Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-24 / 70. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJA / EGYEfÜL JETEK] Munkások, munkásnőkl Fejlesszétek az ipart, szocialista építésünk, jólétünk, erőnk, függetlenségünk alapját! MDP BARANYA MEGYEI Bt Z O TT/A' GA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1955 MÁRCIUS 24 Felbecsülhetetlen segítség ! A felszabadulás óta sok új őgalorn és eljárás honosodott neg, vált megszokottá iparunkban és mezőgazdaságunkban. Uj technikai eljárások, íjszerű gépek jelentek meg, unelyek növelik a termelő- nunka eredményét. Legtöbbeket egyszerűen tudomásul- /esszük, alkalmazzuk, mert ilkalmazásuk hasznos, de rit- cábban kutatjuk, honnan ered lek. Ha kutatnánk, bebizonyosodna, hogy a legtöbb echnikai újítást, új gépet és technológiai eljárást a szov- iet technikának köszönhetjük. A Szovjetunió baráti segít- égének, a felszabadulás óta tapott sck kincsetérő ajándék iák egyik legjelentősebb része (Z a segítség, amit a fejlett szó nalista technika adott népgazdaságunknak.. Hazánkban lem volt fejlett az ipar, elmaradott volt a mezőgazdaság s nég ennek a fejletlen népgazdaságnak nagyrészét is tönk- 'etették a fasiszták a háborúsán. Csak a saját erőnkre, salát tapasztalatainkra támasz- codva aligha érhettük volna fi rövid egy évtized alatt, hogy párunk a háború előttihez ké sest több, mint háromszor any íyit termeljen, hogy egész íépgazdaságunkiban az ipari ermelés kerüljön túlsúlyba, s vogy mezőgazdaságunkban ké ízen várják a fejlett nagyüzemi termelési -módszerek a szövetkezés útjára léoő dolgozó Jarasztságot. A Szovjetunió echnikai segítségére volt szűk légünk ahhoz, hogy mai eredményeinkkel joggal büszkél- tedhessünk fejszabadulásunk Izéves évfordulóján. Idén kapott Kossuth-díjat ftufli Lajos elvtárs, a szén- lermelésben elért nagyszerű ‘redményeiért. Mozgalmat in- Jított a nagyobb termelékeny- »égű, a technikai lehetőségecet jobb szervezéssel kihasználó bányamunkáért. Bá,nvá- lzaink jól tudják, hogy Rufli slvtárs eredményeinek és sgész mozgalmának alapja az, ttogy Valigura elvtáre bemutatta a pécsi bányákban a izén termelés szovjet módszerét, s az, hogy bányáink kiváló minőségű szovjet bányagépeket kaptak, többek között ilyan fejtőkalapácsokat, amelyek megnövelik a vájár tel- lesítőképességét. A gépet és a helyes alkalmazáséihoz szükséges technikai tapasztalatot készen kaptuk a Szovjetunióból. * Rufli elvtárs érdeme, hogy ezeket meghonosította bá nyáinkban, s a helyi viszonyoknak megfelelően alkalmaz ta. Még mindig nem élünk azonban eléggé ezzel a nagyszerű segítséggel, még mindig sokat kell tennünk azért, hogy szélesebb körben elterjedjen és nagyobb termelési eredményeket hozzon. Ma már az is megszokottá vált dolog, hogy (extilgyárainkban eigy-egy mun tás vagy munkásnő több gépet kezel. A Mohácsi Selyemgyárban hat gépet kezel egy munkásnő. Régen ez sem volt így. Hat évvel ezelőtt indult el a tötobgépes mozgalom szovjet tapasztalatok nyomán. "Vasútjainlkat nagy feladatok elé állította a megnöveltedet: áruforgalom. Itt is segítettek a szovjet technikai tapasztalatok. A vasútállomások távírógépei egyre gyakrabban jelzik túlsúlyos vonatok indulását. A kocsiforduló meggyorsítására, a mozdonypark jobb kihasz nálására irányuló mozgalmak, amelyek teljes polgárjogot nyertek vasutasaink munkájában, szintén szovjet eredetűek. Tóth (3) Jáno6, Kossubh- díjas sztahanovista mozdony- vezető Pányin szovjet mozdonyvezetőtől tanúit módszerekkel éri el, hogy mozdonykazánja 20 ezer kilométeres út után is kazánikőmentes és így a szén 10—12 százalékát megtakarítja. A mezőgazdaságban talán még sűrűbben találkozunk a meghonosított szovjet módszerekkel. A keresztsoros és sűrűsoros gabonavetés, a kukorica négyzetes vetése állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben megszokott módszerré vált, s egyre jobban terjed. A bólyi Kossuth termelőszövetkezet ezek alkalmazásával ért el holdanként többmázsás terméstöbbletet. A falusi értelmiség körében új emberek jelentek meg. a mezőgazdaság hivatásos szakemberei, az agronómusok. Az ag- ronómusi hálózat kiépítése is szovjet tapasztalatokon alapszik. A mezőgazdasági munka termelékenységét növelik meg olyan munkaszervezési és tech nikai újítások, mint a Bredjuk féle gyorscséplés, amelynek megyénkben Fábián Vilmos volt az úttörője. A textilipar fontos nyersanyagát szolgáltató gyapot még jóformán meg sem honosodott hazánkban, amikor máris megjelent a gyapotszedés szovjet, kétkezes módszere, s Milics Mária a sátorhelyi gyapottáblákon ezzel a módszerrel tízszerannyi gyapotot szedett le, mint más az egykezes módszerrel. Egyre jobban terjednek megyénkben és az egész országban az állattenyésztésiben alkalmazott szovjet módszerek. A növendékmarhák Steiman-rendszerű rideg nevelését sikerrel alkalmazzák állami gazdaságaink s köztük a sátorhelyi gazdaság a sertésnevelésre Is kiterjesztette ezt a módszert, meglepő eredményekkel. Nincs népgazdaságunknak társadalmi életünknek olyan ága, — irodalom, művészet, tudomány, — ahol ne éreznénk napról-napra a szovjet nép hatalmas segítségét, a szov jet tapasztalatok alkalmazásának nagy előnyét. A Szovjetuniótól kapott legnagyobb kincsünk, szabad életünk tizedik évfordulóját ünnepelve fogadjuk meg, hogy az eddiginél is jobban megbecsüljük a Szovjetuniótól a mindennapi termelő munkában kapott nagybecsű tapasztalatokat és azokat saját érdekünkben felhasználva erősítjük népgazdaságunkat, gazdagítjuk hazánkat. Megindult a munka a terehegyi földeken írehegyen március tő-én s lendülettel megindult a szi munka. A Vezércsillag lelőszövetkezet tagjai el" Iték a tavaszi trágyázást ildeken. Ezenkívül hozzá- k a burgonya jarovizálá* z Is. Mire eljön az ültetés !, ezzel az eljárással hétnyolc nappal megrövidítik a burgonya tenyészidejét. A szőlőhegyen is lázas munka folyik. Több gazda kapálja a szőlőt és metszi a venyigét. — Sokan vannak olyanok is, akik új szőlőt telepítenek. Tormási János párttibkár AKIK PÉLDÁT BENCSIK PÁL 16 holdas mohácsi egyénileg dolgozó gazda már most elegei tett egész esztendőre szóló hi- zotsertésbeadási kötelezettsége nek. GYŐR LAJOSNÉ szentlőrinci egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztasszony — békebizottsági tag — egészévi hízottsertés és háromnegyedévi tojásbeadása teljesítésével ké szül április 4 megünneplésére. Fej 1 ődiiek Icrineloszöielkexefeink Építkeznek a babarciak Termelőszövetkezetünk felmérhetetlenül sokat gazdagodott az alakulás óta. Eddig rengeteg gondot okozott a közös állatállomány elhelyezése. Nem Volt megfelelő istállónk, nem tudtuk szakszerűen beosztani a takarmányt, így az etetés ellenőrzése nehézségekbe ütközött. Ennek az lett a következménye, hogy kevés volt a tehenek tejhozama. Ebben az esztendőben már egészen másként lesz. Büszkék vagyunk a 100 férőhelyes új tehénistállóra, amely a múlt év végén készült el. Most már semmi akadálya a szakszerű takarmányozásnak. Bevezettük az egyedi takarmányozást, most már sokkal több a tej. Az utóbbi időben azt terveztük, hogy a tejet sajátmagunk dolgozzuk fel, amelyy az év végére jelentősen növeli majd a munkaegység értékét. Termelőszövetkezetünk ebben az esztendőben tovább gazdagodik. Az idén három 500 férőhelyes baromfiólat építünk. Ezenkívül egy 40 férőhelyes sertésfiaztatót és egy 20 férőhelyes lóistállót alakítunk át régi épületből. SZENDRÖD1 ISTVANNÉ a babarci Béke tsz tagja. Nyolc új belépő Kölkeden Kér évvel ezelőtt igen sokan kiléptek termelőszövetkezetünkből. Mi azonban nem estünk kétségbe, tudtuk, hogy a kilépett tagok nagyrósze megtévesztett ember. A jóbaráti kapcsolatot továbbra is .fenntartottuk velük. Szívesen beszélgettünk a kilépettekkel, úton-útíélen. Ezenkívül segítettük őket. amivel csak tudtuk. A múlt év Ő6zón például öt vetőgépet bocsátottunk az egyéni gazdák rendelkezésére. A jó kapcsolatnak, a közvetlen segítségadásnak az lett az eredménye, hogy ebben az esztendőben négy család kérte a felvételét, köztük Szepesi Istvénék, Szabó Béláék és Békefi Ferencék. Igv nyolc taggal gyaropodott szövetkezetünk. Niko- lics József új belépő elmondta: amióta itthagyta a termelőszövetkezetet, — két éven át sok helyen dolgozott — de olyan keresete még egy esztendőben sem volt, mint a tsz-ben. Ez még csak a kezdet. Ha a kapcsolatunkat tovább fokozzuk, támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat, őszre sok új belépő lesz a kölkedi termelőszövetkezetben. CSÖMÖR JANOS az Uj Élet tsz elnöke. VERS Y A MEZŐKÖN Most óráról-órára gyiirkőzík egymással a földdel foglalkozó ember és a március. Éjjelente futó esők áztatják a határt, — virradatkor agronómus, traktoros, gazda, brígádveze- tő lesi a dűlőket, figyeli a szárító, meleg szeleket: szikkad-e? S ha már kártétel nélkül nekivánhatnak a mezőknek, ekék és vetőgépek — valahány épkézláb ember akad a faluban — mind kirajzik a határba. \ tavaszi búza már a földben; rövidesen a burgonyát ültetik Mattyon Agronómus? A nemjóját az ilyen agronómusnak, aki most a fűtött szobában melegszik, ahelyett, hogy a határt járná! — Azért fűtünk — bök a háta mögött felpolcolt ládákra — mert elöcsiráztatjuk a Gül Babát. Húsz mázsa vető- gumót nem szabad csak úgy elfuserálni, hisz ez lesz a mi kincsesbányánk. Tavaszt csinálunk neki it* szobában, azután a napokban kiültetjük, hogy mi már akkor piacolhas- sunk az új krumplival, amikor más még gonaoini sem mer — Ezért vagyok bent: figyelem az előedráztatást. Ami meg azt illeti ".vtérs, nincs is már kint olyan sok keresnivalóm. Miért’ Hát mi már túl vagyunk a tavaszi búza vetésen is. Nekifogott hat fogatunk a hos3Zjfold! dűlőbe és már öt holddal többet is vetet- 'únk, mint a törvényes. Lóheretörésbe meghozzál Hm. Ennek ■*, nyugodt, fiatal agronómusnak Itt igaza •'an. Még a nevét sem kérdeztem meg. — Hogy híviák az elvtársat? — Csabai. Csabai Laszió. Reggel még szemerkélt — délután már vetettek Keménypusztán Lent a völgyben a napfényes város: itt fent a dombtető, akár az asztal sima, egyenletesen, porhanyósramun kált földje szinte fennhangon szólva várja a magot. Tarr János elvtárs, a remény pusztai Uj Élet brigádvezetője még alatt készülődő vetőgépeket, azután int, hogy — Mehet. Boldog József elkapja a lo- /ak kantárját, Sós József meg markolja a vetőgép kormányát és máris csörögnek-zörögnek a csoroszlyák. Feszülnek az egyszer megnézi az eperjE^jJ istrángok, a tavaszt érző pejkok belevetik magukat a hámba, győz a gép után talpalni a faros: Ruff András. Meg- emelinti a fennakadó csöveket: a dűlő végén vállra emelt zsákból tölti a gyorsan ürülő magszekrényt, és máris fordul nak, indulnak vissza. Nincs más gép a határban, csak az övéké, meg az az újonnan festett, mellyel Szűcs Jáno6. Gergely Antal meg Hor váth József közelednek felénk. Ez is az Uj Életé. Ez borsót, az tavaszi búzát vet — holnap árpát. Míg mások kivárják a reggelt, ók vetnek, mihelyt lehet: éjjel szemerkélt, délutánra felszáradt, és aki megérzi egyszer í száradó föld jó illatát, azt a vére is kiviszi most a mezőre. Olyan ez a dombtető, akár az asztal: most terítik, júliusban üljük körül. Hogy három- százhatvanöt napon kérész*ül mindig jóUakjunk melierte, az most dől el. Nemcsak Reménypusztán. Nagvárpádou befejezték a vetést: ez már az újonnan belépettek érdeme is Ahogy telefonon keresztül k lehet venni — ez a nagy- srpádi események rövid kjvo- r.ata: A múlt héten aláírták a belépési nyilatkozatot, szombaton Keresztes-pusztáról áthozta a téesz szekere a Kapási család holmiját, vasárnap be- lendezkedtek az új lakásban, hétfőn reggel meg lét lányával kiballago.t a bru'édveze- 16höz: — Elkezdnetjük. Ami ann/:t tesz. hogy a munkát is, meg az új életet is. Hétfőn egész nap a haragos-szín búzát lárták: mintha füstöt vetett volna a tábla. A meglengő szél felkapta, szórta, terítette a pétisót. Szórta Kapási János bácsi, szórta két lánya, — ott serénykedett a búzában az egész tsz. Kedden a lányok a kertészet melegágyaiba, apjuk a nagyhajmási dűlőben vetett. Fél nyolc tájt beszegték a forgót is és mine sötét lett — elkészült minden. — Kész a 212 hold fejt'ágyá zás. — Kész a tavaszbúza. árpa és zabvetés, amit csak ápr.l» 4-re ígértek. És kész a munka egység- könyv is, amelybe rövidesen bejegyzi a könyvelő az első teljesítményeket. A Kapasi csa Iád első hét munkaegységét A tervek szerint harminchét forintot ér majd ősszel belőle egy, de ha Kapásiék úgy akarják, lehet az ötven is. Rajtuk múlik.
