Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Leum-emléküuoepéiy Tiszti Klubban NAPLÓ YA MC6Y E1 BIIOTT/At AM AV LAPS A XII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1955 ÁPRILIS 20 a V. I. Lenin születésének Magyar Dolgozók Pártja Pécs a városi tanács népművelési o Társaság április 21-én, esütör séget rendez a Tiszti Klttb <ii Az ünnepi műsort a magy ja meg. majd Uaáar Miklós _ szélgeíés Lenin elvtárssal" eí det Czárt Ferenc elvtárs, a ra tartja, majd Vas Zoltán zetöségének tagja mond ünne ! elhangzása után bemutatják I met. 85. évfordulója aikaiméból a Városi Végrehajtó Bizottsága, sztály* és a Magyar Szovjet tökön este 7 órakor diszünnep- szíermébcn. ar és a szov jet Himnusz uyit- elsravalja Majakovszkij: „Bern ű versét. A megnyitóbesxé- városi pártbizottság első titkáéi vl ars. az MDF Központi Ve- pi beszédet. Az Internacicnálé a „Lenin 1918-ban" című fiiAz országgyűlés keddi ülése A z oTSzággyülás kedden délelőtt tíz óra- kor folytatta tanácskozását. Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Ezután az országgyűlés megkezdte az 1955. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés együttes tárgyalását. Olt Károly elvíárs pénzügyminiszter beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi állami költség- vetés, amelyet a mimisziterta- r.écs nevében az Országgyűlés elé terjesztek, azokból a feladatokból indul ki. amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya népgazdaságunk további fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó javítására meghatározott. Az 1955. évi állami költségvetés, összhangban 3 népgazdasági tervvel, tehetővé teszi hogy tovább építsük ha?ónkban a szocializmus alapjait. fejlesszük a szocialista ipa", elsősorban a nehézipart, fokozott gondot fordítsunk a könnyű- és élelmiszeripar termelésének növelésére, nagy összegeket fordítsunk P mezőgazdaságra, gondoskodjunk né pürnk szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséről és biztosítsuk országunk védelmi képességének további megszilárdítását. Az ISőő. évi állami költség- vetéssel egyidejűleg nyújtom be a Tisztelt Országgyűlésnek az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról készült, a minisztertanács által jóváhagyott zár számadást. Valóraváltotluk az ötéves tervben kitűzött lelátjátok túlnyomó részét Ezután a miniszter a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő eredményeivel foglalkozott Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk lelkesedéssel és odaadó, áldozatos munkával váltott,, valóra az ötéves tervben kitűzött feladatok túlnyomó részét. A miniszter többek között rámutatott: Sztálinváros és a Sztálin Vasmű felépítése az egész magyar dolgozó nép. elsősorban a magyar munkásosztály olyan dicsőséges tette volt, melyre méltán lehetünk büszkék. Az egész ország elismerését vívták ki azok a munkások és műszaki dolgozók, akik határidő előtt fejezték be a Lenin Kohászati Művek nagy kohójának építését. Kazincbarcikán már áramot adnak az új erőmű első gépegységei. Az tno- tai November 7 Erőmű pedig már évek óta látja el villa- mosanergiával a környező ipar vállalatokat és lakótelepeket. Elkészült a Tisza löki Duzzasztómű, amely a tiszántúli területek öntözését teszi lehetővé. .. Lényeges változáson ment át ot év alatt mezőgazdaságunk is, korszerűsítésére több. mint kilenc milliárd forintot fordítottunk. Gépállomások hálózzák be az országot. Szociális és kulturális célokra a beruházásokkal együtt az öt év alatt 46 3 milliárd forintot fordított államunk. ötéves tervünk sikereinek, 5 r csakúgy, mint a felszabadó- I retek elterjedésének következAz 1951. évi költségvetés végrehajtásának vizsgálata az eredmények mellett számos fogyatékosságra hívja fel a> figyelmet. Az ipar 1954. évi termelési tervét 1.4 százalékkal túlteljesítette ugyan, azonban, ahogy arra a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége rámutat, az ipa« termelés „az egyes területeiken elért eredményeik ellenére is, alapjában véve egyhelyben topog, a mun. Ica terme-’ ékeny sége, a legtöbb iparágiban csőkként és „ termékek önköltsége növekedett, a munkafegyelem meglazult, a mezőgazdaság árutermelése kedvezőtlenül alakult." „Mindez kihatott a nemzeti jövedelem alakulására is, amely 1953- hoz képest csökkent,“ Az évközben elhatározott be ruházási csökkentések és átcsoportosítások nem e'éggé tervszerű végrehajtása fokozta a gazdá'akoGás nehézségeit. A vállalati gazdálkodás területén fellépő lazaság azon káros jobboldali, opportunista né lás óta elteli tíz év mindé»" győzelmének kiíndVópontja és forrása a Szovjetunió és az a baráti támogatás, amelyet a szovjet nép nyújtott számunkra, részben közvetlen gazdasági segítség formájában, részben gazdag tapasztalatainak átadásával — mutatott rá a miniszter. Az ötéves terv során nemcsak eredményeket értünk el, hanem hibákat is elkövettünk. Ezek a hibák azonban egy pillanatra sem hömályosíthatjók el azokat a hatalmas eredményeket és sikereket, amelyeket dolgozó népünk pártunk és kormányunk vezetésével az első évtized alatt, első ötéves tervünk során elért. Az ötéves terv megvalósítása során elért nagyszerű eredményekért mindenekelőtt köszönet Illeti meg népünk vezető erejét, hős munkásosztályunkat, (nagy taps) köszönő: illeti meg dolgozó parasztságunkat, népi értelmiségünket. (Nagy taps.) Népgazdaságunkban 1954. év folvatnán 18 jelenios eredményeket értünk el ötéves tervünk utolsó évé- riek 1954 állami költeégveté- "rá.:-,e8e azt mutatja, agy a költségvetési év negy- enot milUárd 2*6 millió 63!) .bevétellel, 43 mil, . ,, Hüilió 136 ezer forint ■.ordáS^d tehát egy milliárd '.'0b nxillió 503 ezer forint többlettel zárult, ami államháztar- lástmic szilárd egyensúlyát bizonyítja. A költségvetés végrehajtási mintegy nyolc-kilenc százalékkal aiatta maradt az előíróny- zatnak. A költségvetés végre- lajtejsanak alacsonyabb szamai elsősorban a népgazdasá- “L_,eiT ^vközj módosítása so- átcsoportosító fi beruházási csökken- Rán,^etkeaményei- ra ;s , a miniszter ar• költségvetés elő- Sévííözl esökken- gScbsIn 1gS *? "épgazdasáa” kön^^011^^^^ **■ iÄa: kedetl. te ipar lénytSn*bS v.tette számos fogyasztási cikk választékát, javította a minőséget. A közszükségleti cikkek tennelése 1953 évhez viszonyítva 13 százalékkal nőtt. — Komoly eredményeket ért el e •éren nehéziparunk, amely 35.1 százalékkal szállított több közszükségleti cikket, mint ez előző évben. Az év során megjavult a mezőgazdaság műtrágyával, növényvéd »szerrel és mező-gaz desági gépekkel való ellátása. Az átlagkeresetek nüvekedé- se és egyes árleszállítások következtében a munkások é« alkalmazottak reálbére 1954-ben átlag 15 százalékkal volt magasabb, mint az előző esztendőben. A dolgozó parasztságnak nyújtott kedvezmények és termelési segítség eredményeképpen jelentős mértékben emelkedett a parasztság életszínvonala. Az elmúlt évben állami eszközökből és saját erőből közel harmincezer lakás épült Az 1954. évi költségvetésből jóléti és kulturális célokra -kereken tízmllliárd forintot fordított államunk. ménya».-a»aa>yek— lebecsülte k az önköltség csökkentéséért, a munka termelékenysége emeié sóért folytatott harc jelentő- i|gé-t. A hiány osságokért nemcsak egyes irányító gazdasága szerveinket tetheíi felelősség, hanem felelősség terheli a pénzügyi ellenőrzést is, mert nem lépatt fel kalló határozottsággal a 1 ép ten-ny ómen jelentkező lazaságokkal szemben. A hiányosságok legjobban kiütköztek a szénbányászati kohó- és gépipari, építőipari minisztériumnál és az állami gazdaságoknál. A szén önköltsége 1953-hoz mérten emelkedett. A kohó. és gépiparban az új feladatokra való áttérés szentem nem folyt tervszerűen, fellazította a terv- és munka- fegyelmet, növelte az anyagpazarlást. A legnagyobb eredményromlás a kohászatban mu átkozik. Az építőipar költségei ez elmúlt év folyamán közel öt százalékkal emelkedtek.^ Ennek 'következtében a terv évközi csökkentésének ellenére is rz építőipar megközelítőleg ötszáz millió forint veszteséget okozott a népgazdaságnak. Az állami gazdaságok 1954 évben jelentősen nagyobb «értékben terhelték az állami költségvetést, mint 1953-ban, Ennek döntő oka az volt. hogy tervezett hozamokkal szemben jelentős Mesés mutatkozott, ugyanakkor a termékek önköltsége emelkedett. Számos példa bizonyítja, hegy a szénbányászatban, a gépiparban, az állami gazdaságokban is meg lehet valósítaná. sőt túl tehet teljesíteni a termelési tervek teljesítése mellett a termelékéhysé- gi és az önköltségcsökkentés: tervet is. , Annak következtéiben, hogy népgazdaságunk egyes ágainak termelése és fejlődése a tervezettől elmaradt, a költségvetési Eikkumulác-’óhoz való hozzájárulása csökkent, az életszínvonal eddigi emelkedése jórészt meglévő tartalékaink felélésén és elsősorban a beruházások csökkentésén alapult. A népjólét emelésének azonban nem ez az útja. A Magyar Dolgozók Párttá Központi Vezetőségének márciusi határozata megmutatta az egyedül helyes utat a nép jó'élének következetes emeié- .séhez. szociális, kulturális igény etnek niir.d nagyobb mérvű kielégítéséhez. Ez az út: a szocialista bővített újratermelés biztosítása: a termelés szakadatlan növekedése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a munkatermelékenység állandó növekedése. az önköltség csökkentése, a legszigorúbb takarékosság érvényesítése az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában, a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítése. E célok szó'gálatában ál! az 1955 évi költségvetés. .százalékát, végül _ igazgatási kiadásokra kétmilliárd forintot, az összkiadása1: 4.5 százalékát irányozza elő. Költségvetésiünknek ezek a legfőbb ágazati arányai is mutatták, hogy a költségvetésben összpontosított anyagi _ eszközöket a párt és a kormány célkitűzésének megfelelően olyan célok megva ósítására fordítjuk. amelyek elősegítik népgazdaságunk valamennyi ágának fejlődését, fokozzák népünk anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését, biztosítják békés építőm unkánk védelmét Beruházásokra a költségvetésben 9 milliárd forint van előirányozva, a költségvetés, kiadásainak húsz százaléka. A beruh ázásokra előirányzott összeg 35 Százalékát nehézipari, 8.7 százalékát fogyasztási ipari, 26.2 százalékát mezőgazdasági beruházásokra fordítjuk. A beruházások előirányzatát egészíti ki az állami vállalatok és költségvetési szervek által felújítási célokra fordítandó 4.8 milliárd forint, amelyet az- állami vállalatok termelő berendezéseik, különösen gépparkok állagának, megjavimsára. termelőképességének és kapacitásának bővítésére használnak fel. Négytnilliárd forintot fordít államnak a/ ipar, mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére A beruházási és felújítási célokra előirányzott összegek biztosítják, hogy néhány nagyobb új létesítmény mellett, meglévő üzemeink egész sorában hajtsunk végre kisebb- nagyobb bővítéseket, korszerű- sí téseket és befejezzünk több olyan létesítményt, amelyeknek építését 1954-ben átmenetileg leállítottuk. Ebben az esztendőben a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére előirányzott összegéből közel négy milliárd forintét fordít államunk az iparnak, mindenek előtt a nehéziparnak fejlesztésére. Nehézipari beruházásaink nyomán további«'lődik büszkeségünk: a Szitáim Vasmű. Tovább épül új, hatalmas kokszolóműve és érctömörítője. Folytatjuk egy sor meglévő nehézipari létesítményünk, mint pl. a Tten.in Kohászati Műveik, a Soroksári Vasöntöde, a Qheocghiu Dej Hajógyár rekonstrukciós munkálatait.^ Tovább építjük a borsodi erőművet. amely ezévben már megkezdi a villamcsenergia termeAz 1955. évi költségvetés Tisztelt Országgyűlés! Az. 1955 évi állami költség- vetés bevételei 46 milliárd 961 millió háromszázhatvankét ezer forintot, kiadásai pedig 45 milliárd 457 millió ötszáztizem- hötezer forintot tesztnek ki. A költségvetés mérlege tehát egy milf.iárd 503 millió nyolcszéz- ötvenötezer forint többletet mutat. Költségvetési bevételeink leg nagyobb részét állami vállalatainktól származó forgalmi adó- és nyer óság befizetés alkotja. Az. állami vállalatoktól származó bevételek 336 milliard forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 71.6 százalékát teszi ki. A szövetkezetektől származó adóbevétel egvezerkétszáz- millió forint, az összbevételek 2.6 százaléka, a lakosságtól befolyó adóbevételeik háromezer- hétszázhatvannégy milliós előirányzata pedig a költségvetés összbevételeinek mindössze 8 százaléka. A költségvetés bevételei között szerepel az ötödik békekölcsön 850 millió forintos elő irányzata is. Az áLlamkölcsön- ből származó bevétel a múlt évi előirányzathoz képest száz millió forint emelkedést mutat. A társadalombiztosításra elő irányzott bevételek a költségvetésben 4.3 milliárd forinttal szerepelnék. A költségvetés egyéb bevételei. különösen a gépállomásoktól, a tanácsok tói, a költség vetési szervektől és a hosszúlejáratú hitelek visszafizetéséből származó bevételek több mint három milliárd forintos előirányzattal, nagyjából az előző évi szintnek megfelelően alakulnak. Költségvetésünkben előirányzott bevétetek tei.'es egészében biztosítják annak a gazdasági és kulturális programnak a végrehajtását. amelyet a párt és a kormány határozatai alapján a népgazdasági terv 1955. évre előír. Az 1955 évi költségvetési kiadások negyvenöt milliárd forintot meghaladó előirányzatából a költségvetés népgazdaságunk fejlesztésére és gazdasági kiadásokra 25.2 milliárd forintot, vagy's a költségvetés ösz- szes kiadásainak kereken 56.5 szfizalékát fordítja. Szociális te kulturális célokra a költség- vetés 10.4 miWiárd forintot, az összkiadások 22.9 százalékát, honvédelmi célokra 5.7 milliárd forintot, az összkiadások 12.5 százalékát, rend- és jog- biztonsági célokra 2.1 milliárd forintot, az összkiadásuk 4.6 lést. Folytatjuk a komlód bánya fejlesztését és a nktebá- nyei ércdúsító építését. Mindezzel elősegítjük nehéziparunk igen komoly erősítését. A termelés «nelkedéaéyat, az áruforgalom növekedésével gondoskodni kell kőeüíLedé- sünk fejlesztéséről is. A növekvő áruforgalom, valamint * személyszállítás zavartalan lebonyolítása céljaiból Tvyoicsz&z millió forintot fordítunk a köz leikedés m.mden ágának < -vvábto fejlesztésére. Az élelmiszer, a könnyű. <• az egyéb közszükségleti cikkeket gyártó iparáguk bővítésére, kapacitásuk növelésére, új gépeikkel és modem technikával való fékraetelésükrc költségvetésünk 781. ma Sri ió forintot irányoz elő. Könnyűipari beruházásaink nyomán, egy sor rekonstrukciós. létesítmény mellett, ez év folyamán megépül a miskolci ha minőké’- ezer orsós úti fonoda. Számo* új létesítménnyel, köztük sóiéi; kenyérgyárakkal, hü tőhazakkal és koraervipan létesítményekkel bővüi élelmiszer^ iparunk is. A rae702a7ííasáo:i beruhazusokra 2.340 millió forintot biztosít a költségvetés A mezőgazdaság fejlesztésé ben eddig elért eredménveiru'- re támaszkodva, az 1953 évben tovább kívánjuk fokozni a növénytermelés termésátlagát, az állattenyésztés hozamait, a mezőgazdáié? árutermelését — ezen belül is döntőéin a kenyérgabona termeltet, — a t a ka rm án v termelés t. valamint fokozottabb mértés- ben biztosítjuk a mezőgazdaság anyRgi és technikai bázisát. A mezőgazdaság fejlesztését, az árutermelés növelését célzó költségvetési fedezet döntő részét a beruházások teszik ki. A mezőgazdasági beruházásokra 2.340 millió forintot biztosit költségvetésünk, amely az 1954-ben megvalósított beruházásoknál 15 százalékkal több beruházást tesz lehetővé. Jelentős mértékben növök, szik a mezőgazdaság termelő- eszközökkel való ellátottsága. A hozamok gyors emeléséhez nehéziparunk gépeket., gazdasági eszközöket, műtrágyát bocsát a mezőgazdaság reendeike- tesére. Tijfc'b mint hatezer új traktort, négyezei- traktoreétét, ezer cséplőgépet, ötszáz kévekötő aratógápet és számos mis talajművelő, növény ápoló és ígyeb gazdaságii eszközé juttat a mezőgazdaságinak, műtrágyából pedig harminc százalékkal kap többet mezőgazdaságunk, mint 1954-fcen. A műtrágya- ellátás növelését a kazincbarcikai műtrágyagj’ár ezév- ben meginduló termelése teszi .ehetek ___ A költségvetés jelentős össe- szeget: 1.190 millió forintot irányoz elő a gépállomások -nunkájának továbbfejlesztésére. Költségvetésűinkben igen jelentős Összegeket irányoetumk elő a termeil őszövefckeBetek fej- le3-atésére. A költtségvetés » mezőgazdaság hosszú- és közép lejáratú hiteleUátásái-a i>égy- százhat millió forintot biztosít. Ez esősorban a tennelóazövetkezetek építkezéseire, istállók, silók, ömtözőteilepek, halastavak létesítésére szobái. A minő-égi vetőrregakció szélesítésére, tenyésiá*la', törzs- ál 1 ománynöve!ősre, nö^nyvéde lömre é* á i la te gészsé g ügy j saol g altatásokra a költségvetés eav miliiórd foniiv.ct Iránjw. elő. A mezőgazdasági termeié* céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg dolgozó P* rasztságot te. A gépáilomás i'>hb és olcsófcb munkát biztosít á doleoró parasztságnak. Bz egymaigában száz mifilió forint megfokarí- íást jefen-i részére, A szerződéses termeltetés számos eiónye 's fokozza a para.^*4ág lej-melóid kedvét. Népgazdsságuník 1935. étel fejlesztésének eredményeképpen az ipar feime’ése 5.7 százalékkal a mezőgazdaság termelés 7.3 százalékkal növekszik. Ennek következtében az év folyamán jelentősen emelkedik a közszükségleti és fo(F oly tatás a 2, oldalonj 4>\ _ ________
