Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-03 / 28. szám

2 NAPLÓ 1955 FEBRUÁR 3 Másodszor is leszavazták a francia kormányt Párizs (MTI): Huszonnégy óra leforgása alatt, kedden dél után a francia kormányt má­sodízben szavazták le a nem­zetgyűlés költségvetési vitája során, méghozzá ez alkalom­mal 580 szavazattal 34 elle­nében. Csupán a miniszterek és az államtitkárok szavaztak a kormány mellett. A keddi szavazásra a köz- tisztviselők fizetésrendezésé­nek résztletkérdése folyamán került sor, s a nemzetgyűlés óriási többsége úgy döntött, hogy a javaslatot alaposabb ki dolgozás végett visszaküldi a kormányhoz. A vita során René Lamps korrjmunista képviselő követel­te, hogy függesszék fel a pénzügyminisztérium egész költségvetésének vitáját, s a kormány a tisztviselők és a nyugdíjasok kérdésében nyújt­son be jobban kidolgozott ter­veket a nemzetgyűlésnek. Az MRP részéről Cayeux képviselő hasonló természetű de sokkal enyhébben megfogal mázott halasztó javaslatot ter­jesztett be. A nemzetgyűlés rövid vita után 238 szavazattal a kom­munista, haladó, szocialista és néhány radikális képviselő 220 szavazata ellenében elvetette René Lamps indítványát, vi­szont rögtön utána 580 szava­zattal 34 ellenében elfogadta a Cayeux-féle javaslatot. Parlamenti körökben a sza­vazás eredményét a kormány újabb kudarcának minősítik. Neues Deutschland: Sztálingrád komoly intelem az „erőpolitika“ híveinek Berlin (MTI): A szovjet har­cosok 12 évvel ezelőtt, 1953 február 2-án a sztálingrádi „katlanban” kapitulációra kényszerítették Hitler 6. had­seregének, a német fasiszták válogatott csapatainak marad­ványait. A hitleri Németország 330.000 főt számláló, kiválóan felszerelt hadseregcsoportja el­pusztult. A sztálingrádi csata után 91.000 német katona és tiszt került fogságba. A csa­tateret a fasiszta agressziós hadsereg 147.000 tisztjének és katonájának holtteste borítot­ta. A hadtörténelem legna­gyobb csatája a betolakodott német fasiszták megsemmisítő vereségével végződött és ezzel egyszersmindenkorra szerte­foszlott a hitleri hadigépezet legyőzhetetlenségéről költött dajkamese. A német demokratikus sajtó az évforduló alkalmából mél­tatja a szovjet csapatok nagy­szerű sztálingrádi győzelmének történelmi jelentőségét. A Neues Deutschland cikkében megállapítja: a hitleri imperia­listák szerepét az amerikai imperialisták vették át. Világ­uralmi törekvéseik megvalósí­tása érdekében ők is azt a módszert, az „erő politikáját” alkalmazzák, amelyhez annak­idején Hitlerék folyamodtak. Sztálingrád ezért komoly inte­lem mindazok számára, akik „erőpolitikát” folytatnak, vagy hisznek benne. A Román Népköztársaság ételéből A Hunednara-i „Gh. Glieorghiu-Dej” ko­hászati művek öntö­déjében. Churchill és Éden felszó­lalása a nemzetközösségi miniszterelnökök értekezletén London (TASZSZ). A Reuter hírügynökség jelentése szerint a brit nemzetközösség minisz­terelnökeinek értekezletén feb­ruár elsején másodszor felszó­lalt Churchill és Eden. Január 31-i felszólalásuk arra irányult, hogy me,gszerezzék az értekez_ let résztvevőinek támogatását az angol kormánynak a taj­vani kérdésben elfoglalt ál­láspontjához. Február elsejei felszólalásá­ban Churchill és Eden Ang­liának a Nyugat-Németország újrafelf egy vérzésére és ag­resszív katonai tömbökre való bevonására irányuló politiká­ját próbálta igazolni. Chur­chill és Eden azt állította, hogy a párizsi egyezmények jóváhagyása a legfontosabb dolog a nyugati hatalmak po­litikája szempontjából. Száztizenhat kilós vizát fogtak A napokban az ercsi Rág­ván Endre“ halászati termelő- szövetkezet a Dunán 263 centi méter hosszú, 116 kilós vizát fogott. A ritka példányt a a Haltenyésztésd Kutató Inté­sét munkatársai vizsgálják, bőrét a mezőgazdasági mú­zeumban preparálják. KÜLFÖLDI HÍREK NEW YORK A Congressional Record c. hivatalos kongresszusi közlöny január 28-i száma húsz olda­lon át idézi azokat a levele­ket és táviratokat, amelyeket az Oregon állambeli független Morse szenátor kapott. Morse szembeszállt az Egyesült Ál­lamok agresszív távol-keleti politikájával és azon kong­resszusi határozat ellen sza­vazott, amely az Egyesült Ál­lamoknak (lehetőséget nyújt hogy katonai erőkkel heavat. kezzék a kínai belügyekbe. „Engedjék meg a kínaiak­nak, hogy maguk oldják m g saját probiémá'kat” — írja a california-állambeli Estole Brisker. „Szegüljön szembe továbbra is nevünkben kormányunk há­borús politikájával!“ — irta táviratában Mariéi Davis és Russel Davis (New Jersey ál­lam, Newark). DELHI A Press Trust of India hír- ügynökség jelentése szerint Bangalorban megnyílt a béké­ért és az ázs:ai szolidaritásért harcoló indiai országos kon- rcsszus .amelyen mintegy négy száz külött vesz részt. A kong­resszust dr. Kumarappa, a Bé ke Világtanács tagja nyitotta meg. PHENJAN A phenjani rádió a délko- reai sajtóra hivatkozva beszá­Vissza Hitlerhez... mól arról a zűrzavarról, amely a délkoreai uralkodó klikk bot rányos üzelmcinek leleplezése következtében támadt a liszin- manisták táborában. A Tongjang Tonszin délko­reai hírügynökség jelentése szerint a dé'koreai nemzetgyű­lés ellenzéki köreiben nagy felháborodást idézett clő Li Szín Mannak az a döntése, hogy nagyobb rizsmennyiséget szállítanak ki az országból. 'Köztudomású, hogy Dél-Ko- rea lakosságának többsége éhezni kénytelen. A Tongjmg Tonszin hírügynökség, rámu­tatva Li Szin Man - intézkedé­sének hátterére, megjegyzi, >ogy ilymődon akar áremelke- lést elérni a délkoreai piacot elárasztó amerikai „árufelesle- geknél.“ Amint a Sze Szén Giu, a lélkoreai nemzetgyűlés képvi­selője kijelentette, a rizs-ex­porton az amerikaiak mellett Li Szin Man és legközelebbi cinkosai is nyerészkedni akar­nak. Sze Szén Giu szerint L> Szin Man ilyesfajta üzleteken több mint tíz millió dollárt keres és ezt az összeget po i- tikai céljaira akarja felhasz­nálni. KOPENHÁGA Mint Rejkjavik'ból jelentik az ország amerikai megszál­lása elleni harc izlandi bizottsá ga összegezte annak az aláírás gyűjtő mozgalomnak várható eredményeit, amely az ameri­kaiakkal kötött szerződés fel­bontását követeli. E szerződés szerint az Egyesült Államok­nak haiditámaszipontjai lehet­nek Izlandiban. Noha még nem ért véget az aláírásgyűjtés. sok aláírást tartalmazó lap még nem jutott el a bizottság­hoz — megállapították, hogy az előzetes adatok szerint Iz- lamd falusi lakosságának 70— 80 százaléka aláírta a fenti követelést. Az ország számos neves közéleti személyisége is támogatta az aláírásgyűjtő mozgalmat. NEWYORK A NewYork Herald Tribune közölte Matusow-nak, a ,-Kor­mány szolgálatában álló besú­gónak“ a nyilatkozatát, amely ben beismeri, hogy a bíróság előtt hamis vallomást tett. ami az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja 13 vezetőjének el­ítélését eredményezte. Ez a tény újból bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban vádakat koholnak a Kommu­nista Párt vezetői ellen. Egy­úttal azt Is bizonyítja, milyen aljas eszközökhöz folyamod­nak bizonyos amerikai körök, bogy elfojtsák a haladó moz­galmat. WASHINGTON Az AFP hírügynökség je­lenti, hogy az amerikai sze­nátus 82 szavazattal egy elle­nében (William Lange köztár­sasági párti szenátor) ratifikál, ta a délkeletázsiai paktumot (SEATO). Mansfeld demokra­tapárti szenátor ezzel kapcso­latban utalt arra, ihogy a ma- nilai jegyzőkönyvek értelmé­ben Laosz, Kambodzsa és Dél- Vietnam a SEATO „védelme“ alatt álL A szenátornak ez a kijelentése nyílt beismerése annak, hogy az Egyesült Ál­lamok semmilbeveszi a genfi egyezményt. Gaesti község álla­mi gazdaságának ba­romfitelepé (Pitestl tartomány) A RNK Akadémiá­jának könyvtárában. A bukaresti zsidó tannyelvű iskolában. A gyermekek gyor­san megtanulják az ábécét. Az indonéziai áradás Dzsakarta (TASZSZ). A . víz van. Az elárasztott vidé- wajtó közli, (hogy Szumátra ! kék lakói ezerszám hajléktala- sziget középső részén nagy ár- j nul maradtak. Hollywood szenzációt haj húsz Irta: V. SZILANTYEV Wilhelm Grewe professzor, a nyugatnémet kormány jogi tanácsadója nemrég rádióbe­szédben közölte, hogy a bonni hatóságok legalább 16 külön­féle katonai törvényt szándé­koznak hatálybaléptetni. A bonni kormány sajtószolgála­tának közlönyében a profesz- szor részletesebben megmagya­rázta kijelentését. Kiderült, hogy például ténylegesekből álló alakulatok felállításáról, az általános hadkötelezettség bevezetéséről, a haditermelés engedélyezéséről, a „rendkívü­li állapot” kihirdetéséről ké­szül törvény, továbbá katonai büntető-törvénykönyvet dolgoz nak ki. Ehhez csak annyit teszünk még hozzá, hogy, mint Grewe professzor is közölte, a pári­zsi egyezmények ratifikálása után a szövetségi köztársaság lakosságát efféle törvények „egész halmazával" fogják majd boldogítani. Az érvényben lévő törvények nem elégítik ki a bonni re- vansisztákat. Láthatóan azért nem, mert ha formálisan is, de elismernek egyes demokra­tikus szabadságjogokat és nyomukban fellelhető bennük Németország békeszerető or­szággá való változtatásának szándéka. A Ruhr-vidék egyik gazdája Hermann Reisch, a Hanielkonszern vezérigazgató­ja követeli, hogy vizsgálják fe­lül azokat a törvényeket, ame­lyeket „akkor hoztak, amikor az államhatalom még nem szilárdult meg...” Ez persze mellébeszélés. Valójában a re- vansizmus és a militarjzmus felélesztéséről van szó. Akiknek nincsenek gazdag szülei... Az egyik amerikai folyóirat nemrégen közölte Mitchellnek, az Egyesült Államok munka­ügyi miniszterének az ameri­kai ifjúsághoz inlézett nyílt levelét. A miniszter levelében arra szólítja fel az amerikai fiatalokat, hogy „jól gondolják meg a dolgot: térjenek vissza az iskolákba”. Mi késztette a minisztert ar­ra, hogy ilyen felhívással for­duljon az amerikai ifjúsághoz? A „School Life” című ameri kai folyóirat rámutat arra, hogy a nemzet egyik leasúlyo- sabb problémája a képzett szakemberek fenyegető hiánya, minthogy az elemi- és közép­iskolák. tanulói, nem is szól­va a főiskolai hallgatókról, ab­bahagyják tanulmányaikat. A középiskolások és az egyetemi hallgatók fele lemorzsolódik. Talán nem akar tanulni az ifjúság? Dehogy nem! Csak nem győzik a szülők anyagiak­kal. Mint nemrégen a „Stu­dent Mirror” című folyóirat megírta, az „olcsó” egyeteme­ken évi ezer dollárt, a ma­gánfőiskolákon pedig körülbe­lül kétezer dollárt tesznek ki a tanulmányi ’ jliségek. Ekko ra összegei pedig nem tud elő­teremteni az a fiatal amerikai, akinek nincsenek gazdag szü­lei, A nagy hollywoodi filmcég tulajdo­**iosa szemmelláthatóan elégedett az új forgatókönyvvel. Lomhán elnyúlt karosszékében, lábát az íróasztalon pi­hentette. A rendező az első rész utolsó jelenetét olvasta fel: „A hajsza tovább folyik. A rendőrök feltörik a kupé ajtaját, amelyben el­rejtőzött a „Fekete halál’1 nevű ban­dita. Lövések hallatszanak... Az ex- pressvonat veszett gyorsasággal száguld a hídon. Hirtelen a kocsi ablakából egy ember ugrik ki, a levegőben szaltózva zuhan a híd vaspillérei mellett... El­telik egy másodperc, kettő, három ... a bandita eltűnik az örvénylő folyó­ban." — Remek! — kiáltott fel a főnök. — Felborzolja az idegeket. De vajon ki ugrik majd a vonatból a folyóba? — Senki, uram — válaszolt a ren­dező. — Operatőreink egy bábot fognak levenni, amelyet az expressvonat ab­lakából kidobnak. Megszokott film- trükk ez. — Báb! — vágott szavába a főnök. — Ebből már elegem van. Szenzáció, fiam, arra van szükség! Különben egy lökhajtásos repülőgép gyorsaságával megyünk tönkre ... Élő embernek kell kiugornia, nem pedig bábnak. Érti? Ki alakítja a „Fekete halált“-t? — Bob White, uram. — Az elkér egy milliót. Találni kell méltányos árért valamilyen gengszert, vagy elítéltét. — Azok sem kérnek kevesebbet. A főnök levette lábát az asztalról, s a fiókokban kezdett kutatni. Fényképeket vett elő és kettőt átnyújtott a rende­zőnek. A képek félmeztelen embereket ábrázoltak, akik hatalmas köveket vonszoltak a földön. — Ha nem tévedek, uram — mondta a rendező. — ezek a „Fáraók földje" című új film felvételei, amelyet Holly­wood számára készít Hoggs kolléga. A Cheops-piramis építésénél a tömegje­lenetek ... A főnök még egy fényképet mutatott: hullákhoz hasonló egyiptomiak feküd­tek ott egymás hegyén-hátán. — Ez is ugyanaz, uram. A történe­lem szerint Cheops piramis húsz esz­tendeig épült. Az építkezéseken állan­dóan 100.000 egyiptomi dolgozott. Úgy hulltak az emberek, mint a_ legyek. Éhség és betegség pusztította őket. Ki­váló kép! Remek munkát végeztek a kulissza-rendezők. 1 ' tett a főnök. — A tömegjei« neteket ugyanazon a helyen vette fel a sivatagban, ahol sokezer évve ezelőtt a piramist emelték. A déré Hoggs körülbelül tízezer helyi lakos fogadott fel erre a célra. Semmi filrr trükk nincs benne! Az egyiptomial mint hajdan, kötelekkel húzták a köve A homokvihar a földre döntötte a jele net szereplőit, napszúrástól is soka estek össze. Hoggsnak speciális „kórhá zat" kellett berendeznie. Felállított eg sátrat, legalább azok számára, aki napszúrást kaptak. De úgylátszik ti sokan voltak. Innen való az a felvéte amelyet mellesleg lapunk fotóriporter készített reklám céljából. — Most már tudom, mire gondo főnök, — motyogta a rendező. Következő nap repülőgépen Pakisz tánba utazott. Néhány óra múlva a la horei börtön kapujánál állt. Pillanato alatt túl volt a szükséges formaságokol s már be is lépett egy elítélt cellájáb; Röviden elmondta jövetele célját. — Semmit sem kockáztat! — bizony­gatta a rendező a gonosztevőnek. — Motorcsónakok kimentik a folyóból. A rádióriporterek tudósításokat fognak közölni az ugrásról. A lapokban megje­lenik a fényképe. Az amerikai nők bál­ványozni fogják. ígérem, hogy amerikai menyasszonyt szerzek magának. — Szőkét vagy barnát? — vigyorgok az elítélt. — Amilyenre gusztusa van. A pén* miatt se nyugtalankodjék, ötvenezer rúpia csinos összeg! Megegyeztünk? — Háromszorosát! — kiáltotta a go­nosztevő.— Meg egy barnát!... És sző­két is... Néhány nap múlva a „Times of 1°' dia“ című lapban az alábbi közlemény jelent meg: „Egy amerikai filmtársaság Zartadzs pakisztáni lakosnak, akit 8 helyi hatóságok halálra ítéltek, filmfel' vételre tett ajánlatot. Zartadzsnak Indus folyó hídján teljes sebességgé* átrobogó vonatból kell kiugrania, r. társaság 120.000 rúpiát és amerijm1 menyasszonyt ajánlott fel neki ezért- A gonosztevő azzal a kikötéssel egye' zett bele a szerződés aláírásába, ha 8* ugrás után a halálos ítéletet megsem­misítik". „ i Normális ember előtt hihetetlennek tűnik fel, amit a „Times of India" kO' zöl. Pedig minden megtörtént s a ma említett egyiptomi felvételeket nemre» közölte a „Life“ című amerikai fo'-V , irat. Ezekután feltehető a kérded gengszterek gyártanak filmet az sült Államokban, vagy podig az am rikai film gyártja a gengsztereke M;"Jkettő igaz. ’ ■ 1 TI umphrey amerikai demokrata sz ^ nátor milliomos honfitársa kalózokhoz hasonlította. — A mode^ kalózok — jelentette ki — mohón f03 ^ togatiák a közvagyont és ép úgy járn el, mint a régi idők kalózai, csak épp®, a dollár jelével cserélték fel kalózl®Pj^ gojukon a vicsorgó ha.álfőt. Hozz.á.m( képest a régi híres angol kalózok ho* jótékonysági egylet tagjainak tűn*8 j A szenátor úr, ezúttal fején talált8 szöget,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom