Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-03 / 28. szám
»55 FEBRUAR 3 NAPt 6 3 Több jó szakmunkást bányáinkba! Kuss János, komlói sstahánovista vájár hozzászólása a vitához Kusz János komlói vájár nevét országszerte ismerik. Nemcsak azért, mert ő indította el Komlón a Sztaha- nov-mozgalmat, hanem azért is, mert kiváló eredményei mellett igen sok szakmunkást is nevelt a magyar szén bányászatnak. Több százra vág azoknak a vájároknak, a száma, akik mellette tanulták a bányászat mesterségét. Köztük Szedlár Ferenc, Jauch György, Bödő János, Kiss János, Reinhardt Péter, Hoffmann Mátyás többszörös sztahanovisták, akik közül nem egynek a híre már régen túlszárnyalta a rruzgye határát is. p* rdeklődéssel olvastam a Dunántúli Napló hasábjain1 Börzsei elvtárs vitaindító cikkét s a hozzászólásokat I* — mondja Kusz János. — Nem akarok egyikkel sem vitába szállni, inkább elmondom ?z én tapasztalataimat, amelyeket 35 esztendős bányász- múltam során szereztem s a Véleményeimet, amely a tapasz teátok alapján kialakult bennem. 1920-ban kerültem a komlói űj-aknára. Tizenötéves voltam ne jólmegtermett fiatalembernek számítottam. Azonnal csa- Patcsillésnek osztottak be. Apám, nagyapám, dédapám is nányász volt, méghozzá nem ’s rossz bányász. Nagyon resztem volna, ha én nem vá- °k be. Éppen ezért nagyon igyekeztem. Négy év és két nőnap alatt segédvájár, majd Pjabb négy hónap után vájár ■ettem. Annyi bizonyos, hogy első perctől kezdve szeret- tetn a bányászéletet s különö- Sfin mióta vájár lettem, szerelmese vagyok szakmiámnak. Rangok a bányáért s ha újra Születnék, akkor is csak bányász lennék. Ezt elmondom a hozzám beütött új bányászoknak is, de j*zt hiszem, ha nem mondatni, akkor is látnák rajtam, t'án ezzel magyarázható, 'í°Sy nálam olyan hamar meg foknak az új munkások, köny •ebben megy nevelésük. ,®gy biztos, ha eredményi bárunk elérni a szakmunkás- ívelésben, szeretettel kell találkoznunk az új dolgozókért' Nemrég Ürge József fiatal ■ájárral foglalkoztam. Csapás tjatot hajtott s nagyban kín- °nott a mérirrskéléssel. Elő- ®ttem egy sziél deszkát, s egy érőlécet szerkesztettem neki, „helyen megjelöltem az ösz- ,lZes szükséges méreteket Elmagyaráztam a sablon haszná latát és örömmel tapasztalain, hogy kétszer olyan gyorsan halad, mint addig. Dolgoztam gyakorlóvájárokkal is. Egyízben hármat toptam egyszerre. Felváltva dolgoztak mellettem s nem vallottam szégyent velük. Most 15 új bányászt nevelek egyszerre, s bízom bennük, hogy megállják helyüket. A rra a kérdésre, hogy melyik módszert tartom helyesnek; a vájáriskolai képzést, vagy a munkában kitűnt bányászoknak vájártanfolyamra való küldését, csak azt mondhatom, hogy én az utóbbi mellett vagyok. Ezt a véleményemet igazolja az a tény Is, hogy legjobb vájáraink közülük kerülnek ki. Sajnos, a vájáriskolai képzés egyáltalán nem váltotta be a hozzáfűzött. reményeket. Kér teles nélkül megmondom és ezt tapasztalati tények támaszt ják alá, hogy a vájáriskolára került gyermekek nagy részét nem azért küldik iskolára szüleik. hogy szakmát tanuljanak,’ hanem, hogy a nevelés gondját, költségét két évre letegyék vállukról. Nem mintha ezzel az egész népgazdaság károsodnék, hiszen a fiatalok műveltségben, tapasztalatokban, fizikumban megerősödve hagyják el a vájáriskoláf, de a bányászat nem engedheti me« magának azt a fényűzést, hogy egyéb foglalkozási ágak számára neveljen jó emberanyagot, hiszen olyan szakmunkáshiánnyal küzd, mint egyetlen más iparág sem. Ezért én azt javasolnám: hagyjuk meg a vájáriskola intézményét de változtassuk meg az iskoláztatás módszerek Tolt &t JőájjágijL bafwkős ®árópaszerte híres és a nyá•> tan rnég Franciaországba is 0529*5 a Mecsek egyik wwZetesebö gyümölcsét — a kin*- barackot. Szállítottak földre, szállítottak Buda- te ®?Te, de bőven maradt az it- p.1 Piacokra is — hisz csupán ?Sett 787 mázsát fogyasztót> ** ríni A 7 m /wt i n ' Szakmai segítséget a pécsi járási tanácstól kapnak. Za- •r _Jt — plnadn go nt' Kálmán kertészeti előadó fco* belőle, nem számítva i ‘íi'ro'mr Tcnn/ll, at, iIön is 229 mázsa jutott. I.~égiunu)ícat, ül kuk kórházakat. üzemi konyhá- amelyeknek hl eles,, egészséges gyümölcs legend.ják a fogyasztók, s fő- Jtjt,,hos:znos a termesztése — január utóján megtartotta első szakmai előadását, nek keretében ismertette az őszibarack termesztésének szakmai részét és a piaci viszonyok kedvező voltat. De nemcsak az elméleti «ürmíatoí adja meg a hassagyi parasztoknak, hanem a gyakorlatban Vs oktatja őket Még ezev augusztusában elvégzik a szem zést az ő irányításává1, J0”°£ metszést. A barackHn k hozzá a gazdák. Az idén ic$pnis 8—10 forintot adták rrZ]aért- A fa pedig már harévében terem, öt-hat ho* korában eléri a közepes - - - ' -zést az pedig a senek egy gyakorlati évet a bányában a vájárnak készülő fiatalok! Dolgozzanak külszínen, földalafct egyaránt! Egy év alatt megismerjük őket ki tudjuk választani közülük az alkalmasakat. Ök is köny- nyebben birkóznak meg a tananyaggal s akik erről az iskoláról kikerülnek, rövid gyakorlat után bizonyára komoly szakmunkásokká válnak. Persze, nem ártana, ha a vájáriskolások az iskolában is több gyakorlati oktatást kapnának. Ácsolni a vájáriskola udvarán vagy egy erre a célra berendezett műhelyben is lehet, s itt legalább nyugodtabb körülmények között sajátíthatnák el az egyes ácsolatfajták elkészítésének fogásait Mint már mondtam, az új munkásokkal türelemmel, szerétéitől kell foglalkozni. Az első teendő megadni nekik a biztonság érzetét a bányában. Meg kell magyarázni nekik, hogy a bányában, akárcsak más üzemben, adódhatnak veszélyes helyzetek, de azért vagyunk gondolkodó, cselekvő emberek, hogy gondos előrelátással megvédjük magunkat a veszéllyel szemben. Aztán a munka megszerettetése s ezzel együtt a szakma elsajátítása következik. Mindezt azonban csak azokkal a bányászokkal lehet megtenni, akik valóban azzal az elhatározással jönnek a bányába, hogy bányászok lesznek. Csak ott fog a jó szó, ahol be is fogadják. Bizony már én is megkaptam, nem is olyan régen egy FeLső-Magyarország- ról Komlóra került fiatal vájártól, hogy neki nincs szüksége az öregek tanácsára. Egy igazi bányász nem mond ilyet, hanem minden nap igyekszik valami újat tanulni. A legkitartóbb bányászok A* a bányászcsaládok gyermekei közül kerülnek ki. Rajtuk kívül azonban mind többen és többen szeretik meg, választják élethivatásuknak a bányászatot, a dolgozó paraszt és ipari munkás családokból származó dolgozók Is. Szerintem minden' eszközt meg kell ragadnunk annak érdekében, hogy minél előbb, minél több jó szakmunkás álljon rendelkezésre bányáinkban. Ennek érdekében sürgősen el kell vet nünk minden olyan nevelési módszert, amely nem vált be és el kell terjesztenünk azokat a módszereket, amelyek Jó eredményeket hoztak. Pártoktatás a gépállomásokon Hétröl-hétre emelkedik a foglalkozások színvonala Sok baj volt & pártoktatással a szentlőrinci gépállomáson. Többen rendszeresen nem jelentek meg a szemináriumokon. Néhány héttel ezelőtt Balázs Adorján elvtárs, párttitkár és a pártvezetőség tagjai elbeszélgettek a pártoktatásra beosztott hallgatókkal. Nem eredménytelenül. Hetente tartanak szemináriumot és most már csak egykét hallgató hiányzik, azok is igazoltan. Természetesen ezek. kel másnap már beszélt a pártvezetőség egyik tagja. Balázs elvtárs szinte naponta felkeres egy-egy hallgatót, érdeklődik, hogyan készül a konferenciára, vannak-e nehézségei, s ahol szükséges, segít így aztán hétről-hétre színvonalasabbak a szemináriumok. Az elméleti tételek alapos megvitatása mellett már arról is sok szó esik, hogy a szentlőrinci gépállomás dolgozói mit tehetnek a munkásparaszt szövetség megszilárdítása érdekében. Bírálták azokat a dolgozókat, akik például elhanyagolták az egyéni parasztokkal kötött szerződések teljesítését. A szentlászlói gépállomáson előfordult, hogy a hiányzók, miatt nem tudták megtartani a foglalkozást. Másnap a vezetőség beszélt a hiányzókkal s óikét bízta meg azzal, értesítsék a többieket, mikor tartják meg a „pótezeminárhimat.“ Mondják eá, azért maradt el a szeminárium, mert ők hiányoz talk. A vezetőknek példát kell mntatniok! A siklósi járás két gépáíUo- másán — a vajszlóin és a har- kányin — a pártvezetőség még mindig nem vált a párt- oktatás gazdájává. Csak a párbtitkér foglialkozák az okßmZÜA amAZDA'NAK Csávázzuk minél előbb a tavaszi vetőmagvakat! A gabonafélék legveszedelmesebb és legtöbb kárt okozó betegségei az üszögbetegségek. Budapest évi kenyérszükségletét fedezné az a búzamennyiség, amit hazánkban a gabona félék üszögbetegségei elpusztítanak. Éppen ezért a tavaszi vetőmagvakot, elsősorban a gabonafélék magvait elvetés előtt csávázni kell. Kosaras csávázásnál 20—25 kg gabonának való vesszőkosa- ¥at kibélelünk ritka szövésű zsákvászonnal és egy olyan faedényben (hordó, dézsa), amelyben a kosár elfér, elkészítjük az előírás szerinti csávázóoldatot (100 liter vízben 25 de Ica HYGOSAN-t feloldunk). A kosarat a vetőmaggal együtt beletesszük a csávázó oldatba, vigyázva arra, hogy az oldat a vetőmagot legalább tenyérnyire ellepje. A félórás csávázási idő alatt a magot többször alaposan megkeverjük és a víz felszínére került üszögöt és léha szemeket rostával, szitával vagy szűrőkanállal lemerjük. A csávázási idő elteltével a kosarat kiemeljük s a fölös csávázóoldatot visszafolyatjuk. A csávázott vetőmagot tiszta, száraz, szellős helyen vékony rétegben megszárítjuk, majd szintén tiszta és fertőtlenített zsákokba rakjuk a vetésig. 100 liter csávázóoldatban két mázsa vetőmagot csávázhatunk folytatólagosan, a mag által felvett folyadékot pedig mindig pótoljuk. Minden 25 kg csávázott vetőmag után 4 liter előre elkészített, a csávázóoldatnál mégegyszer olyan erős (10 liter vízben 5 deka higanyos nedves szer) oldattal kiegészítjük a csávaoldatot. A rézgáliccal való csávázási módszer — bár még több helyen dívik — azért nem célszerű, mivel a gabonaszemek, fajtájától, beéredettségétől, a csávázási időtől, a rézgálic töménységétől függően a csírázást erélyt károsan befolyásolja. A másik hiba hogy a mag felületére, különösen a szőrös részekre tapadó kőüszögspórá- kat nem pusztítja el, hanem csak késlelteti azok kicsirázását s ezért a kedvező körülmények esetén kicsirázó kőüszög- spórák megfertőzik a csiranövényt. További hátránya a réz gálicnak, hogy az árpafedett- üszög, zab, repülőüszög, köles és moharüszög ellen nem nyújt kellő védelmet és ezért e magvak csávázására nem használható, míg a HYGOSAN minden üszög ellen hatásosan alkalmazható. SVÁBY ZOLTÁN agronómus. tatással, a vezetőség többi tagjai gyakran maguk is hiányoznak a szemináriumokról. Hiiba van a gépállomás kom munista gazdasági vezetőivel is. A harkányi gépállomáson példáiul egyetlen kommunista gazdasági vezető sem vesz részt a pártokba tásban. Igaz, vannak olyanok, akik magasabb képzettséggel rendoBcez- nek, de nekik «an „ártana“, ha elméleti tudásukat fejlesztenék. Részt vehefcnénefc a Járási bizottságon tartott felsőfokú pártszemtnáriumotoonL. Nevelési cél A pécsváradi gépállomáson egy-egy anyag tanulmányozása kor meghatározza a vezetőség és a propagandista a nevelési célt. Amikor népgazdaságunk helyzetéről beszéltek, a nevelési cél a társadalmi tulajdon védelmére való nevelés volt. A gépállomás életéből merített tapasztalatokkal, példákkal bemutatták, hogyan és miért kell vigyáznia gépére a traktorosnak. Máskor a nevelési cél a munkafegyelem javítására irányul. Arra ls föl. készítik a traktorosokat, hogy a járás termelőszövetkezeteiben alapos politikai munkái tudjanak végezni. Valamennyien pontosan megjelennek A eásdi gépállomásán vesz részt a legtöbb dolgozó a párt oktatásban. Az oktatás gsfn- vonala is ezen a gépállomáson javult a legjobban. Sohasem kell noszogatni a hallgatókat, •hogy jelenjenek meg a sae- miináriuimon. Értesítik őket, mikor lesz a foglalkozás és valamennyien pontosan megjelennek. (Mindez azért van, mert a gépállomás párttitkára Bíró Sándor elvtára, a pártvezetőség és a gépállomás igaz gatója, Marton elvtárs is szív ügyének tekdntá - pártoktatást. ^^-yXjOQOOOOCQOOCOOOQOOQOOOGOOOOOOOOOCXCOOOCCOOCOOOOOOOOOOOQOOIJOOOOC >ooooooooqoooooqoqoooqqo^^ A pécsi állomáson — AZ ELSŐ VÁGÁNYON Iönbözősége kevesebb. Pécsről és a forgalom megnövekedésé- fekbért fizetnek a váfliőatob tolatás történik, a vágány met- is van elszállítás állandóan. Az bői arra lelhetne következtetni, — bár nem mindegy, hogy ett fokozott figyelmet kérünk! elszállításnál még nagyobb hogy a szállítás körül minden mire költik az állam pénzét, — - Sokszor hangzik el napjá- munka hárul a raktári dolgo- rendben van. A fektéres nyilvánvaló, hogy a szállítási vala- zókra, mert a darabárut csak könyv azonban másról beszél költségek növelik az áruk önök rakhatják kocsiba. A Pécsi \ MAGÉRTÉKESITÖ, Mag- költségét és könnyelműségből Kesztyűgyár készítményeit leg- tisztító Vállalat decemberben adódó felesleges kiadásra for- többször külföldre küldik. Kül- és januárban csak a darab- dított súlyos összegeket hasz- földre megy az Agraria Ke- áruk után 15.437 forint, a Pé- nosabb célokra is tudnánk íor- ményítőgyár készítményeinek csj Állami Gazdaság ’három dítani, mint a fekbér. A 80— jelentős része. A Magtisztító vagon répaszelet után 1350 a 100.000 forintból — amelyet a Vállalat aprómagvakat — ba- Dózsa sportkleb egy vagon vö- pécsi vállalatok fekbérre köloan e figyelmeztetés, hányszor új szállítmány érke- ők rakhatják kocsiba. A Pécsi iik avagy indul a pécsi állo- násról. — A Textil Nagykereskedelmi Vállalatnak szinte naponta árkezik egy vagon áruja, — [ mondja Dobszai elvtárs rak- ’ árfőnök. — De a többi válla- atnak is sokkal több áru);a ér- I cezik, mint egy évvel ezelőtt. •bot, bükkönyt, lucerna és ló- rös salak után 2800 forint fék- tenek — két családi házat le~ heremagot — exportál. Természetesen nemcsak külbért .fizetett. S így folytathat- hetne építeni, nánk a felsorolást. A különbö- De más káros kővetkezmé\ Vas és Műszaki Nagykeres- földre szállítanak Pécsről árut, ző vállalatok az őszi forgalom nye is van egyes vállalatok fe- | ledelmi Vállalatnak soha any- jelentős mennyiségű szerves- ideién mintegy 100.000 forim- lelőtlensétfánek. Havonta 100—fákat nem engedik nmd ma- glyi mezőgazdasági gép, felsze- trágyát szállítanak például az tot költöttek fekbérre csak a 200 vagon esik ki a forgalomgasra nőni, hanem kialakitjaic s ,eIéSi háztartási cikk még nem ország legkülönbözőbb vidé- pécsi raktárfőnökség nyilván- bői a pécsi igazgatóság terüazok katlan vagy kehely for- 8;Utott be, mint az utóbbi idők- keire. Amellett mezőgazdasági tartása szerint. Óriási összeget létén, mert nem rakják fcl ide. , . r . Q t Iri cr.cf cvnolrof • errif Vii_ ■fnrvlíf on alr « ~ 1XI xiifi í a ___ le-not és amikor nyolc éves 10n’,eüy-egy jól gondozott fa hílót is ad. d jí^csett és Pécs-környékén ecsek déli oldalán kiválóan 'etoi ern az őszibarack. A szakt°f Stak azonban megállapítok t ^gy a hásságyi sző- *?<j híja ja is megfelelő. Ezért k ríi magukat a hás- L l dolgozó parasztok, hogy letee?y 72—73 hold szőlő tér ü- ÍQjfl,°eültetnek kiváló barack- náklcal. Ne vannak már Hássá- Ütik nekivágtak az újmáját , $oen. Lóvontató ekekapák, ke- kisgépeket: szecskavágót, ku- fordítanak a pécsi vállalatok jében a szállítmányt. Ugyan Milyen fajtákat telepítenek. 8 -ítésdrót. kész építőipari vas- koricamorzsolót és darálót, tár. kocsiálláspénzre is, ami szín- akkor, ha az érkezéstől számí- Az éghajlatot és talajt figye- 8 -iruk kerepelnek a tételek kö- csát, gyűrűshengert és láncot tén elkerülhető lenne, ha csak tott meghatározott időn belül lembevéve a jól bevált alanya- S ött A cipőnagykereskedelmi kell továbbítaniok a raktárfő- egy kevéssel is nagyobb fele- a címzett nem rakja ki a vakot ültetik. Többek között olya 8 vállalatnak is jóval több áru- nökség dolgozóinak, amelyeket lősséggel kezelnék az állam gonból az árut, a vasúti szabá- nohat amelyek egyaránt ízes, 8 a érkezik a pécsi állomásra, a_ Sopiana _ Gépgyár és a Me- pénzét. lyok értelmében a raktárfőbő "termést adnak és szállítás- 8 nint tavaly. zőgazdasági Szerárugyár^ ké- Miért ez a sokezer forintos nökség dolgozói kényszerkirara is rendkívül alkalmasakh 8 — Négy-ötször annyi textil- sz^- Ugyanakkor közel három- fölösleges kiadás? Talán a vas. kást alkalmaznak, természete- mint az Amsden, a Mayflo- o -^jggeg, három-négyszer annyi szór sunyi ^ sort szállítanak el út hibájából? Nem. A raktár- sen_ drágábban. így sokszor az wer az Alexander és a Ford § átékáru érkezett az idén ja- Pécsről, mint egy évvel ez- főnökség már előre értesíti a értékes áruféleségek kárt fajták amelyek világviszony- 8luárban, mint tavaly, — foly- e*°tt. címzetteket az áru érkezéséről szenvednek már a kirakáskor. latban is elismertek. De nem- g ;atja Dobszai elvtárs. — Ta- mär AZ ITT ELSOROL- Ha Bakócán vaigy Szentlőrin- A kár még tovább fokozódik, csak ilyen koraiak tenyésznek §raly csak ritkán lehetett cit- TAKBÖL ás következtetni le- cen van a szállítmány, az ér- ha sokáig nem szállítják el az majd hanem a későiek min- „ .omhoz jutni Pécsett, az idén het arra, milyen nagy munkát tesítők már legtöbbször tudat- arut. mert a szűk hely miatt den változata is megtalálható 8 n£r vagontételben is érkezett, igényel a raktárfőnökségtől a íák a címzettel, hogy mikorra legtöbbször a szabad ég alá lesz. IüV tehát júliustól késő § különböző zöldségféleség: kel- megnövekedett forgalom lebo- érkezik meg a küldemény. A kerül. őszig ellátják a pécsi vásárló g káposzta, friss zöldség és ami nyoHtása. A kereskedelmi szol- vállalatok tehát előkészülhet- _ közönséget kitűnő áruval A VÁLLALATOK rendNbo hiszen alig kerül pár fil^liu-,az e0ész, mert helyileg fy/ofcfk elő többnyire az ala- ’’ktzV' Kiss István 70-80 csenéjü1 ültet, Víg István ötszíz égőire telepít 4x4-es kö- 125 barackcsemetét. A 10 0 szőlőtermelőinek 35—: ' Np zézaléka máris bejelenni, e0Íco hpgy már a tavasszal *ezdi a telepítést. • Ez a kezdet. A folytatás pedig az, hogy az évek óta kihasználatlanul heverő domboldalt beültetik diófával. Igaz, hogy ez már csak az unokájának ontja a termését, de a has- ságyi gazdák reájuk is gondol nak. „ . A hásságyi példa maris követőkre talált. Boda, Kővágó szőllős és Hird is érdeklődik csemeték iránt. még értékesebb, több gyümöjcs gálát dolgozói minden igyeke- n,ek a megérkezett áru elszál- szerint a vasút dolgozóit szid- izállítmány futott be január- zet-ükkel azon vannak, hogy Utaséra. Ennek ellenére sok- a fekbér miatt _ mondta |ba n. Szombaton például 2, va- meggyorsítsák az áruforgal- szor hetekig nem gondoskod- búcsúzóul Ddtiszai ’ elvtárs _ ifir nap pedig 1 vagon alma ér. ma~k januárban például a ko- nak sem a vagon kirakásáról, pedig a vasútnak nem fekbérI cezett. Ezenkívül rizs,^ liszt és csirakodási időt 29 százalékkal sem az áru^ elszállításáróL^^ A re> hanem vagonokra és rak•engeteg konzervárut kapott csökkentének. Az egyes brigá- Mezőgazdasági Gépjavító VáL területre van szüksége bor 3écs. Hók teliesítménve is erről ta- tatainak például 1954 augusz- „ t—„„i ,. . — S mit szállítunk el Pécsdok teljesítménye is erről tanúskodik. Saik János árumoz, . Például l9o4 augusz- a növekvő forgalom méllett Is tus 17-en érkézéit e,gy vagon elláthassa feladatát. Az emlíől? — kérdeztük Dobszai elv- dító raktári munkás brigádja áruja, de csak ka hónap múl- tett vállalatok pedig fekbér árrtól. Például 120, Jankovics Imre - október lő-an - szalh- nélkül is hozzájuthatnánk az brigádja pedig 115 százalékot jottg. e^^lO^formt fekbert árukhoz, ha gondoskodnának lárs'fcól. — Kiszállításunk kevesebb, imint az ideérkező anyagok ért el. mennyisége. De inkább a kü- A dolgozók eredményeiből T,, . . időben a vagonok kiürítéséről Itt nemcsak az a baj, hogy és az áruk elszállításán»,
