Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-09 / 83. szám

2 NAPLÓ 1955 APR JUS 9 Wilhelm Pieck: „A Német Demokratikus Köztársaság* kész vívmányainak és békés építő-munkájának biztosítására megfelelő véd- intézkedéseket tenni" Berlin (MTI) Wilhelm Pieck a Német Demokratikus Köz­társaság elnöke, csütörtökön fogadta Stanislaw Albrechtét, a Lengyel Népköztársaság új berlini nagykövetét, aki át­nyújtotta megbízólevelét. A nagykövet üdvözlő beszédben hangsúlyozta: a lengyel nép őszinte rokcxnszenvvel figyeli a Német Demokratikus Köztár­saság fejlődését ég a két ál­lam gyümölcsöző együttmun- kálkodásában az európai béke biztosításának fontos tényező­jét látja. A Lengyel Népköz- társaság kormánya a párizsi szerződések megvalósítása ese­tén becsülettel teljesíti majd a moszkvai határozatok alá­írásával vállalt kötelezettségeit — mondotta a lengyel nagy­követ. Wilhelm Pieck válaszában rámutatott: „A német milita- riátáik újrafelfegyverzése ko­moly veszélyt jelent a béke­szerető népek számára. A Né­met Demokratikus Köztársaság a moszkvai deklarációhoz hí­ven kész a béketábor más ál­lamaival vállvetve megfelelő intézkedéseket foganatosítani vívmányainak és békés építő­munkájának biztosítására. A lvinai Vöröskereszt Társaságnak a Taesen szigetekre és más szigetekre kiküldött vizsgálóbizottsága meg­állapította a szigetek mintegy húszezer főnyi lakosságának elhurcolását Peking (Új Kína): A Kínai Vöröskereszt Társaság csü­törtökön nyilvánosságra hozta nyilatkozatát a Taesen szige­teken folytatott vizsgálatról. A nyilatkozat hangsúlyozza: Miután értesültünk Csang Kaj-sek hacionalisía katonasá­gának a ■ Taesen szigeteken és más szigeteken elkövetett meg döbbentő gaztetteiről, arról, hogy e szigetek mintegy húsz­ezer főnyi békés lakosságát az Egyesült Államait kormányá­nak ösztönzésére elhurcolták es az Egyesült Államok fegy­veres erőinek védelme alatt Tajvanra szállították, a Kínai Vöröskereszt Társaság vizsgáló bizottságot küldött a Tacsen- szigetekre és a többi szigetek­re. • A vizsgálat eredménye meg­erősítette azt, hogy az Egye­sült Államok és Csang Kaj- sek csapatai valóban elkövet­ték a fentemlített gaztetteket. Miután a Kínai Vöröskereszt Társaságnak az a célja, hogy segít a betegeken és sebesül- - teken, továbbá, hogy enyhíti a. lakosság szenvedéseit, nem­különben figyelembevéve ha­gyományos emberbaráti tevé­kenységét, a Kínai Vöröske­reszt Társaság úgy véli, inao­kolt az, hogy az egész világ nyilvánossága elé hozza a vizs­gálat eredményeit. A nyilatkozatot Li 'f'ő-csuan, q Kínai Vöröskereszt Társaság elnöke írta alá. Eden álalakította az angol kormányt London (MTI): A Reuter hirügynökség jelenti, hogy Eden csütörtökön este átalakí­totta az angol kormányt. Az új angol külügyminiszter Harold McMillan, aki eddig hadügyminiszter volt, McMil- lant Selwyn Lloyd eddigi hadi- anyageHátási miniszter váltja iel a hadügyminisztérium élén. Eden kormányában Earl of Home lesz a nemzetközösségi kapcsolatok minisztere, Regi­naid Maudling pedig a hadi- anyagellátási miniszter. Charles Hill postaügyí mi­niszter, dr. T. D. Galbraith a skót ügyek minisztere, Sir Emward Boy.le pedig a kincs­tár gazdasági titkára lesz. Rovarvilág képekben Időszaki kiállítás a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályában V. M. Molotor távirata Anthony Edenhea Moszkva (TASZSZ): A lapok közük V. M. Molotovnak A. Eden angol miniszterelnökhöz intézett táviratát. A távirat így hangzik: Sir Anthony Eden-nek, Nagy- Britannia miniszterelnökének London Engedje meg, hogy most, amikor megkezdi miniszterel­nöki teendőinek ellátását, ezal- kalomből üdvözletemet és leg­jobb kívánságaimat fejezzem ki. Moszkva, 1955. április 7. Y. MOLOTOV. Az olasz miniszterelnök és külügyminiszter hazautazott New Yorkból Mint az AFP hírügynökség jelenti, Mario Scelba olasz mi­niszterelnök és Gaetano Mar­tino külügyminiszter csütörtö­kön este New Yorkból haza­utazott. A kínai államtanács jóváhagyta az ázsiai­afrikai értekezleten részt­vevő kínai küldöttség íiévsorát Peking (Uj Kína): A kínai államtanács VIII. plenáris ülése szerdán jóváhagyta az ázsiai-afrikai értekezletre ké- szülő kínai küldöttség névso­rát. Az ülés meghallgatta és jó­váhagyta Csou En-laj minisz­terelnök és külügyminiszter jelentését Kínának az ázsiai- afrikai értekezleten való rész- ve leiével kapcsolatban. Határozatot, hoztak arról is. hogy az országos népi gyűlés elnöksége elé terjesztik a har­madik gépipari minisztérium és egy városépítési hivatal lét­rehozására vonatkozó javasla­tot. Az amerikai kormány nagy katonai egységek elhelyezését tervezi Tajvan szigetén Newyork (TASZSZ): A New York Journal American című lap Kingsbury Smith-nek, az International News Service hírügynökség párizsi tudósí­tójának jelentését közli arról, hogy - washi ngtoni diplomáciai körökből származó értesülések szerint az amerikai kormány azt tervezi, hogy nagy ameri­kai csapategységeket helyez el Tajvan szigetén. Hazánkban csaknem 20.000 különböző rovarfaj, azaz megannyi bogár, lepke, darázs, vadméh, hangya, légy, kérész, szitakötő, szöcske, sáskafaj éL Ezeknek összegyűjtését, szakszerű tudományos feldol­gozását, megőrzését a külön­böző múzeumok végzik. De szükség is van erre, mert nem csak külföldi szakemberek ér­deklődnek hazánk állatvilága, faunája iránt, hanem a min­dennapi gyakorlati élet is. A fejlődő mezőgazdaságiinkban olykor rendkívül mértékben elszaporodó kártékony rovarok azonosítása, életmódjuk isme­rete, az ellenük való védekezés elméleti alapjai a múzeumok gyűjteményei, szakkönyvtárai ás szakemberei nélkül el sem volnának képzelhetők. A pécsi Jamis Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályában a Mécseikből ed­dig összegyűjtött több mint 50.000 állatpéldány több mint fele rovarokból áll, 17.000 bo­gár, 3000 lepke, 2000 darázs vadméh, 1000 szipókás rovar ás többszáz légy, kullancs, vérszívó, tolltetű, szitakötő s egyéb rovar teszi értékessé az állandóan fejlődő múzeumunk gyűjteményét. A hatalmas anyag tudományos feldolgozá­sa során már eddig is több mint 3000 féle bogárfajt, 800 lepkefajt, többszáz darázs, vad méh, szipókás rovar stb-t si­kerül* a Mecsekből kimutatni. Múzeumunk Természettudo­mányi Osztálya az ország leg­gazdagabb vidéki rovargyűjte­ményével dicsekedhet A ..Rovarvüég képekben" című időszaki kiállítás a rovar­világ rendkívüli gazdagságára hívja fel a nagyközönség fi­gyelmét. A legfontosabb rovar­típusok leggyakoribb képvise. lőit mutatja be életük: ivadék­gondozásuk, táplálékkeresé­sük, létért való harcuk közben, eredeti korszerű fényképfelvé­telekben, A bogarak közül többek között a csapó cseregobár, a lucemapusetótó ötpettyes or­mányos, a lucernabarkó, a lu- cernaböde, a kis íináncbogár, a babzsizsik óriásira nagyított fényképeit látjuk. A vadméhek közül a virág­port fészkébe szállító domgó- méhet 1/10.000 mp-nyi expo­zícióval épp akkor örökítette meg a szerző, mielőtt az a fész ke bejáratán villámsebesen be­repült. A szabó méh hasa alatt ott látjuk a kikanyarítoft le­véldarabkát, amelyet ivadék- bölcsőjének kibéleléséhez szál­lít éppen fészkébe. A körfe- és cseresznyeleveleket pusztí­tó levéldarázs álhemyója a valsóágban alig 2 mm, a jól- siikerült fényképen táplálkozá­sa közben 40 mm nagyságban (20-saoros testnagyságban) szemlélhetjük! A szabad szemmel atóg lát­ható parányi pajzstetvek gyöngyszemként csillognak * felnagyított növényrészeken. A tevéltetvek mellett azok pusztítója, a fátyolka tevékeny •kediik Megelevenedik a látogató előtt a tiszavirág érdekes éle­te. Tiisza-parti tájaik, a kérész- élet rövid percei zajlanak le a szemünk előtt. A vedlést, amint „leveti nadrágját”, kü­lön fényképsorozat szemlélteti. De ott látjuk az eredeti rovar, törékeny testvázát is. A tisza­virág regényes életéről egyéb­ként több, mint 20 eredeti fényképpel illusztrált, színes leírású füzet is készült s a lá­togatók rendelkezésére áll. A fényképeket dr. Móczár László, a biológiai tudományok kandidátusa, a múzeum tudo­mányos kutatója készítette. — ■Március 11-én délután 6 óra­kor a Leőwey Klára Leány- gimnáziumban egyébként a rovarélet legjellemzőbb meg­nyilvánulása, az ivadékgondo­zás változatos módozatait, az ösztönélet érdekességeit ere­deti színes fényképfelvételek bemutatásával: „Hogyan gon­dozzák az állatok kicsinyei­ket?” c. TTIT előadássorozatá­ban hasonlóan dr. Móczár László ismerteti Hz amerikai hatóságok két amerika: tudósnak megtiltották, hogy a Szovjetunióba utazzék Newyork (TASZSZ): A New York Times című lap közlése szerint két ismert amerikai fizikus, Richard Feynman, a Kaliforniai Tech­nológiai Intézet professzora és Freeman Dy­son, a princetoni egyetem korszerűsítési in­tézetének állandó munkatársa elmondotta, hogy először elfogadták, azután kénytelenek voltak visszautasítani kiváló szovjet tudósok­nak azt a meghívását, hogy vegyenek részt a modem fizika elméleti kérdéseivel foglal­kozó országos értekezleten. R. Feynman kijelentette, hogy visszautasí­totta a meghívást, miután levelet kapott Nidhols tábornagytól az atomerő bizottság fő­igazgatójától, aki „nyomatékosan ajánlja” Feynmannaík, hogy ne utazzék a Szovjet­unióba. Freeman Dyson — aki angol állam­polgár, — utazását az Egyesült Államok be­vándorló hatóságai akadályozták meg. Ezek a hatóságok közölték Dysonnal, hogy Walter McCarran-törvény értelmében megakadályoz­hatják az Egyesült Államokba való visszaté­rését, ha Mcszkvába utazik. fl íiyügoiiifiuelországi $zociáL dmírala vezetőit titkos értekezlete! tartottak Adensuerral Berlin (MTI): A Német Szociáldemokrata Párt szélsőjobboldali szárnyát alkotó, úgyne­vezett amerikai frakció vezetői, mint most ismertté vált, március 29-én titkos értekez­letet tartottak Adenauer kancellárral, a Borai közelében lévő Gadesbergben. Az értekezle­ten a bonni kormány és a Német Szociál­demokrata Párt közös külpolitikájának elő­készítéséről, valamint a Nyugat-Németország újrafelfegy vérzéséhez nyújtandó szociál­demokrata támogatásról tanácskoztak. — A Deutsche Woche című müncheni lap közle­ménye szerint a titkos megbeszélésen szociál­demokrata részről Carlo Schmid, a párt ve­zetőségi tagja, Kaisen, a brémai szenátus el­nöke, Brauer, volt hamburgj főpolgármester, és Suhr, nyugatberlini polgármester^ jelent meg. A tárgyalásokról a Német Szociáldemok raita Párt vezetőségét nem tájékoztatták. A Kereszténydemokrata Unió nevében a meg­beszélésen Adenauer kancellár, Amold, É szak- rajna-Westfália miniszterelnöke, és Kicsinger, parlamenti képviselő vett részt. Szomorú tapasztalatok REVICZKY GYULA Törökország sok más orszá­got megelőzve részesült az „amerikai segély” áldásaiban. Még 1947-ben kapta az első adományt, amikor a washing­toni politikusok nyíltan hozzá­fogtak, hogy kiszorítsák Ang­liát Görögországból, Törökor­szágból és a Földközi-ténger keleti részének más országai­ból. Ezt követően sorra evett a Marshall-terv és amerikai ka­tonai tömbalakítási programok gyümölcseiből. Milyenek az eredményei a nyolc évi amerikai „segélye­zésnek”? Igen siralmasak. A rendkívüli nagy katonai ki­adások pénzügyileg kimerítet­ték Törökországot, gazdasági hanyatlásba döntötték. Az or­szág fizetési' mérlegének hiá­nya 1954-ben 143 millió dollárt tett ki. A török kivitel egyre csökken. Rohamosan fokozódik az infláció. Csak tavaly janu­ártól októberig 1414 millió lí­ráról 2608 millió lírára emel­kedett a forgalomban lévő pa­pírpénz összege. Az ez év feb­ruár végén elfogadott 1955. évi költségvetés előre 150 millió líra hiánnyal számolt. A kor­mány újabb belső kölcsönnel akarja fedezni a hiányt, úgy­hogy az államadósság még job- tym megnövekszik. A létfenn­tartási költségek egyre emel­kednek. A török; vezetők és lapok már nem is leplezik, hogy ag­gasztja őket az ország súlyos pénzügyi helyzete. Az ankarai kormány jelenleg kitartóan igyekszik legalább 300—350 millió dollár összegű hosszú- lejáratú amerikai kölcsönt kapni, a* biztosíték gyanánt az egész állami ipart kínálja. A török lapok és folyóiratok könnyezve kérlelik Washing­tont, hogy növelje a „segélyt”. A Halkcsi című lap például emlegeti, hogy Törökország 22 hadosztályt tart fegyverben, s tekintettel erre a nagy áldozat­ra ... különösképpen szüksége van gazdasága fejlesztésére”. A lap így folytatja: „Amerika jelenleg évi 70 millió dollár gazdasági se­gélyt nyújt országunknak. Ez nevetségesen kis ösz- szeg ahhoz képest, amit más országok kapnak ... Szükséges, hogy Amerika hosszú időre szóló tőkebe­fektetéseket eszközöljön. Szükséges, hogy magára vállalja Törökország eddig felgyülemlett rövidlejára- ratú külső adósságait... Eljött az ideje, hogy Ame- • rika felülvizsgálja török- országi politikáját”. A washingtoni pénzeszsákok azonban nem sietnek levetni az ingüket is. Egyelőre elküld­ték Ankarába megbízottukai, Thornberg közgazdászt. Négy nappal megérkezése után, már­cius 17-én a Dünja című lap közölte, hogy a washingtoni megbízottak azt követelik: a kormány biztosítsa a török gazdaság még szélesebbkörű amerikai ellenőrzését. Törökország nyolc évi tapasz talatai tehát igazolják, hogy az „amerikai segély” korántsem mozdítja elő az adott ország gazdasági fejlődését, ezzel szemben gazdasági és politikai függetlensége elveszítésére ve­zet. Szomorú tapasztalatok! Száz éve született 1 855. április 9-én, húsvét SS hétfőjén háromnegyed­hat órakor született fiúnk: Gyula, Vittkócon, Nyitra me­gyében.” Ezeket a sorokat rót­ta rokokó íróasztala mellett hal ványkék női levélpapírra száz évvel ezelőtt Reviczky Kál­mánná, Zmeskál Judit. A fia­tal asszony boldogsága azon­ban nem sokáig tartott, hama­rosan elvitte a tüdőgyulladás. Az új feleség, a szívtelen és léha Seipel Anna, a fiút — amint maga a költő panaszol­ja „Szeptember” című verses regényében — „könnyen le­rázta, hogy csünghessen kalan­dokon”. Szerencsére, a rendkívül te­hetséges fiú elhagyatottságá- ban is csakhamar önmagára talált. A pozsonyi gimnázium egyik legjobb növendéke lett, aki egymásután nyerte el írá­saival az irodaim» pályadíja­kat. Talán tizennyolcéves ko­rában érte az első megrendítő csapás. Meghalt az apja. S ek­kor derült ki, hogy az öreg testőrtiszt kicsalta az árva­széktől és eldorbézolta az új asszonnyal mindazt, amit első telesége, a kis Gyulára ha­gyott. A költő keserű képet rajzol apjáról az „Apai örök­ség” v kitűnő regényében Amikor a katonasághoz szük­séges iratait igyekezett össze­szedni, kiderült a tragikus va­lóság: nem Zmeskál Judit volt az édesanyja, hanem az a tót parasztlóny, akivel életében egyszer egy patak partján ta­lálkozott. Batyu volt a lány hátán és amikor meglátta a diákfiút, melléje térdeit és sírva ölelgette: „Én vagyok a maga anyja, én vagyok a ma­ga anyja!” Ez voit a költőnek egyetlen, elmosódó emlékű ta­lálkozása anyjával, Bálek Ve­ronikával, a kis tót cseléd­lánnyal, akinek Reviczky Kál­mántól való fia születése után rövidesen menekülnie kellett a házból, mert ZmeskáJ Judit magának követelte a világ előtt férje gyermekét. C1 zzel a súlyos kiábrándu- lássál indul az életnek Reviczky Gyula. A gőgösnek nevelt fiú megtelik részvéttel a szegények iránt. Világnézeti válsága után eljut a materia­lizmusig. Ekkor alakul ki ben­ne és írja meg „a humor filo­zófiáját”. Ezzel az első művé­vel már magára irányítja a figyelmet. A „Humor és a ma­terializmus” c. nagy tanulmá­nyában még nem tudja külön­választani a helyest a helyte­lentől, de meglátja már a ma­terialista világnézetnek és a társadalmi fejlődésnek a kap­csolatát. A munkásosztály jö­vőt formáló harcának szüksé­gességét azonban nem ismeri fel. „A Volkov-temelőpen” c. ver sében erős felháborodással kel ki a cári rendszer ellen, amely Turgenyevet, Peter var egyik ! elhagyatott, a rablógyilkosok I temetőjében tej tett el. Felso- Í rolja az orosz irodalom klasz­szikuááit, akiket a cári zsar­nokság pusztított el: „Elöl zilálton Dosztojevszkij mégyen. Aztán Gogol, ki úgy veszett el éhen. Lermontov honjából kiűzve ég cl; Puskin bosszút liheg piros sebével; S látom bús arcát Csernisevszkijnek, Kit cári zsarnok-önkény számkivet.’’ Reviczkyt kritikusai gyakran a modern pesszimizmus első nagy lírikusának tartják, első­sorban „Schopenhauer olvasá­sa közben” c. verséért. Re­viczky azonban, bár csodálja a nagy filozófust, végkövetkezte­téseit félreérthetetlenül eluta­sítja: Sötét lapok; mély komor eszmék! Takarjon el most rózsafátyol. A boldogságban én hiszek még." R eviczky pesszimizmusa — ahogy ő meghatározza — „a világ fennáló rendjével szembeni elégedetlenség, világ­bánat.” A múlt század máso­dik felének irodalmi képe még ma is eléggé tisztázatlan. A haladás erőinek hanyatlása az odalomban is gyakran terem­tett érthetetlen helyzetet. So­kakban- az emberiség haladá­sába vetett hit helyébe a meg­döbbenés keserűsége, fájdal­mas kiábrándulás költözött, Ez az oka annak a belső ellent­mondásosságnak is, amely Reviczky. költészetéből ki­indulva nagy tisztelőjében, Ady Endrében is megtalálható. Ezért bízza magát a költő hol a hullámzó hangulat haragos csapkodásaira, hol pedig az új szellemi áramlatok árnulá- saira. Ezért alakul ki rezdülő lelkének elégi kus hangneme. Leggyakrabban a szerelem érzéseihez menekül. A dentai évek Emmája azonban csak „búbájos emlék, édes álom". Odaadó jóságot csak Magdal- • .nánál, a perditánál talál. Bálek Veronika fia szerette a „bukott nőt”, „Mert szive tiszta volt s bár elbukott, Szeretni, mint ő, senkisem tudott.” A szörnyű nyomortól, a sok koplalástól" tönkretett élet utolsó, futó fénysugara a nagy tragiká, Jászai Mari iránti sze­relme. A Rezeda-dalok hősnő­je szavalatában országos nép­szerűségre tesz szert a „Pán halála” c. verse. R eviczky Gyula szomorú könnyeiben is ott kering kora kegyetlen valósága: a szegénység és őszinteség, amely magányra és elnyomottságra kárhoztatja a költőt. Megje­lennek már költészetében a nagyvárosi nyomor nyomott- hangulatú képei is, hogy fi-' gyelmeztessék a félfeudális tár sadalmat az új élet bekövet- ’ kezésérc. DR, TÓTH ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom