Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-16 / 63. szám

YILAG PBOIETABJAI ECVLfÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ Éljen és viruljon népi demokráciánk alapja, a megbonthatatlan munkás­paraszt szövetség MDP BAD ANYA MEGYEI BIZO TT/A'C A'N A LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 63. SZÄM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1955 MÁRCIUS 16 Tíz évvel a földosztás alán Hazáink felszabadulása ün­nepének előestéjén egy évtize­des órszágépítő munka büsz­keségével emlékezünk meg a magyar népi erők 1945 már­cius 18-ával aratott történelmi győzelmére: „a nagybirtok­rendszer megszüntetésére és a földműves nép földhözjutta- tására.” A Pécsre március hú­szadika körül megérkezett 600-as rendelet ide, Táncsics Mihály' megyéjébe is htrülhoz- ta, hogy vége a 165 földbir­tokos megyénk földjeinek egy- harmadára kiterjedő uralmá­nak és az, amiért hiába égett meg eleven tűzön Dózsa György és véreztek a szabad­ságharc kiegyenesített kaszájú, cséphadarós nemzetőrei — az a Vörös Hadsereg diadalmas fegyverei nyomán valósággá lett! Valósággá lett népünk nagy fiának, Rákosi Mátyás elvtársnak Horthy vérbírósá­ga előtt tett hitvallása, hogy a földet Magyarországon csak a kommunisták fogják feloszta­ni. Még jóformán meg sem száradt a rendelet alján a mi­niszterelnök aláírása, mikor Pécs kommunista munkásai: Somogyvári Sándor és Ger­gely elvtárs, Jámbor Károly és Hámori Lajos a Kokszmű­vektől, Szabella Károlyné és Szekeres László a Porcelán- gyárból, Kaszti Imre a vasút­tól s még többen máris kint- termettak a földigónylő bizott­ságokban, hogy a reakció ár­mánykodásaival szemben meg Védjék a parasztokat. Á baranyai paraszícsaládók tízezreinek új honfoglalása: a kommunisták, a munkásosztály szakadatlan küzdelmének ered ménye. Nem, a földreform korántsem ért véget a kicö- vekelésekkel: azért, hogy a te­lekkönyvben is új tulajdo­nosára íródjék a régi hitbizo- mány, hogy birtokban marad­hasson az új gazda, — nap, mint nap megmozdult a Vö­rös Csepel. Most, amikor vet­ni indulnak a tavaszodó me­zőkre Bóly, Sátorhely, Lippó, Nagydobsza parasztjai, el ne felejtsék: Nagy Ferenc és cim­boráinak országlása idején a csepeliek és a Váci út mun­kásai őrizték meg részükre a Montenuovó, az Albrecht fő­herceg és a püspökség jószág- kormányzóival szemben jogos tulajdonukat! Amíg a munkás osztály verekedett a földek visszaadása ellen, addig az új­gazdák sokszor emberfeletti nehézségekkel küzködve, ön- nönmagukat fogva az eke elé megművelték a nem egyszer elaknásított barázdákat, ho>y a bevetett földekről termést takaríthassanak be a maguk és hűséges szövetségesük ré­szére. így pecsételődött meg ismét a két egymás nélkül nem boldoguló nemzetfenntar­tó osztály, a munkások és a dolgozó parasztok szocializ­must építő szövetsége. Pártunk csak fél munkát végzett volna, ha megáll a földreformnál és nem mutat­ja meg a dolgozó parasztság részére az előrébb jutás, a bol­dogulás kilátásait. Két út áll a falu népe előtt — mondot­ta Rákosi elvtárs a kecskeméti Kenyér-Ünnepen — amelyből az egyik a régi út, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás útja, ahol a fogattal és géppel ren­delkező nagy gazdák kénye- kedvének vannak kitéve a krt- vésbé tehetősek és a szövetke­zeti út, amely egyedül képes a parasztság felemelésére, gaz­dálkodási képességeinek ki­bontakoztatására. Ma, amikor végigtekinthetünk a megye kétszázegynéhány, napról-nap- ra erősödő termelőszövetkeze­tén. megállapíthatjuk, hogy az elsőnek megalakult nagydob- szai, váradúipusztai, adoriám- pusztai kezdeményezés széles visszhangra talált: a legéret­tebb, legöntudatosabb elemei a dolgozó parasztságnak máris szövetkezeti tagok és egyre több kívülálló győződik meg a párt mutatta út helyességéről. Baranyában a szövetkezés mély gyökereket eresztett Olyan mély gyökereket, hogy az egyéni gazdaságokat előtér­be helyező és nem egyszer túl magasztaló másfél esztendő után alig jelent meg a Köz­ponti Vezetőség határozata — máris tucatjával kérik vissza­vételüket a volt kilépettek Drávátokon, Gödrekeresztúron és nap mint nap újonnan ala­kult termelőszövetkezeteket jelentenek a járásokból. Amikor tíz esztendeje meg­indult falvainkban az éleit s a városok népét az éhség csont- keze szorongatta — megjelent a Magyar Kommunista Párt falragasza: „Kaptál földet, adj kenyeret”. Most, hogy régen túl vagyunk az éhezésen, szű- kölködésen, jegyrendszeren, ha szószerinti értelmében válto­zik is, de tartalmában most is igaz, követendő és mozgósító ez a jelszó, a második ötéves tervhez készülődő dolgozó pa­rasztságunk előtt. Akkor a munkásosztály nem adhatott többet a puszta földnél; most már azonban a paraszti jólét megteremtéséhez, a nagyüzemi gazdálkodáshoz nélkülözhetet­len eszközöket teremti elő és bocsát napról-napra mindtöb­bet a falu rendelkezésére. Állampolgári kötelesség mel­lett becsületbeli ügy is a be­adás és adó teljes rendezése, a tavaszi búza vetésterv hiány tálán teljesítése. „Kaptál föl­det — adj kenyeret”. A magyar falu tíz évvel ez­előtt, a nyomor, a tudatlan­ság sötét fészke volt. A muA kás-paraszt szövetség első gyümölcse, a földosztás meg­vetette a paraszti felemelke­dés lehetőségeit, megteremtet­te a paraszti jólét alapjait. Ha dolgozó parasztságunk szünte­lenül erősítve, a testvéri mun­kásosztállyal kötött szövetsé­gét előrehalad a pártmutatta úton, akkor szövetkezetbe egyesítve a parcellákat végig- viheti a földreform végleges célját: a kulturált, gazdag fa­lusi élet megvalósítását. Érezzék jól maguVat közöttünk! Kedves vendégeket köszöntöttünk tegnap városunkban, lélután fél háromkor Pécsre érkezett Tatjana Nyikolajeva ztálin-díjas zongoramüvéiymő, Pavel Liszician, a Moszkvai [agy Színliáz szólistája és Alekszandr Gyegyuhln zongora- lűvész. A Nádor Szálloda előcsarnokába lépő művészeket az ut- Irők virágcsokorral köszöntötték, majd Antal György elvtárs dvözölte a vendégeket Megyénk és városunk minden dolgozója nevében — mon­dta _szeretettel köszöntjük önöket Pécsett. A szovjet mű­és zek mindig szívesen látott vendegeink, mert liangverse- yükkel mindig mély nyomot hagynak városunk kulturális etlErezzék jól magukat közöttünk! Éljen a szovjet és a ma- yur nép megbonthatatlan barátsága! Szovjet vendégeink ezután visszatértek szobájukba. A dél- tánl órákban próbát tartottak. A hangversenyre este 8 órakor Tiszti Klubban került sor. Előre a leiszabadulási műszak győzelméért! Anna-akna a felszabadulási hét első műszakjának hőse A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói már az el­múlt héten megkezdték a ké­szülődést a felszabadulási mű­szak jó eredményeinek bizto­sítósára. A városban és az aknák környékén falragaszok százai jelentek meg, amelye­ken élenjáró bányászok nyi­latkozatát olvashatták az arra haladók s amelyek mind ar­ról szóltak, hogy a ‘ komlói 'bányászok minden nehézség­gel dacolva meg akarják áll­ná helyüket a felszabadulási műszakban. Kedden reggel leszállás előtt az üzemek dolgozói röpgyülé­seket tartottak. A röpgyűlié- sek lelkes hangulatának hatá­s„ csakhamar megmutatkozott a bányából mind sűrűbben a felszínre jövő teli csillék szá­mában is. Az altórón egymás utón gördültek ki a hosszú teli szerelvények s ugyancsak munkában volt Anna- és Béta-akna szálLítógápháza is. Már déli 12 órakor nyilván­valóvá vált, hogy a felszabar QUlási hét első műszakjának legjobbja Anm-akne, amely­nek dolgozói elhatározták, hogy bebizonyítják: lelkese­désben, küzdeni akarásban az Arana-aknaá bányászok között sincs hiány. Titokban abban is reménykedtek, hogy ez el­következő két hét során olyan eredményeket érnek el, amely lyel elnyerik a felszabadulási hét győztes üzemének kijáró 10 ezer forintos jutalmat. Amikor délután két órakor végigharsaint a komlói völ­gyön Kossuth-akna kürtjének hangja, már mindenki tudta, a komlói bányák környékén, hogy a komlói bányászok ered ményesen indították meg a harcot a felszabadulási hét győzelméért Alig félóra, múl­tán már falragaszok adták hí­rül a délelőttös műszakról fel­szálló bányászoknak: az üze­mek eredményeit: Kossuth-ak- na 100.4, Arana-alk.na 137, Bé­tarakna 105.8, Nagymányok 130.2, Szászvár 71.3, Máza 86.8, a komlói tröszt pedig 104.4 százalékra teljesítette a felszabadulási hét első mű­szakjának tervét. A legjobb eredményt elért Anna-akna dédutános bányá- saai azzal a fogadalommal szálltak le a munkahelyükre, hogy még „ délelőttösöket is túl fogják szárnyalná. A Kos- suth-akmai (bányászok között némi elkeseredést váltott ki, hogy lelkesedésük és verseny- lendületük ezen a napon is meg kellett torpanjon a gyen­ge nyomású sűrített levegő és a ,,B'‘-mezőben mutatkozó ürese®Ue-hiány miatt. A lel­kes bányászok mindezek: elle­nére nagyszerű eredményeket értek el az első műszakom. — Szefoéinyi József frontbrigádja 43 csille szenet adott tervén feliül kedden délelőtt és ezzel tervét 173 százalékra teljesí­tette. Sainger Márton front­csapata 33 csille szenet adott tervén felül. Vértes János brigádja az üreshiány ellené­re Í6 hat csillével teljesítette túl előirányzatát. Míg Bau­mann János frontibrigádja 107 százalékos tervteljesí téssel zár­ta a felszabadulási hét első műszakját. Á szénbányászati trösztök jelentik: A trösztök közötti párosverseny eredményei 14-for. PÉCS András-akna Széchenyi-akua István-akna Petőfi-akna Béke-akna napi 101.7 105.3 103.7 103.7 103.­havi m­112.4 104.7 103 2 102.9 KOMLÓ 1 H as üzem H-es üzem Béta-akna Szászvár I-es üzem napi 99.4 »7.1 113,9 72.9 87.­havi 94.3 888 101.3 106.5 109.4 Tröszt 103.6 109.5 Tröszt 99.5 98 ­A trösztök versenyében a Pécsi Szénbányászat-i Tröszt messze maga mögött hagyta párosrversanytársait Komlót, de Tatabányát is, a felszaba­dulási műszak első napján. 14­én minden pécsi akna magasan túlszárnyalta tervét. A Tata­bányai Szénbányászati Tröszt ugyanakkor 89.7 százalékra tel jesítette napi tervét, a havi esedékes terv teljesítésében 101.7 százalékra áldt. Jókedvvel kezdődött a munka A beszélgetéstől, ajtónyikor­gástól zsongó nagycsarnokban feszült csend van. Csak n do­bogón álló főmérnök, Szabó Rezső elvtárs hangját lehet hallani. Most tizenötödikén , i reggel hat óra felé, műszak­kezdés előtt már nagyjában fo­további sikerek útja! Erre kell most ügyelnie minőén vájár­nak, frontmestemek és min­den bányásznak. Baranyai Kos«utb»riijasok A Kossuth-díj Hl. fokozatát és a velejáró 20.000 forintot kapja FERNBÁCH ANTAL szentlőrinci gépállomás trak­torosa, aki termelési tervét 1950 óta többszörösen túltel­jesíti és kiváló minőségű munkát végez. — Teljes mértékben megvalósítja a traktor egészévi üzemeltetését és minden munkagéppel ki­tűnő minőségi munkát végez RUFLI LAJOS a Pécsi Szénbányászati Tröszt osB.pati-ezetö' vájára, aki jelen­legi beosztásában Valigura elvtárs, a „Szocialista Munka Hőse" munkamódszerére tanítja társait. Módszerét a Pécsi Szénbányászati Trösztnél kb. ötszáz vá’ár vette át s azt a vájártanfolyamokon is ismer­tetik. A Vörös-brigád n. teljesítette vállalását A felszabadulási műszak első napján nagy lelkesedéssel fogtak a munkához Béta-akna bányászai is, hisz nem kisebb feladatot, mint az éüizem cím elnyerését tűzték ki célul. Ahhoz, hogy az üzem 113.9 százalékra teljesítette a tervéi, nagyban hozzájárult a Vörös- brigád jó munkája is. Vörös János brigádja április 4 tisz­teletére azt vállalta, hogy ter­ven felül kétezer csille szenet termel A kiválóan dolgozó DISZ- brigád, — melynek egyik har- madvezétő vájára Saiii József —a felszabadulási műszak el­ső napján tervének 202.8 szá­zalékos teljesítésével' felszínre szállította a kétezredik csille szenet. A brigád a felszabadulási műszak alatt, tovább akarja fokozni eredményét, hogy a Német Demokratikus Köztár­saságban lévő Franz FranVk frontbrigáddal folyó park­versenyben is az első helyre kerüljön. A szénbányászati minisztérium Jelenti: A szénbányászatban a trösz­tök közötti felszabadulási ver­seny eddigi időszakában a leg­jobb eredményt a Pécsi Szén- bányászati Tröszt és a Tatabá­nyai .Szénbányászati Tröszt érte eL lyik a felszabadulási műszak első számadása. Hétfőn mu­zsikaszóval, jókedvvel kezdő­dött a munka. A kig füzetlapocska is ezt tanúsítja, melyről Szabó elv­társ az eredményeket olvas­sa. András-aknám 7.2, Széche- nyi-aknán pedig 7.6 csille volt hétfőn az átL fejtei jesí bmény. Csak egyedül a délelőttös mű­szak 57 tonna szenet küldött terven felül. Ez 38 család téli tüzelője Dudweiler István nevét szó­lítják. Csapata 160 százalékot teljesítet«., négy híján 100 csille szenet küldtek a felszín­re. Jelenszky Nándor csapa­tával 150 százalék mellett 90 csillét szállított, vagyis har­minccal többet a tervénél. Farkas József és Fekete Fe­renc nevét említik még. ök hát az első nap, az első fel- yabadulési műszak győztesei Rövid figyelmeztetéssel vegyü­lik a reggeli számadás: vi­gyázni, gondolni a bútc1’-’.«.* g- ra — ez most Pécsbányán a Ui munkasikerekkel köszöntik április 4-ét A vas^orgócs sercegve röppen, szóródik az eszterga­padon, a kemény vidiakés for­málja az anyagot. Gépek sivi- tása és morgása tölti be a Sopiana Gépgyár tágas eszter­gacsarnokát. A műhely DISZ brigádjából öten dolgoznak e héten dél­előtt, ők kezdték meg tehát elsőnek a 20 DISZ fiatal kö­zül a felszabadulási műszakot. A legjobb, legpontosabb esz­tergapadnál találjuk Kalmár Györgyöt. Most éppen a B. 8-as 11 tengelykapcsoló lyukfúrását 4 végzi. Fő itt is — mint min­iden esztergályos munkánál — , a pontosság. Gyakran méri a t kaliberrel a lyukfurat átmérő- t'jét, mert csak 3—4 század milliméter eltérés, — és már ■ kész a selejt. Kárbaveszne így egy olyan munkadarab, amelynek elkészítéséhez 320 perc a normaidő. Kalmár György most dél felé már a .harmadik tengelykapcsolót ^ esztcrgálv'yrza, igaz. még a t másik oldalukkal lesz egy kis í jwnkíBa De a. vállalását — f po n ,— n f (dulási műszak elsi napján még jobban túl akarja szár­nyalni, mint hétfőn. amikor 146 százalékot ért el. — Mókus Béla? Amott az a tengerészsapkás — mondja Kalmár György és jobbra, egy nagy horizontál eszterga­pad irányába mutat. Egy talpcsákózó gép állvá­nyát marja éppen a fiatal szakmunkás. Az erős gép játszva engedelmeskedik gya­korlott kezének. Másfél órája, hogy elkezdte ezt a munkát, de máris meglátszik az ered­mény. Különben 21 óra a gén­test elkészítésének ideje, de Mókus Béla, amilyen lendü­lettel és akarással ma neki­kezdett — ahogy ő mondta — megcsinálja 14 óra alatt. Most is töröm a fejem egy újításon, melyet a napokban fogok beadni. — Nem lehetetlen, ha ért hozzá az ember, — mond­ja. — Nézze a rajzot. Körül­belül 70 féle méret van rajta, de alig keU megnéznem, mert már majdnem mind a felém­ben van. A begyakorlással sin­csen baj. hisz csak az idén 29 ilyen géptestet munkáltam meg. Szerszámmal is jól el vagyok látva. Azután újítás- mi szintén megkönnyítem és meggyorsítom a munkám. De a DISZ brigád női munkásai is kitesznék maguk­ért. A szoraálmas Berecz Má ria. — aki alig egy éve szak­munkás még, januártól foko­zatosan jobb és jobb ered­ményt ért el, —- most már rendszeresen túlszárnyalja a vállalt 100 százalékot. Kis esztergapadján a szecskavágó csavarokat — szaknyelven — méretre leszúrja és csapolja. Egy csavarhoz másfél perc az idő. Még dél sincs egészen, de ő már 400 darabbal elkészült. Szinte percenként kerül ki ügyes keze nyomán egü-egy csavar. Egyszóval az esztergaműhely délelőttös műszakjának fiatal­jai — Szabó Ferenc, aki szecs­kavágóhoz etető-henger tenge­lyeket esztergályoz és Gadó György is, aki nemrég szeréit le és most már ismét bele­lendült a munkába, a hydrau- likus emelőhöz tartozó záró­csavarokon munkálkodik — a felszabadulási műszak első napjától új munkasikerekkel köszöntik április 4-ét. 4» Tsmi “js /•V %

Next

/
Oldalképek
Tartalom