Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

SAWVK, ft f If IPEO s „Menni!! szélesebb fronton bontakozik ki a békeharc, annál sikeresebb lesz erőfeszítésünk a béke megvédésére11 Eqtí Gyula elvtárs pártnapi előadása a nemzetközi helyzetről Bőrgyár, cttütörtök délután négy óra. Befejeződött a munka. Más­kor mindenki isiét haza, most sokan a hatalmas kultúrterembe mennek. Férfiak, asszonyok, idősebbek és fiatalok töltik meg a széksorokat. Ka­marás László <*lvtárs meg is jegyzi: ..Ilyen sokan még nem voltak párt­napon. különö-ien, amikor nemzetközi kérdésekről volt szó.*’ Érdeklődés­sel hallgatják 1 Ügri Gyula elvtárs, a Központi Vezetőség tagjának, a bel. iigyminiszter első helyettesének előadását. — A fedszaiba ídulás óta sokszor na­pirendre kertül! a nemzetközi hely­zet problémája,, Érthető, hisz a szo­cializmust épfl tő ország egyetlen percre sem vori íükoztathatja el műn. Icáját a nemző itközi helyzet alaku­lásától. Mindig.; fontos volt ez, ezek a körülmények' is számottevőik a belső politikába p. De vannak idősza- köfc, árúikor ki] llönösképpen előtérbe kerül. Ilyeh a 1 imái is, amikor sors­döntő napokat élünk, amikor az Egyesült Állam<?k vezette imperialis­ta körök mindé int megtesznek Nyu- gat-Nérne tor szári \ felfegyverzése ér­dekében egy, ij jj, esztelen világégés kifóbbantására. Ezután arról beszélt Egri elvtárs, hogy az elmúlt esztendő gazdag si­kereket hozott, ,a béketábor nagy ere léről tanúskodott. A hidegháború helyett egyre ;'lobban normalizálód­nak a viíszonyol ; a kapitalista orszá­gokkal, a fegyl terek szava helyett tárgy aló asztalim g kényszserítettük az imperialistákat, i; — Ne higyje senki, hogy a bébe- t^boní harca lé Szerelte az amerikai imperialistáikat, ők esztelenebbek an­nál, hogy megél rtsék az idők szarát. Az, imperialist^ k háborút akarnak. 'Fegyverkezneh,, különböző támadó blokkokat tákofhak össze, folytatják a hidegháborúk; Az Egyesült Álla- mok maximális profitra éhes mono­polistái, politiku sai a háború felé tol­ják országukat. Szerződések megkö­tésével Csang H iaj-sek bandájával íjj háborús tűzíés2 íreket hoznak létre Ázsiában. Nyugaton minden erővel el akarják fog adtatni az országok- Ital a párizsi szerződést, amellyel feltámasztják a .német militarizmust. Ezután, arról beszélt, hogy az el­múlt évszázada leban mily hatalmas karokat, szenvei [léseket okozott a vi­lágnak a néme]; militarizmus. Euró­pa, majd .mindi ín népe saját bőrén tapasztalta az .íjnséget, a pusztulást. Tudják, tehát harcolnak ellene min­denütt, köztük * Nyugat-Németország becsületes ernbi frei, fiataljai is. — A német kérdés, komoly prób­ába. Németor? jzág két részre van szakítva s tagoltsága alkalmat ad a háborús polítilki usoknak arra, hogy áz..egyesítés hat ngozilatásával háborút robbantsanak Hí. Mindkét tábor a maga módján <; irtelmezi a német kér­dés megoldását,, A Szovjetunió-vezet­te béltetábor egységes, békeszerető, baráti Németországot akar, az Ame­rikai. Egyesült Államok viszont há­borús tűzfészekké akarja változtatni és a német kérdést a párizsi szer­ződéssel „megoldani — A párizsi szerződés jóváhagyja Németország kettészakításót és elő­segíti felfegyverzését, növeli a nem­zetközi feszültséget. Az imperialista köröknek ez persze tetszik, mert a gyárukban előállított töméntelen fegyvert el kell adniok. Eladják Nyu- gat-Németországnak. Az Egyesült Államok támadó terveihez. bázis teli: itt van Nyugat-Németország. Egri elvtárs részletesen elemezte Nyugat-Németország szerepét, az imperialisták (háborús tömbjében. Mindenekelőtt egy lövészárok, ahon­nét elindíthatnák támadó hadjára­tukat a szocialista országok leigá­zására, ugyanakkor fékentartsa az úgynevezett „partnereit.” Egy fel­fegyverzett, revansrá éhes Nyugat- Németország Damokles-kardjaként függne a „rakoncátlant:odó” orszá­gok feje Íeíett. Természetes, a pári­zsi szerződés szövege nem ezt mond­ja hanem a Szovjetunió támadásá­ról beszél az „erőegj'ensúly” politi­káját hirdeti, a fegyverkezést „véde­lemnek” híreszteli. — Reális-e > az a sodrat hangozta­tott „erőpolitika”, jgaz-e, hogy ez­zel különösebben ijesztgethetnek bennünket? — mondotta a továbbiak ban Egri elvtárs. — 1918-ban a fia­tal szovjet államot az erőpolitikával akarták legyőzni —' fejvesztetten me­nekültek a szovjet állam területé­ről. A második világháborúban az erőpolitikával akarták megsemmisí­teni a szocializmus országát — a szov jet nép.saját földjén semmisítette meg a náci betolakodókat. A kínai forradalom elleni harc, a koreai há­ború, a vietnami ellenségeskedés mind-mind kudarcba fulladt. A szo­cializmust építő országoknak már nemcsak igazuk de erejük is van! Képesek megvédeni ,függetlenségü­ket országuk békéjét a világ népei­nek békéjét! Ezután arról beszélt Egri elvtárs, hogy a párizsi szerződés elfogadása nem jelenti a háború kezdetét. A béke erői tovább harcolnak, hogy megakadályozzák a háború kirobba­nását, készek minden erejükkel küz­deni a tartós béke megszilárdításá­ért. Az elmúlt évek mindenkit meg­győzhettek arról, hogy ma már nem lehet letiporni a szabadságot, nem lehet ágyútöMelétonek felhasználni az embereket. De a vitás kérdéseket el lehet intézni békés úton. tárgya­lások útján. A moszkvai értekezlet is bizonyította, hogy a béketábor ezen az úton jár, az egyetemes béke ügyét szolgálja. —• A békeszerető népek — köztök a magyar nép is — levonják a meg felelő tanulságokat. A helyzet ko­molyságának megfelelően sokkal na­gyobb éberséget kell tanúsítanunk, fokozni kell gazdasági és védelmi erőnket. Egységesen kell követni pártunk és kormányunk politikáját. dolgozni azon, hogy a júniusi hatá­rozatokat végrehajtsuk. Mennél szé­lesebb fronton bontakozik ki a béke­harc, annál sikeresebb lesz erőfeszí­tésünk a béke megvédésére, függet. lenségünk, szabadságunk, jólétünk biztosítására, — fejezte be Egri Gyula *elvtárs előadását. Egy idős munkás, Herke István, kért szót elsőnek. A bőrgyári dolgo­zók véleményét, álláspontját mond­ta el: „Soha többé háborút! S ezért készek vagyunk többet, jobbat adni a hazának.“ Tóka István egy twnrfságos törté­netről számolt be a hallgatóknak. Az elmúlt héten röpgyűlést tartottak a műhelyben, tiltakoztak a felfegy­verzés ellen. A végén odament hoz­zá egy elvtársinő: „Van értelme an­nak, hogy mi harmincötén tiltako­zunk?" — kérdezte. Toka elvtárs ar­ról beszélt neki, hogy az ő műhelyük ben harmincötén, az egész gyárban ezren. Pécsett tízezren, az országban milliók, az egész világon százmilliók hangja szól és ennek van értelme. Rajtuk kívül még sokan elmondták véleményüket, nézetüket a nemzet­közi helyzetről. Mások, Szakala Fe­renc, Horváth József, Harnik Ist­ván főmérnök, Schneider József vi­tás, vagy nem értett kérdéseikre kér­tek választ. A pártnap hangulatát, az emberek érzéseit, azok vélemé­nyét is, akik nem szóltak, fejezte ki Kamarás László elvtárs: — Azt kérjük, hogy sokkal több­ször tartsanak ilyen pártnapot, ahol megismerjük életünket, munkánkat érintő problémákat, vitatkozni, be­szélgetni tudunk róluk. Koreai fiúh9 görög lány oh f magyar anyák S zél zörrentí a Nagy Lajos Gimnázium ablakait. Bete-beleosdrreut a feszülő üvegekbe és jeges fuvallata elveszik valahol a város környéki síkon __ Szállj szél, szállj vijjogva át a Kárpátokon, tél Szi­bérián, vidd a 44-e8 szoba tizennégy koreai diákjának üdvözletét « ott­honi földre... Nodr folyónk fetyn%es habfa, nem felejtünk, nem mi soha ... Han-Szon-Fa énekel. Az ágyon felkönyöklő tizennégy fit mormolja, dúdolja utána, hangjuk fel-fel támad, mint a szilveszteri szél .. — Nálunk még az óévben elkészítette anyánk a párolt, mézzel íze­sített takot — az ünnepi rizs eledéit... Január elsején reggel odamen­tem nagyapám elé, meghajolva köszöntöttem: — Boldog újesztendőt, hosszú életet... Megszakad az emlékezés folyama — Han-Szon-Ta, ez l-sui földmri- ves fia 1950-re gondol — az utolsó családi újév ünnepre. Mert utána dörgőmotoru repülők lepték el az eget. — Apám! Anyácskám . . . ... Nincs itt a Nodr folyó, u hullámzó rizs, a kaolíán földek — csak a bolthajtásos épület rideg hidegsége. A darabos magyar nyelv, ame­lyen már két-három esztendeje birkóznak, a fizika, a bányászat és t geodézia törvényeivel. Nehéz, borzalmasan nehéz... Koreai nyelvre for díta-ni a magyarul feltett kérdést, megtalálni rá a koreai választ, majd átültetni az idegen nyelvre ... De Kim Ir-Szen népének. Koreának bá nyatechnikusok kellenek és ezért éjről-éjre, amikor már minden ablak­ban kihunynak a világló fények, amikor a magyar fiúk mér alszanak, a 44-es szoba lakói a késő éjszakáig tanulnak. ...Fehér nyír áll a Nodr folyó partján — Vízre nyúló hosszú fehér ágai — Kössétek össze a habbal iramlő ifjúságot — Hogy bennünk maradjon, ne fogyjon »oh«... Tizennégy koreai fiú hangja buggyan fel a bolthajtások í*(*t* — Hogy bennünk maradjon, ne fogyjon el soha ■ -. i A pedellus lábára tekeri pokrócát, eligazítja fejét esstalra tét* karja vánkosán és álmában átlibben az új évbe. A negyvennégyes szobából tizenkétezer kilométerre röppen s dal « gondolat: Nodr folyónk selyme* habja, nem felejtünk, nem mi soha.,, l^eved? ■L' — Kaclnbari SzUmatta. — Édesanyád? Kitörik a gyermekmosotg ív*. — Meghalt. Apám? Börtönben, Kplrosb&n,»» i..A partizánok a templomnál gyűlést tartottak- Megmondták, ide csakhamar betörnek a királyiak, aki akar, külföldre mehet. Awpúttk feliratolt... Menjetek olyan országba, ahol jobban fogfok élni... A határnál visszaparancsolták és azóta, 1950 óta nem láttam édesanyámat..- — Látja, ott az a férfi a csónak végében édesapám ..; A tétova gyermekuj) a markáns férfiarcról egy gyászbaöltözött fejkendős **»• tzonyra -mutat: — Édesanyám . -. Az elvásott fénykép hátán furcsa görög betűk. Kiolvassa, szívesen elolvassa görögül, de magyarra nem.i fordítja le... Nem — azt csak neki írták... Futundzsi Alexandrának egyedül... hogy tanulj kislányom, hogy ember legyen belőled, mire felszabadulunk. ,f Addig nincs apai szeretet, anyai csók. * ** Csak egy elvásott fénykép ... Tizenegy néhány fészkéből kihullott kismadár lebben a vakációra űrt- ten maradt leányotthon folyosóin... A 2sinkó utca hét és « Kossuth Lajos írtea Tó. szám alatt Káré ^széknél és Pajor lldikóéknál ma két-két személyre többel főznek- Vendégek jönnek! — Évi és Ildikó görög osztálytársai! Mert nem árvák ezek a- drága kislányok — az epiruszi, grammoséi és florinai mamák helyett Kérészék és Pajorék viszik őket saját lányuk mellett moziba, azután szilveszterezni, együtt köszöntem villanyoltáskor az új esztendőt. Elvtársak, a grammoszi börtön mélyén! Irányotokkal együtt köszöntünk: Sze efhorne harumevl ProtohronM Boldog, győzelmes új esztendőt! Messzi hazájuktól, győzelmet várva köszöntenek a koreai fiák-, görög lányok és a magyar anyák — 1955! A K1SUJBAN TAIAK három istene «»apástól félté k eddig. Az első a hölgyből kivetítő szurdokokat eldu­gaszoló téli h íófuvás, amely való­sággal elrefcesiKi. a helyi favágókat, erdőkerülőket la hosszúhetényi pék­ség kenyerétől, a kilenc kilométer­nyire fekvő ku [itúriiáztól, — egyszó­val^ az egész v! Ilágtól. Nem lehelteit ellene semmit, hall- fúttak.' nyögtél (;. A második annak a tömérdek szarvasnak, vt iddisznónak, lompos rókának képól; er jelentkezett, me­lyek csak úgy nyüzsöglek elő nya­ltat» a hegyüket koronázó erdők­ből, a kukoricil, a lábon állé termés és a baromfi pusztítására. Nem tehette] k ellene semmit, hall­gattak, nyögtél k. A harmadik istencsapását —» és ez vnlt a Bagsúlyd isatob — nem a Zengő felől fúvó szeltek hozták, hanem itt élt faluvégi hl ’teáiban. Nem a gazdák termését t-<jrte le. de első ellen­kező szavukra a derekukat. — Amíg a rókák: csak éjszaka setten­kedtek a kakirsülőik körül — ő fé­nyes nappal titilajdonított el disznót és vágómarhát., Tíz esztendeig hallgattak — azután «nőst' a tanács' rálasztásoknál úgv ki- hajíntották vi! lelt tisztségéiből, hogy « lába sem é (te a földet. Hanem Amint bekccol Srozzá a néphadsereg­ből nemrég lir (zeneit új tanácstag. Szauer GyÖray' Buszlauer Józseffel ® marhalevelbktrt, bélyegzőkért, köz ®égi pénzekéit / kiderült, hogy könnyebb a hi'ííuvástól és a rókáktól «negszabadulni, mint tőle. Nem adta i harmadszorra, negyed- ezerre sem. A. hosszúhetényi végre- főbizottság felszólítására Sem. Akkor keresiq i fel szerkesztőségün- kot a kisújbá] nyai küldöttség — se­gítsünk megszabadítani falujukat az fcítén Verésétől.'1 HÁROM HJ JGYET másztunk meg fcz. ügyészekké! a sötét erdő félszárig «aplató sarában, de megérte. A tag­baszakadt, surjyi pislantásu alakban Leveleink nyomában: 7^ Űj élet sarjad Kisújbányá olyan kiveszőben lévő emberfajtát ismertünk meg, amelyből szerencsé­re már keveset hord hátán a föld. összeüti klumpáiét, bemutatkozik: — Akác József. — A tűzoltó parancsnok? — Az. — A kisbíró, a növényvédelmi zár- szolgálatii felelős, a cukorrépa ter­melési felelős... — Az, mondom már, hogy az... — A helyi marhalevélkezelő. OFA föld felelős, legeltetési b'zottsági he­lyettes elnök, a vadkárbecslési és erdőbirtokossági elnök, a . jégkár ,becsi ő bizottság elnöké, a .. . Kifulladok a lálekzetemből. elége­dettségre rándult arccal helyesel: Bizony nehéz az élet ennyi elfoglalt­sággal ... Nehéz bizony: 1945 óta a párt ne­vével visszaélve magához kaparintott minden jövedelmet hozó tisztséget, illetve egyet neon. — a postásságot. Ki Is- a helyi kézbesítő? i A lányom. Strung Györgyné- nek hívják. Miért kérdi a kartárs? EGY’ SZEMPILLANTÁS ALATT bec.'urran.tapak a tanácsterem kály­hájában és mire a pénzügyi ellen­őrzés munkához kezdhetne, már el­terjedt a falu drótnélküli távíróján: kivizsgálják az Akác dolgait! Attól a perctől kezdve szakadatlanul nyí­lott az ajtó. Viaszsárga arcú. gör- nyedthátu vénember érdeklődik az új tanácstagoktól, — hol tehetek pa­naszt? — iNTyomorék ember létemre tűz­oltószolgálatra osztott be. Megyek a lakására felmentést kérni, szó nél­kül beleta szí tolt egy gödörbe és esz­méletlenre vert. Hogy mikor? Május másodikén,,, — Nyilvános tanácsülésein pofozott meg! — Amíg az öreg Rapp Vendel jegyzőkönyvbe diktálja sérelmeit, egy fiatalember, Pohii Alajos kia­bál. — Mondtam ndki: ágy tanultam a néphadseregben, hogy nincs ro­bot! 0 meg gyütt nekem... Robot?! Hűha! Hiszen legtöbb köz­munkára hiánytalanul felvette a meg iáró pénzt a hosszúhetényi községi tanácstól, melynek itteni felelősé volt . .. Hol egy nyugta? A tanács- titkár aktatáskáiéból előkerült papí­ron Fúchs Mária neve. Indokolás: a rendőroihenő takarításáért. Negyedóra múlva Fuchs Mária már ott. tiltakozik e'őttünk: egy fil­lért sem kaptam. Méghogy ötven forintot? — Sajátkezű aláírása ez? — Mutassa ... Ez? Ezt nem én ír­tam alá.. . Nézzék, én így írem a nevem .. . Másik nyugta. Szauer György vet­te fel a százhetven forintot útjaví­tásért. 1933 augusztus 3-án. — Már hogy javíthattam volna én utat Kisri ibányán tavaly nyáron, amikor Nagyorosziban voltam kato­na, ide kétszázötven kilométerre?! Hamis ez is ... AKAC. KISUJBANYA KORONÁ­ZATLAN CSÁSZÁR V szörnyen iz­zad. Míg az ügyész felolvassa előtte a határozatot, hc.sv hivatali halálom­mal való visszaélésért és okira!,hami­sításért terheltként felélőssségre von­ja. úgy összetötlyed a nemrég nagy- saliéru ember, mint napon a hó Kint. a sötétségben viharlámpák fé­nye imbolyog, — a tehéntartó gazdáik .küldöttsége érkezik meg a szakadó csőben és várakozik kint a tornácon. — Úgy történt kérem, hogy mi, tehéntartó gazdák annakidején saját pénzünkből vettünk egy jó bikát. Az apaállatot Akác megkérdezésünk né] kül a tenyészkannal együtt eladta és a pénz- nem tudjuk hol van. — Nó Akác, hol van? — A Francit-kávés skatulyában. — Csak négyszáz maradt a majd háromezerből? Hol a többi? — Hát kérem, egyszer jött egy elvtárs. megmutattam neki a hossz.ú- hetényi utat. Csak megjár nekem azért ötven forint?! — fort van fel.... Egy rakás papírt borítunk az asz­talra a skatulyából. Haj, de jó len­ne. ha most itt lenne a páesváradi ’árási tanács pénzügyi osztályveze­tője! Megkérdeznénk tőle. miért ve­szi fel a fizetését, ha kerek öt éven keresztül elfogadott ilyen nyugtákat, hogv: „Nekem 500 forint. Akác József.” Hogy mire? Hát a boldog isten tud­ja! A kalapom szélére! Nvert a gazdák kötvénye? Sebaj! Akác felhatalmazást irat alá velük a pénz felvételére ás zsebre a kétezer nyn’cszáz forinttal! Ezrek jöttek be a Tege!tetézi Bi­zottság pénztárába? Ide vele, nincs róla elszámolás egysem! — Van! Ott van a Kungl Boldi­zsárnál. El szál asztunk érte. CsakhamarVisz szájon, hogy ag asszony alighanem eltüzelte... De megvolt, elhihetik! Aznap este. későn aludt el Kisúj- bánya. Éjszaka egy órakor még ja­vában világlott a tanácsterem abla­ka, a „tizenkétszeres funkcionárius" éppen arról adott számot, miiként hajtotta el távollétéiben és szúrta le IVagnőder Jánosné disznaját. * REGGELRE KELTE ft ♦Jfoényai csapás kettőre ehradt K8».­radt : a vadkár meg az uthalan saue* dók dk téli hótorlaszának gondja. — Abből, már a row. útból egy*v két év múlva semmi sem lesz.. Mert itt elvtársak — megjött a terv —■ Magyaregregy felől kövesutat építe­nek be a faluba. Kövesért! — úgy mondja ezt az Új tanácstag, mint » hajós: föld! Csodálatos a falu életereje és biza­kodása. Tagnap még elnyomták, rú” nehezedtek Akác gazemberaégel, vir­radatra már elfelejtette őket és fel­tört terveivel az eddig visszatartott élet. A bölcsőiben felsír a háromhó­napos gyerek? Terv születik ebbő! is: már két hónapja nem járt nálunk orvos . .. Kiharcoljuk, hogy heten­ként tartsanak rendelést! Addig is. míg villanyt kapunk, elhozzuk Akác­tól a falu egyetlen rádióját, azt a kis telepes készüléket, amely az ifjúságé és zenét 'hallgatunk rajta, meg beszédeket. Eddig favágásból éltek, de ha bejön a kövesét, azon elviheti őket Komlóra a ' munkás­busz — a villannyal mozigép költöz­het ide és fény. DISZ -lesz itt éa MNDSZ! Elet! SZILVESZTERKOR még egyelőre nem jelezték a kihunyó villanyok Kisűj'bá.nyán az új esztendő kezdetét. De amikor Szaueréknál, Buszlaue- réknál eltik-takkolta a tizenkettőt az óra, amikor összecsendültek a bor­ral telt poharak, az úri életre Ittak, az új kisúj,bányai életnek rágtak neki. ahol végétért Akác uralma, ahol ezentúl tizenkét derék ember fordítja a község javára mindazt, amit éveken keresztül egyetlen egv csak saját gyarapodására használt fed... Eredményes munkát az új esztendő­ben, kisújbányai elvlársak! Órásaién Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom