Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

2 N A PL ó 1955 JANUAR 5 6. M. Malenkov válaszainak külföldi sajtóvisszhangja Szél jegyzetek a nemzetközi eseményekhez Az arab országok nem állnak kötélnek NEWYORK' 6. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt kérdéseire adott válaszai szembetűnő zavart keltettek az Egyesült Államok kormány köreiben. Ez többek között ab­ból látható, hogy az amerikai sajtó G. M. Malenkov vála­szait ismertetve, igyekezett megkerülni a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke által felhozott legfontosabb tétele­ket. Az amerikai lapok több­sége csupán arra a megjegy­zésre szorítkozik, hogy G. M. Malenkov válaszai ,.hideg fo­gadtatásban'’ részesültek Wa­shingtonban. LONDON G. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt amerikai újságírónak adott válaszai nagy érdeklő­dést keltettek Londonban — bár a válaszok híre későn ér­kezett Londonba, a lapok több ságe kései kiadásában közöl­te a válaszokat. így például a Daily Express teljesen áttör­delte első oldalát, hogy feltűnő helyen közölhesse a válaszo­kat. Az angol külügyminisztérium hivatalos kommentárt adott ki Az angol külügyminisztérium képviselője G. M. Malenkov- nak azzal a kijelentésével kap­csolatban, hogy a távolkelet nézeteltérések rendezését szol­gáló diplomáciai tárgyalásokat a genfi tanácskozások tapasz­talatai alapján üdvözölni kell, elismerte, hogy „a genfi ta­nácskozás hasznos volt”. A to­vábbiakban arra utalt, hogy az angol kormány a távolkelet] feszültség enyhítésére törek­szik. Azt állította azonban, hogy a jelen szakaszban „a távolkeleti ügyek megtárgyalá­sának" sikere kevéssé valószí­nű. • A külügyminisztérium kép­viselője G. M. Malenkovnak a négy nagyhatalom kormányfői tanácskozásaira vezető diplo­máciai tárgyalások kérdésére adott Triászával kapcsolatban kijelentette: „Politikánkat a miniszterelnök és a külügymi­niszter nyilatkozataiban ttfbb- ídben megmagyarázta.” A kül­ügyminisztérium képviselője a továbbiakban hivatalos szemé­lyek kijelentéseit idézte. E szerint a párizsi egyezmények végleges ratifikálása előtt nem kerülhet sor semmiféle négy­hatalmi tárgyalásra. Ezzel új­ból hangsúlyozta, hogy az an­gol kormány folytatni szándék­szik az „erőpolitikát”, bár na­Budapesten és hat vidéki városban mutatják be az újonnan tervezett ruházati cikkeket A ruházati tervezővállalatok aál most készültek el az 1955 második felében gyártásra ke­rülő modellek. A ruházat} kiállítást Buda­pesten kívül Miskolcon, Deb­recenben, Szegeden, ' Pécsett, Szombathelyen és Győrött is megrendezik. A magyar-csehszlovák kulturális egyezmény alapján kedden Budapestre érkezett Ivan Térén, a brati- slavaá Nemzeti Színház igazga­tója, Milos Wasserbauer, _ a bratislaVai opera rendezője, Vladislav Hamsik, az opavai színház igazgatója és Ivó Ji- róeek, az opavai opera veze­tője. A csehszlovák művészek a Bánk bán, a Pomádé király és a Keszkenő csehszlovákiai bemutatásának előkészítésére jöttek tanulmányútra hazánk­ba. (MTI) Miniszteri elismerés * kereskedelmi és vendég­látóipar! dolgozóknak Bognár József belkereske­delmi miniszter köszönetét és elismerését .fejezte ki mind­azoknál«: a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozóknak, akik a karácsonyi és szilvesz­teri csúcsforgalom sikeres le­bonyolításában a fogyasztók fi­gyelmes kiszolgálásával jó munkáit végezitek. gyonts nyilvánvaló, hogy a párizsi egyezmények ratifiká­lása tárgytalanná tenné a négy hatalmi tanácskozást egyebek közt a német kérdésben ie. PÁRIZS A január 3-i párizsi reggeli lapok feltűnő helyen kommen­tálták G. M. Malenkov vála­szait. A Figaro felteszi a kérdést: „Hogyan reagál majd a szov­jet diplomácia és milyen a Kelet-nyugati tárgyalások perspektívái?" A lap ezzel kapcsolatban fenn próbálja tar tani azt az alaptalan állítást, hogy a tárgyalások perspektí­vái a párizsi egyezmények ra­tifikálása folytán javulnak. Hasonló állásponton van a többi jobboldali lap is. A Combat azt írja, hogy ezek a válaszok ,.a szovjet külpolitika alaptételeit” érin­tik, ezért tehát „a nyugati dip­lomaták gondosan tanulmá­nyozták őket, s némi aggoda­lommal teszik fel a kérdést: milyen lesz mostantól kezdve a Szovjetunió állásfoglalása a Nyugat lépéseivel kapcsolat­ban.“ A Franc-Tireur lehetséges­nek tartja a távolkeleti prob­lémákkal foglalkozó tanácsko­zás összehívását. Végtére is — írja a lap — azt a tanácsko­zást, amelyen az indokínai bé­két megteremtették, a Német­országgal foglalkozó tanácsko­zás határozatának eredménye­ként hívták össze. A L'Humanité Dímanche hangsúlyozza, hogy G. M. Ma­lenkovnak az amerikai újság­írók kérdéseire adott válaszai­ban „az egész világ békéjéről van szó". „G. M. Malenkov, a Tele- news amerikai televíziós vál­lalat igazgatójának hat kérdé­sére adott december 31-i vála­szaival újból megmutatta: a Szovjetunió minden, lehetőt el­követ, hogy a tárgyalások és az egymás mellett élés politi­kája az erőpolitika fölé kere­kedjék. A szovjet államférfi­nak ez a nyilatkozata néhány A Sztálin Vasmű hétfő óta „Sztálin Vasmű” kombinát néven folytatja a termelőmun­kát. Az eddigi öt vállalat he­lyett nyolc gyárrészleget szer­veztek: Az igazgatósági, a nagyolvasztómű, a Martin­órán belül nagy visszhangot keltett DELHI A delhi rádió megjegyzése­ket fűzött G. M. Malenkov vá­laszaihoz. — Malenkov, a Szovjetunió miniszterelnöke — mondja a kommentár — szívélyes üdvöz letét és a legjobb újévi kíván­ságait küldte az amerikai nép­nek. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió még mindig kész minden lehetőt megtenni a két ország tartós és szilárd békés viszonyának biztosításáért. — Malenkov hozzátette, hogy minden alap megvan a baráti viszony további fejlesztésére és megszilárdítására az Egye­sült Államok és a Szovjetunió népei között. SANGHAJ G. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt kérdéseire adott válaszai nagy érdeklődést keltettek a kínai közvéleményben. A sang- háji rádióállomás nagy figyel­met fordított G. M. Malenkov válaszaira és többször közölte azokat. A sangháji Venhzejpao írja: „Malenkov elvtárs válaszaiban mélyrehatóan elemezte a nem­zetközi helyzetet. Rámutatott hogy a három nyugati hatalom egyoldalúan próbálja megol­dani a fontos nemzetközi kér. déseket és mindenekelőtt Né­metország kérdését. Lehetetlen azonban — foglalja össze a lap — ilyen egyoldalú politikát folytatni és ugyanakkor illú­ziókat kelteni a népekben a négy hatalom értekezletére vo­natkozólag. A Szovjetunió, valamint más békeszerető országok és népek világszerte, mint mindig, amel­lett foglalnak állást, hogy ösz- szehívják a nagyhatalmak ta­nácskozását a vitás nemzetközi kérdések megoldására. Az ilyen értekezletet azonban nem lehet háborús légkörben lefoly­tatni. Világos — írja befejezé­sül a lap, — hogy a békét csak a párizsi egyezmények és az amerikai-csangkajsekista szer­ződés elleni eltökélt harccal lehet megmenteni'*, acélmű, az erőmű, a gépészeti, a karbantartó, a szállítási s az új esztendőben továbbépülő kokszoló gyárrészleget A tűz­álló téglagyár továbbra is ön­álló vállalatként működik. Adenaveraak el kell tfinnle a német közéletből — írja a Német Szociál­demokrata Párt sajtószolgálata Bérűn (MTI): Konrad Ade­nauer, a nyugatnémet kor­mány kancellárja január 5- én tölti be 79. életévét. Ez al­kalomból a Német Szociálde­mokrata Párt sajtószolgálata cikket közöl Adenauer politi­kájáról. A efkík hangsúlyozza, hogy Adenauer, az ember még hosszú Ideig élhet, de Ade- nauernek, a politikusnak és államférfinak mánél előbb el kell tűnnie a német közélet­ből, hogy a német nép béké­sen létrehozhassa állami és nemzet} egységét Adenauer, a politikus a Szövetségi Köztár­saságot és nem Németországot jelképezi. Az új esztendő igen súlyos feladatokat állít Nyu- gait-Németország lakossága elé. Adenauer politikája, amely Németország egységét feláldoz­za Nyugat-Németország újra- felfegyverzéséért, a legnagyobb akadály a n^met nép feladatai nak megoldása útján — írja a szociáldemokrata sajtószol­gálat. Az iráni parlamenti bizottságok jóváhagyták a szovjet-iráni egyezményt Teherán (TASZSZ): Az irá­ni képviselőház külügyi és pénzügyi bizottsága jóváhagy­ta a pénzügyi és határkérdése­ket szabályozó szovjet-iráni egyezményt. Győzelemmel végződött a Coventry „Standard“ autógyár sztrákja A Coventry „Stamdard”- autógyár tizenegyezer sztráj­koló munkásának nagygyűlé­se elhatározta, hogy a sztráj­kollak ismét munkába állnak, mivel a gyárigazgatóság telje­sítette követelésüket: visszahe­lyezi állásába a kát műhely­bizalmit és a kilenc munkást, akiinek elbocsátása okozta a sztrájkot A nyugati hatalmak újabban egyre erősebb nyomást gyako­rolnak az arab országokra, hogy bevonják őket az ameri­kai-angol agresszív készülődé­sek rendszerébe. Ezért járt a Közel- és Középkeleti orszá­gokban november-december­ben Allan amerikai külügymi­niszterhelyettes és Shuckburgh angol helyettes külügyi állam titkár. A közel, és középkeleti országok angol diplomatái de­cember elején Beirutban, ugyanezen országok amerikai diplomatái valamivel később Damaszkusziban * értekezletet tartottak. Ezeken az értekezle­teken a fő napirendi pont az volt, hogyan tudnának agresz- szív katonai szövetséget létre­hozni az arab országok részvé­telével. A nyugati hatalmak különö­sen Egyiptomra igyekeznek nyomást gyakorolni. Allan és Shuckburgh december 10-én egyszerre jelentek meg Kairó­ban, s mint az egyiptomi sajtó közölte, az úgynevezett közel­és középkeleti védelmi tervek­ről tárgyaltak Egyiptom veze­tőivel. Az Egyesült Államok és Anglia tervei azonban eltérnek egymástól. Washington a tö­rök-pakisztáni egyezménybe szeretné bevonni Egyiptomot és a többi arab országot, Lón. dón meg arab országokból álló külön katonai szövetség létre­hozását tervezi. Az imperialista hatalmak Egyiptom elleni diplomáciai hadjáratában Törökország köz vetítő szerepet tölt be. Török újságíró- és képviselő-küldött­ség tartózkodik jelenleg az egyiptomi fővárosban. A közel­jövőben meg Menderesz török miniszterelnök látogat el Kai­róba. A „Middle East Revue" című egyiptomi hetilap azt ír­ja, hogy Menderesz látogatása a „közelkeleti védelem meg­szervezésével" függ össze. Látnivaló azonban, hogy az imperialista diplomácia bonyo lult gépezete a Közel- és Kö­zépkeleten sokszor üresen jár. Az arab országok továbbra is ellene vannak annak, hogy részt vegyenek agresszív kato­nai szövetségben. Szalah Sza- lem egyiptomi tájékoztatásügyi miniszter december 19-én a török újságír oküldöttség foga­dásán kijei un tette, hogy „az arab országok népei ellene vannali a Nyugattal való bár­milyen katonai szövetségnek.” Hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak nem élvezik az arab népek bizalmát, mert e népek nemzeti érdekeivel ellenkező politikát folytattak és folytat­nak. Amikor az egyik török újságíró az Egyiptomot állító­lag Oroszország részéről fenye­gető „óriási veszélyről” kezdett beszélni, az egyiptomi minisz­ter határozottan kijelentette: — Az arab országok népeit Nyugat részéről fenyegeti reá­lis veszély... Azt hiszi ön, hogy a népek lebecsülik a lé­tező veszélyt csak azért, hogy terveket szőj jenek olyan ve­szély elhárítására, amelyet nem éreznek? Az egyiptomi propagandarni- niszter e kijelentése érzéke­nyen érinti a nyugati diploma­tákat, akik azt akarják elhi­tetni, hogy katonai terveik, „védelmi“ együttműködést irá­nyoznak elő az arab országok­kal. Nem együttműködésről van szó ezekben a tervekben, hanem az imperialisták rá akarják kényszeríteni akaratu­kat az arab országokra, hogy ezeket az országokat leigázzák és ugródeszkájukká tegyék. Ez az a reális veszély, amely a Nyugat részéről fenyegeti az arab országokat. A vádlottak padján . •. Newyork (TASZSZ): Lippmann, a New York Herald . Tribune szenüeírója az ázsiai és afrikai országok értakgple- tének áprilisra történt összehívásáról közölt jelentést kom­mentálva rámutat, hogy az Egyesült Államok és szövetsége­seinek politikája nem talál támogatásra az ázsiai és afrikai országokban. „Nem ringatjuk magunkat semmiféle illúziókban — írja hippmann — azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és nyugateurópai fő szövetségesej ezen az áprilisi értekezleten nem bírák, hanem vádlottak lesznek, • "■ (5) Ebben a pillanatban myiilít az ajtó, és a kis Cserta-lómy röppent be rajta. — Egyetlen ugrással a bátyja nyakán ter­mett; csókolta, szorongatta, ahol érte. Én meg csak ültem a széken, és nem tudtam mit kezdeni a meztelen lábam­mal, amelyről engedély nélkül lehúz­tam a bakancsot. Szégyelnivaló kolonc- nak éreztem, kétszerakkorának, mint valójában volt. Végülis magam alá húz­tam, és keservesen nyomogattam a tal­pát. Az öreg bokros szemöldöke alól lapo­sakat pislogott felém. Azitám rászólt a lányra: — Na, menj szépen és melegíts vizet neki is! Ebből kellett megértenem, hogy nincs többé ellentét közöttünk. De mert bosszankodott is, röstelte is magát, nemsokára kifordult a konyhá­ból. Mi pedig megbarátkoztunk egymással. Hasonsorsú embereknél könnyen megy az ilyesmi. Lábunkat egyformán feltör­te a bakancs, ingünkre sóvirágokat vert az izzadtság, lelkűnkben is ugyanaz a félelem didergett, ugyanazok a vágyjak ébredeztek. Frontélményeinkről beszél­tünk, ritka szóval, akadozva, amennyi­re a pillánkat lehúzó, nyelvünket el­zsibbasztófáradtságengedte. Majd azon rágódtunk, hogy megmaradunk-e. lesz-e jobblét ebben az országban, embernek, munkának becsülete? ö inkább bízott, én kevésbé. A lány közben minden földi jót az orrunk meg a lábunk elé hordóit. Disznózsírban megforgatott krumplit ettünk, — most tudom csak, milyen pompás íze van! És paprikás szalonnát! Szinte elétzé- kenyedtünk a szagától. Langymeleg vízben für osztották a lá­Galsai Pongrác ö J D © S Ó búnkat — egész testünk bizsergett tőle. Jani kishuga mindúntaLan az ablak­hoz szaladt, hogy megnézze, nincs-e ve­szély a közelben? Afféle őrnek szegő­dött mellénk. Mégsem mertünk sokáig a házban maradni. A front rohamosan közeledett; az ágyudörgés már az ablakunkat verte. A padláson keveredtünk le, ott töl­töttük a fél napot, meg az éjszakát. Rémes álmom volt. Nagy, kopár téren álltam, egy égigérő tűzfal tövében. Ke­zemet, lábamat bilincsbe szorították, számba zsebkendőt tapasztottak, hogy ne is kiálthassak. Egyszercsak apró pontocska vibrált P messzeségben, jött, jött, mindig közelebb, már feje is nőtt meg törzse, kis törzsön óriás fej: az öreg Cserfa nyomult felém. Őrmesteri ruháiban volt, ezüstfbojtos kard verte a térdét, és százágú vasvillát tartott a kezében. „így jársz te is. — hörögte, —■ így jársz te is ... te is...” — Már benn vannak a faluban. Cserfa Jani hangja ébresztett fel. A padlás könyökbe vert gerendáján ágas­kodott, és 'kilesett az ablakon, Hirtelen felültem. •— Kicsodák? — Gyere ide! Amikor én is kidugtam a fejem a szűk ablaknyíláson csak ennyit mon­dott: — Most már hamarosan túlleszünk rajta. Dermedten figyeltünk. Éktelen lánna, dörrenés, csattogás, vijjogás tép’e a levegőt, mintha az ég és a pokol összes hatalmai egyszerre szakadtak volna a falura. A házak ab­lakaiban torkolettüzak .villogtok, a temp lom táiékán ágvucsŐ repedezett, s nva kát hol ki-, hol meg behúzva lökte lö­vedékeit. Az országúton német tani« dübörgőit, mintha egyedül akarná le- gázoliii a világot, majd meggondolta IC magát és éles kanyarral a szántóföldre fordult. Ott megrekedt. A faluvégi ker­tek alól lovaskatona tört elő. Éppen a sövényen akart átugorni, amikor a ló megcsúszott, és oldalra dőlt. A katona erre félig a nyeregben, félig a földön, puskája tusával csépelte a nyakát, majd amikor a ló nagynehezen feltá- pászkodott, fejéhez kapott és lecsúszott róla, mint a zsák. No, ez már nem árt senkinek ... Később újabb tankok gör­dülitek ki a faluból, pozdorjává zúzták a kerítéseket, hernyótalpuk alá kenték az ólakat, s a kétségbeesetten rebbenő tyúkok, meg a veszettül száguldó ku­tyák között törtek előre. Aknákat lőt­tek közéjük. Három tank megmenekült, kettő felrobbant. Magasbacsapó láng­juk fáglyákká lobbantotta az útmenti fákat is. Néztem, csak néztem ezt a szédítő haláltáncot, és úgy éreztem, mintha mindez értünk történnék, kettőnkért; az égő tankok rajtunk gázoltak volna át, a fejbelőtt katona a mi életünkre tá­madt volna. Odabent a faluban számon- tantamak bennünket, ezért űzik világgá a haláltóntó gépeket, ezért pusztítják el mindazokat, akiktől rettegnünk kellene. JV” rv*m ismerjük őket, de ők tudnál rólunk. Vagy kétórás harc után beállt a csend. Csak a tüzek lobogtak köröskö­rül, csak a kutyák vonítása hallatszott. Déliedé aztán ^megjelent az első szov­jet tani« a falu végen. Vörös kendő lo­bogott a tetején, lángosan röpködött a szélben. Jani átkarolta a váltamat. — Látod? Láttáim is egy ideig, persze, de a kis zászló színe megégethette a szememet, mert lassan elhomályosodott előttem a világ, s ha nem lennék férfi, talán sír­tam volna is. — VÉGE — Belföldi hírek Az Irodalmi Alap a felsza­badulási pályázaton résztvevő regény- és drámaírók, költők, novellisták, kritikusok közül mintegy negyvenet részesít jelentős anyagi támogatásban, amely lehetővé teszi számunk ra, hogy hosszabb időn £t min­den idejüket, energiájukat a készülő pályaműre fordíthas­sák. A harmadik békekölcsön harmadik húzása a 25. állam» kölcsönsorsolás volt hazánk­ban, amelynek eredményével együtt már. 5,539.755 nyere­ménnyel és törlesztéssel kisor­solt kötvényre Egymilliárd- ötszázötvenkilenc millió forin­tot fizetett vissza államunk a kölcsönjegyzőknek. A békési földművesszövet­kezeti cukorkaüzemben újra gyártják a köhögés elleni pe- mete gyógycukorkát. A Békés megyei állami és földműves­szövetkezeti boltok máris áru­sítják és még a télen ízléses csomagolásban eljut az ország többi részébe is. Az Óra- és Műszerkészítő Kisipari Szövetkezet tavaly több mint 600 hajóórát készí­tett. Ez a mennyiség nemcsak a hazai hajógyárak számára elegendő, de még exportra is jutott. A különleges hő-, lég- és páraszigetelt, demagneti- zált órák alkatrészeit egy ki­vételével maguk a szövetkezét tagjai gyártják, sőt még a három és fél kilós, hőnek és ütődésnek ellenálló tokokat is maguk öntik. Kombináttá alakult a Sztálin Va?mű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom