Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

1 N APCO Í955Í JANUAR 1 • • * Sikeres munkával, győzelmekkel, eredményekkel teli időszakot zár le az lflö4. év vége. Felszabadulásunk óla tíz évet hagyunk már magunk mögött, s a most végétért éppen a tizedik, s e tíz évnek is utolsó öt éve az alkotások, a nagy teljesítmények, a népünket büsz­keségre jogosító eredmények időszaka volt. Az ötéves terv idején dolgozó népünk Stic áldozatot vállalva küzdött a terv végrehajtása során jelentkezett sok ne­hézség ellen és küzdelmét győzelemmel fejezte be. — Most. az év végén visszatekintünk az elmúlt évekre és örömmel látjuk, hogy van mire visszatekintenünk. •— Megyénkben is mindenütt megtaláljuk felszabadult né­pünk alkotó munkájának eredményeit. Uj. szocialista városa van megyénknek: Komló, amely öt évvel ez­előtt még cwak kis falucska volt. A pécsi bányavidé­ken újonnan feltárt szén/.elepek, először most alkal­mazott új módszerét bányaművelés tanúskodik a fej­lődésről. s olyan újonnan épült és meg egyre fejlődő városrészek1, mint Ujmeszes és a többi péc«i bá nyász - kerület Falvainkban az utolsó évben lendült fel iga­zán a munka. A kormánvpiTigram. a mezőgazdaság­fejlesztési határozat, pártunk júniusi politikája ebben a legutóbbi évben éreztette hatását, s nyomában a termelőszöve'Jkezetek, állami gazdaságok növekvő ter­méseredményei az egyénileg dolgozó parasztok szorgal. masabb, gondosabb és ezért jövedelmezőbb munkája jelzik az egész országban lezajló hatalmas arányú fej­lődést. A legutóbbi évben szép eredményt értünk el a dolgozók szükségleteinek fokozott kielégítésében is, egyre több és jobb élelmiszer, ruhanemű, bútor és egyéb, a fogyasztást közvetlenül szolgáló árucikk áll a dolgozók rendelkezésére — s ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy dolgozóink egyre könnyebben tud­nak hozzájutni ezekhez a fontos cikkekhez. Könnyebb, szebb, vidámabb az életünk. Vidáman fejeztük be az elmúlt évet — erről ki-ki önmagának tud legjobban számot adni, most, közvetlenül a szilveszteri éjszaka után. s vidáman, bizakodva indulunk az új évbe, amely egyúttal újabb évtized, újabb tervek, újabb fellendü­lés kezdetét is jelenti. Hányáink hatalmas fejlődése Megyénk bán váj adják az ország legjobb minőségű, fekete szenét, amelyből egyre többet követelnek az ország gyárai, a kohók, a megnöve­kedőit forgalmú vasút mozdonyai. A szén az ipái', az egész gazdasági élet alapvetően fontos üzemanyaga és nyersanyaga. Ezért fordította,partunk és kormányunk a legnagyobb gondot banyáink fejlesztésére. Komlót, ezt az eddig csendes, a Mecsek ölében szerényen meghúzódó kis falut mér­nökök és munkások hada szállta meg néhány évvel ezelőtt. Rövid idő alatt nyüzsgő hangyabolyhoz lett ha­sonló és a lázas munka már érez­tette, megmutatta, hogy éhből a kis faluból város lesz. hamarosan. Az is lett. Lakosainak száma megtízsze­reződött. a kökönvösi részen egész új város nőtt kj a földből. Megtelt a völgy katlan élettel, a szűkmarkú kegy kincséiért harcoló bányászok­kal. Uj aknáit nyíltak, új tárók és vágatok húzódnak sok kilométernyi hosszúságban a Mecsek gyomrában, a szénerek nyomán. Uj szénosztályo­zó épült,, amely segít a legjobb mi­nőségű szén kiválogatásában. Kibő­vült a vasútállomás is. hogy a szün­telenül növekvő szénmennyiséget el­szállíthassák a fáradhatatlanul gör­dülő vasúti kocsik. Igazi várossá nőtt Komló, sokféle üzlettel, a dol­gozókat szolgáló vállalatokkal, kul- túrházzal, mozival, saját újsággal és rádióállomással. Alig néhány év alatt olvan óriásit fejlődött, amilyent eddig nemcsak a környék, de még az ország sem látott. Az új város fel építésében segített az egész ország. Dolgozók jöttek a Dunántúl, az Al­föld és Észak-Magvarország váro­saiból, falvaiból, a fővárosból és új otthont foglaltaik maguknak. És ahogy az egész ország segített Kom­ló felépítésében, úgy segíti most Komló az egész országot nélkülöz­hetetlen kincsével, a fekete szénnel. Igaz, hogy ebben az évben elmarad­tak a tervtől, adósai maradtak a dolgozó népnek, a nép államának, igaz, hogy sok a baj, sók a nehéz­ség Komló bányaüzemeiben. De ezek a nehézségek leküzdhetők és Komló dolgozói azzal a szilárd elhatározás­sal kezdik az új évet, hogy ebben az évben nem lesz semmiféle elma­radás, nem lesz adósság, a dolgozó nép megkapja a teljes szénmennyi­séget, amelyet a komlói bányáktól vár. Sőt. joggal remélhetjük, hogy az elmúlt évi adósság ellensúlyozá­sára 1955-ben több szén kerül ki Komlóról, mint amennyit a terv elő­ír. A pécsi bányászok szebb ered­ménnyel zárták az 1954. évet, mint a komlóiak. Az ötéves terv teljesí­tésével kiérdemelték „A Munka Vö­rös Zászló Érdemrend” kitüntetést. Ezzel is bebizonyították, hogy mél­tók mindarra az áldozatra, amelyet dolgozó népünk, a bányavidék fej­lesztéséért hozott. A pécsi bányászok kiváló munkával, közel harmincezer tonna terven felül termelt szénnel hálálták meg a sokmállió forintos költséggel épített új lakóházakat, a bányavidékeken létesült új üzleteket és szórakozóhelyeket, megjavított utakat és a róluk való gondoskodás­nak számtalan más formában tör­tént megnyilvánulását. Büszkék le­hetünk mindarra, ami bányavidé­künkön épült, arra a nagy fejlődés­re, amely egészen megváltoztatta né­hány év alatt a bányavidékek képét és büszkék lehetünk bányászaink derekas helytállására, a termelőmun­kában elért nagyszerű eredményeire. A korszerűen berendezett komlói altáró egy részlete Iparunk a lakosság ellátásáért Nemcsak bányáink fejlődtek, ha­nem egyéb üzemeink is. Igaz, hogy az ötéves tervben ezek fejlesztése kissé elmaradt, nem tartott lépést a nehézipar fejlődésével, de az új sza­kasz politikájának következménye­ként annál erőteljesebb fejlődésnek indultak az utóbbi egy észterdőben. Gyáraink nagyrésze közvetlenül a fogyasztás számára termel, s közü­lük is a legfontosabbak: a Mohácsi Selyemgyár, a Szigetvári Cipőgyár, a Pécsi Porcelángyár, s vannak olyan, az új szakaszban különösen nagy feladathoz jutott üzenteink is, mint a Pécsi Bőrgyár, s a mezőgaz­daság részére gépeket, szerszámokat gyártó Mezőgazdasági Szerárugyár, a Sopiana Gépgyár, amelyeknek a fej­lődése még csak most kezdődik el igatón, de mór eddig is értek el szép eredményeket. Ebben az évben már valamennyi fogyasztásra gyár­tó üzemünk, köztük többek között a Pécsi Sörgyár is, — növelte ter­melését, fokozott mértékben igyek­szik eleget tenni a megye lakossága növekvő szükségleteinek. Egyre nagyobb jelentőséget kap­nak a különféle helyiipari vállalatok is, amelyek a lakosság kényelmét, igényeinek kielégítését hivatottak szolgálni. Az utóbbi években nagyot fejlődött vendéglátóiparunk, s sza­porodó fióküzemei is hozzájárultak ahhoz, hogy dolgozóink vidámabban töltsék szabadidejüket. Éltlzem lett a pécsi Nádor Szálló és Étterem, s a többi vendéglátóüzem is mindin­kább alkalmassá válik arra, hogy a magasabb igényeket is kielégítse. Más helyiipari üzemeink is jó mun­kát végeztek, „Élüzem" címet kapott a pécsi Patyolat is. Fejlődnek kis­ipari szövetkezeteink, amelyek szol­gálta tásaikikal, jominőeégű árucik­keikkel joggal tartanak számot a dolgozók megbecsülésére. Nem kell már beutazni Pécsre egy hajbodorításért. íirágsásnak indult megyiénk mesőgasdasága U __ A palotabozsoki gépállomás szerelő csamol i a. Az ötéves terv esztendei alatt sorra jöttek létre járásainkban a mezőgaz­daság fejlesztésének oszlopai, a me­zőgazdaság legfőbb segítői, a gépál­lomások. Valamennyi járásban mű­ködik ma már gépállomás és a gép­állomány annyira szaporodott, hogy a mezőgazdasági munkáik ne­hezét jórészben már géppel végez­hetjük. Korszerű épületéket, kitű­nő gépeket kaptak gépállomásaink, hogy nagy feladatukat elláthassák. mi megyénk viszonyít ii között a leg­jövedelmezőbben ten i lelhetők. Az állattenyésztésben elé r t eredményeik is szemléltető bizonyítékai annak, hogy tudományos módszerekkel, kellő gondossággal fii állattenyész­tést a mezőgazdaság legjövedelme­zőbb ágává tudjuk te tini. Állami gaz1 daságaink között kié I nelkedő helyet foglal el a bólyi állt mii gazdaság, amely a közelmúltban végzett jó munkájával az ország: legjobb álla­ß A B ARC: Babarc nem az egyetlen község, amely ennyi beruházást kapott az öt-, éves tervben Közülük legjobban dolgozott a palo­tabozsoki gépállomás, amely nem­csak teljesítette, hanem túl is telje­sítette terveit és népnevelőinek mun­kája nyomán a hozzátartozó falvak egyénileg dolgozó parasztjai is mind jobban megszeretik a gépi munkát. Állami gazdaságaink példamutató munkát végeznek. Korszerű gazdál­kodásukkal bebizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének és minőségi javításának egyetlen jár­ható útja a mezőgazdasági nagyüze­mék létrehozása, s ezzel szüntele­nül a termelőszövetkezetek mellett érvelnek. Nemcsak így segítik azon­ban a termelőszövetkezeti mozgal­mat, hanem közvetlenül is. Kísérle­teik, kutatásaik nyomán új terme­lési módszerek alakulnak ki, új el­járások születnek, s olyan új nö­vényfajták jönnek létre, amelyek a mi gazdaságának bizonyult, az „El- üzem” címet és 40 ez>ar forint jutal­mat kapott. Fellendült termelői I zövetkezeteinlci élete is. 1953 őszén akadtak ugyan* akik kiléptek a tern! elősző vet keze­tekből, de ezek kilépélével a szövet-1 kezetek csak megszilá t dúltak és za-i vartalanul erősödnek tovább. Az idei termelőszövetkezeti l árszámadásolc — ha alaposan megvi ssgáljuk vala-' mennyi adataikat — azt bizonyít-: jak, hogy növekedett gi tagság jöve-: delme, növekszik az a rész, amelyet a szövetkezet egy-egy 'munkaegység-' re tud osztani. Jelentős támogatást kaptak falva-, ink, hogy a dolgozó p, i rasztság jobb körülmények között isijén, legyen kellő mértékű orvosi szolgálat, kul­turális lehetőség. »iiiimiiíni mn.inuM | Dolgozó parasztságunk az elmúlt évek során megkedvelte és százával építteti a jól bevált típus-családiházakat * Eredményeinket sorolhatnánk még vég nélkül. Sokat, igen sokat tet­tünk a Jelszabadulás óta eltelt tíz év alatt, munkánk nyomát számta­lan alkotás jelzi. Lakóházak, iskolák, napköziotthonok, kultúrházak és az életet szebbé, kényeleme sebbé tevő egyéb intézmények százait hoztuk létre, mióta az országban a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, s mi- <rta magának teremti meg mindazt a szépet és jót, amelyet azelőtt a tő­kések és földesurak sajátítottak ki magúknak. Ezeket az nredményeket látva, jogosan bizakodhatunk, ami­kor számbavesszük jövő évi tervein­ket. Tudjuk, mert eddij’i munkánk bizonyította be, hogy az ,előttünk ál­lá feladatokat is sikerrel, fogjuk vég­rehajtani, s a következő év végén még nagyobb, még töfcífci eredményt tői számolhatunk be,

Next

/
Oldalképek
Tartalom