Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

*> NAPLÓ 1555 ÄPIULIS SO Az orszaggyülés keddi illése (Folytatás az 1. oldalról) gyasEtási cikkek forgalma, úgy áriákkor növakszik a sza­badforgalomban felvásárlásra kerülő inöványi és állati ere­detű terményeik és termékek memmjTisége is. Mindez együtt jár az ipar és felvásárló vál- 1 alatcjk forgós! apszüikségi’.eit é­nek jelentős növekedésével, .amelyet elsősorban a költség­vetésnek kell biztosi tanra. For- góalapjut tatásra, . a vállalati nyereségiből nem fedezhető forgóalapkiegászaitésre költség- vetésünk 1555 éviben tcibb mini! 1.400 millió forintot irányoz elő. 1955-bco 5.5 százalékkal emelkedik az állami és szövetkezeti áruforgalom A párt és a kormány a ter­melő erők fejlesztésére több imUiárdot irányoz elő. Ezzel sziláid alapot teremt a la­kosság megnövekedett é'CÍ: színvonalának megtartásához és további emeléséhez. A fogyasztási cikkeket gyár­tó Iparágak, valamint a mező gazdasági termelés növekedése lehetővé teszi, hogy az állami és szövetkezeti áruforgalom 1935-ben 5.5 százalékkal emel kedjék. A közszükségleti cik­kek növekvő termelésén ala­puló áruforgalom emeEkedése biztosítja, hogy a dolgoizók nö­vekvő reáljövedelmük, ellené- bán kellő mennyiségű és vá­lasztékú árut vásárolhassanak. Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése, a dolgozók reáljövedelmének emelkedése, a kiskereskedelmi áruforgalom bővülése a forint vásárlóerejének szilárdságát támasztja alá.. Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése alapján szilárd egyensúlyban van ma is a vásárlóerő és az árualap. Az árualapok növelés®, választó kának bővítése azonban meg­követeli, hogy szorosabbá vál­jék az ipar és a kereskedelem kapcsolata, megköveteli, hogy egyes tartós fogyasztási cikkek­ben, a ruházati cikkek néhány fajtájában és a paraszti terme­lés céljait szolgáló árukban to­vább növeljük a termelést és kiegészítsük készleteinket. A belkereskedelemre az az igen fontos feladat vár, hogy a lakos ság növekvő szükségleteinek és igényeinek figyelemmel kíséré­sével gondoskodjék az áruellá­tásról, a lakosság jó kiszolgálá­sáról, áruigényeinek, a köz­szükségleti cikkeket gyártó •[»arágak felé való közvetítésé­ről. Az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése fokozott feladatok elé állítja külkeres­kedelmünket is. Iparunknak — amint ismeretes — számos olyan fontos anyagra van szűk sége, amelyek .jelentékeny ré­szét külföldről szerezzük be. A szükséges am vasok import útján való beszerzéséhez növelnünk kell exportunkat. Maradékta­lanul teljesítenünk kell export- tervünket. Az exporttervek tel­jesítésében egyformán jelentős szerepe van az exportra dolgo­zó üzemeltnek és az exportot lebonyolító külkereskedelmi vállalatoknak. A kivitelre dolgozó vállala­toknak biztosílaníok kell exportgyártmányaink kiváló minőségét és a szállítási ha­táridők pontos megtartását. Különösen fontos ez a gépipar­ban, mivel ez évben jelentéke­nyen nő a gépipari export. Külkereskedelmi szerveink az 1955. évben e feladatoknak csak akkor felelhetnek meg jól, ha növelik mozgékonysá­gukat, tanulmányozzák a piaci lehetőségeket és nagy figyel­met fordítanak az üzletkötések gazdaságosságára. Dolgozó népünk megtakarí­tásaiból egyre nagyobb a jelen­tősége azoknak az összegeknek, amelyek évenkint az állsmköl- csönökből visszafizetésre ke­rülnek. Védelmi kiadásaink előirány zatát — honvédelmünk meg­szilárdítása, néphadseregünk felkészültségének fokozása cél­jából — a költségvetés össz­kiadásainak elmúlt évi 11 szá­zalékáról 12.5 százalékra — 5.7 milliárd forintra emeltük. A nemzetközi helyzet alaku­lása, Nyugat-Németor^zág fel- fevwerzését célzó párizsi szer­ződések ratifikálása szükséges­sé teszi, hogy a béketábor or­szágai közös intézkedéseket te­gyenek a béke megvédésére, saját biztonságuk növelésére. Jelentős összegeket íorilííimk kulturális és szociális célokra Dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétének növelésé­ben jelentős szerepet tölt be a költségvetés szociális-kulturális kiadásainak összege. Az 1955. évi állámi költség- vetés negyvenhat milliárdos összegéből több. mint 10.4 mil­liárd forintot irányoz elő e cé­lokra. Ezen bélül az oktatás, sport és testnevelés céljaira, továbbá népművelési intézmé­nyek, tudományos kutatóinté­zetek fenntartására és fejlesz­tésére 3.450 millió forintot for­dítunk. Az alsófokú oktatási intéz­ményekre — a múlt évi jelen­tős fejlesztésen túlmenően — több mint harminchat millió forinttal fordít többet költség- vetésünk. Közép és felsőfokú oktatásunk az elmúlt években nem volt kellő összhangban az egyes népgazdasági ágak mun­kaerőszükségletével, emiatt he­lyenként aránytalanságok ke­letkeztek. A munkaerőszükség­let figyelembevételével bizo­nyos átcsoportosításra volt szükség. Ennek következtében az általános gimnáziumok ta­nulóinak létszáma az előző év­hez viszonyítva mintegy hat százalékkal növekszik, ugyan­akkor a technikumok és szak- középiskolák tanulói éi-száma, sz egyetemek és főiskolák összhallgatói létszáma, kisebb mértékben Ssfkken. Aa alsó-, közép- és felsőfokú oktatás kiadásai ebben az évben meghaladják a kétezer millió forintot. Jelentő^f^jP?/,közöket fordí­tunk a költségvetésből a tudo­mányok fejlesztésére is. Hatezerkileneszázhatvanöt m'-l Uó forintot irányoz elő költ­ségvetésünk egészségügyi és szociális viszonyaink további fejlesztésére, népünk egészsé­gének védelmére. A kórházak és klinikák fenn tartására és fejlesztésére fordí­tott kiadások meghaladják az 1.210 millió forintot. A társadalombiztosítási kia­dások az 1954. évi költségve­téshez viszonyítva 497 millió forinttal emelkednek és meg­haladják a 2.300 piillíó forin­tot. A múlt év szeptemberében elfogadott új nyugdíjtörvény népi demokratikus államunk nagy vívmánya. A felemelt nyugdijak fedezetére a költség- vetés 2.177 millió forintot irá­nyoz elő. Üdültetési célokra a költség- vetés kereken 128 millió forin­tot irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy az üdülés költségeinek mintegy 75 százalékát az ál­lam viseli. A párt és a kormány célul tűzte ki dolgozó népünk la­kásviszonyainak további meg javítását. Költségvetésünk 809 milliót irányoz elő lakásépítésre, ezen felül 418 millió forintot hosz- szúlejáratú kölcsönükben nyújt egyéni családi házak építésére. Népünk anyagi életviszo­nyainak javulását segítik elő a költségvetésnek azok az elő­irányzatai is. amelyek az üzem­egészségügyi és munkavédelmi berendezések fejlesztését biz­tosítják. \/ államapparátus alapvető követelménye hogy jól, gyorsan és olcsón dolgozzék Amikor a Magyar Népköz- társaság kormánya a költség- vetési javaslatban az eszközök túlnyomó részét a népgazdaság fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszín­vonalának növelésére irányoz­za elő, egyúttal arra is törek­szik, hogy mindenképpen csök­kentse azokat a kiadásokat, amelyek ezzel közvetlen kap­csolatban nsm állnak. Ilyenek elsősorban az igazgatási kiadá­sok, amelyeknek két milliárdot meghaladó összege még min­dig túlzottan magas. A szocia­lizmust épí tő orszá g álSamappa ráírnának alapvető követelmé­nye, hogy jól, gyorsan és ol­csón dolgozzék. Az utóbbi években a terme­lő és a nem termelő munká­ban foglaiikastatották aránya egészségtelenül alakult. Állam- apparátusunk felduzzadt, feles­leges hivatalok keletkeztek, in­dokolatlanul megnőtt az admi­nisztratív létszám mind az ál­lamigazgatásban mind a válla­latoknál. Az államigazgatási szervezet, valamint az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsíté­sére elhatározott intézkedések elsősorban azt a célt szolgál­ják, hogy az államigazgatást és az ügyintézést bürokrácia­mentessé, a dolgozó néphez való kapcsolatában közvetlen­né tegyük. Az államigazgatás és a vállalati ügyvitel egysze­rűsítése csökkenti az igazgatá­si költségeket és munkaerőt is szabadít fel a termelés számú­ra. Nálunk munkanélküliség nincs, sőt a népgazdaság szá­mos területén, az építőiparban, a bányászatban, a mezőgazda­ságban igen jelentős a munka- eróhiány. Arra kell törekedni, hogy e népgazdasági területe­ken jelentkező munkaerőhiány csökkenjék és az adminisztra­tív munkakörökben nélkülöz­hető minél több munkaerő a termelésben helyezkedjék el. Az adminisztratív munkakör­ből felszabadítható munkaerők ről, a termelő munkába állítá­sukról a kormány messzeme­nően gondoskodik. Államunk minden polgárának munkát biztosít. Az adminisztratív munkakörből felszabaduló dol­gozó részére munkába állásáig, legfeljebb azonban hat hóna­pig, a munkaviszony folyama­tossága biztosítva van, ezalatt az idő alatt betegségi biztosí­tásban, családi pótlékban, régi Munkahelyének elhagyásakor eg'y, illetve másfélhavi illetmé­nyének megfelelő juttatásban részesül. Gondoskodott a kor­mány arról is, hogy az admi­nisztratív munkakörből felsza­baduló dolgozók megfelelő szakmai átképzésben részesül­jenek. A tanácsok 1955. évi kiadá­sait 6.957 millió forinttal irá­nyozza elő költségvetésünk. A tanácsok költségvetésének ilyen jetemtős Összege azokat a fontos feladatic&at szolgálj a, amelyek ez ipar, a mezőgaz­daság, a város, és községgaz- dilkodás. a szociális és kwitu- náits építés msgr.övekeaett he­lyi feladatéival, kejpesofettbar. tanácsainkra íiáruinak. A. tanácsi köKEJégvatések növekedéséből i,ge.n jelerttós réjK a kultúrájáé és szociális Medálokra van előirányozva. A tanácsi kezelésben lévő alsó éj középfokú oktatási intézmé­nyeikben az előző éviihez vi­szonyítva mintegy hötaaeír í'ő vei több nevelő segíti elő az otototásá murJka sztavcnailáztek emeléséit. Az általános iskolák napközi otöhomi ez éy folya­mén tízezer férőhellyé! bőyül. racfe. Az év feáyarnán tovább: tűbbemiz ipari, építési foereske- cfélrra, kőzteteedési éa népmű­velési. váflJatot, intéamény ke­rül a írnntezstériíumók hatás­köréből a ' tanácsok irányítása alá, hogy etekre támaszkodva a helyi adaítságok és lehető­ségek figyslemJbevéteiével és 'cUrasználáeáva! a tanács job­ban kteSágíílhesse a lakosság szükségleteit. A tenőescfcrralt, megnö-.éké- drott feüadatatoia tekintette] fcteopcAt figyelemmel kell for- dulntetfc a tajkanéfcosság, nem utcfsó sorban a tanácsi válla­latok sandái,kodása felé. A tanácsoknak * bevételek biztosítósa érdekében is fo­kozott mértékben keli ér­vényt szerezniük az álfám polgári fegyelemnek, az adó és begyűjtési kötelezettsé­gek teljesítésének. A dolgozó parasztságunk több­sége pontosan elegeit is tesz illempoligári kötelességének, teljesíti adófizetési és beadá­si kötelezettségét. Az adófizetés és a besdásS elsőrendű állampolgári köte­lesség ée megengedhetett ért, hogy ©gyesek kivonják; rpa- gujosit e kötelezettségek telje- •utiése elől A tanácsok pénz­ügyi szarvei és fi begyűjtési '•zerrezat ne legyenek einézők a aíomlfizeitőlkikel, a notórius nemtelöesufcőlcikeli, a kóláitok­kal, a spdkulánscSükal szén­ben. \ költségvetés a termelékenység jelentékeny emelésével és az önköltség 3 százalékos csökkentésével számol A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának és Koz­om ti Vezetőségének ez év márciusi ülésének határozat a- ’"i alapuló 1055. évi költségve­tés nrariádékteVan végrehajtása dolgozó népünk életszínvonalá­nak emelését, második ötéves tervünk megalapozását, a szo­cializmus alapjainak tavibbá építésűt jelenti. A költségvetésben tükröző- iő feladatok végrehajtását, a nehézipar erősítését, a mező­gazda-tág fellendítését és a dol­gozó nép anyagi és ■ku'turóUs é'tetszi r.von rlén »ft fraslését csak úgy tudlak megoldani ha a termelési .terv* lkat rend­szeresem túltel k'sftiük, ha sza­kadatlanul növeljük a mun­ka temieJóhénységát, csök­kentjük „ termékek önköltsé­gét, ha harcolunk a minőség megJavfiásAért, a munka- és á'íírni 'fegyelem megszilárdí- tásáért és erélyes intézkedé­seikkel gátat vetünk minden­féle pazarlásnak. A költségvetés sz állami vállalatoktól származó bevé­teleket úgy irányozza efő hogy a szocialista ipar ter­melésének népgazdasági tervben előírt 5.7 százalékos emelésével és az önköltség három százalékos csökkenté- sévcl számol. Az ipari termékek tervijein .előírt önköltséaesöMkien'tése szem,-janijából elsőrendű le- lerrtŐKgű a munka temwl’é kenyrégénnk rendszeres nőve-- ’ése. Ezt húzta alá nvrimaté- kose.n a Magyar Do1 gőzök Pártja Központi Vezetőségé nek. márciusi határozata is -mely előírja, hegy „az agy ‘főre eeő termelést az ipar bon az elmúlt énhez képesít S.9 s.ri'mkMm! kéül fitOf.a* ..." A munka terma! éker.ysége kedvezőtlen alakulásának szá­mos oka van. Gátolja a terme- ’ékanység növekedését minde­nekelőtt a még mindig meg­lévő egyenlőtlen ütemű terme­lés, az úgynevezett hóvégi rohammunka. Ezután rámutatott a minisz­ter arra, hogy az egyenlőtlen ütemű tmnelésneíc egyik, okra az üzemek közti rossz és scik esettben szükségtelenül széles kooperáció. A rohammuivkát. ’ amely a berendezések elégtelen kihasz­nálásához és a munkaerő ész- >zeTŰtten igénviv-véteténorr vt> vet., a munka és az üzennek közöttó ‘kooperáció hedyessbö megszervezésével, sz anyiag- "-iiiáitás javítás árvái, ebben az éviben feltétlenül minimálisra k»ll csökikieniiieni. Különösen kedvezőtlen a munka tetnmelé- kenységének aleficulása egyik tegiforttiosiabb iípairágunllcban, a szé ntány ásza item. Itt az egy tnunlkásna eső termelés. az egyre fokozódó gépellátás el- 'en.áre is, az elmúlt évben 8.4 százalékkal maradt alatta az 1953. évinek A termelékenység kedvezőt­len alakulásának másik fő oka a gépek ki nem haszná­lásában, a munkaszervezés terén jelentkező hiányossá­gokban rejlik. \z elmúlt években a szémöé- "iváaaaitlban rendelkezésire bo- 'sátott 2íi da,rab E 4-es fejtő- ■'épből az címűit tv III ne­gyedében CTUDán 11 darab ál- 'out használaitban de még ecek 1 gépeik sem adták az előírt jesitményt. Az építésügyi mir.isztér'uoi telügyolete alá tartozó gépköü- csönaö vállalatától öívwl millió forint óntékfjen itöbb mirtt eg'y óv-e állnak kihaszitóattiatiul ci'.yan séipók, axnélyeácre a nép­gazdaság más ágisiiban, sürgő­sen szükség lenne. Hátíáltetja a munka teevne- lókánj-sáigériicSi: alakulósát a fej lett technológiai folyamatok alkalmazásától való idegenke­dés is. Az üzemek gazdasági és mű­szaki vezetőinek meg kell kö- veteűnáöic Shmagu&tól, csak­úgy, mint doigozóiiitói, hogv’ a technológiai utasításokat, -az egyes művelett<arveket a leg- poíTtosafc-ban betartsál:. A térmolékenység emelését és ezzel az craköitság csökken­tését sokszor károsan befolyá­solja a -felületes minősége' őrzés és rnuirkaátvétel is. Erélyes iutézkedésekkei gátat vetünk mindeBÍéíe pazarlásnak Rámutatott a miniszter, hogy tehet pazarolni és a ter- metékonyöég emelését hátrál­tatni azsal is, hogy meg nem szplgálí bért, fizetnék- ki. Az erősen fellazult muriia- uormák következtében az ipar 195-1 cv folyamán 4SÖ lujlüó forint olyan munka­bért háímtófc fel, amely mögött nem állott semmiféle t eimel ési érték. Njálvámvaló, ha régi, edavult művelet,i uitasítác helyett, új, korszeriÄb eljárást vezetnék be, aidcoir e normák megálla- pításámál ezt figyelembe äcell vaOípáL Nem erősíti a munfeai egy el­met az sem, ha á'-betegekneik, szirmíiónsicBn.TCik táppénzeim t osztogatnak. Akadnak még igazigatók;, aikék í.£-:arva-ai!caratíain.Uí a szimulánsolk, s munkafegyelem lazáták kesjére járnak, kiég nem érdemelt juttatást átírni: olyan visszaélés,, amelynek a dolgoeó nép érzi kárát. Széleskörű mozgalmat kell kezdeményezni a munka tarmelékenységének jelentős emelésére. < A felszabadulási munkever- seny nagysaeevi lendüteíe biz­tosította első ,negyedévi terve­ink túlteljesítésé t. Ennek a verseny tendületnek nem sea- bad aléküihagyinia az elkövet­kező időszakban sem. Ezt az ölő és v'ibóf kibontakoeett veir- senyszeí(lemet ápo'iauni!© íej- lesztenü-rfx kell 1955 évi ter- veánlk végrenaitása és túitel- iesítése érdeCcáben. El kell érni, hegy mindisjn tearág,ban növekedjék a szta- har.pvisták, a kiváló dolgKcók ós az .ólimur,kasok szánta. Jelentős mártáitfoen mag keli javítanunk a termelés szerve­zését és műszaki irányítását. A jövőben gazdasági és mű­szaki vezetőink munkáját nemcsak a terv mennyiségi, hanem minőség! mutatóinak teliesítése alapján kell meg­ítélni. Csslc az az igazgató, műszak» vezető teliesíti a rá­bízott feladatot, aki nemcsak többet, de jcíbhat és cfcsóbban ;s termel. Ennek érdekében az elmúlt óv során a kormány — a Ma­gyar Dcígos'ók Pártja III. kong reisszusa irányelveinek mesife- te’űan — jelentős mértékben fokozta n vállalaci igazeatók "má’-ióságáv, kissé’esítefcte hatás körüket. Az Igazgatók azonban még nem ékítek eléggé jogaikkal és könnyeit elfölejtkeznek a fele- lősségról. Számtalan példa mutató*1, hogy a munkások _is jobban szeretik az erélyes, cél­tudatos vezettet, amely elis- merí a Jó. műnkét, de feli ép a lazaság, a fegjeímczeheinség, a csalások ellen. Nagy ösztönző erő az igaz­gatók rendelkezésére bocsátott igazgatói alap, amely a jo munka jutaknazását _ szolgal- ia. Ez évben erre a ©ólra rniíiL egy kétszózöt/yerimi.’.l'ió forintot ’rányozitumík elő. Ez az összeg leientősem lövellhető a terme­lési és önköltségi tervek tűl- teljeait ésével. Az igazgató meiileít a válla­lat főmérnökének, mémörei­nek. technikusa,Inak és műve- zetők.ék ugyancsz'ií behatéan és rendszeresen keli íogíalkoz- níok a termelékenység és az önköltség alakításával. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének márciusi liatúrozaía 1955 é’ i tervünk végrehajtásának egyik IegfoBtosabb feltétele­ként jelölte meg az anyagi és pénzügyi eszközökkel való legszigorúbb takarékosságot. NépSazdaségi tear.ttirul!: enneii megíeloIŐen előírja, hogy az év során áitaláibain 2—3 száza­lékos ©nyagiuegtakaritá&t .keli oléff-ri.. Az anyaggal való takarékos- ságnaJv rendkívüli jelentősége különösen akkor szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy az ipari termelés költségeinek több mint hatvan százaléka anyagjellegű. Ennélfogva csu­pán egy százalékos anyagineg- takarítás is íöbbszáz millió fo­rint megtakarítást eredményez. Számos példa mutatja: ha műszaki vezetőink kellő gondot fordítanak az anyaglaikarékos- ságra, jelentős eredményei mutatkoznak. Komoly műszaki intéz! axiések eredményekép­pen több újítás bevezetésével a penicillin anyagköltsége a Chinoin-náJ 41.8 százalékkal és a Hajdúsági Gyógyszergyárnál 32 százalékkal csökkent. Az anyagtakarékossúgnak — mint az önköltségcsökkentés döntő eszközének — különösen az importanyagok tekintetében kell az év során fokozott mér­tékben érvényt szereznünk. Helyesen kell megszervez­nünk az anyagfelhasználást és annak ellenőrzéséi. Az önköltségcsökkentés! ter­vek teljesítését gátolja népgaz daságuük minden ágában elő­forduló jelentős selejtvesztcség is. A kohó- és gépipari minisz­térium vállalatainál a selejtkár 1954-ben meghaladta a négy- százmilliót. Különösen nagy volt a selejt az öntödéiméi. A takarékosság megvalósítá­sának egyik fontos követelmé­nye, hogy sokkal jobban biz­tosítsuk az egész nép tulajdo­nának, a társadalmi tulajdon­nak a védelmét.. Népünk vagyonának, javai­nak védelme azt követeli meg, hogy az igazságszolgáltatás is sokkal , kemény ebben és követ­kezetesebben sújtson ie azokra, akik a köztulajdont megkáro­sítják. v Takarékosság munkával és anyaggal a termelés, a for­galom, az államigazgatás, népi ^ demokráciánk vala­mennyi területén — cv. az 1355. évi állami költségvetés sikeres végrehajtásának egyik legdöntőbb feltétele. A párt és a kormány ezért az egyes területeken mégmutat kozó fegyelmezetlenség és la­zaság leküzdésében a becsüle­tes, öntudatos dolgozókra, el­sősorban a munkásosztály nagy többségére támaszkodik. Nern kétséges, hogy körültekintő, határozott vezetéssel és a dol­gozó tömegek harcos támogató sával megteremtjük azt a gyors és határozott fordulatot nép­gazdaságunkban, amelyet egész népünk érdeke megkövetel. Tovább keli Javítani a pi'nssügyi szervek munkáját A minisztériumoknak, a tanácsi szerveknek, a vállalatoknak és a költségvetési intézményeknek niapról-irapra küzdeniük kell az önálló elszámolás megszilár­dításáért, a gazdasági szerve­zetek jövedelmezőségének nö­veléséért. A pénzügyi és bankszervek munkáját ezért fokozott mér­tékben népgazdaságunk közpon ti kérdéseinek a termelési terv teljesítése, a termelékenység emelkedése, az önköltség csök­kentése, a takarékosság meg­valósítása — szolgálatába kell állítani. A pénzügyminiszté­riumnak, a tanácsok pénzügyi szerveinek a finanszírozási munkán keresztül szigorúan kell ügyelniük arra, hogy az eszközöket kizárólag a költség- vetésnek megfelelően, rendel­tetésszerűen használják fel. Az állami vállalatok tevé­kenységének ellenőrzésében fokozni kell a Magyar Nemzeti Bank szerepét. (Foli/LaULi a S. oidaUmJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom