Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
2 1955 Április 9 NAPLÓ Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának 10. évfordu'ója alka’míból foki teld* a* I. oldalról) ismerte, hogy igazi íetemeike- aéoéntít és boldogulásénak «sáli egy útja van: a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés. Ennek a felismerésnek megfelelően eddig több, mint kétszázezer dolgozó paraszt lépett n szövetkezeti termelés útjára, s ezzel megkezdte a falu szocialista átépítését. A szocializmust építő termelőszövetkezetek a munkás-paraszt szövetség újaíbb, hatalmas megerősödését mutatják. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e hosszú, évtizedes harcokban kialakult es megedzödött szövetsége népi demokráciánk szilárd alapja volt a múltban, s az marad a jövőben is! Erődítsük és ápoljuk szakadatlanul a munkás-paraszt szövetséget! (Hosszantartó taps.) Hatalmas fejlődésen ment keresztül a felszabadulás óta a magyar értelmiség is. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről van szó. Az értelmiség, s vele együtt a szel térni munka és a tudomány hazánkban, a felszabadulás óta olyan elismerésben és támogatásban részesül, mint» azelőtt sohasem. A régi értelmiség túlnyomó többsége nemcsak arról győződött msg. hogy építő munkáját őszinte megbecsüléssel és hálával kíséri a magyar dolgozó nép. A hazájához hű értelmiség, ezen belül különösen „ műszaki értelmiség, azt is megértette, hogy a felszabadult Magyarország, a népi demokrácia, munkájához olyan hatalmas lehetőségeket nyújt, amelyekről a tőkés időkben szó sem lehetett. A magyar értelmiség zöme felismerte, hogy milyen fontos szerep vár reá a szocializmus építésében, hogy nincs szebb feladata, mint a dolgozó nép érdekeit szolgálni. A régi értelmiség mellett „ felszabadulás óta, számban és jelentőségben egyre jobban növekszik a népből. a munkások és parasztolt gyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi értelmiség egyre inkább ösz- szeforr, s ezzel is közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele. Üdvözlet a mi új és régi értelmiségünknek, a mind egységesebbé váló népi értelmiségnek! (Hosszantartó taps.) Népünk nemzeti egységének létrehozásában döntő szerepe volt é6 van annak, hogy megvalósult munkásosztályunk egy sége. Amíg a munkásosztály, nemzetünk vezető ereje nem volt egységes, nehéz volt a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, és nem érvényesülhetett teljes erővel a munkásosztály vonzása a többi osztályra. A munkásosztály egységének létrejötte lett az új, erősödő nemzeti egység kialakulásának legfőbb tényezője. Erősíti nemzeti egységünket a nők felszabadítása, az, hogy megszűnt minden régi korlátozás, mely a férfiaknál alá- rendeltebb helyzetben tartotta őket, s mint a haza egyenrangú polgárai előtt szélesre nyíltak az érvényesülés kapui, melyek a tőkés időkben el voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők, köszönetü- Ket és hálájukat jó, odaadó munkával fejezik ki. Nincs Szocialista építésünknek olyan területe, ahol az élmunkások, sztahanovisták, a legjobb, legodaadóbb dolgozók első soraiban áldozatkészen, példamutatóan ott ne lennének a felszabadult magyar nők! (Nagy taps.) Végül, de nem utolsó sorban rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzeti egység jövendő továbbsrősitésóben milyen fontos szerépe van a felnövő ifjúságnak, a DISZ lelkes fiataljainak, a kedves 'kis úttörőknek, annak az új nemzedéknek. mely már nem isrríe- n a tőkés kizsákmányolást, mely már a mi nevelésünk, ,s mely hús a húsunkból, vér a vérünkből, s amely a szocialista fejlődés jobb, boldogabb jövőjének záloga. Modem történelmünk folyamán először vagyunk tanul annak, hogy a munkások és parasztok szilárd, szoros szövetségben állnak, hogy támogatja őket a haladó, a néppel összeforrott értelmiség. A régi nagytőkés-nagybirtokos Magyarországon az elnyomó osztályok és a nép közt áthágha- ’atian szakadék állott fenn, s az elnyomók és elnyomottal? kérlelhetetlen, szakadatlan har cot vívtak egymással. Ma a helyzet e téren is gyökeresen megváltozott. Az elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát és a föld- birtokosokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemcsak a dolgozók évszázados kizsákmányolásának vetettünk véget, de kiküszöböltük azokat az erőket is, melyeknek létérdeke volt a nemzet meg osztása. 3 amelyek csak e megosztással tudták uralmukat fenai- tertani a dolgozó nép fele". Az egyetlen megmaradt kizsákmányoló osztály, a kulák- ság gazdasági erejét és befolyását a faluban korlátok közé szorítottuk, s jórészt megszabadítottuk a dolgozó parasztságot a kíméletlen, kegyetlen kulák-kizsákmánv olástól. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben uralkodó osztállyá vált, s maga köré eggyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek erkölcsi és politikai egysége napról-napra erősödik, tártunkkal az élén. melynek tekintélyét és vezető szerepét ma az egész dolgozó nép elismeri: egyre inkább szilárdul a népi demokratikus hazafiéig' és egyre határozottabb formákat ölt a szocialista nemzet. A felszabadulás óta megváltozott- az államhatalom, melyet a múltban a tőkések és a dolgozó nép kizsákmányolására és elnyomására használ- ‘ak fel. A régi burzsoá állam- gépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen új államhatalmat teremtett, mely a népgazdaság fejlesztésének. a kulturális forradalom kibontakozásának, a szocializmus építésének fő eszköze hazánkban, amely, mint a kapitalizmusból •a szocializmusba való átmeneti korszak államformája, sikerrel tölti be a proletariátus diktatúrájának funkcióit. A felszabadulás óta új társadalmi, politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mindinkább a munkásosztály, a város és a falu dolgozóinak vezetése alatt. Ezt a korszakalkotó történelmi tényt rögzítette le alkotmányunk, mely a felszabadulás utána esztendők vívmányait foglalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szolgál a tőkés maradványok elleni harcban és a szocializmus építésében egyaránt. A Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek Az elmúlt tíz esztendő hatalmas fejlődésének, amelyet hazánk minden területén tapasztalunk, döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő. békét védő kilencszázmilliós tábor javára. Szakadatlanul no és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének és szilárd védelmezőjének jelentősége, befolyása, te- luntélye. A béke minden híve szerte ,4 földkerekségen, örömmel és rokonszcnvvel tekint a Szovjetunióra, amelynek min den sikeréből, minden eredményéből új erőt, új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kiheverte a második világháború szörnyű sebeit és szocialista gazdasága nemcsak a szov jet nép jólétének állanaó emel kc-dését biztosítja egyre fokozódó ütemben, de a szoviet honvédelem erű teljes fejlesz- ését is. Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint v*Uh* és erői szakadatlanul nőnek. (Nagy taps.) A felszabadító Szovjetunió győzelmes harcai nyomón Európában n szocializmust épi tő, népi demokráciák egész sora keletkezett. A Szovjetunió segítségévei több, mint két évtizedes hősi harc után felszabadult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért a szocializmus építésének útjára. A felszabadult, (100 milliós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afnka gyarmati és félgya-rrriati népeinek szabadságharcaira. Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust es küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogat va, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen. (Hosz- szantartó, nagy taps.) A béketábor népeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszinte, kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik. Míg a kapttaü*., «fiemok Ttaony&t egymás ki zsákmányolás«, a kíméletlen verseny, a szakadatlan gyanakvás és intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának min den országát az'őszinte barátság, egymás önzetlen' támogatása köti össze. Ebben a táborban — ellentétben a kapitalista világgal, ahol az erősek a gyengébbeket mindig leigázzák és kizsákmányolják — a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik. A szocialista tábor minden népe örömmel, lelkesedéssé! tekint a többi szocialista ország sikereire és eredményeire, tudja, hogy ezek közös eredmények, az 6 sikerei is. Ez az egéswégeí. őszinte, baráti, új-típusú viszony, melye1 azelőtt a történelem nem ismert és meiy a kapitalista országok között elképzelhetetlen c& lehetetlen, legfontosabb záloga a szocialista tábor baráti népe-i továbbhaladásának. Tíz év eredményei bizonyítják a szocialista rendszer és a szocialista termelés fölényét A szocializmust építő államok hatalmas táborától támogatva, a magyar népnek sok évszázados történelme során most van először lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. A földesurak és kapitalisták gazdasági és politika’ uralmától csakúgy megszabadult a magyar nép. mint a ? ülföldi tőke elnyomása aló!. Moü tárulnak ki előtte történelme folyamán először a kulturális, gazdasági és poli- ikai felemelkedés olyan lehe- -őségei, amelyekben szabadon fejtheti ka teremtő . erejét és tehetségét. Az elmúlt tíz esz- endő ebben a tekintetben még csak kezdet, még csak kiindulás. De ezek a kezdeti eredmények is olyanok, ame- yekhez foghatót hiába keresünk a felszabadulás előtti Magyarország történetében. Erről tanúskodnak a felszabadulás óta eltelt tíz év gazdasági, kulturális és egyéb eredményei. Ezek az eredmények, ha ösz- szchasonlítjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már magukban véve is bebizonyítják a szocialista rendszer, a szocialista termelés fölényét. Az egyszei-ű összehasonlítás ezen a téren nem mutatja meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk romokban hevert, gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar csatlósaik •külföldre hurcolták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állat- állományunknak a fele sem maradt meg. Az ipari termelés térfogata 1954-ben az 1938. évinek három .szorosára emelkedett. A gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. Ezen belül a nehézipar 383 százalékkal, a könnyűipar 130 százalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban, I-Ia összehasonlítjuk az egyes alapvetően fontos cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy széntermelésünk 1938-ban 9.380.000 tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére. 22,000.000 tonnára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyers- vastermelés, mely az utolsó békeév 335.000 tonnájáról 843.000 tonnára emelkedett 1954-ben. Acélt 1938-ban 647.000 tonnát termeltünk. 1954-ben pedig 1,491.000 tonnát. Még gyorsabban nőtt á villamosenergia termelése mely az 1938. évi 1.399.000 megawattóráról 1954-ben 4,830.000 re emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén-műtrágya termelése az utolsó, háború előtti évhez képest 2.5. szeresére nőtt, a foszfor-műtrágyáé megháromszorozódott, ugyancsak megháremszorozo- dott a cement termelése is, megnyolcszorozódott a motor- kerékpárok termelése, majd - nem két és félszeresére nőtt a kerékpárgyártás. Qukorgyár- ' ásunk 140. százalékkal nagyobb, mint 1938-oan volt. sört majdnem hatszor annyit termelünk mint. 1936-ban. P:<- mutszövetet egy és félszer any- nyit, len- és kenderszövetet 1 öbb mint kétszer anúvlt termelünk. Az e.gy munkásra ju. tó villamosenergia-felhaszna- ’ás a gyáriparban 1954-ben kétszer annyi volt, mint 1933- ban. Jelentősen fejlődött az ipar az új tc-Vnika és a foko- zotabb gépesítés terén is. A Magyar ipar számos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyártottunk, mint példáu1 bányagépek, újrendszerű esztergapadok, betonkeverőgépek, nagyfeszültségű és nagyteljesítményű kondenzátorok, arató-cséplőgépek, lánctalpas traktorok stb. Gyártunk olyan nagyhatású gyógyszereket is, mint például a penicillin, sztreptemiem stb. Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első öt. éves terv folyamán. A szocialista iparosítás alapelvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar termelése emelkedett. 1954-ben a nehézipar mintegy háromszor annyit termelt mint 1949-ben. Az ötéves terv telyamán olyan hatalmas létesítmények épültek, mint a Sztálin Vasmű, az Inotai, Borsodi Kooperáció. Komló és a többi, amelyekre joggal büszke minden magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó parasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszer- ipari üzemeket létesítettünk amilyenek a Szegedi Textilkombinát. a Zalaegerszeg: Ruhagyár, a debreceni tejüzem, a Kecskeméti Hűtőház stb. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is . megkezdődő1 >. Jelenleg az ország szántóterületének több mint 30 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Gyorsan nő a/ öntözött terület, amely az ötéves terv folyamán megkérem szorozódott. A mezőgazdaság gépesítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság gépi bázisai, a gépállomások az elmúlt évek alatt jelentek? nyer, erősödtek. Számuk '954 végén 312 és több múl! 11.000 traktorral, közel 11.000 cséplőgépnél és egyéb gépekkel rendelkeznek. A íjaziJaháiri fejlődéssel p*»rliu7aaiosan javult népünk anyagi c$ kulturális helyzete A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult u dolgozó nép anyagi helyzete. Úgy s munkásosztály, mint a dolgozó parasztság é» az értelmiség ma minden tekintetben jobban él, mint a felszabadulás előtt. A te’gozó nép anyagi helyzetélek megjavu'ását mutatja a aépszaporodas növekedése is. Az utolsó esztendőkben a halandóság álfájában alacsonyabb volt, mint a felszabadulás előtt bármikor. 1938-hoz viszonyítva például az 1954. évi csecsemőhalandóság több mint a felére csökkent, ugyanakkor a természetes szaporodás kétszer akkorára emelkedetté Megjavult a lakosság orvosokkal való ellátottsága, mely magasabb mint ,1938-ban volt és jobb, mint — Ausztria és Svát'c kivételével — a kapitalista országokban. A lakosság egészségügyi ellátottságának javulását nagymértékben elősegítette' á társadalombiztosítás ki terjesztése, melynek eredményeképpen ma már az össz- 'akosság 60 százaléka, 5,800.000 ember részesül a társadalom- biztosításban. A kórházi és klinikai ágyak száma az elmúlt tíz év alatt mintegy 40 százalékkal -emelkedett,. A... tüdőbeteg gondozó intézetek száma megkétszereződött. Ennek és egyéb intézkedéseknek eredményeként a gümőkórban elhaltak Száma tavaly az 193? évinek csak egyharmada volt, A bölcsődei férőhelyek száma mintegy húszszorosa az 1923- asnak. Jelentés mértékben fejlődött a felszabadulás óta éltéit 'elő alatt az oktatás. Az általános iskolái tanulók számának növelése mellett különösen jellemző, hogy a nyolcadik osztályban most háromszor annyian tanulnak, mint s háborút megelőző utolsó esztendőben. Megháromszorozódott a közép skölái tanulók száma , is és megváltozott az. összetételük '937—38-ban a középiskola ‘anulóknaK 4 százaléka voll munkás származású. 1954—55- ben ez az arány 63 százalékra, több mint tizenötszörösér" nőtt meg. Hasonló a fejlődés V, egyetemeken és a főiskolákon is. ahol megnégyszereződött 1938-hoz viszonyítva a hallgatók száma, s a munkás és a dolgozó paraszt származásúak aránya 54 százalékra cmejkedet. A népi demokrácia szélesre nyitottá a kultúra eddig elzárt kapuit a dolgozó nép előtt! A különböző okta- tesi intézményeken és tanfolya mokon a részvevők száma az '954—35-ös tanév elején több mint 1.700.000 volt. Emellett százezrével tanulnak a dolgozók különböző szaktanfolyamokon. így az elmúlt öt év alatt mintegy 1,170.000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti fogadkozásánál magasabb képesí- test. Kulturális fejlődésünknek egyik mutatója, a kinyomtatott művek száma. 1938-ban valami vei több mint 8000 mű jelent meg, 17.3 millió példányban. Az elmúlt évben 20.614 mű jelent meg, 41 millió példányban. A felszabadulás titán ‘ eltelt tíz év alatt egyre, nagyobb számban , létesültek. falusi könyvtárak. A falu kulturális színvonalának ' ' emelkedését elősegítette- a falu - Villamosítása, ■ amelynek eredményeképpen 1954-ben majdnem kétszer ántaiyi községben volt "Villany, mirit 1938-ban. A felszafoadu- 'ás óta ugrásszerűen megnőtt a mozi- és színházlátogatók száma. 1936-ban 410 volt a működő filmszínházait,- és 18.5 millió a látogatók száma. 1954-ben 2813 filmszínház mű.. kÖdött és a. látogatók száma 97:7 millió volt, .több mint ötször annyi. A színházlátogatók száma is többszöröse a háború előttinek és 1954-ben mégha- ’adta a hatmilliót. A rádió előfizetőinek száma' 1954-ben 1,270.000 volt, az 1933. 'évinek majdnem háromszorosa, ami ugyancsak a lakosság növekvő kulturális érdeklődését és fej- ’ödését mutatja..; Különösen gyorsan terjed a rádió a falvakban. Hálá népi demokratikus rendszerünknek, „pártunk ás kormányunk lankadatlan támogatásának, hatalmas fejtő elést ért el a felszabadulás véts '.portmozgalmunk. ■ Bármily jelentékenyek - is azok az eredmények, amelyeket a magyar dolgozó nép az elmúlt, tíz esztendő folyamán kulturális és anyagi életszínvonalának emelésében, *8. .szocializmus építésében., elért, mindez csak kezdet, az. alapok '■erakása. Biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló ívek és évtizedek dolgozó nőnünk életének minden területen újabb sikereket, újabb vi- -ágzúst hoznak. De ennek egy döntő előfeltételé van:1 meg kell őrizni a teremtő, békét! A béke megőrzése és népjólétünk emelése elválaszthat at'an, kölcsönhatásban állnak egymással. Az imperialisták, élükön az Amerikai Egyesült Államok háborús gyújtogatóival, minden erőfeszítést megtesznek arra, hogy zavarják a szocialista tábor, benne hazánk békés fejlődését. Egy harmadik, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantásival akarlák' feltartóztatni a szocialista tábor további erősödését és szilárdulását. A ma^vsr dolgozó nép helyes'i és támogatja szívós, következetes és őszinte békepolitikánkat . A Magyar Népköztársaság külpolitikája mindenekelőtt a béke megőrzésére irányul: olyan béke megvédésére, me1;- ’oiztosííja eddigi vívmányainkat és szocialista építésünk továbbfejlesztésé:. Mi is azt ’ a lenini. elvet valljuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen együttélhetnek,' s .ennék megfelelően arra törekszünk, hogy mindenütt elősegítsük a népek b ■” kés, nyugodt együttélését.^ Ez a törekvés vezet berniünké’ 'minden' országban. Ennek a szellemnek megfelelően ápoljuk a szomszédi jóvn-zonyt minden velünk határos országgal, így Jugoszláviával é- Ausatriával is. A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja azt a szí vós. következetes és' őszinte békepolltikát, melyet pártunk' vezetésével népi de mokratikps államunk folytat, mert saját tapasztalataiból ismeri a szörnyű szenvedéseket. és mindazt a borzalmat, amely a háborúval jár. De emellett minden dolgozó számára világos az is, hegy ez imperialisták háborús gyújtogatása mögött' olyan politika; célok állnak, melyeket népünk a legélesebben elítél: s rég rend visszaállítása, melynek eredményeképpen újra a .hr rommillió koldus“ színvonalára löknék vissza a dolgozó parasztok zömét, visszaállítanál n iparban a bérrabszolgaságot, elvennék dolgozó népünkül mindazt a jogot és vívmányt, melyet a népi demokrácia, „ szocializmus építése juttatóit neki. Nines olyan kérdés, mélyben a magyar nép annyira egységes volna, mint á béke megvédésének kérdésében. (Nagy taps.) Pártunk- egyik legfőbb vonzóereje, hogy szakadatlanul, követkézé tesen küzd a béke megvédéséért. ' A Szovjetunióhoz fűzőaő baráti kapcsolatokat is egyre erősíti annak tudata, hegy világméretekben a Szovjetunió fül a béke' megvédéséért; vívott küzdelem élén. A magyar dolgozó nép egységesen követeli az atom- és hidrogént ómba, a tömegpusztító fegyvereit használatának betiltását. Népünk, mely annyit szenvedett a német imperial izmustól. minden.erejével ellenzi a német' Wehrmacht újjászervezését. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a párizsi szerződések ratifikálásával megnyílik az út a nyugatnémet Wehrmacht felállítására és nő' a háborús veszély. De azt is tudjuk, hogy meg gyorsabban nő a Szovjetunió vezette béketábor ereje. Arról is meg vagyunk győződve. hogy a német miiitáriz- mu3 feltámasztás« közvetlenül fenyegeti,, minden európai nsp biztonságát, szabadságát és függetlenségét. A magyar pácét tt, melynek emlékezetében még frissen él, hogy miiven szörnyű pusztítást és szexi védést zúdított rá a . német militarizmus, mely szabadságát, függetlenségét, egész nemzeti létét veszélyeztette. Ezért minden hazafi egységesen ly1' 'yesli, hogy az imperialista há~ IFoUltatás a 3. oldalon)
