Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

■ma Április « NAPlö 3 Díszünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának 10« évfordulója alkalmából (Folytatás * ?. obbz&étj borús gyűjtagatók tecveisreu, a német miMtarjzmus feltemasz- tásáíval szemíben a pársasi egywsrnériye& ratifikálása kap­csán, * szocialista tábor levonja, a szükséges következtetése­ket és hatékony intéz!«-(lé­seket foganatosít, melyek megnövelik erejét, hatalmát és biztonságát. (Nagy taps.) Hazánk n jövőben is teljes súlyával ki fogja venni részét a béke megvédéséért vívott harcból, s minden módon tá­mogatja a béketábor erejének szorosabb összefogását. Meet, amikor mar eddig a magyar napi demokrácia több. mint ötmükó polgára erősítette meg és nyilatkoztatta ki aláírásá­val békeakaratát, ezer és ezer 'tormáiban láttuk, hogy ez az aláírás egyben elszánt foga­dalom arra, hogy minden ere­jükkel megvédik a békét Pár tuiüi és kormányunk az imperialista háborús gyújtoga­tok üzeirneinek láttán köteles­ségének tartja,, hogy tovább •korsaerűsítae, erősítse békénk és szocialista építésünk szilárd Őrét, a néphadsereget és erő­sítse népünkben azt a hazafias, honvédő szellemet, mely oda­adó an és éberen őrködik ha­zánk békéje felett. A bélre megvédésének ha­talmas tényezője népi demok­ráciánk egészséges továbbfej­lődése »is. Ha az imperialista ellenség látja, hogy a dolgozó nép megelégedett, hogy kul­turális és anyagi életszúivcna- L, emelkedik, akkor megérti, hogy az ilyen nép minden ren­delkezésére álló erővgj védeni fogja békéjét és vívmányait. V béke megvédése és a népjólét fokozása megköveteli, hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a tervek pontos teljesítése A népgazdaság, a termelés kérdései tehát szorosan ösz- szefiiggnek a béke kérdésé- veL Ezt tudja dolgozó né­pünk is, amely most, a fel- szabadulás tízéves évfordu­lóját hatalmas, városra és falura egyaránt kiterjedő munkaversennyel ünnepli meg, mert megérti, hogy to­vábbfejlődésünk, szocialista jövőnk egyik leghatalma­sabb lenditőkerckc és előre­vivője, s egyben a béke erő­sítője a több cs olcsóbb ter­melés. Gondoskodnunk kell arról, bogy a nagy eredménnyel és lendülettel folyó felszabadulá­si munkaverseny meg ne tor­panjon, ne essen vissza, to­vább folytatódjék, s fokozód­ják a legközelebbi hetekben és hónapokban. Az elmúlt másfél esztendő folyamain, nein egyszer szem előd tévesztettük a szocialista ipar-és benne külön a nehéz­ipar fejlesztésének jelentőségét és éppen ezekben a hetekben gyűrkőztünk neki, hegy a hi­bákat, melyek c téren mutat­koztak, kijavítsuk. Újra alá ka'U húzni, hogy további fejlődésünk alapja a szocialista ipar cs különö­sen a nehézipar növelése. A béke megvédése, és a népjó­lét fokozása parancsolóan Megköveteli, hogy a terme­lésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység ■vmelcse, az Önköltség csök­kentése, a minőség megja­vítása, a takarékosság, a műszaki színvonal emelése, % tervek pontos teljesítése ás túlteljesítése. 'tag kell .erősítenünk n meg- »'.mU munkafegyelmet, az ■ ál- tampolgári fegyelmet. Gondos­kodnunk kell a begyűjtés és ■óózás terveinek pontos vég­rehajtásáról. Mindezek a kö­vetelmények elválaszthatatla­nok „ nép anyagi jólétének emelkedésétől, békénk megvé­désétől. Be kelt vinni egész dolgozó népünk tudatába, hogy mindezek a tényezők el­sősorban a termelékenység emelése és az önköltség csök­kentése, együttesen biztosíthat ják^ zavartalan továbbfejlődé­sünket. Ezek megvalósítására kell minden erőt összpontosí­tani. A termelés terén nagy fel­adat vár szakszervezeteinkre, melyeknek majdnem kétmil­liós tagsága szocialista építé­sünk derékhada. Ezt a hatal­mas erőt most úgy kell moz­gósítani, hogy minden tagja egymással versenyezve, lelke­sen küzdjön á szocialista cél­kitűzések megvalósításáért. A szocialista ipar fejleszté­se mellett szakadatlanul szem előtt kell tartanunk a mezőgazdaság továbbfej­lesztését. Az egyénileg dől-, gozó parasztság támogatása mellett most a termelőszövet kezetek megerősítése és számszerű növelése, a falu szocialista átépítése fokozott fontosságot nyer. Folytatnunk kell mindazokat a rendszabályokat, melyekkel az egyénileg dolgozó parasztok termelését és jövedelmét eroe.l ni tudjuk, de egyidejűleg az önkéntesség elvének szigorú betartásával újra erősítenünk kell a termelőszövetkezeteket. Az idei népgzadasági terv­nek különös jelentőséget köl­csönöz az, hogy kiindulópont­ja az új, a második ötéves tervnek. A munkások, mérnö­kök, technikusok, alkalmazot­tak, egyéni és szövetkezeti pa­rasztok ez évi odaadó, jó mun­kája jelentékeny részben elő­segíti népjólétünk további fo­kozását, békénk jövendő vé­delmét. A szocialista építés sikeres iolytalásának döntő íeltétele pártunk sorainak megbonthatatlan egysége és szilárdsága Ezefcp. a feladatok megköve- U.ik az éberség fokozását, a kárte­vők, a rendbontók, a szabo­tálok leleplezését és ártal­matlanná tételét. ■Az elmúlt tíz év tapasztala­ttá mutatják, hogy valahány­szor dolgozó népünk új, nagy feladatok megoldáséhoz fog, az ellenség is összeszedi megma­radt erejét és igyekszik gátol­ni, hátráltatni célkitűzéseink magvalósítását. Ebben teljes «■övei a legkülönbözőbb for­mában támogatják a nyugati imperialisták, a háborús gyúj­togatok. Az elmúlt másfél esz­tendő alatt megnőtt az ellen­séges, a jobboldali elemek bá­torsága és aktivitása. Ez is Parancsolóan megköveteli tő­lünk a fokozottabb éberséget, a bátor kommunista kiállást es, minden ellenséges megnyil­vánulás azonnali, határozott elutasítását és visszaverését. A megerősödött jobboldali elhaj­lás elleni harc* fokozását pár­tunk Központi Vezetőségének Plénuma éppen ezekben a he­tekben tűzte napirendre. — Egész dolgozó népünk lelkes helyesléssel fogadta, hogy ezen a téren is határozottan, ke­ményen lépünk fel. (Nagy taps.) A szocialista építés sikeres folytatásának, békénk megvé­désének, dolgozó népünk anya­gi és kulturális életszínvonalá­nak döntő feltétele és záloga pártunk sorainak megbontha­tatlan egysége és szilárdsága. Példamutatással, áldozatkész­séggel, vasfegyelemimal és a dolgozó nép ügyének odaadó szolgálatával pártunk köré az eddiginél szorosabban kell fel­sorakoztatni hazánk vezető erejét, szocialista államunk derék­hadát, a harcedzett, kipró­bált, fegyelmezett munkás- osztályt cs még szilárdabbra, szorosabbra kell fűznünk né­pi demokratikus államunk alapját: a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetséget. Fejlesztenünk és erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot, mint az összes békeszarető, de­mokratikus, haladó erők leg­szélesebb összefogását. A párt ég „ nép összeíorrottság«,, a párt erejének és legyőzhetet­lenségének alapja! A béke megvédése, ,* szocializmus to­vábbi építése, nép j ólétíünk emelése annál sikeresebb lesz, miméi egységesebben tömörül az egész dolgozó nép, pártiunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré! Tegyük megbán ihatat­lanná pártunk, kormányunk és népünk egységét! (H osszam ár­tó taps,). További slleertenk ác győ­zelmeink, alapja a jövőben csakúgy, mint. a feisrabadulás óta eltelt 10 esztendő • alatt, hogy még jobban elmélyítsük, tovább szíttá üdítsük és még bensőségesebbé tegyük kap­csolatainkat heaénfc íeisaaba­dfMIdvaL « •MC «OHM«, ciaknnust «pft6 tábor vezető­jével, a. Wlágbébe-harc zászló­vivőjével, & kommunizmust építő Szovjetus:tóval (taps), va­lamint a népi demokratikus országokkal, , púndazokkal, akik vi&ágszerte küzdenek az imperialist«, háborús gyújtoga­tok eben függetlenségükért, szabadságukért, jobb jövőjü­kért, a békéért! Éljen és erősödjék <Jol*o«ó népünk ;hare«d*efct, iktprótoáit vezetője: a Magyar Dolgoeók Pártja! (Nagy. ütemes taps.) Éljen és viruljon dolgozó népünk, szilárd állana, a Ma­gyar Népköztársaság! (Nagy taps.) ÍSÍen. virágozzék és erősöd­jék felszabadítónk és támoga­tónk: a hatalmas Szovjetunió! (Hosszantartó, nagy taps.) Éljen az örök, megbon tha­tatlan magyar-szovjet barát­ság! (Hosszan tartó, viharos taps. Az operaházi ünnepség résztvevői perceken át ünnep­ük felszabadulásunk napját, a felszabadító, dicső Szovjet­uniót, a győzelemről, győze­lemre vezető nagy pártunkat.) Ezután a hazánk felszabadu­lásának tizedik évfordulójára Budapestre érkezett kormány- küldöttségek vezetői mondot­tak üdvözlő beszédet, elsőnek K. J. Vorosilov elvtárs. A szocialista tábor országainak népei mélységesen bíznak saját erejükben, ki meri (hetet len erőforrásaikban K. J, í orosilov elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa és kormánya, és az egész szovjet nép nevében forró üd­vözletemet és jókívánságaimat adom át önöknek és az önök személyén keresztül az egész magyar népnek, nemzeti ünne­pük, Magyarországnak a hitle­ri megszállás alól való felsza­badulása és a népi hatalomnak országukban való megalakulá­sa tízéves évfordulója alkal­mából, Tíz évvel ezelőtt a hős szov­jet hadsereg a fasiszta hordák üldözése során a szolgaságba döntött Magyarország területé­re lépett és 1945 április 4-én befejezte a hitleri hadseregek szétzúzását és Magyarország­nak a német'fasiszta megszál­lók uralma alól való felszaba­dítását. Ez az esemény forduló pont volt a magyar nép életé­ben. Sok évszázad folyamán a szabadságszerető magyar nép rendkívüli hősiességgel és bá­torsággal harcolt nemzeti füg­getlenségéért és szabadságáért a török, osztrák-német és más idegen hódítók ellen. Mégis, a magyar nagybirtokosok és tő­kések bűnös politikája követ­keztében — akik nem egyszer elárulták az ország nemzeti'ér­dekeit — a nép törekvései nem valósulhattak meg. Még az el­ső világháború után is, amikor Magyarország formailag önálló állammá vált, a valóságban megmaradt hűbéri függőség­ben a nagy imperialista hatal­maktól. A magyar nép egész törté­nelme során először csak akkor kapott 'tényleges lehetőséget valóban független, önálló ál­lamának megalakítására, ami­kor a szovjet hadsereg kiűzte Magyarországról a fasiszta megszállókat. A szovjet hadsereg, amely mint felszabadító hadsereg, lépett Magyarország terüle­tére, a magyar népnek teljes szabadságot nyújtott, hogy úgy rendezze be életét, ahogy akarja, olyan társadalmi és politikai rendszert létesítsen, amelyet legmegfelelőbbnek tart a maga számára. A magyar nép mindörökre leszámolt a tőkések és nagybir tokosok politikai és gazdasági uralmával, saját kezébe vette az államhatalmat és népi de­mokratikus rendszert hozott létre. A népi demokratikus magyar állam megteremtése ily módon nemcsak a magyar nép nem­zeti függetlenségéért vívott évszázados harcának győzel­mes befejezése volt, hanem a magyar történelem új korsza­kának, a népi demokrácia és a szocializmus alapjai építése korszakának kezdetét is jelen­tette. A szovjet emberek, mint a v.ilág valamennyi szabadság­szerető népe, őszinte örömmel és mély megelégedéssel üdvö­zölték a dicső magyar nép ezen történelmi jelentőségű győzelmét. (Nagy taps.) Elvtársak! Több mint tíz év­vel ezelőtt, 1944 december 21-én, Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése az éppen akkor felszabadított Debrecenben tar­tott első ülésen a magyar nép­hez szóló szózatában kimon­dotta: „Tudva tudjuk: lesz magyar felemelkedés! A bizton eljö­vendő erős, boldog Magyar- ország alapjait akarjuk le­rakni. Független Magyaror­szágot akarunk!” A magyar népnek ebben a felhívásban kifejezett kívánsá­gai megvalósultak! Az azóta eltelt tíz esztendő az ország valódi felemelkedésének és újjászületésének, mély gazda­sági, politikai és kulturális át­alakulásoknak, Magyarország igazi felvh’ágzásának tíz éve volt. Magyarország életében c tör­ténelmi évtized legfontosabb eredménye, hogy a politikai hatalmat a munkásosztály ál tál vezetett nép vívta ki, megszilárdult az ország igazi függetlensége és szuverénitása, megerősödött a népi demok­ratikus rendszer, nagy sikerek születtek a szocializmus alap­jainak építésében. A magyar nép felszabadulá­sa első napjaitól kezdve a mun kásosztály vezetésével, élén a munkásosztály pártjával, har­cot indított a népgazdaság helyreállításáért és az ország demokratizálásáért. Az új népi hatalom igen fon­tos cselékedete volt a földre­form, amely valóra1 váltotta a földnélküli és kisparasz- tok százezreinek évszáza­dos álmát. A földreform, amely nek megvalósítása során fel­számolták a feudalizmus ma­radványait és a nagybirtokos osztályt, óriási történelmi jelen tőségű esemény volt. A földre­formért vívott küzdelemben megerősödött ,a munkásosztály és a dolgozó parasztság harci szövetségé, amely a népi de­mokratikus rendszer szilárdsá­gának és megingathatatlansá- gának alapja. Nehéz túlértékelni a magyar dolgozók önfeláldozó munká­ját .amelyet népgazdaságuk helyreállítása érdekében végez tek. A hitleri hordák kifosztot­ták az országot, számos várost és falut romhalmazzá változ­tattak. Csak a szovjet hadse­reg gyors előnyomulása akadá­lyozta meg a hitleristákat ab­ban, hqgy Magyarországot pusztásággá változtassák, hogy megfosszák a magyar embere­ket hajlékuktól és kenyerük­től, hogy teljesen rombadönt- sék az önök gyönyörű főváro­sát, Budapestet. Magyarország népgazdaságá­nak helyreállítása és további fejlődése népellenes erők ádáz ellenállása közben ment végbe. Az ellenség azt jósolta, hogy a magyar népgazdaság helyre- állításához sok évtizedre lesz szükség és csak abban az eset­ben valósítható meg, ha Ma­gyarország segítséget kap az amerikai milliomosoktól. Ezek a jóslatok azonban nem igazo­lódtak be. A magyar dolgozók sikeresen legyőzték az Összes nehézségeket és nemcsak újjá­építették népgazdaságukat, ha­nem szocialista alapon át is szervezték iparukat és közle­kedésüket. A régi Magyarország, mint ismeretes, elmaradt agráror­szág volt gyengén fejlett ipar­ral, melynek jelentős részét a külföldi tőke tartotta .kezében. A magyar nép rövid idő alatt felszámolta az ország ipari elmaradottságát. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a második világháborút meg előző húsz év alatt a regi Magyarország egész gyáripa­ri termelése csak húsz szá­zalékkal növekedett, a népi demokratikus rendszer első évtizede alatt viszont az ipa­ri termelés a háború előtti színvonal háromszorosára emelkedett, vagyis az átlagos évi növekedés nem 1 száza­lék volt. mint a régi Ma­gyarországon, hanem teljes 30 százalék. Magyarország iparilag elma­radt agrárországból fejlett szo­cialista iparral rendelkező or­szággá vált. Sikeresen fejlődik a szocia­lista népgazdaság alapja, a ne­hézipar és annak szíve, a gép­ipar. A szén-, olaj- és villa­mosenergia termelés öt év alatt kétszeresére emelkedett. Több mint kétszeresére nőtt a gépek, az acél és hengerelt vas, és alumínium és más igen fontos anyagok termelése. Egész sor új iparág jött létre, amelyek a háború előtt egyál­talán nem léteztek. Elsajátí­tották az ország népgazdasága szempontjából igen fontos új gépek és bonyolult, gépi beren­dezések gyártását. A magyar nép hősi munkája nyomán új ipari központok keletkeztek, tucatjával épültek új ipari üzemek. Az ország iparának sikeres fejlődése megteremtette a me­zőgazdaság új, haladó, szocia­lista alapon való gyors fel- emelkedésének összes előfelté­teleit. Kétségtelen, hogy a Magyar Népköztársaság a népi hata­lom éveiben bizonyos sikereket ért el a mezőgazdaság terén is. Ugyanakkor a Magyar Dolgo­zók Pártja III. kongresszusa helyesen mutatott rá a mező- gazdaság további felemelkedé­sének szükségességére, és azt a feladatot tűzte ki, hogy a leg­közelebbi években jelentős mér tékben emelni kell a gabona, hús, zsír és más, az ország nö­vekvő szükségletei kielégítésé­hez szükséges termékek terme­lését. Ennek' az igen fontos népgazdasági feladatnak a si­keres megoldása Magyarország egész lakosságának elsőrendű érdeke. Ismeretes, hogy a mezőgaz­dasági termelés növelésére az egyéni parasztgazdaság lehető­ségei igen korlátozottak. A nagyüzemi szocialista me­zőgazdasági termelésnek, amely lehetővé teszi a mo­dern gépi technika és a me­zőgazdasági tudomány vív­mányainak teljes mértékű kihasználását, vitathatatlan előnyei vannak az egyéni parasztgazdasággal szemben. Ezt igazolták nemcsak a .szocialista, építés történelmi tapasztalatai a Szovjetunió­ban, hanem maguknak a magyarországi élenjáró me­zőgazdasági termelőszövet­kezeteknek tapasztalatai is. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya hefyesen azt tartja hogy a mezőgazdasági terme­lés igazi fellendülése és fel­virágzása csak a mezőgazda­ság szocialista átszervezése ál apján érhető ei. Élenjáró magyar, pavas:.toli már nem sokkal a. földreform után megalakították az első mezőgazdasági termelőszövet­kezeteket. mert úgy látták, hogy az egyetlen út — nem csupán a jómódú élet, hanem tövek vő szellemi szükségleteik kielégítése felé is.,— a közös munkán keresztül vezet. A közös gazdálkodás eszméje az­óta mély gyökereket eresztett a magyar falun. A közös gaz­dálkodás előnyeinek láttán ma már a magyar parasztok száz­ezrei egyesültek termelőszövet­kezetekben. amelyek az állami gazdaságokkal együtt az or­szág egész szántóterületének agyhagmadát foglalják el. Sa- :át tapasztalatuk alapján győ­ződtek meg arról, hogy a tár­sas gazdálkodás az egyéni gaz­dálkodással szemben a mező- gazdaságban a növényíermesz- ‘és terén, lényegesen magasabb terméseredmények, az állatte­nyésztés terén magasabb ho- ’.amok elérését biztosítja. Amikor a Magyar Dolgozók ?ártja és a népi kormány el­sőrendű jelentőséget tulajdonít a termelőszövetkezetek fejlesz tásének és minden szükséges 'ntézikedést megtesz azok gya­rapítására'. ugyanakkor segíti a szövetkezetbe va­lamely okból még be nem lépett, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy emeljék mezőgazdasági termelésük színvonalát a* egész ncp érdekében. A mezőgazdaság felemelke­dése és szocialista átszervezése feladatainak megoldásában egyre nagyobb szerepet játsza. na.k a gépállomások, amelyek száma évxől-évve növekszik. Az ország mezőgazdasága sok­ezer traktorral, kombájnnal és más korszerű mezőgazdaság: 'éppel rendelkezik. A szovjet nép forrón kíván­ja a magyar dolgozóknak, hogy sikeresen oldják meg a mezőgazdaság sokoldalú és gyors fellendítésének nem könnyű, de nemes feladatát, Taps) Elvtársak! Az elmúlt évtize­det. a magyar dolgozók anyagi is kulturális színvonalának je­lentős emelkedése jellemzi; A Magyar Dolgozók Pártja és a magyar kormány fáradhatat­lanul gondoskodik a nép jó­létének emeléséről! és ennek eredményeképpen az ország­ban megszűnt a munkanélküli­ség, a régi Magyarország igazi átka, eltörölték a háborús évek örökségét, a jegyrend­szert, rendszeresen csökkentik az élelmiszerek és közszükség­leti cikkek árait, nő a mun­kások és alkalmazottak reál­bére, valamint a dolgozó'pa­rasztok jövedelme. Egyre szé- esebb méreteket ölt a lakás- építkezés. A város és a falu dolgozói jólétének emelése, növekvő anyagi és kulturális szükség­leteik kielégítése, a népi hatalom igen fontos fel­adata. Teljes határozottság gal ki kell azonban hang­súlyozói, hogy ez a feladat csak a bővített szocialista újratermelés és a munka­termelékenység minden mó­don való emelése alapján a további szocialista iparosí­tás alapján oldható meg si­keresen. A dolgozók éle tsz ín von a’li­lák emelése, a mezőgazdaság fellendítése és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak to­vábbi fejlesztése elképzelheted len a nehézipar szüntelen fej­lesztése nélkül. A 'nagy Lenin, mint ismeretes, arra tanított, hc,gy ,.a szocializmus anyag:, alapja csakis a gépi nagyipar '.ehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is képes.“ Min­den eltérés a nehézipar, elsőd­leges fejlesztésének lenini- sztálini elvétől, elkerülhetetle­nül az egész népgazdaság^alá- á sásához vezet. Meggyengül az ország gazdasági erejét es vé­delmi képességét. A magyar munkásosztály leg komolyabb feladatát a munka termelékenységének minden módon való emelésében látja. ,A' munka termelékenysége — mint' nagy tanítónk, Lenin mondotta, — ez végeredmény­ben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzel­me szempontjából.” A munka termelékenységének fokozatos (Folytatás a 4 oldalon) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom