Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-24 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJA!EüfEJÜUETEK] DUNÁNKUL! M DP B ARA N VÁM ECVEI BIZQTTSÁCA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ARA 50 FILLER FENTEK, 1054 DECEMBER 24 f A MAI SZAMBÁN: A francia nép éber figyelemmel követi a ratifikációs vitát (2. o.) — Jakob Kolb nyilatkozata átállásának, körülményeiről (2. o.) — Pusztító orkán Eszaknyugat- Európában (2. o.) — Hozzászólás a nevelési vitához (3. o.) — Fejlesszük a termelőszövetkezetek állatállo­mányát (3. o.) — A harkányi gépállomás pártszerveze­tének munkája a téli gépjavításban (3. 0.) — Felejt­hetetlen élmény (4. o.) A tanuló ifjúság hasznos pihenője Megyeszerte sokezer diák élvezi most az évközi szünetet. Élvezi, mert arra is való, hogy a kemény munkát jelentő tanulás közben al­kalmat adjon a pihenésre, s arra, hogy az általános, közép- és felsőbb iskolák tanulói új erőt gyűjtsenek a második félévre. A szünidő napjai nem vesznek el, bőségesen megtérül­nek a jobb tanulmányi eredmények­ben. Megtérülnek — ha tanulóink okosan pihennek. A pihenés semmiképpen sem lehet azonos a tunya tétlenséggel. Fiatal­jainkban duzzad az erő, a vágy ar­ra, hogy valami nagyot, szépet te­gyenek — nem is fenyeget annak a veszélye, hogy semmittevéssel akar­nák eltölteni ezeket a kellemes na­pokat. A hivatásos nevelő keze alól azonban kikerültek néhány napra, nem irányítja mindennapi tevékeny­ségüket, a szülőkre, de méginkább az ifjúsági szervezetekre vár a fel­adat: úgy irányítani a szünidejüket töltő tanulókat, hogy napjaik kelle­mesen Is, hasznosan is teljenek. A sportolók jól ismerik az „aktív pihenés" fogalmát. Azt jelenti, hogy a másirányú, a szokottól eltérő fog­lalkozás is pihentet. Tanulóink is akkor pihennek a legokosabban, ha szórakoztató játékkal, sporttal, de nem utolsósorban munkával töltik idejüket. A több hónapi erős szelle­mi munka után a szünidőben végzett fizikai munka a legjobb pihentető. Nemcsak a házkörüli segítésről van szó. Annál hasznosabb munkát is végezhetnek. Népfront-bizottságaink helyi akció programjaiban legtöbb helyen szere­pel a falu szépítésének, csinosításá­nak feladata. A helybeli DlSZ-szer- vezet, úttörőcsapat sokat tehet most ezeknek a programpontoknak a vég­rehajtásáért. Fasorok létesítése, el­hanyagolt terek parkosítása, gyalog­járók sártalanítása, burkolása és számos más feladat vár megoldásra. Hozzáértő dolgozók vezetésével az önkéntesen, a DISZ kezdeményezé­sére jelentkező tanuló fiatalok nagy­szerűen meg tudják oldani ezeket a feladatokat. A városban tanuló s a szünidőre hazatért diákok a hosszú téli esté­ken szívesen vesznek részt a helyi kultúrcsoportok munkájában is. Az iskolában tanultakat felhasználva segíteni is tudnak a falu kultúréleté- nek fellendítésében. Kultúrcsoport- jaink igyekezzenek felhasználni ezt az alkalmat, vonják be munkájukba a pihenő és hasznos szórakozásra vá­gyó fiatalokat. Alkalom ez arra is, hogy tanulóink jobban megismerjék lakóhelyük hagyományait, népi szo­kásait és azokat magukkal vigyék iskolájukba, majd később esetleg tá­volabbi munkahelyükre. Elevenedik, frissül ezzel egész kulturális éle­tünk. A főiskolákon, technikumokban tanuló fiatalok már igen hasznos szakmai segítséget is tudnak nyúj­tani, nemcsak a mezőgazdasági mun­kában, hanem sokhelyütt az ipari üzemekben is. Ugyanakkor iskolában szerzett elméleti tudásukat gyakor­lati ismeretekkel bővíthetik. Az ilyen kölcsönös segítés előrelendíti a termelőmunkát és a tanulást egy­aránt. Az sem kétséges, hogy nem min­den tanulónak megy könnyen a ta­nulás. Akadnak szépszámmal, akik az első félévben elmaradtak a köve­telményektől. Ezeknek a tanulóknak feltétlenül gondot kell fordítaniok arra is, hogy elmaradásukat pótol­ják, elővegyék a könyveket és ismé­telten tanulmányozzák a kevésbé ér­tett tananyagot. A DISZ ebben is nagy segítséget tud nyújtani, ha a jobban tanulókat megbízza a gyen­gébbek segítésével, ha az elmaradás pótlására közös tanulást szervez. Tanulóink látókörét bővítik, isme­reteiket gazdagítják a szünidőben rendezett közös kirándulások a me­gye történelmi- vagy kulturális ne­vezetességű helyeire. Pécs, Mohács, Szigetvár, Siklós bővelkedik a törté­nelmi emlékekben, a Mecsek télen is gazdag földrajzi és természetrajzi érdekességekben. Egy-egy jól szerve­zett, ügyesen vezetett kirándulás maradandó emlékeket hagy tanuló­inkban. Úttörőcsapataink tegyék egyik legfontosabb feladatukká, hogy nymodon is segítsék gyarapí­tani a tanulók ismereteit, s egyúttal elmélyíteni a szülőföld, a haza iránti szeretetüket. Igén helyes- az is, he az- iskolák különböző szakkörei a szün­idő alatt sem szüntetik be teljesen működésüket, sőt több olyan feladat­tal látják el tagjaikat, amelyek meg­felelnek érdeklődési körüknek és annak a követelménynek, hogy a szünidőt hasznosan, pihenve és szó­rakozva töltsék el. A DISZ-szervezetek, úttörőveze­tők, ötletességén, leleményességén, a helyi pártszervezettel, népfrontbizott sággal tartott jó kapcsolatán múlik legnagyobbrészt, hogy a szünidő vé­geztével hogyan térnek vissza diák­jaink az iskola padjaiba. Úgy, hogy lesznek mögöttük szórakozva elért szép eredmények, maradandó emlé­kek, amelyeket érdemes elmesélni, s amelyek büszkévé teszik a tanuló* saját szülőfalujára, DlSZ-szervezeté- re, úttörőcsapatára, vagy úgy, hogy céltalanul eltöltött üres napok után kezdenek ismét az iskolai munkának Akkor neveljük jól fiataljainkat, ha több lesz az élményük, emlékük a szünidei hasznos időtöltésről, ha a leendő szakmunkások, dolgozó pa­rasztok, mérnökök, orvosok, tanárok már most megértik: milyen szép és miért szép a mi életünk és mit kell tenniök, hogy még szebb legyen. FöldművesszövefkezeH hírek TÖBB, MINT 464.000 FORINT ér­tékű hízottsertést, baromfit, tojást és növényi szabadárut vásárolt fel a Szigetvári Körzeti Földmű vessaövet- kezet a helyi és környékbeli gazdák­tól november hónapban, megköny- nyítve ezzel a termelők értékesítési le­hetőségeit, egyben Szigetvár ellátását is. Ez utóbbi érdekében az elmúlt hónapban 69 darab 60—60 kilós sül­dővel hozzáláttak a szövetkezeti ser- téshlzlaléshoz is, melyet a közeljö­vőben 200—220-ra emelnek. Míg eb­ben az esztendőben mindössze húsz sertést vágtak le közfogyasztásra, amely korántsem volt elegendő — jövőre a híaóbaállított süldők kimé­résével tízszer annyi hús és zsírárut hoznak forgalomba. A hizlalást úgy irányítják, hogy a legnagyobb mező gazdasági munkák idoCén, aratás tá­lán adhassák el a legtöbb sertés- húst. * A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZE­TEK méhész, szőlő és gyümölcster­melő szakcsoportjai tapasztalatcserét tartottak Pécsett a MÉSZÖV kultúr termében. Az egyénileg gazdálkodó de szakcsoportba tömörült méhészek részére Vértesi Zoltán, a mecsekal- jai méhészcsoport elnöke tartott elő­adást a méhek beteleltetéséről, míg a szőlészet, gyümölcsészet időszerű kérdéseiről Török József agronómus adott tájékoztatást. A felszólalók elmondották, hogy munkájukhoz jó1- val több segítséget várnak felsőbb irányító szerveiktől, elsősorban az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vál lalattol, A pécsi bányákban is bevezetik a millszekundumos robbantást A metángázos pécsi szénbányák­ban megfelelő óvintézkedések nélkül nem alkalmazható a miUszekundu- mos robbantás. Ezért azt a bánya­részt, ahol a feltárási munkákat mill­szekundumos robbantással akarják meggyorsítani, nagy nyomást kibíró, légmentesen csukódó ajtókkal kell el zárni. A tröszt kísérleti osztálya de­cember 20-ra a pécsszabolcsi bánya­kerületben erre a célra elkészített egy másfélméteres betongátat, — úgynevezett diafragma falat — egv- egy 850 kilogramm súlyú tübbing aj­tót. Miután megkapják az engedélyt, megtartják a zárt ajtók mögötti mill­szekundumos repesztés próbáját. A rendszeres munka megkezdésére ja­nuárban kerül sor. A Pécsi Szénbányászati Tröszt ez- évben is jól teljesítette feltárási ter­vét, év végéig mintegy háromszáz méter vágattal készít többet az elő­irányzottnál. A .zárt ajtók mögötti repesztés azonban — amely a jelen­legi elörelialadási sebességet három­szorosára növeli — lehetővé teszi a jövő évi feltárási terv még gyorsabb, olcsóbb teljesítését. (Jj üzlet nyílt Pécsett gy olyan nagy városban, mint Pécs, nem túlságosan érdek­feszítő esemény egy új bolt meg­nyitása. Mégis azt hisszük, hogy a pécsiek, sőt a baranyaiak egyrésze — a lányok és asszonyok — osztat­lan ölömmel üdvözlik, a legfiatalabb tegnap délben megnyílt pécsi üzle­tet, a Kossuth Lajos utcai „Leven­dula" kozmetikai és illatszer minta­boltot. Miért? Azért, mert az új üzlet hiányt pótol. Korszerű berendezése, dús áru­készlete szmte minden igényt kielé­gít. Szappan, illatszer, kozmetikai cikkek, hajápolószerek, fésűk, ke­fék — és ki győzné sorolni, mi min­den várja a vevőket. Hiányt pótol as új üzlet, mert a kereskedelmi részleg csak egyik része a hét személyt foglalkoztató kisebb „vállalatnak". A másik részleg azonnal allcalmazza is az üzletben vásárolt vagy vásárolható cikkeket: kút szakképzett kozmetikusnő áll a vásárló vagy szépülni kívánó nők rendelkezésére. A kozmetikai részie­det felszerelték kvarclámpákkal, hő- légsugárzóval és más elektromos készülékekkel is, hogy minden kí­vánságnak megfelelhessen. Érdekes ez az új üzlet. Szeren­csésen vegyül a régi az újjal. A ter­vező művészek és az építő KTSZ jóízlését és jó munkáját dicséri az ódon ház boltíves termeiben elhe­lyezkedő „Levendula” bolt szépsége. A boltívekben nem bántja a szemet a neonfény, a méter vastag falakhoz illik a berendezés. Befejezték éves tervüket A Pécsi Bőrgyár december 22-én befejezte évi árutermelési tervét. — Egész évben kitűnt jó munkájával Grófsies Pál brigádja, átlagos 170 százalékos teljesítményével. * * A Pécsi Kertészeti Vállalat de­cember 23-án teljesítette éves tervét. Kiosztották az 1954. évi akadémiai jutalmakat A Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében csütörtökön dél­előtt adták át az 1954. évi akadé­miai jutalmakat. Kiemelkedő ered­ményei elismeréséül számos tudós, tudományos kutató kapott jutalmat, összesen háromszázezer forint érték­ben. Rusznyák István, Kossuth-di- jas, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke köszöntötte a jutalma- zoltakat, majd Osztrovszki György, az Akadémia főtitkára adta át a ju­talmakat. A jutalmazottak között szerepel: Szentágothai János és Kudász Jó­zsef. Szakosítják a munka­folyamatokat a bólyi gépállomáson A bólyi gépállomás teli gépjavítási versenyében a vetógíp» és tárcsa­javítók ‘árnak az élén: egy vetőgé­pet és három tárcsát hoztak rend­be eddig a december végéig esedé­kes tervfeladaton felül. Vajia Pál DISZ-íiatal a vetőgép­javító brigád kiváló tagja, aki éves tervét annak ellenére, hogy nemrég még csak segédvezető volt, jelentő­sen túlszárnyalta, követésre szólítot­ta fel a gépállomás többi, nagyrészt elmaradó javítórészlegeit. A felhívás lelkes visszhangra ta­lált. Elsőnek az erőgépjavítók csat­lakoztak, akik mindeddig alig felét készítették el a javításra váró trak­toroknak. A műszaki gárda javasla­tára elhatározták: úgy küzdenek az elmaradás ellen, hogy a munkafolya­matokat szakosítják. Külön brigád végzi a motor, ismét más a járószer­kezet és kormánymű és ismét más a hűtőszerkezet javítását. Az új módszer, amelyet egy hete követnek, mindjárt kezdetben be­vált. A traktor folyójavításával a tervezett háromszáz óra helyett 168 óra alatt készültek el. Azóta az idő­megtakarítás továbbnőtt. Nagyobb gyakorlattal most már 150 óra alatt végeznek egy-egy folyó javítással. Ahogy bekanyarodik az ember a* bogdásai úton Sellyére, balkéz felől i valahol hátul a kertben, akarva, nem i akarva felfigyel a szem a hosszan i elnyúló két sor méhkaptárra. — A i megkopasztott gyümölcsösben mái I elült a méhzaj, de a gazda, Horto- ( bágyi Kálmán még most Is tesz-vesz1 valamit... mestere szakmájának, * bizonyára akad még ilyenkor is mit1 tenni a méhészetben... ( Hortobágyi Kálmán sellyei aszta-1 los 1933 óta foglalkozik méhészettel1 Négy kassal kezdte és ma már 421 családra való méhe van. Ébben az esztendőben harminc család hordta \ a mézet, csak, egy mázsát adott el \ belőle 1800 forintért, a többit meg- ( tartotta szaporításra. Hét család me­het —- csak úgy kaptár nélkül, — eladott 3850 forintért a beremendi, Vörös Csillag állami gazdaságnak. Jövőre már hatvan családra ren­dezkedik be. A hatvan család után1 15—16 mázsa mézet számít össze­gyűjteni, amelynek pénzértéke 27—28 ezer forint. Használjuk ki gazdaságosabban a mozdonyokat! Már lövő évi beadásuknak is eleget tellek i Berta Sándor é$ ifj. Vajda János, ?ordisad dolgozó parasztok már az '055-06 gazdasági évre is eleget tét tek tojás-, baromfi, és sertésbeadási kötelezettségüknek. Kovács Ilona begyűjtési megbízott. ! A november havi ér­tékelések során öröm­mel állapítottuk meg, hogy szállítási tervün­ket 103.2 százalékra tej jesítettük s ugyanígy a mennyiségi tényező­ket is túlteljesítettük. A minőségi mutatók azonban korántsem ki- elégítőek. Csökkent a tehervonatok átlagos terhelése, nemcsak e tervvel szemben, de az előző hónapokkal szem ben is. Átlagos terhe­lésünk romlására első­nek az mutat rá, hogy a 2000 tonnás mozgal­munkban a tervteljesí­tés 79.3 százalék. A pécsi fűtőháznál, de máshelyütt is igen jelentős a lemaradás. Mintha megszűntekvol na a híres 1200, sőt 1600 tonnás túlsúlyos vonatok a negyedik terhelési szakaszban. Mi ennek az oka? Hu­bai mozdonyvezető elv­társ véleménye szerint |az a hiba, hogy az 1981/d számú vonatot 424-es sorozatszámú mozdonnyal kell továb­bítani. „Szégyeljük, hogy 424-essel kell a vonalon nekünk sta­tisztálni. Azelőtt olyan vonatokat vittünk, hogy becsületünkre vált, de ha most el is indulunk Budapest Fe­rencvárosból 6—7 ezer tonnával, Sárbogárd fe lé már alig van vala­mi szállítanivaló. A napokban is 200 ton­nával érkeztem haza. Mi az egy 424-esnek?” Helytelen, hogy 328- as sorozatszámú moz­donnyal kell irányvo­natot továbbítani. Ami vei egy 328-as beérke- ■ zik Dombóvárra, az nem elég Dombóvártól egy mozdony kihasz­nálására, tehát vagy hozzá kell adni más elegyet, vagy ha nincs, akkor elegyre kell vár­ni. Arató elvtársnak, a szocialista munka hő­se címmel kitüntetett mozdonyvezetőnek a véleménye ugyanaz, mint Hubai elvtársnak, amíg 6 most felmegy Budap estre az 1961 d- vonattal, gyengén ki­használt mozdonnyal, addig itthon ezidő alatt 12 túlsúlyos vonatot tudnak továbbítani Pécsbánya rendező és Dombóvár között. Ma a 328-as mozdonyok Pécsbánya rendező— Dombóvár között a közvetlen tehervona- toknál 140—150 száza­lékra vannak kihasz­nálva vagy inkább „agyonhasználva.” Mindez a helytelen szállítás, a mozdony­nak ilyen gyengefokú kihasználása egy fel­sőbb rendeletből követ kezik. A „gyakorlat” és a jónak nem mondha­tó eredmények paran- csolóan követelik azt, hogy ezen a téren te­remtsenek rendet az illetékesek. VÁRNAI LÁSZLÓ MÁV Igazgatóság) Szép is, hasznos is a méhészkedés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom