Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-24 / 70. szám

NAPLÓ 1955 MÁRCIUS 24 Kimagasló eredmények a szarvasmarha!örzstenyészelekben A földművelésügyi miniszté­rium értékelte az ország ti­zenegy törzstenyésztő állomá­sának munkáját. Az állomások nak főfeladata a körzetükbe tartozó állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdálkodóknak segítsé get nyújtani szarvasmarha törzstenyészetek alakításához. Az állomások jó munkáját di­cséri, hogy segítségükkel ed­dig már tizennégy állami gaz­daságban, hetvenöt termelő- szövetkezetben és huszonhat községben alakítottak szarvas- marha törzstenyészetet. A száz tizenöt törzstenyészetnek je­lenleg háromezernyolcszáznegy venhat törzstehene van. A törzstenyésztő állomások dolgozói azonban nemcsak a tenyésZanyag kiválogatásához adtak segítséget, hanem állan­dóan ellenőrizték a tenyésztő­munkát, segítették a fejlett módszerek szakszerű alkalma­zását. Elsősorban ennek kö­szönhető, hogy a törzstenyé­szetekben az egy tehénre jutó évi átlagos tej hozam 1954-ben az előző évihez viszonyítva nyolcszázhatvanegy kilogram­mal emelkedett, ami azt jelen­ti, hogy több mint hárommil­lió liter tejjel termeltek töb­bet, mint 1953-ban. Különösen kiugró volt az emelkedés a mohácsszigeti Vörös Fény ter­melőszövetkezet törzstenyésze­tében, ahol az évi átlagos tej­hozam ezernyplcszáztizennégy kilogrammal növekedett és el­érte tehenenként a 4.143 kilo­grammot. A törzstenyésztő ál­lomások és a törzstenyészetek dolgozóinak célja, hogy ebben az évben elérjék a legalább háromezerkettőszáz kilogram­mos évi fejési átlagot Az egész társadalomnak segítenie kell a vasgyűjtést Churchill durva nyomása Franciaország kormányára A tavasz beköszön tével szin te egyidejűleg megkezdődik a városokban és a falvakban a nagyobbarányú vas- és íétn- hulladékgyűjtés. Az ezzel kap­csolatos kérdéseikről Sós György, a könnyűipari mi­nisztérium MÉH gazdasági iro­dájának vezetője többek kö­zött a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda mun­katársának: — Termelőiparunk fokozódó nyersanyagszükséglete megkö­veteli, hogy az eddiginél is nagyobb gondot fordítsunk a vas- és fémhulladék gyűjtésé­re, az üzemekben és a háztar­tásokban található rejtett anyagtartalékok feltárására. A vas- és fémhulladékok össze­gyűjtése jelentős megtakarí­tást eredményez különféle ipa­ri termékek előállításánál. Ha például egy tonnn acélt aka­runk nyersvasból előállítani, akkor előzőleg két és fél ton­Angol labdarúgó- csapat jön Budapestre London: Úgyszólván vala­mennyi angol lap hírt ad ar­ról, hogy a Tottenham Hots­pur, az egyik legnépszerűbb angol labdarúgó csapat má­jusban Budapestre jön. Az an­gol együttes három mérkőzést játszik Magyarországon. Az angol lapok ezzel kap­csolatban megállapítják, hogy 1939 óta ez lesz az első eset, hogy angol klub-csapat Ma­gyarországra látogat el. na vasércet kell kibányászni A kibányászott ércet különbö­ző technológiai műveleteknek kell alávetni, s ehhez a folya­mathoz két tonna elsőrendű kokszolható szenet kell bizto­sítani. Ezzel szemben, ha az acélt vashulladékból állítjuk elő, megtakarítjuk az érc bá- nyászását, a közbeeső techno­lógiai műveleteket és az érté­kes szén felhasználását. Ez az egy példa is igazolja, hogy az acélgyártás növelését nemcsak a kohászok segíthetik elő a kohóknál é3 martin-kemencék nél, nemcsak a bányászok az érc- és szénbányászatban, — hanem a városok és a közsé­gek vas- és fémgyüjtői is. Érdemes néhány példát em­líteni, hogy egy-e.gy mázsa vas hulladékból mi mindent lehet előállítani. Egy mázsa hulla­dékból háromezerhatszáz mé­ter távvezeték készülhet, más­fél mázsa hulladéftovas fel­dolgozásával tíz kerékpár vas­alkatrészeit fedezhetjük, hu­szonöt mázsa vashulladék már egy traktor előállítását teszi lehetővé. Érdemes tehát alapo san körülnézni falun és vő-' rcson egyaránt. A gyűjtést a MÉH vállala­tok is végzik, eredményesen azonban csak akkor , dolgoz­hatnak, ha széleskörű társa­dalmi segítségben részesülnek A feladat kettős. Az egyik: állami vállalatoknál, intéze­teknél gyűjteni a vashulladé­kot természetesen csak azokat, amelyek ténylegesen hulladék nak tekinthetők. A másik lehetőség: a lakó- területi gyűjtés. A feladat itt már lényegesen nehezebb. S éppen eöértt különösen nagy szerepe van a társadalmi és tömegszervezeti segítségnek. Itt is elsősorban a fiatalok, a DISZ-eeek és az úttörők vé­geztek már eddig is Jó mun­kát. — Feltétlenül számítunk a tanácsokra is, s a tanácsoknál dolgozó hulladékgyűjtő al­bizottságokra. Mint a lecsóm- tosabb és legátfogóbb tömeg­szervezetünk, a fémgyüjtó bi­zottságok útján hatalmas len­dületet adhat a városi ég fa­lusi gyűjtésnek. Párizs (TASZSZ) A március 21-1 párizsi esti lapok ismerte­tik 'azt a levélváltást, amely ez év januárjában zajlott le Mendes-France volt francia miniszterelnök és Churchill angol miniszterelnök között. Január 5-i levelében Men­des-France arról tájékoztatta OhurdhiLHit, hogy végétért a párizsi egyezmények ratifiká­ciós vitája a nemzetgyűlésben és hangsúlyozta, hogy „a vi­ta igen nehéz volt”. Mendes- France azokra a nehézségekre is rámutatott, amelyeket még le kell küzdeni annak kivívá­sa érdekében, hogy Köztársa­sági Tanács jóváhagyja a szó- baníorgó egyezményeket Ez­zel kapcsolatban ajánlotta a közvélemény meggyőzését ar­ról, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása „nem akadá­lyozza a békepolitika folytatá­sát" Mendes-France a levél- hes mellékelt feljegyzésben négyhatalmi tárgyalásokat ja­vasol májusra „azzal a felté­tellel, hogy eddig az Időpontig Franciaország ratifikálja a pá­rizsi egyezményeket”. Mendes-France hírül adta: a Szovjetunióval való tárgyalá­sokra vonatkozó javaslatát az a törekvés diktálta, hogy meg nyugtassa a nemzetközi nézet- eltérések békés rendezését kö­vetelő francia közvéleményt. Hangsúlyozta, hogy a nemzet- gyűlési vita során ilyen tár­gyalások lehetőségére történt A moszkvai ,.Szergo Or­d/.sotiikidzc" szerszámgépgyár olyan szerszámgépeket gyárt sorozatban, amelyekkel a var­rógépek főalkatrészeit munkál­ják meg. Az új szerszámgépen egyidejűleg több műveletet vé gézinek és felére csökkentik a kézierővel végzett munka mennyiségét. A képen: Szerelőlakatos bri­gád szereli az új szerszámgé­peket. (Foito: N. Szltnyikov) Több. mint háromszáz­millió bckculáirús Peking (Uj Kína):- Eddig 307,312.714-en írták alá Kíná­ban a Béke Világban ácsn ak az atomfegyverek betiltását köve­telő felhívását. Ilymódon már eddig nyolc­vanmillióval több aláírást gyüj töttek, mint az atomfegyverek eltiltását követelő 1950-es stockholmi felhívásra. A német felfegyverzés ellen Párizs (MTI): Franciaország ban a német felfegyverzés el­lenzői hatalmas erőfeszítése­ket tesznek, hogy a szenátorok tudomására hozzák a francia nép akaratát. Kedden az ország különbö­ző vidékeiről sok autóbusz szállította Párizsba a városok, gyárak, üzemek, hivatalok és a frontharcosok küldöttségeit. A küldöttségek a vita során felkeresik majd a köztársasá­gi tanács pártcsoportjait. Szerdán este tömeggyűlés lesz a párizsi téli sportcsar­nokban a párizsi szerződések ratifikálása ellen. Szerződések elleni mozga­lom igen nagy hullámokat ver. Az utolsó jelentések sze­rint Drome megye Saint-Pauí járásának tíz polgármestere közül kilenc táviratban szólí­totta fel a megye két szenáto­rát, ne írja alá a párizsi szer­ződéseket. Hasonló felhívást intézett Rhone-megye 384 me­gyei, illetőleg községi tanácso­sa a megye szenátoraihoz. A tiltakozást elsőnek Vionnoy, lyoni helyettes polgármester irta alá. A két és félmillió ta­got számláló volt francia front­harcosok szövetsége kinyilvá­nította. hopv ellenzi a nőmet mllltárizmus feltámasztását. a 50 éve halt meg, 1905. i március 24-én. Bár tulajdon- 3 képpen a felnőtteknek szánta 3 müveit, mégis az ifjúsági iro-\ a jánlom legnagyobb klasszikusá­vá vált. Ma is elsősorban a fia 3 tol olvasók egxjik legnépsze- 3nibb kedvence. ^ Pedig egy időben új ifjúsá- *gunkat óvták Verne Gyula * műveitől. Hamis, elavult is- Amereteket terjeszt: ez volt az Aegyik vád; nem realista író, 3nem. a valóságos élet, hanem a 1 fantasztikumok, a kalandok íirént kelti fel a fiataloi: ér- Adeklődésél: ez a másik. De *mind hiába: Verne Gyula a megtalálta az utat a mai olva­ssák szivéhez is. S Mi a titka könyvei nagy ha­jtásának, Verne Gyula elpusz­títhatatlan varázsának? 3 Az egyik és bizonyára a leg­több az, hogy olyan új műfaj­iban alkotott értékeset, amely a azóta is legközelebb áll az if- Ajúsághoz: megalapította a tu- idományos-kalandos rpgény “műfaját. Aki foglalkozik az if­júsággal, tapasztalhatta, hogy a tizedik év körüli életkorban milyen nagy mértékben fellán­gol benne a környező világ és az alkotó emberi tevékenység iránti érdeklődés. Szinte az egész világ gyors megismerésé­ire törekszik; mágikus erővel vonzzák a távoli ismeretlen országok, a világmindenség nagy titkai, a kalandok, az |egzotikumok. Hiába adunk mást a fiatal olvasók kezébe, imint ami megfelel érdeklödé- isüknek, egyéniségüknek; az leletkori sajátosságok ellen nem harcolni kell, hanem eze­ket figyelembe kell vennünk iés pedagógiai céljaink szolgála­tába kell állítanunk. Verne iGyula ezt tette, elsősorban ez 3a magyarázata rendkívüli ha­J VERME GYULA (1828—1905) < fásának, igyarázala S ez annak a is, ma­kog u könyveit ma is szívesen adjuk az ifjúság kezébe. A tudomány akkori eredmé­nyeit felhasználó és a tudo­mány jövőjéről ábrándozó tör­ténetei nemcsak izgalmas, ér­dekfeszítő olvasmányt nyújta­nak az ifjúságnak, hamm ugyanakkor fok természettudo­mányos ismeretanyagra és problémára is felhívják a fi­gyelmet. Regényeinek egyik csoportja titokzatos vidékekre viszi el az olvasót: földalatti tájakra, a világűrbe, a föld mágneses pólusaira stb: ezzel elégíti ki olvasói kalandvágyát; ugyanakkor az érdekfeszítő cse lekmény keretében érdekes geológiai, csillagászati, fizikai ismereteket is közöl: így elégí­ti ki a Jiatalok tudásszomját, így ébreszti fel bennük a vá­gyat tudományos hipotézisek megalkotására és megvalósítá­sára. („Utazás a Holdba”, Uta­zás a Hold körül”, Utazás a Föld középpontja felé”, nA jégszfinksz” stb.) Regényeinek másik. cso­portja kalandos utazásokról szól. Ezekben reális földrajzi ismeretek nyújtására töreke­dett. Ö maga is sokat utazott, a valóságból gyűjtötte az anya got. „Különös utazások” cím­mel hatalmas ciklust tervezett, amelyben a Sarkvidéktől az Egyenlítőig a föld minden jel­legzetes táját, országát, népét be akarta mutatni. S miköz­ben a fiatal olvasók olvassák a teljesen meg nem valósult írói terv elkészült regényeit, úgy érzik, ők maguk a köny­vek tengerjárói, utazói, s ezek­kel együtt fedezik fel a föld távoli vidékeinek jellegzetessé­geit, („A 15 éves kapitány”, „Grant kapitány gyermekei”, „Strogoff Mihály” stb.) Műveinek külön csoport­ját képezik úgynevezett „robin- sonád”-jai. Ezeknek hősei leg- többnyire elhagyatott szigetek­re kerülnek, Robinson módjá­ra élnek. „A rejtelmes sziget­ben például egy mérnököt, egy újságírót, egy tengerészt, egy négert és egy fiatal fiút lég­hajón a szél egy szigetre so­dor, s itt szinte a semmiből mindent előteremtenek, amire szükségük van, elsősorban a mérnök tudása eredményeként. Ilyen „robinsonád” még a „Kétévi vakáció”, „A robinso- nok iskolája” című mű is. Bár a fő mondanivaló általában az, hogy az emberi tudás és a le­leményesség minden helyzet­ben győzedelmeskedik, ezeket a műveket mégis bizonyos óva­tossággal szabad csak a fiata­lok kezébe adnunk. „A robin- sonok iskolája” például azt sugározza, hogy az a nevelés készíti elő helyesen az ifjúsá­got az életre, amelyet egy el­hagyatott sziget nyújt az oda­vetődő fiatalembernek. Ez a rousseauista szemlélet többi „robinsonád”-jában is kisebb- nagyobb mértékben megnyilat­kozik. Vannak Vernének olyan re­gényei is, amelyekben nem a tudomány és az emberi lele­ményesség vagy a nagy felfe­dések hőseit ábrázolja, hanem a hazaszeretet és a szabadság- mozgalmak nagy alakjait. „Sándor Mátyás” című regé­nyében például a magyar sza­badságharc egyik hőséről ír, aki 1860-ban társaival felkelést akar kirobbantani a Habsbur­gok ellen, t> aki külünbözö íz~ utalása „elősegítette azt, hogy bizonyos számú képviselő a párizsi egyezmények mellett szavazott.” Ugyanakkor Men­des-France elhallgatta azt, hogy az általa javasolt tárgya­lásoknak érinteniök kell-e a német kérdést. Mendes-France javaslataira Churchill élesen visszavágott. A levél ismét leleplezne Chur- chillt, -=. az angol parlament­ben nemrég elhangzott kijeién tései ellenére — mint a Szov­jetunióval való tárgyalások el­lenzőjét. „Nem tudom elkép­zelni — írja Churchill — hogy a jelenlegi körülmények között közös ügyünk érdeké­ben hasznos lehetne egy négy hatalmi értekezleten bármi­lyen tárgyalás a szovjetekkel — még az egyezmények elő­zetes ratifikálásának feltétele mellett is.” Churchill a továbbiakban a diplomáciai gyakorlatban pél­dátlan fenyegetésekhez folya­modott Franciaországgal szem ben, „nemzetközi elszigetelés­sel” fenyegetve meg Francia- országot arra az esetre, ha nem rendeli magát alá az amerikai angol diktátumnak és nem ra­tifikálja haladéktalanul a pá­rizsi katonai egyezményeket. „Attól tartok — folytatódik a levél, — hogy a végtelen halogatások az Atlanti-óceán oldalán tanulmányozott más határozatok hozatalához vezet­hetnek. Személyesen határo­zottan ellenzem az amerikai és angol csapa tőle kivonását a kontinensről, ön számíthat ar­ra, hogy a lehetőségekhez ké­pest ellenzem az úgynevezett „perifériális” stratégia koncep cióját, viszont mint miniszter­elnök és mint képviselő köte­lességemnek tekintem az úgy­nevezett „üres bársonyszék” politikájának támogatását, jól­lehet ez lényeges katonái és politikai változásukat vonhat magával a NATO összetételé­ben”. Churchill ilyen formán azzal rémítgeti Franciaországot, hogy „bársonyszéke üres” lesz, vagyis, hogy Franciaor­szágot távol tartják a nemzet­közi kérdések megoldásától. Ezután Churchill leszögezi, hogy a Franciaország részvé­telével kötött „szövetséget” az Egyesült Államoknak „Nagy- Britanniával, a brit nemzet- közösséggel és a Német Szö­vetségi Köztársasággal" kö­tendő ,.szövetségével” cserélik fel. Churchill demagóg módon azt állítja, hogy „mélységes szeretet" fűzi Franciaországhoz Levelének befejező részében ismét fenyegetőzik, hogy ha Franciaország nem adja bele­egyezését a német mildtariz- mus feltámasztásához, „elszi­geteltségbe kerül, elveszti be­folyását a szabad világ többi részében, s ezzel Franciaor­szágot állítólag „szörnyű sors­csapás” éri. Párizsi újságírókörök szerint a Mendes-France és Churchill között történt levélváltás nyil- vánosságrahozatala kettős célt szolgál. Elsősorban a francia uralkodó körök a Köztársasági Tanács ratifikációs vitája előtt azt a hazug benyomást igyek­szenek kelteni, hogy aktív hí­vei a nemzetközi tárgyalások­nak. Másodsorban fokozott nyomást szeretnének gyakorol­ni a Köztársasági Tanács tag­jaira éa ebből a célból Chur­chill durva fenyegetéseit akar ják felhasználni. Párizsi poli­tikai megfigyelők vélemény« szerint azonban az ilyen fényé getések inkább ellenkező ha­tást kelthetnek és a Francia- országra gyakorolt példátlan külföldi nyomás bizonyítékául szolgálhatnak. Ami Churchiílnek a „nem­zetközi elszigetelésre” vonat­kozó érvelését illeti, a legelő­relátóbb francia parlamenti képviselők kitűnően tudják, hogy ilyen „elszigetelés” From- ciaországot nem a párizsi egyezmények elutasítása ese­tén, hanem a nyugatnémet­országi militanzmus újjátereon lésével és Franciaországnak másodrendű hatalommá sül­lyesztésével járó ratifikálása esetén fenyegeti. A Szovjetunió Vörfis- kereszt és VBrösfélhoId Társaságai Szövetségének végretoajtöbízoUsága nyilatko­zatban tiltakozott amiatt, hogy a NATO tanácsa megbízta az északatlanti szövetség katonai parancsnokságát, dolgozza ki az atom- és hidrogénfegyver és egyéb tömegpusztító fegy­verek alkalmazásának tervét. Az ázsiai és afrikai országok értekezlete elé Newyork (TASZSZ): Az amerikai sajtó egyes közlemé­nyei toválbbrn 1« arról tanus- _ kodnak, hogy az Egyesült Ál" »AÁ'Iamok meg akarja hiúsítani galmas kalandok árán kiszabó í32 ázs5al ** afrikai országok dúl a börtönből, hogy később*értekezletének normális mun­bosszút älUon^ az™ rulóZn ikTK^n in ^ Sándor alakját kétségtelenül► Az E®resült Államoknak az romantikus írói módszerrel db-►értakezlettel kapcsolatos aggá- rázolja, de ez nem rosszhatású, t i%aií ériritve Haitian, * New sőt: éppen romantikus felna-l Tímea tudósítója han­gyitottságában válik az ifjúságt^07^^- ® K£nai Népfcöztár- szabadságharcos eszményképé-^. megmutathatja az érte- * r-kezleten, hogy „képes biztosí­tóé. Verne ábrázolta műveiben ”,—', . , a görögök szabadságharcát („ A E ^.m . ^ ‘biztosít is olyan tech­lángbanálló szigettenger”), iötj ni^ai f^élyt, amely szükséges a bolgárokét is („A dunai ha-ia baráti ázsiai és afrikai or- jós”). Több művében szót emei” hágóknak” gazdásági fejlőde- -----’ rabszolgarend- E sükhöz. Hamilton a továbbiak ­az embertelen szer len embertelen ^ elismeri, hogy az i r ellen is. („Észak a Del afr;toai országok nagy „Kétévi vakacio stb.) £ sve]met tanúsítanak a £ ázsiai fi' Szov­n”, „Kétévi vaicacio siu.j ­Mindebből megalkothatjuk gyeimet tanúsítanák a Szov- Verne-kép helyes körvonalait: E je tűni ónak a gazdaságilag Verne Gyula könyvei a fia-* gyengén fejlett országok szá­lai olvasók életkori sajátossá-Ernára nyújtandó technikai se- gainak nagy mértékben meg-►hűségről szóló javaslata iránt. felelnek. A kalandosság, a fan-rEz&k az országok meg vamtek tasztikum. ugyanakkor a világ E győződve arról, hogy Jelenle- megismerése iránti vágy ul:at*&1 helyzetük a nyugati kapí- úgy elégíti ki, hogy közben* tál izmus, különösen az Egyé­béivé« irányú nevelői hafásfjsült Államok kizsálcmányolá- sugároznak művei: a valóságosának következménye.“ „Fi-gye £*—«'"■»i-Elemibevéve azt a lelkesedést, J--------„ _ _ mű ket, fejleszti alkotó képze-ő— folytatja Hamilton, —urc létükét, konkrét ismereteket is£ hret a gazdaságilag elmaradt nyújt, s közben a szabadság-t országok nyilvánítottak az eszmék rajongóivá teszi őket. E atomenergiával hajtott vitia- műveitől tehát moserőművek iránt, még en­nem kell féltenünk ifjúságun- ncl is fontosabb, hogy n Szón­kat. Nem ezek keltik fel benne a kalandvágyat, a romantika Verne Gyula---— »- -***'• ~ ~ llOi lil i.Ctii lUjuiwsj, je tunió nemrég javasolta: u - -----------„.közti az atomreaktorról szer­ir ánti hajlamot, hanem inkább ismeretest.“ Hamilton koz­helyes irányban vezetik le eze- E loményéből kitűnik, hogy sz két az életkorral együttjáró E Egyesült Államok éppen el- hajlamokat. ►lenikező álláspontot képvisel, ►amit elítélnek az ázsiai orszá- Hazaianan Franciaország-*gőkiban. ban kevés szó esik róla. A leg-* Mint a New York Herald több francia irodalomtörténet-ETribune tudósítójának közié­ben csak egy-két mondatot ta- £ menyéből látható, az Egyesült látunk Vernéről. A SzovjetÁllamok reményeket tápiái unióban viszont^ napról-napra i aziránt, hogy az Egyesült Ál­nő a népszerűsége, regényei-Elamok katonai szerződéseivel nek több szovjet filmváltoza-1 behálózott országok az érte­iét mi is láthattuk. Nálunk is íkezleten „támogatni fogják a egyre több müve jelenik meg távolkeleti és ázsiai politiká­éiból, s ezeket jól felhasznál- ját.“ Az amerikai sajtó ezek- hatjuk erkölcsi és esztétikai« hc;z az országokhoz Törökorszá nevelőmunkánkban. Egot, Thaiföldet és Pakisztánt DR, KÖLT A FERENC ► sorolja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom