Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

1955 JANUAR 19 NAPLÓ 3 Több jó szakmunkást hányáinkba! Hozzászólás Borzsei Mihály elvtárs cikkéhez JJ örzsei Mihálynak január 14-én megjelent cikke időszerű problémát érint, mert s szakmunkáskérdés a legége­tőbb kérdések egyike szénbá­nyászatunkban. Napjainkban is egyre több és főleg jobb Minőségű szénre van szüksé- ge népgazdaságunknak. A ta­pasztalt, szakképzett bányá­szoknak a száma azonban a feladatok nagyságához mér­ten nem elegendő. Egyre több ui szakemberre van szükség. Kikből és hogyan lehet jó szakmunkásokat nevelni? Véleményem szerint jó bá­nyamunkást elsősorban a bá­nyász szülők gyermekeiből le­nét képezni. Ezek a gyerme­nap mint nap hallják zebb édesapjuk elbeszélését a bá­nyáról, kíváncsian érdeklőd­nek a bányamunka iránt és e'őbb-utóbb meg is szeretik. Rendszerint a bányász szülők nzok, akik igyekeznek lebe- szélni gyermekeiket, mond­án: „Bármi legyen, csak bá­nyász ne!" Helytelen az ilyen gondolkodás — bár ezzel nem akarom mondani, hogy min- dsn bányász szülő gyermeke a bányász szakmát válassza — azt kell elérnünk, hogy e térén minél előbb változás tör­elég gondot a technikus-jelSl- őket Én hiszem, hogy azok a tek megfeleld oktatására. Ez fiatal technikusok, akik az a gyakorlatban úgy néz ki, hogy amikor a technikum hall gatói gyakorlati munkára je­lentkeznek, nem a tanterv szerint oktatják őket, hanem rendszerint fizikai munkára s főleg segédmunkára osztják be őket. Bár a minisztérium a gyakorlati munka időszaká­ra is készített tantervet, ez­zel a szénbányászati üzemek­ben nem törődnek s nem egy­szer elveszik a fiatalok ked­vét a további tanulástól. iskolánkból kikerülnek, ele­gendő elméleti tudással ren­delkeznek ahhoz, hogy a rá­juk váró feladatokat megold­hassák, ha a megfelelő segít­séget, támogatást megadják számukra. Nem lehet szó nélkül hagy­ni a „Dolgozók Bányaipari Technikumát végző tanulók problémáit sem. Ezek a tanu­lók többéves szakmai gyakor­lattal rendelkeznek, rendsze­rint képzett vájárok, legtöbb­jük igen jó munkaerő. Azért tanulnak, hogy szakmai kép­zettségük mellé megszerezzék Óiba az is, hogy a techni- kumot végzett fiatalok­tól, amikor az üzemekbe ke­nőinek, mindjárt a legnehe- , , . ,, ,. ... . . feladatok megoldását a Megfelelő elméleti tudást is, várják. Ezeknek a 18—10 éves hogy technikusokká váljanak. fiataloknak azonban még sok Ezek a tanulók a legnehezebb gyakorlati tapasztalatra van szükségük, továbbra is taní­tani, nevelni kell őket! Hely­telen és elitélendő az a mód­szer, ahogy az ifjú techniku­sokkal bánnak egyes üzemek­ben. A rájuk bízott feladato­feladatok végrehajtására is képesek, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy nem becsü­lik meg őket eléggé, nem kap­ják meg azt a munkakört, ahol a legjobban kifejthetnék kai akár jól, akár rosszul vég zik el, állandóan szidják őket tudásukat. Egy kirívó, de nem ahelyett, hogy segítenék. Fel- egyedülálló példát akarok tétlenül szükség van az dő- csajc említeni. Hegedűs József .......... gatására, arra, hogy szakmai negyedéves hallgató Istv 'e r>jen. Az eddigi tapasztala- tapasztalataikkal is megismer- aknán dolgozott. Egészségi ál­J°b is azt mutatják, hogy ál- tessék a fiatal technikust, ne- lapota nem engedte meg, hogy úban a bányász szülők gyér hogy úgy járjanak, mint Pécs- mjnj vájár végezze munkáját, "'ékéből nemcsak jó bányá- bányán, ahol az öt technikus- . . . , .. ... hói ma már csak kettő van de mmt technikus meg jól a fent említett hiányosságok megállhatja helyét. Bátran al­kalmazhatták volna ilyen ®í?k> hanem jó bányász-tech- n'kusok is válnak. Nekünk az a feladatunk, ™SU a jövő technikusaival tettessük meg a bányászok Munkáját. Az elméleti okfa- as terén nincsenek különös Problémáink, de annál több íad_ a gyakorlati tanítás té­nyétén. Tanulóinknak minden , hen két hónapot kell gyakor ati munkával eltölteniök, de a Példák bizonyítják, z közel sem elegendő ahhoz, ngy jó technikusokká válhas­sanak. A hiba forrását abban atom hogy a szénbányászati "psztök, és így elsősorban a jT"85 Szénbányászati Tröszt, zemeiben nem fordítanak miatt. Az a véleményem, helyte- ** len volt megszüntetni a gyakorlati oktatásnak azt a módját, hogy hetenként egy­szer a bánya mélyén ismer­kedjenek meg a technikum hallgatói az elméletben tanul­takkal. Harcolnunk kell azért, hogy ezt az oktatási formát visszaállítsák ismét, hogy az üzemek vezetői is szívügyük­nek érezzék a fiatal bányasz- szakemberek nevelését, hogy elősegítsék képzettségüknek olyan fokra emelését, mely a legnehezebb feladatok végre­hajtására is képessé teszi tenyésztői gondok Cserdi ben A cserdi gazdák min­arról voltak nevezetesek az egész környéken ők 'totíáíc a legszebb jószágo- *• Ngy-egy gazda istállójá- n 6__g szarvasjószág is állt, a tétszám mellett nagy fi- Úól rne-t lódítottak külön a 1 tejelő és nagy húshozamú . enefc tartására is. A jó ál­éi ^Vésztéshez jelentősen hoz- Zajwlt 02 aPaállatok kiválasz t'.a és tartása. A község ré- . re saját maguk neveltek ^iiU a teÍhozamra, húsra és maguk hozamr bő{lemre teOkiválóbb tehenek kormányprogram Most ütáni Iqi "• evekben újból fellcvdü- Csp1),-Van 03 állattenyésztés Bei j.l^en- -A fejlődést azonban clia, hogy mostohán tartják Rozáliátokat. állt o panasz az apa­otok erőnlétiére, ebben meg- o 478 lakost számláló ler,s.e9 minden gazdájának vé­ti k.ye- Hiba van a két bika, raa,et ^an és a két kos takar- (0 'hozásával. A bikák napon- na,y.y kis lucernaszénát kap- A es ^lat ater kukoricadarát. kiiA?0^ napi eledele négy CsaV ^okorica dara. A kosok óan e,litert kapnak belőle (.So ?nkcnt, így aztán nem is kos i-'u ,l0R a kanokba és a lf!( kba csak hálni jár a lé- ehi’n rr‘a-)d eldönti őket a szél, .n soványak. Ha továbbra diek ,es2> ágy járnak a cser- Omil miní a múlt év tavaszán, és COr e0V kan éppen a rossz min??v°ldálú takarmányozás ^Pusztult. í őzért a felelős? 1 >acf°SOrban is a községi ta­megtettünk mindent eíHá nd^a GVurcsány György nökerS’ a községi tanács el­hogy a minden annyiból áll, tp;c “ takarmányt beszere?- 6iiätnu kogy megkapják-e az Tendl, ós iártatják-e őket sct tó -ISen> a22aí már keve­t’ídesevj^fJt' Azzal> h°av -rö­nak hói lelóT az idejük és kap lehet [yettük másikat” — nem A járV?n} aZ Íl°Vet­rasi Állattenyésztő Ál­lomás vezetői sem törődnek so kát az állatok helyes takarmá­nyozásával. December 3-án el­lenőrizték ugyan a cserdi ál­lapotot, beírták az ellenőrzési könyvbe, hogy „a tanács köte­les beszerezni az apaállatok részére napi három-három kiló abrakot”, de arról, hogy mi­lyen abrak legyen az és hon­nan vegyék, arról szó sincs az utasításban. Úgy látszik meg­feledkeztek arról, hogy a bi­káknak meg a kosoknak zab­darára, a kanoknak pedig ír- pndarára, vagy korpára lenne szükségük a kukoricadara me! lett, mert ennek nagy kemé­nyítő tartalma a hizlalást se­gíti elő­Államunk nagy összeget for­dít az apaállatok beszerzésére és eltartására, hiszen egy-egy tenyészbika ára a tizenkétezer forintot is meghaladja, a ka­nok darabjáért pedig 2500— 3000, a kosokért 250—300 fo­rintot is kifizetünk. A cserdi apaállatok értéke meghaladja a 30 ezer forintot — Baranya 333 községébe kihelyezett bi­káké, kosoké, kanoké pedig hozzávetőleg a tíz milliót. Ezt a hatalmas értéket azonban olyan kezekre bíztuk legtöbb helyen, amit nem fizetünk meg eléggé. Orsós János, cserdi apaállatgondozó például mind­össze 345 forintot kap munká­jáért havonta és így szinte ter­mészetes, hogy nincs nagy ked­ve hozzá. Ezek miatt a drága pénzen beszerzett jószágok 5- 5 év helyett mindössze csak harom-négy évig vannak te­nyésztésben. Hiába adjuk ki egyik oldalon a tenyészállato­kért a milliókat, ha a másikon — jóval szerényebb összegei visszatartva, — ezek a nagy értékek kárbavesznelc. A cserdi példa mutat­ja, hogy a községi tanácsok­nak, az állattenyésztő állomá­soknak és felettes szerveiknek sokkal többet kell foglalkozni ■i községi apaállatok tartásá­nak megjavításával és gyöke­res fordulatot kell elérni az anaállatgondozók anyagi érde­keltségének fokozása terén is. K, V; munkakörben, hisz már csak egy fél éve volt hátra tanul­mányai befejezéséig, az üzem­vezető azonban éjjeliőri mun­kabeosztást ajánlt neki. Több hallgatónk hasonló problémák miatt még a tanulmányait is megszakította, pedig égetően szükség lenne rájuk. néhány problémán is sürgősen kell változtat­ni <és akkor biztosítva lesz a jó szakmunkások kérdésének megoldása, de biztosítva lesz a technikuskérdés megoldása is. Illés Ferenc tanár, Bányaipari Technikum. KISÁIXATKERTET létesítenek Pécsett A TTIT kezdeményezésére kisállatként létesítésének tervé­vel foglalkoznak az illetéke­sek. A terv szerint a kisállat­kert a Káptalan utca 2 szám alatt lévő ház udvarának park jában már május 1-én megnyí­lik. A kisállatkertet a Termé­szettudományi Múzeum irá­nyítja majd és a városi tanács kezeli. Hírek MEGNYITOTTAK AZ ÜJ GYÓGYSZERTÁRÁT PÉCS-MESZESEN Pécs-Meszesen január 17-én délelőtt 10 órakor a 14-es szám alatt lévő üzletházban ünnepélyes keretek között meg nyitották az új gyógyszertárat. Az 50.000 forintos beruházási költséggel létesített gyógyszer- tárat Szabó Pál, a Gyógyszer- tár Vállalat igazgatója nyitot­ta meg, aki beszédében méltat­ta az új egészségügyi intéz­mény jelentőségét Pées-Meszes lakosságának gyógyszerellátása szempontjából. FÖLDRAJZI ELŐADÁSSOROZATOT RENDEZ A TTIT A TTIT földrajzi szakosztá­lya tervbevette, hogy ez év el­ső negyedében „Utazás a föld körül” címmel földrajzi elő­adássorozatot rendez. Februárban Kádár László Afrika-kutató tart előadást „Afrika az álmok és a való­ság világa” címmel. Az elő­adást a két évvel ezelőtt ké­szült expediciós film vetítése követi majd. Márciusban Gele- ta József a mongol nemzet­gazdasági minisztériumnak egy évtizeden át volt gazdasá­gi szaktanácsadój;! „Mongóliái emlékeim” címmel tart elő­adást. Áprilisban pedig Jakucs László barlangkutató: „Hogyan fedeztem fel a Béke-barlan­got?” címmel tart előadást színes fimvetítéssel. „Helyesnek farijuk és támogatjuk a magasépítőij^ari technikum kezdeményezését“ A Pécs Városi DISZ Bizottság magáévá teszi a Duníntúli Napló január 18-j számában megjelent felhívást, amelyet a magasépitőipari technikum DISZ-szervezetének fiataljai in­téztek a város ifjúságához a Mecsek védelembe vételével és szebbé tételével kapcsolatban. A városi DISZ-bizottság helyesnek tartja a felhívásnak ezt a részét is, amely azzal foglalkozik, hogy a pécsi DISZ-sz$r- vezete.k képviselőiből alakuljon egy bizottság, amely összeköt­tetést teremt a hivatalos szervekkel, felméri a feladatokat, megszervezi és egész éven át irányítja a munkát. A javasolt bizottság megválasztására és bizottsági tagok feladatainak megtárgyalására — természetesen a magasépítő­ipari technikum DISZ-szervezetének bevonásával, — még e héten, a városi DISZ-szervezetek össztitkári értekezletén sor kerül. A városi DISZ-bizottság örömmel vette tudomásul a ma­gasépítőipari technikum DlSZ-fiataljainak felhívását és példa­képül állítja a város valamennyi DlSZ-szervezete elé. PÉCS VÁROSI DÍSZ-BIZOTTSÁG Gazdaasszony szakkör alakuii Kémesen A Hazafias Népfront 'kémes; bizottság,, alkcióprogiraimjélbain tervbavette a gazdaasszoiny- sziaikkör megalakítását. Az MN- DSZ járási elnökség segítségé_ vei a helyi MNDSZ asszonyok keresték feil a község asszo­nyait, leányait. Személyesen hívták meg őket a szakkör­be. Már az első napon 36 je­lentkező volt. Miksa Lajos kultúrotthon igazgató. Harminc Pannónia motorkerékpár érkezik Pécsre A Baranya Megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz eddig már 81 „Pannónia” motorkerékpár érkezett. Az újtípusú motor 250 köbcentis és 10 lóerős, szemben az ed­digi 250 köbcentis „Csepel.” motorkerékpárral, amelynek 7.5— 8.5 lóerő a teljesítménye. Maximálisan 95—100 kilométeres óránkénti sebességgel lehet robogni a géppel. A motor száz- kilométerenként átlagosan 3.8—4.2 literes üzemanyagot fo­gyaszt. Benzintartálya 17 literes, nagyobb, mint a „régi” 250-es motoré. Uj megoldás a gépen, hegy a kerekeken toló-fékdobok vannak, ezek lehetővé teszik a tartósabb fékezést, hegyről lefelé jövet a fék nehezebben melegszik be. Nagyobb üzembizton­ság, kényelmesebb utazás jellemzi a Pannóniát. Az első negyedévben még 30 darab Pannónia motorkerék­pár érkezik Pécsre. Ara 14.100 forint. Két hónapja várjuk a postaládát Az újmeszesl bányászcsalá­dok a Dohánybolt megnyitása után arra kértek: intézzem e', hogy a Posta a Dohánybolt­hoz postaládát szereljen fel. Három levelet írtam, mire januá- elején megjelent egy postai dolgozó. Elmondtam, hogy a bolt falára szereljek fel a levelesládát, úgyis nálam vásárolják leginkább a bélye­geket és egyéb postai érték­cikkeket. Azt az ígéretet kap­tam: pár nap múlva elkészül a munka. Bányászaink kívánsága két hónap óta nem teljesül. Jó tenne, ha most már intézked­nének! BÖRZÖLI GYULA 6. sz. Dohánybolt vez. A „feketevágók“ megkapják méltó büntetésüket A tél folyamán igen sok ma­gánfogyasztásra kerülő hízott- sertést véstEik le Pécsett. A dolgozók többsége betartotta a sertésvágásihoz előírt rendese­teket. Akadnak azonban olya­nok is, stkiik semmibe veszik az állam törvényes rendelkezé­seit.. engedély nélkül vágják le a hízókait Ezek közé tartozik Somogyi Jáinosné, Felsőhavi- dűlő 7 szóim alatti lakos, aki két darab, Walter József Ka­pacs utca 7 szám sfenbfl lakos, aki egy darab és Kollár Ele­mér Ürögi rét 5 szám alatti lakos, aki egy darab ser­tést vágott le engedély nélkül. A rendőrség a fékét evágott sertéseket elkobozta és megin­dította tiuilaijdoruosaiík elllen a bírósági eílijárást. Németh János Pécs város begyűjtési hivateulámak vezetője. Több megértést és segítséget! Azt hiszem sokak előtt is­merős ez a rövid dialógus: — Te öregem, nem tudsz valami jó lakást? Tudod mi­lyen körülmények között ten­gődöm? — Jaj, ne is mondd tovább! Van fogalmad, hogy mióta szaladgálok már lakás után.... Várjál csak, hogy pontos le­gyek: nyolc éve, az ám, ke­rek nyolc esztendeje. S ezután két eset követke­zik. Kölcsönös sajnálkozások után vagy mind a ketten ha­zatérnek, — ha nem is keleti kényelemmel berendezett, — de azért egészen jó lakásukba, vagy ... vagy valóban lakás­gondjaik vannak és ilyformán igényeiket kielégítő, kellemes, nyugodt otthont biztosító la­kásra lenne szükségük. Erről, a még orvosolatlan la­kásügyekről, ezek közül is a Porcelángyár négy dolgozójá­nak legsürgősebben elintézen­dő és már régóta húzódó la­kásproblémájáról szólunk. A gyárban lefolyt levelezői ankéton többek között a lakás viszonyokat is feltárták ken­dőzetlen valóságukban, — mondván, — erről is írjon az újság, ebben is segítsen! ... Ezután néhány nap múl­va elindultam körutamra. Csak a tények felsorolására szorítkozom, mert különben a tapasztaltak leírása nagyon hosszúra nyúlna. Haller Lász.16, a Porcelán- gyár formaöntője a Steinmetz kapitány tér 2. alatt lakik, — jelenleg a sógoránál. Kilencen vannak két szobában, két csa­lád. Nővérének három gyer­meke van, neki egy egy éves kislánya és a felesége váran­dós. Szívesen ment volna már albérletbe, de mivel gyerekük van — nem kap. A sok kis­gyerek miatt akkora az égi- háború, hogy a sógorát a múlt kor csak nagy nehezen tudta lebeszélni, hogy ne menjen el valamelyik rokonához aludni. Bár az áldatlan állapot miatti sok gond befolyásolja a mun­káját, Haller László dereka­san helytáll. Decemberben is 140 százalékon felül teljesített. Tavaly június óta 9 igény­lést adott már be, semmi ered ménnyel. Buries Mária — szintén a Porcelángyár dolgozója — Kun Károlynál a Felsőbalokány ut­ca 45. szám alatt lakik albér­letben, egy szobában a há­ziak két gyerekével és a sa­lát kisfiával. Tizenhárom éves lánya Szekszárdon van, de most végez az iskoláival, az­ba adom a kérvényeket. Nem­rég adtam be a nyolcadik igénylést, már ez is nyolcvan forint, amit olyan nehezen nélkülözök ... Bán Zoltánnénak — aki a festészetben dolgozik — meg­van a bútora, csak pincében porosodik és megy lassanként tönkre. Neki van „lakása“ a Toldy Miklós utca 7-ben, egy üzlethelyiség, az utcai részén szimpla üvegfallal. Területe 20 négyzetméter és öt méter magas s ennek következtében fűthetetlen. Bánnénak négy gyermeke van, de mind Pes­ten, kettő a nagyszülőknél, kettő a keresztszülőknél, mert az egészségtelen lakásban meg betegedtek. Legutóbb az Irá­nyi Dániel tér 8. alatt igényelt ahol négyszobás lakásban la­kik egy házaspár ... Akiről végül szólunk, Schif­fer Károlynénak is van laká­sa, — papíron. A Könyök ut­ca 10. számú lakás az övé, megvan róla a városi tanács végrehaj tóbizottságától a ki­utalás. Sőt a lakbért, havi 33 forintot is fizeti, csak éppen nem lakik benne, mert más foglalta el. Bár az említett személyek után ő is az _ anyjához jön. esetében ez a helyzet, — és Helyzetét a végén röviden így nem is ilymódon való meg­foglalja össze: nyugtatásukra, de el kell mon­— Csak a lakás, — azzal dani, hogy a lakáshivatal, lenne már valami! No, de hia-.. amely — Ka nem is tartozik a legtöbbet dicsért szerve* közé, — működése alatt máT tett egyet-mást a lakásellátás terén. Csak a múlt évben kö­zel 300 lakást utalt ki, ami önmagában nem is olyan kis mennyiség. Csak a pécsi !a- kásigónylések számához viszo­nyítva tűnik kevésnek. A legsúlyosabb körülmé­nyek között lakók helyzetén természetesen segíteni kell — és nem évek múltán. Amint a fenti szám is mutatja, ezt a hivatását a lakáshivatal többé kevésbé el is látja. De nemcsak a lakáshivatal, hanem a különféle vállalatok és üzemek is sokat tehetnek a lakásszükségletek kielégité- sében. Felesleges hivatali he­lyiségek átadásával és egy-egv helyes irodacserével is több lakás szabadulna fel. A Rövid- és Kötöttáru Nagy kereskedelmi Vállalat szintén irodát cserélt nemrégiben. De ahonnan eljöttek — a Kossuth Lajos utca 9. számú házból — a helyiségek még mindig üre­sen állnak. A rendelkezésre állő eszkö­zökkel, ésszerű irodacserékkel és minden egyes vállalat meg értő segítségével a legsúlyo­sabb lakásproblémákon feltét­lenül segíteni lehet és segíteni is keli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom