISTVÁN fogUhlkozött a község hét párt­szervezetének munkájával — Tudvailévő, hogy nemcsak az egységes vezetőséginél, hanem a többi pártszervezetnél is baj vám a kollektív vezetéssel, sok olyan párttag van, akik nem végeznek pártmunkát. Erről nem szólt a beszámoló. Hu­nyadi elvtárs megállapította: „A tömegszervezetek tevé­kenysége elmaradt a járás töb­bi községeihez viszonyítva." Helyes lett volna, ha a beszá­moló példákkal igazolja, hogy ez aZ elmaradás miben mutat­kozik meg, mit kell tenni an­nak érdekében, hogy ne így legyein, mert az említett meg­állapítás nem nyújt segítséget sem a tömegse ervezetekr ek, sem az új pártbizottságnak. A feladatok felsorolásánál helyesen állapította meg a be­számoló, hogy legsürgősebb ten nivalo minőén kommunistával, s a kommunistáiknak a pártáin kívüliekkel megérttehni a Köz­ponti Vezetőség határozatát és végrehajtására mozgósítani a község egész lakosságát. — Csiak ott torzíthatják el, magyarázhatják félre a párt határozatait, — hangsúlyozta a beszámoló. — ahol a párttagok nem egyformán értelmezik a határozatokat. A végrehajtás során ott kerülhet sor a párt politikájával ellentétes gya­korlatra, az ellenség tevékeny- kedésére, ahol a párttagok Itózlegy intéssel elmennek a párt politikájával ellentétes dolgok mellett. Ezért fokozottan el kell mélyíteni azt az igazsá­got, hogy mindenért, ami eb­ben az országban történik, a kommunisták a felelősek. Mind a végzett munka érté­kelésénél, mind a hibáknál a beszámoló túlságosan elvi szin­ten tett megállapításokat, s nem Igyekeztek ara» a seÚyaí Megkezdődött az elbai találkozás amerikai veteránjainak értekezlete Községi pártbizottságot választottak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom