Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-10 / 84. szám
4 N APE 6 1355 Április ío c/íz ép ti/ú kőm ni un /zm tu tiaqij űrszáqáhóL Tengerépítés Egy kolhoz kollektívája A Szovjetunió területét körülbelül 108.000 folyó és patak szeli keresztül-kasul. Ha összeadjuk az összes folyók és patakok hosszát, olyan hatalmas szalagot kapunk, amely- lyel ötvenszer körül lehetne tekerni földünket. A szovjet föld mérhetetlenül gazdag viziener- giával rendelkezik. Az 1500 legnagyobb folyó több mint 300 millió kilowattórát képes adni. A szovjet ember — a föld, a víz, az erdő és a föld méhének gazdája — saját akaratának rendeli alá a természet erőit. Az egyes folyók sajátosságainak ismeretében a szovjet tudósok kidolgozták a folyók szabályozásának, víz- gyüjtőmedencék és 'öntözőcsatornák építésének kolosszális tervét. E terv segítségével számos folyót tesznek hajózhatóvá és mesterséges tengereket létesítenek. Ma már senki sem csodálkozik azon, hogy azt hallja, hogy a Szovjetunió valamelyik területén ..tenger épül”. A Szovjetunióban kifejlődött az emberi alkotómunka legújabb területe — a tengerépítés. A térképen számos új kék folt és szalag jelent meg. Az új folyók és tavak közül néháayan a hatalmas természetes tavakkal és folyókkal is versenyre kelhetnek. Az első szovjet mesterséges tengert a Lenin nevét viselő volhovi vízierőmű duzzasztógátjánál létesítették. 1932-ben a Dnyeperen elkészült Európa legnagyobb vízierőműve, melyet szintén Lenin ről neveztek el. Az itt keletkezett mesterséges tenger teljesen elnyelte a zátonyokat és a Dnyeperen Szmolenszktól égé. szén Herszo<nig megindulhatott a hajóforgalom. A Szovjetunióban azóta igen sok vízierőművet építettek fel. Vízierőmű létesült a Volgán, a Dnyeperen, a Donon, a Kámán az északi, a kaukázusi és a középázsiai folyókon. Ezek közül jónéhányat kétszer is fel kellett építeni a hitlerista banditák pusztításai miatt. A vízierőművek hatalmas teljesítőképességére jellemző, hogy egyedül a gorkiji vízierőmű több villanyenergiát ad, mint 1913-ban Oroszország valamennyi vízierőműve. A világ két leghatalmasabb Mozaikok a szovjet nép életéből 140 tonna szén egy óra alatt ,4 „Gukovugol)” tröszt 24-es aknájában befejezték az új, Tiayyteljesítményű bányagép, a „Donbássz—2” kombájn kipróbálását. Az új kombájn a már eddig rendkívül elterjedt „Donbássz” kombájnok alapján készült, csőik erősebb — 120 kilowattos — motorja van és új szerkezetű sebességváltója. A kombájn percenként néhány centimétertől egy méterig bármilyen sebességgel haladhat a front mentén. Ezt az úgynevezett lüktető beállítással érik el. Megerősítették a vágórészt is. kétszeresére növelték a rakodó teljesítőképességét. Mindez lehetővé teszi, hogy az új típusú (kombájnnal a legkeményebb szénfajtákat bányásszák, amelyekben eddig ilyen gépeket nem használhattak. A kísérletek során a kombájn teljesítménye óránként 140 tonna szén volt. Ugrásszerűen megnövekedett a munlca termelékenysége is, a kombájnos brigád minden tagjára egy műszak alatt 43 tonna jutott a normaszerinti 15 tonna helyett. Uj találmány: a mikrokünyv régi kéziratok és ritka, értékes könyvek kutatóinak sokszor napokon át kell utaz- niok, hogy forrásmunkájukat a moszkvai, vagy leningrédi könyvtárakban tanulmányozhassák. A szovjet feltalálók éraekes találmánnyal sietnek a kutatók segítségére. Ez a találmány „ mlkrokönyv. A mlkrokönyv keskeny film- szalag, amelynek postabélyeg nagyságú kockáira az értékes kéziratok, könyvek vagy folyóiratok egy-egy oldalát fényképezik rá. A mikrokönyvek bádogdobozkái bámulatosan kis helyet foglalnak eL Négy kis kazettában például Herzen „KoiokoV-jának összes évfolyama! elférnek 1857-től 1867- ig A harkovi ..Sztálin“ elektromechanikai {tj'rir új, nagyteljesítményű gépeket gyárt az öntözörendszerak szá mára. Nemrégen két függőleges villanymotort készítettek a verhnyelngulecki szivattyútelep részére. Egy-egy motor óránként 17 ezer köbméter vizet nyom fel 60 méter magasra. A képen: A villanymotort előkészítik a szállításhoz. A mikrokönyvet asztalon álló, hordozható vetítőberendezésben helyezik el. A masszív, fekete műszer előtt kis mozi- I vászon áll, s n könyv lapjai az I olvasó kívánságának megfelelően sorra jelennek meg a filmvásznon. Viszonylag nemrégen készültek el az első mikrokönyv-fel- vevő készülékek; ennek ellenére a Lenin Könyvtárban már közel 80 ezer mikruköny- vet őriznek. Ha a mikrakönyvek igénylésének és kiküldésének rendszere kialakul, az új találmány óriási segítséget jelent majd a vidéki kutatóknak. Betű — műanyagból ligy szovjet nyomdász-szakértő kollektíva termoplaszti- kus műanyagból betűket állított elő. A műanyagbetűk kiválóan pótolják az ólomötvö- zetből készült betűket, amelyek aránylag gyorsan kopnak és károsak lehetnek a szedők egészségére. Az eddigi kísérletek során bebizonyosodott, hogy a műanyagból készült betűk lényegesen tartósabbak, szép egyenletesen veszik át a festéket a hengerekről és egyforma nyomást adnak át az ívekre. — Emellett még lényegesen olcsóbbak is. Miután a műanyag betűk ruganyosak, a beigazítás Is gyorsabban megy. Ej, szovjet univerzális rönlgenkészülék A moszkvai röntgengyárban egy új univerzális röntgenkészüléket szerkesztettek. A röntgenfelvételhez mindössze az eddigi idő egy kicsinyke töredékére — pontosan „ másodpere léét ezrelékére van szükség. Az orvos az új készülékkel a beteg szervezetről különböző mélységig készíthet felvételeket, úgy hogy a gyógyulási folyamat köny- nyen ellenőrizhető. Az új ront genkészülék sorozatgyártását még 1955-ben megkezdik. V. Gubanov cikke alapján A képen: Négyzetes-fészkes burgonyaültetés a „Világító- torony“-kolhozban. A. P. Akolupin, a scselkovci gépállomás traktorvezetője, vezeti a burgonyaülteto gépcsoportot. hidrocentráléja — a kujbisevi és a sztálingrádi — „vízi fűtőanyaggal” való ellátása érdekében most építik a hatalmas kujbisevi és sztálingrádi tengert. Ezenkívül más óriási vízgyűjtők is épülnek — az Anga- rán, az Irtisen és az Obon. Nemrég készült el a Kámai, a Mingecsauri és a Kis-irtisi tenger. Hamarosan üzembehelyezik a Gorkij és a Kahovkai vízgyűjtő-medencét. A szocialista gazdálkodás megköveteli, hogy a vízgyűjtő- medencéket minden szempontból kihasználják. A Donon létesült tenger működteti a cilm- janszki vízierőmű turbináit, földeket öntöz és ugyanakkor hajók közlekednek hullámain. Ehhez hasonló módon használják ki a többi mesterséges tengert és vízgyűjtő-medencét is. 1955 nyarán elkészül a Volgái vízlépcső negyedik lépcsője, — a Gorkiji vízierőmű. A negyedik volgamenti tenger — a Gorkiji tenger — a scserba- kovi gátig fog terjedni és mélyvizű hajózható folyót fog alkotni. Megkezdték az ötödik tenger — a C sebok szári tenger építését. Délebbre épül a kujbisevi vízgyűjtő-medencéhez hasonló méretű sztálingrádi vízgyüj tőmedence. A vízierőművek és vízgyüjtőmeHencék rendszere az egész Volgát mély vizű hajózható „tengeri” folyó- vá változtatja. A Volga a villanyenergia folyója lesz. Nemcsak villanyenergia-ter- melés céljából létesítenek mesterséges tengereket. A Satszki és a ljubovi vízgyüjtőmedence például Sztálinogorszk, az Uralszki pedig Magnyitogorszk üzemeit látja el vízzel. A Ted- zseni tenger vizet szolgáltat a Turkmén öntözőcsatorna-rendszer számára. A Moszkva-csa- tornán létesített Isztrini vízgyüjtőmedence pedig ivóvízzel látja el a szovjet fővárost. Valamennyi mesterséges tenger különbözik egymástól. Külső képük, partjaik jellege szoros összhangban van a környezet terepével. A jövő széles távlatokat nyit meg a tengerépítés előtt. Az újonnan létesült tengerek-mellett hatalmas kombinátok — tervezőközpontok, hajógyárak, sőt egész városok épülnek. A szovjet emberek a természet átalakításával egyre közelebb jutnak céljukhoz, a kommunizmushoz. A Vorosilov-kolhoz ma az élenjárók közé számít az arkadakszi kerületben. A több, mint 4.200 hektár szántóval rendelkező gazdaság jövedelme tavaly 2 millió 700 ezer rubel volt. A holhoz tagok családjai átlagosan 500 munkaegységet teljesítenek évente. Nem volt könnyű dolga.................. Nyikölaj Budn ja knak, amikor három évvel ezelőtt a kerületi pártbizottság tói a kolhozelnöki székbe került. A Vorosilov kolhoz tagjai tartózkodva fogadták az új elnököt, de hamarosan megállapították, hogy gondos gazda. Már kora reggel járta az állattenyésztő telepeiket, a műhelyeket. Mindig előző este kiadta az utasításokat a brigádoknak és meghallgatta őket, mit végeztek. Tavasszal egy kis kavarodás volt a Szkvorcov-brigádban. Négyzetes-fészkes módszerrel kellett volna vetniök a napraforgót. De, amikor az elnök odaért, látta, hogy széles sorban vetnek. Haragos kérdésére a brigádvezető így válaszolt: — Az egész brigád így döntött. Nem ismerjük még az új vetőgépet. Csak ne nyugtalankodj, Nyikölaj Alekszejevics. Szép számmal vagyunk, majd megműveljük a napraforgót kézzel. — Abbahagyni! — rendelkezett a kolhozelnök. — Négyzetes-fészkes módszerrel vetünk. — Hát ez meg micsoda? — kérdezte gúnyosan Szkvercov. — A brigád akarata ellenére? — A brigád még nem a kolhoz. Majd te is megkapod, ami neked jár. A táblát bevetették négyzetes-fészkes módszerrel, a vezetőségi ülésen pedig Szkvor- covot szigorúan megrótták. Senkt sem vette őt védelmébe. * Budnfuh mindinkább-------------- meggyőződött ar ról, hogy egybeforrot, segítőkész kollektívába került. A pártvezetőségi, kolhozvezetőségi és közgyűléseken mindig azt tapasztalhatta, hogy a kol- hozparasztok megfontoltan döntenek, hozzáértő tanácsokat adnak. Szinte úgy érezte, hogy egy nagy, erős és egyben gyengéd kéz vezeti őt, a kol- hoaelnököt. Az egyik gyűlésen szóbake- rült, hogy lassan halad az építkezés. A vidéken kevés volt a fa, nehéz volt beszerezni. Az elnök így mentegetődzött: — Felvetettük az építőanyag kérdést, de nem kaptunk rá megoldást. Ekkor szólásra emelkedett Jakov Csuszljajov és szigorúan válaszolta: — Nem azért választottunk meg téged és a vezetőséget, hogy csak felvessétek a kérdéseket, hanem hogy meg is oldjátok. Ha nincsen elég ötletetek, kérdezzétek mag az embereket. És a gyűlésen határozatot hoztak, hogy a kosztramai területiben vásárolnak fát. A kolhoz 30 tagú építőbrigádja azóta fennakadás nélkül végzi munkáját. Uj motoros mozdony Moszkva mellett most próbáltok ki egy új motoros mozdonyt. Kapacitása 4000 lóerő. A mozdony 100 kilométeres sebességgel tud teherszerelvényt vontatni. AZ ATOMENERGIA AZ 0RY0STUD0MÁNYBAN IRTA: G. FRANK, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának levelező tagja A z atomfizika példátlan si- keret, valamint az atomenergia felhasználásának technikájában elért eredmények új távlatokat nyitottak meg a leghumánusabb tudomány, az orvostudomány előtt. A radioaktív elemeket sikerrel alkalmazzák a betegségek felismerése, a diagnosztika céljaira. Igen fontos például nyomon követni, hogy a szervezetben hogyan szintetizálódik a hemoglobin, a vér eritrocitái- nak vörös vastartalmú pigmentje. Ennek ismeretében meg lehet állapítani a vérszegénység okát. A szervezetbe elenyészően csekély mennyiség ben nyomjelző vasatomokat visznek be. Megfigyelik a radioaktív vas megjelenését a vörös rértestecskékben és meg állapítják, hogyan és milyen sebességgel képződik a hemoglobin. Nem kisebb jelentőségű a jelző atomok megfigyelése az átömlesztett vérben. Ezek révén mintegy „jelzett" lesz maga az átömlesztett vér is és a tudósok megállapíthatják, hogyan változik az átömlesztett vér eritrocitáinak ,.élettartama" a vér konzerválásmódja és előzetes tárolása szerint. A radioaktiv jód lehetővé t°- szí, hogy közvetlenül vizsgálják az ember pajzsmirígyének jód-cseréjét. Érdekes, az új módszerekkel a megfigyeléseket, hogy úgy mondjuk, távolságra és minden vcgyelemzés nélkül lehet véaezni. A kisugárzást regisztráló műszert a beteg nyakára illesztik és a telző atomok kisugárzása csalhatatlanul jelt ad a pajzsA képen: A kievi röntgen radiológiai és onkológiai intézetben besugárzást kap a beteg. mirigyben végbemenő rejtett anyagcserefolyamatokról. Bevezették nálunk a vérkeringés radioaktív nátrium segítségével végzett tanulmányozásának módszerét. A vérbe vezetett „jelzett" fiziológiás oldat jelt ad terjedéséről a szervezetben, mintegy látható- vá teszi a vér mozgásának sebességét a szív és a véredény- rendszer különböző részeiben. Kievben A. Palladia akadémikus vezetésével és Lenin- grádban az Orvostudományi Akadémia levelező tagjának, G. Vlagyimirovnak vezetésével nagy kollektíva jelző atomok segítségével eredményesen tanulmányozza az idegtevékenység alapjául szolgáló vegyi folyamatokat, elsősorban azokat, amelyek, az agyvelöben mennek végbe, • ,— A radioaktív izotópokat nemcsak a diagnosztika céljaira használják fel, hanem különböző megbetegedések gyógyítására is. Ha kellő meny- nyiségű mesterségesen radio- aktivizált anyagot veszünk az nemcsak jelenlétéről ad jelt a szervezetben, hanem hatást is gyakorol az élő szervezetre. Minthogy minden vegyi elemet radioaktívvá lehet tenni, az orvostudomány új lehetőségeket nyer a különböző szervekre gyakorolt specifikus hatás terén. A jól kisugárzó izotópját pajzsmirígy-daganatok gyógyításánál használják fel, s minthogy a jód ott összpontosul. csekélyebb hatással van az egész szervezetre. A radioaktív foszfor a csontokban rakódik le és ezért felhasználható a fehérvérűség — a csontvelő fehér vértestecskélnek feltart- hatatlan szaporodása — ellen vívott harcban. pirvoxtvdnmányunkhan nagy és jótékony erő kapott helyet: az atomerő. Szemünk láttára történnek az első lépések a tudomány eme új, kevéssé tanulmányozott területén. Nehéz kutatómunka, adatgyűjtő munka vár ránk. De sokszáz ember már érzi a radioaktív elemek gyógyító hatását. A szovjet tudósok és orvosok eredményei megmutatják, hogy milyen korlátlan lehetőségeket nyit meg az atomenergia az emberi életért, ez ember egészségéért és hosszú életéért harcoló tudomány, az orvostudomány előtt. m
