Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBÁN: Külföldi hírek. (Z o.) — Az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. (3. o.) — A kultúra hatalmas fegyver az embertelenséggel szemben. (3. o.) — Bírálatunk nyo­mában. (3. o.) — Uj, jobb árukat gyárt könnyűiparunk. (3. o.) — Levelezőink írják. (4. o.) MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/A'GA'N A k LAPJA Xn. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ARA SO FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955 JANUAR 6 Szakszerű terveket a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetek lf*’ egész esztendei munkál­kodását megalapozó üzemter- vek elkészítése idején a köz­figyelem újra a falu műszaki értelmiségére — az agronómu- sokra irányul. A régi és az egyetemről csak nemrégiben kikerült mezőgazdasági szak­emberektől egyaránt elvárja az ország és a párt, hogy taná­csaikkal és befolyásukkal egy olyan számvetés elkészítésében nyújtsanak segédkezet a nagy­üzem vezetésében még járatlan és üzemszervezési ismeretek­kel még nem rendelkező ter­melőszövetkezeti intézőbizott­ságoknak, elnököknek, mely­nek végrehajtása gazdag zár­számadást, magas természet­beni és készpénz-részesedést biztosít a tagoknak. Agronó- musainknak az a segíteniakaró igyekvése, amely észrevehető­en meggyorsította a múlt évi aratást és az őszi vetéseket, az a szaktudás, amelv egyre in­kább kivívja részükre a falusi emberek megbecsülését és az a lendület, mellyel Dombai Jó­zsef, Gyenis József és Dákos József tucatnyi más társukkal együtt máris hozzáláttak e nagyjelentőségű munkához, biztosíték arra, hogy idén lé­nyegesen jobb terveket készí­tünk a tavalyinál. Már a tervkészítés legelején felvetődött a több helyen még máig is tisztázatlan kérdés, hogy az üzemterv kialakításán munkálkodó agronőmus saját belátása szerint készítse-e el, vagy pedig haladion a tagság véleményének sodrával? Erre csak ez a helyes válasz: ne te­gye sem egyiket, sem másikat! A terv azoké, akiké a termelő­szövetkezet, a közös munkára íársujt dolgozó parasztoké. Ok fektetik le benne elképzelései­ket, törekvéseiket, éppen ezért m«sz vért szülne, ha egy kívül allo hisz az aeronómus nem a munkaegységek után kapja fizetését — saját szájíze sze- nm változtatná meg, vagy egyenesen ki sem kémé véle­ményüket. mint a nagytótfalu­si Kossuth tsz agronómusa tet- ilyen terv nem vonzza, nem lelkesíti harcra, munkára a tsz brigádjait, kevésbé érzik mamikénak annál, amit okos vitatkozás során, az agmnó- mus véleményének meghallga­tása után fektetnek papírra. Az agronómus nem íródeák, nanem szakember, aki viszont vT, hoßy nem válik terv- “1 ,‘tő. kimutatásgyártó autó- — az okos szó, a fel- tuá^osítő tanács erejével küzd i , va^yor>ra, a tagok 1Ö­bevétplare nár0S né*ctpk terv- tsz ffw. ? ugyanakkor a intézkedédt’^.J' predrr,ényező intézkedések számításbavételé­^nvoket, készft­kétszáz kÖ:fel Kétszáz «trmelöszövetkezete ^^7f7-féle köríHmény között indul az út nek, ezért bajos lennT*^' mennyi részére egy tételesen kidolgozott útmutatást adni — ez az agronómusok helyt is­meretein múlik. Van viszont egy közös ismertetője min­den J 61 elkészített tervnek és ez: jövedelemmel, és minél nagyobb jövedelemmel zár. — Géoállomási agronómusaink elsősorban ott segítsenek a tervet készítő termelőszövetke­zetbeMeknek, hogy keressék meg azokat az üzemágakat, amelyeknek kibővítése, vagy újonnan történő megszervezése a helyi lehetőségek között tete­mesen emeli a közös gazdaság bevételeit. A beremendi Dózsa, a hetvehelyi Sztálin, a nagy- palli Búzavirág, kőbánya, ho­mokbánya és mészégető bőví­tését irányozta elő többek kö­zött és legalább harminc má­sik termelőszövetkezet tejfel- dolgozót létesít, Mekényesen melléküzemágként halastó lé­tesítését határozták el. Volt n múlt évek során több közös gazdaság, amely meggondolat­lanul, erejét meghaladó vállal­kozásokba kezdett, viszont még több azoknak a száma, akiket csak a kellő felvilágo­sítás hiánya tartott vissza egy- egy jövedelmező üzemág meg­honosításától. Éppen mezőgaz­dasági szakembereink feladata a helyi viszonyoknak megfele­lő helyes kezdeményezések megítélése, felszínrehozása és támogatása a tervkészítés so­rán. Az elkészített terv akkor lesz csak helyes, ha benne visszatükröződik, mint egy csepp vizben az egész tenger — a mezőgazdaság fejlesztésé­ről hozott párt és kormányha­tározat, benne a leglényege­sebbel: az állatállomány és a takarmánytermő területek nö­velésével. Ez — a helyes üze­mi arányok kialakítása vár leginkább agronómusaink szak szerű beavatkozására, mert amikor a talajerő visszapótlá­sa országos jelentőségű fel­adat, több tsz — köztük s nagxpeterdl Uj Elet — csök­kenteni akarja jószágállomá­nyát, vagypedig a szaporulatot növendékállatként ■ eladás út­ján értékesítenék — felneve­lés, tenyésztésbevétel helyett! Közismerten téves nézet ez. amely kikerülhetetlenül a ta­gok jövedelmének csökkenésé­re vezet. A z állatlétszám csökkenté­' * se mellett egy rnánlk ve­szélyes irányzat, a kukorica vetésterületének leforgácsoló- dása. A görcsönyi Augusztus 20 tsz-ben például a szántóte­rületnek mindössze öt százalé­kát irányozták elő rá — nevet­ségesen keveset. Az állatlét­szám csökkentése összefügg ezzel, egyik a másikból folyik és mivel kukorica nélkül ne­héz az állatállományt növelni nyilván csak akkor érünk e’ fordulatot, ha akár a szerződé, ses növények rovására emel- iük vetésterületét. Van más kivezető út is — Drávátokon például a tsz 25 hold tartalék­földet bérelt. csakhogy a r azon termelendő kukoricán sertéshizlalásit fejleszthesse Agronómusaink szaktudásán és gyakorlati leleményességén, a taeség alkotó készségén mú­lik. hogy hasonló megoldások­kal segítsenek a nehézségeken Január 31-e, a tervek elké­szítésének határideje vészes gyorsasággal közeledik. Gépál­lomási agronómusa inknak -a múlt esztendőben iól bemutat­kozott szervezete kettőzött erő vel munkáikor! ion ezekben a hátralévő hetekben, hogv a ta­vasz^ munkákhoz már jövedel- mező, megerősített tervek bir­tokában foghassanak neki a termelőszövetkezetek. Ötven százalékkal több bútort adtak el Pécsett , A Pécsi Bútorértékesítő Vál- mk ^ece,r>ber utolsó dekád­ig ~\an M százalékkal több bú- .“«Jött el, mint 1953 ha- Időszakában. Eladtak *°bbek között 35 hálót, 25 konyhabútort, 4 cseh kombi­nált garnitúrát, 6 kombinált szekrényt, 20 fotelt, 15 asztalt székkel, valamint 6 egyszemé­lyes rekamiét. Minden nap teljesítsük a tervet! Béta-akna kedden 1067 százalékra teljesítette tervét Az éy első munkanapján a pécsi bányászok ígéretet tet­tek: első negyedévi tervünkön felül 5000 tonna jóminőségű szenet termelünk. Az első na­pon túl is teljesítették elő­irányzatukat, 100.7 százalékot értek eL Különösen jól dolgoz­tak a szabolcsi bányászok, akik 118 százalékra teljesítet­ték tervüket. Az ígéret azon­ban nemcsak egy napra szól és ezért András-, Széchenyi- és az István-aknai bányászok­nak fokozniok kell a lendüle­tet, jobban meg kell szervez­niük a munkát, hogy ők is el­érjék a 100 százalékot. A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói kedden új len­dülettel láttak munkához, hogy tovább javítsák hétfői ered­ményeiket. Különösen Kossuth akna dolgozói készültek fel a keddi tervteljesítésre. Az I-es üzemben ahol a hétfői tűz az eredeti csapatbeosztást meg­zavarta, kedden már új be­osztásban fogtak a termelés­hez. A VII. szinten a 10-es telepben rohammunkával ha­táridő előtt kilyukasztották egy 60 méteres gurítójukat és kedden reggel megkezdték az új front előkészítését. A ll-es üzem a földalatti szállítás megjavításával és az iszapolá­sok befejezésével igyekezett növelni a keddi nap esélyeit. A nagy előkészületeknek meg­lett az eredménye. Bár a dél­előtti órákban aknakarambol akadályozta a V1L szint szál­lítását, mégis Kossuth-akna 99.5 százalékra teljesítette dél­előtti tervét. Ezzel 6.7 száza­lékkal javította meg tegnap délelőtti eredményét. Javított Anna-akna is a keddi dél­előttös műszakban 85.7 száza­lékos eredményt ért eL míg Béta-akna 102.4 százalékot tel­jesített. Az öt komlói üzem összeredménye 98 százalék. A Béta-aknai bányászok a délutáni és éjszakai műszak­ban tovább javították ered­ményüket s így napi tervüket 106.7 százalékra teljesítették. A felszabadulási versenyben húsz százalékkal növeljük termelésünket Ml, a Mohácsi Gépgyár Vas- és Fémöntőde dolgozói, ha­zánk felszabadulásának 10. évfordulója aük&lmából csatla­kozunk az RM Művek felhí­vásához. Vállaljuk: 1. Az egyesített vállalat, a Mohácsi Gép- és Fémárugyár vállalja, hogy első negyedévi tervét öt százalékkal túltelje­síti. (A Mohácsi Gépgyár és a Fémipari Javító és Szolgálta­tó VálLatat a közeli napokban fúziónál!) 2. Az önköltségcsökkentés Döntik a bútornak valót Jó párszáz méterre a.város háztetői fölött, a hegytető szél­től tépdesett meredélyén fej­szecsattogás keveredik a föld- rezuhanó hatalmas szál bük- kök mennydörgésszerű reccse- nésével. Árpádtető, az árpád­tetői erdészet fakitermelő bri­gádjai csakúgy, mint az ün­nepek előtt, szakadatlan len­dülettel termelik ki a Mecsek emelkedőinek a szén mellett másik legértékesebb kincsét, a fát. Azazhogy — a lendülettel egy kis hiba van. A lencsés János vezette fakitermelő mun kások egy kicsit megkésve ér­keztek meg Nógrád megyéből Kovács elv társ helyeit is teljesítjük a tervet Mi, a Petőfi-aknal Benkő fejtési frontbrigád dolgozói Ko- vács József csapatvezető munkatársunkról, — ki munka köz­ben a legdrágábbat, életét áldozta — neveztük el brigádun­kat. Kovács József csapatvezető kiváló munkás, kiváló nevelő és nagyszerű ember volt. Nemcsak nevét vettük fel, hanem vállaljuk, hogy teljesítményét is mindennap kiadjuk. Ez any- nyit jelent, hogy a napi 100 csille előirányzatunk helyett min­dennap 105 csillét küldünk a felszínre. Csapatommal együtt úgy érezzük, hogy ezzel a felajánlás­sal vagyunk leghűbbek a munka frontján hősi halóit halt munkatársunk emlékéhez, így tudunk legtöbbet tenni a felsza­badulási munkaversenyben. Jószer encsétt BENKÖ BÉLA (1) csapatvezető az ünnepek után és így a tervbevett 101 köbméter he­lyett mindössze 88-at termel­tek ki. Az erdészet vezetősége kedden hívta őket össze meg­tárgyalni a kiutat, mert nem lehet, hogy saját hanyagságuk bál akár egyetlen darab rönk­kel is kevesebb kerüljön az üzemekbe... Igen, az üzemekbe. Mert az itt termelt fa nagyrésze mint fényezett, mélybarna hálószo­ba, vagy kombinált bútor alak jóban kerül vissza Pécsre és a bányászvidékekfe a külön­böző bútorgyárakból. Azonban, hogy minden újházas megve­hesse, ahhoz Lencséseknek tel­jesíteniük kell a kitermelési tervet, a soff őröknek pedig a szállítást. Az Árpádtetőn ki­vágott fákat három teherautó hordja le a legközelebbi vas­útállomásra, ahonnan, mint az év első napján is, Szegedre, a Szegedi Fűrészüzemhez utaz­tatják. Ott, a gattereken vag­dalják szét megfelelő nagysá­gú deszkákra, onnan kerül az­után az asztalosok szakavatott keze alá. Mint telefonon jelentik — ha Lencsésék el is maradtak, a gépkocsivezetők kivágták a rezet: 62 köbméternyi kiszállí­tási tervüket pontosan teljesí­tettéli. terén a negyedév folyamár egy százalékos megtakarítást érünk el. 3. öntödei setejtünket két százalékkal csökkentjük. 4. A lakosság és a mező­gazdaság megsegítése érdeké­ben vállaljuk, hogy az első negyedévben termelésünket a köaszükséglet és a mezőgaz­daság igényeinek kielégítése érdekében 20 százalékkal emel jük. FÜREDI ISTVÁN termelési • felelős, BÁLLÁ FERENC igazgató, Két nap eredmény«: 50 cs lie szén terven le ül A komlói ifjúsági brigádok közül az elsők között a Béta- afcnad Vörös-brigád tagjai csat­lakoztak az RM Művek felhí­vásához. A fiatalok vállalták, hogy az első negyedévben 1500 csille szénnel termelnek töb­bet tervüknél. Ez havi ötszáz csőié tervein felüli szánét, je­lent. Megfogadták még, hogy a palaítartaknat öt százalékkal csökkentik s nagyobb gondot {ordítanék a csiHefcöItéare. „Az ígéret úgy ér valamit, ha valóra is váltják" — tart­ják a Vörös brigád tagjai és már az első napon hozzákezd­tek vállalásuk teljesítéséhez. Naponta húsz csillével kel) több szenet termelniük, mint amennyit a tervük előír, — erre kötelez a vállalás. A Vö­rös-brigád két nap alatt — az előírt 140 csille helyett — 190 csille szenet termeltek f ezzel már tíz csille szénnel tú! is teljesítették vállalásukat. Harcoljanak továbbra is ilyen példamutató lelkesedéssel IxjhzL évi fé munkám készülnek... Eleven zsongás, kopácsolás visszhangzik a Sopiana Gép­gyárban. Az új esztendővel, mintha a vasasok is új lendü­lettel dolgoznának. Mielőtt be­lépnénk a forgácsolóba, nagy Diesel motoros teherautót kell kikerülni. Kis daruval pirost a és kékesszürkére mázolt gépe­ket emelnek a kocsiba. Húsz darab, „CSK” jelű három ló­erős köszörűgépet raknak egy­más mellé. Ez abból a 85 da­rabból való, aminek az első ne­gyedévben kell elkészülnie. Ez az első komolyabb újévi „kö­szöntőjük” a gépgyári vasasok­nak. Dolgozott rajta öntő, esz­tergályos, gyalus, szerelő, mű­szaki. Budapestre viszik, a kész letraktárba. Az egyéb gépek mellett mégis mezőgazdasági gépet gyártanak ismét zömé­ben, — És szívesen foglalkoz­nak most már ezzel a Sopia- nában, megvan a gyakorlat a gyártáshoz, s mindenki tudja, hogy amit a mezőgazdaság kap, az visszatérül: — piacon az asszonyok szatyrában úgy, hogy választékosabbak lesznek az élelmicikkek... A negyedévi terv, ami már át van minden vezető asztalá­ban — maholnap már a dolgo­zók is megismerik a termelési értekezleteken — megint csak és újból helyeslő, igenlő állás- foglalás « kormányprogram mellett, a jólét akarása mel­lett. Ezeket olvashatjuk: a D. 6 szecskavágóból az első ne­gyedévben 1.250 darab készül, TS 10 szecskavágóból — ami már jóval nagyobb teljesítmé­nyű, mert géppel is lehet haj­tani — 376 darab, köszörűgép­ből 85 darab, stb. Es ez az igen, percről-perc- re, óráról-órára érzékelhető. A nagy, csengő-bongó szerelő- csarnokban most 5-én délelőtt 11 óráig meginf. elkészült az újesztendöben 37 darab AD 6 szecskavágó. De helyesbíteni kell a számot, mert amint meg látja egy kékköpenyes munka­vezető, hogy számolunk, hamar odajön és közli, hogy a har­mincnyolcadikon már az utol­só ecsetvonásokat végzik. Jól ismerik már ezt a kis gépet a dolgozó parasztok. Mind több gazdaságba jut el, könnyíti meg a munkát. Arrébb hat da­rab TS-10 szecskavágó zöldéi sorban egymás mellett, ami szintén az újév köszöntője. — Ebből tízzel több készül az el­ső negyedévben terven felül, — így olvashatjuk a 10 éves felszabadulási versenyfelhí­vásból. A nagy csarnok ismét megtelik összeszerelt masinák­kal. A műhely baloldalán nagy gép szürkéink. Már a távol­ból is elárulja, hogy ez nem lehet mezőgazdasági gép, a sok hengerek egyike, amit rajta látunk, sárgaréz fogak tarkítják. — Ilyet nem csinálnak más­hol az országban. Ez a Simson taszítógép — adja tudtunkra Exner elvtárs, az ü. b. elnök. Szopka Mihály szereli a má­sodikat s most éppen a fékbe­rendezéssel bíbelődik. Csak néhány szót tudunk vele vál­tani, mert normában dolgozik, s neki is van egy újévi elha­tározása. — Január 31-re kellene el­készíteni, Mestits Imre, aki szintén rajta dolgozik és én, már 15-re be akarjuk fejezni, csak egyetlen alkatrészünk hiányzik, egy acélöntvény. Az új esztendőben én js sok min­dent meg alcarok valósítani, nem csak ennek a gépnek az összeállítását, hanem új rádiót, meg bútort is akarok venni. Sok-sok ember szövöget ilyen gondolatokat, elérhető, meg­valósítható álmokat a Sopiana Gépgyárban. Pintér Károly, az öntőbrigád vezetője, aki 180—190 százalékot teljesít most is, a lányának akar ked­vezni. Most kötik be a fejét és egy 16 ezer forintos szoba­bútorral akarja meglepni. Ké­szítését már el is kezdték az egyik KTSZ-ben. Valahogy mindenki szeret most egy ki­csit a jövőről, az örömről be­szélni. Keresztet János, a sL montornyai bőrgyárnak készült hidraulikus börvasalógépet mu­tatja, — aminek az első proto­típusa itt készült a gyárban. Már csak az van hátra, hogy elvigyék a bőrgyárba. A taszi- tógépről is szól, de ekkor egy kicsit összeráncolja homlokát. Arról a hiányzó húzókarról be szél, amit a Kőbányai Vas- és Acélárugyárnak kellene elké­szítenie. Azaz már el is ké­szült, sőt december 7-én — ta­valy — fel is adták vasútra, de hogy, hogy nem, még ma sem érkezeit meg. Még most nem, de néhány nap múlva már ez is akadályozná a ta- szitógép szerelését. Csak egyet len kérése van: — Ezt is írják meg! Néhány óra s itt-ott eltöl­tött néhány perc az, ami alatt mindez a jegyzetbe kerül, mé­gis meglátni ezekben az apró tényekben, örömökben, aggó­dásokban a Sopiana Gépgyár vasasainak az egész évi törek­vését, azt, hogy az új esztendő ben még többet, még nagysze­rűbbet akarnak alkotni, hogy meg akarják valósítani a fel­szabadulási versenyfelhívás minden egyes pontját. GULYAS ERNŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom