Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-06 / 4. szám

z NAPLÓ tokk .TANTOR * KÜLFÖLDI HÍREK Ä CGT esaflakorott a francia béketanács Széljegyzetek ara Mm Mwrrflml rádió jelentése Trlni Dél-Kliodézi* kftzép- ■CrüMl angol gyarmat terüle­tén négyezer bennszülött réz- bányamunká« már második napja sztrájkol, tiltakozásul az ellen, hogy alacsonyabb bére­zésben részesülnek, mint a bányákban alkalmazott euró­pai munkások. PÁRIZS J\ párizsi lapok marokkói jÄyszíni tudósítói ismét arról Rámolnak be, hogy Francia- Marokkó egész területén foko­zódik a marokkói hazafiak el­lenállási mozgalma, amelyben különösen a városi lakosság körében széles néprétegek vesz nek részt. Minden bizonnyal ez az pka annak, hogy a fran­cia kormány utasítására a ka­tonai vészbíróságok egyre-más- ra mondl'ák ki a halálos íté­leteket a rendőrségi és kato­nai fogházakban már előzőleg súlyosan meggyötört és a leg­különbözőbb kínvallatásoknak alávetett Aiarokkói hazafiak ellen. Rámutat a francia demokra­tikus sajtó arra is, hogy nap- rúl-napra érkeznek hírek ar­ról, hogy a rendőrségi jelenté­sek hivatalos nyelvezetéül ,.meg nem állapítható kilétü” táma­dók sorozatosan merényleteket követnek el hazafias kiállásuk­ról széles körben ismert ma­rokkói népi vezetők ellen. A francia hatósági közegek tétlensége ezekkel a merény­lőkkel szemben — írják a francia demokratikus lapok — csak növeli az ellenállási moz­galmat, amely kifejezésre jut abban is, hogy esetről-esetre egész városrészek arab keres­kedői zárva tartják üzleteiket. PÁRIZS Francia sajtójelentések sze­rint a párizsi pályaudvarokon működő postahivatalok alkal­mazottainak múlt év december Xl-én, a CGT és az Autonom Szakszervezeti Szövetségek fel­hívására kezdődött u. n. „kés­leltető” sztrájkmozgalma vál­tozatlanul tovább folytatódik és nagy fennakadásokat idéz elő a bel- és külföldi postái for galom lebonyolításában. Leg­utóbb a Keresztény CFTC Szakszervezeti Szövetség pos­ta) szakmai központja is csat­lakozott a sztrájkmozgalom­hoz, kiterjesztve azt a vona­tokkal közlekedő mozgóposták­ra Is. A mozgalom célja: tilta­kozás as évek óta megígért bér- és fizetésemelések állan­dó halogatása ellen. Ugyancsak folytatódik a francia vámszolgálat alkalma­zottainak az összes határállo­másokra, valamint a belföldi vámhivatalokra kiterjedő ha­sonló sztrájk-mozgalma. A lakosság széles rétegeiben nagy rokonszenwel kísérik a rendíthetetlenül kitartó szfcráj- kolók mozgalmát, gyűjtéseket rendeznek, s ezekben a gyűjté­sekben résztvesz az alsópap­ság is. | PÁRIZS A .jLHumaiíité” közölte a Tuniszi Kommunista Pártnak a néphez intézett felhívását, amely leleplezi a Nyugat-Né- metország felfegyverzéséről szóló párizsi egyezmények pusztító következményeit. STOCKHOLM A Ny Dag közölte a Svéd Kommunista Párt Központi Bizottságának az ország dolgo­zóihoz intézett újévi üzenetét. A Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága rámutat arra hogy a nyugati agresszív kö­rök háborús előkészületekkel vannak elfoglalva, majd kije­lenti, hogy a svéd kortnánv- nak, a parlamentnek, Svédor­szág képviselőinek és az egész svéd népnek mindent meg keli tennie, hogy megakadályozza 3 bűnös tervek megvalósítását, hogy megvéd je országát a meg semmisüléstől. Támogatni kell a leszerelésre, az atomfegyver eltiltására és az európai kol­lektív biztonsági rendszer meg teremtésére irányuló javasla­tokat. BEIRUT Amint a Daily Star című li­banoni lap bagdadi tudósítója jelenti, az Arab Liga gazda­sági tanácsa elutasította az amerikai Rockefeller-intézet- nek azt a javaslatát, hogy épít­senek stratégiai autóutat a Földközi Tenger partjától a Perzsa-Öbölhöz. Az intézet által kidolgozott tervek szerint az antóút ezei- ötszáz kilométer hosszúságban keresztül haladt volna Libano­non, Szirián. Jordánián, Ira­kon, Szaud-Arábián és Kuvei- ten. BEIRUT Mint a lapok jelentik, a Szí­riái parlament január 3-i ülé-; sén az olajkérdésről tárgyai-; tak. Egész sor parlamenti kép­viselő élesen bírálta, hogy az Az amerikai hadügyminisztérium minden előkészületet megtesz az új Wehrmacht gyorsütemű felállítására Párizs (MTI): Alig ért véget a francia nemzetgyűlésben a párizsi és londoni egyezmé­nyeik ratifikációs vitája, az amerikai hadügyminisztérium — be sem várva a köztársasági tanács döntését — máris min­den előkészületet megtesz az új Wehrmacht gyorsütemű fel­állítására. A Pentagon szakér­tői felülvizsgálják az erre vo­natkozóan korábban kidolgo­zott terveket, amelyek még az EVK-egyezmény megkötése­kor készültek, mivel ezek a tervek szerintük már idejüket múlták és az új programnak — mint Washingtonban mond­ták — számot kell vetnie a ha­diipar és a fegyverek azóta beküv étkezett fejlődésével. Az Egyesült Államok az új Wehl macht felszerelésére any- nyi hadianyagot, tartalékolt, amennyi tizenkét gépesített és páncélos hadosztály felszerelé­sére elegendő. — A fegy­verek, így például az atom- ágvuk egy része, máris Nyu- gat-Németországban van, hogy azt, felállítása után haladékta­lanul az új Wehrmacht ren­delkezésére lehessen bocsátani. Mint az amerikai hadügymi­nisztérium szervei közölték, Wilson hadügyminiszter tervei „számolnak azzal a ténnyel, hogy a német ipar gyors tech­nikai fejlődése az eddig vélt- nél nagyobb mértékben lehe­tővé teszi a németeknek, hogy saját maguk is gyártsanak fegyvereket.” Megjegyzendő, hogy a párizsi egyezmények csupán az „új fegyverek” és a nehéz tüzérségi felszerelés' németországi gyártását korlá­tozzák, a német hadosztályok számára szükséges többi hadi­anyag gyártását azonban meg-; engedik. Mindez megdönti Mendes- Francenak azt az érvelését, hogy a párizsi egyezmények biztosítani fogják az új Wehr­macht felfegyverzésének „el­lenőrzését.” Wilson tervei világosak: Nyugat-Németország maga gyárthatja majd a Wehrmacht számára szükséges fegyverek nagyrészét. Ami pedig az atom fegyvereket és a nehéz tüzér­ségi felszerelést illeti, az Egye­sült ÁLLamok vállalja ezek szállítását az új Wehrmacht számára, sőt a ruhrvidéki nagyiparosok is gyárthatnak majd ilyen fegyvereket más országokban. így például a Domier cég, amely annak ide­ién nohézbombázókat gyártott a hitleri Luftwaffe számára, máris gyárt repülőgépeket Franco Spanyolországában. A német újrafelfegyverzés- re vonatkozó amerikai tervek közlése még azelőtt történt, hogy a köztársasági tanács ál­lást foglalt volna a párizsi egyezményekkel kapcsolatban és hogy azokat a francia köz­társaság elnöke aláírta volna. Washington ennél jobban nem is juttathatta volna kifejezésre azt a szándékát, hogv a jövő­ben elereszti maid a füle mel­lett mindazefeat a tiltakozáso­kat, amelyek esetleg francia részről történnek amiatt, hogv a bonni kormány megsérti a párizsi egyezményeket. Irae Petroleum Company an­gol-francia-amerikai olajrész' vénytársaság beavatkozik az ország beliigyeibe. A felszóla lók megállapították, hogy a részvénytársasággal kötött egyezmény nem áll összhang­ban Szíria jelenlegi helyzeté­vel. (Mint ismeretes, az egyez­ményt olyan időszakban kötöt­ték, amikor Szíria francia mar dátum alatt álló terület volt.) Mint a damaszkuszi rádió jelentette, a szíriai parlament és kormány elhatározta, külín bizottságot küld ki, hogy ja­vaslatokat dolgozzon ki a kül­földi olajtársaságokkal fennálló olajegyezmények megváltozta­tásáról. NEWYORK A The New-Yohk Times Magazine egyik decemberi szá­ma Baldwin ismert amerikai katonai megfigyelő cikkét köz­1L Az amerikai hadsereg ala­csony erkölcsi színvonalának okait kutatva Baldwin kényte­len beismerni, hogy a milita- rizálás politikáját nem támo­gatja az amerikai közvéle­mény. Ez kifejezésre jut az amerikai közvélemény és a fegyveres erők viszonyában Az amerikai nép nem szereti hadseregét — állapítja meg re- zignáltan a megfigyelő. felhívásához Pártét (MTI): A CGT közle­ményt adott ki, amelyben be­jelenti, hogy csatlakozik a Francia Béketanács felhívásá­hoz. A közlemény felhívja a francia dolgozókat, tevékenyen szánjanak síkra a német újra- felfegyverzés megakadályozásé ért. Leplezzék le azokat a képviselőket, akik a ratifiká­ció mellett szavaztak, vagy tartózkodtak a szavazástól. Ke­ressék fel a szenátorokat, s kö­veteljék tőlük, hogy a köztár­sasági tanácsban utasítsák el a párizsi egyezmények ratifi­kálását. Kérjék fel a polgár- mestereket, községi tanácsokat és megyei tanácsol-cat, adják tudtul a szenátoroknak, akiket ők választanak, hogy határo­zottan ellenzik a német újra- felfegyverzést. Bolgár művészek érkeztek Belgrádba Belgrad: Mint a Taoajug je­lenti, Mihail Pipov és Neli Karova, a szófiai Operaház művészei, valamint Pamcso Vladigerov ismert bolgár ze­neszerző és Nedelyka Szimeo- nova hegedümüveszné megér­kezett Belgrádba. A bolgár művészek Balgrád­Í bam, Ujvidéíkem és Szarajevó­ban vendégszerepeinek. Bolgár as'zonyok a tsz-ben Bulgáriában is fontos szerep et játszanak az asszonyok a mc zőgazdasági termelőszövetkezetek életében. A képen: beta­karítják a gazdag burgonyatermést az antoni termelőszövet­kezetben a nemzetközi eseményedhez Jogos „Baklövés", „melléfogás", ..meggondolatlanság”, „szószá­tyár diplomata”, „félreáliítami ezt az embert!” — ilyen kife­jezésekkel kommentál ja az an­gol sajtó Nutting angol ENSZ főmegbízott newyorki televí­ziós nyilatkozatát Nutting ugyanis, arra a kérdésre vá­laszolva, támogatja-e majd Anglia az Egyesült Államokat egy esetleges tajvani katonai akció esetén, azt válaszolta, hogy .^Anglia belesodródna a háborúba.” Az angol közvéleményt ért­hetően felháborította Nutting nyilatkozata. Ez a nyilatkozat ugyanis ellentétben van Ang­liának a kairói és potsdami nyilatkozatokban vállalt nem­zetközi kötelezettségeivel. A potsdami és kairói deklarációk ban ünnepélyesen kinyilatkoz­tatták Kína jogát Tajvan szi­getére. Nutting nyilatkozata nem fér össze az Anglia és a Kínai Népköztársaság között fennálló normális i$apeso! átok­kal. A Tajvan-szigetére be- fészkelődött kuomintangista banda közvetlen támogatását jeleníti. Tápot ad azoknak az agresszív amerikai köröknek, amelyek háborút akarnak ki­robbantani a Távol-Keleten: hiszen éppen ezért kötöttek egyezményt a kuomintangisták kail. Az angol közvélemény a koreai háborúból levonta azt a tanulságot, hogy jobb, ha kérdés Anglia távodtartja magát a* Egyesült Államok távolkeletá kalandjaitól. Londoni hivatalos körök, mint a Daily Mirror című laip diplomáciád szemleírója közli, öltésre adták, hogy „nem he­lyeslik” Nutting nyilatkozatát. Nem szabad azonban figyel­men kívül hagyni, hogy a té­nyek másít mondanak. — Az Associated Press hírügynökség londoni tudósítója nyiltan ír­ja, hogy Nutting „világosan megmutatta az angol külpoli­tikáinak azt az oldalát, ame­lyet az angol külügyminiszté­rium jobban szeretne árnyék­ban hagyná." A tudósító ehhez hozzáteszi, hogy ezzel fellebbent a füg­göny „az amerikai és angol po­litika közeledéséről, amelyet a két ország belső okokból min­den zaj nélkül valósít meg.” Kiderül tehát, hogy Nutting azt árulta el, amit cseleksze­nek Londonban, csak éppen jobb szeretnek nem beszélni róla. Kifecsegte, hogy az an­gol diplomácia követi az ame­rikai külügyminisztérium kínai politikáját. Jogos (kérdés: hogyan fér össze az angol kormánynak ez az álláspontja azokkal a kö­telezettségekkel, amelyeket Anglia ünnepélyesen vállalt, amikor kijelentette, hogy Kí­nának vissza kell adni Taj­vant? Havonta nyolc-kilencezer ember költözik Nyugaf-Németorsz ágból a Német Demokratikus Köztársaságba BerUn (MTI): Nyugat-Né- metországból minden hónap­ban nyolc—kilencezer német férfi és nő költözik át a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba. Ezt a jellemző tényt a New York Times bonni tudó­sítója állapítja meg lapjának január 1-i számában. Az átköl- tözők fele régebben a nyugati propaganda hatása alatt elszö­kött a Német Demokratikus Köztársaságból és most a „nyu­gati valóság” megismerése után visszatér eredeti lakóhe­lyére. Az átköltözők másik fele a nyugatnémetországi la­kosságból kerül ki. A The New York Times tudósítója kényte­len beismerni, hogy „a töme­ges átköltözés magyarázata a Német Demokratikus Köztár­saság szilárd gazdasági hely­zetében keresendő Szőltősy Kálmánt Az amerikai filmek hatása Öreg Verőn halálra késsül A felszabadulási irodalmi pályázaton ; díjat nyert elbeszélés. A partban, mint vízmosás- mellett a parti fecskék, éltek az odúkban az emberek. Lenn, a mélyben az országút kanyarodott. Az öreg Verőn benn ült a kamrányi kis szo­bában és varrt. Kínlódva füzögette be a cér­nát, odahajolt a világossághoz es pislogott. A fejével egészen eltakarta az ablakot. A háta mögött sötét lett. Leeresztette maga mellé a kabátot és a százszínű, mégis színtelen foltok­ból összefércelt ruhadarab úgy esett le, mint la mosogatóromgy. Szürke volt minden, az üveg a portól és az ágy a vénségtől. Ráncos, reszkető kezével letörölte a homályt az ablak 1 ról. Kinézett. ! Mindig így ült itt, mikor már elfáradt, vagy az alkonyat közeledett és a tűt elnyelte a sötétség. Sokat látott innen felülről. A fiatalok piros kendőjét el-elnézegette és a tehetetlenségtől a könnye is megindult. Ilyenkor hátratekin­tett a ládára, ahol lelógó lábbal, összekupo- rodva feküdt a lánya. Még mindig fiatalnak látta, pedig már annak is őszült a haja, és reszketett a keze. — Oh, de megvert az isten veled! — sóhaj­totta. És a vénlány hkkor odament, hozzá, a hadát simogatta, vagy papírosból szalagot kö­tött rá. ; — Te, te tökéletlen! — zsörtölődött, de már nem haragudott. Hiszen nem volt rossz lány, szívesen ment dolgozni, bárhová küldték, csak nem sokat ért a munkája. Gyenge volt, örö­kösen éhes és a végén mindig kifizették egy- egy tányér levessel. 1| Öh, amikor még ő járt dolgozni!... Soha, ! senki sem mosott olyan szép- fehérre, mint ! ő’ Milyen fehér is volt az a ruha!... Hogy örült n-'iki ar/lkné — jutott eszébe hirtelen, r — Még kolbászt is adott tízóraira —1 mo­tyogta és végigfutott rajta az íz és az emlék­től elmosolyodott. I Igen, nagyon sok mindent látott innen, ahogy napra-nap itt ült. mióta leesett a lét- tráréií. Féloldala kicsit béna-maradt és a bal {kezét húzta. Azóta a lánya járt munka után, 'csukhat félkegyelmű volt, az élet meg egyre | nehezebb. • Jön a háború! Jön a háború! — hallotta jnvnd'g gyakrabban. Igen a háború! F.z vitte *el az urát valamikor régen. Már maga sem 1 tudta, mikor, csak arra emlékezett, hogy akkor jsokáig várt. — Igen, töprengett, — elment az idő. Hogy megváltozott a világ! És ilyenkor, mikor így itt ült, mindig felmerült előtte az a meg­változhatatlan és mégis állandóan szépülő vi­lág, a belső. A ház, a két hold föld, az udvari végén a gyümölcsös, ami mérhetetlen messze elnyúlott, olyan messze hogy egyik fától a másikig a gondolata is elfáradt. — Ez a piros, ez a hosszúkás meg olyan sár­ga, — suttogott maga elé, ahogy sorba rakja újra a leveleket, mint akkor ősszel, régen... ; — Nem találom, nem találom! —kulcsolta össze a kezét sokszor, amikor keresett vala­mit. Ilyenkor mindig visszamenekült a gyümöl esősbe, a húsz fa közé, amelyek mindig szeb­bek lettek, mindig nagyobbak. Ahol mégis, minden a helyén állt és semmisem változott. Ha akarta, megjelent előtte az almáknak és a ] körtéknek az íze. Különösen szerette a vörös-J bélü körtét, amelyiknek kívülről olyan hara-] goszöld a színe... j Ezeken töprengett, meg az úton folyó életen,; amikor kinézett így késő délután, vagy reg-; gél is, ha elkopott a varmivaló. Úgy ismerte már a lenti életet és megszokta! változásait. Óh, hányszor látta, amikor végig­sepert az úton az októberi szél és az eperfák leveleit utánahajította a baktató szekereknek. Ismerte a vásárra igyekvő kocsikat, amelyek mögé mindig odakötötték az eladó tehenet, vagy csikót. Megszokta az autókat is, de nem szerette. Nagyon gyorsan szaladtak és ha soka­sodni kezdtek, mindig a kerekük mögött sza­ladt a baj. Vagy a leves lett ritkább, vagy el­vitték a szomszéd odúkból a férfiakat és me­gint több lett a nyomorúság. — Idejön a háború! Hallja, hogy ágyúznak? — mondták a szomszédok. Tudta, hogy baj lesz, mert soha ennyi autót még nem látott. Egyik csoport rohant a másik után, sok nem is autó volt, hanem nagy talpakon szaladt. — Tankok — mondták a szomszédok, de ez nem jelentett neki semmit. Csak érezte, hogy valami történik mat'd. Sok odúba már napok óta beköltözött a nyugtalanság, sokan kis batyuval útnak is in­dultak. Ö is érezte ezt a zűrzavart. — Meneküljön, Verőn néni! — mondta a szomszédasszony, aki néha-néha levest adott neki nrkor a lánya nem jött egy napra haza. —• M ndenkit agyonlőnek! Jönnek az oro­szok! Kidobolták a városban! És látta, hogy az autók között rengeteg a gyalogos ember, batyuval, mintha lábra kelt volna a város. (Folytatása következik) Tokio (MTI): Az AFP hirt ad arról, hogy hétfőn az egyik tokiói külvárosi moziban egy vadnyugati film vetítése köz­ben pánik tört ki. Egy néző, aki felindult a cowboy ok tűz­harca következtében, elővette revolverét és szomszédjába lőtt, aki a hátán és lábán meg sebesült. A „lelkes mozilátoga- tó” a lövöldözés következtében előállott pánikot arra akarta kihasználni, hogy elmenekül­jön, azonban letartóztatták. Algírban tüzeltek egy francia katonai gépkocsira ; Párizs (MTI): Mint Algírból jelentik, az Aures-hegységben lévő Fum-Tub vidékén algíri hazafiak tüzet nyitottak egy ; katonai gépkocsira, amelyen |ejtőernyősök térték vissza Ar- ! risba. Több ejtőernyős, köz- !tük egy alhadnagy, meghalt. A gépkocsi kigyulladt és elégett. Amerikai, finn, görüg és német tengerészek í baráti megbeszélése Berlin (MTI): A Német De­mokratikus Köztársaság-beli wismari Thülman-klubban kedden baráti megbeszélésre jöttek össze a város kikötőjé­ben horgonyzó amerikai, finn, görög és német hajók tenge­részei. A baráti találkozón, amely a népi tulajdonban lé­vő kikötő igazgatóöáigánaik kez­deményezésére jött létre, meg­tárgyalták az időszerű politi­kai kérdéseket. A Német De- tnokraitikus Köztársaság la­kosságának eltökélt békeakara­ta különösen az amerikai ten­gerészekre tett mély benyo­mást. John E. Miller, a wis­mari kikötőben ■ horgonyzó egyik amerikai haló kapitánya az amerikai tengerészek ne­vében köszönetét mondott a szi vélyes vendéglátásért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom