Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-16 / 63. szám

2 NAPLÓ 1955 MÁRCIUS 16 Április negyediké nélkül nem valósulhattak volna meg 1848 március IS célkitűzései Budapest ifjúságának nagygyűlése Nemzeti ünnepünk és »föld­osztás tizedik évfordulója al­kalmából a DISZ Központi Ve­zetősége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a DISZ Budapesti Bizottsága kedden délelőtt nagygyűlést rendezett „ Nemzeti Múzeum kertjé­ben. Március 15-e hagyományos ünnepére a főváros fiataljai­nak sokezres tömege gyűlt össze a történelmi épület szá- zaaos falai alatt. Csepel és Újpest ifjúmunikáseii, az isko­láik és egyetemek diákjai, néphadseregünk ifjú harcosai vonultak fel nemzetiszín és vörös lobogók alatt, hogy hősi napokban hős elődeinkre em­lékezzenek. A szocialista hazát építő, védő ifjúság nagy sze­retettel és kegyelettel gondol példaképeire, azokra a márciu­si ifjakna, akik Európa tava­szán keltek fel a zsarnokság elien. S büszkén gondolnak vissz a ezen a napon arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt a Szovjet Hadsereg felszabadító harcai nyomán eldőlt az évezredes per: a kommunisták kiosztották a nagybirtokosok földjét jogos tulajdonosainak, a dolgozó parasztságnak. A nagygyűlésen résztvett Szakalli József, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének első tit­kaira, Dögéi Imre, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Szabó István al­tábornagy, Altomáré Iván élel­miszeripari miniszter, Szabó Gergely, a minisztertanács tit­kárságának vezetője, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtifká­nár János, » DISZ Központi Vezetőségének titkárán, Pécsi János a M unkaerőt artaáékok Hivatalának elnöke, Sz/ücs Ba­jos, a budapesti pártbizottság titkára. Virág Ede ezredes, va­lamint politikai és társadalmi életünk több kiválósága. Ott volt P. U. Brovtaa, Sztálin-dí­jas író, Bjelorussz írók Sző vétségé elnöke, a Szovjet írók Szövetsége elnökségének tag­ja. A nagygyűlést úttörők kürt­szava vezette be, majd a Himnusz hangjai után Perjési László alezredes, a DISZ KV tagja mondott megnyitót, majd Sinkovits Imre, a Nem­zeti Színház tagja Petőfi Nemzeti doll“-át szavalta el. Elsőnek Dögéi Imre, ez MDP Központi Vezetőségének tag­ja, a Hazafias Népfront Or­ra, Gosztonyi János, Hollós I szágos Tanácsa elnökségének Ervin. Kádas István és Mól- | tagja mondott beszédet. Dögéi Imre elvtárs beszéde A márciusi ifjak arany­betűvel írták be nevüket a történelem könyvébe és né­pünk szívében örökké élni fog a hős márciusi ifjak emléke. Százihét évvel ezelőtt a már­ciusi ifjúság összefogott a pesti néppel és határozott cse­lekedettel az európai haladás széles országútjár^ vitte or­szágunkat. A Magyar Kommunista. Párt megalakulása óta. amint ezt a történetem bizonyítja az igazi magyar hazafiak a kommunisták voltak. Az ille­gális találkozásokon, munkás- gyűléseken, a terrorral dacol­va ünnepelték az igazi Petőfit, Kossuthot, Táncsicsok A II. világháború idején 1942 március 15-én a párt és a kommunista ifjúság ve­zetésével tüntettek a fővá­ros dolgozói a bekéért, ha­zánk függetlenségéért, a de­mokratikus Magyarorszá­gért. Nekünk, / a mi korunknak jutott osztályrészül, hogy az t 1848-ban megkezdett művet, f a polgári demokratikus fórra- J oabnat befejezzük és tovább- 6 fejlesszük szocialista átalaku­lássá. 1818 március 15-ére emlé- < kezve, tehetetlen nem gondol­ni 1945 tavaszára, a felszaba-1 dulásra, amely ez elbukott for i radalmak évszázadai után i meghozta történelmünk leg­nagyobb fordulatát. Ezért van az, hogy ma, amikor emlékszünk a < 48-as hősökre, ugyanakkor » emlékezünk a felszabadító < szovjet harcosokra is és meg i hajtjuk fejünket azok előtt( a sirok előtt is, ahol a har-( cokban elesett szovjet hősök 1 pihennek, akik életüket ad- 1 Iák azért, hogy valóra vál-1 jón Kossuth jobbágy- és1 parasztka tonáinak álma,1 hogy a föld, az erdő, az or- | szág a dolgozó népé legyen. , Április 4-e nélkül nem va'ó ^ sulhattak volna meg 1848 < március 15 célkitűzései. A felszabadulás óta eltelt1 tíz esztendő* alatt pártunk ve­zetésével nagy utat tettünk meg. Elmaradt országunkat erős, ipari országgá fejlesztettük, s | ma már újra, —*• úgy, mint, 1848-ban — az élenjáró nem- i zetek között foglal helyet a i mi hazánk is. A március 15-ére való em­lékezés arra is figyelmeztet bennünket, hogy vívmányain- 1 kát, népünk szabadságát, nem- ( zetünk függetlenségét éberen1 kell őrizni. Békés, alkotó mun 1 kánk közepette egy percig sem ' feledkezhetünk meg arról,1 hagy az amerikai imperialisták j egyre nyíltabban folytatják az új háborúra való előkészületei, két ■ Bennünket különösen közel-j ról érintenek a támadó német, hadsereg feltámasztására irá­nyuló próbálkozások. A né­met agresszió évszázadokon át mérhetetlen szenvedést okozott i népünknek. Ezért érthető, ha i a magyar dolgozók milliói egy emberként támogatják pártun-i Itat, a Magyar Dolgozók Párt i JÓT éu kormányunkat a német i miUtarizanus újjáélesztése el­leni küzdelemben. *A mi népünk eddig is kivet­te részét a háborús veszély ellen folytatott harciból, a jö­vőben is a békéért küzdők él­vonalában altar haladni. Né­pünk helyesli kormányunk békapolitikáját. amely szem­behelyezkedik a háborús gyúj­togatok minden békeellenes cselekedetével. A magyar nép telkesen üdvözli és a legmesz- szebbmen ókig támogatja a Szovjetunió kezdeményezéseit amelyek az európai biztonság megteremtésére irányulnak. A szocializmus építése, az életszínvonal emelése, a bé­ke ügyének, hazánk függet­lenségének hatékonyabb vé­delme fokozott munkát igé­nyel. A szocializmust építe­ni, az él r tsz ín von a' at emel- » ni, a békefront ránk eső szakaszán szilárdan helyt­állni csak úgy lehet, ha töb­bet, jobbat és olcsóbbat ter­melünk, ha minden téren takarékoskodunk, ha minden egyes ember pontosan tel­jesíti állampolgári kötelezett ségét. A szocializmus építése lehe­tetlen a munka magas terme- ékenyságéért vívott harc nél­kül. Fejlett nehézipar és fej­lett szocialista mezőgazdaság nélkül az életszínvonal állan­dó emelését nem lehet bizito- íítani. Aki ennek az ellenke­zőjét állítja, félrevezeti a né­pet. Az életszínvonal emelése zsák akikor nyugszik szilárd alapon, ha az a munkára, a ermelésre épül Az előttünk áfló nagyszerű célikrtűzéeeink végrehajtásá­ban komoly szerep vár az ifjú­ságira. Az ifjúság országunk jövője, amntak megtestesítője. Az ifjúság a mi jövőnk, ami i-eménységünfc. Az ifjúságnak cell a szocializmus ügyét győ­zelemre vinni. Az ifjúság egyik legfőbb fel­adata, hogy tanuljon. Ha nem tanulnak, rossz vezetői Tesznek » szocialista építés­nek, mert a tudomány elsa­játítása nélkül lehetetlen a szocialista társadalom fel­építését vezetni. Az ifjúság nevelésében és szervezésében nagy szerep vár az ifjúság nagy, harcos szer­vezetére, a DISZ-re, a DISZ néhány hónap múlva tartja II. kongresszusát. A fiaitalok százezrei már lelkesen készülnek a kongresz szusra, valamint április 4., ha­zánk felszabad ításának méltó megünneplésére. Ezt a lelke­sedést toválbb keli fokozni. Pántunk azt várja, a fiatal­ságtól, hogy se. elkövetkező naposában, hónapokban úgy dolgoznának, hogy a termelés- bún. a tanulásban szilárd helyt állásukkal méltónak bizonyul­janak a márciusi fiatalokhoz. Minden eddig elért eredmé­nyeink alapja és egyben jö­vőbeni sikereink záloga a mun kásosztály és a dolgozó pa­rasztság szilárd szövetsége, a nemzeti erők összefogása pár­tunk vezetésével. Pártiunk, kormányunk azt, várja egész dolgozó népünktől, a munkásosztálytól, a dolgozó parasztságtól, a rnűszaiki ér­telmiségtől, a tudomány, a művészeit képviselőitől, és nem utolsó sorban az ifjúság­ól, hogy legjobb képességük, tudásuk szerint munkálkodja­nak a nemzeti erők összefogá­sa, nagyszerű célkitűzéseink megvalósítása, szeretett ha­zánk felvirágoztatása érdeké­ben. Dögéi Imre elvtárs nagy :.apssal fogadott beszéde után Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének tit­kára emelkedett szólásra, majd a budapesti ifjúság nagygyű ése a flz atemerő bél és felhasználása a iKSzsgazdasáylisii Moszkva (TASZSZ): A Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának biofizikai intézete tanulmányozza az atomerő me­zőgazdasági felhasználását. Rádióaktív izotópokat már évek kel ezelőtt felhasználtak me­zőgazdasági növények magvai- nak besugárzására. Megállapí­tották, hogy a megfelelő ada- golású besugárzás növeli a ter­méshozamot, illetőleg meggyor­sítja a növekedést, a fejlődést. Érdekes kísérletet hajtottak végre egy Moszkva környéki szovhozban. Kilencvennégy na­pi sugárzás után a cukor mennyisége a cukorrépa-gyö­kerekben kétszeresére nőtt, a 1 elvégzésére. cukorrépatermés pedig tíz-tt- zennégy százalékkal növeke­dett. Kedvezően hatott a su­gárzás a pohánkára is. A nö­vény erőteljesen fejlődött, a szokásosnál hét-nyolc nappal előbb virágzott ki. Nem lehetetlen, hogy a rá- dioaktív sugárzó berendelések nemsokára megjelennek majd a legértékesebb növényekkel — a gyapottal, az olajosmag­vakkal — bevetett területeken is. Az utóbbi időben több mint négyszáz embert képeztek ki a biofizikai intézetben a rádio- oktiv izotopok besugárzásának A Béke Vílágtanáes sajtóértekezlete Bécs (TASZSZ): A Béke­világtanács március 14-én saj­tóértekezletet rendezett a Bé- ke-Világtanács Irodája március II:—13-i ülésének határozatai­val kapcsolatban. Isabelle Blume, a Béke-Világ tanács titkára közölte, hogy az iroda megvitatta az atomhá­ború előkészítése elleni világ- mözgalom, valamint az 1955 május 22—29-én Helsinkiben tartandó Béke-Világtalálkozó kérdését. Artur Lunkvíst, a Béke-Vi- lágtanács alelnöke nyilatkoza­tában hangsúlyozta, hogy az atlanti tanácsnak az atomfegy­ver alkalmazásáról hozott ha­tározatot, Nyugat-Németórszág remilitorizálásának tervei, Angliának az atomfegyver gyártásába való bekapcsolása és az Egyesült Államok agresz- sziv cselekedetei a Távol-Kele­ten nagymértékben fokozták az atomháború veszélyét. Ezért a Béke-Világtanács feladata: harcra mozgósítani a világ né­peit az atomháború veszélye ellen. Ezután felolvasták a Béke­világtanács Irodájának ülésén elfogadott felhívást és nyilat­kozatot, majd a Béke-Világ- tanács Irodájának tagjai vá­laszoltak az osztrák és külföldi újságírók számos kérdésére A német kérdés békés meg­oldásával foglalkozó gyűlés Párizsban véget Párizs (MTI): Hétfőn este a párizsi szociális múzeumban a német kérdés békés megoldá­sával foglalkozó gyűlést tar­tottak. A gyűlésen felszólalt ( ___ _____^__^ ^ Jacques Debu-Bridel köztársa­Szó zat hangjaival ért 1 sági-szocialista szenátor, Pierre I Lebon gaulleista képviselő, 4 Baranya Me gyei Keltető Vállalat / * Xavér utcai telepén tavaszra ké­szülődnek. A gépterem tavaszi hangoktól vissz­hangzik. Csip-csip-csip-csip — csipogja ezer és ezer apró naposcsibe. Az egyik kendermagos, a másik fogolyszínű. A harmadik sárga, a negyedik kopasz- nyakú. Valamennyi vidáman bontogat­ja kis szárnyát. Egyetlen fehér Leg­horn sincs közöttük. Mindegyik magyar fajta, amelynek húsa ízletesebb és a betegségekkel szemben is ellenállóbb, mint a Leghorn. A csipogó apró jószágokat Kézdi Cé- záné ládákba rakja, hogy mielőbb el­jussanak a termelőszövetkezetekbe és egyéni gazdákhoz. Kishegedüs Pál mű­szerész pedig azt figyeli, a keltetőgé­pekben meg van-e a szükséges 37 fokos' hőmérséklet, hogy a tojásból újabb csi­bék bújjanak ki. A naptár február 24-ét mutatott amikor megkezdődött az idei első kelés és azóta hetenként kétszer keltetnek. Február 24-től a mai napig összesen 200.000 tojást helyeztek el a keltető­gépekbe és eddig több mint 50.000 na­poscsibe kelt ki. — Hosszú a tojás útja, amíg abból a csibe kibújik, — mondja Szatmári Ele­mér, a vállalat igazgatója, aki végig­kalauzol a tisztaságtól ragyogó üzemen. Lemegyünk a pincébe. Ez a tojás első állomáshelye. Itt tárolják, mérlegelik, válogatják. Kis Ilona és Orosz Mátyás- né a keltetésre alkalmatlan tojásokat lebélyegzik és félreteszik. A megfelelő­ket tálcára helyezik, felviszik a gépte­rembe. Kigyullad a kvarclámpa kékes fénye, ráhull a sokezer fehérlö tojásra. Meg­kezdődik a tojás kvarcolása, hogy az érrendszer bővebb, az embrió pedig erő­sebb’ legyen. Ez Kodinyec szovjet pro­fesszor módszere alapján történik. — Eredménye: a csibék átlagban 4 granv> mai súlyosabbak lesznek, Besötétített terembe lépünk. Négy lám­pa fénysugara mellett fehér munka­köpenyben négy dolgozó átvilágítja a !tojásokat. Azt figyelik, friss-e a tojás, a fehérje tiszta-e, a sárgája központi fekvésü-e, határozatlan körvonalú-e^ foltmentes-e. Itt állapítják meg, hogy a tojásból lesz-e csibe és az életképes lesz-e. Ennek a vizsgálatnak köszönhető, hogy amíg az elmúlt évben az országos keltetési átlag 63.1 százalék volt addig a Baranya Megyei Keltető Vállalat 77.8 százalékos keltetési átlagot ért el. A vállalat csirakorongvizsgálati eredmé­nyeit,, állandóan kéri és figyelemmel kí­séri Tretyakov szovjet professzor, a „Pttcevodsztva° (Baromfitenyésztés) c. lap főszerkesztője és Orlov professzor, akik hasonló vizsgálatokat és kutatáso­kat folytatnak. A csirakoronyvizsgálat után a tojás utolsó állomáshelyére: a keltetőgépbe kerül. Huszonegy nap múlva pedig már kikelnek és vidáman csipognak a napos csibék. Ezután már ládákba rakják őket és eljuttatják a termelőszövetkezetekbe, valamint az egyéni gazdákhoz. A vé- méndi Keleti Fény tsz-nek 1500, a nagy- kozári tsz-nek pedig már 1.200 napos­csibét szállított a Baranya Megyei Kel­tető Vállalat. Az épület előtt éppen most raknak kocsira 850 csibét, amit Ivándárd&ra visznek Varadi Mihály- nénak. Jelenleg 130.000—140.000 előjegyzés van naposcsibére. Minden szerdán és szombaton reggel 7—10 óráig adnak Te* csibét. Esetenként 10.000—11.000 csibét hoz forgalomba a vállalat, darabonként 3 forintos áron. Elhaladunk a faliújság előtt. A táb­lán a vállalat dolgozóinak versenyfel­hívása. Felszabadulásunk 10. évforduló­ja alkalmából versenyre hívták az or­szág közel 100 csibekeltető állomását. Vállalták az I. negyedévi termelési terv túlszárnyalását, a csibekelési százalék norma ffletti teljesítését és az önkölt­ségcsökkentési terv teljesítését. Etienne Nouveau, a volt front­harcosok egyesületének alelnö­ke és Pierre Villon kommunis­ta képviselő, akik valameny- nyien résztvettek a Nyugat- Németország újrafelfegyverzé- se elleni varsói európai érte­kezleten. Jacques Debu-Bridel szená- \ tor kiemelte, hogy amikor az \ ország jövőjéről van szó, min­iden franciának egyesülnie kell Jaz ország védelmében. A fran- Iciáknak tudniok kell, hogy le- Jhetséges a tárgyalás Kelettel. Ja varsói találkozás erre újabb J bizonyítékokat szolgáltatott. A J német felfegyverzésre csak ab- I ban az esetben kerül sor, ha / ebben Franciaország cinkos- J ságot vállal. ^ Ami engem illet — mondot­ta — én megtagadom ezt. Ha ma tárgyalásokat kezdünk, el­érhető Németország újraegyesí tése. Franciaország azon a na­pon, amikor cinkosságot vállal­na a német felfegyverzésben, elvesztené a szabad és békés nagy nemzetet megillető tekin­télyét. Varsóból azt a benyo­mást hoztam magammal, hogy igenis lehetséges Európa béké­je. Zsebeházi Lészlóné immár két év éta Keltető Vállalat tojáslampázó, aki Baranya Megyei A Heves megyei DISZ-bizottság a megye fiataljainak javasla _L.iui1j___________11 ■mi------------------- tára elhatározta, hogy április ,. 4 3-án este, hazánk felszabadu­ÄT-"ÄSS; Uänak évfordulója keltetőt háromszázezres keltetővé pővít- imából a hős szovjet hadsereg jük ki. Megkaptuk a Termény forgalmi J iránt érzett hála. jeléül a me~ Vállalat első és második cmetett ta 4 gye minden községének legma- tárhelytsepet, rgy lényegesen nőve££ 5gasabb pontján háIatüzet gyújt. Ebből az alkalomból a Mátrá­ban, hazánk legmagasabb hegy csúcsán, az 1.015 méter magas Kékesen is hálattizet gyujt és nagyszabású ifjúsági béketalál kozót rendez. A ^megyei DISZ-bizottság kéri az ország összes járási és városi szervezeteit: küldjék el képviselőiket erre az ünnep­ségre, hogy közösen fejezhes­sék ki hálájukat a nagy szov­jet nép és hős hadserege iránt. A DISZ-szervezetek — a Heves megyei fiatalok példája nyo­mán — országszerte gyújtsa­nak hála tüzeket, a fellobbanó lángok is hirdessék népünk köszönetét, háláját, nagy fel- Jszabadítója: a szovjet nép * iránt," így — majd kapacitásunkat. Évi tojásforgal­munk rövidesen 4.000 mázsa lesz. — Ez év őszén Pécsett kis álla tkialli- tást rendezünk, ugyanakkor országos baromfiértekezletet is hívunk össze. Ez alkalommal elsősorban a csirakorong- vizsgálat eredményeit vitatjuk meg. Az^ elkövetkező években iskolát, állategész­ségügyi laboratóriumot, baromfitrágya- feldolgozót, fehérjetakarmányt készí­tünk majd. Az Agrártudományi Egye­sület Kisállattenyésztési Szakosztálya részére szakitöri helyiséget biztosítunk épületünkben. Az iskolák élősarok moz­galma részére kisállatokat, állattartási és állattenyésztési eszközöket hozunk forgalomba létesítendő élő-boltunkban. Ma még csak 27 dolgozója van a vál­lalatnak, de jövőre már százan leszünk ebben a-közel 200 éves régi épületben, amelyet korszerűen átalakítunk. Az épület előcsarnokában asszonyok sorakoznak. Kezükben kendővel leta­kart kosár. A kendők alól pedig kikan­dikálnak a csipogó sárga naposcsibék, a tavasz hírnökei... PUSZTAI JÓZSIÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom